http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/issue/feed Tér és Társadalom 2024-06-14T09:26:15+02:00 Lux Gábor lux.gabor@krtk.hu Open Journal Systems Tér és Társadalom http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3569 Beszámoló a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság 14. világkongresszusáról (Kecskemét, 2024. április 8–11.) 2024-05-07T15:13:55+02:00 Forman Balázs forman.balazs@nje.hu Horeczki Réka horeczki.reka@krtk.hun-ren.hu Rácz Szilárd racz.szilard@krtk.hun-ren.hu 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Forman Balázs, Horeczki Réka, Rácz Szilárd http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3538 Humanitárius élelmezési gyakorlatok Törökországban: egy elhúzódó menekültválság tapasztalatai 2023-11-20T11:24:40+01:00 Gibárti Sára gibarti.sara@krtk.hun-ren.hu <p> <span class="fontstyle0">A tanulmány fő célja a Törökországban élő szíriai menekültek számára nyújtott nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési gyakorlatok elemzése. Rövid elméleti áttekintés után az írás elsősorban az ENSZ humanitárius élelmezési mechanizmusait elemzi, a változó eszközökre és megközelítésekre, a prioritások eltolódására, valamint a segélyszervezetek és a segélyezési módokat érintő főbb kihívásokra összpontosítva. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a török kormány határozott szerepvállalásával együtt az ENSZ által alkalmazott segítségnyújtási módszerek a szíriai menekültválság alakulásával összhangban változtak. A menekültválság kibontakozásakor bevezetett, kizárólag élelmiszercikkekre felhasználható, utalványalapú segélyeket a menekültlakosság számának rohamos növekedésével felváltották a többcélú, feltétel nélküli készpénzsegélyek. A kutatási eredmények azt is alátámasztják, hogy az ENSZ szervezetei a befogadó állam társadalmi-gazdasági viszonyaival összhangban lévő, kontextusfüggő segélyezési módokat alkalmaztak, valamint megfigyelhető volt a segélyezési mechanizmusok és a nemzetközi humanitárius élelmiszersegélyezési rendszer egészében végbement paradigmaváltás között erős korreláció. A kutatási eredmények elsősorban az érintett nemzetközi szervezetek jelentéseinek kvalitatív elemzésén és szakértőkkel készített anonimizált, félig strukturált interjúkon alapulnak.</span></p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Gibárti Sára http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3528 A kulturális gazdaság szerepe a Bartók-negyed kialakulásában és fejlődésében 2023-11-06T14:40:13+01:00 Tuza Benedek tuza.benedek@csfk.org <p>A tanulmány összefoglalja a kreatív-kulturális gazdaság, illetve a kreatív osztály kurrens szakirodalmát, illetve helyzetképet nyújt a budapesti kulturális gazdaság fejlődéséről, különös tekintettel a Bartók-negyedben zajló folyamatokra. A terület napjaink egyik legizgalmasabb „városi laboratóriuma”, hiszen a helyi önkormányzat és az aktív civil társadalom kooperációján keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogyan kell menedzselni egy olyan városrészt, amely Budapest-szerte közkedvelt kulturális központ, és vonzereje bőven túlmutat a kerület keretein, anélkül, hogy ez az élhető környezet rovására menne. A szakirodalmi áttekintésben az elmélet gyökereitől, a Los Angeles-i Iskolától kezdve végighaladok a kritikus pontokon, Allen J. Scott és Richard Florida munkáin át egészen Egedy Tamás kurrens vizsgálatáig – ezt követően pedig rátérek a Bartók-negyedben végzett empirikus kutatás részletezésére. A tanulmányban az emberközpontú városfejlesztés és a részvételiség eszméjére támaszkodom, amelyekkel megteremthető a civil társadalom becsatornázása a városfejlesztésbe, illetve visszaszoríthatók a globális kultúra uniformizáló hatásai, előnyben részesítve ezzel a helyi közösségeket. A cikk a Bartók-negyed példáján keresztül nyújt betekintést abba, hogyan lehet egy kulturális városnegyedet létrehozni és fenntarthatóan menedzselni. A legfontosabb tanulság, hogy a külső és belső körülmények, a felülről érkező elképzelések és az alulról szerveződő civil tevékenység egymástól elválaszthatatlan elemek – ennek értelmében nincs egyetlen megoldás, helyette van sok apró intézkedés, amelyek együttesen determinálják a sikert, és ezáltal a fenntartható, értékes és reziliens városnegyedet.