Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 107
MAGYAR REGIONÁLIS BANKKÖZPONTOK
FELKUTATÁSA ÉS AZONOSÍTÁSA
(Exploring and Identifying of the Hungarian
Regional Bank Centres)
WÁGNER ILDIKÓ
Kulcsszavak:
bankközpont bankrendszer fiókhálózat
A szerz ő többféle adat és mutató segítségével próbálta feltérképezni és beazonosítani a Budapesten kívüli
magyar regionális bank- és pénzügyi központokat. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a legna-
gyobb gyakorisággal az öt vidéki — magyarországi léptékben gondolkodva — nagyvárosban fordulnak el ő
olyan központi funkciók, amelyek a többi város közül mintegy kiemelik ezen nagyvárosokat. Összességé-
ben megállapítható, hogy nemcsak a fejlett piacgazdaságokban, hanem hazánkban is bizonyos alapvet ő
pénzügyi funkciók és intézményi formák (például bankok) földrajzilag s űrűbb eloszlásban vannak jelen a
gazdasági térben.
Bevezetés
A fejlett piacgazdaságokban bizonyos alapvet ő pénzügyi funkciók és intézményi
formák (például bankok) földrajzilag s űrűbb eloszlásban vannak jelen a gazdasági
térben, mint az egyéb, specializáltabb pénzpiaci funkciók és intézmények (például
tőzsdék, kockázati t ő ketársaságok), amelyekre inkább az er ősebb térbeli koncentrá-
lódás a jellemző . Ugyanúgy, mint más gazdasági ágazatokban, a pénzügyekben is
jellemző az agglomerálódás, a fejl ő dési tradíciók és a helyi meghatározottság, illet-
ve az egyes városi centrumokban, régiókban megfigyelhet ő a történetileg kialakult
klaszterképződés. Ebből következő en a település/városhierarchia nagymértékben
pénzügyi hierarchia is egyúttal, így a legtöbb országnak számos regionális és egy-
egy kiemelkedő nemzeti bank- és pénzügyi centruma van.
A magyar fiókhálózat elmúlt id őszaki bő vülését áttekintve megállapítható, hogy a
kétszintű magyar bankrendszer kiteljesedésének „nyertesei" a településhierarchia
magasabb fokán álló városok, azaz a f ő város mellett a megyeszékhelyek. Jelen
tanulmányban a továbbiakban ezen települési szintre (megyeszékhelyek) vonatko-
zóan végzünk összehasonlító felmérést az alábbi mennyiségi és min őségi ismérvek
alapján a lehetséges magyar bank- és pénzügyi központok azonosítása céljából:
— banki hitelintézetek száma;
— külföldi bankok és egyéb magyarországi képviseletek száma;
— banki hitelintézetek székhelyeinek száma;
— áru/értékt őzsde működik-e a vizsgált városban;
— bankfiókok száma;
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
108 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
— a bankok szervezeti felépítése, különös tekintettel a bankközpontok, illetve
adott területen központi funkciót ellátó fiókok elhelyezkedésére és azok f ő
funkcióinak tartalmára;
— a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak száma, aránya és változása az elmúlt
időszakban (Wágner 2004).
Pénzügyi központok alatt a továbbiakban olyan földrajzilag jól meghatározható
helyeket értünk, ahol magas szintü bank- és pénzügyi szolgáltatások koncentrálód-
nak (Wágner 2004). A pénzügyi aktivitást pedig a fentiekben meghatározott jellem-
zőkön keresztül írjuk körül.
Vidéki bankközpontok azonosítása
A vizsgált mennyiségi és min őségi ismérvek alapján megállapítható, hogy a két-
szintű bankrendszer elmúlt id őszakban bekövetkezett „kiteljesedése" ellenére a
bank- és pénzügyi rendszer er őteljesen főváros-centrikus maradt. Ennek ellenére a
fővároson kívül néhány város meger ősödése és szerepének növekedése tapasztalható.
