Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 173-190. p.
Tér és Társadalom XVII. évf. 2003 s 4: 173-190
VERSENYKÉPESSÉG
A KÜLFÖLDI M ŰKÖtŐTŐ KE-BEFEKTETÉSEK
JELENLEGI TENDENCIÁI ÉS TERÜLETI ELMOZ-
DULÁSÁNAK ESÉLYEI MAGYARORSZÁGON
(The Current Tendencies and the Possibilities of Regional
Moving of Foreign Direct Investments in Hungary)
BARTA GYÖRGYI — BERNEK ÁGNES — NAGY GÁBOR
Kulcsszavak:
Külföldi m űködőtőke-befektetés a KMT területi megoszlása feldolgozóipari KMT EU csatlakozás
hatása helyi KMT-vonzóképesség beruházásösztönz ő politika
A külföldi m űködőtőke-beruházás (KMT) a magyar gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, jelent ős
visszaesése az elmúlt években súlyos probléma forrása. A KMT térbeli megoszlására — kezdett ől fogva —
erős koncentrálódás jellemz ő. Kétségtelen, hogy a KMT vonzását illet ően lezárult egy szakasz a magyar
gazdaságban, mivel kimerültek azok a tartalékok, amelyek révén Magyarország a környez ő közép- és
kelet-európai országokhoz képest el őnyöket tudott felmutatni. Tanulmányunk a KMT magyarországi
folyamatait két aspektusból — a befektet ők oldaláról, illetve a helyi fogadókészség szempontjából —
vizsgálja. Arra keressük végs ő soron a választ, vajon van-e esély arra, hogy a KMT erős területi kon-
centrációja oldódjon Magyarországon, azaz, várható-e, hogy az ország kevésbé fejlett területei is vonzó-
ak lesznek a külföldi beruházók számára.
Az elmúlt évben szembesültünk a ténnyel, a külföldi t őke nemcsak jön, hanem
megy is. Ső t, ami még ennél is rosszabb, a külföldi t őkebeáramlás jelentősen meg-
csappant az elmúlt években. Ez óriási probléma, mivel a magyar gazdaság egyik
legfontosabb hajtóerejér ől van szó.
Hogy mennyire, azt a statisztikákból nehéz egyértelm űen megállapítani. Már an-
nak tisztázásával is probléma van, hogy „mennyi az annyi?", vagyis valójában
mennyi külföldi tő ke áramlik be az országba. Az EBRD, az UNCTAD, az IMF, a
Magyar Statisztikai Hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Bank számításai között két
és félszeres eltérés mutatkozott az évtized els ő egy-két évében. S őt, a mértékadó
közgazdasági körökbő l származó korrigált számítások 50%-kal magasabbra becsül-
ték a beáramló külföldi tőke mennyiségét az MNB kimutatásaihoz képest, és majd
négyszeresére az EBRD adataihoz viszonyítva (Antalóczy Sass 2002). Nyilvánva-
—
lóan nem az adatok pontosságáról van szó els ősorban, hanem a számítási módsze-
rek eltéréseir ő l.' A módszer, persze, akkor jó, ha segítségével minél pontosabban
lehet megközelíteni a valóságot.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
174 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Legalább ilyen homály fedi azt is, hogy a külföldi t őke milyen szerepet tölt be a
magyar gazdaságban? A KSH - úgy t űnik - alábecsüli ezt a szerepet: 2000-ben a
hozzáadott érték 49%-a, az értékesítés 50%-a, és a beruházások 57%-a származott a
külföldi érdekeltségű vállalkozásokból. 2001-ben új számítási módszert vezettek be
a KSH-ban, amely 3-5%-kal csökkentette a KMT részarányát a magyar gazdaság
teljesítményében. Pitti Zoltán (2001) már 1998-ban a nettó árbevétel 50%-át, az
adózás utáni eredmény 63%-át, és az export 79%-át kötötte a külföldi érdekeltség ű
vállalatokhoz. A Nemzeti Fejlesztési Tervben (MEH 2003) pedig egyértelmű a
külföldi részarány dominanciája és folyamatos növekedése a beruházások szerkeze-
tében (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A beruházás forrásainak megoszlása Magyarországon (%)
(The Distribution of the Origin of Investment in Hungary, %)
Források 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Hazai magánberuházás 25,0 24,0 21,4 17,5 18,3 17,7 14,9
Külföldi beruházás 60,3 64,2 64,7 66,5 68,3 66,6 72,7
Állami beruházás 14,7 11,8 13,9 16,0 13,3 15,7 12,5
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv (MEH) 2003.
