Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 1: 115-161 KITEKINT Ő KISTÉRSÉGEK, CIVILEK, SZERKEZETEK (Micro Regions, Civils, Structures) BODÓ BARNA „Minden embernek tartozom, és minden ember tartozik nekem." Németh László Kulcsszavak: kistérség civil szféra alapszükségletek érdekvédelem innovációs potenciál stratégia civil integráció A kistérség olyan természetes körzet, amelynek létét a különböz ő kapcsolati hálók mutatják meg. Napjaink- ban egyre komolyabbá váló kérdés: mivé lesz a nemzeti centrum, és milyen jelent őségre tesznek/tehetnek szert a filperifériaként m űködő kis és nagyobb tájak? Milyen identitásfolyamatok indulnak el és er ősödnek fel, illetve ezek miként strukturálják át a politikai érdekérvényesítés cél- és kategória-rendszerét? Bizonyosnak tűnik: a (kis)régió aspirációs keretként kutatási szemléletmódokba is bekerül. Ezért tarthat kutatói érdeklődésre számot a (kis)térségi &építkezés folyamata, illetve annak esetleges elmaradása. Jelen kutatás — az Etnikai térfblyamatok, politika és társadalom Románia négy, eltér ő típusú kistérségé- ben cím ű, átfogó kutatás részeként — célja a kistérségi civil világ innovációs potenciáljának, létének és mibenlétének a vizsgálata. Térszerkezet és civil szerepvállalás Térszerkezet. Tessék ízlelni a fogalmat. Lóduljon meg a képzelet. Induljon el az elemzés malma. Tér. Mennyi mindent jelöl. A polgárnak otthont vagy a lehet őségét. A közgaz- dásznak helyi potenciált. A költ őnek szárnyalást. A politikusnak beágyazottságot... Szerkezet. Mérnöki fogalom, összerakottság, megcsináltság. Gép. Gépi. Térszerkezet. Itt a tér területet jelent. A szerkezet pedig társadalmi struktúrákat. A kettő együtt: természeti értékek és térségi terhelhet őség; területhasználat és térségi egységek; infrastruktúra és új funkciók; hagyomány és fejlesztés; értékek és érdekek. Ha térszerkezetr ől szól a szakember, összefügg ő strukturált rendszerre gondol, fejlesztési potenciált számol, le- és kimaradástól óv. Atomi a mainak mondott tár- sadalom: csak mozgásban, a mozgás által van. A szakember térségi feladatoknak megfelel ő területhasználatról beszél, a térszerke- zethez mindenféle program kapcsolódik, éspedig: a településrendszer fejlesztése, a térszerkezet fejlesztése, tájrendezés (természet- és tájvédelem), kulturális örökség Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 116 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 védelme, gazdaságfejlesztés és területrendezés, üdülés és idegenforgalom fejlesztése, terület-felhasználási program, közlekedési program, energiagazdálkodási program, hír- közlési program, vízgazdálkodási program, környezetvédelem. És még folytathatnánk. És mindezen programok egy valamely kistérségben. Ha van ilyen. Amennyiben elismerik, hogy van ilyen. Amennyiben ott, ahol akarják, hogy legyen ilyen. A kistérség — helyi kapcsolat. Az a keret, amely összefog, identitást ad. Ahol (még?) működnek a természetes emberi reflexek. A kistérség nem falu, amely ritka kivétellel erő forrás-szegény, csak emberi kapcsolatokból vannak fölös tartalékai. Nem (nagy)város, ahol az egyén sokszor képtelen olyan kapcsolatháló kialakítására, hogy az együttm űködés szükségességének a felismerését a valahova tartozás érzése segítse gyakorlati programban tárgyiasulni. És végképp nem megye, olyan területi egység, amelyet a központi hatalom közigazgatási kényszerek és szándékok mentén alakít ki, s igen ritkán találkozhat — Délkelet-Európában legalábbis — az alulról strukturálódó, terület-centrikus identitásképletekkel. Ha a magyar közigazgatás nyelvi innovációit kívánjuk használni, akkor járást mondunk, akkora területet, amekkorát emberfia napi barangolással bejárhatott akkoron, amikor nem a motorok adták a világ lényegét. A kistérség tehát természetes körzet, a mindennapi mozgások eredménye, de azt is mondhatjuk, hogy létét a különböz ő kapcsolati hálók mutatják meg, ugyanis nem külön szándék alakítja ki — létrejön az együttm űködési formák és a valamilyen alakban mindig megmutatkozó szolidaritások mentén. Tagolják azt a teret, amely az egyformaság és személytelenség végtelenségében embertelen, tehát elfogadhatatlan. Ha a kistérség ennyire emberi, velünk és általunk való, akkor csodálkozzunk, hogy a legutóbbi id őkig a kistérség volt a térrel kapcsolatos kérdésfelvetések és vizsgálatok Hamupip őkéje. Bár a demokrácia bels ő logikájából adódik a kistérsé- gek kiemelt figyelemben való részesítése, vegyük észre a helyzet kett ősségét: az identitást tagoló és hordozó alapstruktúra jelent őségét elmossák olyan elemek, ame- lyeket a közigazgatás kényszerei alakítanak ki. Az átrendeződési folyamatok összességében — fontos és jelent ős — munkákat szen- telnek a regionalizmus különböz ő szintű elemeinek, mégis a kistérségek többnyire a felsorolásokban jelennek meg, mint a sokféle térváltozat — külön nem taglalt — egyike.' Létezik egy visszásság, egy paradoxon a kistérségeket illet ően, és oka, intézmé- nyek és politikák szintjén azonosítható oka kell, hogy legyen annak, ha az indokolt figyelem valamilyen vonatkozásban várat magára. A „nincs, de kellene"-helyzet alapdilemmája: mivé lesz a nemzeti centrum, és milyen jelent őségre tesz- nek/tehetnek szert a félperifériaként m űköd ő kis és nagyobb tájak? Milyen identi- tásfolyamatok indulnak el és er ősödnek fel, illetve ezek miként strukturálják át a politikai érdekérvényesítés cél- és kategória-rendszerét? Olyan kérdések, amelyek iránt fokozódó az érdekl ődés nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Annyi bizonyosnak t űnik: elkerülhetetlen, hogy a (kis)régió, mint közös (európai) aspirációink kerete kutatási szemléletmódokba is bekerüljön. A fejlesztési stratégiákat illető en a kisrégió külön figyelmet azért érdemel, mert a kistérségek szintjén meg- Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 117 lévő közösségi szolidaritás jelent ős mozgatóerő. Ezért tarthat kutatói érdekl ődésre számot a (kis)térségi önépítkezés folyamata, illetve annak esetleges elmaradása. És ekként kerül a civil szféra arra a bizonyos térszerkezeti asztalra. A térstruktúrák alakulása a politikai nagy- és kislépték ű mozgásain túl a civil szféra, a helyi társadalom er ővonalainak, öntételez ő folyamatainak is függvénye. Ehhez pedig tisztázni kellene, mit értünk önépítkez ő civil társadalmon. Ha bonyolítani kívánjuk a képletet, illetve figyelembe vesszük a helyi identitás etnikai dimenzióját, akkor az önépítkez ő helyett, illetve mellé beillesztend ő volna egy újabb jelző: önépítkező magyar civil társadalom. Mivel pedig a romániai magyar társadalom fogalmát is jobbára csak körülhatárolni sikerült, s nem egyértelm űen meghatározni (Tűros 1995), a romániai magyar civil társadalom egyszer űen és egy- szerűsítően jelenti a létez ő intézményhálózatot, illetve magát a mozgalmat, az épít- kező folyamatot. Erre a kett ősségre különben Arató András (1999) hívja fel a fi- gyelmet, hiszen a közép-kelet-európai átmenet folyamataiban a civil társadalom egyszerre jelentette az autoritárius hatalmi rendszer tagadását és ugyanakkor az érdektagolás szervezeti feltételeinek a megteremtésére való törekvést. Persze, az idők során szinte nem volt olyan közösségi feladat/cél, amelynek okán a civil társa- dalom, mint keret és eszköz szóba nem került volna, hiszen minden, ami a „félelem falának" a bomlását segítette, ilyen vagy olyan módon civil. A civil szervez ődések alakulási folyamata nem más, mint egy általános feleszmé- lés strukturális tárgyiasulása és mozgalommá állandósulása. A folyamatnak meg- vannak a hely- és id őfüggő sajátosságai, s ebben meghatározó, hogy az elitek mi- lyen hagyomány-értelmezéseket jelenítenek meg, illetve miként viszonyulnak a társadalomfejl ődés alapvető kérdéseihez. Ugyanakkor maga a folyamat nem vá- lasztható el a civil társadalomról és a civil szféra helyzetér ől szóló, időben a jelzett tényez ők függvényében hangsúly-eltolódásokat mutató diskurzustól. Helyesen álla- pítja meg Papp Z. Attila (2001), hogy bármiként is b ővül(t) a civil társadalom fogalmának értelmezése az id ők folyamán, létjogosultsága feltételezi a köz- és magánszféra dichotóm szétválasztását. Figyelemmel kell lenni a továbbiakban a globális civilitás megjelenésére (Szabó 1999), és természetesen jelentkezik a romá- niai nyilvánosságban zajló idevágó diskurzus hatása is. 2 Konszenzus mutatkozik abban, hogy a civil társadalmat önmagában az életképes, jövőorientáltan cselekv ő helyi közösségek kialakulását el ősegítő keretfeltételnek kell tekinteni, sok esetben mégis a civil társadalom léte els ősorban a politika ellen- őrzöttségét jelenti, egy olyan közösségi teret, amelyben a közösségi szolidaritás szükségességét nem tagadva léteznek olyan struktúrák, amelyek képesek a szakpoli- tikai szerepkörön túlmutató, a harmadik szektor önállóságát igazoló korrekciós jelzések leadására. Gondoljuk tovább az idézett paradoxont. A demokratikus átmenet folyamataiban általában, ekként Közép-Kelet-Európában is komoly szerepet játszott-játszik az önmagát a hatalommal szemben megfogalmazó civil társadalom, éppen mivel képes a hatalom által ellen őrzött kommunikációtól független nyilvánosság létrehozására. Ez a civil társadalom alulról induló — tehát nem kormányzati — kezdeményezéseket Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 118 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 és felel ős személyek társulási szabadságát és képességét feltételezi, ugyanakkor többnyire a létez ő kritikáját jelenti, bizonyos (er ő)fölénynek a tagadását. Ezt a hely- zetet bonyolítja tovább a civil társadalommal kapcsolatos, több román szerz ő által hivatkozott paradoxon: a civil társadalom szükséges és reményt kelt ő, de romániai megvalósítása puszta illúzió (Papp 2001, 117). A civil társadalom nyugati minta szerinti, térben és id őben különböző helyszínek és közösségek vonatkozásában történ ő megvalósíthatósága dilemmaként nem egy- szer felmerül (Chatterjee 2001), természetes módon, hiszen a civil társadalom által képviselt morális tartalom kulturálisan kondicionált. A civil társadalom norma- tivitása egyféleképpen nyilvánul meg a nyugati, másként az ett ő l eltérő társadalmi- kulturális közegben. A nyugati minta szerinti modern egyesületi élet olyan szerve- ződéseket jelent, amelyek alapja a tagok egyenl ősége, autonómiája, be- és kilépési szabadsága, illetve a döntéshozatal procedurális szabályozottsága. Bár e feltételeket sokszor és sok helyen csak részben teljesítik, az egyesületi élet modernizációs hatá- sa vitathatatlan. Ezért mondható, hogy a civil szféra lényege a felel ős egyének tár- sulása azért, hogy — a demokrácia jeles teoretikusa, Dahrendorf szerint — a mindenko- ri hatalmi rendszer „felel őtlenségével" szemben