Hazánk esetében ez az öt vidéki nagyváros (Debrecen, Gy őr, Miskolc, Pécs, Szeged)
bank- és pénzügyi szektorban játszott szerepének felértékel ődését jelenti (Wágner
2004). Ezért a továbbiakban ezen városok kiemelt vizsgálatával foglalkozunk.
Szervezetek száma, típusa
Elsőként a banki hitelintézetek székhelyválasztását vizsgáljuk meg. A soproni
székhellyel alapított SOPRON BANK Rt.-t leszámítva valamennyi banki hitelinté-
zet székhelye a fővárosban található. A szövetkezeti formában m űködő takarékszö-
vetkezetek székhelyei Budapesten kívül helyezkednek el. Önmagában a takarék-
szövetkezetek' székhelyéül választott települések azonban nem válnak bank- és
pénzügyi központtá, mivel ezen települések gazdaságban betöltött szerepe csekély-
nek tekinthet ő olyan főbb mutatók alapján, mint például az 1 lakosra jutó GDP,
működő vállalkozások száma, népesség, más banki és pénzügyi szerepl ők jelenléte,
foglalkoztatottak száma stb. Mindez pedig a takarékszövetkezetek általános straté-
giai célkitűzéseivel is összefügg. Ugyancsak nem fordulnak el ő a városi rangú tele-
pülések között külföldi banki székhelyek, illetve nemzetközi szervezetek székhe-
lyei. Tőzsdék sem működnek itt.
2002. végén a banki szerepl ők száma 28. Ebből 13-nak van országos kiterjedés ű
fiókhálózata, amelyek mindegyike az öt vidéki nagyváros (Debrecen, Gy őr, Mis-
kolc, Pécs, Szeged) mellett további négyben (Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza,
Székesfehérvár) fordul csak el ő a leggyakrabban, akár több fiókkal is. A 10 egyéb
banki hitelintézet közül a lakossági ügyfelek kiszolgálása céljából létrehozott föld-
hitel- és jelzálogbankok (3 db) mellett a lakás-takarékpénztáraknak (2 db) van 1-1
területi koordinációs vagy tanácsadó irodája szinte kizárólagosan az öt vidéki nagy-
város valamelyikében. A bankcsoportokhoz tartozó szerepl ők a bankok fiókhálózatát,
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 109
üzletkötőket, vagy más értékesítési partnereket vesznek igénybe konkrét üzleti
tevékenységük gyakorlása során, így érthet ő módon a szervezet területi kiépítésére
sem került, illetve kerül sor.
Fiókhálózat
Jelenleg a bankfiókok közel egyharmada található a f ővárosban. A megyeszékhe-
lyen található fiókok teszik ki a hálózat másik közel egyharmadát. A megyeszékhelyi
átlagos fiókszám 18, ami csak az öt vidéki nagyváros (ahol 23-27 között szóródik a
fiókszám), a főváros közelsége, illetve a magasabb arányú külföldi t őkebeáramlás
miatt Székesfehérvár (20), továbbá Nyíregyháza (20) esetében magasabb.
A fiókok számában mutatkozó különbség önmagában még nem jelenti a pénzügyi
szolgáltatások közötti min őségi különbséget. Hiszen a különböz ő településszinten
lévő egységekben is ugyanazon szolgáltatásokkal várják a bankok ügyfeleiket. A
pénzügyi szolgáltatások értékesítése, a bankok sikeres m űködése, piaci részesedé-
sük megtartása/növelése nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudják felmérni
ügyfeleik preferenciáit, és ehhez milyen mértékben képesek alkalmazkodni. Éppen
ezért a bankoknak tisztában kell lenniük a kiszolgálandó piacot alkotó ügyfeleik f őbb
jellemző ivel, piaci szegmenseket kell kialakítaniuk, és az egyes szegmensekben al-
kalmazandó értékesítési stratégiájukat ennek figyelembevételével kell kidolgozniuk.
A piac szegmentálható a termékek/üzletágak alapján. A széles banki termékpalet-
tából adódóan megkülönböztethet ő betét-, értékpapír-, lízing-, jelzáloghitel stb.