</p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Tuza Benedek http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3525 A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei 2024-01-16T12:22:32+01:00 Lennert József lennert.jozsef@krtk.hun-ren.hu Koós Bálint koos.balint@krtk.hun-ren.hu Vasárus Gábor vasarus.gabor@krtk.hun-ren.hu <p>E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.<br /><br />A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.</p> <p>Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.</p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Lennert József, Koós Bálint, Vasárus Gábor László http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3553 Nagyváros, főváros vagy világváros? Budapest, ahol a múlt a jövővel találkozik (szerk. Sikos T. Tamás – Molnár Dóra, 2023 Ludovika Egyetemi kiadó) 2024-02-08T13:56:49+01:00 Horeczki Réka horeczki.reka@krtk.hun-ren.hu 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Horeczki Réka http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3570 Fókuszban a társadalmi innováció – előszó a tematikus blokkhoz 2024-05-09T14:41:36+02:00 Fehérvölgyi Beáta fehervolgyi.beata@gtk.uni-pannon.hu Sulyok Márta Judit sulyok.judit@gtk.uni-pannon.hu 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Fehérvölgyi Beáta, Sulyok Márta Judit http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3520 Regionális sajátosságok a felelősségteljes kutatás és innováció gyakorlatában : posztszocialista innovációs környezet hatásának vizsgálata hét Közép-Kelet Európai országban 2023-09-04T12:14:32+02:00 Nádas Nikoletta nadas.nikoletta@eco.u-szeged.hu <p>Az elmúlt évtizedben a felelősségteljes kutatás és innováció (Responsible Research and Innovation: RRI) koncepcióját sikeresen alkalmazták néhány fejlett országban. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor az RRI alkalmazási lehetőségeiről és hatékonyságáról a kevésbé fejlett posztszocialista országokban. Az RRI gyakorlati bevezetésére szolgáló egyik módszer, a Társadalmi-Technikai Integrációs Kutatás (Socio-Technical Integration Research: STIR) hozzájárulhat a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok lehetséges negatív következményeinek hatékony kezeléséhez, elősegítve ezzel a felelősségteljes innováció érvényre jutását. Hazai STIR pilot kutatások rámutattak arra, hogy az innovációs közeg jelentős hatással lehet a STIR hatékonyságára. Ezért kutatásomban a posztszocialista innovációs környezet sajátosságaihoz igazított STIR folyamatot hét posztszocialista országban teszteltem. Az adaptált megközelítést öt akadémiai hét üzleti kutatási szervezetben alkalmaztam.</p> <p>Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a STIR módszertan segítségével miként mozdítható elő a felelősségteljes innováció tudatos és széles körű alkalmazása posztszocialista innovációs környezetben, az akadémiai és az üzleti szektorban egyaránt. Kutatásom rávilágít arra, hogy az adaptált STIR folyamat sikeresen alkalmazható posztszocialista innovációs környezetben. A kutatás során javultak az együttműködés feltételei a résztvevők körében. Növekedett továbbá a résztvevők tudatossága, alternatív döntési lehetőségeket mérlegelő képessége. Végezetül, számos pozitív változást azonosítottam a döntéshozatal gyakorlatában. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a módszertan további finomításra szorul a szélesebb körű alkalmazhatóság és a nagyobb hatás elérése érdekében.