Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
Tér és Társadalom XIX. évf. 2005 s 1: 43-63
A TURISZTIKAI MILIŐ
FÖLDRAJZI ÉRTELMEZÉSE'
(The Tourist Milieu: an Geographical Approach)
MICHALKÓ GÁBOR
Kulcsszavak:
turizmus mili ő imázs kultúrtáj mediterrán régió
Annak ellenére, hogy egy célállomás vonzer őinek értékelésekor kézenfekv őnek t űnik a vizsgált hely mi-
liőjének tárgyalása, a turisztikai miliő mégsem tartozik a turizmuselmélet meghonosodott fogalmai közé.
Véleményünk szerint a turisztikai mili ő a turizmusban hasznosított tér élményelemei megélésének objek-
tív vetülete, vagyis annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során az adott helyet felkeres ő egyének
észlelésének lelki ered ője a társadalmi tudás részévé válik. Tehát a turisztikai mili ő kapcsán létrejön egy
olyan konszenzus, amely a desztinációt felkeres ő turistákban kialakult érzelmek közel egységes, informa-
tív visszatükröz ődése. Tanulmányunkban els ősorban arra a kérdésre keressük a választ, milyen tényez ők
járulnak hozzá egy-egy település turizmusban sikeresen értékesíthet ő miliőjének a kialakulásához. Fel kí-
vánjuk tárni, hogy a látogatók által észlelt szubjektív kép miként objektivizálódik, hogyan válik a társadalmi
tudás és a kultúra részévé. Kitérünk a miliő és az imázs sajátos kapcsolatára, ami a hely átélésének és meg-
tapasztalásának többletéből fakad. A bemutatásra kerül ő, 219 fő véletlenszer ű megkérdezésén alapuló
vizsgálati eredményekkel meg kívánjuk er ősíteni azt a hipotézisünket, miszerint bizonyos területi egységek
(e helyütt a Mediterráneum) tekintetében helytálló az egyazon turisztikai mili őhöz való tartozás ténye.
Bevezetés
Ahogyan az ikrek legtöbbször csak a kívülállók számára t űnnek egyformának,
úgy abban az esetben sem beszélhetünk két ugyanolyan településr ől, ha a tervezésük-
ben, felépítésükben egyazon iskolához tartozó szakemberek vettek részt, vagy a ki-
alakulásukra, fejl ődésükre hasonló környezeti tényez ők voltak hatással. Az emberek-
hez közelebb kerülve, a városokban, falvakban több id őt eltöltve az els ő benyomás-
ból eredő felületes véleményalkotás árnyaltabbá válik, és hamarosan jól körülírható
egyedi jellegzetességeket fedezhetünk fel. Azonban azok a személyek, akik a mun-
kájukból fakadóan nap mint nap több tucatnyi embertársukkal kerültek közelebbi
kapcsolatba, vagy a hivatásuk révén számos, a lakóhelyükt ől távolabbi vidékre elju-
tottak, részesei lehettek egy furcsa érzésnek, amit a neurológiai szakirodalom
(Warren-Gash—Zeman 2003) dézsavűként ír le. Sok orvos, tanár számolt be arról az
élményéről, mintha már találkozott volna azzal az illet ővel, akit paciensként vagy
diákként rábízott a sors, ámbár biztosan tudta, hogy akkor látta életében el őször. A
világot látott emberek pedig azzal szembesültek, hogy a minden kétséget kizáróan
el őször felkeresett településen felmerült bennük egy gyanú, mintha jártak volna már
ott. Miként az érintettek számára megfogalmazhatatlan, hogy a felismerni vélt szemé-
lyek melyik tulajdonságait tartják azonosnak, úgy az is nehezen írható körül, hogy
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
44 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
egy idegen helyen mi váltja ki az ismert településen tapasztaltak újbóli megélésének
érzését. A testfelépítést ől a frizurán, az öltözeten, a mentalitáson keresztül egészen a
kisugárzásig szinte megszámlálhatatlan emberi tulajdonság létezik (ezek együttese a
karakter), amelyek összecsengése esetén úgy gondoljuk, valahonnan ismerjük az ille-
tőt. A falvak, városok esetében is tetten érhet őek azok a jellegzetességek, amelyek
képesek elhitetni a látogatóval, nem ez az els ő alkalom, hogy ott tartózkodik.
Tanulmányunkban — a téma újszer űségét tekintetbe vev ő átfogó elméleti áttekin-
tést követ ően — elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, milyen tényez ők já-
rulnak hozzá egy desztináció turizmusban sikeresen értékesíthet ő sajátos arculatá-
nak, atmoszférájának kialakulásához. Fel kívánjuk tárni, hogy az odalátogatók által
észlelt szubjektív kép miként objektíválódik, hogyan válik a társadalmi tudás és a
kultúra részévé. Miközben a probléma holisztikus elemzése érdekében bevezetésre
kerül a turisztikai mili ő fogalma, meg kívánjuk erősíteni azt a hipotézisünket, misze-
rint bizonyos területi egységek tekintetében — ebben a tanulmányban kitüntetetten a
Mediterráneumban — helytálló az egyazon turisztikai mili őhöz való tartozás ténye.
A mili ő multidiszciplináris megközelítése
Miliő , az első hallásra archaikusnak t űnő, a francia nyelvb ől átvett szó eredeti je-
lentése valaminek a közepe, a mindennapi nyelvhasználatban azonban az embereket
körülvev ő környezetet értjük alatta. Ha közelebbr ő l próbáljuk megvizsgálni a kife-
jezés tartalmát, egy nehezen definiálható, kaleidoszkópikus fogalommal találkozha-
tunk, amelynek gyökerei a felvilágosodásig nyúlnak vissza, és egészen a 20. század
közepéig erőteljes hatással volt a szellemi életre.
Miközben a francia felvilágosodás korának gondolkodói azon fáradoztak, hogy a
természettudományok mintájára rátaláljanak az emberi létet, „az általános szelle-
met" befolyásoló er ők racionális voltára, ezt a társadalomfilozófus Montesquieu 2 —
az öröklött képességekkel szemben — a klímában lelte meg (Shklar 1994). Később
Comte 3, akit a pozitivizmus megalapítójaként tartanak számon, a klíma szerepében
nem kételkedve, azt azonban kevésbé hangsúlyozva a tudomány, a m űvészet, az
ipar alkotta „kultúrában" véli felfedezni a mili ő erőforrást jelent ő rendeltetését
(Zsigmond 1984). A társadalomtudományokban általánosan elterjedt mili ő fogalom
Taine4 tanaihoz kötődik, aki a szó értelmezésekor az életmód hagyományos mintái-
nak kialakításában közrejátszó objektív és szubjektív tényez ők együttes szerepének
fontosságára mutatott rá. Az irodalomtörténet „milieu-elméletként" tartja nyilván
Taine hipotézisét, miszerint a mesterek m űvészetét befolyásoló tényez ők között
meghatározó helyet foglal el az alkotókörnyezet (Taine 1881). Taine a nemzeti iro-
dalomra vonatkoztatva úgy véli, hogy az tartalmazza a nép lelkületének és mozga-
tórugóinak lehet ő legérzékenyebb megnyilvánulásait is. Véleménye szerint egy
adott korban azonos tényez ők határozzák meg a társadalom összes kulturális alkotá-
sát, ez az írók esetében az öröklött személyiségjegyek mellett a társadalmi, politi-
kai, földrajzi háttérben, valamint a megélt történelmi korban érhet ő tetten.
Durkheim5, a francia szociológiai iskola megalapítója a társadalmi mili ő szubjektív
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 45
mivoltát hangsúlyozva megkülönbözteti annak küls ő és belső válfaját, el őbbin a
közvetlen, utóbbin a távolabbi társadalmi környezetet érti. Durkheim szerint a mili őt
emberek és a társadalomhoz tartozó anyagi objektumokban, valamint a korábbi
társadalmi tevékenységek eredményeiben (morál, m űvészeti alkotások) testet ölt ő
dolgok építik fel (Durkheim 1978). Scheler6, a modern tudásszociológia jelent ős
képvisel ője arra mutat rá, hogy a mili őkben körülhatárolt környezeti tényez őket az
emberi szubjektivitás szempontjából is figyelembe kell venni, mivel a mili őt részle-
teiben érzékelt környezeti hatásként feltételezi (Scheler 1999). Scheler szerint a
miliő annak az összességét jelenti, amit az egyén önmagára hatással lév őnek tart.
Gurwitsch 7 a mili őt az egyén megtapasztalásának területeként, a másokkal való
együttléte összességeként jeleníti meg, miközben maga a személy is alakul az észle-
léseiből levont következtetések által (Embree 2003).
A mili ővel kapcsolatos fogalomfejl ődést vizsgálva megfigyelhet ő, hogy a termé-
szeti determináció kezdeti túlhangsúlyozásához képest a 20. század közepéig foko-
zatosan a társadalom szerepe kerül el őtérbe, a gondolkodók egyre kevésbé az objek-
tív, sokkal inkább a szubjektív tényez ők hatását tartják fontosnak, majd néhány
évtizedes visszaesést követ ően a társadalomtudományokban a nyolcvanas évekt ől
éli reneszánszát a fogalom (Hradil 1994).
