Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 3: 77-89
GYORS TÉNYKÉP
A MAGYAR MOZIHÁLÓZATRÓL
TÉRTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉSBEN
(About the Hungarian Movie Network
from Spatial Science Approach)
BORSOS ÁRPÁD
Kulcsszavak:
mozi-ellátottság területi különbségek Nemzeti Alaptanterv mozgóképtörvény városfejlesztés
Az egykor szinte minden magyar településen megtalálható, a kés őbbiekben jobbára városi jelenségnek
tekinthet ő kultúraközvetít ő elem, a mozi, 2002-ben mindössze a városok 51,9%-ában, a községek
2,9%-ában működött. Az ellátottság területi különbségeinek oktatáspolitikai, fejlesztéspolitikai vetülete
egyaránt van, s a kérdéskörnek újabb aktualitást ad a közelmúltban hatályba lépett mozgóképtörvény.
Bevezetés
Jelen tanulmány célja az évezred elején m űködő mozihálózat térszerkezeti jellem-
zőinek, a vizsgált időszak területi ellátottságbeli különbségeinek, ezek vélelmezhet ő
következményeinek bemutatása. A szerz ő nem törekszik a hálózat kialakulásában
szerepet játszó valamennyi tényez ő részletes értékelésére, illetve a tényleges tevé-
kenységet nem folytató, ún. szünetel ő vetítőhelyekkel sem foglalkozik. F őként a
jogi, gazdasági, szervezeti-szerkezeti változások felvillantásával kívánja a helyzet
hátterét felvázolni. Eltekint az egyes települések szociokulturális viszonyainak,
kulturális fogyasztási szokásainak, hagyományainak, kulturális menedzsmentjének,
mint befolyásoló tényez őknek a taglalásától. E kérdések vizsgálata külön kutatás
tárgya lehet. Els ősorban a megyék helyzetére fókuszál, tekintettel a f őváros térszer-
kezeti, társadalom- és igazgatásszervezési, gazdasági, kulturális jellegzetességeinek
egyedi voltára.
A működő hálózat tértudományi szemlélet ű vizsgálatának több racionális indoka van.
1) A mozinak — mint a filmm űvészeti, filmipari produktumok egyetlen autentikus
közvetítőjének' — a vizuális nevelésben, a társadalmi szocializációban egyaránt kitün-
tetett szerepe van, vagy legalább is lenne. E tekintetben talán elegend ő a Nemzeti
Alaptanterv vizuális és kommunikációs nevelési feladatrendszerére hivatkozni,
illetve arra, hogy a színház, a hangverseny, a mozi az a gyakorlóterep, ahol a cso-
portos befogadói magatartás viselkedési normái elsajátíthatók. Nem érdektelen a
magyar közoktatás ezen alapdokumentumának életbe lépése után közel egy évtizeddel
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
78 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
áttekinteni a célul kitűzött pedagógiai feladatok végrehajthatóságának térspecifikus
feltételeit.
2) A kulturális termékek és szolgáltatások a gazdaság egyik leggyorsabban nö-
vekvő elemét jelentik, tehát a városi gazdaság részeként is kell őket vizsgálni, s
helyet kell kapniuk a városok fejlesztési koncepcióiban (Enyedi 2002). Mivel a
kulturális gazdaság egyik részét a hagyományos kulturális szolgáltatások köre teszi
ki (az oktatástól a közm űvel ődésen, művészeti szolgáltatásokon át a turizmusig)
(Enyedi 2002), és a mozi minden kétséget kizáróan e körbe sorolandó, fejlesztésé-
vel kapcsolatban a lokális és regionális fejlesztési tervez ő munkát megalapo-
zó/segítő ágazati fejlesztési koncepció léte elvárható lenne. Ilyen fejlesztési kon-
cepció azonban nem ismert. Mi több, a mozistruktúrát érint ő, az elmúlt évtizedben
végbement változásokkal kapcsolatban a kulturális tárca a hangját is alig hallatta.
Annak megfelel ő megalapozottságú megítélése, hogy az urbanizáció magyarországi
folyamatában a városodás és a városiasodás milyen szerepet játszott/játszik, a kultu-
rális gazdaság ezen elemének figyelmen kívül hagyásával aligha lehetséges.
