Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.

TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 117

A BŐVÍTÉSI SZEMPONTOK ÉS A HATÁRON
ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KAPCSOLATA
(The Aspects of Enlargement and the Future of Cross-border
Co-operations)

CZIMRE KLÁRA
Kulcsszavak:
EU csatlakozás belső és külső határ határ menti térség eurorégió

Az Európai Unió belső és küls ő határainak hossza jelentős mértékben megn őtt. 2004-ben az Európai
Unió eddigi történetének a legnagyobb területi b ővülését a legnagyobb arányú és minőségileg legjelen-
tősebb határváltozás kísérte: az EU belső és küls ő határainak arányai felcserélődtek. Az európai uniós
csatlakozás következményeinek értékelésénél az a három határszakasz különül el a leginkább egymástól,
amely Magyarország határait és határ menti régióit megosztja az EU csatlakozás után.

A határok és a határmentiség jelensége az Európai Unióban

A Európai Unió 2004. május 1-je el őtti területét tekintve Németország rendelke-
zett a legtöbb szomszédos országgal (6), míg Görögország volt az egyetlen, amely-
nek nem volt közös szárazföldi határa egyetlenegy EU tagállammal sem. Mindössze
egy-egy EU-tagállammal határos Dánia, Finnország, Írország, Nagy-Britannia,
Portugália és Svédország. Természetesen, ha Európa egészét nézzük, akkor már
jóval tarkább képet kapunk, hiszen így Németország szomszédos országainak a
száma 8-ra ugrik, és Görögország is 3 országgal határos a szárazföldön. Az els őként
használt megközelítésre olyan esetekben lehet szükség, amikor az Európai Unióról,
mint egy különálló egységr ől beszélünk.
Európa térképét tanulmányozva az is elmondható, hogy az Európai Unió 2004
előtti állapotát tekintve a határain belül voltak olyan országok, amelyek területének
több mint 50%-a határ menti fekvés ű (Luxemburg, Ausztria, Belgium, Finnország,
Svédország, Portugália), és ez az arány két ország kivételével (Dánia, Nagy-
Britannia) — amelyek a tengerparti fekvésüknek köszönhet ően rövidebb szárazföldi
határhosszal rendelkeznek — 15% feletti. A szárazföldi határok hosszát tekintve
Magyarország szempontjából a szomszédos Ausztria a legérdekesebb, hiszen Ausztria
szárazföldi határainak közel 15%-a alkot közös határt Magyarországgal (356 km).
További három ország — Németország, Olaszország és Görögország — szárazföldi
határait érintették a 2004-es és érintik a 2007-es EU b ővítések (1. táblázat).
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
118 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
1. TÁBLÁZAT
Határ menti régiók országonkénti bontásban az Európai Unióban (2000)
(Border Regions by Countries in the European Union, 2000)

Határ menti régiók az Európai Unióban
A szárazföldi Határ menti Az ország A határ menti Az ország
Ország határok régiók területe területének régiók népessége népességének
hossza (km) (km2 ) %-ában (1000 fő ) %-ában
Luxemburg 359 2586 100,0 381 100,0
Ausztria 2562 58199 69,4 5837 74,9
Finnország 2628 223080 66,6 n.a. n.a.
Belgium 1385 19019 62,3 5031 50,5
Portugália 1214 50300 54,7 2068 21,0
Svédország 2205 239400 53,2 n.a. n.a.
Hollandia 1027 14408 35,1 5136 34,4
Görögország 1228 37498 28,4 2359 23,1
Spanyolország 1918 132282 26,2 5378 14,7
Németország 3621 81044 22,7 13366 16,3
Franciaország 2889 115511 21,2 12637 22,3
Írország 360 12516 17,6 407 11,6
Olaszország 1932 47872 15,9 7390 12,8
Dánia 68 3930 9,1 251 4,9
Nagy-Britannia 360 14120 5,8 1589 2,8
Összesen 23756 940505 39,2 61830 28,8
Forrás: Second Report on Economic and Social Cohesion, 2001.

A határ menti térségeinek területi arányai többször is megváltoztak az Európai
Unió története folyamán, amelyek a b ővítésekb ő l adódó területváltozások eredmé-
nyeként foghatók fel (2. táblázat).
Volt olyan eset, amikor a soros EU csatlakozással egy-egy határszakasz min őségi-
leg változott meg (pl. német—dán, francia—spanyol, német—osztrák), és küls ő határ-
ból belső határrá alakult, illetve Németország újraegyesülésével egy korábbi határ-
szakasz teljesen eltű nt. Ezek a változások nemcsak az együttm űködés egészét befo-
lyásolták, de maguk után vonták az újabb problémákat is, amelyek az új szomszé-
dos tagállamokkal és nem tagállamokkal való kapcsolatokat érintették. Ezek a terü-
leti — és egyúttal határ- — változások nagymértékben hozzájárultak a határmentiség
és a határon átnyúló kapcsolatok még intenzívebb elterjedéséhez, és ezáltal ahhoz,
hogy az Európai Integráció felismerje a határon átnyúló kapcsolatok jelent őségét.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.

TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 119

2. TÁBLÁZAT
A határ menti térségek területi arányainak változása az Európai Unióban'
(Border Regions by Countries in the European Union, 2000)
EU 6 EU 9 EU 10 EU 12 EU 12 EU 15
(1957-) (1973-) (1981-)2 (1986-) (1990-)3 (1995-)
EU szárazföldi hatá-
8 577 8 937 9 959 11 173 10 538 16 097
rok hossza (km)
EU szárazföldi
18 19 22 23 23 33
határok száma
EU belső határok
8 10 10 12 12 15
száma
az összes %-ában 44,4% 52,6% 45,5% 52,2% 52,5% 45,5%
EU belső határok
3 039 3 467 3 467 5 304 5 304 7 104
hossza (km)
az összes %-ában 35,4% 38,8% 34,8% 47,5% 50,3% 44,1%
EU küls ő határok
10 9 12 11 11 18
száma
az összes %-ában 55,6% 47,4% 54,5% 47,8% 47,5% 54,5%
EU külső határok
5 538 5 470 6 492 5 869 5 234 8 993
hossza (km)
az összes %-ában 64,6% 61,2% 65,2% 52,5% 49,7% 55,9%
Ebben az összefüggésben a törpeállamokat — Liechtenstein, Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán — a
tanulmány nem veszi figyelembe, mivel azok nem játszanak szerepet a határon átnyúló együttmüködé-
sekben.
2 1985-ben Grönland — az 1979-ben kivívott autonómia elnyerése után — népszavazást követ ően kivált az
Európai Közösségb ől. Ez volt az EK történetében az els ő területi csökkenés — ez azonban a szárazföldi
határok arányait nem módosította.
3 Németország újraegyesülésével a volt NDK területei az Unió részévé váltak, ezáltal módosultak a
szárazföldi határokra vonatkozó arányok.