Deleuze8, a filozófiatudomány jeles francia gondolkodójának munkássága a mili ő
problematikájában ölt testet. Deleuze szerint a mili ő olyan köztes-hely (ez a mili ő szó
szerinti fordítása), ami az általa képviselt geometriának megfelel ően nem két dolog,
vagy a dolog két széls ő határa között húzódik, hanem egy olyan „bennfoglaltság-
ban", amelynek egészen egyszer űen hiányoznak a szélei. Tanai értelmezése alapján
a miliőként megjelenített közép egyáltalán nem az átlagot, sokkal inkább a dolgok
között egy helyhez nem köt ődő viszonyt jelöl. A mili ők kölcsönösen tartalmazzák
egymást, anélkül, hogy bármelyik is határolná a másikat (Moldvay 1997).
A modern szociológia mili őn a heterogén környezeti tényez ők azon összefüggése-
it érti, amelyeket meghatározható társadalmi csoportok hasznosítanak, és amelyek
jól körülírható, jellegzetes életmódok kialakulását vonják maguk után. A mili ő nem
szinonim a szubkultúrával, mert utóbbi kizárólag olyan szociokulturális tényez őkre
irányul, amelyek értékeket, normákat, valamint ezek szimbólumait hordozzák magu-
kon. Az ugyancsak hasonló jelentéstartamú életstílus fogalmát is el kell különíteni,
mivel ez alatt a viselkedési szabályszer űségek empirikusan igazolható komplexumát
tárgyaljuk, amelyet ugyan befolyásolhat a mili ő vagy a szubkultúra, de ezekt ől füg-
getlenül döntési, választási és rutinizáló folyamatokon keresztül is kialakulhat
(Hradil 1994; Róbert 2000).
A mili ővel kapcsolatosan a pszichológia arra mutat rá, hogy az ember környeze-
tének hatásait tudatosan, lelki természetén átsz űrve éli meg, a környezettel való
kölcsönhatásában tehát a lelki élet törvényszer űségei is érvényesülnek. Az ember-
ben ez a lelki mili ővetület az összes anyagi, pszichikai és szellemi környezetben
hatás képe, illetve ezek cselekv ő feldolgozása. A mili ő a környezet fontos, kisz űrt
része, amely egyúttal a legkülönböz őbb érzelmekkel átitatott légkör is. Ismert, hogy
az ember egyéni fejl ődése annak arányában halad el őre, ahogyan tudatosul benne a
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
46 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
természeti és társadalmi környezetével való kölcsönhatása. Miközben tehát az
egyén a szocializáció folyamatában nap mint nap észleli környezetének elemeit,
azokat fokozatosan önmagához tartozónak érzi, gyakran azonosul velük, így ezek a
tárgyak, jelenségek a személyiség mélyebb, tudattalan folyamataival is kölcsönha-
tásba kerülnek (Rókusfalvy 2000).
A mili ő emberre gyakorolt hatását a neveléstudomány is kutatja. A mili őpedagó-
gia arra törekszik, hogy a lehet ő legalaposabban ismerje meg a gyermek személyi-
ségfejl ődését befolyásoló külvilág er ő it, és a megfigyelés során tapasztaltakat be-
vonja a nevelés tervszer ű rendszerébe. A pedagógia egyes képvisel ői a családot
úgynevezett referenciamili ő nek, érték- és mértékadó, társadalmi, természeti össze-
tev őkkel átsző tt környezeti alrendszernek tekintik, amely miközben megsz űri a kör-
nyezeti hatásokat, befolyásolja, módosítja a cselekvést. Mivel a család a gyermeket
születésének pillanatától a személyiségfejl ődésének meghatározó szakaszában veszi
körül, így a leginkább maradandó hatású fejleszt ő vagy torzító mili ő (Rókusfalvy
2000; Kozma 2001).
A biológia a Föld áttekinthetetlenül változatosnak mondott mili őit az oda beil-
leszkedett él ő lények élettereként értelmezi. A legtöbb állat — különösen a magasabb
rendű eml ő sök — környezete az a felcserélhetetlen mili ő, amelyhez specializált
szervi felépítésük alkalmazkodott, s amelyen belül az éppolyan fajspecifikus, vele
született ösztönmozgások m ű ködnek. Ezzel szemben az ember híján van az állati
világhoz hasonló mili ő -szeletbe való beilleszkedés kényszerének, mivel nincs olyan
miliő , amelyben természetes életképességekkel rendelkezne. Ebben rejlik annak ma-
gyarázata, hogy miért nincsenek az embernek földrajzilag természetes és áthághatatlan
létezési tartományai. Egyedül az ember képes a világon mindenütt megélni, mert bár-
hol meg tudja teremteni a lehető séget arra, hogy a természet helyett egy második ter-
mészetet készítsen magának, amelyben egzisztálni tud (Gehlen 1976).
A földrajzi mili ő alappillérei
A földrajztudományban tetten érhet ő mili ő értelmezés megalapozásában kulcsfon-
tosságú szerepet játszott Ritter 9 , akire a modern geográfia alapítójaként egyaránt
jelentő s hatással volt a már említett francia felvilágosodás és a romantika eszmeisé-
ge. Miközben Ritter a geográfiát a többi, különösen a történelemtudomány alapjá-
nak tekintette és módszertanában meghatározó hangsúlyt helyezett a szintetizálásra,
filozófiai igényességgel bástyázta körül a korábbi századokban is ismert földrajzi
determinizmus gondolatvilágát (Vinkovics 1983). Ritter szerint a geológiailag meg-
alapozott táj filozófiai tartalmában az individualitást képviseli, az általánosan ható
természeti törvények egy konkrét képz ő dményt hoznak létre, így a táj mint indivi-
duum véges számú jelenség egysége. Ritter tanai a geológiai bels őt állítják a kö-
zéppontba, a felszínt csak a küls ő megjelenésként értelmezik. Éppen ebb ől ered a
földrajzi determinizmus l°, miszerint az el ő zetesen fennálló okok teljesen meghatá-
roznak minden eseményt és kizárják a szabad akaratot, az emberi cselekvés visel-
kedési szokások és bizonyos küls ő erők eredőjének tekinthet ő.
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 47
Az emberföldrajz tudományos megalapozásában elvitathatatlan érdemeket szer-
zett Ratzel l I szerint is szoros összefüggés van az egyes embercsoportok jellemz ői és
azon területi egységek között, ahol élnek és fejl ődnek. Miközben a fizikai környe-
zetnek az egyénre és a társadalomra gyakorolt hatásáról értekezik, megállapítja,
hogy az éghajlat jelent ős hatással van az úgynevezett „m űveltségi övek" kialakulá-
sában (Ratzel 1887). Mivel az addigi világtörténelem érdemi fejleményei a mérsé-
kelt éghajlati zónában játszódtak le, ezért ezt tekinti az „igazi" m űveltségi övnek.
Megítélése szerint a nemzeti jellemre is hatással van a természet, így a vad, zord táj
búskomorságot vált ki az ott él ő társadalomból. Ebb ől kiindulva a képzőművészet-
rő l való értekezése során egészen odáig megy, hogy a népek m űveltségét a festé-
szetben megjelen ő színvilággal hozza összefüggésbe. Tekintettel arra, hogy Ratzel
zoológiából szerzett diplomát (Hajdú 1998), így a faunára vonatkozó ismeretei, a
földrajzi mili őnek az állatvilág élettereként való értelmezése minden bizonnyal ha-
tással volt az „Anthropogeographie"-ben megfogalmazott, a természeti tényez ők
túlzó egyoldalúságát hangsúlyozó determinizmusára.
A 20. század els ő évtizedeinek gondolkodói között már megjelenik a mili ő-
elmélet földrajzi aspektusú kritikai megközelítése. Dékány 12 szociológusként az
abszolút szabadság gondolatával felelteti meg a mili ő determináló szerepét, véle-
ménye szerint sem egyik, sem másik nem tekinthet ő célravezet ő kutatási hipotézis-
nek. Sajnálatát fejezi ki, hogy Taine a mili ő fogalmát „masszásította", miközben őt
megel őzően Comte már a valósághoz közelebb állóan, többes számot használva
miliőkről értekezett (Dékány 1921). Ratzel érdemeit elismerve kifejti, hogy a német
geográfus munkássága minden nem ű konkrétságot nélkülöz, azaz érdemi tájkutatás
nélkül igyekszik a mili ő szerepének egyoldalúságát hangsúlyozni, miközben megfe-
ledkezik a kölcsönhatások tényér ől.
Mendöl 13 szerint a térben és id őben mennyiségileg és min őségileg különböző
mértékben szintetizálódó tájjelenségek alkotják a mili őt, a táj mozgásjelenségei
képezik azokat a mili őhatásokat, amelyek befolyásolják az ember életét. Ezek közül
Mendöl is a klíma élettani hatásait tartja els ődlegesnek, determinizmusa abban ér-
hető tetten, hogy a táj benépesülésében kizárólagos szerepet tulajdonít a mili őnek.
Összefüggésbe hozza a mili őt az ember m űveltségszintjével, ami a kultúrtáj képé-
ben tükröződik vissza. Az egyén éppen a m űveltségszint növekedésének köszönhe-
tően képes megsz űrni, módosított formában érezni a mili ő fiziológiai és lelki
formálóerejét. Annak ellenére, hogy Mendöl nem érinti a turizmus témáját, olyan
alapvető elemeit fogalmazza meg a turisztikai mili őnek, amely el őrevetíti annak
fogalmi létjogosultságát: „A mili ő közvetlen hatása pszichológiai értelemben is
megnyilvánulhat. A táj forma-, szín- és szagkomplexusa, h ő- és egyéb klimatikus
hatásai, az id őjárási jelenségek ingadozásának mértéke mint tiszta érzéki benyomá-
sok folytonosságuknál fogva kétségtelenül nem maradhatnak lelki hatás nélkül."
(Mendöl 1932, 35).