3) Hosszas el őkészítés után teljesült a filmszakma régi vágya, az Országgy űlés
megalkotta a mozgóképr ől szóló 2004. évi II. törvényt, amely számos szakmai
kérdés rendezése mellett rögzíti az államnak a magyar filmkultúrával kapcsolatos
felel ősségvállalását, annak mértékét, illetve mindezek garanciáit. Az állam által
biztosított anyagi források elosztását a szakmai szervezetek által létrehozott testüle-
tekre bízza. E tekintetben fél ő, hogy bővítetten újratermel ődik a mozinak az
1990-es évektő l már tapasztalható hátránya. Bekövetkezhet, hogy a közeljöv őben
lesz prosperáló, nemzetközi viszonylatban is értéket és a közízlést egyaránt kiszol-
gáló produkciókra képes magyar filmgyártás, ha ez valóban csak anyagiak kérdése,
de nem biztos, hogy lesz megfelel ő mozihálózat, amely a filmeket a néz őkhöz
egyenl ő eséllyel közvetíti.
Előzmények, a mozi pozícióvesztése
Felmérések egyértelm űen mutatják, hogy egy átlagos magyar állampolgár szabad
idejének tetemes részét mozgókép „fogyasztása" tölti ki. Az egyéni információ-,
illetve ismeretszerzés, a kulturált id őtöltés vagy a könnyed tartalmatlan szórakozás
iránti igények nagyrészt a mozgókép által elégíttetnek ki. A mozgókép-közvetít ő
rendszerek (mozi, televízió, videó) közül az id őráfordítást illet ően a televízió — már
széles körű elterjedésének id őszakára is — jelent ős mértékben megel őzte a klasszi-
kus formát, a mozit.
A moziba járási gyakoriságban a legkiugróbb, 14 alkalom/év/f ő értéket mutató
esztend őben, 1960-ban (Trócsányi—Tóth 2002) e médium szolgáltatásának egy
napra vetített átlagos fogyasztása mindössze 4,6 perc volt. Bár egzakt mérések nem
támasztják alá, a tv-nézés ugyanezen átlagértéke — 104 ezer el őfizetőt, heti 22 órás
műsoridő t, a televíziózásban kialakult társadalmi szokásokat véve alapul — maga-
sabb lehetett. Az 1980-as évek elejére, amikor a tv-el őfizetések száma már a 3 milliót,
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Gyors ténykép 79
a heti adásid ő a 80 órát meghaladta, az egy lakosra jutó éves mozi látogatás 5,6-6,7
alkalom/fő/évre (Trócsányi—Tóth 2002), kb. napi 2 perc körüli ráfordítással egyen-
értékű elfoglaltságra csökkent, a televízió egyeduralma már nyilvánvalóvá vált. Az
1990-es években egy átlagos magyar állampolgár már napi 2,5 órát töltött a televí-
zió el őtt (Zelenay—Oszlányi 1989). Napjainkra ez az érték az AGB Hungary mérése
alapján 4 óra 16 percre n őtt. Az éves mozilátogatás pedig 1,4 alkalom/f ő/évre csök-
kent, melynek id őben kifejezett egyenértéke alig haladja meg a napi egyharmad
percet (http://www.agb.hu ).
A mozi végleges, az el őbbiekben vázolt pozícióvesztésében szerepet játszott
ugyan a televízió nyújtotta kínálat b ővülése el őbb a műsoridőben, kés őbb a fogható
csatornák számában, a videózás, a DVD robbanásszer ű elterjedése, zuhanórepülé-
sének azonban ennél sokkal mélyebb és több oka volt (Trócsányi—Tóth 2002).
Közülük döntő szerepet játszottak a következ ők:
1) a mozihálózat műszaki állapota és struktúrája,
2) az 1980-as évek társadalmi, gazdasági válsága, annak hatása a filmszakmában,
3) a filmszakma egyes szektorait leképez ő szervezetek érdekartikuláló képessé-
gében kialakult és állandósult egyenl őtlenség,
4) a mozihálózat változásaival, alakulásával kapcsolatban az 1990-es évek els ő
harmadától tapasztalható érdektelenség a kulturális tárca részér ől.
1) A magyar mozik túlnyomó többsége a legkülönböz őbb létesítményekből mű-
szaki, technikai, esztétikai kompromisszumok árán átalakított helyszíneken m űkö-
dött. A vetítéstechnikai eszközök kivételével elenyész ő hányaduk volt az üzemelte-
tés céljára létesített állami (megyei tanácsi) vállalat tulajdonában. A mozik túlnyo-
mó többsége az alacsony színvonalat képvisel ő 16 mm-es technikával rendelkezett
(1. táblázat). A hálózat fejlesztésére, technikai modernizációjára — a m űködtető
vállalatok gazdálkodásának kényszerpályái, illetve központi akarat hiányában —
anyagi eszközöket alig-alig fordítottak.