Forrás: Saját számítás.

Az Európai Unió 2004-es területi b ővítése során az el őzetes tárgyalások és egyez-
tetések alapján tíz közép- és délkelet-európai ország nyert felvételt (Csehország,
Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország,
Szlovénia és Szlovákia). Ezek az országok a csatlakozást megel őzően eltérő pozí-
ciót foglaltak el az EU15 határaihoz képest, és jelent ős mértékben különbözött az
egyes országok esetében a határok száma és hossza is, ami a határ menti régiókra és
a határon átnyúló regionális politikára számottev ő hatást gyakorol (3. táblázat).
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
120 Kitekintő TÉT XVIII. évf. 2004 4

3. TÁBLÁZAT
A 2004-ben csatlakozott tagországok határokra vonatkozó legfontosabb adatai (2000)
(The Main Data on Borders of the Coutries Accessed in 2004)
EU15 EU15
Népesség EU15-tel
Teljes területéhez külső
Terület (millió közös
határhossz viszonyi- határ
(km2) fő) határ
(km)' tolt határ- %-os
(2000) hossza'
pozíció' aránya
külső
Csehország 78 866 10,3 1 881 1 008 54%
határ
Észtország 45 226 1,4 633 nincs
Ciprus 9 250 0,7 0 nincs
Lettország 64 589 2,4 1 150 nincs
Litvánia 65 200 3,7 1 273 nincs
külső
Magyarország 93 030 10,1 2 171 366 17%
határ
Málta 316 0,4 0 nincs -
külső
Lengyelország 312 685 38,7 2 788 456 16%
határ
külső
Szlovénia 20 273 2,0 1 334 562 42%
határ
külső
Szlovákia 48 845 5,4 1 524 91 6%
határ
Összesen 738 280 75,1 12 754 2 483 27%
I Teljes határhossz: szárazföldi és tengeri határok összesen.
2 A vizsgálat szempontjából csak a szárazföldi határok számítanak, így a tengeri határokkal a tanulmány
nem foglalkozik.
Forrás: Saját számítás.
A legközelebbi — el őreláthatólag —, 2007-es b ővítési évben további két ország
válhat EU taggá, amennyiben addigra teljesítik a csatlakozás feltételeit (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A várhatóan 2007-ben csatlakozó tagjelölt országok határokra vonatkozó
legfontosabb adatai (2000)
(The Main Data of the Borders of the Countries Estimated to Access in 2007)
EU EU
Teljes EU területé-
Népesség külső külső
Terület határ- hez viszo-
(millió fő) határ határ
(km2) hossz nyított határ-
(2000) hossza %-os
(km)' pozíció'
(km)2 aránya
Bulgária 110 910 8,3 1 808 külső határ 1 008 56%
Románia 237 500 22,5 2 508 nincs3 — —
Összesen 348 410 30,8 4 316 — 1 008 56%
I Teljes határhossz: szárazföldi és tengeri határok összesen.
2
A vizsgálat szempontjából csak a szárazföldi határok számítanak, így a tengeri határokkal a tanulmány
nem foglalkozik.
3
A vizsgálat idején nem volt határos az EU-val. 2004 után azonban Magyarország révén küls ő határrá
változott a magyar—román határ.
Forrás: Saját számítás.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 121

Az új országok csatlakozásával ismét min őségi határváltozások következnek be az
Európai Unióban, és minden eddiginél nagyobb arányeltolódások következnek be
(5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
A határ menti térségek területi arányainak változása az Európai Unióban'
(The Development of the Border Regions' Areal Share in the European Union)'
EU 15 (1995) EU25 (2004) EU27 (2007)
EU szárazföldi határok hossza 16 097 23 389 26 160
(km)
EU szárazföldi határok száma 33 55 62
EU belső határok száma 15 30 33
az összes %-ában 45,5% 54,5% 53,2%
EU belső határok hossza (km) 7 104 12 565 14 110
az összes %-ában 44,1% 53,7% 53,9%
EU külső határok száma 18 25 29
az összes %-ában 54,5% 45,5% 46,8%
EU külső határok hossza (km) 8 993 10 824 12 050
az összes %-ában 55,9% 46,3% 46,1%
Ebben az összefüggésben a törpeállamok – Liechtenstein, Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán –
nem kerültek be a számításba, mivel azok nem játszanak szerepet a határon átnyúló együttm űködésekben.
Forrás: Saját számítás.
Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb növekedés következik be az EU
szárazföldi határainak a hosszát illet ően, és az arányok a bels ő határok irányába
tolódnak el (1. ábra). A szárazföldi határok hossza háromszorosára n ő, míg a szá-
razföldi bels ő határoké négyszeresére és a szárazföldi küls ő határoké valamivel
több mint másfélszeresére emelkedik.
1. ÁBRA
Az EU szárazföldi határok hosszának változása
az EU megalakulása óta eltelt időszakban
(The Change of the Mainland Borders of the European Union
Since It's Foundation)

27000
24000 - --4111-- EU szárazföldi
Y 21000 -
határok hossza
`,-; 18000 -
N 15000 - EU belső szárazföldi
▪ 12000 határok hossza
• 9000 -
—E—EU küls ő szárazföldi
el 6000
3000 határok hossza
I

N ▪ r-
ss LT4 G4 G4

Forrás: Saját szerkesztés.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
122 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4

