Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.

Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s I: 103-113

GYORS TÉNYKÉP

AZ EURÓPAI PÁLYÁZAT EL ŐKÉSZÍTŐ ALAP
I. PÁLYÁZATAINAK TAPASZTALATAI KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓRA
(The Experiences of the Tenders to the European Preparatory
Fund I with Special Regard to the South Great Plain Region)

GYURCSEK TAMÁS — VAJDA GIZELLA

Kulcsszavak:

Európai Pályázat El őkészítő Alap EU-támogatások operatív programok Európai Unió tervezés

2004 és 2006 között az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból Magyarország a kötelez ő hazai
társfinanszírozással együtt várhatóan mintegy három és fél milliárd euró támogatásban részesül. A
Pályázat Előkészítő Alap I. pályázati felhívását 2003 májusában írták ki, a nyertes projektötletek kivá-
lasztása 2003 novemberében lezárult. A tanulmány a Dél-Alföldön beadott projektötleteket vizsgálja
regionális és országos összehasonlításban.

2004 és 2006 között az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból
Magyarország a kötelez ő hazai társfinanszírozással együtt várhatóan mintegy
1200-1500 milliárd forint támogatásban részesül. Az uniós támogatások általános
célja a régiók közötti különbségek csökkentése, az elmaradott régiók felzárkóztatása.
Ahhoz, hogy hazánk igénybe vehesse a forrásokat, általános programozási dokumen-
tumokat (Nemzeti Fejlesztési Tervet és Operatív Programokat) kellett készítenie,
melynek keretében meghatározza azokat az ágazati és regionális fejlesztési prioritáso-
kat, amelyekhez fel kívánja használni az EU forrásokat. A 2003. év legfontosabb fel-
adata volt a tervezés, az intézményfejlesztés és a projekt-el őkészítés. Ez utóbbi azért
kulcsfontosságú, mert a csatlakozás után érkez ő támogatások minél sikeresebb és
hatékonyabb felhasználása érdekében már korábban meg kellett kezdenünk a fejlesz-
tési célokhoz illeszked ő, megfelel ő mennyiségű és minőségű projektötlet kidolgozá-
sát. Ez az igény alapozta meg a PEA beindításának tervét.
A 2002. évi PHARE program terhére a Miniszterelnöki Hivatal 2003. április 1-jén
meghirdette az Európai Pályázat El őkészítő Alapot (PEA). A PEA célja olyan színvo-
nalas, fejlesztési célokhoz illeszked ő projektek teljes kör ű előkészítése volt, amelyek
az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve az Európai Szociális Alap
(ESZA) támogatásának elnyerése esetén a 2004-2006 közötti id őszakban megvalósít-
hatók. A PEA nem közvetlen anyagi támogatást nyújt a projektgazdáknak, hanem
szakmai segítséget, tanácsadást jelent a projektötletek kidolgozásához, melynek
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
104 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 1

