Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
RECENZIÓK
PÁLNÉ KOVÁCS ILONA: AZ INTÉZMÉNYESÜLT HELYI HATALOM
SAJÁTOSSÁGAI PÉCSVÁRADON
(MTA RKK Kutatási Eredményei, Pécs, 1986. 126. p.
A szerz ő nemcsak egy esettanulmányt ké- feladatkörét vagy a helyi tanácsrendeletek szü-
szített, hanem a m ű faj adta kereteknél „mé- letésének körülményeit. S közben kibontako-
lyebb fúrásokat" is végzett, s a helyi hatalom zik egy sajátságos, kett ős struktúrakép, mely-
vizsgálatának elméleti, módszertani vonatkozá- nek az elemei néha fedik egymást, de inkább
saira is kitért. A mintaválasztás törvényszer ű - egymás; mellett léteznek. A hatályos tanács-
ségei, illetve esetlegességei folytán Pécsvárad, törvény által biztosított jogok, garanciák
ez a Pécst ő l 19 km-re fekv ő nagyközség lett — mint normatív szabályozás — mellett a m ű-
az empirikus vizsgálódás színhelye. A tanul- ködő mechanizmus játékszabályai egy kissé
mány „Független változók" alcímet visel ő fe- más szabályok uralta rendszerbe illenek bele.
jezetei megismertetik az olvasót a nagyközség Például a tanácsülésekr ő l készült jegyz ő köny-
földrajzi adottságaival, történelmi fejl ődésével, vek elemzése kimutatta, hogy a tanácsülés nem
és bepillantást nyerünk a község állami-poli- teremt megfelel ő formát az eltér ő vélemények
tikai irányításában részt vev ő szervek (a ta- ütköztetésére (34. oldal). Vagy egy másik
nács, a helyi párt és társadalmi szervek, a gaz- példa: a helyi tanács tanácsrendeleteiben
dálkodó szervek és intézmények) m ű kö- alig-alig lehet egy kis egyéni ízt felfedezni,
désébe. mert a fels ő bb szint ű , „egységesítést" szol-
Az elmaradhatatlan elméleti bevezetés után gáló szabályok ezt csaknem lehetetlenné te-
tér rá a szerz ő a pécsváradi viszonyok taglalásá- szik. A valóban egyedi kérdések nem jutnak el
ra. Úgy vélem, nagyon szerencsésen oldotta a szabályozásig — lásd: Pécsváradon a település-
meg Pálné Kovács Ilona ezt a fejeztet azzal, fejlesztő társadalmi munka elismerésének sza-
hogy (itt) a témához kapcsolódó alapfogalmak, bályozatlanságát (35. oldal).
illetve kutatási eredmények tömör összefogla- Úgy t ű nik, a jogi szabályozás nem tud iga-
lását adja. A kés ő bbiekben egy konkrét prob- zán, vagy nem kíván olyan rendszer lenni,
lémánál akkor bukkan fel ismét egy-egy kül- amely az egyediségeken keresztül érvényesül,
földi vagy magyar szerz ő neve, illetve a névvel ehelyett a szervezetek egységesítését, elsz ű r-
fémjelzett megállapítás, amikor valamilyen ku- kítését, s így diszfunkcionálissá válását segíti
tatási eredményb ő l levont következtetés helyes- el ő . A testületek egymáshoz való viszonyát,
ségének megerő sítése vagy az elhatárolás igé- a köztük kialakult er őviszonyokat is megis-
nye ezt szükségessé teszi. Ily módon e fejezet merhetjük. A tanácstestület és a vb. össze-
sem szakad el a tanulmány egyéb részeit ő l, hasonlítása meger ő síti a ma már szinte köz-
másrészt a témához kapcsolódó hazai és kül- helyszer ű megállapítást: kisebb létszámnál,
földi szakirodalom nem válik lezárt egységgé, nagyobb mozgékonyságánál fogva a vb. az „erő-
hanem mindvégig „él ő anyag" marad. sebb" szerv. (A szerz ő a 48. oldalon pontok-
A tanulmánykötet egyik izgalmas fejezete ba szedve fejti ki ennek okait.)
az V., melyben a szerz ő a község állami-poli- Logikus okfejtés után következik a tanács
tikai irányításában részt vev ő szervek m ű ködé- m ű ködését összegi ő következtetés: jogsítványai
sérő l tájékoztat. A kés ő bbiekben els ő sorban nagyon vérszegények még a jogszabályok ál-
ezzel foglalkozom. A helyi tanács munkájáról tal rögzített területeken is. Önálló kezdemé-
kapjuk a legtöbb információt. Megismerhetjük nyezések híján fels ő bb szervek, központosí-
a tanácstestület, a vb, az állandó bizottságok, tott elgondolások passzív végrehajtója.
a szakigazgatási apparátus m ű ködését s mind- A helyi pártszervezet m ű ködésérő l keveset
ezekhez szorosan kapcsolódva a tisztségvisel ő k tudunk meg. A szerz ő vélekedése szerint
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
132
.. a pártirányítás vizsgálatára alkalmatlanok lyi hatalom létezésér ő l? A pécsváradi állami-
a normatív — dokumentumelemz ő módszerek. politikai intézményrendszer egyes elemeinek
A helyi közösségvizsgálatok számára egyik, vizsgálata is sugallta a választ, mely kategó-
különösen nehéznek ígérkez ő feladat a pártirá- rikus nem. Ahogyan Gombár Csaba értelmezi
nyítást jobban megközelít ő metodika kidolgo- a helyi hatalom lényegét — s a szerz ő ebben az
zása." (52. oldal). Kétségtelen a szerepe a köz- értelemben használja a fogalmat —, az a fajta
ségi politika formálásában, de ezt nagyon ne- hatalom semmiképpen sem létezik Pécsvára-
héz az írásos dokumentumok alapján tetten- don. Az eddig elmondottakon túl egy konkrét
érni. A Hazafias Népfront helyi bizottságáról döntési szituáció körül kialakult huzavonák
megrajzolt kép alapján egy olyan szervezet m ű - is a helyi hatalom nemlétét igazolják — a nagy-
ködésér ő l szerzünk benyomásokat, amely nem község összevont rendezési tervér ő l van szó,
igazán tényez ő a helyi politika alakításában (70-75. oldal).
