Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 95 TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALATOK HATÁRON TÚLI AKVIZÍCIÓINAK ÉS FÚZIÓINAK KÖRNYEZETI HATÁSAI (Environmental Effects of Cross Border Merges and Acquisitions of Transnational Companies) BALOGH CSABA Kulcsszavak: transznacionális vállalat akvizíció fúzió környezet A 20. század végére a világméret űvé vált globalizáció eredményeképpen létrejött transznacionális válla- latok határon túli akvizíciók és fúziók segítségével gazdasági és politikai hatalmukat igyekeznek a föld- kerekség egészére kiterjeszteni. A termékeik és szolgáltatásaik révén uniformizált fogyasztói társadalomnak azonban nem csak jóléti hatásai vannak. A környezetszennyezés és a katasztrófák napjaink éget ő problémái, amelyek megoldása nemcsak a transznacionális vállalatok feladata, hanem a miénk, fogyasztóké is. A multinacionális és transznacionális vállalatok kialakulása Egy vállalat életciklusa a teljes vállalati szintre átértelmezve lényegében hasonlóan definiálható, mint a termék életgörbe (bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás szakaszokra bontható) (Chikán 1994, 155). Kisebb volumen ű gazdaságokkal ren- delkező országok esetében hamarabb, míg nagyobb volumen ű gazdaságokkal rendelkező országok esetében kés őbb a hazai vállalatok életciklusukban elérkeznek ahhoz a ponthoz, amikor a vállalati méretgazdaságosság szempontjának érvényesí- tése során kénytelenek átlépni a nemzeti határokat. A nemzeti vállalatokból átlépve az ország határait így lesz multinacionális vállalat (Multi National Company — MNC), majd a további fejl ődés során pedig transznacionális vállalat (Trans National Company — TNC). A nemzeti határokon való átlépésnek több lehet ősége van. A legismertebbeket, az 1. ábra szemlélteti. A stratégiai szövetségeket, fúziókat, akvizíciókat és a zöldmez ős beruházásokat a szakirodalom a közvetlen külföldi t őkebefektetések (Foreign Direct Investment — FDI) kategóriába sorolja. A döntés (választás az egyes eszközök közül) az egyes lehető ségek között általában a tranzakciós költségek és a vállalt kockázat alapján történik. A döntéshozók célja itt a tranzakciós költségek minimalizálása és a felvál- lalt kockázathoz tartozó várható hozam maximalizálása. Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 96 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 1. ÁBRA A határokon való átlépés stratégiai lehetőségei (Strategic Opportunities of Border Crossing) Beru ház ás koc káza tána k m ér té ke löldmez ős beruházás Felv árIÁs Fttzló Slrategial szövetség L. Kirendeltség Franehising Licensz Exportálás .Nincs Macmmy Magos Tulajdonjog és a külföldi müködés ellen őrzése Forrás: Webster (2000) A második világháborút követ ően a vállalatok multinacionálódási, transz- nacionálódási folyamata egyre nagyobb méreteket öltött. Átalakulások, cégegyesü- lések során egyre nagyobb és nagyobb és komplexebb vállalati struktúrák alakultak ki az erőforrás-kitermelés, a termelés, az elosztás és a marketing területén. Egyre több cég terjesztette ki tevékenységét más országokra. A cégek növekedésével egyre több multinacionális vállalat jött létre, majd a hatalom és a t őke további kon- centrációjával, a világkereskedelem er ősödésével létrejöttek a globális, nemzetek feletti vállalatok is (GAIA 1997a, 3861). Ez a folyamat különösen meger ősödött az 1990-es években. A felvázolt folyamatot a 2. ábra szemlélteti empirikus adatokkal. A következő tényezők tették lehet ővé a nagyvállalatok ilyen mérték ű terjeszke- dését (Fidrich 2002a, 5): — az egész világpiachoz való hozzáférés, a szocialista gazdaságok összeomlása, — a harmadik világ és a volt szocialista országok piacainak megnyitása a Világbank és a Valutaalap által rájuk kényszerített szerkezetátalakítási prog- ramokon keresztül, — a felhalmozott hatalmas államadósságok visszafizetésének érdekében export- orientált gazdaságra való átállás, s ehhez külföldi m űködő tőke bevonásának igénye, — a szabad kereskedelem útjában álló korlátok (vámok, kereskedelmi kvóták stb.) eltörlése az OECD, GATT és WTO egyezmények keretében, — az állami tulajdonban lév ő vállalatok (áramellátás, posta, bank, biztosítás, távközlés) privatizálása, Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 97 — a szakszervezetek visszaszorítása, — a tő kepiacok globalizációja és az informatika fejl ődése, amely gombnyomás- ra lehetővé teszi dollármilliók mozgatását. 