Tér és Társadalom 19. évf. 2005/2. 31-45. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 2: 31-45

VÁLLALATI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
A HATÁR MENTÉN MAGYAR SZEMSZÖGB ŐL
(Enterprise Co-operation along the Border from Hungarian
Point of View)

GROSZ ANDRÁS
Kulcsszavak:
Nyugat-Dunántúl Burgenland határ menti együttm űködés vállalkozások gazdaság

A tanulmány célja, hogy bemutassa a határnak a Nyugat-dunántúli régióban működő vállalkozások
mindennapi tevékenységére, m űködésre gyakorolt hatását. A határ jelentős szerepet játszott a Nyugat-
dunántúli régió, Magyarország egyik legdinamikusabb gazdasági növekedéssel jellemezhet ő országrészé-
nek elmúlt 15 éves fejl ődésében. Különösen fontos volt e szerep a külföldi m űködőtőke-bejövetel, a
nyugati piacokhoz való közelség, valamint a nyugati, f őleg osztrák vállalkozói szférára jellemz ő minták
átvétele terén. A sokáig elszigetelt határ a nyolcvanas évek végén feler ősödő változások eredményeként
gyorsan alakult át határ menti térséggé, mely átalakulási folyamat az EU-csatlakozással és az áruk,
szolgáltatások, valamint a termelési tényez ők jöv őben várható teljesen szabad mozgásával várhatóan egy
speciális integrált határrégió létrejöttéhez vezet. E határrégió sajátosságainak egyik fontos dinemziója a
gazdaság, a határrégióban m űködő vállalkozások határon átnyúló tevékenysége, piaci kapcsolatrend-
szere, együttm űködési lehet őségei, valamint fokozódó versenyhelyzete, illetve általában a határ-
mentiségb ől fakadó gazdasági, valamint nem gazdasági előnyök és hátrányok.

Előzetes hipotézisek

A Nyugat-dunántúli régió elmúlt másfél évtizedes dinamikus fejl ődésének és vi-
szonylag gyors és sikeres gazdasági szerkezetváltásának egyik kiemelked ő fontosságú
háttértényez ője a térség földrajzi elhelyezkedéséb ől és nyugati határmenti-ségéb ől
fakadó lehetőségek kihasználása. Ugyanakkor a határmentiség nem mindig el őnyként
jelent meg a régió gazdasági életében. A második világháborút követ ő fordulat, Euró-
pa és a világ két politikai és gazdasági rendszerre szakadása eredményeként leeresz-
tett „Vasfüggöny" évtizedekre elvágta a meglév ő gazdasági és társadalmi kapcsolato-
kat a határ túloldalán lév ő partnerekkel. Ebben az id őszakban a gazdaság fejl ődése
szempontjából a nyugati határhoz való közelség nemhogy el őnyként, hanem kifejezet-
ten hátrányként jelentkezett. A mai Nyugat-dunántúli régió gazdaságára egyértelm űen
egyfajta periférikusság volt jellemz ő, különösen a határhoz közvetlen közel fekv ő
térségekben, ahol a gazdaságfejlesztés szigorú korlátok között mozgott, s a térséget
tulajdonképpen nem érintette a szocialista iparosítás. A korlátozott gazdaságfejlesztés,
periférikus gazdasági szerep és funkciók, valamint a határ átjárhatatlansága miatt a
határon átnyúló együttm űködések száma és intenzitása is rendkívül korlátos volt,
mely csak az 1980-as évek elején kezdett enyhülni és kibontakozni.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
32 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2

A régió gazdasági fejl ődésében és a határ menti kapcsolatok újjáélesztésében,
dinamikus bővülésében meghatározó mérföldkövet jelentett az 1989/90-es rend-
szerváltás, valamint a „Vasfüggöny" lebontása. A politikai és gazdasági rendszer-
váltást követően a nyugati orientáció el őtérbe kerülése, az Európai Unió és az
Észak-Atlanti Szerz ődés irányába történ ő elkötelezettség egyértelm űen felértékelte
az addig periférikus/félperiférikus régió gazdasági jelent őségét. A régió Budapestet
és agglomerációját követően a külföldi működőtőke legfontosabb célpontjává vált,
melyben az országos arányokhoz képest még dominánsabb szerepet vállaltak a
valamikor hagyományosnak mondható német (különösen délnémet), valamint oszt-
rák befektetések és vállalkozások. A dinamikus gazdasági szerkezetváltás és a meg-
jelenő külföldi tőke hatására megindult a határ menti gazdasági kapcsolatok helyre-
állítása, megújítása, valamint új kapcsolatok kiépítése és b ővítése (új export-import
kapcsolatok, együttm űködések stb.). A Nyugat-dunántúli régió gazdaságában egyre
erősebbé váltak a határmentiségb ől fakadó el őnyök és lehetőségek, illetve különö-
sen az EU-csatlakozás közeledtével a hátrányok és veszélyek hatása a térség gazda-
sági szerepl őinek mindennapi tevékenységére.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással az áruk és szolgáltatások többségének
területén teljes mértékben megvalósult az egységes bels ő piacra jellemz ő szabad
áramlás elve, míg a tőkepiac és a munkaerő vonatkozásában a mobilitást még átme-
neti korlátozások akadályozzák. Ugyanakkor folyamatosan érezhet ő a határon át-
nyúló kapcsolatok, valamint a verseny intenzitásának er ősödése. Az átmeneti korlá-
tozásoknak az elkövetkezend ő 4-5 évben történ ő teljes lebontásával szinte minden-
kiben felmerül a kérdés, hogy az egységes bels ő piac tényleges megvalósulása mi-
ként hat a régió gazdaságára. Hogyan befolyásolja a régióban m űködő vállalkozá-
sok tevéknységét, versenyképességét egy lehetséges integrált határrégió kialakulá-
sa, és egy, a szinergiahatásokat kihasználni képes határgazdaság?