1. TÁBLÁZAT
A magyar mozihálózat jellemz ő mutatói
(Some Indicators of the Hungarian Movie Network)
Mozik Ebből
száma 35 mm-es 16 mm-es Vándor
1960 4558 733 3791 34
1970 3879 1040 2776 63
1980 3624 1140 2391 93
1990 1963 963 927 73
Forrás: MKM.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
80 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
2) A megyei moziüzemi vállalatok az 1980-as évek derekára már nyilvánvalóvá
vált gazdasági válságig — mely az állami kiadások teljes revízióját kényszerítette ki
— központi költségvetés függ őségük ellenére több szempontból er ős pozícióban
voltak. A mozihálózat 96%-át közvetlenül m űködtették, a filmszakmai állami tá-
mogatás (fogyasztói árkiegészítés) mintegy 70%-ának voltak a címzettjei. A szak-
mai és a gazdasági szabályozóknak azonban mind a bevételi, mind a kiadási oldalon
voltak olyan elemei, amelyek ellenérdek űvé tették, vagy megakadályozták a válla-
latokat egy innovációt megalapozó gazdálkodási stratégia kialakításában, megvaló-
sításában. E körbe tartozott a bérszabályozás, a mozijegyek hatósági árképzése, a
filmkölcsönzési díjak központi megállapítása, a fejlesztési alap képzésének módja,
a beruházási megszorítások, a m űsorpolitikai el őírások.
A hatalom kivonulása e kulturális szférából 1990-re a megyei moziüzemi vállala-
tok erős pozíciójának megrendülését eredményezte (Trócsányi—Tóth 2002). A gaz-
dasági környezet változásaira, az állami támogatás, illetve a néz őszám lényeges
csökkenésére, a filmforgalmazás pluralizálódására, a piacosodásra a vállalatok
jobbára kényszer ű mennyiségi strukturális változásokkal reagáltak, konstruktív,
innovatív alkalmazkodásra (pl. Budapest Film) elvétve akadt példa. Amikor már a
gazdasági szabályozók nagyobb mozgásteret biztosítottak volna, a vállalatok nyere-
ségtermel ő képessége szinte a nullára csökkent, egyes vállalatok veszteségesek
lettek, így új, egyedi stratégiák megfogalmazásának, megalapozásának már gazda-
sági oldalról nem volt realitása. Visszafordíthatatlanul felgyorsult a vállalati tulaj-
donelemek felélése, a mozihálózat, a moziüzemi vállalatok leépülése. Ezt a folya-
matot felerősítette az állami tulajdon önkormányzati tulajdonba adását el őkészítő,
elhúzódó jogalkotási és végrehajtási folyamat által gerjesztett bizonytalanság.
3) Az 1980-90-es évek fordulóján a filmszakma egészében tapasztalható átrende-
ződés, az új érdekartikuláló szakmai szervezetek kialakulásának folyamata tovább
rontotta a mozi-üzemeltetés pozícióit. A politika, az állam és a szakma közötti új
típusú, az önigazgatás megvalósítását célzó társadalmi párbeszédben érdekérvénye-
sítő képessége a perifériára szorult. A kialakított új támogatási rendszer elosztási
mechanizmusában a mozi-üzemeltetés a megújuláshoz sem szellemi inspirációt,
sem említésre méltó anyagi támogatást nem kapott (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A mozi-üzemeltetés állami támogatása
(State Subvention of the Movie Operation)
A támogatás Millió Ft/év
folyósítója 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993
Művelődési
594 514 480 341 172
Minisztérium
Magyar
Mozgókép 15 40 15
Alapítvány
Forrás: MKM, MMA.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Gyors ténykép 81
4) A magyarországi mozihálózat jelenlegi állapotának kialakulásához az utolsó
lökést a szórakoztató központokat is magában foglaló bevásárlóközpont építési láz
adta meg. E — sem városépítészeti, városfejlesztési, sem filmszakmai szempontból
végig nem gondolt, megfelel ően nem kezelt — folyamat eredményeként már nem csak
kevésbé profitábilis mozik szűntek meg. A bevásárlóközpontokban, a 'plaza'-kban
megtestesül ő, divat kínálta lehetőségek miatt az üzemeltet ők mind a fővárosban,
mind a megyei jogú városokban neves, nem egyszer építészeti értéket is képvisel ő
mozik működtetéséről voltak kénytelenek lemondani (pl. Átrium mozi Budapesten).