Ez jelentős terhet jelent az EU költségvetésére, hiszen az Interreg programnak az
új belső határokra történ ő kiterjesztésével, illetve az új küls ő határok mentén törté-
nő bevezetésével a mai támogatási rendszer mellett minimum háromszorosára emeli
a felmerül ő kiadásokat. Ugyanakkor mind az új bels ő, mind pedig a küls ő határok
az európai térszerkezetben perifériális zónában fekszenek, ami még tovább fokozza
ezeknek a határ menti térségeknek a forrásigényét.
Ahhoz azonban, hogy ez kivitelezhet ő legyen az Interreg és Phare CBC progra-
mokat össsze kell hangolni. A 21. század els ő bővítési hullámában a tíz tagjelölt
ország közül hat fekszik az EU15 küls ő határai mentén, azaz az EU felé irányuló
határon átnyúló kapcsolatok ezekben az országokban a Phare CBC támogatás mellett
az EU tagrégiókban Interreg támogatásban is részesülnek. A csatlakozás után az EU
belső határára kerül ő határon átnyúló együttműködések jogosulttá válnak az Interreg
kezdeményezésre. Az EU ezért is tartotta rendkívül fontosnak az Interreg IIIA és a
Phare CBC még hatékonyabb összehangolását, és az ún. Új Szomszédsági Prog-
ram/Eszköz bevezetését. európai uniós csatlakozásunkat követ ően Magyarország
határ menti statisztikai-fejlesztési régiói számára megnyílik az Európai Regionális
Fejlesztési Alap Interreg programja, amelyb ől 2004-ben mintegy 20 millió euró
pluszforrás áll rendelkezésre a határon átnyúló együttm űködések ösztönzésére.
Mindezek következtében nemcsak a régiók érdeke, de az Európai Unió számára is
fontos a határon átnyúló együttm űködések támogatása és integrálása.

Az EU-csatlakozás elvárásai Magyarország határ menti politikájában
A Magyarország bels ő átalakulásával párhuzamosan folyó küls ő változások gene-
ráló hatással voltak a határon átnyúló együttm űködések külső feltételeinek a megte-
remtéséhez. A hazaihoz hasonló feltételek kialakulása a szomszédos országokban
csupán egyike volt a küls ő feltételeknek. Az Európai Unióval aláírt társulási
egyezmények megszületésével párhuzamosan a határon átnyúló együttm űködések
is szerepet kaptak a csatlakozási folyamatban. Az EU határon átnyúló együttm űkö-
déseket támogató forrásai megnyíltak, és nemcsak a m űködési feltételek megterem-
téséhez nyújtottak alapot, hanem fel is keltették az érdekl ődést helyi, regionális és
országos szinten is az ilyen jelleg ű együttműködések iránt.
A határon átnyúló együttmüködések közül az euroregionális együttm űködések,
azaz az eurorégiók váltak a legsikeresebbé és legelterjedtebbé az egész közép-
európai térség területén, így Magyarországon is. Ezek az eurorégiók egyfajta híd-
szerepet hivatottak betölteni az Európai Unió és az azon — egyel őre — kívül eső
országok között. Fontos megjegyezni, hogy ez az együttm űködési forma az együtt-
működők és az Európai Unió szerint is egyfajta gyakorlóterep, amely egyrészt segít
az elmaradott határ menti térségek felzárkóztatásában, másrészt pedig képessé teszi
a tagrégiókat és tagországokat a majdani integrációban történ ő aktív részvételre
(Czimre 1999; Roch—Ziegler 1999; Süli-Zakar 2001).
A határ menti térségek felzárkóztatása során els ősorban a gazdasági aktivitás nö-
velése a cél, amelyhez nagymértékben hozzájárul a külföldi m űködő tőke oda-
vonzása, az életszínvonal növekedése, a munkanélküliség csökkentése és a külke-
reskedelemben való intenzívebb részvétel.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 123

Mindezen feltételek teljesítése az ország egész területére vonatkozik, beleértve az
összes határ menti térséget. Az EU azonban nem sokkal a határon átnyúló együtt-
működéseket támogató programjainak a bevezetése után felismerte, hogy a tagjelölt
országok azon határ menti régiói, amelyek nem érintkeznek az EU határaival, jóval
nehezebb feladat el őtt állnak, hiszen „önerőből" kellene a fent említett területeken a
helyzetüket javítaniuk. Ezek után a Phare CBC Programot Magyarország további
3 határára (magyar—román, magyar—szlovák és magyar—szlovén) is kiterjesztette.
Ausztria 1995-ös európai uniós csatlakozásával Magyarországnak kialakult egy
356 km hosszú közös határa az EU-val. Ez mindössze 16,6%-át jelenti a határaink
teljes hosszának (2 146 km). 2004. május 1-jét ől azonban Magyarország határainak
vonatkozásában újabb változás következett be, amelynek következtében Magyar-
ország országhatárainak 47%-a az Európai Unió küls ő határát képezi, valamint
Szlovénia, Szlovákia és Magyarország csatlakozásával a korábbi 0%-ról 53%-ra
nőtt Magyarország EU bels ő határainak aránya. El őreláthatólag 2007-ben Románia
is EU tagállammá válik, így ezután további 21%-al n ő a magyarországi EU bels ő
határok aránya (74%).
A mennyiségi változás mellett egyfajta min őségi változáson is keresztülmentek a
magyarországi határok. Az Európai Unión belül Magyarország azok közé az orszá-
gok közé tartozik, amelyeknek nemcsak belső EU-s határai vannak, de küls ők is.
Emellett a küls ő határai is megoszlanak olyan országok között, amelyek belátható
időn belül tagjai lesznek az EU-nak (Románia) és olyanok, amelyek — egyel őre —
nem tartoznak a társult országok közé sem (Jugoszlávia, Ukrajna). A Schengeni
Egyezmény elfogadásával és bevezetésével pedig jelent ős változások mennek vég-
be határőrizeti szempontból is. Az EU küls ő határai mentén kialakított „zárt" hatá-
rok következményeként felmerül a kétség az EU küls ő határai mentén kialakított
eurorégiók jöv őjét illetően. Milyen hatással lesz a csatlakozásunk ezeknek az
eurorégióknak a működésére? Milyen változások várhatóak?
Annyi bizonyos, hogy mint ahogyan eddig is támogatta az EU a küls ő határai
mentén létrejött eurorégiókat a munkájukban, úgy most is megmaradnak ezek a
támogatási rendszerek, legfeljebb min őségileg — és remény szerint mennyiségileg is
— átalakulnak (Phare CBC—>[Új Szomszédsági Eszköz] Interreg). Ugyanakkor a
külföldi működőtőke-befektetések és az export-import tevékenység résztvev ői szá-
mára a határokon történ ő várakozás és a bizonytalan piac miatt várhatóan negatív
hatások is mutatkoznak. Ezek mellett fontos szerepet játszik a határontúli magyar
kisebbség, akik egyrészt ideiglenesen (Románia), másrészt pedig hosszabb távon
(Ukrajna, Jugoszlávia) az els ő számú vesztesei lesznek a határok megszigorításá-
nak. Valószínűsíthető, hogy a kívül maradt országok igyekeznek majd a kapcsola-
tok fenntartásában, mint ahogyan már évekkel ezel őtt is kimondott céljuk volt a
Kárpátok Eurorégióban részt vev ő román tagrégióknak az EU-hoz történ ő közelebb
kerülés a Kárpátok Eurorégió magyar tagrégióin keresztül.
Így Magyarország többszörösen is új feladatok elé néz 2004 után, hiszen a határ
menti térségeinek kapcsolatrendszerét nagyban befolyásolja majd az EU tagság
(6. táblázat).
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
124 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 4