megfelel ő módon felléphessenek. A civil társadalom — nem azonos a civil szférával — a jogok tényleges intézményesülését mozdítja el ő, mindenek el őtt Kelet-Európában, ahol a nyilvánosság kontroll szerepe — figyelmeztet egy másik jeles gondolkodó, Arató András — igencsak korlátozott mér- tékben teljesül mindmáig. Függetlenül attól, hogy milyen elméleti háttérrel illetve gyakorlati szándékkal jött/hozatott létre, a legtöbb erdélyi magyar civil szervez ődés képvisel ője vallja, hogy a civil társadalom újfajta érzékenységre épít a helyi, a sajátos és a véletlensze- rű vonatkozásában, és olyan polgárokat feltételez, akik részt kívánnak vállalni a köz ügyeinek intézésében. A civil eszmény jegyében, állítja Seligman a civil társadalom eszméjér ő l írott könyvében (1997), az emberek beláthatóvá kívánják tenni a közéletet, különböz ő szervez ő dések kialakításával azt az igényüket jelzik, hogy a döntések helyileg és nem valamilyen ködbe vesz ő távoli államgépezet révén szülessenek meg. A civil eszmény feltételezi a hatalmi pólustól független kollektív entitás létét, és itt a hang- súly a közösségi mivoltra helyezend ő. Az államtól független, felel ős közösségi megnyilatkozás a pluralizmus egyik eleme, s ilyenként nem csupán politikai, de etikai szempontból is lényeges. Ebben a helyzetben másodlagos, ki és miért indítja kezdeményezését, lényeges viszont, hogy a közösségi kontroll éppen a civil szféra keretfeltételeit illet ően kialakuljon és hasson. Kistérségi civilek kutatása Jelen kutatás — az Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy el- térő típusú kistérségében átfogó kutatás részeként — célja nem térszerkezeteknek, települések rendszerének, funkcióknak és szerepköröknek a vizsgálata, s még ke- vésbé táji-természeti elemek hálózatának és ezek változásainak a feltárása. Amikor Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 119 a kistérségi civil világ vizsgálatára vállalkozunk, akkor bizonyos innovációs poten- ciált keresünk, ennek létét és mibenlétét kutatjuk. Civil szervezetekről szólva tudatában vagyunk annak, hogy milyen szerep, illetve funkció társul ezekhez helyi, illetve országos szinten, de nem célunk ezek megnyil- vánulási formáinak a vizsgálata, különösen nem azon helyi társadalmak esetében, ahol az intézményi kapcsolatoknál fontosabbak az emberi kapcsolatok, ahol a helyi nyilvánosság els ődleges tényez ője a személytelenséget biztosító sajtó helyett a köz- vetlen kapcsolatok rendszere. Azt sem kérdeztük meg senkit ől, semmilyen formá- ban, miként ítéli meg a helyi közösség innovációs potenciálját, pedig a civil szerep- vállalás éppen arról szól, hogy miként vállalnak át valakik olyan feladatokat, ame- lyeket valamilyen intézmény nem vagy nem megfelel ő módon teljesít. A civil világ kulcsszavait — értékmeg őrzés és funkciófejlesztés — bele kell érteni, mert benne van mindabban, amit a kutatás során megszólaltatottak elmondanak. A kutatás keretében azt vizsgáltuk, milyen helyi szervez ődések (alapítvány, egye- sület, társaság, klub, szövetség) jöttek létre a négy kistérségben, milyen területen (érdekvédelem, kultúra, oktatás, hagyomány őrzés, egyházi, média, szociális- segélynyújtás, gazdasági, tudományos-szakmai, sport-szabadid ői) tevékenykednek, kik és milyen körülmények között hozták ezeket létre, miként biztosítják a m űködés anyagi feltételeit, illetve megvannak-e a civil integráció (együttm űködés, közős fellépés, stratégia) feltételei. Explicit hipotézist nem fogalmaztunk meg, mert or- szágos szinten sem létezik a civil szférát illet ően olyan program (hogy ne mondjunk stratégiát), amely világosan tételezi a civil szerepb ől következ ő felelősséget, és — ami meghatározó! — a szerepkör betöltésének intézményi-anyagi feltételeit, vagyis azt a keretet, amely a politikai és civil szféra elvi szinten taglalt és társadalmilag pozitív partneri viszonyát lehet ővé teszi. A kutatás feltáró, információt szolgáltat a partneri viszony kialakítását kondicionáló feltételekr ől, azokról a mentális, szerve- zeti és anyagi folyamatokról, amelyek a civil világot (e négy térségben) jellemzik. A végső következtetésekb ől annyit érdemes el őre bocsátani, amennyi szükséges ahhoz, hogy „beállítsa" az elemzéssel kapcsolatos elvárások szintjét: a vizsgált civil szervezetek többsége alapszükségletek kielégítését tekinti feladatának, s alig van példa arra, hogy távlatos, a létez őhöz képest javulást, többet, fejl ődést jelentő prog- ramokat vállalnának. 4 A terepkutatás strukturált interjúk készítését jelentette a négy kistérség (Gyímesek, Székelykeresztúr és térsége, Kalotaszeg, Pécska és térsége) civil szer- vezeteinek a vezet őivel, helyi véleményvezérekkel, politikai és/illetve önkormány- zati vezetőivel. Azt szerettük volna, hogy minden térségben kikérjük az egyesületi élettel kapcsolatosan a civil szervezetek vezet ői mellett a helyi elit — polgármester, RMDSZ-elnök, orvos, pap, iskolaigazgató — véleményét. Objektív és szubjektív okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy a terv csak részben valósult meg: sem a teljes civil szervezeti struktúra képviselete, sem pedig a teljes helyi elit nem került megszólaltatásra. Véleményünk szerint ez a kutatás eredményét kevéssé befolyásol- ja, ugyanis a viszonylag kis szervezet-szám okán kvantitatív elemzést akkor sem végezhettünk volna, ha a civil szervez ődéseket illetően pontos és mindenre kiterjed ő Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 120 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 adatok birtokába kerülünk. A véleményvezérek, a helyi elit teljes kör ű lekérdezése minden bizonnyal tovább árnyalta volna a kapott képet, és annyiban lehetett volna többet nyújtó a mostaninál, amennyiben ez a teljesség a helyi er ő- és kapcsolati viszonyok feltárását is lehet ővé tette volna. Err ől végül is lemondtunk. Az interjúk elkészítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem politológus hallgatói vállalták, a lekérdezésre 2003 és 2004 nyarán került sor. 5 Összesen 22 interjú ké- szült, négy Gyímesben, hét Székelykeresztúron, öt Kalotaszegen, hat Pécskán. A megszólaltatottak: Gyímes: Rácz Árpád tanító, a Csángó Ifjak Középloki Közösségének alelnöke; László Jeremiás Miklós a gyímesközéploki Ordasok Hagyomány őrző Néptánc- együttes elnöke; Szilveszter Imre, római-katolikus plébános; Mihók Péter gyímesfels őloki polgármester. Székelykeresztúr: Hegyi Portik Kelemen római-katolikus plébános, a Kolping Egyesület vezetője; Buzogány Levente, a Székely Ifjak Fórumának alelnöke; Szocs Pál, a Domus Egyesület elnöke; Nagy István, a Pet őfi Sándor Alapítvány kuratóriu- mának elnöke; Farkas Sándor családi orvos; Farkas Csaba RMDSZ-elnök; Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere. Kalotaszeg: Ferenc László, k őrösfő i lelkipásztor és kalotaszegi esperes; Tötszegi Tekla, a Mérai Hagyomány őrzők Egyesületének képvisel ője; Molnár János profesz- szor, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon vezet ője; Szentandrási István, Bánffyhunyad város alpolgármestere; Antal János, K őrösfő polgármestere. Pécska: Friedrich Rozália magyartanár, a Búzavirág Egyesület elnöke; Czeglédi Ferenc, római-katolikus plébános, a Kolping Család Egyesület elnöke; dr. Pálfi Sándor, orvos, a pécskai Kálmány Lajos Közm ű velődési Egyesület elnöke; Kovács Márton, vállalkozó, az Iparosok Egyesületének elnöke; Iustin Cionca, Pécska polgármestere; Nagy István, alpolgármester, a pécskai RMDSZ elnöke. A civil jelenlét és ismerete Nehezen mondható meg, hogy mekkora egy bizonyos helyi közösségben az opti- mális civil szervezetszám, ha egyáltalán beszélhetünk optimumról. Ismert tétel, hogy minél inkább tagolt, minél több szervez ődés által képviselt és megjelenített egy helyi közösség, annál biztosabb, hogy „m űködik", hogy van, és lenni akar. Hogy nem sodródik az eseményekkel, hanem alakítani kívánja sorsát. A vizsgált kistérségek mindegyike kicsiny lélekszámú összességében is, a közpon- tinak tekintett települések tízezer körüli lélekszámúak, míg Gyímes teljes lakossága sem éri el ezt a szintet. Ha figyelembe vesszük, hogy Romániában mintegy 25 ezer civil szervezet létér ől beszélnek, 6 akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 880 lakosra jut egy szervezet. Temes megyében 2002-ben 983 szervezetr ől voltak adatok.' Mivel az utóbbi két évben a magyar szervezetek száma a megyében kb. 10%-kal növekedett, 8 eztanövkdésiímegyr,alhn105-szervtlámoha- tunk. Ezek szerint Temes megyében 610-640 lakosra jut egy civil szervezet. Ugyan- akkor az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) adat- Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 121 bázisában 2300 szervezetr ől vannak adatok, utóbbi szerint 650 romániai magyar polgárra jut egy civil szervez ődés. A magyar szervezetszám az országos átlagnál magasabb, egy fejlettnek számító megye átlagánál kevéssel alacsonyabb. Ugyanak- kor vegyük figyelembe, hogy ezek az adatok a beírt és nem a valóban m űködő szervezetekre vonatkoznak. A kutatásban említett civil szervezetek száma 39. Három kistérség esetében a ku- tatás általi adatok ellen őrzésére kikértük az ERMACISZA adatait.`' Eszerint: A Gyímesekben hat szervezetet írtak be, Kalotaszeg négy szervezettel l° szerepel, a legnagyobb különbség Székelykeresztúr és térsége vonatkozásában mutatkozik, a városból 29 szervezetet vettek fel az erdélyi magyar listára» ugyanakkor három szervezetről van adat a kistérség falvaiból. 