</p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Nádas Nikoletta http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3521 Innovatív technológiák és a tudásmenedzsment kapcsolata a tulajdonlás kontextusában 2023-09-04T12:47:54+02:00 Hargitai Dávid Máté hargitai.david@gtk.uni-pannon.hu Obermayer Nóra obermayer.nora@gtk.uni-pannon.hu Nagy Viktória nagy.viktoria@gtk.uni-pannon.hu <p>Az ipari forradalmak mindegyike megkövetelt bizonyos készségeket és kompetenciákat az emberektől, amelyeket fejleszteniük kellett ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkakörnyezetben. Az első forradalom a gépesítést hozta, a második ipari forradalom már a kognitív készségeket érintette. Az Ipar 4.0 már a digitális készségekről szól. A szükséges készségek az elmúlt néhány évszázad során a fizikaiból digitálissá fejlődtek. Figyelembe véve az emberek növekvő információfüggőségét, a digitális készségeket létfontosságú erőforrásnak kell tekinteni a mai társadalomban.</p> <p>A 2022-ben készült felmérés online kérdőív segítségével történt. A lekérdezés sokaságát a Magyarországon működő vállalatok vezetői alkották. A lekérdezés 5 207 értékelhető választ adott. A tanulmány a tudásmenedzsment és a feltörekvő technológiák összefüggését kívánja bemutatni. A cikk arra keresi a választ, hogy ebben a viszonyrendszerben milyen különbségek tárhatók fel vállalat tulajdonlás szempontjából.</p> <p>Az eredmények azt mutatják, hogy a tudásmenedzsment projektek befolyásoló tényezőként jelennek meg a technológiai intenzitás mellett, és szignifikáns módon befolyásolják az innovatív technológiák használatát, melynek mértéke összefüggésben áll a pénzügyi eredményekkel. A technológiahasználat és humán tényező összefüggésében látszik, hogy több akadályozó tényező befolyásolja a hatékonyságot, melynek elsődleges eleme a munkaerő digitális kompetenciáinak hiánya. A külföldi tulajdonlás mindezt pozitívan befolyásolja.</p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Hargitai Dávid Máté, Obermayer Nóra, Nagy Viktória http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3526 Megújuló energiaforrások lakossági megítélése – egy magyarországi felmérés tapasztalatai 2023-09-18T13:47:25+02:00 Németh Kornél nemeth.kornel@pen.uni-pannon.hu Mezőfi Nóra mezofi.nora@pen.uni-pannon.hu Németh Kornél kornel.nemeth@phd.uni-pannon.hu Péter Erzsébet peter.erzsebet@pen.uni-pannon.hu <p>Napjainkra az egész világon egyetértés van abban, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van, felhasználási arányukat jelentősen növelni kell. Térnyerésüket számos tényező befolyásolja: a földrajzi feltételek, a gazdasági, politikai környezet, az energiapolitika irányai, a nemzetközi vállalásokból eredő kötelezettségek, az egyes megoldások társadalmi elfogadottsága. Egy 2017-ben a dunántúli lakosság körében végzett reprezentatív felmerésünk szerint a téma iránti érdeklődés és a megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó ismeretek óvatos optimizmusra adhattak okot, azonban megszokás, az információhiány, a jó gyakorlatok kézzelfoghatóságának hiánya, a lakosság jövedelmi viszonyai, megtakarításai, az újtól való „félelem” az akkori vizsgálataink szerint gátat szabott a megújuló energiaforrások széleskörű hazai lakossági terjedésnek. Az elmúlt időszak hazai család- és otthonfelújítási támogatásai, a háborús konfliktus okozta energiaellátási bizonytalanságok, de ugyanúgy a járványhelyzet kapcsán otthon töltött idő okozta felújítási kedv növekedése egyértelműen felgyorsította a megújuló energiaforrások iránti lakossági érdeklődést.