De akármelyik statisztikát vesszük is alapul, kétségtelen, hogy a külföldi m űködő
tőke a magyar gazdaság motorja. Tehát a magyar gazdaság fejl ődésének meghatá-
rozó, stratégiai fontosságú kérdése, jön-e a jöv őben is megfelel ő mennyiségben
külföldi tőke Magyarországra?
A külföldi működő tőke sajátos - a fogadó gazdaságtól elüt ő - szerkezetű, min-
denféle szempontból: ágazati struktúráját, vállalati méreteit és szervez ődését, kap-
csolati rendszereit, lehet őségeit, stratégiáit, terveit, er őfeszítéseit tekintve. Ebb ől
következően, letelepedésének, telephelyválasztásának szempontjai is eltér őek a
magyar vállalatokétól. Nem véletlen, hogy a Magyarországra került KMT szerkeze-
tében nagyobb a jelentősége az iparnak, mint a magyar gazdaságban. Vajon meg őr-
zi-e a jöv őben is az ipar ezt a fontos szerepet a KMT szerkezetében? Várható-e,
hogy a külföldi befektetők „felfedezik" Magyarország más területeit is vállalkozá-
saik számára - akár a módosuló befektet ői elvárások, akár a változó hazai gazdasá-
gi körülmények (segítő gazdaságpolitika, EU csatlakozás stb.) hatására?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ e tanulmányban. Csak a közel jöv őbe
„merünk" kitekinteni, főként a jelenlegi tendenciák meghosszabbításával. Meglátá-
saink, véleményünk egy nagyobb lélegzet ű kutatás lesz űrt eredményei, amely kiter-
jedt a külföldi működőtőke-források, befektetések tendenciáinak követésére, vala-
mint a magyar fogadókészség vizsgálatára.2
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 175
Növekedni fog-e újra a külföldi m űködőtőke-import?
Visszaesett a m űködőtőke-kihelyezés
A nemzetközi tőkekivitel az 1970-es évekt ől vált a világgazdaság hajtóerejévé.
Míg a nagyvilágban termelt GDP 1983 és 1997 között alig több mint 40%-kal n őtt,
a világ exportja közel megháromszorozódott, a külföldi m űködő tőke majdnem
megtízszerez ődött. Egészen 2001-ig a nemzetközi m űködőtőke-áramlás dinamikája
csaknem töretlen volt (1989 és 1991 között regisztráltak stagnálást) (Barta 2000).
2000-ben világszinten a nemzetközi működőtő ke-beruházások rekordot értek el, a
következ ő évben viszont jelentősen, 51 %-kal csökkentek (Kalotay 2003).