A földrajzi környezet értelmezésének kiterjesztése során a tradicionális, természe-
ti és ember alkotta elemekre koncentráló megközelítés mellett bevezetésre került az
úgynevezett megélt környezet fogalma is (Kirk 1963). Az észlelhető környezet
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
48 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
(phenomenal environment) az érintetlen és az emberi beavatkozás következménye-
ként átalakult természetet, valamint pusztán a társadalmi tevékenység által létreho-
zott tárgyiasult valóságot foglalja magában, míg a megélt környezet (behaviour
environment) bonyolult pszichológiai folyamatok mentális leképez ődése. A megélt
környezet az objektív valóság szubjektív észlelése, amelyet az impressziók hoznak
létre. Amíg az észlelhet ő környezet leképez ődése egy viszonylag egyszer ű fizikai
transzformáció eredménye, történetesen az érzékszerveink által befogadott és fel-
dolgozott ingerek megjelenése, addig az esetek többségében az ennél sz űkebb terje-
delmű , kevésbé részletgazdag megélt környezet, ahogyan az észlelhet ő környezetet
érzékeljük, társadalmilag és kulturálisan er ősen befolyásolt. Ugyanazt az észlelhet ő
környezetet másképp éli meg két különböz ő történelmi tradíciókkal, kulturális hát-
térrel, értékorientációval rendelkez ő ember.
A miliő modern, egyetemlegesnek tekinthet ő földrajzi értelmezésében olyan szfé-
rát jelöl, amelyben az egyén élete zajlik, és amely egyúttal hatással van annak sze-
mélyiségére (Mayhew 1997). Ez a szféra egyrészt magában foglal valós tárgyakat és
embereket, másrészt bizonyos társadalmi és kulturális jelenségeket, valamint azokat
a képzeteket, amelyek befolyásolják az egyén magatartását. Mindent egybevetve, a
szélesen értelmezhet ő észlelhető környezet az egyén szociokulturális értékrendsze-
rén átsz űrve válik megélt, a mili ő alapjául szolgáló környezetté (Small—Witherick
1989). A kapcsolat természetesen nem egyirányú, mivel a kölcsönös összefüggések
hálózataként, egyfajta viszonyrendszerként definiálható megélt környezet tapaszta-
lása során az emberek egyéni válaszokat adnak, vagy irányítottan viselkednek, és ez
visszahat az észlelhet ő környezetre (Clark 1985).
A turisztikai mili ő komplex problematikája
A turisztikai mili ő definiálásának nehézségei
Annak ellenére, hogy egy turisztikai célállomás bemutatásakor, vonzer őinek, kör-
nyezetének értékelésekor kézenfekv őnek tűnik a vizsgált hely mili őjének tárgyalá-
sa, a turisztikai mili ő mégsem szerepel a turizmuselmélet bevett fogalmai között. E
hiátus oka abban keresend ő, hogy a mili ő turizmus-orientációjú definiálására éppen
a tő le elválaszthatatlan élményszerzés bonyolult pszichológiai megközelítése miatt
(Csíkszentmihályi 1998; Maslow 2003) eddig csak érint őlegesen vállalkoztak. Te-
kintettel arra, hogy a turizmus lényegér ő l a lakókörnyezetünket és a mindennapi
térpályáinkat elhagyó, élményszerzéssel párosuló környezetváltozásként gondolko-
dunk (Michalkó 2004), ezért a turisztikai mili ő értelmezésében is els ődleges fontos-
ságot tulajdonítunk az élményként kódolódó ingerek megjelenésének. Ugyanakkor
a befogadó szerepét betölt ő turista szubjektuma mellett nem szabad megfeledkez-
nünk arról sem, hogy a mili ő magából a felkeresett hely környezetéb ől fakad, tehát
az objektív valóságtól elválaszthatatlan.
Mindezekre tekintettel felállíthatunk egy munkadefiníciót, miszerint a turisztikai
miliő a turizmusban hasznosított tér élményelemei megélésének objektív vetülete,
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 49
vagyis annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során az adott helyet felkeres ő
egyének észlelésének lelki ered ője a társadalmi tudás részévé válik. Tehát a turisztikai
miliő kapcsán létrejön egy olyan konszenzus, amely a desztinációt felkeres ő turisták-
ban kialakult érzékletek és érzelmek közel egységes, informatív visszatükröz ődése.
A turisztikai mili ő a tér relativitásának és szimbolikus mivoltának er ősítéséhez,
mintsem abszolút és anyagi jellemz őinek alátámasztásához járul hozzá. A térhez
kötődő asszociációk miatt a mili ő kapcsán a célállomás földrajzi adottságainak ér-
zelmi vetületei kerülnek el őtérbe. Mivel a földrajzi hely turisztikai interpretációja
során a táj az ábrázolás egy formájává válik, és fokozatosan megsz űnik objektív
tapasztalati tárgy lenni, a marketing révén megjelenített mili őelemek egy idő után
részévé válnak a helyiek identitásának is (Pritchard—Morgan 2001).
A turisztikai mili ő a már említett kaleidoszkópikus összetettsége és az emberi té-
nyezőktő l való nagyfokú függése miatt nem tekinthet ő statikus fogalomnak, azon-
ban a turizmuselméletbe történ ő sikeres bevezetéséhez elengedhetetlen a nómenkla-
túrában történ ő elhelyezése.
A turisztikai mili ő helye a turizmus rendszerében
Annak ellenére, hogy a turisztikai mili ő az érzékletek sajátos interpretációjaként
körvonalazódik, vagyis elválaszthatatlan a kereslett ől, kialakulása mégis a turisták
által látogatott hely kínálatából fakad. Így a turisztikai mili őnek a turizmus rendsze-
rében való elhelyezkedése a piac kínálati oldalához köthet ő, de kiformálódásában
az egyes környezeti elemekre is komoly szerep hárul. A turizmus helyi feltételei
alatt tárgyalt fogadókészség és fogadóképesség tényez ői, különösen a helyi lakos-
ság és a vállalkozói szféra turistákkal szembeni attit űdje, a tárgyi kondíciókhoz tar-
tozó alap-infrastruktúra, továbbá az idegenforgalmi infra- és szuprastruktúra jelleg-
zetességei jelent ős mértékben meghatározhatják egy hely mili őjének mibenlétét. A
vendégszeretet különböz ő szintjei, a szolgáltatók magatartásának összetev ői, a köz-
lekedési, a közüzemi és a kommunikációs hálózatok állapota ugyanúgy mili őformá-
ló tényez ő, mint a vonzerők feltárását segít ő létesítmények, vagy a szállodák, étter-
mek, kiskereskedelmi egységek formavilága. Mindemellett a piacot övez ő társa-
dalmi, gazdasági, politikai, technológiai és természeti környezet is részévé válhat a
turisztikai mili őnek, különösen azokban az esetekben, amikor ezek az elemek do-
minánssá válnak. Mégis talán a társadalmi környezet játszik legintenzívebben közre
a turisztikai desztináció mili őjének kialakulásában, mivel a helyi lakosság demográ-
fiai, ökonómiai helyzete, kulturális felkészültsége, életmódja, értékrendszere, ha-
gyományai, az ezekb ől fakadó egyéni és közösségi viselkedésformák olyan sajátos
atmoszférát alkotnak, amely akár önmagában is kiválthatja a turisták érdekl ődését,
ennél fogva a turisztikai mili ő egyes esetekben vonzer ővé válik. Ha a turizmus
rendszerében egy-egy környezeti tényez ő túlterjed, az visszavonhatatlanul rányomja
bélyegét a mili őre. Például egy turisztikailag vonzó, ugyanakkor politikailag insta-
bil hely, ahol a pártok küzdelme folyamatosan az utcán zajlik, plakátrengeteggé és
nagygy űlések színterévé alakíthatja a környezetet, és azt sugallhatja, hogy ott a
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
50 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
miliő szerves része a politika. A gazdaság számos eleme tetten érhet ő a miliőben,
azonban egy tartós infláció (az árcédulákon szerepl ő nullák vagy a nap mint nap
változó árak) olyan élménnyé konvertálódhat, amely a hely mili őalkotó sajátossá-
gaként él majd tovább. A technológiai környezetben különösen a közlekedési esz-
közök világa, a természeti környezetben a flóra és fauna egyedei vagy társulásai
képezhetnek túlteng ő miliőelemeket. Minderre figyelemmel a turisztikai mili őt a
rendszer olyan köztes szintjeként értelmezhetjük, amely egyrészt a kínálatot meg-
testesítő turisztikai termékb ől és annak környezetéb ől fakad, másrészt a turisták
észlelése által ölt valódi testet.
A kultúrtáj és a turisztikai mili ő kapcsolata
A turisztikai mili ő kialakításában elengedhetetlen szerepet kap a természeti kör-
nyezet arculatát megváltoztató társadalom, így az adott térben él ő lakosság tájfor-
máló hatása visszatükröz ődik a turisták által felkeresett hely élményapparátusában.
Ha, például falusi vagy városi mili őkről beszélünk, akkor minden esetben a
kultúrtáj (Berényi 2001) azon elemeinek sokaságát idézzük fel, amelyek ezeket a
tereket általánosságban jellemzik: a falut az agrárterületek és az alacsony építés ű
házak dominanciája, a település nyugalma, a háziállatok ricsaja, a mez őgazdasági
termelésb ől fakadó szagok, a ráér ő, kíváncsiskodó emberek világa, a várost ezzel
ellentétben nagyfokú beépítettsége, forgataga, a közlekedési eszközök b űze, a min-
dig rohanó, a világtól elforduló emberek testesítik meg. A desztináció turisztikai
miliőjének lényege éppen abban keresend ő, hogy az els ő, legtöbb esetben a fizikai
arculat észleléséb ől fakadó képeken túlmen ően olyan egyedi jellegzetességeket is
magán hordoz, amelyek az ott él ők történelméb ől, kultúrájából fakadnak, és megha-
tározó mértékben befolyásolják a turisták élményeit.
