Regional economies: Reality, and national TV reporting

Absztrakt

A szakirodalom mindeddig kevés figyelmet szentelt a média által közvetített információk területi mintázatainak. Az országok többségében a területi marketingtevékenységek között, a közönségre gyakorolt kiemelkedő hatásuk miatt, a televíziós híradások játsszák a döntő szerepet. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a cseh NUTS III régiók tényleges gazdasági életének kiválasztott jellemzői milyen pontossággal jelennek meg a televíziós hírekben. Figyelmünket, területi perspektívából, elsődlegesen a 14 csehországi saját önkormányzattal rendelkező régiónak szenteltük. Annak érdekében, hogy Prága torzító hatását csökkentsük, a két azonos központtal rendelkező NUTS III régiót, Prágát és Közép-Csehországot, egységes területként kezeljük, ami természetes földrajzi jellemzőiknek is megfelel. Ebből következően 13 területi egységet elemeztünk. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy az adott témák megjelenése a régiós híradásokban összefügg azzal, hogy rendelkezésre állnak-e a vonatkozó területi statisztikák.

Tanulmányunkban a gazdaság néhány kiválasztott területére fókuszálunk: a gazdasági életre, a gazdaságpolitikára, a gazdasági bűnözésre, valamint a kutatás, fejlesztés és oktatás területeire. Ezek a területek mind tényleges (anyagi), mind virtuális (a televíziós híradásokban megjelenő) komponenseik révén hozzájárulnak a centrum-periféria viszonyok értelmezéséhez és értékeléséhez. A médiában megjelenő információk szelektálásában a hozzáférés szabályozása játszik perdöntő szerepet. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a média elfogultságát, vagyis a tömegmédiában dolgozó újságírók, hírtermelők tényleges vagy vélt elfogultságát az események, történetek kiválasztásában és közvetítésük módjában.

Kutatási kérdésünk, hogy a vizsgált cseh régiók tényleges gazdasági jellemzői és ezek médiabeli megjelenítése között felfedezhetők-e szignifikáns különbségek. E kérdés megválaszolása érdekében az egyes televíziós híradásokat kvantitatív tartalomelemzéssel osztályoztuk és rendszereztük. Eredményeink rámutatnak a régiók tényleges és virtuális gazdasági jellemzői közötti aránytalanságokra; a lehetséges kiegyensúlyozottságtól való eltérést mind a négy vizsgált gazdasági területen azonosítottuk. Ezen túlmenően, egyetlen eseményről szóló híradás is befolyásolhatja, vagy éppen torzíthatja egy adott régió teljes médiabeli megjelenését. Ebből következik, hogy a virtuális dimenzióban megjelenő centrum-periféria viszonyok a valóságosnál markánsabbak és egyúttal változékonyabbak lehetnek. Másként fogalmazva, a virtuális, médiabeli megjelenítés felerősítheti, ám mérsékelheti is a centrumok és perifériák közötti tényleges, adatokban megragadható viszonyokat.