A mozi az ezredfordulón
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2002. évi statisztikája 286 m űködő
mozi (bennük 498 vetít őterem) létér ől tanúskodik (http://istar.nkom.hu ). A vizsgált
időszakban Budapest, illetve a megyei jogú városok mellett a városok 51,5%-ában
(118), a községek 2,9%-ában (84) volt mozi. A játszóhelyek tizede a f ővárosban
koncentrálódik, közel ötöde a megyei jogú városokban, több mint 40%-a az egyéb
városokban, 29,4%-uk pedig községekben m űködik (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
A m űködő mozik megoszlása településtípusok szerint 2002-ben
(The Distribution of Operating Movies by Settlement Types in 2002)
A működő mozik A vetítőtermek
A település típusa
száma %-a száma %-a
Főváros 28 9,8 132 26,5
M. jogú város 53 18,5 158 31,7
Város 121 42,3 124 24,9
Község 84 29,4 84 16,9
Összesen 286 100 498 100
Forrás: http://istar.nkom.hu alapján saját számítás.
A hálózat területi eloszlása meglehet ősen egyenetlen (1. ábra), sűrűsödésekkel és
összefügg ő hiányos területekkel egyaránt tarkított.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
82 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
1. ÁBRA
Mozival ellátott települések 2002-ben
(Settlements with Movie in 2002)
•=2
1 = megyei jogú város, 2 = város, 3 = község
Forrás: Saját szerkesztés.
Szám szerint a legkevesebb mozi (6) és terem (7) Tolna megyében m űködött, a
legtöbb a fővárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén (19 mozi 33 teremmel), illetve
Csongrád megyében (19 mozi 29 teremmel) (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A m űködő mozik száma megyénként, 2002-ben
(The Number of Operating Movies by Counties in 2002)
Megye Mozi Terem Megye Mozi Terem
Baranya 10 19 Komárom-E. 12 12
Bács-Kiskun 16 21 Nógrád 15 18
Békés 19 23 Pest 14 15
Borsod-Abaúj-Z. 19 33 Somogy 9 12
Csongrád 19 29 Szabolcs-Sz-B. 15 20
Fejér 8 18 Tolna 6 7
Győr-Moson-
16 32 Vas 10 14
Sopron
Hajdú-Bihar 17 27 Veszprém 11 12
Heves 10 II Zala 17 25
Jász-N-Szolnok 15 18
Forrás: http://istar.nkom.hu alapján saját szerkesztés.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Gyors ténykép 83
A településszerkezeti és népesség-koncentrációs jellegzetességek jobban érvényre
jutnak, ha az ellátottság mértékét azáltal ítéljük meg, hogy az adott közigazgatási
egység lakosságának hány százaléka veheti igénybe e kulturális szolgáltatást saját
lakhelyén (2. ábra).
2. ÁBRA
A mozival ellátott települések lakossága a megyei népesség %-ában
(The Share of the Population in Settlements with Movie by Counties)
1 = 70% !oh:m, 2 = 50-70% kozott, 3 = 30-50% közölt, 4 = 30% alant
Forrás: Saját szerkesztés.
E tekintetben Csongrád megye kiugróan magas ellátottságot élvez (79,2%), követi
a rangsorban Komárom-Esztergom (61,5%), Hajdú-Bihar (59%) és Békés megye
(58,9%). A legalacsonyabb, 20,3% Pest megye ellátottsági mutatója, melyre csak
részben magyarázat a Budapest körüli er ős népességkoncentrácíó, hogy az itt él ő
mintegy 600 ezer főnyi népesség a kedvez ő közlekedési viszonyokból is fakadóan
könnyen igénybe tudja venni a főváros gazdasági, kulturális és egyéb szolgáltatásait.
Az agglomerációt körülölel ő Gödöllő — Ócsa — Kiskunlacháza vonaltól K—DK—D-i
irányban fekv ő, a megye mintegy felét kitev ő területen Ceglédbercel, illetve Cegléd
kivételével ugyanis egyetlen településen sincs mozi.
Az országos szóródási képet vizsgálva jól érzékelhet ő, hogy az alacsonyabb, 50%
alatti ellátottsági arány egy ÉK—DNy irányú tengely mentén rajzolódik ki, mely
mintegy beékel ődik a magasabb ellátottsággal bíró északnyugati és délkeleti or-
szágrészek közé (2. ábra).