Ebbő l eredően egy osztrák alpesi falucska mili őjének egy magyar alföldi faluéval
történ ő összehasonlításakor — annak ellenére, hogy a társadalmi munkamegosztásban
hasonló funkciót töltenek be — igencsak eltér ő jegyek körvonalazódnak. Természete-
sen a városi terek mili őként való értelmezésében is komoly szerepet kap a társadalmi
hatás (Puczkó—Rátz 1998). Egy nagyváros ritkán képez összefügg ő, egységes turiszti-
kai mili őt, sokkal inkább csak kulisszái vannak, amelyekb ől a látogató különböző
élményelemeket merít. Szijártó (2004) a városi kulisszákat olyan sajátos nyilvános-
ságformaként írja le, amelyekben az ott él ő csoportok egykor viszonylagos homogeni-
tással és magas fokú bels ő kommunikációval rendelkeztek, a mili őhöz való tartozás
jele pedig a városi térben elfoglalt meghatározott hely volt. Ez napjainkra az individua-
lizációs folyamatoknak köszönhet ően átalakulóban van, a városok kulisszái mára cse-
kély térbeli kiterjedéssel bírnak és id őben korlátozott kontaktust tesznek lehet ővé.
Szijártó szerint a kulisszák olyan „projekciós felületek", amelyeken érzések, vágyak,
fantáziák jelennek meg. A nagyvárosok életében üde színfoltot képviselnek azok a
városrészek, amelyek az oda bevándorlók etnikai alapú szegregációjából (Fischer-
Parnreiter 2002) fakadó életterekként jelennek meg. A metropoliszok kínai, olasz
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 51
vagy éppen zsidó negyedei egyt ől egyig magukon hordozzák azokat a turisztikai
miliőelemeket, amelyek az ott él ők anyaországának településeit jellemzik.
Ahogyan a kultúrtáj folyamatos változásokon, átalakulásokon megy keresztül,
úgy a turisztikai desztinációk bizonyos mili őelemei sem stabilak. A tradicionális
miliőelemek erodálásában a falvakat az egyik oldalról érint ő szuburbanizáció
(Dövényi—Kovács 1999), dzsentrifikáció (Phillips 1993), a másik oldalról tetten
érhető elvándorlás (Illés 2000) és inkább a nagyvárosokban jelentkez ő globalizációs
(Erdősi 2003a; 2003b), revitalizációs (Meyer 2001) jelenségek játszanak közre. A
falvak elnéptelenedésével vagy éppen el ővárosokká válásával, a mez őgazdaságot
háttérbe szorító modernizációjával pontosan azok a mili őelemek tűnnek el, amelyek
korábban az odalátogató vendégek körében vonzóak voltak. A nagyvárosoknak a
világvárosokra jellemz ő globális modellekhez való igazodása, a slummosodó város-
részek életrekeltése pedig feloldja az egyediségükb ő l áradó atmoszférájukat.
A miliő és a kultúrtáj kapcsolatának talán legizgalmasabb és e helyen csak a felve-
tés szintjén körvonalazódó kérdése, vajon egy ismert mili őapparátusból bármely tér-
ségben létrehozható, felépíthet ő-e egy olyan objektum (színtér), amely képes az ere-
deti miliőben való megmártózás illúzióját kelteni? Képessé tehet ő egy terület arra,
hogy azt sugallja, a vendég valóban abban a környezetben jár, amelynek élményele-
meivel szembesül. Véleményünk szerint a szóba jöhet ő skanzenek, Disneyland típusú
tematikus parkok csak díszletként szolgálhatnának egy ilyen vállalkozásban, ha nem
sikerül valódi élettel megtölteni őket, akkor még a mili ő csírái sem ültethet ők át.
A turisztikai mili ő társadalmi vetületei
Egy adott turisztikai desztináció mili őjébe beleívódnak a helyi társadalom
szociokulturális sajátosságai, így azok tipikus jegyei visszatükröz ődnek a turisták
élményeiben (Fülemile 1998; Szarvas 1998). A nemzetek jellemvonásainak térele-
mekben való továbbélése a turisztikai mili ő része. Ez gyakran nem más, mint az
adott nemzettel kapcsolatos kulturális sztereotípiának, a nemzetkarakterológiának a
turisták által életre keltett vetülete. Hunyadi (1996; 2003) számos munkájában arról
számol be, hogy egy nemzethez tartozó egyének feltételezett viselkedésér ől vi-
szonylag jól körülhatárolható kép él a többi nemzet polgárainak fejében. Ezek a
sztereotip képek persze akkor is bevés ődnek, ha történetesen soha sem találkoztak
az adott országbeliekkel. A probléma kapcsán els ősorban azokra a jellemvonásokra
kell koncentrálnunk, amelyek a turistáknak a helyi lakossággal való közvetlen kon-
taktusa révén kerülnek felidézésre, illetve átélésre. Ez azoknál a társadalmaknál,
amelyek az „utcán" élnek anélkül is megvalósulhat, hogy bárminem ű szolgáltatói
szituáció is létrejönne. Az extravertált hétköznapi élet köztéri epizódjai (egymás
önfeledt üdvözlése, a magánárusítás, a játék, a száradó ruhák látványa stb.) kívülál-
lóként is mély nyomot hagynak a látogatókban, ahogy az is az élmény részévé vá-
lik, amikor zárkózott emberek képezik a társadalmi környezetet. Természetesen a
klasszikus vendég-vendéglátói kapcsolat során az átlagosnál autentikusabb infor-
mációk raktározódnak el a helyiekr ől. A vásárlás, a vendégl ői fogyasztás, a külön-
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
52 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
böző attrakciók felkeresése alkalmat biztosít a lakossággal való személyes találko-
zásra. Mivel a sztereotípiának éppen az a lényege, hogy leegyszer űsítse a megisme-
rés amúgy bonyolult folyamatát, a látogatók hajlamosak arra, hogy egy-egy szituá-
cióban saját sztereotípiáik visszaigazolását lássák.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mili ő észlelését erősen befolyásolja a be-
fogadó személye. Amennyire a turisztikai magatartás személyfügg ő, úgy a hely meg-
élésében is közrejátszanak a látogató egzisztenciális és szociokulturális sajátosságai
(Pizam—Sussmann 1995). A helyi lakossággal való kommunikáció mértéke, a helyis-
meret, a tér által kínált tevékenységekben való részvétel intenzitása, az attit űd egytől-
egyig befolyásolják a desztináció társadalomból fakadó mili őelemeinek megélését. A
más-más kultúrkörnyezetb ől érkező turistacsoportok mili őértelmezései visszahathatnak
magára a miliőre, amely leginkább a marketingkommunikációban testet ölt ő imázs-
formálás révén valósulhat meg. Egy-egy elemnek a célpiac észlelésének megfeleltetett
kiemelése torzíthatja az adott desztináció turisztikai mili őjét.
A turisztikai mili ő és az imázs
A turisztikai mili ő imázzsal meglév ő sajátos kapcsolata abban fejezhet ő ki, hogy
el őbbi kialakulásához nélkülözhetetlen a hellyel kialakítandó személyes kontaktus,
vagyis a célállomás felkeresése, utóbbi azonban képes úgy is a fejekben élni, hogy
bármilyen szubjektív benyomás érte volna az egyént. A mili ő és az imázs egyaránt
tartalmaz objektív és szubjektív elemeket, mindkett ő esetében fennáll a kollektív
tudás ténye, de a mili ő az el őzetesen kialakított imázs, a prospektusok diktálta vára-
kozások tényleges megéléséb ől építkezik, sokkal színesebb, a személyes tapasztala-
tok révén árnyaltabb fogalom. Az imázs, ahogy a neve is mutatja egy kép, melynek
kialakulásában a különböz ő szocializációs közegek vesznek részt, nem szükségsze-
rűen tartalmaz olyan érzelmi elemeket mint a mili ő . A turisztikai mili ő sokszor az
imázs megfeleltetése a ténylegesen átélt, megtapasztalt, értékelésen átesett valóság.
Amíg az imázs lehet negatív, addig a turisztikai mili ő inkább pozitív fogalom. A
turisztikai mili ő eltérhet az el ő zetesen elvárt imázstól, azt utólagosan alakíthatja. A
desztináció-imázs els ősorban az utazási szokások, a mili ő a turisztikai magatartás
befolyásolásában játszik kiemelked ő szerepet. A turisztikai imázs is rendkívül mo-
zaikos tényez ő, amely magában foglalja a potenciális turistáknak a desztinációra
vonatkozó hiedelmeit, elképzeléseit, de benne a benyomások kisebb mértékben
játszanak szerepet. A turisták tudatában létrejöv ő imázs objektív tényszer űségéhez a
média jelentősen hozzájárul. A mili őről való gondolkodás kapcsán éppen az
imázzsal kapcsolatosan merül fel egy újabb, ebben a tanulmányban nyitva maradó
kérdés, vajon mennyire járulnak maguk a turisták hozzá, hogy létrejöjjön az adott
desztináció turisztikai mili ője, az milyen mértékben tekinthet ő a turisták imázsból
fakadó szükségleteit kielégít ő kreálmánynak?