üzletág. A lakossági ügyfelek növekv ő igényei miatt azonban eltolódás következett
be a termék/üzletágcentrikus szolgáltatásnyújtástól a hosszú távú, ügyfélcentrikus
szemléletmód felé, amelynek központi kérdése, hogy adott ügyfél mennyi profitot
hoz a banknak. Az IT fejl ődése pedig már lehet ővé teszi a rendelkezésre álló adatok
ügyfélközpontú, ill. kisebb ügyfélcsoportok szerinti feldolgozását, így jellemz őik
főbb megállapítását. Ennek alapján általában az alábbi szegmenseket különböztetik
meg a bankok: lakossági (retail), vállalati (corporate), illetve önkormányzati ügyfe-
lek. Összességében megállapítható, hogy az ügyfelek számára — az IT fejl ődése
által lehető vé vált e-banking ellenére — fontos maradt a gyorsaság és a bank-ügyfél
közötti személyes kapcsolat megléte, tekintettel az ügyletek bizalmi jellegére.
Utóbbiak kiemelten fontosak a bankhitellel is gazdálkodó vállalatok számára. Ép-
pen ezért érthet ő módon, a helyi szinten lévő, megfelel ő döntési hatáskörrel felru-
házott fiókok versenyel őnyre tesznek szert a fő városi központtal és a többi egység-
gel szemben, az információs aszimmetria csökkenésén keresztül megfelel ő bankkö-
zi koordináció és egységes területi információszolgáltatás alakul ki a bankon belül,
továbbá a fiókok mind aktívabban kapcsolódhatnak be m űködési területükön a
források újraelosztásába. Ezen kívül a vállalatok testre szabottabb, ügyfélközpontú
kiszolgálása is megvalósulhat.
Mindezt a bankok szervezeti-irányítási felépítésének az 1990-es évek közepét ől
tapasztalható átalakulása (a centralizálttól a decentralizált modell felé történ ő el-
mozdulás) is támogatta, s egy magasabb szervezeti-irányítási koncentráció valósult
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
110 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
meg, kialakultak a területi bankközpontok. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy
a régióközpontok kivétel nélkül a vállalati ügyfeleket kiszolgáló fiókok közül kerül-
tek ki, ami figyelembe véve a hazai bankok vállalatfinanszírozásban játszott megha-
tározó szerepét nem tekinthet ő meglepőnek2.
Szervezeti felépítés
A fiókok mennyiségi vizsgálata mellett célszerű azok hálózaton belüli szerepének,
funkciójának az áttekintése is. Szervezeti-irányítási szempontból hierarchikus (alá-
fölérendeltségi) viszony jellemzi a több megyét felölel ő terület központi fiókjának
(ún. régióközpont) és a területen lév ő fiókoknak a kapcsolatát. Az egyes bankok
szervezeti felépítését megvizsgálva ezen nagyobb összefügg ő területekre kezdetben
általában az igazgatóság/területi igazgatóság elnevezést használták, 1995/96-tól
mindinkább elterjedt a régió/regionális igazgatóság elnevezés i. A régiók/regionális
igazgatóságok központi fiókjai pedig a régió/regionális igazgatóság központjaivá
váltak (a továbbiakban röviden: régióközpont). A régióközpontok az országos köz-
pont és a helyi fiók között elhelyezkedve a középszintet jelentik. A következ ő ábra
sematikusan és kissé leegyszer űsítve mutatja be egy hierarchikus fiókhálózat fel-
építését (1. ábra).
A régióközpont irányítási, szervezési, tervezési feladatokat lát el területére vonat-
kozóan. Továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a régióhoz tartozó fiókok felett.
Ezzel egyidej ű leg folyamatosan értékeli és koordinálja a fiókok tevékenységét.