1. TÁBLÁZAT A vizsgált térségekben található civil szervetek száma (The Number of Civil Organisations in the Region Analysed) Szervezettípus/ Székely- Kalota- Pécska Gyímesek Összesen Térség keresztúr szeg (M+R) Oktatási — 3 — — 3 Művelődési 2 4 3 2+1 12 Ifjúsági — 4 — — 4 Szociális — 7 2* 0+1 10 Egyházi** — 2+1 1 — 4 Gazdasági 1 2 1 ''+0 4 Környezetvéd ő — — 1*"+0 1 Településfejlesztés — — 0+1 I RMDSZ**** 1 — — 1 (+2)**** Összesen 3(+1) 23 6 7(+1) 39 (+2) ERMACISZA 6 29+3 4 Szervezetszám 6 32 6 7 51 Zsobokon egy jogi keretben két intézmény, az Id ősek Otthona és a Gyermekotthon m űködik, és ez nem szerepel az ERMACISZA adatbázisában. ** Egyházi szervezetnek tekintettük a Kolping családot és a Caritast, és ide vettük azt az apácát, aki egymaga végez karitatív munkát. *** Ezek a szervezetek magyar kezdeményezésre jöttek létre és vezet ő ik is magyarok, de mindkett őnek vannak román tagjai. ****Az RMDSZ civil szervezetként való min ősítése nem tekinthet ő tévedésnek, amennyiben az alapító szándékot vesszük alapul. M űködése alapján min ősül pártnak. Forrás: Kistérségi civil kutatás. Pécska térségét 13 ezer fővel, 12 Kalotaszeget 20 ezerrel, Székelykeresztúr térségét szintén 20 ezerrel és a Gyímeseket 10 ezerrel számolva, a vizsgált térségre 65 ezres lakosság jön ki, miszerint 1275 főre jut egy civil szervezet. Ez a szám csak viszony- lag magas, ugyanis a tapasztalat az, hogy a civil szervezetek többnyire a nagyobb városokban koncentrálódnak. A Temes megyei szervezeteknek a 75%-a m űködik a Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 122 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 megyeszékhelyen, miközben ennek lakossága a megye lakosságának a felét adja. Ez annak a jele, hogy a civil szervez ődések létrejötte jelent ős mértékben humáner ő- forrás-függ ő , ami a központba koncentrálódik. Ezt figyelembe véve a kapott ered- mény jónak mondható. Az egyes kistérségek közötti különbségek is jórészt azzal magyarázhatók, hogy a térségközpont önmagában mennyire er ős. Keresztúr hagyományosan térségközpont, s ezt ő rzi napjainkig. Bánffyhunyad is az, Kalotaszeg vonatkozásában, bár itt a me- gyésítés zavarta meg pár évtizede a helyi térségi kapcsolatokat azzal, hogy nem a történelmi tájegységi határon húzták meg a megyehatárt. Továbbá itt nem rendelke- zünk a román civil szférára vonatkozó adatokkal, ezek beszámításával mindenkép- pen más volna, javulna a helyzet. Pécska mindmáig nem vált igazi kistérségi von- zásközponttá, a Gyímesek pedig mindig a forrásszegény körzetek közé tartoztak. A továbbiakban azt nézzük meg, a civil vezet ők és általában a helyi elit mennyire tájékozott a civil szervezetek létét és tevékenységét illet ően. Az interjúk során a 22 megkérdezettb ő l senki sem sorolta fel az interjúalanyok válaszai alapján kialakult lista minden tételét. A helyzetismeret fordított arányban áll a szervezetszámmal, százalékban kifejezve a legkevesebb szervezetet Székelykeresztúron említettek. A helyzet ismerete ugyanakkor jónak mondható, hiszen 51-b ől 39 szervezetr ől emlí- tést tettek a megkérdezettek, ami 76%-os ismertséget jelent. Százas esetszám mel- lett már nem is lehet elvárni a teljes körű ismertséget. A megkérdezetteket négy csoportba osztjuk: civil vezet ők, egyházi emberek, vé- leményvezérek (orvos, pap, gyógyszerész, tanár) I3 , helyi politikusok (2. táblázat). A csoportok között nincsenek kemény határok, ugyanis az egyházak mellett m űkö- dő szervezeteknek többnyire papok a vezet ői, véleményvezér tagja lehet több szer- vezet vezet ő ségének, miként a polgármester és/vagy alpolgármester is olykor hiva- talból lesz tagja egyik vagy másik szervezet vezet őségének. 2. TÁBLÁZAT Az interjúalanyok csoportbeosztása (The Groups of the Interviewed Persons) Politikus Egyházi Vélemény Interjúalanyok Civil (Önkormányzati, Összesen (+ civil) vezér RMDSZ) Gyímesek 2 1 1 4 Székelykeresztúr 3 1 1 2 7 Kalotaszeg 2 1 2 5 Pécska 3 1 2 6 Összesen 10 4 1 7 22 Forrás: Kistérségi civil kutatás. A 3. táblázatba foglalt számok sorrendet mutatnak: a helyi civil szféra ismeretét aszerint, hogy az interjúban a megkérdezettek hány szervezetet említettek meg. Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 123 3. TÁBLÁZAT Az interjúk során említett szervezetek száma (The Number of the Mentioned Organisations in the Interviews) Egyházi Vélemény- Politikus Interjúalanyok Civil (+ civil) vezér (Önkormányzati, RMDSZ) Gyímesek 2 2 1 Székelykeresztúr 4 3 2 1 Kalotaszeg 2 2 1 Pécska 2 2 1 Forrás: Kistérségi civil kutatás. Az eredmény várható volt: a civil vezet őknek van a legkevésbé rálátásuk az egészre, és a politikusok ismerik a leginkább a helyzetet. I4 De még esetükben sem lehet teljes helyzetismeretr ől szólni: egyikük sem említette meg valamennyi létez ő szervezetet. A székelykeresztúri polgármester 13 szervezetet említett, a teljes szám- nak alig a felét, illetve nem is utalt a városban m űködő szervezetek összlétszámára. Kezdeti lépések Egy civil szervezet létrejövetele egyfajta találkozás eredménye: a létez ő, többé- kevésbé világosan tagolt igény mellé jelentkezik egy személy, egy szervezet, aki(k) létező feladatai(k) mellett vállalja(ák) az újabbat. Fontos és vizsgálandó kérdés, a civil szervezetek milyen impulzusra jönnek/jöttek létre, továbbá az, hogy ki(k) az(ok), aki(k) az élére állt(ak) egy ilyen folyamatnak, és végül fontos, hogy kik mi- ként támogatták a kezdeményez ő(ke)t. Mivel az esetszám nem teszi lehet ővé a kvantitatív elemzést, az interjúkból vett szövegrészekkel mutatjuk be a helyzetet. Minden megkérdezettnek minden kérdést feltettek a kérdez őbiztosok, mindenki mindenre válaszolhatott. Az idézett szövegek forrását betűkóddal jelöljük.' 5 A civil szervezeteket a megalakulás körülményeit illet ően két csoportba sorolhat- juk: amelyek világos feladattal, létez ő minta vagy modell ismeretében jöttek létre, illetve azok, amelyek esetében valamilyen véletlen esemény, körülmény hatott, s arra is van példa, hogy a kezdeti tevékenység kés őbb másodlagossá vált. „A Bethesda Gyermekotthon az árva, félárva és terhelt családokból származó gyerme- kek mellett gondozásába veszi azokat a szórványgyermekeket is, akiknek lakhelyükön nincs anyanyelv ű iskolázási lehet őségük és a városon való anyanyelv ű iskoláztatásuk, vagy épp a lakhelyükről az iskolába való naponkénti ingázásuk fizikailag és anyagilag egyaránt lehetetlen. Az iskolai év idején ezek a gyermekek is az otthon lakói. A Zsoboki Református Egyházközség n őszövetsége régóta nyaraltat árva gyermekeket családoknál. A gyülekezet presbitériuma 1992 őszén a parókia mellett ingatlant vásá- rolt az otthon számára. 1993 tavaszán a gyülekezet öner őből hozzáfogott az iskola ja- vításához, korszer űsítéséhez és a megvásárolt telken lev ő romos épület átépítéséhez. 1994. szeptember 18-ára készült el az otthon els ő épülete 30 gyermek számára, majd felépült az 1994. február végén elkezdett új, 55 gyermeket befogadó központi épület, 1996-ban. Az új iskolaépület tornateremmel, 3 tanteremmel és óvodai helységgel Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 124 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 1998-ban lett készen. Az Id ősek Otthona a zsoboki gyülekezet újabb diakóniai munká- ját és szolgálatát jelenti. Ezzel a céllal kezd ődött el Farnason 1997-ben az otthon építé- se, el őször a telken lév ő udvarház felújítása, majd az új épület alapvetése és felépítése. Az Id ősek Otthona ugyanabban a jogi keretben szervez ődik és működik, mint a Bethesda Gyermekotthon." (K-3-C) „A kőrösfői Rákóczi Kulturegyletben fiatalokat tanítunk táncolni. Táncegyüttesünk több alkalommal is volt külföldön, Budapesten, Ausztriában, Mödlingben, 2003 szep- temberében is voltak Magyarországon. Mikor alakult az Egyesület? Valamikor a ki- lencvenes években, őszintén szólva már nem is tudom, olyan rég volt. Tulajdonképpen úgy kezd ődött, hogy egy németországi várossal testvéri kapcsolatunk van. Ők felaján- lottak egy autót, 3-4 tonnásat, amivel szállítani tudunk, kiszolgáljuk vele az embere- ket, s azért volt alapítva, hogy az autót be tudjuk hozni az országba. Így, ez azt lehet mondani, hogy állandó használatban van, szállításra, teherszállításra, amire szüksége van a falun belül az embereknek." (K-5-P) „Ezt a szervezetet én kezdeményeztem és hoztam létre. Tiszta suhogó egyedül. Ja, ket- ten, a feleségemmel... Az egész onnan kezd ődött, hogy elvoltunk egyszer szilveszte- rezni Magyarországra, elvoltunk egy táncpróbára, megtetszett, hazajöttünk, csináltam egy tánccsoportot, s kész. Hogy tudjunk érvényesülni, bejegyeztettem a tánccsoportot úgy, mint ifjúsági szervezetet. Be van jegyezve, 2003 decemberében kaptuk meg a tör- vényszéki végzést, most már hivatalos. A szervezet Budapesten is be van jegyeztetve." (Gy-2-C) Az idézett szövegek érzékeltetik, hogy általában a szociális feladatra vállalkozó szervezetek esetében létezik világos képlet, program, a konkrét elképzelések hiá- nya, az interjúk szerint, az ifjúsági szervezetekre jellemz ő . Megtörténik, hogy egy- fajta bels ő fejl ődés végső eredménye a civil szervezet megalakulása. „Kezdeményezés már régebben is volt, csak nem konkretizálódott. A helyi értelmisé- giek álltak össze a kultúrigazgatóval, meg pár fiatallal, aki úgy érezte, kell változtatni a pangáson, ami van a községben. Tehát úgy éreztük, kell egy fórum, ami összefog ben- nünket, közösen tudunk tenni egy cél érdekében valamit, ez 1999 végén, 2000-ben kezdett el mocorogni bennünk és a Csángó Ifjak Középloki Közössége jogi személlyé 2002 januárjától lett, 2002 januárjától vagyunk hivatalos jogi személyek." (Gy- 1 -C) Van, amikor közvetlen külföldi hatás indítja el, s a külföldr ől jövő támogatás ha- tározza meg a szervezet életét. A kilencvenes évek elején fedezi fel Nyugat, hogy mi volt a diktátori álarc mögött, például a gyermekvédelem területén. A nyugati sajtó tele volt szörny űséges történetekkel, emberek és szervezetek sora ajánlotta fel segítségét. „A Domus egyesület számára egy példa volt a bautzeni egyesület. 1990-ben, amikor létrejött, kimondottan azért hozták létre, bautzeni emberek, lelkes emberek, hogy a Gyerekotthonban lév ő gyermekek életét könnyítsék és színesebbé tegyék, változato- sabbá. Ilyen segélyegyesületekr ől mi is hallottunk addig, de lényegében nem tudtuk, hogyan m űködik. Az egyesület maga keresztúri kezdeményezés volt, de saját er őnkből nagyon kevésre tudtunk volna menni, mivel az állami támogatás abban az id őben, a ki- lencvenes évek elején egyesületek, szervezetek számára nulla volt. A németországi segítséggel és kisebb mértékben, de angol segítséggel is m űködőképessé vált ez az egyesület, lakásokat tudtunk bérelni, egy kis bizonyos szint ű ellátásban tudtuk részesí- teni az otthonból kikerült fiatalokat, akik így nem kényszerültek arra, hogy lopjanak, Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 125 tekeregjenek, raboljanak és eladják magukat, például a lányok nem szorultak arra, hogy prostituáltak legyenek." (Sz-3-C) „A Ház a holnapért Alapítvány szintén a gyerekotthonnal kapcsolatos és az onnan ki- kerülő gyerekeknek nyújtana otthont, egy ilyen rendezett családi mintát próbálna utá- nozni, ahol nevel ők felvállalják a gyerekeknek, különböz ő életkorú gyerekeknek akár egy családi mintát utánozva ezeknek a gyerekeknek a nevelését. Anyagi segítséget nyújt nekik, pótolja azt a szül őt, aki nekik hiányzik, akihez az ember, amikor bajba ke- rül, akkor visszakanyarodik." (Sz-5-V) „A Ház a Holnapért Alapítványnak Németországból volt a kezdeményezés, és német- országi példák és romániai példák alapján szervez ődött. A pénz teljesen Németország- ból jött, a házak vásárlására is onnan jött a pénz. Németországból fiatalok érkeztek, ottan szerzett pénzb ől fizették őket, de nem csak azt, hanem fizették a felmerül ő kiadá- sokat is, mint például egy kirándulás finanszírozása vagy ünnepnapokon az ajándékok- ra a pénzt innen kapták a gyerekek, vagy ha ők vásároltak be, a németországi pénzb ől vásároltak a gyerekeknek, vagy egy főzéshez alapanyagot szintén csak németországi pénzből vásároltak. Most az alkalmazottak itt az államtól kapják a pénzüket, de a szer- vezetet nagyobbrészt most is németek támogatják, csak nem szólnak bele a tevékeny- ségébe, a német támogatók csak a pénzügyi elszámolást várják. A szervezet irányításá- ra létezik egy kuratórium, amely úgy ritkán, de összejön és ellen őrzi az ott folyó tevé- kenységet. Én is tagja vagyok ennek az egyesületnek, vezet őségnek, és mondhatom, hogy jó munka folyik, bár kevésbé ismert." (Sz-3-C) Ilyen jellegű és komoly volumen ű külföldi segítségek okán alakult ki az a romá- niai gyakorlat, amely mindmáig csak szociális téren m űködik: az állam partnerként fogadja el a szociális feladatokat (át)vállaló civil szervezeteket, bizonyos költsége- ket — fizetést például — közpénzekb ől állnak. A m űvel ődés területén ilyen együtt- működésre nincs példa, pedig olykor mindenki nyerne bel őle. „A Pető Sándor Kulturális Alapítvány nem kulturális alapítvány, hanem azzal a céllal fi jött létre, hogy felépítsen egy m űvelődési házat itt Székelykeresztúron. 