2. ÁBRA Akvizíciós és fúziós hullámok (Merge and Acquisition Waves) Merger Waves and Their Economic Crises 1934 1929 1970 1.987 2000 C.-.41464. 0( .0Iack Friday' Collaps4. 0f Colapse C01Iapw• 9.000 1110 marka) ih4 rnark44 104, inarket 1110 markel -37.05% 1973 Okris4s 8.000 .1 fi, 6.0(.00 • r•• Ir , 171, ,r•11,i 5.000 4.00( 3.000 N. ',Illik, 51 krt. IPAd t, in'egat-r, 2.000 1133 1.000 1895 Oc. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 o': 65 70 75 80 85 90 30 :ü ii1 Forrás: Jansen—Müller-Stewens (2000, 2) A világméretű versengés feler ősödése erő teljes költségcsökkentési megoldásokra kényszeríti a vállalatokat, melynek legkézenfekv őbb módja a bérkiadások lefaragá- sa, amit a kormányzatok adópolitikája idéz el ő. A bérek esetében ugyanis magasab- bak a vállalkozások terhei, mint a természeti er őforrások esetében. A nagyvállalatok jelenlegi fő irányvonala egyre többet és többet termelni egyre kevesebb munkaerő vel. Az elmúlt évtizedben az 500 legnagyobb vállalatnál évente 400 ezer állás szűnt meg. A globalizáció el őidézte felgyorsult gazdasági tempó következménye, hogy a vállalati növekedés leghatékonyabb eszköze nem az új beruházások létesítése, hanem a piaci részesedés b ővítése a kisebb vetélytársak felvásárlásával és a vállalatok összeolvadásával. Ezt a folyamatot látszik alátámasztani adatokkal a 3. ábra, amely a határon túli akvizíciók és fúziók részarányának alakulását szemlélteti a közvetlen külföldi t őke- befektetéseken belül az id ő függvényében. Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 98 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 3. ÁBRA A közvetlen külföldi t őkebefektetések (FDI) és a határon túli akvizíciók és fúziók (CBM&A) értékeinek alakulása világviszonylatban 1987-2000 között (Mrd USD) (The Development of the Values of Foreign Direct Investments [FDI] and Cross Border Merges and Acquisition [CBM&A] in the World between 1987 and 2000 1-in Billion USD]) I 200 I 110 ( - S00 - i.00 - 400 - - 4011 200 - I I I 000 Forrás: Kleinert Klodt (2002) - A határon túli akvizíciók és fúziók (CBM&A) jelent őségének növekedése világ- viszonylatban jól látható az ábrán. Míg az 1990-es évek közepéig a CBM&A csak 50%-át tette ki az összes külföldi t őkebefektetésnek (FDI), addigra ez az arány 1999-re 84%-ra n őtt, és 2000-re gyakorlatilag elérte a 100%-ot. (CBM&A összérté- ke 1144 milliárd USD, FDI összértéke 1150 milliárd USD.) A transznacionális vállalatok és a környezet Az ezredfordulóra a transznacionális vállalatok a külföldi m űködőtőke- beruházások, az el őzőekben ismertetett CBM&A és vállalat összevonások követ- keztében jelentős hatalomra tettek szert. Ez a hatalom egyre nagyobb mértékben, egyre kevesebb cég kezében összpontosul, ami lehet ővé teszi számukra, hogy gaz- dasági hatalmuk mellett érdekvédelmi szervezeteiken, fizetett lobbistáikon keresztül országok kormányainak, s őt nagy nemzetközi intézmények (Világbank, Nemzet- közi Valutaalap, Kereskedelmi Világszervezet, Európai Unió) politikájának alaku- lását, valamint a nemzetközi egyezmények sorsának alakulását is befolyásolni tud- ják (pl. kiotói, hágai klímatárgyalások) (GAZA 1998, 4103). A transznacionális vállalatok ezen hatalma mellett eltörpül a felel ősségvállalásuk mértéke. Legtöbb esetben igyekeznek kibújni mindenféle jogi felel ősség alól, tevé- kenységüket nagyon gyakran kíséri környezetszennyezés. Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 99 A transznacionális vállalatok a globalizáció nyújtotta lehet őségeket kihasználva CBM&A segítségével gyakran helyezik ki termelésüket olyan országokba, ahol alacsonyabb szintű környezetvédelmi szabályozások vannak. A környezeti tényez ők kihasználása által motivált nemzetközi t őkemozgásokat nevezi a szakirodalom környezeti célú t őkemenekülésnek. Rövid távon a környezeti célú t őkemenekülés leginkább a már említett közvetlen külföldi t őkebefektetések (FDI) formájában realizálódik. Az ilyen típusú t őkemozgást azok a vállalkozások termelési költségei- ben jelentkező különbségek váltják ki, amelyek a környezeti szabályozás szigorá- ban jelentkez ő, országok közötti eltérésekb ől fakadnak (Kaderják 1996, 1077). Egy ország javuló környezetmin őségéből származó jóléti nyereségek mellett számolni kell azokkal a jóléti veszteségekkel, amelyek a szabályozás által leginkább sújtotta iparágak leépüléséb ől, az érintett vállalatok telephelyeinek lazább környezeti szabá- lyozást érvényesítő országba telepítéséb ől, azaz munkahelyek elvesztéséb ől fakad- nak. Másik oldalról a környezeti követelmények érvényesítése terén kisebb szigort felmutató országok inkább attól tarthatnak, hogy miközben az olcsó környezeti szol- gáltatások kiaknázása céljából beáramló külföldi t őke szerepvállalása rövid távon érzékelhető előnyökkel jár számukra, a szennyezés-intenzív tevékenységekre való specializálódás végül zsákutcás gazdasági stratégiának bizonyulhat (Kaderják 1996, 1077). Erre a lehet őségre ökológiai gyarmatosításként hivatkoznak a környezetvéd ők. A közvetlen külföldi befektetések f ő donorországai a ma létez ő legszigorúbb kör- nyezeti szabályozással jellemezhet ő országok közé tartoznak. Ezzel szemben a fogadó országokra a laza környezeti szabályozás, s ennek következtében a környe- zeti szolgáltatások, szennyezés relatíve alacsony ára a jellemz ő. A természeti erőforrások kiaknázása az egyik terület, ahol a jelenlegi gazdasági rendszer logikája nem illeszkedik a valósághoz, és ezzel jelent ős környezeti és társadalmi károkat okoz világszerte. Mára ez a szektor nagymértékben liberalizált, főleg a világ szegényebb részein. Ennek a folyamatnak a célja az el őzőekben említett — külföldi befektet őknek az adott országba való „csalogatása" —, minél kedvezőbb és olcsóbb hozzáférést biztosítva az er őforrásokhoz azt hangoztatva, hogy a befektetésekt ől gazdagabb lesz az ország, és a jólét növekedni fog. Ez azon- ban nem biztos, hogy igaz. A CBM&A hatásait az ázsiai újjáépítésre vizsgálva Mody és Negishi arra a megállapításra jutott, hogy rövid távon az említett tranzak- ciók nem járulnak hozzá a gazdasági fellendüléshez (Mody—Negishi 2000). A ter- mészeti erőforrások kiaknázásával valami véglegesen elt űnhet az ország tulajdoná- ból, és melléktermékként gyakran környezeti rombolás és jelent ős társadalmi prob- lémák keletkezhetnek. A környezeti felel ősséggel kapcsolatos jogszabályok szigorítása következtében az utóbbi évtizedben egyre több ország kerül dilemmába környezetvédelmi jogszabá- lyainak szigorítása során, ugyanis, ha szigorúbb jelleg ű intézkedéseket kívánnak hozni, a transznacionális vállalatok gyakran zsarolják a kormányokat azzal, hogy amennyiben a termelési feltételek számukra kedvez őtlenül alakulnak, kiviszik gyáraikat az országból. Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 100 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 2001 februárjában a Nestlé büki állateledelt gyártó üzemének használatbavételi engedélyét a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal visszavonta, mert az nem rendelkezett a megfelel ő környezetvédelmi engedélyekkel. A Nestlé svájci központja azzal fenyeget őzött, hogy kivonulnak Magyarországról (Fidrich 2002a, 18). Ezzel egybehangzóan a magyarországi privatizációval kapcsolatosan már a priva- tizáció kezdetén sokan ökogyarmatosításról beszéltek, amit Kerekes szerint egyéb- ként tényekkel nem sikerült senkinek alátámasztani (Kerekes 2003). Mint azt az el őzőekben olvashattuk, a környezet károsításában a transznacionális vállalatok koránt sem tekinthet ők „ártatlan bárányoknak". Ha nevesíteni szeretnénk az általuk okozott legjelent ősebb környezeti károkat, akkor a teljesség igénye nélkül a