illegális munkavállalás

illegális munkavállalás
Gazdasági helyze t -B bn
.,g..,A

perifériális helyzet
`- . 27'
ó 2 F., 2": . é1111 :64
fi ..0 -8 -
.
,c c 2 T. z - y,, ,0

Fl.
.gl?,j i) 34 99„
cct ,sg -sd
'Q
Kisebbségi kérdés
A kap csolat jellege

intézményesült

leendő EU külső határ
4-2
tagjelölt-tagjelőlt
EU külső határ

0
éo • CT)

4
tl

O
CZ, C--
2.r2 0
M <-2 •,!t-
Forr Saját szerkesztés.

.v
c
.E.
'
e
1w -.2
k:
.y .....
' ,12 .
E ;'' §
9. bo ,- ,
,i .. . , , 6 ..?
,,!:., i
,, 2, ‘:_.
„
L ,:,- d. . ... v v
§ g, .t z
ás:

- ,, t';,i
—
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.

TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 125

Mindemellett a magyar külpolitika nem csupán „nagyra értékeli a helyi kezdemé-
nyezésen alapuló eurorégiós együttm űködés valamennyi formáját a szomszédos
országokkal", de ösztönzi is az eurorégiós és a határon átnyúló együttm űködési
formák létrehozását: „...a helyi és megyei önkormányzatok saját kezdeményezésük
és prioritásaik alapján működhetnek együtt határon túli partnereikkel, ami kiváló
alapot biztosít a magyar EU-tagságból fakadó el őnyök jövőbeni kihasználására is; a
jószomszédi kapcsolatok konkrét közös projektekben öltenek testet; újabb lehet ősé-
get kínál arra, hogy a határon túli magyarság anyaországgal fenntartott kapcsolatai
tovább erősödjenek, miközben segíti őket a szül őföldjükön való boldogulásban."
„A Kormány a jövőben is törekedni fog arra, hogy az eurorégiók m űködését erköl-
csi és anyagi támogatásban részesítse." (K/909/1) Magyarország minden megyéje —
és sok városa és gazdasági kamarája is — részt vesz valamilyen euroregionális
együttműködésben. Ezek közé tartoznak a Kárpátok Eurorégió, Kassa—Miskolc
Eurorégió, Sajó—Rima Eurorégió, Neogradiensis Eurorégió, Ipoly Eurorégió, Vág-
Duna—Ipoly Eurorégió, Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió, Euregio
West/Nyugat Pannónia, Duna—Dráva—Száva Eurorégió, Hármas Duna-vidék
Eurorégió, Dráva—Mura Eurorégió, Bihar—Bihor Eurorégió, Hajdú-Bihar—Bihor
Eurorégió. A vizsgálat során a Magyarország határai mentén hivatalosan nyilvántar-
tott és működő 13 eurorégió közül 5 került összehasonlításra, amelyek gyakorlatilag
földrajzilag lefedik Magyarország teljes határhosszát, 13 határ menti megye bevo-
násával, valamint négy országhatárral nem rendelkez ő megye is részt vesz ezekben
az együttműködésekben. Az öt eurorégió eltér ő határtípusok mentén (bels ő, ideig-
lenes küls ő, külső) helyezkedik el, így eltér ő helyzetben voltak — és lettek — az eu-
rópai uniós kapcsolataikat tekintve. A vizsgálatba bevont eurorégiók legfontosabb
jellemzőit a 7. táblázat foglalja össze.
A 2002-ben összeállított kérd őíves felmérés célja az EU csatlakozás el őtt álló
Magyarország eurorégióinak vizsgálata, és m űködésük egymással történ ő összeha-
sonlítása. A kérdő ív olyan szakembereket szólított meg, akik aktív résztvev ői a
Magyarország határai mentén létrejött és m űködő eurorégióknak. Az alanyok alap-
vetően három csoportot képviseltek: (1) eurorégiós tanácstagok, (2) munkabizottsá-
gi tagok és (3) a titkárságok munkatársai. A felmérés csak a magyar tagrégiók kép-
visel őire koncentrált, mivel az els ődleges cél a magyarországi helyzetkép és elvárá-
sok összehasonlítása volt. Megállapítható, hogy a különböz ő határok mentén elhe-
lyezkedő eurorégiók magyar tagrégiói nagyon eltérő számú aktív résztvev ővel mű-
ködnek (pl. Euregio West/Nyugat-Pannónia: 153 f ő, Kárpátok Eurorégió: 26 fő,
Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió 12 fő , Duna—Dráva—Száva Eurorégió: 60 fő,
Vág—Duna—Ipoly: 8 fő). A kiküldött kérdőívek 41%-ára érkezett válasz (106),
amely alapján az összehasonlítás elvégezhet ővé vált.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
126 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4