eredményeként a kiválasztott projektötletekb ől az EU-csatlakozást követ ően akár
azonnal beadható, tökéletesen el ő készített, kész pályázatok születhetnek. A PEA kere-
tében összesen 27 millió euró áll rendelkezésre, amelyb ől a PHARE program 15 millió
eurót, a hazai kormányzati források 12 millió eurót finanszíroznak. A projektötletek-
nél általános kritérium volt, hogy azok illeszkedjenek az ESZA és az ERFA támoga-
tási területeihez, és összhangban álljanak a hazai fejlesztéspolitikai elképzelésekkel.
A PEA pályázatra beérkezett projektötletek kiválasztása 2003. november folya-
mán lezárult. A formai értékelést az operatív programok végrehajtásáért felel ős
irányító hatóságok végezték. Szintén ő k biztosították, hogy az eljárás során kivá-
lasztott projektek megfeleljenek az operatív programhoz tartozó program-
kiegészít ő k követelményeinek, és megvizsgálták, hogy az egyes projektek milyen
regionális támogatottsággal rendelkeznek. (A Regionális Fejlesztési Tanácsok „ki-
emelten támogatott", „támogatott", „nem támogatott" min ősítést adhattak a beérkezett
projektötletekre azok regionális hatása függvényében.) A projektötletek szakmai érté-
kelése a PHARE PraG szabályrendszerének megfelel ően történt, ezt a Tanács által
jelölt el őértékel ők és értékel ők végezték. A végs ő döntést az egyes operatív progra-
mok irányító hatóságai felügyelete alatt álló Értékel ő Bizottságok hozták meg.
Az Értékel ő Bizottságok döntését követ ő en a PEA-konzorciumok közül a min ő-
ségbiztosításért felel ő s konzorciumok megvizsgálták, hogy milyen dokumentumok
szükségesek a projektek Strukturális Alapok pályázatra történ ő benyújtásához, azaz
mi kell ahhoz, hogy ezen projektek sikeresen pályázhassanak az uniós forrásokra.
Ezt követő en feladat-meghatározást készítettek minden egyes projekt esetében,
melyben leírták a szakért ő i tanácsadás pontos tartalmát és költségvetését. Az elké-
szített feladat-meghatározások alapján a projekt kidolgozásért felel ős konzorciumok
megkezdték a dokumentumok kidolgozását, illetve szakért ői segítséget nyújtottak a
projekt gazdáknak. A projekt gazdák tehát nem anyagi támogatást kaptak, hanem
szakértő ket vehettek igénybe projektjük fejlesztéséhez. A kész projektekr ől a minő-
ségellen őrző konzorciumok tanúsítványt állítottak ki, amellyel igazolták, hogy a
projektdokumentáció formailag és szakmailag is megfelel a Strukturális Alapok
pályázati követelményének. A szakért ő i konzorciumok tevékenységét teljes egészé-
ben a PHARE program és a hazai költségvetés finanszírozta.

Összehasonlító vizsgálat

A Dél-alföldi régióban 363 PEA pályázatot nyújtottak be, ebb ől 131-et Bács-
Kiskun megyében, 96-ot Csongrád megyében és 136-ot Békés megyében (1. ábra).
A legtöbb pályázat a Közép-magyarországi régióból érkezett, összesen 611 darab,
míg a legkevesebb a Nyugat-dunántúli régióból, mindössze 274 darab. A Dél-alföldi
régió a beadott pályázatok számát tekintve a középmez őnyben helyezkedik el.
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Gyors ténykép 105

1. ÁBRA
A Dél-alföldi régióban beadott PEA pályázatok megyénkénti megoszlása (%)
(The Distribution of the PEA Tenders in the South Great Plain by Counties, in %)

Csongrád Bács-Kiskun
megye megye
26% 36%

s Bács-Kiskun megye
D Békés megye
D Csongrád megye

Békés megye
38%

Forrás: DARFT Kht. adatai alapján saját számítás.
A Dél-alföldi régióban az ágazati operatív programokra 236 pályázatot nyújtottak
be, a Regionális Operatív Programra 127-et. (Az ágazati és a regionális operatív
programra beadott és nyertes pályázatok arányát a 2. ábra szemlélteti.)
2. ÁBRA
Az Operatív Programokra beadott és ebb nyertes pályázatok aránya a
ől
Dél-alföldi régióban
(The Number of Ali and Successful Tenders to Operative Programmes
in the South Great Plain)

200

180

140

%120

2100

j 80

Regionális Operatív Környezeivédelmi Gazdasági Humán Erőforrás
Program és Infrastruktúra OP Versenyképesség Fejlesztése OP
OP

Forrás: DARFT Kht. adatai alapján saját számítás.
Az uniós tárgyalások eredményeként a Regionális Operatív Program (ROP) két
pályázati ablakát — A fels őoktatási és szakképz ő intézmények képzési kínálatának
bővítése, A régiók gazdasági fejl ődését előmozdító oktatási intézmények infrastruk-
túrájának fejlesztése — áthelyezték a Humán Er őforrások Fejlesztése Operatív Prog-
ramba (HEFOP). Az összes beérkez ő projektötletb ől a Dél-alföldi Regionális
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
106 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 1