Vállalati felmérés általános paraméterei

A Nyugat-dunántúli vállalkozásoknak a határ menti térségben való m űködése, a
határmentiségnek a versenyképességükre gyakorolt hatása évek óta több kutatás
fontos tárgyát képezte. Ezek megpróbálták feltárni a régióban m űködő cégek meg-
lévő és jövőbeli határon átnyúló kapcsolatait, együttm űködési partnereit, legfonto-
sabb belső és küls ő versenytényez őit, a magyar és az osztrák piac közötti alapvet ő
különbségeket és hasonlóságokat, a határon átnyúló versenytársak pozícióit, valamint
azok várható változását az EU-csatlakozást követ ően, az egységes bels ő piac kialaku-
lásával (Grosz 2002, 2004b; Rhomberg—Bornett—Grosz—Pecher 2004; Rhomberg-
Bornett—Gavac—Gittenberger—Kamptner—Mandl—Pecher—Radauer—Steiber 2004). A
korábbi eredmények közül csak egy ábrát kiragadva jól látszik, hogy a régióban
található vállalkozások fokozott figyelemmel kísérik a határ menti térségb ől az
integrált határrégió kialakulásáig vezet ő időszakot, hiszen az elkövetkezend ő év-
tized gazdasági folyamatai jelent ősen befolyásolják tevékenységüket (1. ábra). A
korábban megkérdezett vállalkozások dönt ő többsége úgy vélte, hogy a jöv őben
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 33

növekedni fog az együttm űködési hajlandósága az osztrák, különösen a burgenlandi
vállalkozások viszonylatában, ugyanakkor az osztrák szerepl ők által el őidézett
verseny élesedésében is hasonló növekedésre számítanak. A megkérdezett vállalko-
zások 2004-ben mind az együttm űködési hajlandóságot, mind pedig a verseny
intezitását átlagosan 4-esre értékelték egy 1-t ől 10-ig terjedő skálán. Ezzel szemben
ez az érték 2010-re mindkét esetben megközelítette a 6-ot, 2015-re pedig meghalad-
ta a 7-et (Grosz 2004a; Rhomberg—Gavac—Grosz 2004).
1. ÁBRA
A nyugat-dunántúli vállalkozások jöv őbeli várakozásai*
(The Future Expectations of the West Transdanubian Enterprises)

Együttm űködési hajlandóság

_——
...............
..........

— jelenleg
2010
— — 2015

építő ipar. turizmus, élelmiszer, divat. ruházat jármüvek közlekedés,
létfennumás szabadidő értékesítés m ű szaki esz. szállítás

Várható verseny intenzitása

— jelenleg
-- - 2010
— - 2015

építő ipar,turizmus, élelmiszer divat, ruha. .t jármüvek. közlekedés,
létfenntartás szabadidő m ű szaki esz. szállítás

* Átlagos értékek 1-t ől 10-ig terjedő skálán, tevékenységi csoportonként
Forrás: A szerző saját szerkesztése.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
34 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2