Nagyobb szervezettel rendelkez ő bankok esetén adminisztratív feladatokat is ellát a
régióközpont (például a fiókoktól összegy űjtött adatok feldolgozását követ ően adat-
szolgáltatás a központ felé, portfólió min őségének figyelése stb.). Ez utóbbi a leg-
inkább centralizálható megfelel ő számítástechnikai háttér esetén. A régióközpont
döntési hatásköre termékek árazására, illetve egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal
szembeni kötelezettségvállalásra vonatkozóan kerül meghatározásra konkrét régió-
vezetőre lebontva. A döntési hatáskör a legtöbb bank esetében abszolutizált, azaz
konkrét összegekhez vagy mértékekhez kötött, és bankon belül is eltérés lehet kü-
lönböző régióvezetők döntési szintjében (ami függ a szakmai tapasztalattól, kapcso-
latrendszert ő l, a régió adottságaitól, az ügyfelek elvárásaitól, a versenytársaktól
stb.). Kisebb összeg ű banki kötelezettségvállalás esetén egyszemélyi döntéshozatal
jellemző, amikor is az üzleti vezet ő (fiókvezető, régióvezető) a vonatkozó szabá-
lyok betartása mellett hozza meg a kompetenciájába tartozó döntést. Nagyobb ösz-
szeg esetén érvényesül a „négy szem" alapelv: a megfelel ő végzettséggel és tapasz-
talattal rendelkez ő , döntési kompetenciával felruházott, banki üzleti érdekeket szem
el őtt tartó üzleti vezet ő jellemzően a tőle elkülönült, független szervezeti egységhez
tartozó kockázatkezel ővel közösen, konszenzusra törekedve hozza meg döntéseit
bizonyos összeghatár felett4 . Az ügyfelek részére értékesítend ő szolgáltatások árazá-
sára vonatkozó, régióvezet ői hatáskört meghaladó, nagyobb mérték ű kedvezmé-
nyek, illetve standard mértékekt ől való eltérések döntési szintje azonban Budapest.
A régió élén álló régióvezető gyakorolja a munkáltatói jogot a régióhoz tartozó
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 111
fiókok dolgozói felett. A bankok humánpolitikai gazdálkodása ezt leszámítva azon-
ban alapvetően fővárosközpontú. A régióközpontban szakmai és szakember kon-
centráció is megvalósul azzal, hogy a vállalati hitelezéssel foglalkozó, fels őfokú
végzettséggel rendelkez ő személyeken kívül a kockázatkezelési szervezeti egység-
hez tartozó személyek mellett a hiteladminisztrációval és -ellen őrzéssel foglalkozó
személyek is ezen a szinten vannak jelen. Szervezeten belüli megjelenésük a tágabb
értelemben használt pénzügyi foglalkoztatottak számát növelheti.
1. ÁBRA
Lehetséges fiókhierarchia
(A Possible Branch Hierarchy)
Felső szint BANKKÖZPONT
(bankstratégia kidolgozása, célkit ű-
zések meghatározása és lebontása a
fiókhálózatra, banküzemi funkciók
működtetése SZMSZ kidolgozása
stb.)
irányítás, • •
Jelentés, vissza-
ellenőrzés csatolás
Középső szint RÉG ÓKÖZPONTOK
(többmegyés területen teljes kör ű szolgáltatást
nyújtanak a vállalati és lakossági ügyfelek részére +
az alárendelt fiókok számára központként funkcio-
nálnak a ledelegált, kapott többletjogosítványokból
adódóan)
t1
je entés, vissza- irányítás,
csatolás ellenőrzés
Alsó sz int BANKF1ÓKOK
(helyi kirendeltségek, amelyek csak
elsődleges szolgáltatásokat nyújtanak)
Vállalati fiókok Lakossági fiókok
(lakossági ügyfelek mellett (kizárólag lakossági ügyfelek
vállalati ügyfelek részére is részére nyújtanak szolgálta-
teljes körű szolgáltatást tást, de teljes körűen)
nyújtanak)
Kirendeltségek
(csak bizonyos ügyfelek
részére nyújtanak meg-
határozott szolgáltatást)
Forrás: Saját szerkesztés.