— annak ellenére, hogy e szervezet érintkezik A szerz ő korántsem tekinti témáját lezárt-
a lakosság legszélesebb rétegeivel. nak. A felsorolt szempontok alapján a vizsgá-
A helyi gazdálkodó szervek m ű ködésér ő l lat, illetve az elemzések folytatása még hosszú
adott rövid összegzés olvastán egyre határo- évekre való munkát ad. Ami talán „szépség-
zottabban fogalmazódott meg bennem a kér- hibája" a dolgozatnak: a szerz ő el ő szeretettel
dés: hol van itt a helyi hatalom? Tény az, hogy használ hosszú, többszörösen b ő vített kör-
a térségben m ű köd ő szinte valamennyi gazdál- mondatokat, holott a tanulmány tudományos
kodó szerv vezet ő je vagy vezet ő állású dolgozó- értékét sem rontaná a tömörebb fogalmazás.
ja tagja valamilyen, a községet érint ő döntést- A továbbgondolásra ösztönz ő tanulmánykö-
hozó szervnek. Azonban igazán egyik gazdál- tetet gazdag irodalomjegyzék s a vizsgált id ő -
kodó szervnek sincs szerves, mély hatása a szak Pécsváradának legfontosabb ismérveit tar-
község fejl ő désére, egymás között sem alakult talmazó nyolc táblázat zárja.
ki tartós együttm ű ködés. Jogosan merül fel
ismét a kérdés: beszélhetünk-e Pécsváradon he- TÓTH ÉVA
SOZIAL- UND VIRTSCHAFTSGEOGRAPHIE 2. STUDIENAUSGABE.
EINFÜHRUNG IN DIE SOZIALGEOGRAPHIE, VERKEHRSGEOGRAPHIE,
FREIZEITSTANDORTE UND FREIZEITVERHALTEN,
RAUMORDNUNG UND LANDESENTWICK LUNG.
(Társadalom- és gazdaságföldrajz 2. kötet. Bevezetés a szociálgeográfiába,
a szabadid ő-telephelyek és a szabadid ő eltöltésével kapcsolatos magatartás
földrajzába, a területrendezésbe és területfejlesztésbe. — HARMS Handbuch
der Geographie. Paul List Verlag München, 1982. 350 p.).
Az NSZK-ban több kiadó is foglalkozik Az első részt a Magyarországon el ő ször
födlrajzi és térgazdasági tárgyú kézikönyv-szé- LETTRICH E. által röviden bemutatott, majd
riák megjelentetésével. A müncheni kiadónak az utóbbi években lényegében BERÉNYI I.
a „társadalom- és gazdaságföldrajz" hazánk- és osztálya által m ű velt, de magyar nyelv ű
ban legmostohábban kezelt részei számára szer- kézikönyvben még meg nem jelentetett szo-
kesztett 2. kötete lényegében a harmadik és ciálgeográfiát a müncheni K. RUPPERT-féle
negyedik szektor földrajzát, valamint a terület- iskolához tartozó J. MAIER írta „Bevezetés a
fejlesztés általános kérdéseit tartalmazza, így szociálgeográfiába" címen és mindjárt az els ő
joggal válthat ki érdekl ő dést Magyarországon. alfejezetben meg is magyarázza a „bevezetés"
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
133
célját, ső t a földrajz mibenlétét. (Hogy erre foglalkozik. Nagy súlyt helyez a közlekedés
még ilyen speciális témájú m ű ben sem feles- közvetlen és közvetett területi hatékonyságá-
leges kitérni, azt a hagyományos tudálékos in- nak kérdésére, a természeti viszonyok által
doklás helyett szarkasztikus módon Sain- nagymértékben befolyásolt térbeli közlekedési
Exupéry „Kis herceg"-éb ő l vett, a laikus folyamatoknak közlekedési területi rendszerré
közfelfogást jól tükröz ő idézettel szemlélteti: való leképz ő désére. Végigvezeti az olvasót a
„Mi hát a geográfus, Ő egy tudós, aki tudja, hol közlekedésföldrajz szemléletmódjának történeti
vannak a tengerek, az áramlások, a városok, vátlozásain, a közlekedésnek a településekkel
a hegyek és a sivatagok. Hiszen ez nagyon ér- való kapcsolatát el ő térbe helyez ő legrégebbi
dekes, ... végre egy igazi foglalkozás!") E stu- felfogástól a morfogenetikus és funkcionális
dium feladatának azt tartja, hogy mind alkal- irányzatokig és a mai közlekedésföldrajz vi-
mazott földrajzi és területtervezési, mind funk- szonyát a reá nem egyszer egyaránt igényt tar-
cionális, strukturális, tudománytörténeti-meto- tó többi földrajzi részdiszciplinához, továbbá
dológiaik vagy történelmi-genetikus dimenzió- a komplex közlekedéstudományhoz, a gazda-
síkból közelítse meg a témát, mivel nemcsak ságtanhoz és több társadalomtudományhoz.
abból a célból írta opusát, hogy a hallgatók A közlekedés iránti kereslet jelenségeket
tanuljanak bel ő le, hanem azért is, hogy vita- tárgyaló második fejezet elemzi a közlekedési
alapot teremtsen a szakmabelieknek, de az ér- szükségletek tényez ő it, kiváltó okait, így az
deklő dő knek is érdekes, igényes ismereteket iparosodás és munkamegosztás révén a lakos-
nyújtson. ság mobilizációjának — a rendszeres ingázást
Nagyjából egyenl ő terjedelmet szentel a is kiváltó — fokozódását, az anyagszállítási
szerz ő „A szociálgeográfiai kutatás szemlélet- igények megtöbbszöröz ődését, a hírek, informá-
, módja"-nak és a „Szociálgeográfiai kutatás te- ciók továbbítása iránti igények mindennaposssá
matikus súlypontja" c. két nagy kérdéscsoport- és széleskörű vé válását.
nak. Az els ő t a tudományág fejl ő déstörténeté- A közlekedés kínálati oldalát tárgyaló fe-
vel kezdi, bemutatja az 1960-as évek még ki- jezet bemutatja a közlekedési pályák, eszkö-
forratlan koncepcióitól a „tevékenységtérségi" zök, formák és rendszerek szerinti strukturált-
tanulmányok készítéséig megtett utat, az új- ságát. A különböz ő közlekedési pályáknál nem
kelet ű vitáknak a diszciplina tematikájának ki- annyira az ágazati munkamegosztásban elfog-
szélesítésére és a szemléletére gyakorolt kedve- lalt funkciójukra helyezi a hangsúlyt, hanem
ző hatását. Ide tartozik a tevékenységtérségi inkább történeti fejl ő désükre, sok adattal — és
szemléletnek, valamint az „id ő-földrajz" és az fő ként németországi példákkal — szemléltetve.