A Nyugat-dunántúli régióban a kutatáshoz kapcsolódó vállalati felmérés összesen
300 vállalkozásra terjedt ki. A minta összeállítása során a megkeresett vállalkozá-
sok közül kihagytuk a 250 fő feletti nagyvállalatokat, ugyanis úgy véljük, hogy
esetükben a telephelyválasztás során nem érzékelhet őek a határmentiségb ől fakadó
el őnyök oly mértékben, mint az egyéb telepítési tényez ők (pl. infrastruktúra, elérhe-
tőség, munkaerő, kedvezmények stb.), illetve általában a globális piacon való jelen-
létük miatt működésükre is sokkal kisebb hatással van a határ közelsége, mint a
kisebb vállalkozásoknál. A megkérdezett 300 vállalkozásból összesen 250 vállalko-
zás alkotja a régió 250 fő alatti vállalkozásainak reprezentatív mintáját, melyen
felül azonban további 50 olyan vállalkozást kerestünk meg, melyek valamilyen
kapcsolatban állnak az osztrák piaccal.' Ennek köszönhet ően pontosabb képet kap-
hatunk azon vállalati körr ől, amely az ausztriai piaccal már valamilyen kapcsolatba
került, illetve általuk alkotott véleményekr ől, lehetséges jöv őbeli változásokról.
A 250 vállalkozásnak mindössze 22%-a rendelkezik osztrák piaci kapcsolatokkal,
számuk 55. Így a teljes felmérés során a plusz 50 vállalkozással 105 ilyen cég talál-
ható a mintában. Közülük 91 esetben tapasztalható export/import kapcsolat (meg-
oszlásuk a 250/50 mintában 42/49), illetve 77 vállalkozásnál együttm űködési part-
ner (34/43). A következ őkben, amikor az összes vállalkozás reprezentatív vélemé-
nyére hivatkozunk, akkor azalatt a 250 eredeti vállalkozás válaszaiból származó
eredményeket kell érteni, amennyiben pedig az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő
vállalkozások véleményének ismertetésére kerül sor, az a 105, az osztrák piaccal
valamilyen kapcsolatban lév ő cég — a régió összes vállalkozására nézve — nem rep-
rezentatív attitűdjét tükrözi.
A 250 vállalkozás közül 90 Győr-Moson-Sopron megyei, 82 Vas megyei, 78 pedig
Zala megyében található. A megkérdezett vállalkozásoknak mindössze 4,5%-ában
található külföldi tulajdon (11 cég), 95,5%-uk tisztán hazai tulajdonú, míg a kiegé-
szítő felméréssel együtt a külföldi tulajdonú vállalkozások száma már eléri a 20-at
(többségük a várakozásoknak megfelel ően osztrák).
A nyugat-dunántúli kis- és középvállalkozások által folytatott gazdasági tevé-
kenység székhely-, illetve telephelyválasztásában nem játszik igazán fontos szere-
pet a határhoz való közelség, és ezáltal az osztrák piaci kapcsolatokból fakadó el ő-
nyök és lehet ő ségek kiaknázása, ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy teljesen
marginális tényez ő lenne (2. ábra).
A megkérdezett cégeknek összesen 8%-a értékelte fontosnak ezt az adottságot,
míg a legfontosabb tényez ő egyértelműen a lakóhelyhez való közelség volt, 62%-os
említési gyakorisággal. A lakóhelyhez való közelség mellett jelent ős hatása van
még a letelepedésre a meglév ő — az ország keleti részéhez képest — fejlett infra-
struktúrának (27%), illetve a piac közelségének és a térségben rendelkezésre álló
képzett munkaerő nek (17, ill. 16%). A megkérdezett összes válallkozás közül
mindössze kett ő rendelkezett Ausztriában is telephellyel, illetve a jöv őben is csak
két cég tervezi az osztrák piacon az önálló telephely létrehozását.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 35

2. ÁBRA
A vállalkozások székhelyválasztását befolyásoló tényez ők
(The Motivation Factors of Enterprises in Location Selection)

Forrás: A szerző saját szerkesztése.

Osztrák piaci kapcsolatok

A felmérésben szerepl ő 250 vállalkozásnak mindössze 16,8%-a rendelkezik
Ausztriába irányuló, vagy Ausztriából származó export vagy import kapcsolatokkal.
Ez az arány az el őző években végzett hasonló kutatások eredményeihez képest nem
igazán mutat jelent ős változást. A vállalkozások között bár területileg is kimutat-
ható kisebb különbség a külkereskedelmi aktivitást illet ően (Vas megyében kb.
kétszerese az ilyen tevékenységet végz ők aránya, mint a régió másik két megyéjé-
ben, azonban ez nagy valószín űséggel Győr-Moson-Sopron és Zala megyék bizonyos
részeinek az osztrák határtól való nagyobb távolságával is magyarázható), egyértel-
műen meghatározó viszont a külföldi tulajdonos szerepe. Ha mind a 300 válaszadót
vizsgáljuk, kiderül, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek több mint fele folytat
ausztriai külkereskedelmi tevékenységet, míg ez az arány a tisztán hazai cégek eseté-
ben mindössze 15%. Érthet ően még magasabb az ausztriai tulajdonban lév ő vállalko-
zásoknál, ahol meghaladja a 85%-ot.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
36 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2
Az osztrák piaccal export/import tevékenységet folytató 91 vállalkozás többsége
(61%-a) ugyanazokkal a termékekkel versenyez az osztrák piacon, mint a hazaín.
Ugyanakkor többségben vannak az ausztriai piacon a magyar piachoz többnyire
hasonló, vagy teljesen azonos termékválasztékkal megjelen ő cégek, arányuk 40%.
A vállalkozások további 35%-a csak az itthoninál sz űkebb választékkal van jelen az
osztrák piacon, míg a cégek egynegyede a hazainál b ővebb termékválasztékot kínál.
Vajon indokolt-e az osztrák és a magyar piacok megkülönböztetése, az azokra tör-
tén ő eltérő termékdifferenciálás, illetve más-más termékválaszték?
Az összes vállalkozás véleménye alapján két olyan tényez őben tapasztalható a
legmarkánsabb különbség a két piac között, amely esetében a b ővebb termékválasz-
ték, vagy akár a jobb min őségű termékek és szolgáltatások sem segíthetnek. Ugyan-
is ez a két tényez ő a korrupció, valamint a bürokrácia nagysága. A válaszadók több
mint 70%-a szerint mindkett ő egyértelmű en a magyar piacra jellemz ő csak. Ezzel
szemben inkább az ausztriai piac jut a vállalkozások eszébe, ha a fizetési fegyelem-
rő l, környezeti tudatosságról, a környezet állapotának megóvására vonatkozó jog-
szabályokról, erő teljes marketingtevékenységr ől van szó (valamennyi esetében 50%
feletti az osztrák piac említése).
Az osztrák piacban lév ő potenciális lehet őségekre hívja fel a figyelmet, hogy a
megkérdezett vállalkozások szerint a piaci kereslet nagysága inkább az ausztriai
piacra jellemz ő , illetve a kinti piacot kevésbé látják telítettnek (lehetséges természe-
tesen, hogy ez utóbbi kérdésben az osztrák piacról nem rendelkeznek pontos infor-
mációkkal). A többit a vállalkozások többsége mindkett őre jellemzőnek találta,
azonban meg kell jegyezni, hogy az ausztriai említések ezen piaci sajátosságoknál
is általában többszörösen meghaladják a magyart (pl. szállítási határid ő, fegyelem,
vevőkapcsolatok szerepe, min ő ségi szempontok stb.). Ha külön viszgáljuk az oszt-
rák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások véleményét, nagyon hasonló eredmé-
nyeket kapunk (3. ábra). Még inkább megerő sítést nyernek azok a különbségek,
amelyeket az el őző ekben már említettünk (korrupció és bürokrácia nagysága a
magyar oldalon, valamint a környezeti tudatosság és jogszabályok, marketing, igé-
nyesség, kereslet nagysága az osztrák oldalon).
A 250 megkérdezett nyugat-dunántúli kis- és középvállalkozás 13,6%-a rendelke-
zett osztrák együttm űködési partnerrel (34 cég), ami valamivel alacsonyabb, mint
az osztrák piaccal export vagy import kapcsolatban álló vállalkozások aránya. Ez,
hasonlóan az el őző csoporthoz egybecseng a korábbi kutatások tapasztalataival. Az
együttmű ködés intenzitása — azonos okokra visszavezetve — hasonló megyei kü-
lönbségeket mutat, mint az export/import kapcsolatokkal rendelkez ő vállalkozások
területi elhelyezkedése, hiszen a két csoport között igen jelent ős átfedés is tapasz-
talható. Míg Vas megyében a cégek 23%-a jelzett együttm űködési kapcsolatot,
Győ r-Moson-Sopron megyében már csak 12%, a Zala megyei vállalkozások közül
pedig már csak minden huszadik.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 37