következő főbb megállapításokat tehetjük (GAIA 1997b, 3861-3862; www.kornyezetvedelemlap.hu ): — ők bocsátják ki az ipari eredet ű üvegházgázok több mint felét (BPAmoco, ExxonMobil, Shell, Chevron Texaco); — teljesen az ő kezükben van az ózonkárosító freonok el őállítása és hasznosítása (ICI, DuPont); — a bányászatban is a nemzetek feletti cégek a f ő kulcsszerepl ők (6 vállalat el- lenőrzi a világ alumínium-kitermelésének 63%-át). A bányászati tevékeny- ségek rengeteg problémával járnak: helyi lakosok kitelepítése, él őhelyek el- pusztítása, folyószennyezés (Rio Tinto Zink, Newmont, Esmeralda); — a mezőgazdaságban ők ellenőrzik a kivitelre szánt termények term őterületének 80%-át; 20 vállalat ellen őrzi a növényvéd őszer-eladások 90%-át; — ők felelősek elsősorban a környezetkárosító technológiák és termékek átadá- sáért: pl. az 1980-as évek végén az USA növényvéd őszer-kivitelének 25%-át otthon már betiltott termékek alkották; — reklámjaikkal pazarló és fenntarthatatlan életmódra serkentenek. A következőkben nézzünk meg néhány példát a legismertebb transznacionális vál- lalatok által okozott környezeti katasztrófákat illet ően, amelyek során a természet- ben óriási károk keletkeztek. Az egyes esetek leírása a napi sajtó hírei, illetve a környezetvéd ők honlapjain található információk alapján került összeállításra. A századvég egyik legnagyobb környezetvédelmi katasztrófája az Union Carbide bhopali vegyipari gyárában történt 1984 decemberében, amikor a gyárból kiszaba- dult a mérgez ő metilizocianát. Az első héten hatezer ember halt meg. Azóta 16 ezerre emelkedett a halálos áldozatok száma, és több százezerre tehet ő azok száma, akik valamiféle egészségkárosodást szenvedtek. A mérgezettek között följe- gyeztek vese, lép és májkárosodást. Csökkent a mérgezettek immunitása, könnyeb- ben betegszenek meg például tbc-ben. Mutációk jelentkeztek a mérgezettek gyer- mekeinél. A környezetvédők szerint a biztonsági rendszer nem volt megfelel ő, s ezt tudták a gyár vezet ői is (GAIA 1994, 3332). Az ExxonMobil vállalat a két olajipari óriás, az Exxon és a Mobil egyesülésével jött létre 1999-ben. F őleg az Exxonnak van rossz híre a zöld szervezetek között, de Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 101 szerintük az is köztudomású, hogy a kiotói éghajlatváltozási keretegyezmény leg- főbb ellenzője az Exxon és a Mobil volt. 1989. március 24-én Alaszka partjainál zátonyra futott az Exxon Valdez tankhajó, s a kiömlött 11 millió hordó nyersolaj ökológiai katasztrófát okozott. Az olajszeny- nyezéstől tömegével elhullott állatok képe bejárta a világsajtót. Becslések szerint mintegy 100-300 ezer madár válhatott a katasztrófa áldozatává. Több mint ezer fokozottan védett rozmár is elpusztult a baleset következtében. A partvidék több mint 1400 km hosszan szennyez ődött (Exxon Valdez ... 1989). 1998-ban az Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma a Tiszta Leveg ő tör- vény 200 alkalommal történ ő megsértésével vádolta meg az Exxont. A Citizens for a Better Environment szervezet több tízezer ivóvízforrás elszennyezése miatt okolta az Exxont. 1998 januárjában több mint 40 ezer hordó olaj ömlött ki a Mobil olajvezetékéb ől Nigéria partjainál (Move Military... 1999). Az ExxonMobil vezette konzorcium kezdte el építeni a Csád-Kamerun K őolaj- vezetéket. A beruházás jelent ős tiltakozást váltott ki a társadalmi szervezetek köré- ben. A tervek szerint egy 650 km hosszú k őolajvezeték épül Csádból a Guineai- öbölig. Kameruni parti esőerdőkön, fontos folyórendszereken vezetne keresztül. A környezetvéd ő szervezetek az erd őirtás, folyószennyezés miatt aggódnak. A Világ- bank is elismeri, hogy a beruházás a térségben az olajipari fejlesztések er ősödésé- hez, valamint az üvegház gázok hosszú távú felhalmozódásához vezet, az egész bolygó környezeti állapotát veszélyeztetve. A DuPont vezet ő szerepet játszott az ózonréteg pusztításában, az Egyesült Álla- mok egyik legnagyobb veszélyeshulladék-termel ője és az ólomtartalmú benzinada- lékok egyik utolsó el őállítója volt. A DuPont találta ki a freonokat, és állította el ő ezek világtermelésének 25%-át. A cég növényvéd ő szereket is gyárt, és Floridában eddig már több mint 500 millió dollár kártérítést kellett fizetnie a Benlate nev ű szer által a talajban és a termésben okozott károk miatt. A DuPont 1991-ben 120 ezer tonna veszélyes hulladékot termelt az USA-ban — az EPA szerint többet, mint bár- mely más vállalat. 