észleléspszichológiai megfontolásoknak a tér- Amikor azonban a bizonyos absztrakcióval
alakítás munkájában — a döntésorientált becs- megteremtett fejl ő dési modellekrő l szól, gyak-
lésszempontok alkalmazásával, a politikai-gaz- rabban nyúl angolszász területekr ő l származó
dasági döntéshozóknak a jóléti gazdasági meg- paradigmák után. (Pl. a kiköt ő k továbbfejl ő dé-
gondolások figyelembe vételével — történ ő si fázisait tartalmazó BIRD-féle 6 fokozatú
felhasználása. A második kérdéscsoportban a „Anyport-modell".) A közlekedési hálózatok
térbeli foylamatok innovációit és diffúzióját, alaki, formai típusaira és ezeknek gazdasági
valamint a regionális egyenetlenségek beépítése következményeire egészen röviden, — de a
igényének figyelembevételével kialakított terü- gráf elméletet sem nélkülözve — tér ki. Az
letrendezés-politikai koncepciót tekinti a leg- egyes közlekedési eszközök el ő nyeit és hátrá-
fontosabbnak. nyait szembeállító, a recenzensnek is sok újat
A recenzens érdekl ő désére különösen szá- hozó értékelés zárja a fejezetet.
mot tartó K. SCHLIEPHAKE által írt közleke- A közlekedés és természet közötti — régeb-
désföldrajzi rész háromszor terjedelmesebb a bi szerz ő knél túlhangsúlyozott — kölcsönhatás
szociálgeográfiainál és szerkezetében alapvet ően mindkét irányának rövid értékelése után a
különbözik a hazai közlekedésföldrajzi szak- közlekedés és a gazdasági tér közötti sokrét ű
könyvek tematikus felépítését ő l. Az első fe- kapcsolatokat a részletes — és kutatók számára
jezet („A közlekedés mint térbeli jelenség") a korábbi fejezetekhez képest sokkal több szak-
a közlekedésföldrajznak a geográfián belül mai értéket hordozó — fejezetben tárgyalja.
elfoglalt helyével, létezési alapfunkcióival, tu- A közlekedés általi tértagolás néhány hagyo-
dománytörténetével és a mai koncepciójával mányos — fő ként a vonzáskörzetekkel, zónák-
RECENZIÓK
134 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
kal összefügg ő — területi formái mellett olyan tésével kapcsolatos — társadalmi, anyagi hely-
területi egységekr ő l is szó esik, amelyek mester- zetük, hagyományaik, mentalitásuk stb. — mo-
kélt, hipotetikus fogalmaknak látszanak (pl. a tivációja vizsgálatát is felvállalják m űvel ő i.
„közlekedési megye"). A közlekedést kény- A részletesebb tartalom ismertetés helyett
szerpontjai természeti, gazdasági és politi- (terjedelmi korlátok!) csak néhány témát
kai tényez ő k által kikényszerít ő helyeknek emelünk ki: a szabadid ő funkció történeti
(Zwangspunkte) és a természeti tényez ő k köz- fejl ő dése, viszgálati néz ő pontjának, metodiká-
lekedéssel szembeni ellenállásának rövid is- jának fejl ő dése, az idegenforgalmi kereslet és
mertetése közvetlenül átvezet a közlekedés kínálat struktúrái, a második otthon szerepé-
társadalmi szint ű költségeihez és hasznához, nek, elterjedettségének, a tulajdonosok kilé-
végigvezetve a közlekedési költségeknek a kü- tének területi sajátosságai (a szocialista orszá-
lönféle telephelyeleméletekben elfoglalt sze- gokból csak a magyarországi helyzetet tartal-
repét. mazza), a város mint szabadid ő térség, a sza-
A közlekedési áramlásokkal foglalkozó fe- badidő tevékenység prognosztizálásának, a te-
jezet sok minden között megismertet a gravi- rületi tervezésben való megjelenítésének szük-
tációs modellek, a településhálózati centra- ségessége és lehet ő sége, többek között az
litás és áramlás összefüggésével. A közlekedés ökológiai terhelés gondjai miatt.
és területfejlesztés egymásrahatásáról írt fejezet- A könyv harmadik, a területrendezéssel és
ben a magyar olvasó alig ismert jelenségekr ő l -fejlesztéssel foglalkozó része (J. HAGEL mun-
(pl. az olajvezetékek és kiköt ő k térbeli viszo- kája) azért hézagpótló sokunk számára, mert
nyáról) kap részletes információt. Egyik leg- tömör és arányos összefoglalást ad — számos
jobban kidolgozott és összefoglalt alfejezete jellemző adattal szemléltetve — a kapitalista
a közlekedés és települések viszonyát fejte- országok ilyen irányú (számunkra többnyire
gető , ahol a közlekedésföldrajz hagyományos csak esetlegesen ismert) közös és eltér ő voná-
problémájáról, az elérhet ő ségi vizsgálatokról sairól, cél- és eszközrendszerér ő l. Meglepően
is szó van, de modernebb metodikai megoldá- régi történeti id ő ktő l kapunk áttekintést e
sokkal kiegészítve. A szerz ő a városi közleke- tevékenység fejl ő désér ő l, különválasztva a
dés problémáit is bevonta a közlekedésföld- várostervezést a regionális és területi tervezés-
rajzba, e gondolattal még meg kell berátkozni, tő l, sorba véve a különféle eszményképeket,
mivel a téma természete és nagyságrendje koncepciókat, a tervezés nagyságrendi metsze-
miatt inkább közlekedésüzemi, üzemszervezési teit és területi egységeit a természeti adott-
feladatnak, semmint geográfus által eredmény- ságokra, környezetre, társadalmi-gazdasági vi-
nyel kutatható témának érezzük. szonyokra, infrastruktúrára is kiterjed ő terü-
A közlekedésáramlási adatok felvételével és leti elemzés és prognózis készítés módszereit,
elemzésével foglalkozó közlekedésanalízis, a a tervmegvalósítások ellen ő rzését, a területfej-
közlekedéstervezés, a közlekedéspolitika, a köz- lesztés-politika eszközeit.
lekedés és környezetvédelem egymásra hatásá- Több szerz ő s a könyv, de egyik része sem
nak témája képezi az utolsó el ő tti fejezetet, jellemző, hogy szerzőjének a koncepciója
míg a zárófejezet a közlekedés várható jöv ő - dominálna a mondanivalóban. Tiszteletben tart-
jérő l ad elképzeléseket. va a tankönyv-kézikönyv m ű fajjal szemben
Miután hazánk nemzeti jövedelméb ő l mind az egyetemes ismeretek iránti elvárást, a szer-
nagyobb arányban részesedik az idegenforga- ző k rendkívül széles kör ű — de mintegy kéthar-
lom, haszonnal forgathatják a könyv harmadik madában német nyelv ű — pontosan hivatko-
(J. MAIER által írt) részének lapjait a szakma- zott szakirodalomból írták meg részeiket, így
beliek, amely a jelenségek megközelítésében saját felfogásuk jobbára a szerkezetadásban
korszerű szociálgeográfiai szemléletével messze és kevésbé az egy-egy' problémával kapcsolatos
túlhaladja a magyar kutatókét. A „szabadidő" eltérő vélemények és megközelítések kezelési
eltöltés helyeinek és résztvevői magatartásá- módjában, interpretálásában jutott kifejezésre,
nak foldrajza" jóval komplexebb téma a hagyo- — a saját vélemény túlhangsúlyozásától pedig
mányosnál (az idegenforgalom területi megosz- még az elvi kérdéseknél is óvakodtak.
lásának, szerkezetének ábrázolásánál és magya- Remekül ötvözi a könyv a makroszint ű
rázatánál ► , mert a kultúrtájjal való kölcsönha- (országonként, nagyrégiónként tagolt) , és a
tás, továbbá az embereknek a szabadid ő eltöl- mikroszint ű (kiskörzeti, települési, település.