1995-ben jött létre pontosan, aztán ez úgy néz ki, hogy a mostani anyagi körülmények az építkezést nem teszik lehet ővé, tehát inkább egy más irányba indultunk el. Hát meg szeretnénk szerezni a mozit például, és azt átalakítani egy ilyen m űvelődési központtá, úgy, hogy manzárdot húzni rá, tehát megvannak az elképzeléseink. Most folyik éppen az akció és harcolunk, hogy megszerezzük ezt az épületet, ugyanis egy új épületet építeni, vannak előre felméréseink, számításaink, hát 25-30 milliárd lejbe kerülne, jelen pillanatban nem tudna belevágni sem a város, sem az egyesület, sem a megye ilyesmibe." (Sz-7-P) Arra is van példa, amikor valamilyen politikai-társadalmi folyamat hívja életre a szervezetet, például egy ingatlan visszaszerzésének a lehet ősége indítja el, illetve újra a tevékenységet. „Az Iparosok Egyesületét először a 19. század végén hozták létre Pécskán, a huszas évektől külön román és külön magyar intézmény m űködött. Újraindítását Bán Béla kezdeményezte 1992-ben, ő később félreállt, de sikerült elérni, hogy az egykor m űkö- dött szervezet jogutódjaként visszaszolgáltassák az államosított ingatlant." (P-6-P) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 126 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kivel, merre, kiért? A civil szervezetek tevékenységének elindulása meghatározó lehet, a forrássze- génység körülményei között fontos, hogy milyen módon képesek kilépni a nyilvá- nosság elé. Ennek az is összetev ője lehet, hogy honnan és miként toborozzák az alapító tagokat. „Az Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes indulásakor összeszedtem a testvére- ket s unokatestvéreket, el őször csak ennyien voltunk. Mi testvérek vagyunk négyen. unokatestvér 7-8, úgy, hogy az már egy tánccsoportot kitett. Egyel őre még csak az alapító tagok vagyunk, az 13 személy, de viszont ha a szükség úgy követeli 40-en, 50-en is mozdulunk." (Gy-2-C) Az indulást persze nem lehet megkoreografálni, bár van arra példa, hogy kimon- dottan látványosra sikerül a helyi közösség el őtti bemutatkozás. „A Csángó Ifjak Középloki Egyesülete, ennek az els ő megmozdulása, a házhoz járó Mikulás, ez szociális ugye. A szül ők igénylése szerint egy lajstromot állítottunk össze, s az egész községet bejárták. Nem egy, mert az teljesen lehetetlen, hogy egy Mikulás teljesen bejárja az egész községet, hanem három csoportra oszlottak, a gyerekek örö- mére persze. Kezdeményezték még a gyereknapoknak a megszervezését, els ő évben megszervezték, aztán úgymond kivették a kezükb ől. A m űvelődés, a kultúr- tevékenység a változások után nagyon elhanyagolódott, a forradalom utáni id őszakban azt lehet mondani, hogy nem volt. (Gy-4-P) Érdekes, és nem minden szerepzavar nélküli, amikor mint jelen esetben, egy köz- ség első vagy második embere azon ügyködik, hogy tettrekész fiataloktól elvegye- nek valamilyen általuk kezdeményezett rendezvényt, amely ráadásul élénkítette az amúgy nem igazán színes m űvel ődési életet. Ugyanakkor van, akit ől nem lehet semmit elvenni, teszi a dolgát. Igaz, annyi ,jó" kijár neki, hogy szolgálattételében nem akadályozzák. „Fernanda nővér. Nem tudom pontosan, azt hiszem egyházi szervezetet képvisel, va- lamilyen svájcit. Katolikus, szóval apáca, és az egyik leglelkesebb ember, akit itt a környéken láttam. Elmegy, felkutat szociális eseteket, nemcsak itt Keresztúron, hanem a környez ő falvakban is, és segít, és f őleg nem veri nagydobra, az ember csak úgy hall- ja, hogy ezen is segített, annak is kifizette a házbérét, ennek is besegített, a másiknak is besegített. Egy m űláb kellett valakinek, ami borzasztó sokba került, abba is besegített, de hát, mint az önzetlen segít ő emberek, ő segít és hallgat. Mert van, aki keveset tesz, és nagyon nagydobra veri, a másik pedig önzetlen ember, csinálja, csinálja és hallgat vele." (Sz-5-V) Az egyházi vagy egyházakhoz kapcsolódó szervezetek helyzete annyiban el őnyö- sebb, hogy nem, vagy ritkán számítanak környezetük, a helyi hivatalosságok segít- ségére. Ugyanakkor mögöttük áll az egyháznak, mint közösségi intézménynek a tagadhatatlan tekintélye. „Caritas szervezetnek a helyi kirendeltjei, itt most pillanatnyilag ketten vannak Keresztúron, ő k a mi munkánkat, az orvosok munkáját próbálják segíteni azzal, hogy az otthon ágyban fekv ő krónikusan elfekv ő betegeknek a mindennapjait próbálják megkönnyíteni, kezelésekkel, lelki támasszal, kinek mire van szüksége, házimunkába Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 127 való besegítéssel és ilyen dolgokkal. Ugyanakkor adományokat, segélyeket is oszta- nak. A Caritas csoport olyan 25 tagból áll, az egyházközség keretén belül m űködik. (Sz-5-V) „A Kolping Család Egyesületnek 260 belső tagja van. Nyitott szervezet, állandóan mű ködik, szociális és egyházi tevékenységei vannak, igaz, már zárt is ki tagokat. Az ifjúság köréből kerül ki a legtöbb tag, de a nyugdíjasok, háziasszonyok is sokat segíte- nek. Asztalosm űhely, sportkör is m űködik a keretén belül." (P-2-C) Különben szociális téren nem minden program problémamentes. És nem arra uta- lunk, hogy a segélyt osztót általában bírálat éri, mert nem jut mindenkinek, soha nincs a segélyből elegendő . Sokkal inkább arra, hogy a rászoruló és a segélyt nyújtó elképzelései olykor nem találkoznak. A segélyprogram indítója hosszú távú válto- zást szeretne elérni, miközben a rászoruló ritkán hajlandó önnön helyzetét illet ően távlatokban gondolkozni. „Az Omega Alapítvány elsősorban a roma lakosságot próbálná segíteni, egyrészt a fel- emelkedésüket, tehát anyagi segítséget, másrészt pedig az integrálódásukat a társada- lomba. Ezt olyan formán képzeltük el, hogy látva az elején, hogy az anyagi segítségek azok olyanok, mintha egy feneketlen zsákba bújnának belé, és nem mindig azt a célt szolgálták, amit mi szerettünk volna. Akkor jött egy olyan, hogy próbáljuk őket mun- kára nevelni, hát nem azért nem dolgozik, mert nem szeret dolgozni, hanem nincsen munkahelye szerencsétlennek. Ezen próbáltunk volna változtatni, olyan értelemben, hogy földet bérelt az Omega Alapítvány, s az elején még a szántást, vetést is megol- dotta, ők csak meg kellett munkálják, begy űjtsék a termést, és az az övék volt. Na hát ez az utóbbi egy-két évben kezdett sántítani, mert valami gond volt a földek bérlésével. De nagyon úgy nézett ki, egy pár éven át nagyon úgy nézett ki, hogy lelkesednek is ér- te, hát egy-két kivételt ől eltekintve végül is meg is dolgozták azt a földet, lett termésük is, és élvezték is annak a gyümölcsét." (Sz-5-V) „Ez az Omega egy aránylag jól m űködő program volt, és a segítségnyújtás mellett egy kicsit hozzájárult ahhoz is, hogy ezek a cigány emberek egy kicsit közeledjenek a munkához is, ne csak a sült galambhoz. Persze, természetesen még mindig m űködik, most a legújabb terv az, hogy Fiatfalván a Kárahegyen megoldja a vízvezeték problé- máját, a vízbevezetést a Kárahegyre, tehát a cigánycsaládoknak. Természetesen közö- sen az önkormányzattal, hiszen nagy beruházás. Úgy néz ki, hogy a nagyobbik részt felvállalja, s akkor meg tudjuk oldani. Vannak még némi viták, hogy hogyan, mert ugye nem mindegy, hogy megvan a víz, aztán meg ki fizeti. Vannak ilyen gondok is, hogyha a víz meg folyik a csapból, aztán ki fizeti, meg ki vigyáz rá, de gondolom le- tisztázódnak ezek a dolgok, és akkor elindulhat, ki lehet vitelezni ezt a programot, amit nagyon kérnek az ott lakók, és mi is úgy lássuk, hogy ez fontos dolog, hiszen jelen pil- lanatban az ivóvíz eléggé gyatra min őségű, amit ők használnak." (Sz-7-P) Minden szervezet, minden ember számol bizonyos eredménnyel, amikor egy te- vékenységet elkezd. Csakhogy vannak olyan esetek, amikor az eredményt nem lehet teljességében el őre látni, még kevésbé bebiztosítani. „A német társszervezetünkkel és egy másik németországi szervezettel azon gondolko- dunk, hogy bővítsük a Domus tevékenységét, hogy más fiataloknak is, olyanoknak is, akik nem részesültek valamilyen támogatásban, lehet őségük legyen a Domushoz ha- sonló támogatást kapni, hogy jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba, ne vesz- szenek el, hogyha a szül ők elhagyták őket, ne legyenek a társadalom számára elveszett emberek. Nem mindenkit tudunk megmenteni, sokszor nem is a pénzen múlik, hanem Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 128 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 a fiataloknak a nevelésbeli hiányosságain, vagy a jellembeli hiányosságaikon, a 200 fiatalból 10 fiatalunk van, aki rendszeresen visszalátogat a Zöld Péter 2-es számú in- tézménybe, ez Csíkszeredában a börtön." (Sz-3-C) A művel ő dés területén általában elvárásról beszélhetünk. Ezek a szervezetek vilá- gos és pontokba szedhet ő programmal indulnak, s számukra el őnyös, hogy viszony- lag kevés pénzb ő l képesek élményt nyújtó programokat szervezni. „A Kalmány Lajos Közm űvelődési Egyesület 30 tagot számlál, a közm ű velődés tekint- hető fő tevékenységének. Kirándulásokat szervez, mind a fiatalok, mind az id ősebbek számára, m ű veltségi vetélkedő ket szervez, különböz ő kiadványokat jelentet meg, ed- dig négy könyvet adott ki, köztük Pécska történetét, Kovács Géza tollából. Emléktáb- lát leplezett le, szobrot állított, megszervezte és támogatta a Búzavirág néptáncegyüttes belgiumi útját. Átlagban 300 résztvev ő vel kell számolni egy nagyobb rendezvényen, a tudományos üléseken átlagban 80 érdekl őd ő jelenik meg." (P-3-C) Az is fontos, miként viszonyul a helyi — kulturális, társadalmi, politikai — elit egy ilyen szervezethez. Amennyiben mellé áll, szinte biztos a siker. „A Kálmány Lajos Közm űvelődési Egyesületet az alpolgármesterrel és a római katoli- kus