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 53
Egy turisztikai desztináció mili őjének elemei
Egy adott hely turisztikai mili ője bemutatásának összetettségét a kedvenc étterem
leírásához hasonlíthatjuk, melynek kapcsán nehezen vehet ők számba azok a ténye-
zők, amelyek alapján összeáll a törzsvendég végs ő benyomása. Felmerül a kérdés,
mit találnak az emberek vonzónak a gyakran látogatott vendéglátóhelyen? Az árat,
az adagot, az ízeket, a választékot, az étlap ötletességét, az asztalok elrendezését, a
dekorációt, a bútorokat, a zenét, az állandó duruzsolást vagy éppen a meghitt nyu-
galmat, a falakat, a közönséget, a fekvését, a szagokat, a pincérek viselkedését, eset-
leg mindezt együttvéve, ez adja azt a megfogalmazhatatlan atmoszférát, amelyet
egy étterem sugároz. Ebb ől kiindulva a miliő idegenforgalmi szempontú kutatásánál
els ődlegesnek tartjuk, hogy megpróbáljuk összegy űjteni és kategorizálni a célállo-
más mindazon elemeit, amelyek meghatározó mértékben hatnak annak atmoszférá-
jára, ezáltal a vendég turisztikai magatartására.
A turisztikai mili ő a desztináció kínálatának egyfajta metaszintjeként értelmez-
hető . Eszerint tartalmazza mindazon kínálati elemeket, amelyek a hely rutinszer ű
fogyasztása során kézzelfogható tárgyi valóságnál absztraktabbak. A turisztikai
miliő egyes elemeit a legtöbb turista nyilvánvalóan észleli, de azok a megfoghatat-
lanság érzését gerjesztve csak együttesen képesek a látogatókból köt ődést vagy ta-
szítást kiváltani. El őfordulhat, hogy nem tudatosul a hely turisztikai mili őjének té-
nye a turistákban. Ennek oka a tartózkodás rövid id őtartamában vagy a desztináció
jellegtelenségében keresend ő. Ott, ahol tetten érhet ő a turisztikai mili ő „varázsa",
az I. ábrán szerepl ő tényezők többségének konstellációja mutatható ki.
1. ÁBRA
A turisztikai mili ő kaleidoszkópikus felépítése
(Kaleodoscopical Structure of the Tourist Milieu)
Forrás: Saját szerkesztés.
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
54 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
Ahogyan a bevezet őben felvetett hipotézisben megfogalmaztuk, egy-egy
desztináció turisztikai mili ője — feltételezhet ően a hasonló földrajzi fekvésnek
és/vagy kulturális háttérnek köszönhet ően — nagyobb területi kiterjedésben is meg-
található. A turisztikai mili ő ugyan korlátozódhat egy településre, lehet régió- vagy
ország-specifikus, de egyes esetekben több ország vonatkozásában is kimutathatóak
bizonyos azonosságok. Véleményünk szerint a turisztikai mili ők között a mediterrán
és az arab mili ő rendelkezik azokkal az épít őelemekkel, amelyek relációjában annak
ellenére, hogy különböző országokban vizsgálódunk, számos egyezéssel találkozunk.
Gyakorlati megközelítésben ez azt jelenti, ha képzeletben eltüntetjük az összehasonlí-
tásban részt vev ő térségek közismert attrakcióit, és a mili őelemekre csupaszítjuk a
desztinációikat, akkor könnyen összetéveszthet ővé válnak az érintett országok.
A mediterrán turisztikai miliő társadalmi konstrukciója
Magyarországon
A vizsgálat módszertana
Annak érdekében, hogy empirikus vizsgálati eredményekkel támaszthassuk alá az
általunk kiválasztott típus, történetesen a mediterrán turisztikai mili ő kiterjedt léte-
zését, 2004 tavaszán a turizmus kutatásmódszertanában is „pilot projektként" ismert
(Ryan 1998) felmérés keretében kérd őíves megkérdezést végeztünk a Kodolányi
János Főiskolán. Arra kértük a vizsgálatban részt vev ő főiskolai hallgatókat, hogy a
kérdez őbiztos szerepében töltessenek ki egy általunk el őre összeállított kérd őívet a
környezetükben él ő olyan feln őtt személyekkel, akik az elmúlt öt évben jártak va-
lamelyik el ő re megadott mediterrán országban. A megkérdezettek válaszai kizáró-
lag az általuk megjelölt államra vonatkoztak (Spanyolország 53, Görögország 75,
Olaszország 91 kérd őív). Összesen 219 kérd őív került kiértékelésre, amelynek
eredményei — els ő sorban a számos nyílt kérdésre adott válaszok feldolgozása során
szerzett tapasztalatok révén — el ősegítették a turisztikai mili őről meglévő ismerete-
ink kibővítését. A véletlenszer űen megkérdezettek 41%-a 18-24, 34%-a 25-40 év
közötti, 25%-a pedig 60 év feletti, 38%-a tanuló, 62%-a munkavállaló volt, lakó-
helyük földrajzi kiterjedése a székesfehérvári (16%) és budapesti (25%) koncentrá-
ció mellett Magyarország összes megyéjét érintette. A vizsgált probléma szempont-
jából a mediterrán térség a magyar lakosság viszonylatában is ideális kutatási terep-
nek tekinthető , mivel a hazai utazási szokásokról szóló felmérések tanúbizonysága
szerint (M.Á.S.T. 2004) Spanyolország, Görögország és Olaszország évek óta a leg-
kedveltebb célterületek közé tartoznak.
A mediterrán kifejezés értelmezését tekintve a földrajztudományban a geopoliti-
kai és az éghajlattani megközelítés a legelterjedtebb. El őbbi az ENSZ aktuális beso-
rolása 14 szerint magában foglalja mindazokat az európai, afrikai és ázsiai országo-
kat, amelyek a Földközi-tenger medencéje mentén fekszenek, utóbbi a mérsékelt
éghajlati övezetben jellemz ően a kontinensek nyugati oldalán kialakult nyáron
forró, száraz, télen h űvös, csapadékos éghajlati tartományt jelöli (Péczely 1984;
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 55
Hevesi 1997). Természetesen a két kategória csak sz űk terjedelemben fedi egymást,
mivel a geopolitikai értelemben vett mediterrán térségben elhelyezked ő, elsősorban
észak-afrikai (Algéria, Marokkó, Tunézia, Libanon, Egyiptom) országok területe
sokkal inkább a forró övezetbe, míg a közel-keletieké (Izrael, Libanon, Szíria) és
Törökországé a mérsékelt övezet száraz kontinentális tartományába esik, arról nem
is beszélve, hogy mediterrán éghajlattal az amerikai és az ausztrál kontinensen is
találkozhatunk. Annak ellenére, hogy a turizmuspolitikai értelemben vett mediterrán
országok sem szorítkoznak Európára (WTO 1997), a mediterrán turisztikai mili ő mi-
benlétének feltárása és értelmezése kapcsán nem lépünk túl az európai kontinens
Földközi-tenger környezetében fekv ő államain (Portugália, Spanyolország, Francia-
ország, Monaco, Olaszország, San Marino, Málta, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-
Hercegovina, Makedónia, Szerbia-Montenegró, Albánia, Görögország, Ciprus).
A mediterrán turisztikai miliő elemei az asszociációkban
Tekintettel arra, hogy a mediterrán turisztikai mili ő feltárásához elengedhetetlen
az azonos tartalmú mili őelemek különböző országok vonatkozásában történ ő tetten-
érése, ezért a nemzetközi turizmuskutatásban is ismert (Michalkó—Minca 2000)
egyszerű asszociációs kérdésfeltevéssel igyekeztünk a problémához közelebb ke-
rülni. Egy-egy országról a fejekben él ő gondolatok asszociatív lehívása el ősegítheti
a közös mili őelemek megragadását, igaz, ha azokat bármilyen okból elnyomják a
kognitív tényez ők, akkor más módszerrel kell a nehezen megragadható turisztikai
miliő képét összeállítani. Ennek a módszernek a gyengesége tehát abban rejlik,
hogy a korábbiakban felvázolt mili őelemekre vonatkozó képzettársítás az eredeti
környezetb ől származó ingerek kopása, elmaradása miatt irrelevánssá válhat.
1. TÁBLÁZAT
A legfontosabb képzettársítások néhány mediterrán ország vonatkozásában
(The Most Important Idea Associations in Respect of Some Mediterranean Country)
Gondolatkör Gondolatkör Gondolatkör
Hely Olasz* Hely Görög* Hely Spanyol*
(N=91) (N=75) (N=53)
1. Gasztronómia 20,4 1. Gasztronómia 19,8 1. Tenger 16,5
2. Táj 18,4 2. Tenger 17,0 2. Bikaviadal 13,5
3. Tenger 10,9 3. Táj 12,5 3. Gasztronómia 13,1
4. Ember 7,7 4. Műemlék 9,5 4. Tánc 10,4
5. Műemlék 6,1 5. Történelem 8,1 5. Éghajlat 8,8
6. Történelem 5,9 6. Sport 7,0 6. Táj 7,3
7. Nyüzsgés 5,2 7. Atmoszféra 5,8 7. Ember 6,9
8. Éghajlat 5,0 8. Éghajlat 5,6 8. Történelem 5,4
9. Zene 4,5 9. Ember 4,5 9. Atmoszféra 4,6
10. Sport 3,4 10. Zene 4,5 10. Nyüzsgés 4,2
Megjegyzés: *megoszlás az összes százalékában.
Forrás: Saját adatgy űjtés (2004).