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
135
részenkénti) ismereteket. Nagyban megkönnyí- sen a soktényez ő s térjelenségek bonyolult
ti az írásos információ strutkúrájának áttekin- belső összefüggéseinek és küls ő kapcsolatai-
tését, a vezérszavak kiemelését a sokféle bet ű - nak áttekintését megkönnyít ő , egyértelm ű vé
típus alkalmazása és a f ő bb alkérdések pár sza- tevő modell és rendszerkszerkezet ábrák, vala-
vas megjelenítése a margón. Erre azért van iga- mint a színes térképek, metszetek (pl. több
zán szükség, mert hallatlanul széles tematikus tengeri kiköt ő rő l, az Északi-tenger szénhidro-
spektrumú anyagot ölel fel a kötet, igen fegyel- gén mez ő inek a partokig épített cs ő vezeték-
mezett tömörséggel, így nem térhet ki a részle- hálózatáról, Schleswig-Holstein idegenforgalmi
tekre, hanem az altémák leglényegesebb elvi objektumairól, a Rajna—Majna—Duna csator-
jelentő ségű , a metodika megválasztásában is náról) figyelemre méltóak, többségük nem-
orientáló összefüggéseinek, illetve a szemléle- csak szakmai csemege, de igazi látványél-
tünk alakítására is képes struktúrájának közre- mény is.
adására szorítkozik. A könyvet tankönyv- és kézikönyv íróin-
Ábrái nemcsak m ű fajukban, de a szemlél- kon, kiadóink szerkeszt ő in kívül a területi
tetés célját illet ően is hallatlanul sokfélék és a kérdésekkel foglalkozó valamennyi kollégánk-
táblázatok adataihoz hasonlóan felt ű n ő en friss nak ajánljuk.
információkat tartalmaznak. Közülük különö-
GURZÓ IMRE: KÖRKÉP A HAZAI CUKOR-, NÖVÉNYOLAJ-
És DOHÁNYVERTIKUMRÓL
Gondolatok három könyv kapcsán
Jó néhány évvel ezel ő tt széles körben ter- zetekbő l adódó el ő nyök-hátrányok, adminiszt-
jedt el az a nézet, hogy az agrárgazdaság harmó- ratív döntésbő l ered ő kényszerek stb. Ezek
nikus fejl ő déséhez mind a tervezésben, mind az hátráltatják egy-egy vertikum fejl ődését, sok
irányításban, mind pedig a gyakorlati életben esetben abszolút módon is visszavetik azt,
komplex, termelésifolyamat-orientált szemlélet- végső soron a társadalmi termelés hatékonysá-
módra és problémakezelésre van szükség. Ez gát rontják. Az ilyen jelleg ű problémák feltá-
azt jelenti, hogy a széles értelemben vett élel- rása, a precíz helyzetelemzés, a kezelés mód-
miszergazdaságot különböz ő , sok szállal egy- jának lehetséges alternatívái stb. mind-mind
máshoz kapcsolódó vertikumok (gabona, hús, olyan kérdések, amelyek felé joggal fordult
zölség-gyümölcs, cukor, növényolaj stb.) egysé- a szakemberek figyelme. Örvendetes tény,
ges rendszereként fogjuk fel. E felépítés tudo- hogy az egyre gyarapodó magyar közgazda-
mányos megalapozása hazánkban lényegében sági szakirodalomban megszaporodott azon
már megtörtént. Több szerz ő (pl. Benet I., könyvek száma, amelyek egy-egy hazai élelmi-
Bethlendi L., Csizmadia E., Fekete F., Márton szergazdasági vertikum fejl ődését, jelenlegi álla-
J., Németi L., Udovecz G., Vági F. stb.) be- potát és el ő relépésének lehetséges (kívánatos?)
hatóan foglalkozott a problémával, illetve an- útját nagy részletességgel rajzolják meg. Ilyen
nak egy-egy részterületével. Ennek ellenére a m ű a Mez ő gazdasági Kiadó gondozásában Bél-
hazai gyakorlat még mindig adós az élelmiszer- teky Béla tollából megjelent „A cukorverti-
gazdaság végtermék-szemlélet ű megközelítésé- kum gazdaságosság" (8p., 1985. p. 149.) a
vel: a termelés különböz ő fázisaiban m ű köd ő Barta Attiláné által írott „ A növényolajver-
megző gazdasági üzemek, a szállítással, feldol- tikum gazdaságossága" (Bp., 1986. p. 177.)
gozással, értékesítéssel foglalkozó vállalatok és a Borsos János szerz ő ségével fémjelzett
sokszor nem közös érdekeltség keretében fej- „Integráció és termelésfejlesztés a dohány-
tik ki tevékenységüket. Még ma is megfigyel- gazdaságban" (Bp., 1986. p. 231.) cím ű könyv.
hető k érdekellentétek, monopolisztikus hely-
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
136
A következ ő kben — egy recenzió szokásos cukorhozam 600-700 kg-mal n ő . Bélteky azt
terjedelméhez képest részletesen, a könyvek is kimutatta, hogy a növényvédelem igen gaz-
gondolatgazdagságához mérten vázlatosan — is- daságos munkafázis (jól végezve a megtérülés
mertetjük a három, minden bizonnyal széles 4-12-szeres; 6000-8000 Ft/ha többletbevételt
szakmai érdekl ődésre számot tartó m ű vet, és ad) és öntözni csak rosszabb földmin ő ségű ta-
néhány — a munkák olvasása kapcsán a recen- lajokon érdemes.
zensben óhatatlanul felmerül ő — a földrajz- Az olajosnövények termesztésében nagy
tudomány témakörébe tartozó kapcsolódási el ő ny, hogy a vetésszerkezetbe kiválóan beil-
pontról fejtjük ki nézeteinket. leszthető k, termesztésük teljesen gépesíthet ő és
Mindhárom m ű témaválasztása aktuális, a magas jövedelemtartalmú. (A hibrid naprafor-
szerz ő k elemzésre érdemes témákkal foglal- gó a legjobb talajokon olyan jövedelmet ad,
koznak, mivel: amely búza, kukorica esetén csak kimagasló
— a cukorvertikum az utolsó két évtizedben hozammal érhet ő el.) A hozam és a jövedelem
rendkívül hullámzóan fejl ő dött, miközben a alakulása szempontjából fontos tényez ő az ága-
kisüzemi kézi m ű veléstő l és fejletlen feldol- zati méret, a jó talajel ő készítés és vetés, és (itt
gozási technikától eljutott a nagyüzemi, is, csakúgy mint a cukorrépánál) az egyenletes
gépi. m űvelésig és a világszínvonalhoz ké- növényállomány valamint a gyommentesség.