7. TÁBLÁZAT
A vizsgált magyarországi eurorégiók fontosabb jellemz ői
(The Main Characteristics of the Examined Euroregions in Hungary)
Kárpátok Duna—Körös— Euregio Duna—Dráva— Vág—Duna-
Eurorégió Maros—Tisza West/Nyugat- Száva Ipoly
Eurorégió Pannónia Eurorégió Eurorégió
Hivatalos 1993. 1997. 1998. 1998. 1999.
megalakulás február 14. november 21. október 7. november 28. július 3.
Magyarország, Magyaror- Magyaror- Magyaror- Magyar-
Lengyelország, szág, Romá- szág, szág, Horvát- ország,
Résztvev ő
Ukrajna, nia, Jugoszlá- ország, Szlovákia
országok Ausztria
Szlovákia, via Bosznia—
Románia Hercegovina
Tagrégiók
18 9 4 3 5
száma
Terület 161 190 km2 77 243 km2 15 167 km2 23 375 km2 24 050 km2
Népességszám 16948 59680 12680 19203 27634
Néps űrűség 99,4 fő/km2 77,3 fő/km2 83,6 fő/km2 82,5 fő/km2 115 fő/km2

Támogatási PhareCB, Interreg I, Ha,
PhareCB Ilia Phare PhareCB PhareCB
formák Tacis CBC CBC
Határpozíció nem EU nem EU EU külső nem EU nem EU
az EU15 határok határok határ: határok határ
területéhez magyar-
képest osztrák
EU bels ő EU külső EU belső EU külső EU belső
határ: magyar— határ: határ: határ: határ:
szlovák, len-
magyar— magyar— magyar— magyar-
gyel—szlovák,
román osztrák horvát szlovák
magyar—ukrán,
Határpozíció lengyel—ukrán, magyar— nem EU határ:
2004 után EU külső jugoszláv
bosnyák-
határ: szlovák— román— horvát
ukrán, ma- jugoszláv
gyar—román,
nem EU határ:
román—ukrán
A meglévő Hiányos, az Igényes, Szépen meg- Egyáltalán
angol és len- alapadatokon és részletes. szerkesztett, nincs még
gyel nyelv ű ismereteken több nyelv ű honlapja.
Interneten
elérhet őség kívül csak a honlap — habár
elérhetőség
kielégít ő. környezetvé- frissítve már
Bővítésre delmi projektről régen volt.
szorul. tájékoztat.
Részletesen Elsősorban a Részletesen Kevésbé Legkevésbé
kutatott, közös környe- kutatott, telje- részletesen ismert és
teljesen lefedik zetvédelmi sen lefedik a kutatott, mint legkevésbé
Kutatási a kutatások. kérdéseket kutatások. az el őző két kutatott jelen-
lefedettség érintik a eurorégió. leg az euro-
kutatások. régiók közül
Magyar-
országon.
Forrás: Saját szerkesztés.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 127

A tanulmány az eurorégiókat az Európai Unió b ővítésének és annak hatásainak
szemszögéb ől hasonlítja össze, így a kérd őíves felmérés egyéb eredményeivel itt
nem foglalkozik.

A vizsgált eurorégiók fennmaradási esélyei

A válaszadók 88,5%-a úgy látja, hogy az eurorégió intézménye életképes együtt-
mű ködési forma a mai Közép-Európában. A Duna—Dráva—Száva Eurorégió (75%)
és a Kárpátok Eurorégió (85,7%) képvisel ői azok, akik az átlag alatt maradnak.
Meglepő a Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió képvisel őinek a pozitív hozzáállá-
sa, mivel ennek az eurorégiónak a három tagországa közül mindössze Magyaror-
szág vált EU taggá 2004. május 1-jével. El őreláthatólag Románia három évvel
késő bb csatlakozik, de a magyar—jugoszláv és a román—jugoszláv határ még hosszú
ideig EU külső határ marad, amely a schengeni egyezmény értelmében zárt és szigo-
rúan ellen őrzött lesz. Ez pedig gátja lehet az együttm űködés intenzív elmélyítésének.
Az elkövetkez ő öt évben várhatóan jelent ős változásokon mennek keresztül mind
Magyarország, mind pedig azok a szomszédos országok, amelyekkel jelenleg
euroregionális kapcsolatban áll. A legtöbben úgy gondolják (50%), hogy az EU
csatlakozásunkat követ ően, a határátkelés ellen őrzésének egyszerűsödésével, majd
megszű nésével, és így az euroregionális együttm űködéseknek a szerepe átértékel ő-
dik. A válaszadók mindössze 7,7%-a látja úgy, hogy az EU csatlakozással párhu-
zamosan, annak egyik velejárójaként megsz űnik az általa képviselt eurorégió.
Területi bontásban nézve még érdekesebb az eredmény. Az Euregio West/Nyugat
Pannónia (60%) és a Vág—Duna—Ipoly (100%) képvisel ői gondolják úgy a legtöb-
ben, hogy meg fognak szű nni az államhatárok, és ezzel párhuzamosan átértékel ődik
az eurorégiók szerepe. Itt a válaszadók olyan eurorégiók területén élnek, amelyek
tagrégiói 2004-t ől mind Európai Uniós tagállamok területér ől kerülnek ki. Termé-
szetesen a változást számukra els ősorban az EU regionális politikája, illetve a
Strukturális Alapok átrendez ő dése jelenti. Ugyanakkor várhatóan ezeknek az
eurorégióknak a területén a Schengeni Egyezmény értelmében még jobban leegy-
szerűsödik a tő ke és az információ áramlása, és így a tagrégiók között a kapcsolat
még intenzívebbé válhat.
A legmegosztottabb a vélemény a Kárpátok Eurorégió és a Duna—Dráva—Száva
területén. Itt még azok is viszonylag magas arányt képviselnek, akik úgy gondolják,
hogy az EU-csatlakozással párhuzamosan megsz űnik az eurorégió. Természetesen
ez annak tudható be, hogy a magyar eurorégiós partnereken kívül a szomszédos or-
szágok közül néhányan az EU-n kívül maradnak (Kárpátok Eurorégió: Ukrajna, Ro-
mánia — ideiglenesen; Duna—Dráva—Száva: Bosznia—Hercegovina, Horvátország).
A Kárpátok Eurorégióban és a Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégióban a részt-
vevő k véleménye szerint az EU csatlakozás után az eurorégiók nemcsak hogy
fennmaradnak, de aktívan részt fognak venni az EU munkájában. Ez els ősorban azt
jelenti, hogy a tagországok révén egyes régiók az EU támogatási formáit a térségbe
• Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
128 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4

hozzák, illetve még jobban megismertetik és fejleszteni fogják azokat az eurorégiós
tagrégiókat, amelyek kívül esnek az EU határain.
Ha egy Magyarország térképre visszük eurorégiónként azt az adatot, amely a leg-
többször szerepel válaszként, akkor a csatlakozás következményeként kialakuló —
korábban vázolt — határtípusok rajzolódnak ki (2. ábra).
2. ÁBRA
Az eurorégió jöv ője öt év múlva — a leggyakrabban megjelölt változó alapján
( 1=106)
(The Future of the Euroregion in 5 Years by the Most Frequently Marked Variable)