3. ÁBRA
A magyar és az osztrák piac közötti hasonlóságok és különbségek*
(Similarities and Differencies between the Hungarian and the Austrian Markets)

1:21 Inkább magyar
Korrupció nagysága u Inkább osztrák
13 Mindkettő
Bürokrácia nagysága Ámk
Piac telítettsége
Innovációs kényszer
Kínálat nagysága
Kereslet nagysága A
Környezeti jogszabályok—i, A
Fizetési fegyelem-7 A
Vevőkapcsolatok
Szállítási/telj. határid ő
Szállítási/telj. fegyelem
Minőségi szempontok
Termékfejlesztés--0 \\\\~
Ks.,~\
Környezeti tudatosság —0
Marketing
Igényesség

1
20 60 80 100

Válaszok megoszlása, %

* Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások véleménye alapján, N=105
Forrás: A szerző saját szerkesztése.
Jóval magasabb ugyanakkor azon nyugat-dunántúli cégek aránya, amelyek osztrák
versenytárssal rendelkeznek, számuk eléri a 74-et, ami már majd 30%-a a megkér-
dezett 250 vállalkozásnak. A versenytárssal rendelkez ő válallkozások területi elhe-
lyezkedése szinte teljesen hasonló az együttm űködési kapcsolatokkal rendelkez ő-
kéhez, megintcsak Vas megye felülreprezentált, esetében a vállalkozásoknak két-
szer akkora hányadát érinti, mint a másik két megye esetében, amelyek területének
jelentős része távol esik az osztrák határtól.

A határmentiség megítélése

A konkrét osztrák piaci kapcsolatok (export/import tevékenység, együttm űködések)
és versenytársak mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Nyugat-Dunántúlon m ű-
ködő kis- és középvállalkozások hogyan ítélik meg a határmentiséget, a nyugati ha-
tárhoz való közelséget. Vajon milyen el őnyök és hátrányok származnak az osztrák
határhoz való közelségb ől?
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
38 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2
A határmentiségbő l fakadó két legfontosabb, vagy legalábbis leggyakrabban emlí-
tett el őny egyértelmű en a nagyobb vásárlóer ő és a nagyobb kereslet érzékelhet ő
jelenléte, melyeket közel 25%-os gyakorisággal említettek a cégek, míg a többi
el ő ny esetében ez az arány már 15% alatti volt (4. ábra). Érdekes — ugyanakkor a
székhelyválasztásnál már látott prioritásokat ismerve kevésbé meglep ő —, hogy a
vállalkozások dönt ő többségének az osztrák határhoz való közelség semmiféle
el ő nyt nem jelent tevékenysége szempontjából.