pest közepes színvonalú feldolgozásig; Számítások szerint az optimális ágazati méret
— a növényolaj-termelés az utóbbi id ő ben 200-300 ha között, illetve 500 ha fölött van.
gyorsan fejl ő dött, és az egyik legfontosabb A napraforgó hozama a hektáronkénti 45 ezer
konvertibilis devizaszerz ő ágazatunkká lett; tő szám felett a legjobb, a vetés legkedvez őbb
— a dohánytermesztés és -feldolgozás a máso- id ő pontja pedig április közepe. Az ezekt ő l való
dik világháború után a permanens jövede- eltérés érzékeny hozam- és jövedelemcsökke-
lemelvonás következtében európai színvo- nést okoz, ami a gyomosság esetleges hatásait
nalú vertikumból a KGST-országok színvo- is ideszámítva hektáronként 0,62-1,43 tonnára
nalától is messze lemaradó, a magyar élel- illetve 5600-12 330 Ft-ra rúghat.
miszeripari ágazatoknak is legelmaradot- A magyar dohánytermesztés a legfejlettebb
tabbjává vált. dohánytermesztéssel jellemezhet ő országokhoz
A szerz ő k a könyvek elején áttekint ő hely- képest lényegesen lemaradt. A termésátlag az
zetképet adnak a világ nyersanyag-termelésé- optimálisan elérhet ő nek alig 60-70%-a. Jóter-
rő l, a feldolgozásról, a fogyasztásról, az adott mést csak a terület 20-40%-án takarítanak be.
termék kereskedelmér ő l, továbbá elhelyezik a A nagyüzemi dohánytermesztés legnagyobb
magyar termelést ebben a rendszerben. problémája a speciális állóeszközök pótlásának
A téma tárgyalása során közös metodikai kérdése: ezek ugyanis a VI. ötéves tervid ő szak
vonás a „nyersanyag-termelés -betakarítás- végére nullára leíródtak.
szállítás—tárolás—feldolgozás—szervezeti és in- A szerz ő k megállapításai szerint nem el-
tegrációs kapcsolatok" láncolat és különböz ő hanyagolható termelési fázis a betakarítás—szál-
közgazdasági összefüggések elemenkénti, részle- lítás—tárolás folyamata sem. Ezt bizonyítja az,
tes, matematikai módszerekkel, modellekkel hogy a cukorvertikumban ma még a megter-
történ ő kutatása. A vizsgálatok véleményünk melt cukor több mint egyharmad a betakarí-
szerint figyelemre méltó, a jöv ő re vonatkozó tás—tárolás—rakodás—gyártelepi répakezelés so-
gyakorlati teend ő k megfogalmazásában, kivite- rán megsemmisül. Az is nagy gond, hogy a répa
lezésében is hasznos következtetéseket ered- szállítása az ő szi szállítási csúcsra esik. Az olajos
ményeztek. Ezek az alábbiakban foglalhatók növényeknél a legfontosabb feladat a betakarí-
össze: tási id ő pont helyes megválasztása, a termés
A nyersanyag-termelési fázísban mindhárom sérülésmentességének biztosítása, a szárítás,
növénynél hatalmas, kihasználatlan tartalékok tisztítás és a gondos tárolás (a nedvességt ő l való
vannak. Így például a cukorrépa-termesztés- megóvás). A helytelen aratási id őpont-meg-
ben a legjobb külföldi fajták 5-14%-kal (200- választás nagy betakarítási veszteséget okoz
500 kg/ha-ral) nagyobb cukortermést adnak (elérheti a 22%-ot; a hazai átlag 10%, a külföl-
mint a hazaiak. Fontos, a termést lényegesen di 4-6%). Ezeknél a növényeknél el ő nyös,
befolyásoló tényez ő a megfelel ő s ű r ű ség ű nö- hogy a betakarítás—szállítás az ő szi csúcsot
vényeloszlás. A hektáronkénti t ő számot 10 megel ő zi. Problémát fő leg a 40 ezer tonnás
ezerrel emelve a termésátlag 3,5 tonnával, a tárolótér-hiány és a javításra szoruló tárolási
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
137
feltételek okoznak. A dohányvertikumnál ezek- A szóbanforgó vertikumok közül a legrosz-
ben a munkafázisokban sajnos még ma is igen szabb állapotban a dohányvertikum van. Álló-
magas a kézimunka-igény. eszközei fokozatosan elöregedtek. (Az elhasz-
A drága automata tör ő gépeket a termel ő k nálódottsági fok 1966-ban 39,1%, 1983-ban
nem tudják megvásárolni, kevés a korszer ű már 50,9% volt.) A fermentálás fejl ődési üte-
betakarítógép és a konténeres szárítóbe- me lassú, nincs összhangban a feldolgozás kö-
rendezés. vetelményeivel. A dohányvágat-gyártás elavult,
A könyvekben nagy hangsúlyt kapott a fel- színvonala a nyugat-európaihoz képest 15-
dolgozás értékelése. A részletes elemzések fel- 20 évvel elmaradt. A csomagolás hatékonyságát
tárták ebbeli gyengeségeinket is. Így például az élenjáró technikától 70%-os, filtergyártásun-
a cukorgyártásban fotnos teend ő a ma még két 40-50%-os lemaradás jellemzi. Fentiek
viszonylag hosszú kampány rövidítése. (A gyá- miatt a cigaretták el őállításához kb. 10%-kal
rak október eleji indításából legalább 16 ezer több dohányt használunk fel, mint a nyugat-
tonna többletcukorhoz jutnánk, ami több európai átlag, jóval magasabb a csomagolás
10 millió dolláros bevételi többletet jelen- kézimunka-igénye, és kétszer annyi gyártási
tene.) Az üzemek tiszta jövedelme széles inter- és csomagolási selejt képz ő dik. Dohánygyára-
vallumon változott, az eredményt rontotta a ink 1980-85 között kapacitásukat átlagosan
tő kés piacokra irányuló veszteséges cukorex- csak 70-80%-ban használták ki.
port. A gazdálkodási színvonalat jelzi, hogy Az eddig leírtak természetszer ű leg nem vá-
1982-ben csak 4 üzem volt nyereséges, és laszthatók el attól a közgazdasági környezett ő l,
csak a Pet ő házi Cukorgyár tiszta jövedelme amelyben az üzemek dolgoznak, s ő t ennek
volt számottev ő . A vertikumproblémák egyik egyenes következményeként jöttek létre.
sarkköve a melléktermékek (leveles répafej, Éppen ezért Bélteky B., Barta A-né és Borsos J.