E prosperáló régió lesz az országon belül
aktívan részt vesz az EU munkájában
▪ az államhatárok szerepe átértékel ődik
13 az EU csatlakozással párhuzamosan megsz űnik az eurorégió
[0] egyéb

Forrás: Sajátszerkesztés.

Előfordulhat az is, hogy az eurorégiók nem bomlanak fel teljesen a jöv őben, csu-
pán néhány tagrégió kiválik bel őlük. Ezt a kérdést illet ően rendkívül megosztottak a
válaszadók, mégis legtöbben (43%) úgy gondolják, hogy nem lesznek olyan tag-
régiók, amelyek ki fognak válni. Azonban az „igen" válaszok meglehet ősen magas
aránya (31%) azt sugallja, hogy jelent ős területi különbségek húzódnak meg
emögött az eredmény mögött.
A Kárpátok Eurorégió (50%) és a Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió (40%)
esetében a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy ki fognak
válni egyes régiók a jelenlegi együttm űködési formából. A Kárpátok Eurorégióban
ez az arány messze meghaladja azoknak a számát, akik nem tartják elképzelhet őnek
a kiválást. A Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió esetében ez az arány azonos.
Az Euregio West/Nyugat Pannónia (50%) és a Duna—Dráva—Száva Eurorégió
(50%) képvisel ői állítják a legmagasabb arányban, hogy nem várható egyes tag-
régióknak a kilépése, míg a Vág—Duna—Ipoly Eurorégió válaszadói közül senki nem
gondolja, hogy lennének tagrégiók, amelyek kiválnak. Ez utóbbi esetben azonban
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.

TÉT XVIII. évf. 2004 s 4 Kitekint ő 129

vannak olyanok, akik bizonytalanok a kérdést illet ően, és nem tudtak válaszolni. Az
optimizmus és a pesszimizmus e sajátos keverékének a magyarázatát ismét a tér-
képre tekintve lelhetjük meg. Hasonlóképpen, mint az el őző térképvázlaton, itt is a
korábban tárgyalt határtípusok rajzolódnak ki el őttünk (3. ábra).
3. ÁBRA
Elképzelhet őnek tartja-e egyes tagok kiválását az Ön által képviselt eurorégióból?
(1=106)
(Can You Itnagine That Some of the Members Leave the Euroregion You Represent?)

s s ws
Ej nem
nem tudja

Forrás: Saját szerkesztés.
Azt, hogy milyen motivációi lehetnek egy tagrégiónak a kiválásra, többféleképpen
indokolták nemcsak azok, akik szerint elképzelhet ő tagok kiválása a vizsgált
euroregionális együttm űködésekből, hanem azok is, akik nemleges választ adtak,
vagy nem tudták a választ. A leggyakrabban említett tényez ő a politikai ok (39,7%)
volt, illetve a válaszadók 27,9%-a szerint egyes tagrégióknak az EU csatlakozás
révén előnyösebb pozícióba kerülése szintén a kiválást eredményezheti (elszakad a
gyengébb tagrégióktól).
Az eurorégiók között jelent ős különbségek vannak a kiválást el őidéző okok terén
is. A politikai okok dominánsak a Kárpátok Eurorégió (53,8%) és a Vág—Duna-
Ipoly Eurorégió (100%) esetében. Ugyanakkor a Duna—Dráva—Száva Eurorégió és
az Euregio West/Nyugat Pannónia esetében az EU csatlakozást nevezik meg els őd-
legesen lehetséges okként a kiválásra. Míg az el őbbi esetben az el őnytelenebb pozí-
cióba (42,9%) kerülés vezeti a sort, addig az utóbbinál az egyes tagrégiók el őnyö-
sebb pozícióba jutása (40,5%) válthatja ki a kilépést. A lehetséges okok közül a
domináns okok kiválasztásával és térképi ábrázolásával kit űnik az egyes határtípu-
sok hatása egy-egy eurorégió m űködésére (4. ábra).
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
130 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4
4. ÁBRA
Az egyes tagrégiók lehetséges kiválását el őidéző okok domináns megjelenése
az euro régiókban (E-106)
(The Dominant Apperance of Causes Can Lead to the Leaving of the Individual
Member Regions)

le gazdaságilag nagyon lemarad a többi tagrégiótól
ffi gazdaságilag messze megel őzi a a többi tagrégiót
[1] az EU csatlakozás révén el őnyösebb pozícióba kerül
5 az EU csatlakozás révén el őnytelenebb pozícióba kerül
politikai okok
13 egyéb