4. ÁBRA
A határ közelségéb ől fakadó előnyök
(Advantages Derived from the Closness of the Border)

—
Az Összes vállalkozás,
N=250
Az osztrák piaccal
0 kapcsolatban lév ő
30-
vállalkozások, N=I05
Q

R
O
V) 20 —
co
, ces

3›.£
10—
Nagyobb vásárlóerő

C 0

Forrás: A szerző saját szerkesztése.

Az osztrák piaccal már valamilyen szinten kapcsolatba került vállalkozások
ugyanakkor már sokkal markánsabb véleményt voltak képesek adni, hiszen ők
azok, akik a tényleges el ő nyöket mindennapi tevékenységük során realizálják
(4. ábra). Egyfel ő l a 105 vizsgált vállalkozás jóval nagyobb arányban nevezte meg
az egyes el őnyöket, másfel ől a nagyobb vásárlóerő és kereslet mellett egyértelm űen
megjelentek más pozitív hatások is. Így ugyancsak közel 40%-os említési gyakori-
sággal szerepel az osztrák határ közelsége által biztosított lehet ő ség a közvetlen és
folyamatos kapcsolattartásra a külföldi (ausztriai) partnerekkel, illetve a viszonylag
kis földrajzi távolságból fakadó alacsonyabb szállítási költségek. Ugyancsak jóval
magasabb a piaci információkhoz, illetve az ágazatra jellemz ő fejlesztésekre vonat-
kozó információkhoz való gyorsabb és hatékonyabb hozzáférés. Érdekes, és már a
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 39

fejlettebb tevékenységek jelenlétére utalhat, hogy az osztrák piaccal kapcsolatban
lévő cégek 10%-a számára a versenytársak közelsége is el őnyként került értékelés-
re. Egyedül a viszonylag fejlett munkakultúrát nem értékelték pozitívabban, hiszen
azt az osztrák piaccal kapcsolatban nem lév ő vállalkozások jobban érzékelik.
A határ közelségéb ől származó negatív hatások közül a megkérdezett vállalkozá-
sok a versenytársak közelségét említették a leggyakrabban (5. ábra). Azonban még
a versenytársak közelségét is mindössze 18%-uk tekinti hátránynak, annak ellenére,
hogy a cégek 30%-a rendelkezik osztrák versenytárssal. Az összes többi jellemz ő
hátrányként való említése nem érte el a 15%-ot sem. Az osztrák piaccal kapcsolat-
ban lévő cégek — hasonlóan a határmentiségb ől származó el őnyökhöz — már ponto-
sabb és határozottabb véleménnyel rendelkeznek a hátrányokról is. Körükben már
25%-ot ért el a versenytársak közelségének, illetve a Magyarországon belül relatív
magas munkabérköltségének az említése, de a cégek egyötöde számára a nagyobb
min őségi elvárások is a határhoz való közelség negatív számlájára írandók.
5. ÁBRA
A határ közelségéből fakadó hátrányok
(Disadvantages Derived from the Closness of the Border)

30 —
Az összes vállalkozás,
25 21 N=250
•en Az osztrák piaccal
ál 20 — kapcsolatban lév ő
•
vállalkozások, N=105
Ó
15—

—

5—

Versenytársak Viszonylag magas Nagyobb Szervezettebb
közelsége munkabér min őségi elvárás munkaerő

Forrás: A szerző saját szerkesztése.

A versenyképesség alakulása a határ mentén

A rendszerváltást követ ő nyitott gazdaságpolitika eredményeként egyre jobban
érezhet ő a hazai vállalkozások számára is a globalizáció hatása, valamint a vállala-
tok versenyképességére ható tényez ők fontossága. Az ország külpiaci orientációja,
különösképpen a nyugati (EU) piacok felé fordulás mind az export, mind az import
kapcsolatokban megmutatkozik. Az egyre szabadabbá vált áru- és szolgáltatásáram-
lás ugyanakkor a külföldi vállalkozásokkal szembeni verseny jelent ős mértékű
növekedéséhez vezetett, mely az EU-csatlakozással és az egységes bels ő piaccal
várhatóan még meghatározóbbá válik a jöv őben. A külföldi versenytársak szerepe —
a földrajzi távolság/közelség miatt különösen er ős a nyugati határ menti vállalkozások
körében, amelyeknek a hazai piacon kell versenyezniük az osztrák konkurenciával,
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
40 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2

ugyanakkor az ország többi vállalkozásához képest viszonylag el őnyösebb helyzet-
ben vannak az ausztriai piacon való megmérettetést tekintve. Ezért rendkívül fontos
megvizsgálni, hogy vajon az osztrák versenytársakkal összehasonlítva, melyek azok
a legfontosabb küls ő és bels ő tényez ők, amelyek a nyugat-dunántúli vállalkozások
számára inkább el őnyként jelentkeznek, illetve, melyek azok, amelyek verseny-
képességüket rontják.
A nyugat-dunántúli kis- és középvállalkozások számára a vállalatok tevékenysé-
gétől függő, ún. bels ő vállalati tényezők közül a termékek/szolgáltatások ára, vala-
mint minősége, illetve az üzleti kapcsolatokra jellemz ő megbízhatóság került meg-
említésre a teljes megkérdezetti körben, ugyanakkor még ezen válaszok gyakorisá-
ga sem érte el a 40%-ot. Ugyanakkor mind a 15 bels ő tényezőt legalább a cégek
20%-a értékelte inkább el őnyként. Az árat, mint bels ő tényezőt nem számítva vala-
mennyi esetében a többség úgy foglalt állást, hogy azok nem mérvadóak az osztrák
vállalkozásokkal szembeni versenyképességüket tekintve. Hátrányként els ősorban a
megfelel ő termékválaszték, az alkalmazott technológia, illetve a gépek, berendezé-
sek műszaki állapota, valamint az értékesítés során alakalmazott marketingtevé-
kenység jelenik meg, körülbelül 25-30%-os említéssel.
6. ÁBRA
A bels ő tényez ők hatása a versenyképességre
(The Effects of the Internal Factors to Competitiveness)