szelet, melasz) nem megfelel ő hasznosítása. is igen nagy teret szentel munkájában a közgaz-
A képz ő dő mintegy 2 millió tonna leveles dasági összefüggések (költség-hozam-jövedelem)
répafejb ő l 1,4 millió tonna kárba vész: haszno- elemzésének, valamint az egész vertikumot
sítása 70 ezer ha tömegtakarmány-termesztés- átfogó kooperációs kapcsolatoknak, a verti-
re lekötött szántóterületet szabadítana fel. A kális és horizontális integráció kérdéskörének.
répaszelet ésszer ű bb felhasználásával a siló- A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cukor-
kukorica-terület és a takarmányozási költségek répa-termesztés nagyon megdrágult. A ráfordí-
is csökkenthető k lennének. A melaszból pedig tások növekedésének ágazati sorrendjében a cu-
— szeszipari és mez ő gazdasági (takarmányozási) korrépa-termesztés igen „el ő kel ő - helyen áll:
hasznosítása mellett — értékes, dollárért besze- a relatív sorrendben a harmadik, az abszolút
rezhet ő termékek (butanol, aceton, citromsav) rangsorban pedig a második. Bélteky azt is be-
készíthet ő k. Egy ilyen, az importot 80%-ban bizonyította, hogy az alacsonyabb hozamszin-
csökkent ő citromsavüzem 600 millió Ft-ba ke- ten az átlagtermés, a magasabban viszont a
rülne, ami a nettó devizahozamból 3, a nyere- cukortartalom növelésével könnyebb többlet-
ségbő l 4-4,5 év alatt megtérülne. bevételt elérni. 4 t/ha cukorhozam alatt vesz-
A növényolaj-vertikumban az alapanyag- teséges a termesztés; átlag feletti jövedleem
termelés és a feldolgozás között az új martf ű i 6-6,5 t/ha-os átlagnál realizálható. A hektáron-
gyár megépítése ellenére sincs összhang. A gyá- kénti növényszám és a m ű trágyázás er ő sen hat
rak (különösen a f ővárosiak) m ű szaki színvo- a jövedelemtömegre: a t ő szám növekedésével
nalában még sok a kívánnivaló. Az olajkihoza- a tiszta jövedelem is n ő ; a legmagasabb tiszta
tal az utóbbi id ő ben az elmúlt két évtized át- jövedelmet a legnagyobb fajlagos m ű trágya-
lagához képest romlott: a daraolaj értéke és a felhasználással érték el. A tiszta jövedelmet
héj olajtartalma n ő tt. Az olajtermelés látvá- sok nem számszer ű síthet ő tényez ő (időjárás,
nyos felfutása az alapanyag-mennyiség növeke- szervezettség, kártev ő k kártétele) is befolyásolja.
désének köszönhet ő . A szójafeldolgozás lénye- A vertikumban számos érdekellentét van a
ges kérdése a minél magasabb proteintartalom gyárak és a répatermel ő k között. A gyárak a
elérése. Amíg az import szójadara emészthe- jobb min ő ség ű , magasabb cukortartalmú répa
tő nyersfehérje-tartalma 48-50%, addig a hazaié termeltetésében, a gazdaságok viszont a ter-
csak 42%. A feldolgozási fehérjeveszteség 1500 mésátlag-növeléssel sokkal könnyebben elérhet ő
tonna, az ebb ő l ered ő többletkiadás kb. 1 millió nagyobb bruttó cukortömeg elérésében érde-
dollár. keltek. Ellentét van a répa átadása—átvétele
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
138
id ő pontjának meghatározásában is. A szántó- ágazat jövedelemviszonyait javítaná a jobb mi-
földi tárolás cukorvesztesége a termel ő t sújtja, n ő ség ű , nagyobb olajtartalmú alapanyag, a ma-
mivel a mennyiségi-min ő ségi átvétel a répa ki- gasabb olajkinyerés, az exportárak növekedése
tárolásakor történik. A szubjektív megítélés és a költségek csökkentése.
miatt a felek ellentétbe kerülnek a répa tiszta- A horizontális integrációt megvalósító ter-
ságának megállapításánál, és a fejezetlen répa melési rendszerek m ű ködésének eredménye
arányának meghatározásánál is: egyrészt a feje- felemás: a rendszerek széleskör ű en elterjedtek
zetlen répa a minta átlagos cukortartalmát és gyorsan fejl ő dtek a napraforgó termesztésé-
rontja, így csökkenti az árszintet, másrészt a ben, ugyanakkor er ő sen változó eredményeket
fejezetlen répa arányában végrehajtott tömeg- produkáltak a repce, az olajlen és a szója ter-
levonás hátrányos helyzetbe hozza a termel ő t, mesztésében. A kritikai értékeléshez hozzá-
mivel az ipar a fejezetlen répa kétségtelenül ne- tartozik, hogy a rendszerszer ű olajnövény-ter-
hezebb feldolgozása ellenére is végs ő soron el- mesztés a kívánt termelési színvonalon még
lenérték fizetése nélküli többletcukorhoz jut. mennyiségben sem érte el a várt eredményt,
Közös érdek viszont a répatermesztés m ű szaki- a min ő ségi termelésben pedig csak a kezdeti
technikai színvonalának emelése, a termel ő k jó lépéseknél (napraforgó), vagy még ott sem tar-
min ő ség ű vet ő maggal, gépekkel, vegyszerrel, tunk. A min ő ségi termelés érdekeltségi viszo-
m ű trágyával való ellátása. Sok még a teend ő nyai nem jöttek létre. Üzemi szinten a feladat
a horizontális integrációs kapcsolatok fejleszté- a különböz ő növényterrnesztési ágazatok ará-
sében is, mivel más, sikeres ágazatokkal össze- nyos fejlesztése. Ezért több növény különbö-
vetve a cukorrépa-termesztés a vilgászínvonal- ző technológiáit összehangoltan kell kialakítani.
hoz képest csak közepes színvonalú. Alapvet ő Ez az olajnövényeknél a gabona-termesztéssel
probléma, hogy a szakmai ismeretek szintjéhez való közös fejlesztést kell, hogy jelentse.