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
56 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
Olasz-, Görög- és Spanyolország vonatkozásában a megkérdezettek els ő öt, több-
nyire kulcsszavakban közölt gondolatait súlyozás nélkül 71 asszociációs csoportba
soroltuk. Az egyes országokra jellemz ő csoportokat a megoszlásuk százalékos
nagyságrendje szerint sorrendbe állítottuk és az 1. táblázatban közreadtuk. Mind-
három mediterrán ország viszonylatában az els ő tíz gondolat között található a
gasztronómia, a táj, a tenger, az ott él ő emberek, a történelem és az éghajlat valami-
lyen asszociációja, külön aláhúzandó, hogy a gasztronómia és a tenger minden
esetben az els ő három hely valamelyikén szerepel. A közös mili őelemek kiemelése
érdekében e helyen nem tudunk hangsúlyt helyezni a mindössze egy vagy két or-
szágot jellemz ő gondolatokra, azonban nem szabad elmennünk az érdemi mérték-
ben kizárólag Spanyolországnál szerepl ő bikaviadal vagy a tánc mellett, mert ezek
önmagukban is jelentősen formálják a turisztikai mili őt.
A gasztronómia magas arányú szereplése — függetlenül az eltér ő receptura alapján
készült ételek és italok egyedi mivoltától — egyértelm űen a mediterrán ízvilág el-
sődlegességét tükrözi a mili őelemek csoportjában. Az ételek közül az olasz pizza és
tésztafélék, a görögsaláta vagy a spanyol paella egyt ől egyig a paradicsom, az olíva
olaj és a fokhagyma/hagyma kombinációján alapszik. A tenger gyümölcseib ől, ha-
lakból, bárányhúsból készült ételek és a vörösborok szintén domináltak az els ő
gondolatok között. A gasztronómia természetesen szoros összefüggésben áll az or-
szágok földközi-tenger parti fekvésével, így nem meglep ő, hogy a tengerhez kap-
csolódó asszociációk szintén az els ők között szerepeltek. Az ide sorolt válaszok
között magával a tenger fogalmával találkozhattunk a legtöbb alkalommal, de a
homokos part, a vízi sportok és a hajózás is gyakran el őfordult. A mediterrán orszá-
gokban él ő emberekkel, mint vendéglátókkal kapcsolatban a vendégszeretet, a
gondtalan élet, a szenvedély, a lazaság, a pozitív kedélyállapot, a mosolygás és a
sajátos temperamentum voltak a leginkább szerepeltetett fogalmak. Meg kell, je-
gyezzük, hogy a „4 S"-ként (sun, sea, sand, sex) aposztrofált turizmusban megjele-
n ő „sex" — amit a magunk részér ő l lazább erkölcsi életmódként értelmezünk
(Michalkó 2004) — is el őkerült méghozzá a jókép ű, vonzó férfiak és a flört megne-
vezéssel. Vizsgálatunk szempontjából talán a táj a legproblematikusabb kategória,
mivel itt kerültek feltüntetésre a megkérdezettek által megjelölt (a konkrét települé-
seken kívüli) földrajzi nevek, amelyek között lagúnákkal, vulkánokkal, tavakkal,
hegyekkel és szigetekkel egyaránt találkozhattunk. Az éghajlat ebben az esetben is
megkerülhetetlen turisztikai mili őelemnek mutatkozik, mivel a magyarországihoz
képest sokkal kiegyenlítettebb id őjárási viszonyok, a folyamatos napsütés, az es ő-
mentes időszakok hossza hatást gyakorol a tartózkodás min őségére. A történelem és
vele összefüggésben a kultúra megjelenítése nem feltétlenül az általános m űveltség
visszatükröz ődése, sokkal inkább a települések épületei, m űemlékei által sugárzott
történelmi hangulat lesz űrődése. Ezt az is alátámasztja, hogy itt a gondolatok között
a konkrét építmények, m űalkotások vagy alkotókkal szemben általában az ókor, a
középkor, a képz őművészet és a múzeum kifejezések olvashatók.
Összefoglalva megállapítható, hogy az els ő gondolatok között ugyan lesz űrhető a
mediterrán turisztikai mili ő mibenléte, de a fizikailag is testet ölt ő attrakciókhoz
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 57
képest a mili őelemek szerepeltetése kisebb mérték ű. Mint már említettük, a rögzítés
érdekében mentálisan is feldolgozandó ingerek az id ő múlásával elhalványodnak,
helyüket a tárgyiasult világ tényez ői foglalják el. Azonban bizakodásra adhat okot,
hogy olyan mili őelemek, mint a nyüzsgés vagy az atmoszféra, ha nem is mind-
három országnál és nem is az els ő helyek valamelyikén, de el őkerültek. A nyüzsgés
sajátos szinonimáiként szerepeltették a tömeget, a hangzavart, a gyorsaságot, a ro-
bogók világát és az éjszakai élet lüktetését. Az atmoszféra er ős mozaikosságot mu-
tatott a színeket illet ően, az élénkség és a kizárólag Görögországot jellemz ő kék-
fehér színösszeállítás került el ő, e mellett — feltehet ően a növényzettel összefüggés-
ben — a zöld domborodik a válaszok közül ki.
A mediterrán kultúrtáj
A mediterrán táj elemeinek körülírása a domborzat és az éghajlat determinizmu-
sából fakadóan egy átlagos m űveltségű ember számára nem jelenthet akadályt. Ha
valaki soha életében nem járt Dél-Európa valamelyik országában, tanulmányai alap-
ján akkor is fel tudja idézni a táj azon jellegzetességeit, amelyek az olaj- és szelíd-
gesztenyefák, törpepálmák, cédrusok, a macchia-vidékek, kiszáradt folyómedrek,
helyenként kopár sziklák együtteséb ől fakadnak (Chevalier 2001). A turisztikai
miliő szempontjából azonban a tájnak az emberi beavatkozás következtében létre-
jövő arculatát, vagyis a kultúrtájat kell figyelembe venni. Ha végignézzük az elekt-
ronikus médiaforradalom el őtti korszak vizuális nagyköveteinek, azaz a fest őművé-
szeknek az alkotásait, akkor láthatjuk, hogy az esetek többségében a mediterrán
tájban megjelenik a társadalmi produktum. Az itáliai barokk festészetet képvisel ő
Canaletto I5, vagy a magyar posztimpresszionista Csontváry' 6 számos alkotása fűző-
dik a mediterrán kultúrtájhoz.
A települések szerkezete, arculata a táj és a társadalmi tevékenység szimbiózisá-
nak egyfajta tükörképe (Beluszky 1999). De vajon léteznek-e az adott tájat szimbo-
lizáló települések, beszélhetünk-e tipikus mediterrán településr ől, és ha igen, akkor
meghatározható-e, hogy milyen tájelemeket kellene magán hordoznia? A jelen ta-
nulmány terjedelmi korlátaira való tekintettel a problémát kizárólag a turizmus
szempontjából igyekszünk exponálni, így a megkérdezettek válaszai alapján az
adott országot leginkább jellemz ő település kiemelése mellett a turistaút alapján
rögzült tipikus tájelemek el őhívását végezzük el. A vizsgálatba vont három mediter-
rán ország kapcsán összesen 56 jellegzetes település került megnevezésre, a falvak
és a városok aránya az utóbbiak el őnyére tolódott el, de Görögország kapcsán szá-
mos szigetet is említettek a megkérdezettek. A válaszok száma alapján legtipiku-
sabbnak nevezett spanyol település Barcelona (36%), Olaszország kapcsán Velence
(25%), Görögország esetében pedig Athén (53%). Tekintettel arra, hogy az ered-
ményt nyilvánvalóan befolyásolta az adott települést meglátogatók száma, a közle-
kedés-földrajzi helyzete és a települési térben megtalálható versenytársak jelenléte,
az eredményb ől messzemen ő következtetést nem szabad levonni. Annyit azonban
érdemes megjegyezni, hogy az említett nagyvárosok a tengerparti fekvésüknek, a
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
58 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
turistaforgalomból fakadó kavalkádjuknak, a történelmet sugárzó kulturális intéz-
ményeiknek, épületeiknek és m űemlékeiknek, a lépten-nyomon tetten érhet ő gasztro-
nómiai kínálatnak, továbbá az ott él ő lakosság nyitottságának köszönhet ően kétség-
telenül alkalmasak a mediterrán turisztikai mili ő elemeinek számbavételére.
2. TÁBLÁZAT
A leggyakoribb településképi elemek néhány mediterrán ország vonatkozásában
(The Most Frequent Settlement Pictures in Respect of Some Mediterranean Country)
Megoszlás (%)
Elemek Olasz Görög Spanyol
(N=91) (N=75) (N=53)
Templom, kolostor 6,2 5,2 5,6
Hétköznapi életképek
12,3 5,2 4,0
(szociális helyzetek)
Sikátor 14,5 14,9 11,1
Tengerpart, pálmafa 15,1 19,7 28,4
Történelmi korokat idéz ő épület 16,3 25,8 16,5
Szálloda, vendégl ő, kávéház,
16,8 14,4 15,1
kis üzlet
Szobor, szök őkút 17,9 13,2 15,9
Egyéb 0,9 1,6 3,4
Forrás: Saját adatgy űjtés (2004).