1991 márciusában a DuPont Quimica Flour nev ű mexikói gyára körül annyira elszennyez ődött a környezet, hogy a kormány 30 ezer család kitelepí- tését rendelte el (EPA 1999). A Mitsubishi vállalatcsoportot komoly felel ősség terheli a világ es őerdeinek eltű- nése kapcsán. Mára a társaság a világ legnagyobb fakitermel őjévé n őtte ki magát. Kivágják a fákat a Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Indonéziában, Pápua Új Guineá- ban és valószín ű az érdekeltségük a burmai, thaiföldi, vietnami, kambodzsai, laoszi fakitermelésekben. Tevékenyek Dél-Amerikában, Brazíliában, Bolíviában és Chilé- ben, valamint Szibériában. Kanadában mindenütt jelen vannak. Ott a sarkvidéki őserdőket irtják. A környezetvéd ők szerint a Mitsubishi cég vádolható törvénytelen fakitermelés, a szennyezési határértékek megsértése, adócsalás stb. miatt (International... 1996). A társaság radioaktív anyagokkal szennyezte Malajziát (ritkaföldfémek termelése során keletkezett hulladék helytelen tárolása révén), 14 atomerőművet épített Japánban és továbbiakat Kínában és Indonéziában. Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 102 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 A térségünket is érint ő romániai Nagybányán tevékenyked ő Aurul bányavállalat ügye valószín űleg mindenki el őtt ismert. 2000. január 30-án több mint 100 ezer köbméter cianid-tartalmú szennyvíz ömlött a Zazar folyón keresztül a Szamosba, majd a Tiszába, és végül elszennyezte a Dunát is. A szennyezés következtében óriási mértékben károsodott a Szamos és a Tisza él ővilága, több mint ezer tonna hal pusztult el, köztük védett fajok is. A medd őből ciános technológiával aranyat ki- termel ő ausztrál—román Aurul vegyesvállalat olyan körülmények között végezte a tevékenységét, amelynek szinte törvényszer ű következménye volt a baleset. Az ausztrál tulajdonos Esmeralda Ltd. valószín űleg a gyenge környezetvédelmi szabá- lyozások miatt építette fel a vállalatát Nagybányán. A minél nagyobb mérték ű ha- szonszerzést el őtérbe helyezték a környezetvédelmi érdekekhez képest. A magyar állam 29,3 milliárd Ft-os kárigényt nyújtott be a céggel szemben. Az ügyben az Aurul SA ill. az ausztrál tulajdonos Esmeralda Ltd. mellett a Dresdner Bank is érintett, ugyanis 8,5 millió dollár kölcsönnel támogatták a beruházást. A per során a cég megpróbálja húzni az id őt. Az els ő tárgyaláson az Aurul helyett a korábban ismeretlen, Transgold nev ű cég jogi képvisel ője jelent meg, arra kényszerítve a bíróságot, hogy a jogállás tisztázásáig elnapolja az ügyet (Ciándosszié 2000). A környezeti felel ősséggel kapcsolatos jogszabályok szigorítása következtében az utóbbi évtizedben egyre több ország jogi szabályozása teszi a szennyezett terület tulajdonosa számára kötelez ővé a szennyezés felszámolását. Ez természetesen igen komoly befolyást gyakorolt az ingatlanpiacra, és a vásárlások el őtti környezeti átvilágítás végzésére késztette a vásárlót. A környezeti terhek vizsgálatára akkor kerül sor, ha egy adott terület tulajdonost cserél, vagy jelzálog kerül rá, s a potenciális új tulajdonos tudni szeretné, hogy az adott területhez nem kapcsolódik-e olyan mérték ű környezetszennyezésb ől adódó költség, amely jelent ősen befolyásolja az adott ingatlan vagy vállalat értékét. A környezeti átvilágítás ezen formáját gyakran nevezik „szennyezés felmérés"-nek. A környezetszennyezés bizonyos típusaira az a jellemz ő, hogy hosszú ideig képe- sek rejtve maradni, s őt halmozódni bármilyen probléma okozása nélkül. Ez az id ő akár több évtized is lehet, p1. az elásott veszélyes hulladékok esetében. A környe- zetszennyezés ezen formái mintegy id őzített bombaként ketyegnek, hisz bármikor komoly problémák okozóivá válhatnak (pl. a hulladékokból egészségre káros anya- gok mosódhatnak ki és kerülhetnek a talajvízbe, majd a kutakba). Felszámolásuk ezért el őbb vagy utóbb szükségessé válik. A környezeti terhekb ől adódó költségeket a szakirodalom a következ őképpen csoportosítja: — a terület megtisztításának költségei, — a jogszabályok betartásához szükséges többletköltségek, — a potenciális környezeti kockázatok csökkentésének költségei, — környezetvédelmi felel ősségből adódó költségek (Kerekes—Kindler 1998, 16). Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 103 Az esetleges környezetszennyezés felszámolásának költségeit érthet ő módon nem kívánja viselni az új tulajdonos. A környezetszennyezés értékcsökkent ő hatása érvényesül még akkor is: — ha az adott országban pillanatnyilag nincs olyan jogszabály érvényben, amely annak felszámolására kötelezné a tulajdonost, — ha a régi tulajdonos vétlen a környezet szennyezésében (tehát nem számít, hogy esetleg egy még korábbi terület-felhasználó helyezte el az adott terüle- ten a veszélyes hulladékait a jelenlegi tulajdonos tudta nélkül), — ha a környezet szennyezését a szennyezés idején érvényes jogszabályokat nem sértve okozták (Kerekes—Kindler 1998, 16). A környezeti kockázat megosztása az eladó és a vev ő között Jogosan merül fel a kérdés, hogy tulajdonképpen kinek is kell fedeznie a környe- zeti károk költségeit. Ezen költségek nyilván csökkentik az eladásra felkínált válla- lat értékét, azonban a költségek viselésének konkrét módjára vonatkozóan a vev ő és az eladó többféleképpen is megállapodhat. Ha a vev ő és az eladó a szerz ődésben nem köt külön megállapodást a környezeti terhek viselésére vonatkozóan, akkor a vev ő mint jogutód fogja a környezeti terhe- ket viselni. A szerz ődésben azonban ett ől eltérő módon is megállapodhatnak. A vevő és az eladó megállapodhat abban, hogy a szerz ődés megkötése után napvi- lágra került környezeti károkért a korábbi eladó viseli a felel ősséget. Ha tehát ilyen károk felmerülnek, az új tulajdonos a korábbi eladó költségére végeztetheti el a helyreállítási munkálatokat. Ez esetben nincs szükség környezeti átvilágításra. Az eladó említett felel ősségét a szerz ődésben korlátozhatják id őben és értékben is, így elkerülhető vé válhatnak bizonyos kétes esetek, mint pl. ha a környezeti károk költ- sége meghaladja a vételi árat, akkor az eladó korlátlan felel őssége esetén többet kellene fizetnie a vev őnek, mint a kapott teljes vételi ár. A felel ősség időben való korlátozása is logikus, mivel az id ő múltával egyre nehezebben állapítható meg, hogy a környezeti károk mely része tudható be a korábbi eladó, és mely része a jelenlegi tulajdonos tevékenységének (Kerekes—Kindler 1998, 28). A környezeti károk rendezésének ezen módja azonban igen komoly kockázatot rejt magában, els ősorban az eladóra vonatkozóan. Az adás-vételnél ugyanis az új tulajdonosnak érdeke fűződik a környezeti károk feltárásához és ahhoz, hogy azokat az eladó költségére felszámolja. Mivel azonban nem az új tulajdonos viseli a költ- ségeket, nem érdekelt költséghatékony megoldás megtalálásában: valószín űbb, hogy a legbiztosabb és legdrágább megoldásokat választja még akkor is, ha ez nem indokolt. Éppen ezért a felel ősség ilyen módon való rendezése nem ajánlható, bár bizonyos esetekben — p1. az eladó pillanatnyi pénzügyi nehézségei — elkerülhetet- lenné teszik alkalmazását. A környezeti károk kezelésének ezen módjára a legismertebb példa a LEHEL privatizációja. A Lehelt 5 milliárd Ft-ért értékesítette az ÁVÜ az Elektroluxnak. A Tulajdonrész Vételi Szerz ődést 1991. április elsején írta alá az ÁVÜ és az Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 104 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Elektrolux, s a szerz ődésben az ÁVÜ felel ősséget vállalt az ismeretlen mérték ű környezeti károk felszámolására. Ez a felel ősség nem volt sem id őben, sem anyagi értelemben korlátozva. Az adás-vétel