Tér és Társadalom

In memoriam Varga Attila (1958-2023)

2023-11-20T11:19:56+01:00

A hálózati pozíció és a regionális innovációs teljesítmény kapcsolata a térbeliség figyelembevételével

2023-07-11T09:06:08+02:00

A régiók közötti tudás áramlása nagyban befolyásolja a területek innovációs kapacitását, ezáltal a vállalataik eredményességét, ugyanis jelentős mértékű, gazdaságilag hasznosítható információ áramlik adott hálózatokon belül. A tudáshálózatok körében széles körű szakirodalom foglalkozik hálózati pozíció és innovativitás kapcsolatával, azonban ezek döntő része nem tér ki különböző hálózati mutatók párhuzamos értékelésére, valamint a térbeliség elemzésére.

Tanulmányunk célja a Keretprogram (Framework Programme, FP) projektek hálózatára vonatkozóan annak megállapítsa, hogy milyen kapcsolat áll fenn a hálózati pozíció és a régiók innovációs képessége között. Kutatásunk során hat kiinduló regressziós egyenlet segítségével elemezzük a benyújtott szabadalmak számával mért innovatív kapacitásra gyakorolt hatások irányát, valamint a magyarázó erőbeli különbségeket különböző hálózati mutatók (fokszám, közöttiségi, közelségi központiság, valamint ezek súlyozott párjai) esetén. Kutatásunk második szakaszában térökonometriai elemzés segítségével a hálózatok és a tér között fennálló kapcsolat jelentőségét vizsgáljuk.

Eredményeink igazolják, hogy bár a központisági mutatók egyenként mind pozitívan hatnak a regionális innovativitásra, azonban a hatás mértéke, illetve a különböző mutatók magyarázó ereje eltérő. Elemzéseink megerősítik és szintetizálják azon kutatások eredményeit, melyek a régiók kollaborációs hálózatokban elfoglalt pozíciójának tudástermelésben betöltött pozitív szerepét vizsgálják. A kapcsolatok intenzitása továbbá nem elhanyagolható, komoly mértékben befolyásolja a hálózat magyarázó erejét. A térbeli modellek esetében szintén igazolni tudtuk a hálózati és térbeli pozíció együttes hatását, azonban ez a hatás nem minden mutató esetében figyelhető meg. A súlyozott hálózatok esetében a magasabb fokszám, illetve közöttiségi központiság értéke nemcsak az adott régió szabadalom számát növeli, hanem e régió szomszédjai is hasznot tudnak húzni a régió hálózatban elfoglalt jobb helyzetéből.

A jó hely – egy turizmusorientált koncepcióvázlat

2023-08-14T13:39:23+02:00

A „jó hely” szókapcsolat korunk mindennapi kommunikációjának szerves részévé vált, leginkább egy szabadidős szolgáltatás vagy egy település, térség vonatkozásában, az ott szerzett tapasztalatok közreadása során hangzik el. Az utazási döntést befolyásoló közösségi médiafelületek (pl. Instagram, TripAdvisor) posztjait, illetve topikjait vizsgálva százezres nagyságrendben találkozhatunk a „jó hely” szókapcsolat felhasználásával a turisztikai élmények megosztásakor. Mivel a „jó hely” szókapcsolatra fókuszáló elméleti megközelítés egyrészt hozzájárulhat a hellyel kapcsolatos kutatások szélesítéséhez, másrészt alkalmas lehet a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek tevékenységének támogatására, szükséges egy hiánypótló koncepcióvázlat elkészítése. Ugyan Ray Oldenburg a nevével fémjelzett elméletben a „jó hely” kifejezést az úgynevezett harmadik hely szinonimájaként használta, a „jó hely” egyáltalán nem vált a társadalomtudományok terminológiájának szerves részévé. Jelen tanulmány elsőként tesz kísérletet arra, hogy a turizmuskontextusú kommunikációban elterjedt „jó hely” szókapcsolat jövőbeli transzdiszciplináris vizsgálataihoz és azok várható eredményeire épülő menedzsment-implikációkhoz elméleti keretet teremtsen.

A Web of Science adatbázist hasznosító kulcsszóelemzés alapján megállapítható, hogy a „jó hely” koncepció a helykötődés-elmélet bázisán a turisztikai desztináció iránti elköteleződés teljes folyamatának értelmezését és az abból fakadó akciók katalizálását segíti elő. A tanulmány a harmadik hely elméletben észlelt rés szűkítése érdekében vállalkozik a „jó hellyé” válás folyamatának modellezésére és a helyértés turisztikai kontextusú definiálására.