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
84 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
A működő mozik elhelyezkedésének térszerkezetét részleteiben vizsgálva szinte
valamennyi megyében több-kevesebb összefügg ő ellátatlan terület rajzolódik ki.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mozihálózat az északi, északnyugati része-
ken sűrű södik, a megyehatár és a Záhony — Vásárosnamény — Nagykálló —
Tiszavasvári négyszögben. E területen kívül, mely a megye közel kétharmadát teszi
ki, mindössze két város, Nagyecsed és Csenger rendelkezik a kulturális infrastruk-
túra ezen elemével.
Somogy megye 245 településéb ől (1 megyei jogú város, 12 város, 232 község)
mindössze a megyeszékhelyen, négy városban és két községben van rendszeres
filmvetítés. E települések Nagyatád kivételével a megye keleti és déli határa mentén
találhatók, melynek következtében a megye szinte teljes egésze mozihiánnyal
jellemezhető .
Hasonló a helyzet Tolnában, ahol a megye középs ő és nyugati részének teljes in-
tézményhiányát a Tamási városban m űködő mozi töri meg csupán.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a valamikor prosperáló borsodi iparvidéken,
illetve Abaújban Encs környékén tapasztalható a mozi-ellátottságban némi s űrűsö-
dés. A megye területének nagyobb részén néhány, a megyehatáron lév ő, egymástól
meglehetős távolságban lév ő települést kivéve nem m űködik filmszínház.
Az ellátott településeket tekintve Baranyában a megye területének még 10%-át
sem fedi le a mozihálózat. A Hosszúhetény — Pécs — Villány — Beremend vonaltól
nyugatra egyáltalán, keletre pedig Mohács és Véménd kivételével egyetlen telepü-
lésen sincs mozi.
Fejér megyében a játszóhelyek a Mór — Székesfehérvár — Sárbogárd tengely men-
tén helyezkednek el. Ett ő l keletre és nyugatra mindössze egy-egy település
(Lajoskomárom és Dunaújváros) rendelkezik mozival.
Hevesben a megye területének a közel 2/5-ét kitev ő középső rész ellátatlan terület.
Az 50%-ot meghaladó ellátottsággal bíró Gy őr-Moson-Sopron megyében a 85-ös
főúttól délre es ő rész, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye középs ő része, Bács-
Kiskun megyében egy ÉK—DNy irányú tengely mentén van összefügg ő intézmény-
hiányos rész.
Kisebb térszervez ő dési egységben vizsgálva a mozihálózatot az derül ki, hogy
2002-ben 26 olyan kistérség volt hazánkban, ahol egyetlen mozi sem m űködött
(3. ábra).
Kiindulva abból, hogy a kultúra — fő leg az ún. magas kultúra, az intézményekbe
szerveződött kultúra — kialakulása óta els ősorban városi jelleg ű (Enyedi 2002), nem
érdektelen a magyarországi mozihálózat változásai és az urbanizációs folyamatok
közötti kapcsolat jellegének vizsgálata.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s 3 Gyors ténykép 85
3. ÁBRA
Mozi nélküli kistérségek 2002-ben
(The Micro Regions without Movie in 2002)
Az érintett kisrétségek megy& szerinti sorrendben: Pécevánal, Saar', Sellye, SzigeBB, EddedY,
Szikszil, Bicske, elardony, Balmazújváros. Pétend.sára, T őr6kazatrnildós, Kisblr, Aszód,
Dabas, Dunakeszi, Monor, Nagyktita. Csurgó, Fonyárl, Lengyeköti, Marcali, Nyilvklor,
Dombóvár, Celld6m61k, Csepeg, Balatonahmadi
Forrás: Saját szerkesztés.
Az 1970-es évek derekáig a mozi az urbanizáció szempontjából irreleváns ténye-
ző volt. Ezen időszakban ugyanis valamennyi városban, a községeknek pedig több
mint 90%-ában (1965-ben 95,7%-ában!) m űködött mozi. Feltehetően ezzel is ma-
gyarázható, hogy az 1974-ben a várossá nyilvánítás kritériumairól hozott határozat-
ban a mozi nem szerepelt. Valószín ű hasonló meggondolásból nem került be az
ÉVM által 1983-ban kiadott irányelvekbe sem, mert ekkor még a mozival ellátott
községek aránya 77% volt. Az 1976-tól tapasztalható, a városokat nem érint ő csök-
kenés eredményeként az ellátott falvak aránya 1990-re 50% alá süllyedt.