megtörténte után az Elektrolux átvilágítást végeztetett a területen, és a károk helyrehozatalának költségeiért a számlát benyújtot- ta az ÁVÜ-nek. A vételárat majdnem teljes részben kénytelen visszafizetni az ÁVÜ a környezetszennyezés felszámolásának költségére (Pethő 1999; Jegyzőkönyv 2000a). Ha a szerz ő dés nem tartalmaz kikötést a környezeti károkra vonatkozóan, akkor a vevő mint jogutód örökli a kockázatokat. Ebben az esetben azonban érdekében áll az eladási árból árengedményt kérni, amely fedezi a környezeti károk rendezésével, illetve a kockázatokkal kapcsolatosan jöv őben felmerül ő költségeit. Az adás-vétel el ő tt környezeti átvilágítással tisztázzák a károk mértékét. Ez azt a célt szolgálja, hogy még az adás-vétel el ő tt pontosan tisztázzák a károk és költségek mértékét, és megvédjék mind az eladót, mind pedig a vev őt attól, hogy a jöv őben ismeretlen mértékű környezeti kockázatokkal kelljen szembenézniük. A megoldás elő nyös az eladó számára, hiszen nem kell felel őséget vállalnia ismeret- len kockázatokért, és azt sem kockáztatja, hogy a jöv őben az új tulajdonos eltúlzott mértékű környezetvédelmi költségek fedezésére nyújt be számlát. A finanszírozási gondokkal küszköd ő eladó mégis rákényszerülhet arra, hogy ne ezt a technikát válasz- sza, hiszen így azonnali költségei merülnek fel mind az átvilágításból, mind pedig az árengedmény adásának kötelezettségéb ő l adódóan, szemben más megoldásokkal, amikor a környezeti kockázatokból fakadó költségei csak a jöv őben jelentkeznek. Néha alkalmazzák azt a megoldást is, amikor az eladó továbbra is felel ősséget vállal a környezeti kockázatok azon részére, amit az átvilágítás esetleg nem tárt fel. Magyarországon a Kiskunsági Állami Gazdaság privatizációja szolgál példával. 1982-től kezd ődően a vállalat vezet ő i festék- és oldószermaradványokat tartalmazó hordókat vettek át és ásattak el a gazdaság területén. A veszélyes hulladék tömege 1730 tonnára rúgott, és körülbelül 9 ezer hektár területet kellett helyreállítani. A vevő , a Danube Farm Ltd. árengedményt kapott azért cserébe, hogy viselje a terület megtisztításáért a felel ősséget. A szerz ődés aláírásának idő pontjában már rendelke- zésre állt egy átvilágítás jelentése a károkra vonatkozó részletes adatokkal, valamint az is ismeretes volt, hogy egy környezetvédelmi vállalkozás 120 millió Ft-ért vállal- ja a helyreállítási munkálatokat. A szennyezést nem szükséges minden áron eladni a vállalattal együtt. A vállalat bizonyos esetekben részekre osztható, és egyes részek tehermentesen értékesíthet ő- ek, miközben a környezeti károkkal terhelt rész nem kerül értékesítésre. Ezzel gya- korlatilag a jöv őbe toljuk a problémákat. A vev ő számára a megoldás nem foglal magában környezeti kockázatokat. Jó példa erre a TVM privatizációja. A TVM-et három részre bontva sikerült priva- tizálni. A mosóport el ő állító egységet megvette a Henkel, a festéküzemet a Holland Colonis, míg a vegyi üzem az 550 millió m 3 veszélyes hulladék felszámolásának kötelezettségével együtt állami kézben maradt. Mint azt a példa is jól szemlélteti, a „Fekete Péter" ebben az esetben az állam kezében maradt. A hulladékok eltávolítására Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Gyors ténykép 105 nincsenek meg az anyagi források, így azok egyel őre továbbra is a lerakóban maradnak (Tokár 2000). Lehetséges megoldás, hogy az eladó miel őtt értékesítené az ingatlant, a környezeti károkat saját költségén felszámolja. Ez azonban gyakran nem célravezet ő megol- dás. Az eladó ugyanis nem ismerheti pontosan, milyen célra kívánja az új tulajdo- nos a területet használni, így nagyon könnyen olyan költségekbe verheti magát, amelyet az alkufolyamatban nem tud érvényesíteni. Összefoglalás Mint azt olvashattuk, a transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak nemcsak a tulajdonosok számára érzékelhet ő hasznai vannak, hanem igen komoly negatív következményei is lehetnek az érintettek egyes csoportjaira nézve. Esetenként a tulajdonosi érték-növekedés forrása