Forrás: Saját szerkesztés.
Az egyéb kategórián belül az egyes eurorégiók képvisel ői különböző okokat emlí-
tettek, amelyek nagyrészt alátámasztják az eddigi elemzés alapján kapott eredményeket.
A Kárpátok Eurorégióban az érdektelenséget, „érdekmúlást" és az érdekeltségi
rendszer hiányát említik a legtöbben (50%), különösképpen a helyi politikusok
érdektelenségét kiemelve. Az anyagi problémák — tagdíj késedelmek és elmaradá-
sok — szintén többek szerint hozzájárulhatnak az egyes tagrégiók kiválásához. Volt
olyan válaszadó is, aki a m ű ködésképtelenség felismerését tartotta a kiválást el őidé-
ző legfőbb oknak.
A Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégióban az egyéb okok között a legfonto-
sabbnak a pénzügyi problémákat találták — hangsúlyozva a tagdíjfizetési kötelezett-
ségből származó gondokat.
Az Euregio West/Nyugat Pannónia megkérdezettjei a földrajzi távolságot, a többi
eurorégiós területhez való közelséget vagy régióközponttól való távolságot, illetve a
gazdasági vonzásirányok átrendez ődését említik. Az egyik válaszadó megfogalma-
zása szerint az „infrastrukturális elérhet őség hiánya nem teszi lehető vé a kohéziót", és
ez hozzájárulhat egyes tagok kiválásához. Volt olyan is, aki szerint a személyes indo-
kok és az esetleges rivalizálás is befolyásolhatja egy adott régió eurorégiós tagságát.
Az egyik válaszadó részletesen kifejti, hogy mivel „Más szervez ődésű eurorégiók
is létrejöhetnek, újak is létrejöhetnek a földrajzi-gazdasági adottságok (hasonlósá-
gok) alapján, így a mai eurorégiók átrendeződése lehetséges. Ebben szerepet játsz-
hat az esetleg eltérő időpontú EU csatlakozás is." Erre az elmúlt években több
példát is láthattunk, hiszen a Kárpátok Eurorégió területén sorra alakulnak az
euroregionális jelleg ű szervez ő dések, mint például a Bihar—Bihor Eurorégió, a
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 131

Miskolc—Kassa Eurorégió vagy a Sajó—Rima Eurorégió, hogy csak a magyar tagré-
giókkal működő ket említsük. Hasonlóképpen igaz ez a magyar—horvát—szlovén-
osztrák határtérségben is, ahol a két tárgyalt eurorégión kívül nemrégiben alakult
meg a Dráva—Mura Eurorégió is.
Ahhoz, hogy az együttműködések fennmaradjanak, természetesen a megfelel ő
anyagi háttér biztosítása elengedhetetlen. Az együttm űködések számára különböző
források állnak rendelkezésre: európai uniós támogatási alapok, állami támogatások
és különböző alapítványok vagy egyesületek hozzájárulásai. Az EU Alapok elérhe-
tősége az egyes határtípusok mentén eltér ően alakult, aminek következtében az
egyes eurorégiókban különbözik az ezeknek a forrásoknak az ismerete is. A Vág-
Duna—Ipoly Eurorégió képvisel őinek a kivételével mindegyik forrást említették a
képviselők, ső t az Euregio West/Nyugat Pannónia és a Duna—Dráva—Száva
Eurorégió esetében számos egyéb forrást is említettek. Ilyenek voltak például az
Euregio West/Nyugat Pannónia esetében az EQUAL, az ISPA, a SAPARD és a
Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázati lehet őségei. A Duna-
Dráva—Szávánál szintén szerepelt az ISPA, mint a térségben elérhet ő forrás, illetve
említették még az ORPHEUS programot.
A Phare CREDO program egy viszonylag rövid periódusra vonatkozott, és a
Phare CBC földrajzi kiterjesztésével azt meg is szüntették. Mégis többen említették,
ami arra utal, hogy korábban nyújtottak be pályázatot ehhez a forráshoz is. Megle-
pő , hogy a Kárpátok Eurorégió és a Duna—Dráva—Száva képvisel őinek csak alig
több mint 70%-a hallott a Phare CBC-r ől. Ennek a magyarázata az el őzőéhez ha-
sonló. Mivel a Phare CBC-t mindössze 1998-ban terjesztették ki azokra a határokra,
amelyek nem határosak az EU-val, így az ezeken a határszakaszokon még kevésbé
bejáratott ez a támogatási rendszer. Összességében megállapítható, hogy az összes
megkérdezett közül legnagyobb arányban a Phare CBC és az Interreg támogatási
formáit ismerik (5. ábra).
5. ÁBRA
A támogatási rendszerek ismerete az összes megkérdezett körében (2=106)
(The Knowledge of Supporting Systems among Ali Pollee)

Forrás: Saját szerkesztés.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
132 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4

Az EU-csatlakozás következményei

A kérdés, hogy vajon az euroregionális együttm űködés el ősegíti-e az érintett or-
szágok EU csatlakozását, 87%-ban pozitív választ hozott. Ebben a tekintetben a
Kárpátok Eurorégió képvisel ői bizonyultak a legmegosztottabbaknak: 64% igennel,
21% nemmel válaszolt, míg a maradék 15% azt mondta, hogy nem tudja. Ez a
szkepticizmus első sorban azzal magyarázható, hogy ez az eurorégió mutatja a leg-
nagyobb változatosságot a vizsgáltak közül mind a résztvev ő országok nagyságát,
mind pedig a résztvevő országok közötti csatlakozási tárgyalások állását illet ően.
Mindemellett az eurorégiók képvisel őinek legnagyobb része úgy gondolta 2002-ben,
hogy az együttmű ködés hatékonysága és eredményessége terén változás fog bekö-
vetkezni az érintett országok európai uniós csatlakozása után.
A válaszadók közül senki nem gondolta úgy, hogy az euroregionális együttm űkö-
dések lelassíthatják az érintett országok EU csatlakozását, de azt is kevesen gondol-
ták, hogy felgyorsítaná azt. A Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió és a Vág-
Duna—Ipoly Eurorégió képvisel ői egyáltalán nem gondolják úgy, hogy felgyorsítaná
a folyamatot, és a Duna—Dráva—Száva Eurégió képvisel őinek is mindössze 9%-a
szerint vannak az euroregionális együttm űködések gyorsító hatással a csatlakozási
folyamatokra. Ezen a téren a Kárpátok Eurorégió (38,5%) és az Euregio
West/Nyugat Pannónia (30,6%) voltak a legbizakodóbbak. A legtöbben (48,5%) azt
tartják fontosnak, hogy az eurorégiók segítik a tagrégiókat az integrációs követel-
mények megismerésében — ez kifejezetten a Duna—Körös—Maros—Tisza Euro-régió
(100%) és az Euregio West/Nyugat Pannónia (52,8%) esetében volt így, míg a
Kárpátok Eurorégió (23%) esetében számított a legkevésbé.
Hasonló az arány a pályázatok útján történ ő fejl ődésnek indulás és a perifériális
jelleg csökkentésére gyakorolt hatás megítélésében is: a Vág—Duna—Ipoly (66,6%)
és a Duna—Dráva—Száva Eurorégió (45,5%) számára volt a legfontosabb, ugyanak-
kor a Kárpátok Eurorégió (23%) képvisel ői ezt sem tartották annyira lényeges
szempontnak.
Közel egységes — ám relatíve alacsony arányú — volt az álláspont (20-38%) azt
illetően, hogy az eurorégiók megismertetik a résztvev ő tagrégiókat az Európai Unió-
val. Ez azért is meglep ő , mivel az eurorégiókat az AEBR intézménye elismeri és
koordinálja a munkájukat, másrészr ől pedig a pályázati tevékenységeken (Phare
CBC) keresztül kapcsolatot tartanak fenn az EU illetékes szervezeteivel.
Már a korábbiakban többször esett szó az eurorégiók fennmaradásához szükséges
anyagi támogatásokról. Ezek a pályázati lehet őségek az EU csatlakozással szintén
átalakulnak. Arról, hogy az átalakulást közvetlenül pontosan mi okozza, megoszlik
a vélemény. Annyiban viszonylag egységes az álláspont (95%), hogy megjelennek
új támogatási formák az EU csatlakozást követ ően, ennek formája azonban három
terület között oszlik meg: legnagyobb részt az európai uniós csatlakozás révén meg-
nyíló fő forrásokat nevezik meg a megkérdezettek (68%), ezt követik az állami
politikai fordulatok következményeként teremtett új pályázati lehet őségek (20%),
és nem sokkal mögötte az alapítványok és szponzorok támogatását (18%) említik.
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Kitekint ő 133