Az urbanizáció rendszerváltás utáni szakaszában a hálózat további rohamos zsu-
gorodása ellenére a mozit a középfokú funkciókat ellátó intézmények körébe sorolta
az urbanisztika tudománya. Abba az intézményi körbe, melynek révén érvényesül a
városok központi szerepköre (Kőszegfalvi 1997). Azon két egymással ellentétes
irányú társadalmi változás, melynek egyik iránya a mozik számának fogyásában, a
másik a várossá nyilvánítások felgyorsulásában öltött testet, az ezredfordulóra azt
eredményezte, hogy korrelatív kapcsolat a megyék urbanizációs foka és a mozival
való ellátottsága között nem mutatható ki sem a városodottság, sem a
városiasodottság krítériumrendszere szerinti megközelítésben. Mindössze hat me-
gyében — Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád és
Zala megyében — van mozi a városok többségében.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
86 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
Összességében a magyar városok 48,5%-ában, 111 helyütt nem m űködött 2002-ben
filmszínház (4. ábra). Többségük, 64 település (57,7%) 1990 után nyerte el jelenlegi
közigazgatási státuszát. Közülük húszban már a várossá min ősítés pillanatában sem
volt mozi.
4. ÁBRA
Működő mozival nem rendelkez ő városok térbeli elhelyezkedése
(The Location of Towns without Operating Movie)
Forrás: Saját szerkesztés.
A jelenség mindenképpen kapcsolatba hozható az 1990-es évekre jellemz ő ma-
gyarországi urbanizációs politikával, melyben a városodás kapta a nagyobb hang-
súlyt a falusias jelleg ű nagyobb települések várossá min ősítésével. Eredménye,
hogy egy sor bizonytalan anyagi helyzet ű, a központi költségvetésb ől speciális
mű ködési támogatásra szoruló, úgynevezett „önhikis" (önhibáján kívül hátrányos
helyzetbe került) helység is a városok közé emelkedett. Így következhetett be, hogy
2002-ben a városok 38%-a tartozott e kategóriába, s ezek egyharmada új város volt.
A folyamat okszerű következménye, hogy az ezredfordulóra e településtípus
84,9%-a tartozott a 30 ezer lakos alatti kisváros kategóriába. Jelent ős részük ma is
inkább falusias település, fejl ődő, de érezhet ő en infrastrukturális hiányokkal küsz-
ködik, s híján van egyik-másik középfokú funkciókat ellátó közösségi intézmény-
nek is. A mozival nem rendelkező városok közül 34-ben középiskola sem m űködik.
A stallumot régebben visel ő k között egykor prosperáló ipari központ (Komló),
jelentő s történelmi múlttal, kulturális tradíciókkal rendelkez ő település (Balmazúj-
város, Békés, Dombóvár, Hajdúböszörmény, Mátészalka, Nagyk őrös, Nyírbátor,
Sátoraljaújhely, Törökszentmiklós) egyaránt megtalálható.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Gyors ténykép 87
Nem mutatható ki korrelációs kapcsolat egy-egy térség gazdasági fejlettsége és
mozi-ellátottsága között. A demográfiai, foglalkozási, foglalkoztatási, gazdasági,
infrastrukturális ellátottsági jellemz őkből képzett komplex mutató alapján a
91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet Magyarország 150 statisztikai kistérségéb ől 91-et
az Európai Unióhoz történ ő csatlakozásunkig tartósan, hatot pedig ideiglenesen
társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak min ősített, és a területfejlesztés
kedvezményezett térségei körébe sorolt be. E térségekben van viszont a mozival
rendelkező települések közel kétharmada (64,7%) annak ellenére, hogy a mozit
nélkülöző kistérségek többsége is ide soroltatott, s itt m űködik a mozik közel fele
(47,9%). Ezt támasztja alá az egy f őre jutó bruttó hazai össztermék és a mozi-
ellátottság megyénkénti összevetése is. A legjobban ellátott Csongrád megye — az
1999-es adatok alapján — ugyanúgy a közepes GDP termel ő-képességű megyék
közé tartozott, mint a legalacsonyabb mutatóval rendelkez ő Pest megye. Az egy
főre jutó GDP tekintetében a rangsort vezet ő megyék közül Vas és Gy őr-Moson-
Sopron a jobban, Fejér pedig az országos átlag alatti, gyengén közepes ellátottságú
területek közé tartozott.