kifejezetten valamely más érin- tettnek (pl. lakosság, alkalmazottak, környezet stb.) okozott kárként ölt testet. Ezen nulla összegű játékban azonban az említett transznacionális vállalatok legtöbb eset- ben erőfölényben vannak, köszönhet ően túlzott gazdasági és politikai hatalmuknak. A feladat az egyes egyének számára, mint ezen transznacionális vállalatok termé- keinek és szolgáltatásainak fogyasztói számára, nem más, mint (felismerve a válto- zatlan fogyasztói magatartás jöv őbeli negatív következményeit) fogyasztói szokása- ik módosításával elérni, hogy ezen transznacionális vállalatok változtassanak jelen- legi hozzáállásukon (kivéve azon transznacionális vállalatokat, amelyek a tanul- mányban említett problémákkal nem jellemezhet ők), mert ezt a fogyasztók saját hosszú távú érdekei kívánják meg. Az egyén önmagában erre nem képes, de ha kell ően sokan képesek felismerni, és hajlandóak el őtérbe helyezni hosszú távú érdekeiket a rövid távú el őnyökkel szemben, akkor a cél elérése nem reménytelen. Irodalom Chikán A. (1994) Vállalatgazdaságtan. KJK — Aula Kiadó, Budapest. Ciándosszié (2000) Újra működik az Aurul. 2000. június. 14. http://index.hu/politika/belfold/ciandosszie EPA (1999) EPA Complaint Against DuPont for not Alerting EPA of possible adverse effects of a pesticide. Headquarters Press Release Washington D.C. 1999.10.14. Exxon Valdez 1989 to now. (1989) www.newsaic.com/caseindex.html Exxon Valdez Case study. www.american.edu/TED/EXXON.htm Fidrich R. (2002a) Globalizáció és környezet. Globalizáció füzetek. Magyar Természetvéd ők Szövetsége, Budapest. Fidrich R. (2002b) Nemzetek feletti vállalatok a globalizáció korában. Miért nem szeretik a „zöldek" a nemzetek feletti vállalatokat? Globalizáció füzetek 2. Magyar Természetvéd ők Szövetsége, Budapest. GAIA (1994) 10 éve Bhopal után. — GAIA Sajtószemle. 12. évf. 272. 3332. o. GAIA (1997a) A nemzetek feletti gulag. — GAIA Sajtószemle. 15. évf. 316. 3861. o. GAIA (1997b) A nemzetek feletti vállalatok és a globalizáció: Az ökológiai válság súlyosbodásának alapvető okai. — GAIA Sajtószemle. 15. évf. 316. 3861-3862. o. GAIA (1998) A kormányok nyomás alatt állnak... — GAIA Sajtószemle. 16. évf. 336. 4103. o. International Protests Against Mitsubishi's Forest Conduct. (1996) — Worldwide Forest/Biodiversity Campaign News. 1996. 10. 22. http:forests.org/recent/1996mitspro.htm Balogh Csaba : Transznacionális vállalatok határon túli akvizícióinak és fúzióinak környezeti hatásai. Tér és Társadalom 18. évf. 2004/2. 95-106. p. 106 Gyors ténykép TÉT XVIII. évf. 2004 s2 Jansen, S.A.—Müller-Stewens, G. (2000) Endet die fünfte Welle auf dem Markt für Unternehmensübernahmen in einer neuen Rezession? Geschichte, Trends und Erfolgsfaktoren von Zusammenschlüssen. — Frankfurter Allgemeine Zeitung. 4. 10. 49. o. Jegyzőkönyv (2000a) Lehel privatizációs ügye. http://emil.alarmix.org/ecology/bizottsag/ szoszerint/jegyzokonyv2000mayl6IV.htm Jegyzőkönyv (2000b) TVM privatizációs ügye. http://emil.alarmix.org/ecology/bizottsag/szoszerint/ jegyzokonyv2000mayl6lV.htm Kaderják P. (1996) A hazai közvetlen külföldi befektetéseket meghatározó tényez őkről — egy kvantitatív elemzés. — Közgazdasági Szemle. 12. 1072-1087. o. Kerekes S. (2003) Környezetgazdaságtan és menedzsment II. PhD kurzus el őadás. BKÁE, Budapest. Kerekes S.—Kindler J. (1998) Vállalati környezet-menedzsment. BKE, Budapest. Kleinert, J.—Klodt, H. (2002) Causes and Consequences of Merger Waves. Working Paper No. 1092. Kiel Institute of World Economics, Kiel. Mody, A.—Negishi, S. (2000) The role of CBM&A in Asian. Restructuring World Bank. Move Military Crackdowns for Oil in Nigeria. (1999) — Washington Peace Letter. 1. Peth ő L. (1999) Egy mikrorégió az ezredfordulón. MTA politikai Tudományok Intézete és a Jászberényi Tanítóképző Főiskola Közművelődési és Feln őttnevelési Tanszéke, Budapest. Tokár I. (2000) TVM privatizáció. Parlamenti felszólalás. http://www.mkogy.hu/naplo/052/0520025.htm Webster, G.H. (2000) Strategic alliances. Power point presentation file.