A különböző előrejelzések ezt általában nem tartják tartós tendenciának, csupán
abban térnek el, hogy hány évre becsülik a KMT kihelyezések újbóli felfutásának
kezdeti időpontját: az optimista becslések (UNCTAD, EBRD) már a következ ő
évben javulást várnak, más szakért ők szerint 1-3 éven át tartó pangás is elképzelhe-
tő e téren. Mindazonáltal nemigen vitatható az az érv a közeljöv őben várható fel-
lendülésre, hogy a közvetlen m űködőtőke-beruházás indítéka, amely a „termelés
átszervezésére, fragmentálására és földrajzi áthelyezésére készteti a vállalatokat,
nemhogy lemen ő ágban, hanem erősödőben van." (Kalotay 2003, 38)
A KMT kihelyezés összehúzódása legkedvez őtlenebbül a fejlett világot érinti
(legnagyobb mértékben az USA piacát), viszont még ebben a pangó id őszakban is
növekedett Kína m űködőtőke-importja, és nem romlottak Kelet-és Közép-Európa
pozíciói. Ugyanakkor 2002-ben majd kétszer annyi külföldi t őke érkezett Kínába,
mint a közép- és kelet-európai országokba összesen. Vagyis jelenleg Kína vált
térségünk legnagyobb versenytársává. A Magyarországra vonatkozó tervek évente
2-2,5 milliárd USD külföldi m űködő tőke beáramlását vetítik el őre, ami az elmúlt
évekhez képest kismérték ű növekedést jelent. Az optimista várakozást egyel őre
megcáfolják a jelenlegi folyamatok: „...a m űködő tőke nem befelé, hanem kifelé
áramlik, a deficitet a növekv ő külföldi adósság finanszírozza ... Ami a t őkeáramlást
illeti, az első negyedévben 82 millió euró hiány jött össze, míg tavaly 335 millió több-
let ... A helyzet mindenképpen aggodalomra ad okot..." (Népszabadság 2003, 19).
Növekszik a verseny a fogadó országok között
A KMT vonzásának semmivel sem pótolható jelent ősége van mind a fejlett, mind
a fejlődő országok gazdasági fejl ődése számára. A tőkeszegény országok a külföldi
működő tőkével tudják felgyorsítani fejl ődésüket, tehát a KMT-import vezet leg-
gyorsabban a jólét érezhet ő javulásához. A KMT nemcsak jelentős pótlólagos tőkét
jelent a beruházásokban, hanem lendületesebb technológiai fejl ődést, növekvő
részvételt a nemzetközi piacokon, a korszer ű oktatás és képzés el őmozdítását, a
foglalkoztatás b ővülését, valamint a figyelem felkeltését a környezeti problémák iránt.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
176 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Nem meglep ő tehát, hogy növekszik a verseny a KMT iránt a világban, közel sem
csak azért, mert jelenleg kevesebb m űködő tőkén kell „osztozkodni", hanem azért
is, mert egyre több ország teljesíti azokat a feltételeket — teremti meg a politikai,
gazdasági és jogi stabilitást, építi ki az intézményrendszert és az infrastrukturális
hátteret —, amelyek a KMT fogadáshoz alapvet ően szükségesek.
Hosszú ideig az volt a feltételezés, hogy az az ország igazán versenyképes a KMT
vonzásában, amelynek makrogazdasági mutatói (a GDP nagysága és növekedése)
kedvez őek, az üzleti környezet stabil és jól kiépített, viszont a harmadik tényez ő
csoportot, a beruházás-ösztönz ő kormányzati gazdaságpolitikát csak másodlagos
jelentőségűnek tekintették. A nemzetközi helyzet azonban nem ezt támasztja alá.
2. TÁBLÁZAT
A m űködőtőke-importra ható nemzeti szabályozórendszerek változása
(The Change of the National Regulation Systems on Functioning Capital Import)
A KMT-import számára
Országok Változtatások
Év kedvez őbb kedvez őtlen
száma* száma**
esetek*** esetek****
1991 35 82 80 2
1992 43 79 79 0
1993 57 102 101 1
1994 49 110 108 2
1995 64 112 106 6
1996 65 114 98 16
1997 76 151 135 16
1998 60 145 136 9
1999 63 140 131 9
2000 69 150 147 3
2001 71 208 194 14
Megjegyzés: * A beruházások szabályozásában változást végrehajtó országok száma,
** A szabályozórendszerben végrehajtott változtatások száma,
*** A KMT-import liberalizálása, a piaci m űködés erősítése, pénzügyi és fiskális ösztönz ők;
**** A KMT-import ellenőrzés szigorítása, a pénzügyi és fiskális ösztönz ők csökkentése.
Forrás: UNCTAD (2002) — idézi Kalotay 2003, 41. o.
