Talentumföldrajzi kutatások egy belső perifériás magyar régióban – nagykunsági esettanulmány

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.38.3.3555

Kulcsszavak:

talentumföldrajz, Nagykunság, agyelszívás, Nobel-díj, Karikó Katalin

Absztrakt

A tanulmány különös aktualitását az adja, hogy 2023-ban két magyar tudós is a leghíresebb tudományos elismerésben, a Nobel-díjban részesült: egyikük, Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus Kisújszálláson nőtt fel és ott végezte alap- és középfokú tanulmányait (egy másik nagykunsági város, Karcag pedig a 2004-ben kitüntetett Herskó Ferenc biokémikus szülőhelye).

A talentumföldrajzi kutatások hazánkban viszonylag jelentős múltra tekintenek vissza, a rendszerváltás utáni időszakban azonban kevés tanulmány született e témában. Az eddig publikált kutatási eredmények jórészt országos szintű elemzésekkel foglalkoztak, amelyekben megjelennek az alacsonyabb területi szintek különbségek is, ám eddig kevés olyan munka látott napvilágot, amely egy kistáj/régió talentumföldrajzi elemzését végezte el.

Jelen kutatásban a szerzők megvizsgálták a Nagykunság településeit és talentumait, illetve ezek összefüggéseit: a tanulmány a tradicionális Nagykunsághoz köthető, kiemelkedő életművel rendelkező személyek életútjának talentumföldrajzi elemzését végzi el. A szerzők összesen huszonkét személy esetében végeztek földrajzi szempontú vizsgálatokat a születési hely, az alap-, közép- (és felsőfokú) képzés, az életpályaszakaszok, valamint az elhalálozási hely alapján.

Következtetésünk, hogy a belső periférikus nagykun kisvárosok helyzetük javítása érdekében tett erőfeszítései közép- és hosszabb távon akár kontraproduktívak is lehetnek, hiszen valószínűleg nehezen feloldható az az ellentmondás, hogy az erőfeszítések önnön társadalmuk felemelésére hosszú távon a sikeres nagyvárosi centrumokat teszik még gazdagabbá. A kutatás azt mutatta, hogy a Nagykunság szülötteinek el kellett hagyniuk szülőföldjüket, sokaknak az országot is, hogy sikeres tudóssá, művésszé vagy sportolóvá váljanak – és ez a térség, az egyes települések szempontjából nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi-gazdasági veszteségként is jelentkezik, mely a helyi társadalmakat tovább gyengíti, felzárkózási, fejlődési esélyeit jelentősen csökkenti.

Szerző életrajzok

Mátyás Szabolcs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai Tanszék

őrnagy, egyetemi docens

Birtók Vanessza, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földrajz és Turizmus Tanszék, "Rákóczi-tour" Turisztikai Információs Központ

vezető

Vasvári Mária, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

egyetemi adjunktus

Kovács Tibor, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Turizmus Tanszék

egyetemi docens

Kisújszállás Város Önkormányzata
alpolgármester

##submission.downloads##

Megjelent

2024-09-30

Hogyan kell idézni

Mátyás, S. (2024) „Talentumföldrajzi kutatások egy belső perifériás magyar régióban – nagykunsági esettanulmány”, Tér és Társadalom, 38(3), o. 118–139. doi: 10.17649/TET.38.3.3555.

Folyóirat szám

Rovat

Ténykép