Fejlesztési Tanács 135-öt min ő sített kiemelten támogatottnak, az Értékel ő Bizottság
döntése szerint a Dél-Alföldön a beadott pályázatok 15,15%-a kerül kidolgozásra a
PEA-ban (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A beadott és nyertes pályázatok megoszlása a Dél-alföldi régióban és
országosan pályázati ablakonként
(The Distribution of All and Successful Tenders in the South Great Plain and
in the Whole Country by Application Window)
A beadott pályázatok A PEA nyertesek
száma részaránya
Operatív programok A Dél- A Dél-
Országo- Országo-
alföldi alföldi
san san
régióban régióban
db
Regionális Operatív Program 127 1027
A helyi foglalkoztatási kezdeményezések
támogatása 8 79 62,5 44,3
Barnamező s területek újrahasznosítása 12 91 8,3 7,6
Településrehabilitációs akciók ösztönzése* 39 314 0 0
Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése 34 252 5,8 5,1
Turisztikai vonzerők fejlesztése 34 291 2,9 2,4
Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési OP 80 355
A megújuló energiaforrások felhasználásának
növelése, az energiahatékonyság növelése 17 62 47 12,9
Ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme 13 82 0 3,3
Komplex hulladékgazdálkodás fejlesztése 11 54 9 11,1
Szennyvízelvezetés- és kezelés fejlesztése 39 157 5,1 2,5
Gazdasági Versenyképesség OP 13 119
A felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperatív
kutatást és technológiatranszfert segít ő partnerkap- 1 30 0 30
csolatok és hálózatok kiépítésének támogatása
Elektronikus közigazgatási szolgáltatások
fejlesztése 12 89 8,3 3,4
Humán Erőforrások Fejlesztése OP 143 1290
A felsőoktatási és szakképző intézmények
képzési kínálatának b ővítése 7 117 28,5 62,4
A család és a munkahely összeegyeztetését
segítő ellátások fejlesztése 5 52 40 50
A hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének
és foglalkoztathatóságának javítása 8 72 62,5 63,8
A régiók gazdasági fejl ődését el őmozdító okta-
7 62 42,8 22,5
tási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése
A hátrányos helyzet ű tanulók, különös tekintet-
tel a roma fiatalok, illetve a fogyatékkal él ő
18 178 27,7 69,1
fiatalok továbbtanulási esélyeinek javítása
integrált oktatásukon keresztül
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Gyors ténykép 107

A beadott pályázatok A PEA nyertesek
száma részaránya
Operatív programok A Dél- A Dél-
Országo- Országo-
alföldi alföldi
san san
régióban régióban
db %
A társadalmi befogadást támogató intézmények
11 92 9 6,5
fejlesztése
Alapkészségek, kommunikációs, szociális és élet-
14 118 42,8 40,6
viteli kompetenciák fejlesztése a közoktatásban
Alternatív foglalkoztatási szolgáltatások 7 88 57,1 62,5
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése az esély-
egyenlőség, a fenntartható fejl ődés és az egész 53 355 5,6 3,4
életen át tartó tanulás biztosítása érdekében
Képzéssel a munkanélküliség ellen 13 106 84,6 79,2
Orvostechnikai eszközök cseréje, b ővítése 0 50 0 6
Összesen 363 2791 15,15 20,96
* forrás átcsoportosítás miatt megsz űnt
Forrás: DARFT Kht.
Az ágazati operatív programok közül — országos és regonális szinten is — a Humán
Erőforrások Fejlesztése volt a legnépszer űbb, melyre összesen 403 pályázatot adtak
be, ebből 143 származott a régióból. Legtöbben „Az oktatási infrastruktúra fejlesz-
tése az esélyegyenl őség, a fenntartható fejl ődés és az egész életen át tartó tanulás
biztosítása érdekében" pályázati ablakra nyújtottak be pályázatot, a Dél-Alföldön a
beadott pályázatok 5,6%-a nyert, ami jobb, mint a 3,4%-os országos átlag. A Nyu-
gat-dunántúli régióban ugyanerre az intézkedésre csupán 16 pályázatot adtak be, és
ezek között nem volt nyertes. A Dél-alföldi régió oktatási intézményeiben (óvodától
a felsőoktatásig) országos viszonylatban is sokan tanulnak, a Közép-magyarországi
régiót nem számítva Észak-Alföld után következünk. A Nyugat-dunántúli régióban
a Dél-alföldi régióhoz viszonyítva kb. 80 ezerrel kevesebben tanulnak az oktatási
intézményekben. Valószín űsíthető, hogy az ország nyugati részében jobb az oktatá-
si intézmények infrastrukturális ellátottsága, ezért nem is érkezett nagy mennyiség ű
pályázat ezen intézkedésre. A Dél-Alföld iskoláinak állaga, felszereltsége korszer ű-
sítésre szorul, a fejlesztési igények markánsan jelentkeznek. Az uniós pályázatok
meghirdetését követ ően nem véletlenül az egyik legnépszer űbb pályázati kiírás „Az
óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése"
volt, amelyre 65 db pályázat érkezett 2004. augusztus 5-ig. A magas összegben
igényelt források hamar elérték a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, ezért átmene-
tileg felfüggesztették a pályázatok befogadását.
A Humán Erőforrások Fejlesztése OP „Képzéssel a munkanélküliség ellen" intéz-
kedése esetében a beérkezett pályázatok viszonylag nagy százalékban nyertek. Or-
szágosan a beérkezett pályázatok 79,2%, míg a Dél-Alföldön a pályázatok 84,6%-a
nyert. Ez az adat nem tér el markánsan az országos átlagtól. A Dél-alföldi régió
huszonhárom kistérsége közül hét az ország negyvenkét leghátrányosabb helyzet ű
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
108 Gyors ténykép TÉT XIX. évf. 2005 s 1