képest a szervezettség, a kivitelezés min ő sége Egészen más jelenségek figyelhet ő k meg a
az üzemek egy részénél nem megfelel ő , és ez- dohányvertikumban: az er ő s jövedelemelvonás
idáig nem figyeltünk eléggé a különböz ő term ő - miatt az ágazat eljutott oda, hogy lassan a lé-
helyi adottságokhoz igazodó technológiai válto- téért küzd. Ezt bizonyítja az, hogy a dohány-
zatok kidolgozására sem. termesztés 1980 óta a költségek gyors és arány-
Az olajnövény-termesztésben a termelési té- talan növekedése miatt veszteséges. A feldol-
nyező k (földmin ő ség, termésátlag, m ű trágyázás, gozóüzemek befizetési kötelezettségei n ő nek,
termelési költség) változásai különböz ő mérték- a fejlesztési források csökkennek. Míg az élel-
ben befolyásolják a jövedelem változást. Ez miszeripar átlagában — a jelenlegi értékarányo-
a napraforgónál közel 70% (termésátlag 62%, kat tekintve — az állóeszköz-állomány átlagos
földmin ő ség 5%, m ű trágyázás 1,5%), míg a életkora 11,0% nullára írt gépek és berendezé-
repcénél csak mintegy 42% (termésátlag 30%, sek mellett 5,84 év, addig a dohányiparban
földmin ő ség 4%, m ű trágyázás 8%). A jövede- mindez 22,4% és 10,3 év. Ha az iparág terme-
lemráta alapján végzett számítások azt mutat- lékenysége csak fele a világszínvonalnak. Vizsgá-
ják, hogy a jövedelmez ő ség optimuma mind- latok szerint a dohány, mint állami jövedék
egyik olajnövény esetén a közepes (repce) egyedül akkora forrást képez, mint az egész
vagy jó (napraforgó, olajlen) földmin ő ségénél, élelmiszeripar. Az élelmiszertermelés 1979-83
magas termésátlagnál és 500 ha-nál nagyobb közötti 100 milliárd Ft-os támogatásából 35
term ő területnél, illetve ezek együttesénél van. milliárdot a dohányipar fedezett: azaz az élel-
Jelenleg a napraforgó a versenyz ő ágazatokkal miszerek támogatásának egyharmadát a dohány-
(búza, kukorica, cukorrépa) szemben verseny- zókra hárítottuk át. A kötlségvetési terhek
képes, mivel a gyengébb min ő ségű talajokon is ilyen mérv ű átcsoportosítása a lakosság 40-
nagyobb jövedelmet ad, mint más kultúrák a 45%-át kitev ő dohányzókra már a t ű réshatár
sokkal jobb min ő ség ű földeken. felé közelít. Eredmény: a stagnáló fogyasztás
A veszteséges szójafeldolgozást leszámítva az eltolódik a gyengébb min őségű , ártalmasabb
olajnövény-feldolgozás gazdaságos tevékenység. cigaretták felé.
Az ipar nyeresége a feldolgozás legnagyobb A dohánytermesztés jövedelmez ő ségét a ho-
kötlséghányadát adó alapanyag felvásárlási árá- zamszint, a beváltási ár és a költségszínvonal
tól függ. A költséges lényegesen befolyásolja befolyásolja. A fajta helyes megválasztásával,
a melléktermék (olajdara ► ára is. A feldolgozás megfelel ő agrotechnikával 25- 30%-os termés-
gazdaságossága 1977-t ő l 1983-ig javult. Az növekedést és min ő ségjavulsát lehetne elérni.
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
139
A termesztés fejl ő döse alapvet ő en az igénye- a széles horizontú, makrofolyamatokra kon-
sebb Virginia-fajták elterjedését ő l, a pontos centráló, országos lépték ű vizsgálódás óhatat-
technológiától, és a term ő helyi adottságokhoz lanul azt eredményezi, hogy területi különbsé-
való igazodástól függ. A vertikum szervez ődésé- geket, kistérségi hatásokat, mikrofolyamatokat
nek súlypontja a mez ő gazdasági termelés és az nem vizsgálnak. Ez nem lévén céljuk nyilván-
első dleges feldolgozás. Itt van az eszközállo- valóan nem is kérhet ő számon rajtuk. Ám a
mány és a munkaerő 70%-a, alapvet ően ez ha- jelen gazdasági helyzetben — amikor az alul-
tározza meg a vertikális integráció eszközhaté- ról történ ő rugalmas szervez ődést az élet min-
konyságát és jövedelmez ő ségét. Legfontosabb den területen egyre inkább kikényszeríti —
szervezési feladat a dohánygyárak alapanyag- nem mondhatunk le az „alulról", a kistérsé-
szükségletének folyamatos biztosítása. Ez leg- gek, sz ű kebb közösségek szempontjából törté-
alább 2 évi mennyiség készletezését igényelné. nő , döntő en a területi különbségekre koncem-
A költségek bőven megtérülnének a tárolt rál ő regionális tudományos vizsgálatokról. l'gy
dohány jobb min ő sége által elérhet ő többlet- tárhatók fel egy régió, egy kisebb térség, vagy
bevételbő l. A modellszámítások azt tanúsít- egy-egy gazdasági egység szintjén már ma is
ják, hogy az ágazat a mostani termelési-gazda- meglévő ki nem használt latens lehet ő ségek,
sági-hatékonysági-jövedelmez ő ségi helyzetben magyarázhatók meg társadalmi jelenségek, fo-
önerő bő l nem képes az indokolt mérték ű bő - lyamatok okai, hatásai és eredményei. E sorok
vített újratermelésre. Változtatni kellene az ár, írója például az alföldi cukorvertikum területi
adó, támogatás, eszközellátás, verseny, integ- fejlő désének vizsgálata során kimutatta, hogy az
ráció rendszerén. A jelenlegi színvonal megtar- alapanyag-termelésben az alföldi gyári körze-
tását is csak a vertikális láncolaton belüli igen tek között jelent ő s különbségek vannak. A
szoros kutatási-fejlesztési-termelési kooperáció legjobb helyzetben a mez ő hegyesi és a kabai
biztosíthatja. A növekedés egyetlen árható út- üzem, a legrosszabban a mátravidéki és a sze-
jának az exportnövelés, a m ű szaki-technológiai rencsi gyárak vannak. Még nem jött létre a répa-
elmaradás felszámolásának pedig a tő kekon- termesztés területi optimuma: igen sok, gyá-
centráció és küls ő erő források igénybevétele rakhoz közeli jó adottságú gazdaság nem foglal-
látszik. kozik répatermesztéssel, ugyanakkor több távo-
Az élelmiszergazdasági vertikumok kutatásá- li gyenge adottságú üzemben gazdaságtalan ré-
nak — mint ahogy az eddigi ismertetésb ő l is patermesztés folyik. Jelent ő s a terméseredmé-
látható volt — egyik igen fontos szemléleti nyek indokolatlan területi szóródása. Ez gondo-
pontja a közgazdaságtudományi megközelítés. sabb agrotechnikával, pontosabb szervezéssel,
Ám úgy érezzük, hogy a téma az ilyen jelleg ű a répatermesztésnek a legjobb adottságú lösz-
vizsgálatokkal korántsem lezárt, annak egye- hátakra koncentrálásával lényegesen csökkent-
bek mellett számos földrajzi aspektusa is van. hető lenne; a termesztés színvonalát ugrássze-
A hazai mez ő gazdaság és élelmiszeripar kü- rű en lehetne emelni. A termesztés jobb területi
lönböző elemeinek, vagy egészének földrajzi elhelyezése csökkentené a szállítási távolságo-
(mint sajátos id ő- és tértudományi) szempon- kat és a fuvarozás költségeit. Szinte anakro-
tú vizsgálata hagyományosan fontos kérdés nizmusként hat, hogy a racionálisan elfogad-
volt, és ma is az e tudomány m ű velő i számára. ható 50 km helyett az átlagos szállítási távol-
Ezt bizonyítják Abonyiné Palotás J., Asztalos ság a mátravidéki gyáraknál (Hatvan, Selyp)
I., Bernát T., Eke P., Enyedi Gy., Hanusz Á., 113 km. Az üzemek között a feldolgozás kü-
Mészáros R., Molnár F., Mosolygó L., Papp A., lönböző paramétereiben is nagy különbségek
Sárfalvi B., Vuics T. ilyen jelleg ű m ű vei. vannak. Közös vonás viszont a magas cukor-
Ezzel együtt óhatatlanul felmerülnek az aláb- veszteség — alacsony cukorkihozatal, az ala-
bi kérdések: mi az élelmiszergazdaság megvál- csony fehércukor-hozam, a hosszú kampány-
tozott, végtermék-(vertikum-) szemlélet ű kuta- id őszak. Ezek eredményeként a magyar cukor-
tásában a földrajztudomány feladata? Mi az, gazdaság a megtermelt cukortömegnek csak
amivel a három könyv a vertikumvizsgálatok 72,4%-át képes végtermékként megjeleníteni.