A 2. táblázatból kitűnik, hogy egyre növekszik a KMT beruházások érdekében
szabályozást végrehajtó országok száma, és inkább könnyítéseket vezetnek be, mint
szigorításokat. Egy másik UNCTAD felmérés szerint 103 ország közül egy sem
volt, amelyik ne ajánlott volna fel valamilyen fiskális ösztönzést, és 83 ország kö-
zül 59 nyújtott pénzügyi ösztönzést.
Ki kell emelni a transznacionális vállalatok (TNC) sajátos és meghatározó helyze-
tét a külföldi működőtőke-kihelyezésekben, illetve a fogadó országok gazdaságpo-
litikájában. A transznacionális vállalatok és a telephelyek közötti kapcsolatban a
vállalatok igyekeznek maximális el őnyöket kapni a fogadó országtól, illetve a tele-
püléstől, ahol működnek, de kétségtelen, hogy a település is igyekszik a helyzetb ől
a lehető legnagyobb hasznot húzni. A fogadó ország, fogadó település és a vállalat
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 177
közötti alkudozás többnyire aszimmetrikus, mivel a TNC viszonylag rugalmas
szervezet, könnyedén mozgatja tevékenységét az országok és a települések között.
Nemcsak a vállalatok keresik a működésre alkalmas újabb telephelyeket, hanem az
országok és településeik is keresik a befektet őket. A relatíve korlátozott mennyisé-
gű működőtőke-beruházásért folytatott er ősödő verseny lehetővé teszi a TNC-k
számára, hogy válogassanak az országok között, és hogy versenyeztessék a t őke-
fogadásra kész országokat. A kormányzatok nagy dilemma el őtt állnak: ha nem
vesznek részt a KMT-import ösztönzésben, nem jutnak külföldi beruházásokhoz.
Ezért alakult ki az a helyzet, hogy jelenleg valójában a fogadó országok kormányai
a legnagyobb beruházók — a KMT vonzása érdekében (Dicken 2000).
Romlik Magyarország t őke vonzó képessége a kelet-közép-európai
országok között
A befektetett külföldi tőkemennyiséget tekintve Lengyelország emelkedik ki a hat
ország közül, Magyarországra és Csehországra hasonló nagyságrendben került
külföldi működő tőke. E három ország teszi ki a „hatok" közel 90%-át. (De Közép-
és Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a FÁK országainak összes külföldi t őkeállo-
mányában is e három ország részesedése közel 60%-nyi volt 2000-ben). Az ország
nagyságával, népességszámával összehasonlított KMT viszont már Magyarország
vezető szerepét igazolja. A külföldi m űködő tőke/ GDP aránya Magyarországon és
Csehországban 42-44% volt, Észtországban több mint 53% (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
A KMT-állomány országok közötti megoszlása és relatív súlya
az egyes országokban, 2000-ben
(The Distribution and the Relative Weight of the FDI Stock by Countries in 2000)
A m űködő tőke Egy főre jutó A KMT-befektetés
korrigált Megoszlása korrigált KMT- a GDP arányá-
Ország
állománya (%) állomány ban, 2000-ben
(millió USD) (USD) (%)
Csehország 22 545 24,0 2199,5 42,6
Észtország 2645 2,8 1836,6 53,2
Lengyelor- 33603 35,7 868,7 21,3
szág
Magyaror- 27990 29,7 2799,0 43,4
szág
Szlovákia 4504 4,8 832,5 24,2
Szlovénia 2809 3,0 1411,3 15,5
Összesen 94 096 100,0
Forrás: Antalóczy—Sass 2002, 51. o.; U.N. UNCTAD —FDI Statistics Online 3 .