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
112 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
Konkrét szervezeti felépítések bankonként
Az egyes bankok konkrét szervezeti felépítését áttekintve megállapítható, hogy
2002-ben a 28 bankból 13-nak (tehát kevesebb, mint felének) van országos fiókhá-
lózata. A többi jellemz ő en csak Budapesten van jelen 1-1 egységgel. A 13 bank
közül kettőnél több szintű szervezeti felépítése az alábbi hat banknak van: BB,
ERSTE, K&H, OTP, Postabank és Raiffeisen. A hat bank a teljes fiókhálózat vala-
mivel több, mint 80%-ával rendelkezik. A hat bank régióközpontjai kivétel nélkül
megyeszékhelyeken találhatók. Az öt vidéki nagyvárosban (Pécs — 5, Gy őr — 5,
Miskolc — 5, Debrecen — 4, Szeged — 4) legalább négy banknak van régióközpontja,
míg a további öt megyeszékhelyi városban (Székesfehérvár — 3, Kecskemét — 2,
Salgótarján — 2, Zalaegerszeg — 2, Szombathely — 1) 1-3 banknak van régióköz-
pontja (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
Néhány megyeszékhely összehasonlítása hitelintézeti ellátottság szempontjából, 2003
(The Comparison of Some County Seats by the Supply of Credit Institutions, 2003)
Jelenlév ő Takarékszövetkezeti Regionális
Megnevezés bankok székhelyek bankközponti szerep
száma (db) gyakorisága
Debrecen 13 0 4
Győr 13 1 5
Miskolc 13 0 5
Pécs 13 0 5
Szeged 13 3 4
Magyarország 28 189 —
Megjegyzés: Regionális bankközponti szerepkör alatt értend ő: régiós szervezeti felépítéssel rendelkez ő
bankok közül hánynak van területi központja az adott településen.
Forrás: Magyar Pénzügyi és Tő zsdei Almanach, valamint a Területi Statisztikai Évkönyv
éves kiadásai alapján a szerz ő szerkesztése.
Foglalkoztatottak
A bank- és pénzügyi szférában foglalkoztatottak 5 száma és az összes foglalkozta-
totton belüli aránya a kétszint ű bankrendszer létrejöttét ől kezdve 1996-ig folyama-
tos növekedést mutatott (2. táblázat). Ezt követő en csökkenés volt tapasztalható
számos okra visszavezethet ő en. Így a csökkenés a klasszikusan nem banki szolgál-
tatási jellegű tevékenységek (például bérszámfejtés és könyvelés, irodaszer beszer-
zések bonyolítása stb.) „kiszervezése" mellett az összeolvadások, a technológiai
fejlődés, valamint új foglalkoztatási formák megjelenésének (például a teljesít-
ményorientáltság érvényesítése céljából egyéni vállalkozók alkalmazása az áruköl-
csönök bonyolításánál, biztosítási ügyleteknél stb.) együttes hatása miatti létszám-
csökkentésekkel magyarázható.
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 113
2. TÁBLÁZAT
A pénzügyi és összes foglalkoztatott számának alakulása, 1992-2002
(The Development of the Number of Total Employments and in Financial Sector,
1992-2002)
Nemzetgazdasági ág 1992 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Pénzügyi tevékenység
és kiegészítő szolgál- 68,7 83,3 83,3 81,8 80,9 84,3 78,9 75,3
tatásai (ezer fő)
Ebből: Budapest
na 30 30 30 31 31 32 36
részesedése (%)
Foglalkoztatottak
4025,7 3648,1 3646,3 3697,7 3811,5 3856,2 3868,3 3870,6
összesen (ezer fő)
Ebből: Budapest
na 18 18 18 18 19 19 20
részesedése (%)
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv éves kiadásai alapján a szerz ő szerkesztése.