A megkérdezetteknek az adott ország egy tipikus településére vonatkozó kognitív
térképe számos olyan elemet tartalmaz, amely a másik kett ő esetében is felidézésre
került (2. táblázat). Annak ellenére, hogy az egyes mediterrán országok tipikus te-
lepülését jellemz ő tájelemek megoszlása nem minden esetben mutat azonos nagy-
ságrendet, mégis az említettek összes tájelemen belüli szinte 100%-os részesedése
egyértelm űen igazolja a mediterrán kultúrtáj fogalmának turisztikailag releváns
létezését. A másodlagos szuprastruktúra (szálloda, vendégl ő, kávéház, kis üzlet)
külön megjelenítése hozzájárul a turisztikai mili ő pontosabb kirajzolásához, mert
feltehetően a hozzájuk fűződő pozitív életérzések, a szolgáltatás körülményeivel
való elégedettség segíti el ő a stabil rögzülésüket. Az egyes elemek részesedésénél
jelentkező számottev ő differencia kialakulásában értelemszer űen az adott ország
sajátosságai vesznek részt, így pl. az olyan hétköznapi életképek, mint a mosás után
az utcán száradó ruhák vagy a robogózó fiatalok között zajló társadalmi élet inkább
az olaszokat jellemzi. A történelmi épületek görög, illetve a tengerpart, pálmafa
tájelem spanyol dominanciája összefüggésbe hozható Athén és Barcelona korábbi
kiemelésével vagy az adott országban végzett els ődleges turisztikai tevékenységgel.
Társadalmi helyzetek a mediterrán turisztikai mili őben
A sztereotípia-kutatás egyik szakterülete, a nemzetkarakteorológia kapcsán ko-
rábban napvilágot látott, hogy számos magyar (Rónay Jácint, Szekf ű Gyula,
Cholnoky Jen ő, Mendöl Tibor) és külföldi gondolkodó (Hugo Münsterberg, Kent
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 59
Lewin) próbálkozott az egyes népek jellemz őinek leírásával (Cholnoky 1936;
Mendöl 1949; Szekfű 1989; Hunyady 2003). Ezen munkák többsége a m űveltség, a
nemzeti nyelv, az éghajlattal összefügg ő termelési hagyomány és életmód, a táplál-
kozás és a mindennapi szokások felöl közelítették a tárgyalt népeket. A sztereo-
típiák közismerten stabilak és meghatározzák a közgondolkodást (Hunyady 1996;
Csepeli 2003), azonban legfeljebb a turisztikai imázs, semmi esetre sem a mili ő
alkotóelemeiként jöhetnek számba. A mediterrán turisztikai mili ő leírása során a
turista által megélhető tipikus élethelyzetek értékelését tartjuk célravezet őnek, eb-
ből kirajzolódik az ott él ő társadalom néhány tipikusnak tekinthet ő jellemvonása.
3. TÁBLÁZAT
Az áruvásárlás és a vendéglátó-ipari szolgáltatás társadalmi vetületeiben észlelt
eltérések néhány mediterrán ország vonatkozásában
(The Observed Differences in the Social Dimension of Purchasing and Catering
Trade Service in Respect of Some Mediterranean Country)
Megoszlás (%)
Eltérés Szituáció Spanyol Görög Olasz
(N=53) (N=75) (N=91)
Áruvásárlás 24,5 13,3 25,3
Nincs különbség
Vendéglátás 46,3 42,9 41,8
Áruvásárlás 39,6 45,3 44,0
Pozitív töltetű különbség
Vendéglátás 38,9 37,7 37,7
Áruvásárlás 5,7 12,0 18,7
Negatív töltet ű különbség
Vendéglátás 3,4 2,4 5,5
A probléma szempontjából Áruvásárlás 30,2 29,3 12,1
irreleváns különbség Vendéglátás 11,4 17,0 15,0
Forrás: Saját adatgy űjtés (2004).
A turisztikai tevékenység során a vendéglátó-ipari egységek igénybevétele és az
áruvásárlás tekinthet ő a helyi társadalommal szorosabb kapcsolatba kerülés klasszi-
kus terepének (ismert persze, hogy az üdül őmunkások számának növekedése némi-
leg árnyalhatja ezt a képet [Michalkó—Berényi—Illés 2003]). Amikor a megkérdezet-
teknek az adott országban tapasztalt áruvásárlási körülményekr ől kellett nyilatkoz-
niuk, akkor a válaszadók közel fele nem magára az árura, annak árára, min őségére
vagy választékára koncentrált (ezt a kiértékeléskor irrelevánsnak tekintettük), ha-
nem az értékesítés szituációjának sajátos társadalmi, emberi vetületeit emelte ki.
Mindhárom mediterrán ország esetében a vásárláskor tapasztalt életérzések pozitív
tartalma jelent ős mértékben meghaladja a negatívat. A gyors és kedves kiszolgálás,
a vásárlás kellemes hangulata, az alkudozás és az esti vásárlás lehet ősége nagyság-
rendekkel szemben áll a lassú és barátságtalan kiszolgálás mérhet ő tényével. Vala-
mely vendéglátó-ipari egységben elfogyasztott emlékezetes (f ő)étkezés jellegzetes
körülményei emberi oldalának feltárása egy szimpla vásárláshoz képest összetet-
tebb kérdésnek számít, mivel a szolgáltatás igénybevételének id őtartama hosszabb,
tényezői sokrétűbbek. Feltehet ően ennek köszönhet ő, hogy a megkérdezettek több
tényező t együttesen mérlegelve mondták, hogy a vásárláshoz képest kevesebb
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
60 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
különbség észlelhet ő. Az azonban figyelemre méltó, hogy ebben a szegmensben is
a pozitív tapasztalatok kerekedtek felül, azaz a kedves kiszolgálás, a gyorsaság, a
tisztaság, az ízléses tálalás és a hangulatos zene vagy tánc áll szemben a nyelveket
nem beszél ő pincérekkel, a lassúsággal, a hangzavarral és a higiénia hiányával. Eb-
ben a kérdésben irrelevánsnak tekintettük az adagok nagyságát, az ételek ízletessé-
gét és az egyéb vendéglátó-ipari fogásokat.
A mediterrán turisztikai mili ő elemeinek értékelése
Ahhoz, hogy a mediterrán térség turisztikai mili őjét egzakt mutatók segítségével
tudjuk körülírni, a megkérdezettek körében el őre megadott kategóriák fontosságá-
nak numerikus értékelésére került sor. Azon a skálán, ahol az 1 az egyáltalán nem
jellemzőt, az 5 a jelent ős mértékben meghatározót jelentette, 10 olyan mili őelemet
tudtunk kiemelni, amely mindhárom ország viszonylatában meghaladta a középér-
téket (2. ábra).
2. ÁBRA
Az egyes mili őelemek súlya néhány mediterrán ország vonatkozásában
(I =egyáltalán nem jellemz ő; 5=meghatározó mértékben jellemz ő)
(The Weight of the lndividual Milieu Elements in Respect
of Some Mediterranean Country)
Turistaáradat
Id őjárás
Nyüzsgés
Étterem, kávéház
Teraszon ül ő vendég
Történelmi épület
Szobor, szökő kút
Kirakat
Zaj
Illat J
Olasz
Park, zöldövezet Görög
Áruház, bevásárlóközpont
morrmrearraWarrar=r prr~ —^,3
E Spanyol
Jómódú lakosság
I
Modern épület
Omladozó vakolat
S zfamét
1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00
Forrás: Saját adatgy űjtés (2004).
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 61
A vizsgált mediterrán országok vonatkozásában a turistaáradat, az id őjárás, a
nyüzsgés, az éttermek, kávéházak világa és a teraszon ül ő vendégek látványa kapta
a legmagasabb értéket. Ebb ől következ ően megállapítható, hogy a mediterrán tér-
ségben az éghajlati tartományhoz való tartozásból fakadó kedvez ő időjárási viszo-
nyok és a turisták jelenlétét ől lüktető, az egymás sarkába ér ő vendéglátó-ipari egy-
ségektől roskadozó közterületek képe a legmeghatározóbb mili őformáló tényez ők.
A térséget legkevésbé jellemz ő miliőelemeknek a modern épületek, a jómódú helyi
lakosság látványa és az áruházakban, bevásárlóközpontokban testet ölt ő kiskeres-
kedelem tekinthet ő.
Összegzés
A mili őnek, mint a társadalmi lét formálásában részt vev ő tényezőnek a funkciója
a 18. századtól foglalkoztatta a gondolkodókat. A mili ő kezdetben a filozófia, majd
az irodalom, kés őbb a szociológia, napjainkban a tudományok egyre szélesed ő kö-
rében elterjedt multidiszciplináris fogalomnak számít. A turizmusban betöltött
szerepének komplex feltárása a turizmuselmélet egyik hiátusának tekinthet ő . Mi-
közben az egyes desztinációk értékelésénél a mili ő különböző tényez őit számításba
vesszük, együttes értékelésére ritkán kerül sor. A turisztikai mili ő nem tekinthet ő
térreleváns fogalomnak, mivel a legkisebb szolgáltatóegységt ől régiókon keresztül
akár kontinenseken átível ő hatókörre terjed ki. A turisztikai mili ő egy mozaikos,
kaleidoszkópszerű fogalom, a különböz ő térségekben eltér ő súllyal szerepelnek az
egyes mili őalkotó elemek, így általános érvény űen nem lehet sorrendet állítani ab-
ban a tekintetben, hogy az éghajlati sajátosságoktól a közlekedési morálig mely
tényezők szerepét kell kihangsúlyozni. A Kodolányi János F őiskolán végzett felmé-
rés egyrészt igazolta, hogy a tudományos kutatás tárgyává tehet ő egy célállomás
miliőjének leírása, másrészt turizmuselméletileg értelmezhet ő a mediterrán mili ő
megnevezés. Az elkövetkezend ő évek turizmuskutatásaiban sokkal nagyobb hang-
súlyt kell helyezni a mili ővel kapcsolatos ismeretek b ővítésére, mivel ez az els ő
látásra nehezen megfogható kínálati elem nagymértékben befolyásolja az egyes
térségek versenyképességét.
