Differences and similarities in the expansion of suburban built-up areas around the different city regions of three Central European countries

Absztrakt

A magyarországi és közép-európai középvárosok körüli szuburbanizációt vizsgálva, a városperemek növekedése egyszerre magyarázható a városokból való kivándorlással és a vidéki területekről induló bevándorlással. Ezek a folyamatok a volt szocialista országokban a 2000-es évek után felerősödtek. A település- és területi tervezés szereplői azonban nem kezeltek számos olyan problémát, amelyek a nyugati országokban már a nyolcvanas-kilencvenes években nyilvánvalóvá váltak. A városok gyors terjeszkedése alacsony szintű tervezési együttműködés mellett, ugyanakkor a gazdasági és pénzügyi fejlődés nyomása alatt zajlott. A területi növekedés mértéke gyakran meghaladja a népességnövekedés ütemét, sőt, népességnövekedés hiányában is zajlik. A közép-európai országokban a migráció fő célpontjai a fővárosok és azok elővárosai, ezért a szuburbanizációs tanulmányok ezekre a területekre koncentrálnak. Tanulmányunk azonban a regionális központokra és agglomerációikra összpontosít, összehasonlítva azokat a fővárosok agglomerációival és a vidéki területekkel. A legmozgalmasabb és legújszerűbb urbanizációs folyamatok a városi agglomerációkban zajlanak. Az ilyen térségekben megfigyelhető jelenségeknek különösen a regionális központokban nincsenek történelmi előzményeik, s így társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt újdonságot jelentenek.

A dolgozat három posztszocialista ország – Szlovákia, Magyarország és Románia – urbanizációs, szuburbanizációs és urban sprawl tendenciáira koncentrál, a vizet át nem eresztő felületek nagyságának és a népesség számának változása alapján. Mindegyik ország esetében külön-külön elemezzük a fővárosokat, a regionális központok területeit és a távolabbi vidéki területeket. Tanulmányunk célja, hogy az urbanizáció által különbözőképpen érintett területek népsűrűségének különbségeit, azok változását vizsgálja, s ezeken keresztül tárja fel az urbanizációs jelenségek különbségeit az országok között. Mindhárom, hasonló gazdasági és politikai átalakuláson átesett ország esetében megvizsgáljuk, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő gazdasági növekedés és migrációs boom idején milyen különbségeket okoznak az eltérő történelmi, földrajzi és településhierarchiai adottságok. Nehéz kimutatni, hogy ebben milyen szerepet játszott a gazdasági válság, de annyi biztos, hogy a válság jelentős visszaesést eredményezett, amit a vizsgált országok városaiban, városperemein és vidéki területein a korábbitól eltérő irányú fejlődés követett. Úgy tűnik, hogy a városokba áramlás felgyorsult, ami elsősorban a fővárosi régiókat és a regionális központok agglomerációját érinti. A népességmozgások mellett a beépített területek bővülése is jóval gyorsabb ütemű, különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol ezek dinamikája 2012 és 2018 között kiemelkedő volt. Ennek több negatív következménye is lehet; a városok közelében fekvő területeken olyan nagy népsűrűségű övezetek alakulhatnak ki, amelyek a későbbiekben társadalmi problémák forrásai lehetnek.