során nem foglalkozott, nem foglalkozhatott? Ezt a nemzetközileg közepes értéket az alföldi
A szerz ő k metodikájában közös vonás, hogy üzemek Sarkad és Mez őhegyes kivételével nem
„felülrő l", az adott ágazat egésze szempontjá- érik el.
ból közgazdasági megközelítésben tesznek fel Az ilyen, és ehhez hasonló regionális prob-
kérdéseket, és kísérlik meg a válaszadást. Ez lémák vizsgálata hasznos, a képet teljessé tev ő
RECENZIÓK
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 131-140. p.
140
kiegészítő i lehetnek a közgazdászok egy-egy anyagtermelés és -feldolgozás területi össz-
vertikumról végzett áttekint ő elemzéseinek. A hangjának kérdései); közlekedési-szállítási-infor-
problémakezelésben természetesen más szem- matikai kapcsolatok területi modelljének és az
pontú megközelítések is szükségesek; a kutatá- ezzel kapcsolatos optimum kérdések vizsgálata
soknak természeti földrajzi, illetve táradalom- (pl. a szállítás ütemézési, szervezési, szerkezeti
tudományi vonatkozásai is vannak. Ezek rend- és költségviszonyainak feltárása, a szállítás op-
kívül széles skálán mozoghatnak aszerint, timalizálása stb.).
hogy a vertikumokhoz való kapcsolódás hatá- A vertikumok kistérségi hatásainak vizsgá-
rait hol húzzuk meg. lata (p1. lehet-e — és ha igen, milyen módon —
E rövid problémafelvetés keretében néhány egy vertikum egy-egy üzeme településfejleszt ő
— általunk kutatásra érdemesnek tartott — ter- erő ? stb.); A mez őgazdasági nagyüzemek osz-
mészeti, illetve gazdasági földrajzi kérdéskört tályozása, tipológiája, az innovációs központok
említünk. Ilyen például: területi-termelési hatásainak, az innováció tér-
A természeti földrajzi tér (mint a gazdál- beli terjedésének vizsgálata (pl. termelési rend-
kodás immanens része, és mint a társadalmi- szerek, rendszerközpontok hatásainak bemuta-
gazdasági folyamatok színtere) er ő forrásainak tása, értékelése); Különböz ő vertikum-fejleszté-
(talaj, domborzat, éghajlat, vízrajz stb.) általá- si programok által indukált társadalmi-gazdasá-
nos számbavétele, komplex értékelése (pl. gi jelenségek térségi vizsgálata (pl. az Intenzív
agroökológiai-potenciál felmérése, talajértékelés Gabonatermelési Program regionális aspektusai-
stb.); A mez ő gazdasági termelés (pl. egy-egy nak kutatása ► , a változó gazdasági szabályozó-
növény termesztése, halászat, egy adott állat- rendszer területi hatásainak vizsgálata (pl.
tenyésztési ágazat, erd ő gazdálkodás stb.) szem- mező gazdasági és élelmiszeripari nagyüzemek
pontjából különböző lépték ű térségek (pl. differenciálódása, a kisgazdasági termelés reagá-
kistérség, megye, régió, ország) értékelése (pl. lásai stb. ► .
optimális term ő tájak, állattenyésztési körzetek Vertikumok társadalomföldrajzi hatásainak
meghatározása); Az emberi tevékenység környe- vizsgálata (p1. a foglalkoztatásra, az ingázás
zeti hatásainak vizsgálata (pl. már ma is éget ő alakulására, a településekre stb. ► ; A vertiku-
környezetvédelmi problémák és potenciális ve- mok történeti földrajzi bemutatása, hazánk
szélyek feltárása stb.), a megoldás különböz ő gazdasági fejl ő désében játszott szerepük érté-
módozatainak keresése. kelése (pl. hogyan alakult ki és fejl ő dött egy-
A gazdasági földrajzi kapcsolódások is sok- egy vertikum napjainkig? stb.).
rét ű ek lehetnek. Ezek nemcsak agrárföldrajzi Természetesen tisztában vagyunk azzal,
területeket ölelnek fel, hanem kiterjednek a hogy a vertikumokkal kapcsolatos itt felsorol-
régiókutatás más — a vertikumokhoz lazábban tak még más nem kevésbé fontos és kutatásra
kapcsolódó — ágaira is, úgymint: érdemes földrajzi és egyéb társadalomtudo-
Az élelmiszergazdasági vertikumok egyes mányi szempontú témákkal égeszíthet ő k ki.
elemei között termelési, iparirányítási, telephe- Azt is tudjuk, hogy a leírt elképzelések lénye-
lyi kapcsolatok térbeli rendjének meghatáro- ges vagy kevésbé lényeges volta, attól függ ően
zása (pl. a mez ő gazdasági termel ő k, a felvásár- ki mit tart fontosnak, vitathatók. Az azonban,
lók és a feldolgozók közötti kapcsolatok föld- hogy a mai magyar valóságot és ezen belül az
rajzi összetev ő inek vizsgálata); A vertikumok élelmiszergazdaságot sokrét űen (köztük földraj-
mint komplex rendszerek térbeli megjelenésé- zi aspektusból is) kell elemezni, úgy véljük,
nek, szervez ő désének kutatása (pl. a nyers- nem vitatható.
Tájékoztatjuk a kedves olvasót, hogy technikai okok miatt a 88/4. sz. 1989 februárjában,
a 89/1 szám pedig április els ő felében jelenik meg. A késésért a nyomda nevében is elnézést
kérünk.
a szerkeszt őség