plébánossal együtt hoztuk létre, nevét a századforduló táján a településen m űködő plébánosról kapta, aki sokat tett a közm űvelődésért, népköltészetet gy űjtött, ki is adta annakidején." (P-3-C) „A Kós Károly Kulturális Egyesületnek tagja vagyok. A társaság tagjai 30-54 év között mozognak. Fontosnak tartottuk, hogy ezt az egyesületet fiatalok vezessék a segítségünkkel, mert úgy gondolom, a jöv őt biztosítani kell, s ha valamilyen formában fiatal korodban megkapod az ízét a rendezvények szervezésének, akkor folytatni fogod. Ez pedig nagyon jó, hiszen szükség van a fiatalokra." (K-4-P) Ugyanakkor a mű vel ő dési szervezetek egyfajta tükröt is tartanak a helyi közösség elé: nem kizárólag egy ilyen szervezetet min ő sít az, ha elhatalmasodik az érdekte- lenség, ha a célok és eredmények nincsenek összhangban, bár az is tény, sokan kel- l ő felkészültség, tapasztalat hiányában vállalnak közösségi szerepet és felel ősséget. Illetve, ismert képlet, hogy a szomszéd kertje mindig érdekesebb. Másoknak köny- nyű tanácsot adni. „A Kós Károly Bánffyhunyadon van, itt élek egy szomszédos faluban, de jól ismerem. M űködőképes, nagy terveket sz ő ttek. Nemrég voltak megtartva a Kós Károly Napok, szép kis ünnepséget rendeztek. Bánffyhunyadon, Kalotaszegnek egy kulturális köz- pontot szeretnének létrehozni. Alszeg, Felszeg, Cifrapalotaszeg mind bele lenne fog- lalva. Én bíztattam őket, amennyiben tudom, támogatom őket, mint polgármester, de mint egyszerű személy is mellette vagyok, mert gyönyör ű elgondolás van kilátásban. Nagyon sokan megijedve elbátortalanították a fiatalokat. Egyszer űen rájuk szóltam, hogy nem szabad, mert a fiatalságot bíztatni kell, nem pedig visszarántani. Meg kell próbálni, mert ha látják, hogy csinálunk valamit, ami jó nekünk is, magyaroknak, ak- kor azt kell csinálni. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy az önkormányzat is segít- hetne. De honnan, mibő l? Tény és való, hogy a bánffyhunyadi alpolgármester úr még fiatal, valószín ű nem tudja hogyan. Én azt mondtam, hogy ha akarnak támogatni egy célt, közösséget, akkor azt az önkormányzat is tudja, s ha ők nem tudnak orvosságot, akkor én majd adok rá. Én majd támogatom ő ket bármivel, anyagiakkal. Jó kis társaság van ott. S ennek így kellene m ű ködnie Erdélyben, anyagiakban s lelkiekben támogatni, ha akarunk valami kibontakozót, mert úgy apadunk, mint a fehér holló. (K-5-P) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 129 Az ifjúsági szervezetek kérdése talán a legbonyolultabb. A politika szerepl ői többnyire elvárják, hogy támogatóikként, szinte kiszolgálóikként legyenek jelen, s akkor kerül némi támogatás. Ha a függetlenséget választják, nagyon kell küzdeniük. Ugyanakkor a fiatalok igényesebbek, szervezetükt ől akármit nem fogadnak el, er ős a kritikai szellem. „A Csángó Ifjak Középloki Közösségének célja el őlendíteni a fiatalok életét, tehát ér- telmet vinni a fiatalok életébe, hogy ne csak egy hétvégi bulizásból álljon az egész, hanem legyen más. Egy teleház létrehozása volt a legfontosabb, ez most már meg is van, szerencsére. Kulturális dolgok felölelése, hagyomány őrzés és tartalmas id őtöltés biztosítása a helyi fiataloknak, ez kellene. Szervezetünknek jelenleg 29 tagja van, de a 29 tagból, aki szervesen részt vesz a dolgokban. az I0 alatt van." (Gy- -C) „A Székely Ifjak Fóruma 1990-ben alakult meg, az akkori alapító tagok közül most már csak Kis József, aki a jelenlegi elnök, és Kacsó Csaba, ők vannak. 1990 őszén je- gyezték be hivatalosan, tehát hivatalosan bejegyzett szervezet. Szívhang — ez volt a sa- ját újságja. Irodahelysége is volt, tehát egy komoly szervezet volt, ami százon felül számlálta akkor a tagokat. A tevékenység ifjúsági, hát a forradalom után ez a friss, új- politikai. Aztán lefagyasztódott az egész, leállt, a tagok kezdtek széthúzni, történt egy nézeteltérés a vezet őség között, pártokra szakadtak széjjel. Négy évvel ezel őtt alakult meg újra, egy egészen új, egy egészen fiatalabb csapattal. Az új, ami bár nem számlál annyi tagot, elég jól m űködik, most egy kicsit meg volt állva az irodahelyiség beren- dezése miatt, az infrastruktúra beszerzése miatt. Állandó tevékenységsorozatot nem tudunk, tervezetünk van, de nem tudjuk egyel ő re megvalósítani." (Sz-2-C) Az iskolák mellett működő civil szervezetek képlete pedig talán a legegyszer űbb: az iskola tevékenységének támogatása közvetve — tanulóknak ösztöndíj és más jut- tatások formájában —, illetve közvetlenül, például az oktatási folyamathoz szüksé- ges eszközök (számítógépek) beszerzésével. És ez a tevékenység többnyire haté- kony, a támogatás folyamatossága megfelel ő kapcsolattartással biztosítható. „A Zeyk Domokos Egyesület segítségével igyekszünk támogatni az iskola munkáját, olyan értelemben, hogy berendezést szerezni számára, anyagi és erkölcsi támogatást szerezni számára úgy a város lakóitól, mint külföldi iskoláktól vagy egyesültekt ől. Mi- vel új az iskola, a megsz űnő Gyerekotthon a városi pénzek nagyobb részét elviszi, és így ez az új iskola elég sz űkösen rendelkezik anyagi javakkal. Ahhoz, hogy jó, haté- kony oktatás folyhasson, kell egy bizonyos szint ű ellátás bármilyen iskolában, s ennek az egyesületnek az a szerepe gondolom, hogy több éven keresztül felvállalja az itt folyó munka támogatását, az iskola nevel ő i, oktatói munka támogatását. Az egyesüle- tekre azért is van szükség, mert nehéz támogatáshoz jutni állami intézményeknek. Nagyon sok esetben állami intézmények nem pályázhatnak, vagy ha pályáznak is, nem fogadják el a pályázataikat, ezért is szükséges egy ilyen egyesület létezése az iskola mellett." (SZ 3 C) - - Figyelmet érdemel, hogy a vizsgált szórványban, illetve er ős kisebbségi léthely- zetben (Pécska, Kalotaszeg, Gyímesek) nem jöttek létre a helyi iskola támogatását vállaló civil szervezetek. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy a térségek- ben közös, tagozatos iskolák vannak, s ezeknek a támogatása nem szorítkozhat csak a magyar tagozatra. Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 130 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Források, támogatók, technikák Vannak szervezetek, amelyek esetében a forrásszerzés nem létkérdés, és vannak olyanok, amelyek támogatás hiányában rövid id őn belül lehetetlenné válnak. Egy művel ődési, ifjúsági vagy oktatási célokat szolgáló civil szervezet források hiányá- ban nem kényszerül tevékenysége felfüggesztésére, olyan tevékenységre áll át, amit elsősorban az önkéntességre alapoznak. Megemlékezéseket, szabadegyetemi el ő- adást, de akár ifi sporttalálkozót is lehet pénz hiányában rendezni — mindig kerül annyi megértés, hogy kinyitnak valahol egy termet, a többi pedig munka kérdése. „Hát ez az önkormányzat segítsége, hogy mi, az Ordasok a megállói kultúrban táncol- hatunk, ott próbálhatunk, s ő is biztosított székhelyet." (Gy-2-C) „A Székely Ifjak Fóruma pénzügyi támogatása önköltségi (?!?) alapon m ű ködik, plusz pályázati pénzek. Van tanácsosunk, tanácsosaink voltak pontosabban, akik képvisel ő i illetményükbő l fizettek. Most nincsenek. A tagok tagsági díjat fizetnek, plusz, hogyha valami rendezvény jön, akkor pályázunk. A Soroshoz, az Illyéshez, a magyar Ifjúsági és Sportminisztériumhoz." (Sz-2-C) Művel ődési szervezetek esetében a külön programok, egy emléktábla, egy könyv kiadása, egy külföldi el őadó meghívása jelenti azt a tevékenységet, amelyre pénzt kell szerezni. Az viszont általánosan jellemz ő, hogy hosszabb távra nem tudnak tervezni, mert a pályázati támogatásokra teljes biztonsággal számítani nem lehet. „A Kálmány Lajos Közm űvel ődési Egyesület helyben eseti támogatásokra és a mini- mális tagdíjakra számíthat. Nagyrészt a Communitas és az Illyés alapítványoktól pá- lyázati úton megszerezhet ő támogatásokból m űködünk." (P-3-C) „A pénzeket a Csángó Ifjak Középloki Közössége mind pályázati úton szedjük össze... A legnagyobb támogatónk az Illyés Közalapítvány. A Megyei Tanácstól jön pénz, a Communitastól, hát nem sok, nem kell azt eltúlozni, mert nem olyan túl sok, de a keretek- nek megfelel ően. Végül is, azt csináljuk, amire pénzt kapunk, ez magyarul így szól. Még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához pályáztunk, de onnan nem nyertünk, de még megpróbáljuk. Mindenféle pályázati lehet őséget kipróbálunk, ahonnan az ifjúsági szervezeteket támogatják, azt mind, rendszeres pályázatfigyel őnk van." (Gy 1 C) - - Az egyházi szervezetek támogatása sokkal szélesebb kör ű, jelentős mértékben szá- míthatnak külföldi (testvér)szervezetek adományaira. Ez természetes, ezt adja a hely- zet logikája, amit, ha a szociális védelem rendszerének a globalizációjaként fogunk fel, akkor ez azon ritka példák egyike, amikor örülni lehet a globalizációnak. „A Kolping esetében a támogatások 60%-a külföldr ől, Németországból származik, fő- leg a rendezvényekre küldik. A helyi támogatások 50%-a nem pénzbeli, hanem étel, ital, kétkezi munka formájában érkezik, a többit az önkormányzat, pályázatok, adomá- nyok képezik." (P-2-C) „A Caritas van, amit önerőből tesz, és van, amit közvetve. Kapja a segélyt külföldi egyházközségekt ől, vagy esetleg itt belföldr ől, az egyházmegyei Caritastól, és ezeket a segélyeket szétosztja a rászorulóknak, a nagycsaládosoknak vagy az öregeknek vagy a betegeknek attól függ, hogy mikor milyen programot szervezett." (Sz- l -C) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 131 A szociális programok pénzügyi támogatásának a kérdése a legéget őbb. Két meg- oldás lehetséges: állandó külföldi támogatás — biztos partner — biztosítása, illetve olyan helyi gazdasági tevékenység, amelyre a szociális intézmény támaszkodhat. „Domus. Korábban a támogatás 90-100%-a Németországból, Angliából érkezett, még kaptunk Svájcból is, Magyarországról is pénzeket, de most a támogatások jó része pá- lyázatok formájában érkezik. Vagyis pályázunk, onnan kapunk 15 vagy 20 ezer dollár- nak vagy eurónak megfelel ő lejt, természetesen a pályázat szellemében végezzük a munkát, a pályázati kiírás alapján, a kiíró követi is, hogy mit teszünk, hogyan tesszük. Ebből a szempontból a Domus irodán nagyon-nagyon komoly és szép munka folyik, úgy erkölcsileg, mint anyagilag. A PHARE-tól kétszer nyertünk pályázatot, ezek nagyobb ösz- szegek voltak, jelentős segítség volt számunkra, például az els ő pályázatokból lakást is vá- sároltunk, bár az nem volt beleírva, a kiírásban nem volt, de végül is elismerték, elfogad- ták. A második PHARE pályázat az új szakmák tanulása volt egy rolókat gyártó magán- vállalat keretén belül, itt lehet őség nyílt több számítógép vásárlására, számítógép kezel ői tanfolyam m űködtetésére, ezen kívül asztalosszakmát tanultak a fiatalok." (Sz-3-C) „Az Omega alapítványnál hát