12 Inkább el őny
Megbízhatóság u Inkább hátrány
Terméldszolg. ár ESI Nem mérvadó

Szállítási rugalmassá
Termék/szolg. minösége-
Szállítási/telj. fegyele
Kínálati rugalmasság ~2ffill===
Szállítási/telj. határid ő
Üzleti kapcsolatrendszer
Kínálat nagysága —ffifflffil=n=
Innovációs készség
Imáz
Termékválaszté
Technológia színvonala—
Beszállítói kapcsolatok—
Marketing

0 20
1 40
1 60 80 100
1

Válaszok megoszlása, %

* Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások véleménye alapján, N=105
Forrás: A szerző saját szerkesztése.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.

TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 41

Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások esetében, hasonlóan az eddigi
eredményekhez, még pozitívabb kép alakulhat ki bennünk a hazai vállalkozások
versenyképességér ől. Általában jellemző, hogy az összes vállalkozáshoz képest ez a
csoport a tényez ők többségét 15-20 százalékponttal magasabban említette el őny-
ként (6. ábra). A válaszoló cégek közel 60%-ával a megbízhatóság t űnik a legfon-
tosabb vállalatok által ismert versenyel őnynek, de az 50%-os említési gyakoriságot
meghaladja a termékek/szolgáltatások ára és min ősége is, hasonlóan az el őzőekhez.
Emellett ki kell még emelni a szállítással kapcsolatos tényez őket is, mint a szállítási
rugalmasság, szállítási fegyelem, szállítási határid ő. A versenyképességet tekintve
legnagyobb probléma az osztrák piaccal kapcsolatba került vállalkozások szerint a
hazai cégek marketingtevékenységében keresend ő, de gyengén szerepelt a kínálat
nagysága és a termékválaszték, valamint a technológiai színvonal is. Általában
elmondható, hogy a vállalkozások bels ő tényez ői alapján a nyugat-dunántúli vállal-
kozások versenyképesnek látják saját magukat a hasonló tevékenységet végz ő
osztrák vállalatokkal összehasonlítva.
Egészen más a helyzet azonban, ha a vállalaton kívüli, a vállalkozások által közvet-
lenül nem befolyásolható, inkább a szűkebb gazdasági környezet, vagy a még tágabb
külső nagyrendszerek oldaláról közelítjük meg a hazai cégek versenyképességét. Az
összes vállalkozás véleménye alapján, mindössze a rendelkezésre álló munkaer ő
képzettsége tekinthet ő az ausztriai cégekkel szembeni versenyben inkább el őnynek,
mint hátránynak. Azonban az el őnyként értékel ők is mindössze 35%-ot tesznek ki.
Közel hasonló arányban vannak a települési infrastruktúrát és a piaci kereslet nagysá-
gát előnyként és hátrányként látók, míg a többi hét tényez ő esetében egyértelm űen az
azokra versenyképességüket hátrányosan érint ő véleményen lév ők adják a többséget.
Különösen igaz ez az egész országra egységesen jellemz ő adórendszerre, általános
jogszabályi környezetre és a meglév ő bürokráciára, a nagy rendszerek rugalmatlansá-
gára, melyek hátrányként történ ő említési gyakorisága megközelíti a 60%-ot.
A külső tényezők okozta versenyhátrány a hazai cégek számára még látványosabb
az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő, és így az ausztriai vállalkozásokat és az ő
versenyhelyzetüket talán még jobban ismer ő vállalkozások körében (7. ábra). Ese-
tükben már egyértelm űen csak a rendelkezésre álló munkaer ő képzettsége szerepel
inkább versenyel őnyként az osztrák konkurenciával szemben, azonban a teljes vál-
lalati mintához képest e tényez őt is kevesebben tartják pozitívumnak. Ugyanakkor
még magasabb a többi külső tényezőt hátrányként értékel ők aránya, mely az adórend-
szer, a bürokrácia és a jogszabályok esetében megközelíti, illetve meg is haladja a
70%-ot, ami rendkívül magasnak mondható. De nem sokkal kedvez őbb a helyzet a
konkurencia jelenléte, a különböz ő támogatási rendszerek tekintetében sem. Tehát
míg a vállalaton belüli tényez őket alapvetően pozitívan vagy optimistán értékelik a
nyugat-dunántúli kis- és középvállalkozások, addig a vállalatok versenyképességére
ható külső környezet jellemz őit egyértelműen negatívan szemlélik, a külső tényezőket
tekintve a versenyel őnyök elsorvadnak, egy nagyfokú elégedetlenség tapsztalható.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
42 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2