Jegyzetek
A tanulmányban közreadott ismeretek a „Magyarország modern turizmusföldrajza" cím ű OTKA
(T 046074) kutatási program keretében kerültek feltárásra.
2
Montesquieu, Charles-Louis de Secondat (1689-1755), francia
3
Comte, Auguste (1798-1857), francia
Taine, Hippolyte (1828-1893), francia
5
Durkheim, Émile (1858-1917), francia
6
Scheler, Max (1874-1928), német
7
Gurwitsch, Aron (1901-1973), német
8
Deleuze, Gilles (1925-1995), francia
9 .
Ritter, Carl (1779-1859), német
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
62 Michalkó Gábor TÉT XIX. évf. 2005 s 1
10
A determinizmus filozófiai elméletének megalapozásában meghatározó szerepe volt Laplace, Pierre-
Simon de francia csillagásznak (1749-1827), aki a Naprendszer stabilitásával kapcsolatos kutatásainak
eredőjeként matematikailag kívánta megjósolni a természetben el őforduló jelenségek bizonyos való-
szín ű ségeit.
Ratzel, Friedrich (1844-1904), német
12
Dékány István (1886-1965), magyar
13
Mendöl Tibor (1905-1966), magyar
14
www.un.org
15
Canaletto, Giovanni Antonio Canal (1697-1768), olasz
16
Csontváry, Kosztka Mihály Tivadar (1853-1919), magyar
Irodalom
Beluszky P. (1999) Magyarország településföldrajza: általános rész. Dialóg Campus Kiadó. Budapest—
Pécs.
Berényi I. (2001) Kultúrtáj-kutatás európai dimenzióban. A földrajz eredményei az új évezred küszöbén.
Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged. CD ROM
Chevalier, M. (2001) La Géographie et les peintres: La France méditerranéenne (1860-1950). — La Geog-
raphie: Acta Geographica. 173.44-62. o.
Cholnoky J. (1936) A Föld és Élete: Világrészek, országrészek, emberek. I. kötet (Európa). Franklin
Társulat, Budapest.
Clark, A.N. (ed.) (1985) Longman Dictionary of Geography — human and physical. Longman, Essex.
Csepeli Gy. (2003) Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (1998) És addig éltek, amíg meg nem haltak.' a mindennapok min ősége.
Kulturtrade, Budapest.
Dékány I. (1921) Milieu-elmélet, kulturföldrajz és a mai szociológia. — Föld és Ember. 1.40-50. o.
Dövényi Z.—Kovács Z. (1999) A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemz ő i Budapest környékén.
ő. 1-2.33-57. o. —FöldrajziÉrtesí
Durkheim. E. (1978) A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Embree, L. (2003) Aron Gurwitsch's Theory of Cultural-Scientific Phenomenological Psychology. —
Husserl Studies. 1.43-70. o.
Erdő si F. (2003a) Globalizáció és a világvárosok által urak tér. — Tér és Társadalom. 3.1-27. o.
Erdő si F. (2003b) Globalizáció és a világvárosok által urak tér II. — Tér és Társadalom. 4.1-16. o.
Fischer, K.—Parnreiter, C. (2002) Transformation und neu Formen der Segregation in den Stlidten
Lateinamerikas. — Geographica Helvetica. 4.245-252. o.
Fülemile Á. (1998) A skót nemzeti viselet és Skócia turisztikai képe. — Fej ős Z. (szerk.) A turizmus mint
kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest. 57-74. o.
Gehlen, A. (1976) Az ember terntészete és helye a világban. Gondolat, Budapest.
Hajdú Z. (1998) Friedrich Ratzel hatása a magyar földrajztudományban. — Tér és Társadalom. 3.93-104. o.
Hevesi A. (1997) Természetföldrajzi Kislexikon. PannonKlett Könyvkiadó, Budapest.
Hradil, S. (1994) Régi fogalmak és új struktúrák. Mili ő -, szubkultúra- és életstílus-kutatás a 80-as évek-
ben. — Andorka R.—Hradil, S.—Peschar J. (szerk.) Társadalmi rétegződés. Aula, Budapest. 347-387. o.
Hunyady Gy. (1996) Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hunyady Gy. (szerk.) (2003) Nemzetkarakterológiák: Rónay Jácint, Hugo Münsterberg és Kun Lewin
írásai. Osiris, Budapest.
Illés S. (2000) Belföldi vándormozgalom a XX. század utolsó évtizedeiben. KSH Népességtudományi
Kutatóintézet, Budapest.
Kirk, W. (1963) Problems of geography. — Geography. 3.357-371. o.
Kozma T. (2001) Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
M.Á.S.T. (2004) A magyar lakosság külföldi utazásai. M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság.
— Turizmus Bulletin. 2.3-10. o.
Maslow, A. (2003) A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest.
Mayhew, S. (1997) Oxford dictionary of geography. Oxford University Press, Oxford.
Mendöl T. (1932) Táj és ember. Az emberföldrajz áttekintése. Magyar Szemle Társaság, Budapest.
Mendöl T. (1949) Általános. emberföldrajz• Pázmány Péter Tudományegyetem BTK, Budapest. Jegyzet.
Meyer, G. (2001) Revitalisierung der Innenstadt von Jena. — Geographische Rundschau. 3.24-30. o.
Michalkó Gábor : A turisztikai miliő földrajzi értelmezése
Tér és Társadalom 19. évf. 2005/1. 43-63. p.
TÉT XIX. évf. 2005 s 1 A turisztikai mili ő 63
Michalkó G.-Berényi I.-Illés S. (2003) Adalékok a turizmus és migráció kapcsolatának elméleti megkö-
zelítéséhez. - Tér és Társadalom. 4.51-65. o.
Michalkó, G.-Minca, C (2000) L' immagine turistica dell' Italia in Ungheria. - Turistica. 9.17-32. o.
Michalkó G. (2004) A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Fő iskola, Székesfehérvár.
Moldvay T. (1997) Deleuze és a filozófia. Metropolis. 2.17-31. o.
Péczely Gy. (1984) A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest.
Phillips, M. (1993) Rural gentrification and the processes of class colonization. - Journal of Rural
Studies. 2.123-140. o.
Pizam, A.-Sussmann, S. (1995) Does Nationality Affect Tourist Behavior? - Annals of Tourism
Research. 4.901-917. o.
Pritchard, A.-Morgan, N. (2001) Culture, identity and tourism representation: marketing Cymru or Wa-
les. - Tourism Management. 2.167-179. o.
Puczkó L.-Rátz T. (1998) A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest.
Ratzel, F. (1887) A Föld és az ember. Anthropo-geographia vagy a földrajz történeti alkalmazásának
alapvonalai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Róbert P. (2000) Az életstílus meghatározottságának változása, 1982-1998. - Szociológiai Szemle. 2.
17-37. o.
Rókusfalvy P. (2000) Mi a környezetpszichológia? I. - Új Pedagógiai Szemle. 4.42-51. o.
Ryan, C. (1998) Saltwater Crocodiles as Tourist Attractions. -Journal of Suistanable Tourism. 4.314-327. o.
Scheler, M. (1999) Az ember helye a kozmoszban. - Bujdosó D. (szerk.) Német kultúraelméleti tanul-
mcínyok III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 92-105. o.
Shklar, J.N. (1994) Montesquieu. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest.
Small, J.-Witherick, M. (1989) A Modern Dictionary of Geography. Edward Arnold, New York.
Szarvas Zs. (1998) „Valóság" és valóság. Finn turisták Magyarország képe. - Fej ő s Z. (szerk.) A turiz-
mus mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest. 145-149. o.
Szekfű Gy. (1989) (Reprint) Három nemzedék és ami utána következik. ÁKV-Maecenas. Budapest.
Szijártó Zs. (2004) Színpad és kulissza. - Magyar Tudomány. 10.1164-1172. o.
Taine, H. (1881) Az angol irodalom története I. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Vinkovics M. (1983) Carl Ritter geográfiájának ontológiai alapjai. - Földrajzi Közlemények. 2.121-129. o.
Warren-Gash, C.-Zeman, A. (2003) Deja vu. - Practical Neurology. 2.106-109. o.
WTO (1997) Marketing the Mediterranean as a Region Interministerial Tourism Conference: Sliema,
Malta, 7-9 November 1996. WTO, Madrid.
Zsigmond L. (1984) Auguste Comte: A XIX. század politikai gondolkodásának történetéb ől. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
THE TOURIST MILIEU: AN GEOGRAPHICAL APPROACH
GÁBOR MICHALKÓ
Although the milieu of a tourism destination is clearly an essential component of its attrac-
tiveness, the concept of the tourist milieu has remained a relatively under-represented notion
in tourism research. We believe that the tourist milieu may be defined as the objective
projection of the subjectively experienced tourist space; it emerges as individual visitor per-
ceptions are integrated at a higher level of societal consciousness. Consequently, the tourist
milieu of a destination is based on an informative consensus that reflects the visitors'
emotions and impressions. In this paper summarises the key factors contributing to the
development of a destination's successfully marketable tourist milieu. The study aims to
analyse the objectification process of subjective visitor perceptions through which the
perceived image becomes a component of social awareness. The hierarchical relationships of
milieu, image, sense of place and local identity are also assessed, with particular emphasis on
the role of visitor involvement and experience in theory formulation. In order to investigate
and show the notion and the perceived components of the Mediterranean milieu, a qualitative
survey was carried out with 219 respondents in Hungary in 2004.