tulajdonképpen két komoly bázisunk van, az egyik eze- ken a holland barátokon keresztül, holland alapítványok, meg az államvezetés. Az em- lített mezőgazdasági támogatást például a holland mez őgazdasági minisztérium bizto- sítja. Ugyanakkor pedig adományokból is jön természetszer űleg, ami lehet jogi vagy fizikai személy, vagy olyan nyugati ajándék, amít itt esetleg értékesítünk, és akkor az érte kapott értéket, pénzt fordítjuk karitatív célra. Tehát olyannyira nonprofit a szerve- zetünk, hogy senkinek semmiféle fizetése nyilvánvalóan nincs, tehát nincs alkalmazott, ezt mindenki jó szándékkal és egyénileg teszi, semmiféle nyereségünk nincs, ami pénz bejön, akármilyen ilyen-olyan ajándékokból vagy vásárlásból, azt nyilván 100%-ban visszafordítjuk jótékony célra. Különösebben nagy pályázatunk nem volt, mert mond- jam úgy, hogy helyettünk ezek a holland barátaink megoldották a kinti pályázatot, te- hát tulajdonképpen az ő nevükben kint pályáztunk. Más pályázatunk, mondjuk itt ro- mániai szinten, vagy akár magyarországi nem volt. (Sz-6-P) „A zsoboki Bethesda sem állami, sem közegyházi évi költségvetési támogatásban nem részesül. Építkezési, felszerelési és eddigi m űködési költségeit gyülekezeteink tagjai- nak, nőszövetségeknek, de mindenekel őtt külföldi testvéreinknek önzetlen, az árvák iránti szeretetéb ől fakadó pénzbeli és természetbeni adományából fedeztük. A m űkö- dés naponkénti anyagi gondjain részben a szórványgyermekek szüleinek pénzbeli adománya is enyhít, és nem utolsó sorban az otthonnak az egyházközség földjén és az évek során vásárolt földeken kialakított kertészete és állatfarmja. A Zsobokon létre- hozott és még építésben lev ő gazdasági egységek fokmérői a faluban végbement vál- tozásnak, gazdasági kibontakozásnak. Els ősorban ide tartozik a még 1992-ben létreho- zott mezőgazdasági géppark, az 1998-ban felépített malom és pékség, a 2002-ben üzembe helyezett tehenészet, a 2004-ben felépült tejfeldolgozó, disznóhizlalda. Ezek a gazdasági egységek, melyek részben külön adminisztrációban, részben a Bethesda keretében m űködnek, és több célt szolgálnak. Els ősorban főleg a géppark, a malom, a pékség és a tejfeldolgozó a falut és a környéket kiszolgáló gazdasági egy- ségek, hiányterületet fednek le. A falu és a környék ellátása mellett cél a helyi munka- erő lekötése, a helyben maradás biztosítása. Céljuk továbbá ezeknek az egységek- nek az is, hogy az otthonok tevékenységét támogassák. (K-3-C) Rendkívüli és igen meggy őző, ha egy oktatási intézmény támogatására létrehozott alapítvány els ő számú támogatói az intézmény tanárai. Bár az ilyen adomány ösz- szegszerűen nem lehet túlzottan magas, nem elégséges, de mindenképpen olyan gesztus, amire a segítségért folyamodás során hivatkozni lehet. Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 132 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 „Az Orbán Balázs Alapítványnál az iskola tanügyi káderei, tehát 43-45 ember adja az anyagi alapot első sorban. A tanügyi káderek érdemfizetésének, tehát annak a bizonyos 15%-nak amit kapnak, persze nem mindenki, hanem amit az alapfizetés felett kapnak, tehát gyakorlatilag a tanügyi káderek, amit a zsebükbe tehetnének, azt teszik ebbe az alapítványba. Most az utóbbi id ő ben vannak ilyen visszajelzések, hogy a testvérváros- ok iskoláitól kapunk valamennyi, hát valamennyi pénzt, bizonyos összegeket, de azt a tanügyi villa felújítására akarjuk fordítani, tehát Dunakeszit ől Karcagtól, Kalocsa és Kunszentmiklóstól, a testvérvárosoktól. Aztán mi próbálkoztunk ilyen-olyan pályáza- tokkal, mostanában nem, viszont sajnos egyik sem jött be, nem volt sikeres, úgy hogy valahogy az embereknek a pályázástól elvette a kedvét. Pályáztunk mi annak idején az Illyés Közalapítványhoz, volt 3-4 pályázat is, de sajnos nem kaptunk semmit, úgy hogy... Hát mi mástól abszolút nem kaptunk semmit. Gyakorlatilag a tanácstól. Volt olyan eset, hogy az iskola pályázott, nem az alapítvány, kértek valamilyen összeget, valamennyit kaptak. Az idénre ígérték meg, hogy besegítenek f őleg a gyermeknapi rendezvényekbe, ezt bizonyos összeggel támogatják, és lesz megyei sportverseny, hát kézilabda és futball, azt megígérték, hogy a tanács is valamennyivel segíti, de ezt még egyelőre nem kaptuk meg, valószín ű , hogy csak ígéret marad, vagy nem tudom. Egy idő ben arról volt szó, hogy nem adhatnak, aztán most mégis úgy néz ki, hogy adhat- nak, ez a jöv ő zenéje." (Sz-4-C) Az önkormányzat támogatási lehet ő ségeivel kapcsolatos bizonytalanság áttétele- sen arra utal, hogy a civil szervezetek alig számolnak ezzel a forrással. Pedig lassan három éve gyakorlat, hogy iskolák, m űvel ő dési intézmények és civil szervezetek rendezvényeit, művelő dési programjait, kiadványait, külföldi utazásait megfelel ő el ő- írások betartása mellett önkormányzati forrásból támogatni lehet. Az illet ő polgármes- teri hivatal, illetve megyei tanács támogatási stratégiájától függ ennek gyakorlata, illetve mértéke. „Anyagilag is, amiben csak lehetett, támogattuk a civil szervezeteket, és meg is van, azt hiszem, a munkájuknak az eredménye. A helyi tanács anyagilag évente úgy 10-15 millió lejjel segít egy-egy szervezetet. Ebben benne van a telefonszámla, villanyszámla, de irodai bútorzatot például, most abból vett az egyik szervezet." (Gy-4-P) „Persze, hát hogy mondjam, mi nyitottak vagyunk, tehát mi eddig még nem utasítot- tunk vissza egyetlen civil szervezetet sem, szervez ődést sem, aki hozzánk fordult va- lamilyen segítségért. Világos, hogy a segítség az behatárolt, mert a mi lehet őségeink is behatároltak. Hát nem tudunk, hogy mondjam olyan arányban segíteni, ahogy esetleg elvárnák ő k, de most már bevezettük azt, hogy mi is pályázati rendszeren keresztül tá- mogassuk a jó néhány civil szervez ő dést, aki pályázni akar nálunk. Tavaly (2002-ben) 200 millió lejt osztottunk szét a szervezetek között, az idén felemeltük 100 millióval, tehát 300 millió lejrő l van szó, amelyre bármely civil szervez ődés, itt főleg művelődési és sporthoz kötődő civil szervező désekre gondolunk, pályázhat az önkormányzatnál. Ső t meg kell hogy mondjam, a legújabb törvények alapján már csak jogi személyek pályázhatnak, tehát ma már nem jöhet egy egyszemélyes valaki, és ő kér pénzt az ön- kormányzattól, hogy ő valamit akar csinálni. Ezt nagyon jónak tartom, mert egy hiva- talosan, jogilag bejegyzett civil szervez ődés könnyebben nyomon követhető , könnyeb- ben elszámoltatható, és valószín űleg a vezet ők is nagyobb felel ősséget éreznek a tevé- kenység iránt. Tehát egyik kapcsolatunk ez, amikor pályáztatási rendszerrel támogat- juk, a másik pedig az, hogyha hozzánk fordultak segítségért, például a bejegyeztetés- nél, akkor igyekeztünk a jogi alkalmazottainkon keresztül segíteni ezeknek az egyesü- leteknek vagy alapítványoknak. Ha hozzánk fordultak, akkor segítettünk mindenben, hogy mondjam, például azzal is támogathatjuk és támogatjuk is, hogy például, aki ajánlásért fordul hozzánk, az természetesen bárhova, bármikor kap ajánlólevelet, hogyha úgy látjuk, hogy a cél, az megfelel a város érdekeinek." (Sz-7-P) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 133 Beágyazottság, kapcsolatok, együttm űködés A civil szervezetekt ől általában bizonyos művelődési szolgáltatásokat — megem- lékezések, rendezvények szervezését, hagyományok ápolását, olykor hagyomány- teremtést — várnak el helyi szinten. Ez természetesen rendjén van, illetve volna, ha a civil szerepvállalás nem korlátozódna erre. A civil szereplés ennél több kellene, hogy legyen. „Hogyan fogadja a Rákóczi Kultúregyletet a lakosság? Nem nagyon lehet dicsekedni. A tagsági díjakat begy űjtjük, azzal nincs semmi probléma, de az nagyon kevés. Összegy ű- lünk, elbeszélgetünk, gy ű léseket tartunk, amikor szervezni akarunk valamit. Ennyi." (K-5-P) „Az emberek többsége természetesnek tartja, hogy van a Mérai Hagyományőrzők Egyesülete, de különösebben nem implikálódik. Van kb. tíz család, akikre minden té- ren számítani lehet, ezen kívül azoknak a gyerekeknek a szülei, akik néptáncolni jár- nak, szintén vállalnak feladatokat, ha szükséges. A fiatalok, gyermekek maguk is részt vesznek a munkákban: a kicsik a rendrakástól a virágültetésig, a nagyobbak pedig a javítási munkákban, ahol kell, persze változó lelkesedéssel." (K-2-C) „Fontos rendezvényeink? A búcsú az egyik. Én vagyok a f őszervezője, mint plébános és a Kolping vezet ője. Komoly szervezést igényel, így közrem űködik az RMDSZ, a Búzavirág, a 2-es iskola, a polgármesteri hivatal. Évente 600 ember vesz részt a ren- dezvényeken. Ősszel van a Búzavirág néptánctalálkozó, ők szervezik és a kultúrház. Nem tudok pontos adatokat mondani, 250-300 érdekl ődőre számíthatunk, olyankor itt van a megye minden táncegyüttese, és mások is jönnek." (P-2-C) A nagyszabású rendezvények esetében létezik, illetve szükségképpen kialakul a partneri együttm űködés az RMDSZ, mint politikai tényez ő, a helyi közigazgatás és a civil szervezetek között. Különben az együttm űködésnek ez a formája annyira természetes, hogy a rá vonatkozó kérdés zavart okozó, ugyanakkor a partnerség más dimenziói fel sem merülnek, ezek szerint. „Ünnepe különösebb nincs a Gyímeseknek, a búcsúja, ami nem kulturális. De általá- ban úgy szokták szervezni ezt a Nemzetközi Tánctábort, hogy az befogja a Mária Magdolna búcsút is, akkor a vendégek oda is el szoktak látogatni. A Nemzetközi Tánctábor, ami évente egyszer megrendez ődik, és minden második évben a Csángó Fesztivál, ez úgy van, hogy egyik évben Gyímesközéplok, másik évben Fels őlok szer- vezi. És mindenki részt vesz benne." (Gy-4-P) „Vannak-e keresztúri hagyományok, amelyeket felújítottak, és ki tudta ezeket felvál- lalni? Nem tisztán értem, hogy milyen hagyományra gondoljak. Március 15. megszer- vezése volna? Hát azt az RMDSZ 1990-t ől úgymond fölvállalta, és még örökké mi csináljuk, az RMDSZ a polgármesteri hivatallal közösen. De tulajdonképpen a meghí- vást, az egésznek a levezénylését az RMDSZ fölvállalta, és csinálja továbbra is. Illetve július 31-ének, ugye a Petőfi emlékezésnek a megszervezését ugyancsak vállaljuk. Újabban október 23-ának a megünneplését is, illetve hát a megemlékezést az egyhá- zakkal közösen szervezzük, ez azt jelenti, hogy van egy istentisztelet, utána pedig egy emlékezés a közösen létrehozott és megálmodott emlékoszlopnál itt a f őtéren, utána pedíg egy gyertyás megemlékezés." (Sz-6-P) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 134 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Az együttműködés, a pozitív tapasztalatok dacára az önkormányzat, a helyi politi- kusok mintha felülr ől, és nem a civil szféra iránti partneri felel ősséggel kezelnék az egyes szervezeteket. Mintha a kapcsolat nem kölcsönös