7. ÁBRA
A külső tényez ők hatása a versenyképességre
(The Effects of the External Factors to Competitiveness)
ra Inkább el ő ny
u Inkább hátrány
Munkaerő képzettsége
ESI Nem mérvadó

Kereslet nagysága

Települési infrastruktúra

Támogatási rendszerek

Munkavállalói
érdekképviselet

Politikai kőrnyeze

4
Konkurencia jelenlét e4,
L
Bürokrácia

Adórendszer —ffi
Jogszabályi háttér—'%:'

20
10 40 60 !4) 100

Válaszok megoszlása, %

* Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások véleménye alapján, N=105
Forrás: A szerző saját szerkesztése.

Az európai uniós csatlakozás

Végül néhány gondolat erejéig szeretnénk kitérni az EU-csatlakozás elmúlt egy
évben érzékelhető hatására (8. ábra). A megkérdezett vállalkozások dönt ő többsége
(62%) véleménye szerint a csatlakozás hatására a vállalkozás életében semmilyen
különösebb változás nem történt. A változásokat tapasztaló cégek 27%-a, illetve az
összes megkérdezett vállalkozás mindössze egytizede számolt be arról, hogy a vállal-
kozás üzleti lehet őségei — vélhetően a nagyobb konkurencia, élesebb verseny hatására
— romlottak, míg a változást érzékel ők közel fele (az összes vállalkozás 18%-a) üzleti,
piaci lehetőségeinek javulása miatt a csatlakozás pozitív hatásait érzékelte. Az összes
vállalkozás körülbelül egytizede üzletpolitikájának új alapokra való helyezésére kény-
szerült, ami ugyanakkor közép vagy hosszabb távon egyáltalán nem biztos, hogy
negatív a vállalkozás fejl ődésére. Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő vállalkozások
esetében jóval kisebb — a vállalkozásoknak alig több mint egyharmada — azok aránya,
akik szerint az EU-csatlakozás hatása a cég m űködésében nem érzékelhet ő, míg a
vállalkozások több mint 40%-a szerint egyértelm űen pozitív hatással volt üzleti lehe-
tőségeikre az egységes bels ő piachoz való kapcsolódás. Mindössze a cégek 7%-a
szerint rontotta a csatlakozás a meglév ő üzleti lehetőségeiket.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 43

8. ÁBRA
Az EU-csatlakozás hatása
(The Effects of EU Accession)

Az osztrák piaccal kapcsolatban lév ő
Az összes vállalkozás, N=250 vállalkozások, N=I05

IS1 Üzleti lehet őségeit javította Üzletpolitikáját új alapokra kell helyezni
u Üzleti lehet őségeit rontotta D Nem változtatott semmit

Forrás: A szerző saját szerkesztése.

Összefoglalás

A Nyugat-dunántúli régióban működő vállalkozások a nyugati határhoz való föld-
rajzi közelségük miatt sokkal jobban érzik mindennapi m űködésük során a
határmentiségb ől fakadó el őnyöket (pl. nagyobb potenciális piaci kereslet, köny-
nyebb exportlehet őségek, külföldi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának a
lehető sége, információhoz való hozzáférés). Ugyanakkor az ország többi térségében
működő vállalatokhoz képest, szintén az osztrák határhoz való közelség nemcsak
elő nyökkel, de hátrányokkal is jár, melyek következtében a nyugat-dunántúli vál-
lalkozások egy részének már sokkal el őbb kellett, illetve kell megfelelnie az EU
egységes piacára jellemz ő versenyfeltételeknek. Hiszen nem csak a hazai vállalko-
zásoknak jelent lehet őséget az osztrák piac közelsége, de a magyar piac (különösen
az osztrák határhoz közel lév ő területek) is folyamatosan potenciális célterületévé
válik az osztrák vállalkozásoknak. Így számolni kell a külföldi vállalkozások által
támasztott nagyobb versennyel, a jobb életszínvonalból fakadó magasabb min őségi
követelményekkel, vagy éppen költségoldalról, a nyugati országrészre jellemz ő
magasabb munkabérekkel.
A határmentiségb ő l fakadó könnyebb kapcsolatépítésnek, illetve piachoz való kö-
zelségnek köszönhető en minden ötödik megkérdezett vállalkozás rendelkezik már
valamilyen osztrák kapcsolattal (kereskedelmi partnerrel vagy bármilyen egyéb
együttműködési partnerrel). Az együttm űködési kapcsolatok száma és intenzitása,
valamint az osztrák piac jelent ősége a hazai vállalkozások számára a jöv őben vár-
hatóan folyamatosan b ővül. A határ két oldalán elhelyezked ő piacok sajátosságai
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
44 Grosz András TÉT XIX. évf. 2005 s2