Az országosan tapasztalható területi egyenl őtlenségek érzékelhet ők Budapesten az
egyes kerületek között is. A főváros 27 mozijából 8 van Budán, 19 Pesten. A budai
kerületek közül egyben (XI. kerület), a pestiek közül viszont kilencben (IV., X.,
XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXIII. kerület) nem m űködik mozi. A leg-
nagyobb koncentráció a XIII. (4 mozi), a VI., VII., VIII. kerületben (3-3 mozi)
érzékelhető .
A modern, hat vetítőteremnél nagyobb, ún. multiplexek többsége — melyek közül
egy kivételével (Corvin) valamennyi bevásárlóközpont részeként létesült — a f ővá-
ros belső magjában (VI., VIII., IX., XIII. kerület), illetve Budán (II., III., XII.,
XXII. kerület) található. Kivételt képez a Hollywood Multiplex Pólus a XV. és a
Cinema City — Csepel Plaza a XXI. kerületben. A városbels őtől való távolsága
miatt van különleges helyzetben a dél-budai Palace Campona a XXII. kerületben, a
városhatár közvetlen közelében.
A fővárosi kerületet lokális igazgatási egységnek tekintve Budapest lakosságának
45,4%-a saját lakhelyén/kerületében mozi által nyújtott szolgáltatásból nem része-
sülhet. E szempontból a XVII., XVIII., XXIII. kerület lakosai alig vannak el őnyö-
sebb helyzetben, mint a főváros agglomerációjához tartozó, mozi nélküli települé-
seké (pl. Gyál, Vecsés, Pécel, Kerepes, Dunaharaszti, Dunakeszi, Budaörs, Érd
stb.). A közlekedési térkapcsolatok jellemz őiből fakadóan az el őbbieknek pusztán
percekben mérhető menetidőelőnyük van.
Következtetések
A magyar mozik területi elrendez ődése meglehetősen nagy egyenl őtlenségeket
mutat. Ez az egyenl őtlenség térségenként és településtípusonként, de ez utóbbiakon
belül is egyaránt jól érzékelhet ő. A hálózat 1990-es években bekövetkezett er őteljes
leépülésének következtében a mozi az ezredfordulóra els ősorban fővárosi és
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
88 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s3
megyei jogú városi, s csak korlátozott mértékben városi jelenséggé vált. Míg m űve-
lő dési ház típusú intézmény, könyvtár valamennyi városban m űködik, a település-
típus közel felében a mozi hiányzik a kulturális intézményrendszer palettájáról.
Községekben a mozi ritkaságszámba megy.
Az ellátottság ezen szintje következtében a majd egy évszázadon át a legnépsze-
rűbb tömegszórakoztatási eszköz szolgáltatásainak elérése az ország lakosságának
43,1%-ától jelentő s többletráfordítást igényel id ő és anyagi vonatkozásban egy-
aránt. E kett ő s többletteher a moziba menetel szándékától is elfordíthatja a poten-
ciális nézők tömegeit.
A mozi nyújtotta kulturált id őtöltés lehet ő sége tekintetében az ezredfordulóra az
ország kettészakadt. Ez a kettészakadás nem csupán az urbánus és rurális térségek
között áll fenn, hanem a városok között is. A hálózat m űködési jellemz ői azonban
magukban hordják a további zsugorodás veszélyét. A vizsgált id őszakban a működő
mozik negyedében (71 játszóhelyen) heti egy el őadást sem tartottak. Közöttük
20 városi intézmény volt. A szaktárca honlapján elérhet ő ágazati statisztikák adatai
2001. és 2002. év viszonylatában 400 ezret meghaladó, 2003-ra újabb 1 737 ezres
nézőszám csökkenésr ől tanúskodnak.
A mozihálózat területi jellegzetességei kétségessé teszik a Nemzeti Alaptanterv
szeptemberben kötelez ően bevezetend ő mozgókép és médiaismeret pedagógiai
feladatrendszerének maradéktalan teljesíthet ő ségét a közoktatási intézményhálózat
el nem hanyagolható hányadában. Száz középiskola (gimnázium és szakközépisko-
la, közöttük 77 városi), 88 szakiskola tanulói számára a mozi nyújtotta élmény
iskolájuk székhelyén nem biztosítható. A hivatkozott pedagógiai dokumentum
azonban e képzési-nevelési területen már a 7-8. évfolyam számára is fogalmaz meg
feladatokat. Az érintettek esetében — a színházhoz hasonlóan — a mozi legfeljebb
osztálykirándulás célprogramja lehet. Az, hogy a közösségi befogadói élmény diva-
tos, populáris szintereire (diszkó, popkoncert) lesz űkülő szocializáció milyen egyéb
magatartási torzulásokhoz és hiányokhoz vezet, külön kutatást érdemelne. E hiá-
nyokról a rendszeres mozilátogató pusztán empirikus úton is meggy őződhet. Erről
tanúskodik a széktámlára feltett láb, a rágógumi az ülések kárpitján, a sz őnyegpad-
lón, a temérdek szemét egy-egy el ő adás után, a mobiltelefonok koncertje el őadás
közben stb. Ugyanakkor a pusztán a televíziózáson és a videózáson alapuló globá-
lis, illetve individuális befogadásra szocializálódott személyiség társadalmilag kí-
vánatos kiegyensúlyozott voltáról is aligha beszélhetünk. Nem lehet közömbös,
hogy hazánk lakosságának mekkora hányada számára s milyen áron érhet ő el a
kultúraközvetítés e rangos, napjainkra devalválódott eleme.