volna, miközben mindkét fél a közösség szolgálatában áll. „Én nagyon örülök az egyesületeknek, akik dolgoznak és szerveznek. Mi támogatjuk őket, a helyi RMDSZ is, nagyon jó kapcsolatban vannak, és úgy érezzük, hogy a fia- talságot összefogják. Ez pedig nagyon fontos, mivel jelenleg nagyon kevés olyan ren- dezvény van városunkban, ami ezt meg tudja tenni. Hogyan fogadja őket a lakosság, hogyan viszonyulnak hozzájuk? El kell mondanom, hogy eleinte elég kevesen vettek részt. Ám ahogy telik az id ő, egyre többen és többen vannak jelen a rendezvényeken." (K-4-P) „Van-e valamilyen együttm űködés az RMDSZ, amelynek elnöke vagyok, és az alapít- ványok, mondjuk éppen az Omega között? Jó kérdés. Természetesen van, mert min- denkit, az egyházakkal, a városvezetéssel, az összes karitatív szervezettel, aki néha hozzánk fordul, segítünk. Mondjak példát, mondjuk, díjazunk történelemversenyt vagy valamilyen vetélked őt vagy sportversenyt. Aki csak hozzánk fordul azt, hogyha lehet- séges, akkor támogatjuk, úgy, hogy az együttm űködés nagyon jó, úgy a városvezetés- sel, mint mondom a civil szféra más képvisel őivel vagy az egyházak képvisel őivel." (Sz-6-P) Ezenközben mintha a civil szervezetek sem törekednének a kiszolgáltatottságból való kitörésre. Ami különben érthet ő, hiszen a semmib ől indult valamennyi, meg kellett küzdeni az elismerésen túl minden kis támogatásért, ez az alapállás viszont távlatilag nem fogadható el. „A helyi önkormányzattal szerintem, az én meglátásom szerint, nagyon jó viszonyunk van. Ez konkrétan abban is megnyilvánult, hogy termet biztosítottak az ifjúsági szer- vezetnek, a teleháznak. Megszabtak egy bizonyos összeget, amit évente felhasználha- tunk, amibő l gazdálkodhatunk, nem túl nagy összeg, de meg van szabva, és mégis a rendelkezésünkre áll. Az iskolákkal, hát jómagam is tanító meg iskolaigazgató vagyok, úgyhogy mit mondjak... A megállói iskolával nem túl fényes a viszonyunk, de a töb- bivel nagyon jó viszonyban vagyunk. Az egyházzal nekem ellentétes a véleményem. Én azt mondom, hogy személyfügg ő az egész. Az ifjúsági szervezetb ől sem mindegy, hogy odamegy valaki a kapuhoz, s valamit el akar érni, s neki azt mondja, hogy nem. Odamegyek én, s akkor azt mondja, hogy hát valahogy megcsináljuk, s akkor megcsi- nálja. Abszolút személyfügg ő, hogy ezt most neked nem csinálom meg, neked meg- csinálom." (Gy- I -C) „A Kálmány Lajos Közm űvelődési Egyesület helyben az iskola, az egyház, az önkor- mányzat és az RMDSZ felé épít kapcsolatokat. Mindegyikkel jó viszonyt ápol. Arad közelsége, és az a tény, hogy a tagság egy része Aradon él, lehet ővé teszi, hogy köz- rem ű ködjön a megyeközpont kulturális életének szervezésében is. Ezen kívül külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik." (P-3-C) „Az egyesületünknek fontos volt, hogy mi is, s az egyesület is beilleszkedjen a társada- lomba, fő leg Keresztúr társadalmába, ezért igyekeztünk kapcsolatokat teremteni egy- házakkal, más szervezetekkel, és mindenkivel sikerült eredményes együttm űködést folytatni. A polgármesteri hivatal egyik f ő támogatónk volt, bár erkölcsileg f őleg, de az anyagi támogatást sem lehet elhanyagolni, mivel ők biztosítanak irodahelységet az egyesületünk számára 25 évig bérmentve. Amikor ezt a termet megkaptuk, akkor az egy nagy-nagy ajándék volt számunkra, mert az egyesületünknek alig volt pénze a fia- talok támogatására, nem hogy bért tudjon fizetni." (Sz-3-C) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 135 A civil szervezetek igazi er őt akkor képviselnek, ha megfelel ő együttműködés lé- tezik egyrészt az egyes szervezetek között, másrészt részt vesznek a helyi világ tör- ténéseiben, véleményt nyilvánítanak fontos és a lakosság jelent ős részét érint ő kér- désekben — oktatási intézmények m ű ködése, kultúra, környezetvédelem, szociális helyzet —, olykor pedig éppen egy civil szervezet tematizál a helyi közvélemény számára fontos ügyet vagy folyamatot. Az infrastrukturális fejlesztések, a szociál- politika helyi hatásai számtalan lehet ő séget kínálnak erre. Ehelyett beszorulnak egyesületi ügyeik keretei közé. Illetve, ha általános témát érintenek, nem tisztázzák, kinél látják a felel ősséget. „Van elég szervezet, ha mindegyik jól elvégezné a munkáját, akkor nem lenne ok pa- naszra. A fiatalokkal azonban többet és jobban kéne foglalkozni, de ezt szervezzék meg maguknak. Sajnos nincs igényük a közösségi életre, inkább nézik a TV-t, vagy mennek a diszkóba. Itt nálunk, a Kolpingban lehet ping-pongozni, szórakozni, de csak a tizenévesek jönnek, ahogy id ő sebbek lesznek, elmaradnak, és inkább mennek a kocsmába, diszkóba." (P-2-C) „Lehet, hogy máris túl sok szervezet m ű ködik. Nem vagyunk olyan sokan, hogy megen- gedhessük magunknak, hogy elfecséreljük az energiáinkat. A fiatalokkal nem csak kultu- rális értelemben, hanem szakmai értelemben is foglalkozni kell. Ha nincs lehet őségük arra, hogy jó munkahelyük legyen, házat vegyenek, családot alapítsanak, nem várhatjuk el, hogy Pécskán maradjanak. Ennek biztosítása kéne, legyen a legfontosabb cél." (P-4-C) Van arra példa, hogy érzékelik a közös fellépés, egyfajta koordináció szük- ségességét. De ilyen esetben sem lépnek túl a láthatatlan civil korláton, nem jutnak el a közösségi civil kontroll gondolatáig, annak felismeréséig, hogy a szolgáltatá- saik okán legitim módon nyilatkozhatnának meg a helyi közösség legfontosabb kérdéseít „Legfontosabb, ami kellene, legyen egy egyesület, ami a gyímesi régiót összefogná, egy egyesületet létrehozni, ami nemcsak kimondottan kultúrával vagy teleházzal fog- lalkozzon, hanem ami gyímesi csángókat összetartja, viszont ehhez én még kicsike va- gyok. Mondjak példát, pl. Tankó Gyula, Berszán Lajos, elég nagy neveket mondok nem? Ő k kellene, hogy ilyesmit csináljanak, vidékfejlesztést, az emberekben feléb- reszteni a tudásvágyat." (Gy-2-C) „Akárcsak máshol, Pécskán is olyan szervezetre lenne szükség, amely képes átfogni a létezőket, képes összehangolni m űködésüket. A már meglévő k között erre a szerepre nincs potenciális jelölt. A rendezvények kapcsán: a már említett magyar falunap lenne nagyon fontos." (P-3-C) „Talán azt mondhatnánk, mindenki végzi a saját magára vállalt feladatát, nem nagyon látok ilyen összehangolt segítséget. Szerintem nem is lehetne, annyira különböz ő szegmentumait ölelik fel a tevékenységek a társadalomnak. Nem látom azt, hogy össze lehetne ő ket hangolni, tehát erre azért próbálkozás volt olyan értelemben, ahogy a he- lyi tanácsnak a szociális bizottsága, az próbált. Annak én is tagja vagyok. S akkor ezek, többnyire ezeknek a civil szervezeteknek a tagjai ott is együtt vagyunk, s akkor ilyen értelemben, hogyha valahol olyan gond merül fel, akkor közösen is fel tudunk lépni. Hát erre mondjuk volt példa, de így rendszeresen, intézményesítve együttm űködés, hogy legyen a civil szervezeteknek, mondjuk egy csúcstalálkozója, ahol megbeszél- nénk, mondjuk Keresztúri problémákat, megbeszélnének vagy közösen lépnének fel, ilyenről nem tudok." (Sz-5-V) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 136 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Az önkormányzatok minden további nélkül támaszkodhatnának a civil szerveze- tek szakmaiságára és terepismeretére, a tanácsi szakbizottságok mellé civil konzul- tatív csoportokat szervezhetnének. Erre a vizsgált térségben, az egyetlen fenti utalá- son kívül, semmilyen jel nem utal. A közéletet tematizáló, értékel ő magatartás, a megszokottól eltér ő szerepvállalás viszont igen sok szervezet esetében önnön státusának és helyzetének a felülvizsgá- latát jelenti, illetve jelentené, amennyiben vállalkoznának vezet ői erre. Hiszen még mindig megmutatkozik annak a kilencvenes évek elején kormányszintr ől is sokszor visszaigazolt szemléletnek a hatása, miszerint a civil szféra szerepl ői ügyeskedők, akik személyes vagy kiscsoportos anyagi haszon reményében vállalják és végzik tevékenységüket. A román(iai) közgondolkodásban még nem vált ismert és vállalt alapigazsággá azon, a nyugati demokráciákban a feladatmegosztást meghatározó tétel, hogy a politikai szféra legfontosabb partnere éppen a civil, még akkor is, ha olykor kontroll szerepre vállalkozik. Annak a devolúciónak, amely nélkül modern demokráciáról ma már nem lehet beszélni, az egyik lehetséges útja éppen bizonyos közösségi feladatok kihelyezése — természetesen a megfelel ő pénzügyi források biz- tosításával — a civil világba, ami a köztehervállalás terén jelenti a partnerséget. Ha általános kérdésr ől szól egy civil vezet ő , úgy teszi, mintha saját magára és társaira vonatkoztatná mondandóját. „Valamikor 9000 lélekszámú magyar közösség volt Pécskán, akkor össze tudták fogni a közösséget. A háborúk, a kommunizmus megtanította az embereket arra, hogy ne foglalkozzanak a közösséggel. Nem igaz, hogy Pécskán nincs pénz a kultúrára, a pécskaiak mindig is nagyon gazdagok voltak, csak most nem mérik fel ésszel, hogy mire kéne költeni." (P-2-C) „Együttm ű ködés? Semmi. Itt gyakorlatilag mindenki süti a saját sütnivalóját. Hát pél- dául az Orbán Balázs Alapítvány most már anyagilag olyan er ős alapokon áll, hogy mi, a Petőfi Sándor Alapítvány melléjük nem tehetjük magunkat. Hát nekünk kevés, kicsi összeg az a 15%, a támogatás. De nem mindenkinek jár a 15%, hanem az meg van határozva, nem tudom, 8-10-en kapják azt a 15%-ot, mások kevesebbet, vagy semmit." (Sz-4-C) Különbség mutatkozik a civil szféra szerepvállalásának megítélésében az etnikai törésvonalon: a román polgármester sokkal jobb véleménnyel van a magyar, mint a román szervezetek tevékenységér ő l. S a román közeg nyílván kondicionálja a ma- gyar szervezetek megnyilvánulásait is. „A magyar vonatkozásokról azt tudom mondani, hogy sokkal el őbbre járnak, mint a román kezdeményezések, nem hiszem, hogy nincs lefedve a közösségi élet minden szintje, inkább ők is a szociális oldalon akarnak er ősíteni. Mindenesetre a magyarok sokkal kezdeményez ő bbek, mint a románok. Talán azért is, mert olyan igényeik van- nak, melyeket az állami intézmények nem tudnak felvállalni. Román részr ől nem dívik az öntevékeny szervez ő dés, inkább mindent az önkormányzattól várnak. A román és magyar szervezetek között nincs hivatalos együttm ű ködés, inkább csak a személyes ismeretségeken áll vagy bukik az együttm ű ködés. A magyar szervezetek köztudottan jól dolgoznak együtt, összetartanak, segítik egymást. A román szervezetek között is lé- tezik kooperáció és némi nem ű átfedés is, hiszen Pécska viszonylag kis település, ter- mészetes, hogy aki tenni akar valamit, az mindenütt jelen van." (P-5-P) Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 137 A helyi politika első emberei is szolgáltatásközpontú szemlélet űek, a civil