folyamatosan közelítik egymást, és a legtöbb tényez ő tekintetében már megfigyel-
hető a konvergencia. A legjelent ősebb különbségek osztrák oldalról a környezeti
értékek el őtérbe helyezésében és az igényességben tapasztalhatók, míg a hazai
piacot leginkább a korrupció versenyfeltételeket befolyásoló viszonylag nagy mér-
téke, valamint a rendszer túlbürokratizáltsága különbözteti meg.
A vállalkozások egyharmada már egyértelm űen érzékeli az osztrák versenytársak
jelenlétét, konkurenciáját, és csakúgy, mint az együttm űködési kapcsolatok eseté-
ben, az elkövetkezend ő 5-10 évben egyhangúlag a verseny intenzitásának várható
fokozódására számítanak. Míg azonban a nyugat-dunántúli kis- és középvállalkozá-
sok saját bels ő versenyfeltételeiket alapvet ően jónak találják — elsősorban a termé-
kek/szolgáltatások árában, min őségében és a megbízhatóságban érzik versenyké-
pesnek magukat az osztrák versenytársakkal szemben —, addig a küls ő tényezők
tekintetében már egyértelm űen pesszimisták. Talán egyedül a munkaer ő képzettsé-
ge jelent egyel őre külső előnyt — ami a szakképzési problémák miatt középtávon
könnyen elolvadhat —, míg a hazai jogszabályi hátteret, adó-, illetve pénzügyi és
egyéb támogatási rendszereket, vagy megint csak a túlzottan bürokratikus m űködési
mechanizmusokat már egyértelm űen a versenyképességüket negatívan befolyásoló,
és a vállalkozások által közvetlenül nem befolyásolható tényez őként látják. Ezen
utóbbi problémák felhívják a figyelmet az egységes bels ő piac által támasztott ver-
senyfeltételek átalakulására, hiszen azok a közeli jöv őben már nemcsak a nyugat-
dunántúli vállalkozások számára lesznek egyre éget őbbek, hanem valamennyi ma-
gyar vállalkozást érinteni fogják.

Jegyzet

Az osztrák piaci kapcsolattal rendelkezés kritériuma a következ ő feltételek közül bármelyik teljesülése
volt: (1) rendelkezik ausztriai export/import kapcsolattal, (2) rendelkezik ausztriai együttm ű ködési
kapcsolattal, (3) rendelkezik osztrák tulajdonossal.

Irodalom

Grosz A. (2002) (szerk.) A magyar válallkozások várakozásai az EU-b ővítéssel kapcsolatban. NYUTI
Közleményei 140. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr.
Grosz A. (2004a) (szerk.) A kis- és középvállalkozások versenyképessége a Nyugat-dunántúli régióban. —
NYUTI Közleményei 163. MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr.
Grosz A. (2004b) Együttm űködési lehet őségek a Jordes+ régióban a gazdaság és innovációs területén.
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr.
Rhomberg, W.—Bornett, W.—Grosz, A.—Pecher, I. (2004) Betriebliche Strategien von KMU unter
veréinderten Bedingungen in Folge der EU-Erweiterung und Monitoring der regionalen,
sektorspezifischen Marktentwicklung (STRATEEC). Teil 1: Untersuchung der branchen- und
regionalbezogenen Auswirkungen der EU-Erweiterung auf den burgenlündischen Handel und
StraBengütertransport. KMU Forschung Austria, Wien.
Rhomberg, W.—Bornett, W.—Gavac, K.—Gittenberger, E.—Kamptner, I.—Mandl, I.—Pecher, I.—Radauer, A.—
Steiber, N. (2004) Betriebliche Strategien von KMU unter veriinderten Bedingungen in Folge der EU-
Erweiterung und Monitoring der regionalen, sektorspezilischen Marktentwicklung (STRATEEC). Teil 2:
EU-Erweiterung — Monitoring der Marktentwicklung im Burgenland und in Westungarn. KMU
Forschung Austria, Wien.
Rhomberg, W.—Gavac, K.—Grosz, A. (2004) Zukunfisperspektiven Burgenland/Westungarn. KMU
Forschung Austria, Wien.
Grosz András: Vállalati együttműködések a határ mentén magyar szemszögből.
Tér és Társadalom, 19. 2005. 2. 31–45. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s2 Vállalati együttm űködések a ... 45

ENTERPRISE CO-OPERATION ALONG THE BORDER
FROM HUNGARIAN POINT OF VIEW

ANDRÁS GROSZ

The aim of this study is to demonstrate the most important effects of the border on the daily
activities of the enterprises in the West Transdanubian region. The border play an important
role in last 15 years development process in the West Transdanubian region, which region
has one of the most dynamic economic growth in the last decade. The closeness to the
border, and to western markets was especially important for foreign direct investments and
adopting the western (Austrian) patterns of enterprises. The strengthening changes in the end
of 80s and first half of 90s transform the long time isolated and partitioned border region falt
to opened and rejoined border region. After the enlargement of the EU this transformation
process expected to lead in the near future to the shape of an integrated border region with
the free movement of products, services and production factors (capital and labour). One of
the most important dimensions of the characteristics of this border region is economy, which
embraces the cross-border activities, the foreign market relationships, the co-operation
opportunities, the increasing competition of the enterprises operating in the West Trans-
danubian region and generally all economic advantages and disadvantages arise from the
closeness of the border.