kistérségébe tartozik, tizenkett ő pedig hátrányos helyzet ű. A munkanélküliségi ráta
ezekben a kistérségekben akár a kétszerese is lehet az országosnak, ezért nagyon
nagy szükség volt a támogatásra. Meglep ő viszont, hogy a Nyugat-dunántúli régió-
ban az összes beérkezett pályázat nyert. Ha a régiók munkanélküliségi rátáját ösz-
szehasonlítjuk (3. ábra), láthatjuk, hogy a nyugat-dunántúli érték (Közép-Magyar-
országot nem számítva) az egyik legalacsonyabb. Legmagasabb a munkanélküliségi
ráta az Észak-magyarországi régióban (9,7%), ennek ellenére az intézkedésre beér-
kezett pályázatoknak csak 61,5%-a nyert.
3. ÁBRA
A munkanélküliségi ráta a régiókban (2003)
(The Unemployment Rate in the Region, 2003)

Forrás: Magyar Régiók Zsebkönyve, 2003.
Régiónként nagy szóródást mutat a „Képzéssel a munkanélküliség ellen" cím ű in-
tézkedésre beadott pályázatok száma, amely 10 és 21 között változott. A munkanél-
küliségi ráta régiónkénti szóródása még nagyobb, ahol az alsó széls ő érték 4,0%, a
felső szélső érték pedig 9,7% volt. Ha korrelációt számolunk a régiók beadott pá-
lyázatainak száma és a munkanélküliségi ráta között, akkor az „r" érték kapcsolat
hiányt mutat, vagyis r= —0,012. Ezt követ ően megnéztük az összefüggést a munka-
nélküliségi ráta és a nyertes pályázatok száma között, ami —0,372 „r" érték űnek
bizonyult. Szükségesnek véltük azt a kapcsolatot is megvizsgálni, amely nem a pá-
lyázatok számát veti össze a munkanélküliségi rátával, hanem az elnyert összeget.
Ez volt a harmadik összefüggés, amely negatív kapcsolatról tanúskodik, ugyanis „r"
értéknek —0,290 adódott (4. ábra).
Tehát az a kép rajzolódott ki mindhárom viszonylatban, hogy nem ott a legna-
gyobb az „aktivitás", a nyertes pályázatok száma és a pályázatokon elnyert támoga-
tások összege, ahol legnagyobb a munkanélküliségi ráta értéke, hanem éppen fordí-
tott a helyzet. Ahol legnagyobb a szükség, ott a legkisebb a segítség.
Gyurcsek Tamás - Vajda Gizella : Az Európai Pályázat Előkészítő Alap
I. pályázatainak tapasztalatai különös tekintettel a Dél-alföldi régióra.
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 103-113. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 Gyors ténykép 109

4. ÁBRA
A munkanélküliségi ráta és a csökkenését szolgáló támogatások közti kapcsolat (2003 )
(The Unemployment Rate in the Region, 2003)

1400