Hosszú évek után először 2000-ben ismét n őtt a szektor foglalkoztatottjainak
száma. A növekedés — amit mindenekel őtt a dinamikusan b ővülő lakossági szolgál-
tatások tettek lehet ővé (például jelzáloghitelezés beindulása) — azonban csak átme-
netinek bizonyult, hiszen a 2002. év végén a pénzügyi foglalkoztatottak száma az
1996. év alattira csökkent. Utóbbi okaként a fúziók és létszámleépítések folytató-
dása említhető.
Összességében az 1996-2002 között bekövetkezett csökkenés ellenére a pénzügyi
szektor foglalkoztatásban játszott szerepe lényegesen nem változott, hiszen a pénz-
ügyi szektor változatlanul 2-3%-kal részesedik az összes foglalkoztatottból. Ez az
arány az EU tagországaiban is hasonló nagyságú, 2-4% közötti. A f őváros részese-
dése a vizsgált időszakban tartósan 30% körüli, ami meghaladja az összes foglal-
koztatott esetén számított 18%-os arányt. Mindez még inkább aláhúzza a pénzügyi
szektor főváros-központúságát.
Összességében tehát a pénzügyi foglalkoztatottak száma 1996-ról 2002-re
13,9%-kal csökkent. Budapest azonban kivételt képez, mivel ott 7%-os növekedés
tapasztalható. Mindez a főváros pénzügyi központi szerepének további er ősödésére
enged következtetni. A legnagyobb „vesztesek" a rendszerváltást követ ően kedve-
zőtlen gazdasági szerkezet ű megyék közül kerültek ki: Heves, Nógrád és Somogy
megye (2. ábra).
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
114 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
2. ÁBRA
A pénzügyi foglalkoztatottak számának relatív változása megyénként, 1996-2002 (%)
(The Relative Change of the Number of Employments by Counties, 1996-2002, %)
10,0%
5,0%
0,0% 1:1
-5,0%
-10,0%
-15,0%
-20,0%
-25,0% , °Változás ( %)
-30 0%
-35,0%
-40,0%
-45,0%
-50,0%
Országos átlag (-13,9%)
Megjegyzés: Az országos átlagot (13,9%-os csökkenés) egységnek tekintve. Az országos átlag az
Y-tengely nulla értékénél jelenik meg.
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv éves kiadásai alapján a szerz ő szerkesztése.
Összeg z és
A választ keresend ő többféle adat és mutató segítségével próbáltuk feltérképezni
és beazonosítani a Budapesten kívüli regionális bank- és pénzügyi központokat
Magyarországon. Ennek eredményeként összességében megállapítható, hogy a leg-
nagyobb gyakorisággal az öt vidéki — magyarországi léptékben gondolkodva — nagy-
városban fordulnak el ő olyan központi funkciók, amelyek a többi város közül mintegy
kiemelik ezen nagyvárosokat. Összességében tehát a hazai regionális bank- és pénz-
ügyi központok Debrecenben, Gy őrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden találhatók.
Ezek a városok a kétszintű bankrendszer 1987. évi kialakításakor már el őnnyel in-
dultak (historical determinism, path dependence), hiszen a korábbi, szocialista érában
tudatos területfejlesztési politika eredményeként Budapest ún. ellenpólus városaiként
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 115
emelték ki őket a településszerkezeten belül. Kezdeti el őnyüket megtartva a bank-
rendszer kiteljesedése idején, vidéki regionális bankközponttá „n őtték ki" magukat.
A bankközpontok kivétel nélkül az adott régión belül kedvez őbb gazdasági para-
méterekkel (GDP-b ől való részesedés, 1 főre jutó GDP, TOP 200 székhelyeinek
száma, közép- és nagyvállalatok székhelyeinek száma, m űködő vállalkozások szá-
ma, lakosság nagysága, munkanélküliség stb.) jellemezhet ő megyék megyeszékhely
városai közül kerülnek ki, azaz a településhierarchia magasabb fokán álló település-
sel esnek egybe.