A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben

2023-06-25T15:26:31+02:00

Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.

Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.

Vigvári András (2023): Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén. (Napvilág Kiadó, Budapest, 192 o.)

2023-10-05T10:50:56+02:00

Fekete Dávid, Morvay Szabolcs (2023): Kultúraalapú városfejlesztés – Kreatív városi kezdeményezések Kelet-Közép-Európában (MCC Press Kft., Budapest, 253 p.)

2023-10-14T19:43:26+02:00

Ukrajnai menekülthelyzet és az ideiglenes belső menekültek helyzete a Beregszászi járás határmenti településein 2022-ben

2023-04-25T09:33:03+02:00

A 2022. február 24-i, Ukrajna ellen irányuló oroszországi háborús agresszió nem csak Ukrajna politikai-, társadalmi-, gazdasági helyzetére mért kegyetlen csapást, de európai, sőt világviszonylatban példátlan negatív hatást gyakorolt a gazdasági, politikai, kulturális demográfiai folyamatokat illetően. A harcok kezdetével az érintett területekről jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők jelentős része továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia irányába, azonban számos belső menekült tartózkodik Kárpátalján, akik nem akarják elhagyni Ukrajnát, mert valamelyik családtagjuk részt vesz a harcokban, nincs hová menniük, vagy egyszerűen ragaszkodnak országukhoz. Ezen menekülők számára – külföldi támogatás és a nemzetközi segélyszervezetek közreműködése által – a kárpátaljai helyi önkormányzatok és civil szervezetek biztosítanak ideiglenes szállást, ellátást, szociális szolgáltatásokat. Jelentős számú menekült érkezett a Kárpátaljai magyarok által lakott településekre is, annak ellenére, hogy az utóbbi években erőteljes magyarellenes kampány zajlott a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben.

Jelen tanulmány egy 2022 májusa és augusztusa között végzett kutatás eredményeit mutatja be, melynek egyik elsődleges célkitűzése volt a kárpátaljai magyar településekre érkező belső menekültek számának, nemi- és korösszetételének felmérése. A kutatás célja volt továbbá a Kárpátalja magyarlakta településeire érkezők megkérdezése a további terveikről, az itt tartózkodásuk idején szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat illetően, vagy arról, hogy mi a véleményük Kárpátalja határ menti részének soknemzetiségű képét illetően.

A tanulmány első részében Ukrajna lakosságszámának alakulásának rövid összefoglalója található az utóbbi három évtizedre vonatkozóan, illetve a háború ukrajnai menekültjeinek Európán és országhatárokon belüli eloszlását vizsgáljuk. A tanulmány második felében a Beregszászi járás határmenti településeire érkezett 215 belső menekült által kitöltött kérdőív eredményei kerülnek bemutatásra.

A kárpátaljai görögkatolikusok népességföldrajzi mutatói a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusa alapján

2023-05-22T12:59:46+02:00

Ukrajna népességének vallási szerkezete mindig is számos kérdést vetett fel, nem kivétel ez alól Kárpátalja sem. A szovjet időszak kezdetétől hiányoznak pontos és használható adatok a felekezeti összetétellel kapcsolatban és a független Ukrajnában eddig első és egyetlen népszámlálás során sem volt lekérdezve a népesség vallásossága és vallási hovatartozása. Az adott homály eloszlására számos kutató készített különböző megítélésben részesült becslést.

Jelen tanulmányban arra tettünk kísérletet, hogy meghatározzuk a görögkatolikusok lélekszámát és részarányát a vidék népességén belül. A kutatás alapjául a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusában közreadott adatok szolgáltak, amelyeket egy részletesen vázolt becslési módszer segítségével konvertáltuk használható formába. Továbbá bemutatásra került a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye rövid történelme és a sematizmusokkal kapcsolatos legfontosabb információk.

Vizsgálataink eredményeire támaszkodva kijelenthetjük, hogy 2021-ben a megyében majdnem 240 ezer görögkatolikus élt. A területi elhelyezkedésüket tekintve, zömében a határmenti részeken és a megye három legnépesebb városa környékén összpontosulnak. Az össznépességen belüli arányát tekintve már egy kicsit más kép tárul elénk, ugyanis egyes hegyvidéki területek lakosságszámán belül jelentős a görögkatolikusok aránya, igaz az össznépesség száma is alacsonyabb.