A Duna—Körös—Maros—Tisza Eurorégió képvisel ő i kizárólag a csatlakozás révén
megnyíló forrásokban látják a reményt (100%). Ez a határszakaszon jelenleg elér-
hető Phare CBC forrásoknak az Interreg MA költségvetéshez történ ő átsorolását
jelenti számukra.
Az állami politikai fordulatok szerepét a Duna—Dráva—Száva Eurorégió (33,3%)
és az Euregio West/Nyugat Pannónia (23,9%) képvisel ői látják a pénzügyi források
második legfontosabb lehető ségének, míg a többi eurorégió képvisel ői egyáltalán
nem említik meg ezt a tényez őt.
Az új alapítványok és szponzorok megjelenését illet ően elsősorban a Vág—Duna-
Ipoly Eurorégió (33,3%) és a Kárpátok Eurorégió (23,1%) esetében magas azoknak
az aránya, akik ezekt ől az eszközöktől is remélnek támogatást a jöv őben (is).

Összegzés

Magyarország határainak az európai uniós csatlakozást követ ően kialakult meg-
osztottságát tükrözik az eurorégiókban várható változások, amelyeket az alábbi
módon foglalhatjuk össze:
8. TÁBLÁZAT
Az eurorégiókban várható változások
(Expected Changes in Euroregions)

Az eurorégió jöv őjére Az euroregionális
Az egyes tagok
együttm űködés
vonatkozó lehetséges lehetséges kiválá-
EU csatlakozásra
változások sát előidéz ő okok
gyakorolt hatása
Megszűnik a határát- Az Európai Unión Hozzájárulás a
Bels ő kelés ellen őrzése és belüli el őnyösebb csatlakozási fo-
határ átalakul az eurorégiók pozícióba kerülés lyamat felgyorsu-
szerepe lásához
A részt vev ő magyar Az Európai Unión A perifériális jelleg
Küls ő régiók az országon belüli előnytele- csökkentése
határ belül lesznek pros- nebb pozícióba
peráló régiók kerülés
Ideiglenes Az érintett régiók Politikai okok Megismerteti a
küls ő aktív szerepet kapnak részt vev ő régiókat
határ az EU munkájában az Európai Unióval
Forrás: Saját szerkesztés.
Mint ahogyan a magyarországi résztvev őkkel alakult eurorégióknak vannak elvá-
rásaik az Európai Unióval szemben a csatlakozási folyamatok során, ugyanúgy az
Európai Unió is figyelemmel kíséri a létrejött eurorégiók munkáját és eredményeit.
Természetesen az eurorégiók nemcsak úgy tudnak átmenni az európai uniós
alkalmassági vizsgán, hogyha a tagrégióikat fejlesztik és a tagrégiók közötti kap-
csolatokat elmélyítik. Mindemellett szükség van arra is, hogy a többi eurorégióval,
Czimre Klára :
A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 117-134. p.
134 Kitekint ő TÉT XVIII. évf. 2004 s4

azaz a többi, akár Magyarországhoz, akár a szomszédos országhoz tartozó határ
menti térséggel is összehangolják tevékenységeiket, hiszen így tudják bizonyítani,
hogy érettek a magasabb szint ű integrációban való részvételre. Ez az
intereuroregionális kapcsolat több irányú lehet:
1) EU15 belső határok mentén létrejött eurorégiókkal;
2) EU15 külső határai mentén elhelyezked ő közép-európai eurorégiókkal;
3) EU25 külső határok mentén elhelyezked ő eurorégiókkal.
Magyarország határ menti térségei számára mindenképpen kitörési pontként ér-
telmezhetőek az euro régiók, amelyek segítenek a perifériális helyzet felszámolásá-
ban és felkészítik az érintett régiókat az integrációra. Az összefogással és az Euró-
pai Unió támogatásával látványos fejl ődést produkálhatnak, amennyiben képesek
azokat megfelel ően hasznosítani és az el őnyükre fordítani. A következ ő évek és
évtizedek eredményei és gazdasági-társadalmi mutatói fogják bizonyítani, hogy
mennyire életképes formái az együttm űködésnek.

Irodalom
Czimre K. (1999) Eurorégiók a Régiók Európájában. — Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határok és régiók.
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék, Sze-
ged. 77-85. o.
Roch, I.—Ziegler, A. (1999) A határmentiség fejl ődése és az európai kooperatív gyakorlat. — Tér és
Társadalom. 1-2.129-141. o.
Süli-Zakar, I. (2001) Euroregionalism in Central Eastern Europe: Case Study: Carpathian Euroregion. —
Süli-Zakar, I.—Czimre, K. (eds.) Carpathian Euroregion: Borders in the Regions — Cross-Border Co-
operation. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 18-32. o.
Szemlét. T. (2001) Euroregionális együttműködési minták és EU-források. MTA Világgazdasági Kutató-
intézet, Budapest.