A regionális igazgatóságok térbeli kiterjedése és az általuk ellen őrzött terület
nagysága csak többé-kevésbé felel meg a hatályos statisztikai-tervezési régió beosz-
tásnak. Központjaik nagyjából egybeesnek a — hivatalosan ugyan nem deklarált —
közigazgatási régióközpontokkal (Debrecen, Gy őr, Miskolc, Pécs és Szeged).
A Budapesten kívül létez ő, magasabb pénzügyi szolgáltatások nyújtására és na-
gyobb térség kiszolgálására képes regionális bankközpontokon belül nehéz sorren-
det felállítani, mivel a hazai „mez őny" elég kiegyenlített, lényegi különbségek nin-
csenek közöttük, amint az a 3. táblázatban összefoglalt adatok alapján is jól látható.
3. TÁBLÁZAT
Regionális bank- és pénzügyi központok összehasonlítása (2001, 2002)
(The Comparison of Regional Bank and Financial Centres, 2001 and 2002)
Takarék- Regioná-
Jelen - Jelenlévő
szövetke- Bank- Pénzügyi lis bank-
lévő nem banki
Megne- zeti szék- fiókok foglalkoz- központi
bankok pénzügyi
vezés helyek száma tatottak szerep
száma közvetítők
száma (db) száma (fő) gyakori-
(db) száma (db)
(db) sága
2002 2002 2002 2001 2002
Debrecen 13 0 22 25 1 632 4
Győr 13 1 36 27 2 073 5
Miskolc 13 0 40 24 2 108 5
Pécs 13 0 35 23 1 610 5
Szeged 13 3 37 25 1 573 4
Magyar-
28 189 1 168 52 748 —
ország
Megjegyzés: A pénzügyi foglalkoztatottak száma megyére vonatkozó adat.
Regionális bankközponti szerepkör alatt értend ő : régiós szervezeti felépítéssel rendelkez ő bankok közül
hánynak van területi központja az adott településen.
Forrás: Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach, valamint a Területi Statisztikai Évkönyv
éves kiadásai alapján a szerz ő szerkesztése.
Jegyzetek
t
A 189 szövetkezeti formában m űködő hitelintézet Budapestt ől eltérő székhely ű, elnevezésük általában
utal székhelyükre és az általuk kiszolgált helyi piac (település és közvetlen térsége) elhelyezkedésére.
2
A lakossági piacon meghatározó szerepl őket (OTP, K&H) leszámítva a lakossági szolgáltatások terén
még ma is nagyfokú főváros-központúság van.
Wágner Ildikó : Magyar regionális bankközpontok felkutatása és azonosítása.
Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 107-116. p.
116 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2
3
A BB a régió szinonimájaként használja a Vállalati Üzletközpont (VÜK) elnevezést.
4
Az összeghatárok bankonként, s őt bankon belül is eltérnek, azonban 1-1 területen lév ő fiókok esetében
a fiókvezetők/régióvezet ők, illetve kockázatkezel ők döntési hatásköre hasonló, mivel nagyobb eltéré-
sek versenyhátrányként jelentkezhetnek adott bank számára.
5
A pénzügyi foglalkoztatottak közé a banki alkalmazottakon kívül a szakosított hitelintézetek, takarék-
szövetkezetek, lízingtársaságok, egyéb pénzügyi vállalkozások, biztosítók alkalmazottai, valamint a
biztosítási ügynökök és alkuszok, illetve t őzsdei szerepl ők alkalmazottai is beleértend ők. Összességé-
ben pénzügyi foglalkoztatott alatt a „Pénzügyi tevékenység és kiegészít ő szolgáltatásai" megnevezés ű,
J jelű nemzetgazdasági ágban foglalkoztatott értend ő.
Irodalom
Gál Z. (1998) A pénzintézeti szektor területfejlesztési kérdései Magyarországon. — Tér és Társadalom. 4.
43-68. o.
Wágner I. (2004) A magyar pénzügyi (közvetít ő) rendszer térszerkezeti elemzése nemzetközi kitekintéssel.
PhD Kézirat.