Strategic coupling on the European periphery: A case study of a small Hungarian town

Absztrakt

A külföldi működőtőkére alapozott kelet-közép-európai gazdaságfejlesztési politikák és a transznacionális vállalatoknak az EU fő piacaihoz közeli, költséghatékony gyártóhelyek keresésére irányuló stratégiái az elmúlt évtizedekben a régió globális/regionális termelési hálózatokba történő integrálódásához, ipari gyártó funkciójának erősödéséhez vezettek. Miközben az újraiparosodás intenzitása nagyban meghatározza a nagyvárosi régiókon kívüli térségek gazdasági növekedését és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeit, többen megkérdőjelezik a duális gazdaság, a függő fejlődés és a közepes jövedelem csapdája irányába mutató modell hosszú távú sikerességét. A globális termelési hálózatokról született, kutatásunk elméleti alapját képező szakirodalom szerint az integráció mikéntjének vizsgálata a kulcs ahhoz, hogy megértsük e gazdasági modell potenciáliseredményeit. Úgy látszik, hogy a folyamat a globális-lokális interakciók minőségétől függ: ezek egyszerre alapulnak a vállalati stratégiákra és a különböző szintekhez kötődő “regionális” adottságokra és szereplőkre.

Cikkünk egy periférikus kisváros két transznacionális vállalatának összehasonlító elemzésére fókuszál: a globális-lokális kapcsolatok és azok helyi fejlődésre gyakorolt hatásainak értelmezésére elemzési keretként a stratégiai összekapcsolódás koncepcióját használjuk. Másodlagos és elsődleges forrásokra épülő munkánkban a helyi környezet adottságait és kulcsszereplőit vizsgáljuk, követjük a leányvállalatok fejlődését (feljebb lépési pályáit), illetve elemezzük lokális/regionális társadalmi-gazdasági integrációjuk dimenzióit és mélységét. Esettanulmányunk a tematikus szám céljaihoz azzal járul hozzá, hogy feltárja a stratégiai összekapcsolódás dinamikáját és minőségét, illetve körüljárja a fejlesztéspolitikai szempontból előnyösebb kimenetek elérésének esélyeit korlátozott és zsugorodó helyi humán erőforrásokkal rendelkező periférikus környezetben.