</p> <p>A 2022-es ismételt vizsgálatunk helyszíne szintén a dunántúli térség. A megújulóenergia-hasznosítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek lakossági megítélése a témakörhöz való viszonyulásuk, megszerzett tapasztalataik, jövőképük, valamint a feltárható a területi különbségek megismerése közelebb viheti az ágazatot a témakörben rejlő helyi, térségi lehetőségek kiaknázásához, és ezáltal a szükséges intézkedések gyakorlati megvalósításához. Kutatásunk eredményei alátámasztják, hogy a hasznosítási lehetőségekhez kapcsolódó ismeretek, attitűdök, az egyes technikai megoldások ismertsége jól láhatóan javult. Felmérésünk alapján a legnagyobb népszerűséggel napjainkban is a napelemes rendszerek rendelkeznek, de más technikai megoldások ismertsége is nőtt. A megújuló energia alapú térségfejlesztés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben álljon rendelkezésre, tudatosan fejlődjön és épüljön be a közgondolkodásba a megújulóenergia-hasznosítási lehetőségekhez kapcsolódó tudás. Az egyes beruházások a helyi adottságok figyelembevételével szóba jöhető megoldások előnyeinek és hátrányainak ismeretében történjenek meg.</p> <p> </p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Németh Kornél, Mezőfi Nóra, Németh Kornél, Péter Erzsébet http://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3531 Az egyetemi közösségi szerepvállalás lehetséges szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában hazai kontextusban 2023-09-18T13:18:29+02:00 Málovics György malovics.gyorgy@eco.u-szeged.hu Bajmócy Zoltán bajmocy.zoltan@eco.u-szeged.hu Csernák Janka csernak.janka@mome.hu Fehér Bori feher.bori@mome.hu Frigyik Márta marta.frigyik@uni-corvinus.hu Juhász Judit judit.juhasz@eco.u-szeged.hu Matolay Réka reka.matolay@uni-corvinus.hu Müllner András mullner.andras@btk.elte.hu Szerencsés Rita szerencses.rita@mome.hu <p>Az egyetemi közösségi szerepvállalás lényege, hogy egyetemek, illetve egyetemi szereplők más, egyetemen kívüli aktorokkal működnek együtt oly módon, hogy az, ha különbözőképpen is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos. E külső együttműködő aktorok jellemzően a leginkább kirekesztett, erőforrás-hiányos társadalmi csoportok és az e csoportok érdekeit képviselő civil szervezetek, az együttműködés célja pedig a társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelem, illetve a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezések erősítése. E megközelítés szembeötlő párhuzamokat mutat a társadalmi innováció koncepciójával: utóbbi is alulról szerveződő, gyakran civil szervezetek bevonásával megvalósuló újításokat, közösségi szükségletekre irányuló válaszreakciókat, valamint a társadalom megújítását, átalakítását eredményező folyamatokat takar.</p> <p>Tanulmányunkban e két koncepció kapcsolatát elemezzük. Kutatási kérdésünk: mi lehet az egyetemi közösségi szerepvállalás szerepe a társadalmi innovációk létrehozásában, magyarországi környezetben? A téma elméleti áttekintése után kutatási kérdésünk megválaszolásának empirikus hátteréül négy olyan hazai kezdeményezés szolgál, ahol egyetemek, illetve egyetemi egységek tettek különböző módokon lépéseket az egyetemi közösségi szerepvállalás intézményesítésének irányába. Az eseteket a transzformatív társadalmi innováció „TRANSIT” modelljének segítségével dolgozzuk fel, illetve a társadalmi innovációk térbelisége kapcsán a közelség szerepére is kitérünk. Következtetésünk, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás sokszínű gyakorlata számos módon járul hozzá a társadalmi innovációk létrejöttéhez és/vagy megerősítéséhez, és e kapcsolatot a közelség komplex módon befolyásolja. A hazai akadémiai környezet pedig amellett, hogy lehetőséget teremt a társadalmi innovációkat támogató együttműködésre, számos elemében korlátozó feltételeket is támaszt.</p> 2024-06-14T00:00:00+02:00 Copyright (c) 2024 Málovics György, Bajmócy Zoltán, Csernák Janka, Fehér Bori, Frigyik Márta, Juhász Judit, Matolay Réka, Müllner András, Szerencsés Rita