szféra szerepe helyett feladatokban gondolkoznak. A civil szféra-önkormányzat kapcsolat elvi kérdéseire nem térnek ki, talán nem is foglalkoztatja őket a kérdés. Persze, ezenközben nem szabad elfelejteni, hogy kezdeményeznie a civil szférának kellene. „A szociális és ifjúsági szféra teljességgel lefedetlen. Az öregek otthonán kívül szük- ség lenne egy kantinra is. A mozgássérülteket, minimálbér alatti jövedelemb ől tengő- dőket fel kéne karolni. A határ közelségét is jobban ki kéne tudni használni." (P-5-P) „A civil szféra itt még gyerekcip őben jár. Ez így van sajnos. Van, amit nagyon hiányo- lok, a vállalkozók és a polgármesteri hivatal közötti kapcsolat, ami sajnos hiányos, eze- ket összehozni egy hivatallal vagy egy ilyen ifjúsági szervezettel, de úgy néz ki, nem érdekeltek. Voltak olyan esetek, hogy pénzhiányból elindultak pénzt gy űjteni, az ifjúsá- gi szervezet, egy gyermeknap megszervezésére, s általában a kisebb vállalkozók szíve- sen fogadták, és anyagilag támogatták, de a nagyobbak nem, nincsen rá id ő." (Gy-4-P) „A szociális jelleg ű szervezetek vagy például az iskola mellett m űködő alapítványok együttműködése milyen? Hát én úgy látom, hogy inkább egyel őre még mindenki igyekszik a saját maga dolgát rendezni. Ez abból fakad inkább, hogy sz űkösek a forrá- sok, tehát a pályázatok általában célpályázatok, és mindenki igyekszik kikeresni azt, ami pontosan rá talál. Ugye az iskola mellett m űködő alapítvány az oktatás min őségé- nek a javítását t űzte ki célul, nem különösképpen megy el a szociális témák felé. Kü- lönösképpen nem megy el, hogyha nincs olyan vegyes pályázat, mondom én. Külön- ben persze, hogy van együttm űködés, hiszen például, amit az egyik iskolának, alapít- ványnak sikerül megszerezni, és mondjuk, sikerül többet szerezzen abból a dologból, vagy esetleg neki már van olyan, akkor volt példa rá, hogy átadta a másik iskolának. Ez akkor segítség, hát például a fiatfalvi iskolát segítik a Pet őfitől és az Orbán Balázs Alapítványtól, ugye az egy szegényebb iskola, mindenféle szempontból hátrányosabb helyzetben van. Tudok konkrét esetet, amikor fénymásolóval vagy számítógéppel, olyasmivel, amire éppen nekik lehet őségük, de segítették, az biztos." (Sz-7-P) Következtetések Az interjúk alapján kialakuló kép mind általánosan, mind a részleteket illet ően pozitív. A civil szerepl őkre jellemz ő a közösségi felel ősségvállalás és elkötelezett- ség. Általánosnak mondható a humán és anyagi er őforrások szűkössége. Ugyanak- kor bizonyos tényez ők, illetve körülmények okán a jelenlegi helyzet önmagát újra- termel ő, ez a helyzet nem teszi lehet ővé a civil szféra szerepének és felel ősségének a kor követelményeinek megfelel ő újrafogalmazását, ennek érdekében ki kellene törni a jelenlegi társadalmi-mentális keretb ől. Ismertség. A civil szervezetek tevékenysége ismert és elismert. Miközben helyi szinten a szerepl ők jónak és szükségesnek tartják m űködésüket, a köz- ponti megítélés mintha továbbra is egy korábbi, tízegynéhány éves téveszme hatása alatt volna, miszerint a civil világ ügyesked őkből áll, akik személyes érdekb ől hozták létre szervezetüket. Ez mindenekel őtt a finanszírozási poli- tikában nyilvánul meg, s ameddig a támogatások kezel ői nem partnerként tekintenek e szervezetekre, megmarad a civil szervezetek kiszolgáltatottsága. Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. 138 Kitekint ő TÉT XIX. évf. 2005 s 1 - Támogatások. A civil szervezetek támogatását illet ően paradoxon figyelhet ő meg: miközben ezen szervezetek közfeladatokat vállalnák át, vagyis valami- lyen közintézmény feladataiból vállalnak át jelent ős terheket, a legkisebb anyagi támogatást éppen költségvetési forrásokból kapják. Már ma érzékel- hető, hogy a külföldi támogatások területén váltás érlel ődik: új programot alig vállalnak, a korábbiak esetében is elvárják az alternatív források létét. Talán fölösleges hangsúlyozni, hogy a külföldi támogató jogos elvárása lehet, hogy például szociális rendszerek m űködtetésében fele-fele alapon vegyenek részt az illetékes közintézmények. - Működési biztonság. Igazi biztonság csak azon szervezetek esetében létezik, amelyek saját anyagi forrással rendelkeznek, vagyis valamilyen gazdasági tevékenységből biztosítják a vállalt program finanszírozását. A pénzsz űke általánosnak mondható, és mivel a pályázati úton szerezhet ő pénzek progra- mokra fordíthatók csak, a szociális szolgáltatást biztosító szervezetek kivéte- lével nincs saját alkalmazott, ügyviv ő , aki a m űködés folyamatosságának és megfelel ő színvonalának volna/lehetne els ő számú biztosítéka. - Tevékenységi területek. A művel ődés túlsúlya a vállalt feladatokat illet ően várható és érthet ő . Sok esetben hivatásos intézmény tevékenységét kell pó- tolni, feladatait átvállalni. Viszont sok esetben nincsenek iskolákat, az okta- tási folyamatot támogató szervezetek, pedig ezek szükségessége, illetve po- zitív hatása vitathatatlan. Úgy t űnik, az erős iskola, illetve az er ős helyi ki- sebbségi közösség a civil szervezet megalakulását hajlamosító tényez ők. Továbbá teljesen hiányoznak a szórakozásra-sportra szakosodott szerveze- tek, erő tlenek — ha vannak — a gazdaságiak, nem jöttek létre a település fej- lesztését szolgáló szervezetek. A környezetvédelem is éppen hogy jelen van, pedig tennivaló volna rengeteg. - Beágyazottság. A civil szervezetek többnyire beszorulnak egyesületi ügyeik keretei közé. Alig van arra példa, hogy ne egy-egy rendezvény vagy közös- ségi feladat, hanem a helyi társadalom helyzetének elemzése hozná össze ő ket. A politika sikerrel tartja meg a civil szervezeteket a társadalom kisasz- talánál, nem sok jel mutat arra, hogy volna hajlandóság a mai helyzet felol- dására. A közösségi felel ősségvállalás éthosza és a civilek szakmai felké- szültsége olyan tényez ők, minek okán helyet kellene kapniuk a helyi döntés- el ő készítésben, a közösségre vonatkozó napi és távlati programok kidolgo- zásában. A civil szervezetek társadalmi kontroll szerepe sem érvényesül a legtöbb esetben. - Etnikai különbség. Általánosan nem bizonyított tétel, de léteznek olyan jelzé- sek, miszerint a helyi közösség szolgálatában a kisebbségi — magyar — civil szervezetek többet teljesítenek a többségi — román — szervezeteknél, a ro- mánság inkább hagyatkozik igényeinek teljesítését illet ően az államra, a helyi közigazgatásra. Bodó Barna : Kistérségek, civilek, szervezetek Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 115-139. p. TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Kitekint ő 139 Jegyzetek A térelemekkel, térszerkezettel kapcsolatos elméleti bizonytalanságokra többen figyelmeztetnek, még arról is vannak viták, hogy a komplex régiókutatás mennyire önálló tudományterület (Nemes Nagy 2003). 2000-t ől világosan érzékelhet ő a civil szféra társadalmi jelenléte, amikor már nem fogadja el a kilenc- venes évek elejére, közepére jellemz ő gyakorlatot, a megt ű rtség állapotát, és egyértelm ű jelzések mu- tatják, hogy új helyzet vall, amikor a civil szerepl ő minden társadalmi folyamatban igényli, hogy a po- litika intézményei társként kezelje ő ket. 3 i tt felsorolt szervezet-kategóriák az ERMACISZA által használt besorolást követik. 4 Nem foglalkoznak helyi er őforrások feltárásával, igények és szükségletek értelmezésével, közintézmények mű ködésének elemzésével — olyan kérdésekkel, amelyek bármilyen jöv őt illető stratégia alapelemei. Az interjúkat készítették: Sárig Anna (Gyímes), Sz őcs Edit (Székelykeresztúr), Török Tímea (Kalota- szeg) és Bognár Levente (Pécska). Az interjúkkal kapcsolatos észrevételeik fontosak voltak a követ- keztetések megfogalmazásakor. Köszönet érte. És köszönet Nagy István pécskai alpolgármesternek a kutatás során nyújtott támogatásért. 6 A pontos adatot nem sikerült megtudni. A statisztikai hivataltól elirányítottak, a statisztikai évkönyv ilyen adatot nem tartalmaz. Az országos civil erny ő szervezet, a FDSC honlapján a civil szféra bemuta- tásakor számolnak 25 ezer szervezettel. (http://www.fdsc.ro , 2004. október 1.) A temesvári AIDONG adatbázisa tartalmazza ezek adatait, Nicoleta Stoica közlése (2004. okt. 2.). 8 A temesvári Szórvány Alapítvány adatai szerint 49-rő l 53-ra növekedett a megyében a magyar civil szervezetek száma. 9 Pécskáról nem kértünk adatokat, mivel egyértelm űek és egybehangzóak voltak a megkérdezettek válaszai. 10 A kalotaszegi adataink a zsoboki Gyermekotthont és Id ősek otthonát tartalmazzák pluszban. Az ERMACISZA listája tartalmaz még négy önkormányzati intézményt (iskola, óvoda, múzeum) és három egyházat. Utóbbiak valóban a civil társadalom részei, de nem tekinthet ők olyan civil szervez ő- déseknek, mint egy alapítvány vagy egyesület. Az önkormányzati intézmények nem önmagukban, ha- nem akkor jöhetnek számításba, ha valamilyen szervezet létezik mellettük pótlólagos támogatások szerzése érdekében. 12 A 2002-es népszámlálás szerint Pécska lakossága 11 435, a hozzá tartozó falvaké (Tornya, Szederhát, Bodrog) összesen 1570 fő . 13 A helyi véleményvezér megtalálása valamivel bonyolultabb feladat, mint a többi vezet őé. Terepisme- ret hiányában kísérletezni kell, s ez a lekérdezést végz ő diákok esetében — id őhiány miatt — elmaradt. 14 A kis esetszám miatt igazi rangsor 3 esetben igazából nem állítható fel, de Székelykeresztúr adatai egyértelm űen jelzik, hogy a civil szféra szerepl ő i ritkán, vagy nem érzik szükségesnek a mozgalom egészér ő l tájékozódni. A szórvány (Pécska) és az er ős kisebbségi helyzet (Kalotaszeg) változtat ezen a helyzeten annyiban, hogy itt nagyobb az igény egymás erkölcsi-szervezeti támogatására, tehát jobban ismerik egymást a szervezetek vezet ői. 15 . Minden kód egy bet ű ből, egy számból és egy újabb bet űbő l áll. Az első bet ű jelentése: Gy — Gyímesek, Sz — Székelykeresztúr, K — Kalotaszeg, P — Pécska. A szám jelentése: az interjú sorszáma. A második bet ű : C — civil, E — egyházi, V — véleményvezér, P — politikus. Irodalom Arató A. (1999) Civil társadalom, forradalom és alkotmány. Új Mandátum, Budapest. Chatterjee, P. (2001) Ön civil and political society in post-colonial democracies. — Kapiraj, S.—Khilnani, S. (eds.) Civil Society. History and Possibilities. Cambridge University Press, Cambridge. Nemes Nagy .1. (2003). A regionális tudomány dualitása és paradigmái. — Tér és Társadalom. I. 1-17. o. Papp Z.A. (2001) Sétanyomatok. Pro-Print, Csíkszereda. Seligman, A.B. (1997) A civil társadalom eszméje. Kávé Kiadó, Budapest. Szabó M. (1999) Globalizáció, civil társadalom és jogvédelem. — Csefkó F.— Horváth Cs. (szerk.) Magyar és európai civil társadalom. MTA RKK, Pécs. 26-45. o. Túros E. (szerk.) (1995) Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. KAM, Csíkszereda.