A helyzet megváltoztatására tett 2003. évi kormányzati er őfeszítések eredményes-
ségérő l leghamarabb 2005-ben alakítható ki valós kép. Az azonban ma is látható,
hogy az art mozik fejlesztésére, az európai és az értékfilmek forgalmazására, bemu-
tatására kiírt — egyébként kiemelked ő jelentőségű — pályázatok els ősorban a jól
működő mozik pozícióit javítják, a leszakadóban lév ő vagy leszakadt területek
mozijainak semmiféle lehető séget nem kínál.
Borsos Árpád : A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/3. 77-89. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s3 Gyors ténykép 89
Az elmúlt másfél évtized nyilvánvalóvá tette, hogy piaci körülmények között, ad
hoc jellegű ágazati piackorrekciós technikákkal a mozi — mint kulturális értékköz-
vetítő intézmény — sorsa megpecsétel ődött. Amennyiben a magyarországi urbanizá-
ciós folyamatok kívánatos iránya az eddigi mennyiségi növekedésb ől (a
városodástól) a min őségi fejlesztés (a városiasodás) irányába vált, s a társadalompo-
litikai döntéshozók szemében a mozi valóban a középfokú közösségi intézmények
körébe sorolandó, elengedhetetlen, hogy a településfejlesztési, településüzemelteté-
si gondolkodás centrumába kerüljön. Ez azonban a napjainkban egyre gyakrabban
emlegetett holisztikus látásmódot, a szakma-, a finanszírozás- és a településpolitika
nagyfokú koordinációját követeli meg. Csak ebben az esetben nem fenyeget annak
a réme, hogy lesz prosperáló, nemzetközi viszonylatban is értéket és a közízlést
egyaránt kiszolgáló produkciókra képes magyar filmgyártás, de nem lesz megfelel ő
mozihálózat, amely azokat a néz őkhöz megközelítőleg azonos eséllyel közvetíti.
Jegyzet
Ami az „egyetlen autentikus közvetít ő" minősítést illeti, jelen tanulmány keretei nem alkalmasak
annak, a szerz ő által is vallott, egyesek által vitatott tézisnek a b ővebb kifejtésére, hogy m űfaji szem-
pontból a televíziós látvány dramaturgiája és formanyelve lényeges elemekben különbözik a klasszi-
kus filmétől. Mivel a mozifilm alkotói — rendez ő, operatőr — a tervezett látványt több négyzetméteres
felületre álmodják meg, annak bármilyen méret ű képerny őre zsugorított változata sem m űélvezeti, sem
kommunikációs szempontból nem adhatja vissza adekvát módon az eredeti értékeket, illetve szándékot.
Irodalom
Enyedi Gy. (2002) A városok kulturális gazdasága. — Földrajzi Értesítő. 1-2.9-29. o.
Kőszegfalvi Gy. (1997) Urbanisztika. Urbanizáció — Városfejl ődés. JPT TTK Általános
Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, Pécs.
Trócsányi A.—Tóth J. (2002) A magyarság kulturális földrajza tt. Pro Pannonia Kiadó, Pécs.
Valkó E. (1990) Szakért ői becslés a magyar lakosság filmfogyasztásáról (MTV, m űhold, kábel, video).
Magyar Közvéleménykutató Intézet, Budapest.
Zelenay A.—Oszlányi M. (1989) Kik? Mib ől? Mennyit? A magyar tv nézettsége 1989 els ő negyedévében.
Tanulmányok, beszámolók, jelentések. MKI, Budapest.
http://istar.nkom.hu/kiadvany
http://www.agb.hu/magyar/statisztikak/eves/negyedeves_atv_01_04.htm