Az ezredfordulóig — követve a KMT mozgását évr ől-évre — kitűnik, hogy a kelet-
és közép-európai országokban az elmúlt években növekedett a KMT beáramlása, a
„csúcsév" 1999-ben, vagy 2000-ben volt. Kivéve Magyarországot, ahol 1995 jelen-
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
178 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
tette a kiugró évet, azóta jelent ősen visszaesett a KMT-import (1. ábra). A KMT-
beáramlás hullámzása mind a beruházó, mind a fogadó ország gazdasági dinamiz-
musának visszaesésével magyarázható, ezt a folyamatot er ősítette a beruházó válto-
zó stratégiája és a fogadó országok nem megfelel ő gazdaságpolitikai döntései. De
vannak más okok is, amelyek az ugyanahhoz a térséghez tartozó, sok vonatkozás-
ban hasonló országok — esetünkben a hat kelet- és közép-európai, ill. balti országok
— KMT-beáramlását különböz őképpen befolyásolták.
— Az egyik ilyen ok, hogy ezek az országok a gazdasági átalakulás, átmenet kü-
lönböz ő fokán állnak. Magyarországon a privatizáció lényegében 1997-ben
lezárult, a külföldi m űködőtőke-beáramlás 1995-ig köt ődött els ősorban a pri-
vatizációhoz, azóta ennek szerepe jóformán megsz űnt. (1996-ban még a
KMT-beáramlás közel egyharmada kapcsolódott a privatizációhoz. Csehor-
szágban és Lengyelországban elhúzódott a privatizáció, és f őleg a privatizáció
megnyitása a külföldi befektet ők számára, így Csehországban a KMT 15%-a
kapcsolódott a privatizációhoz, Lengyelországban 2000-ben több mint 45%-a).
Bizonyos, hogy a lengyel KMT-beáramlás elmúlt két évi visszaesésének oka
főleg a privatizáció lecsengése volt.
Az új befektetések (zöldmez ős és privatizációs) Csehországban, Lengyelor-
szágban és Szlovákiában a KMT 81-96%-át tették ki 2000-ben, míg Szlové-
niában, Magyarországon és Észtországban csak 20-37-59%-át. Ennek megfe-
lelően a pótlólagos beruházások 4 adták a KMT egyre nagyobb hányadát. Ma-
gyarország, Szlovéniával és Észtországgal azokhoz az országokhoz tartozik,
ahol a külföldi működőtő ke-beruházások a második szakaszba érkeztek. Va-
gyis, ezekben az országokban már egy korábbi id őszak jelent ős beruházásai-
nak kifutására, vagy éppen új szakasz beindítására került sor az elmúlt évek-
ben. A pótlólagos beruházási arány megemelkedése így természetes folyamat-
ként értékelhet ő , és optimizmusra ad okot, hiszen a külföldi vállalkozások túl-
nyomó részét nem zárták be, hanem további beruházásokkal újították meg.
— A politikai helyzetnek és az elért gazdasági fejl ődésnek tulajdoníthatóan a kö-
zép- és kelet-európai országok gazdaságpolitikája is különböz ő. A külföldi tő-
ke importjának egyes országok (mint Magyarország a kezdet kezdetén, kés őbb
Lengyelország, jelenleg Csehország) els ő bbséget adtak, másutt korlátozták a
tőkebeáramlást.
Összességében, Magyarország jelent ősen veszített a külföldi m űködő tőkére gyako-
rolt vonzerejéb ől, elvesztette vezet ő pozícióját térségében. Legjelent ősebb versenytár-
sai, Csehország és Lengyelország nemcsak felzárkóztak, hanem le is hagyták Ma-
gyarországot. Ennek különböz ő okai vannak: a KMT-beáramlás különböz ő szakaszá-
ba jutott gazdaság lehet őségei eltérőek, de az is egyértelm ű, hogy Magyarország e
második szakaszban nem tudta megújítani korábban sikeres t őkevonzó politikáját.
Sovány vigasz, hogy a lemaradás valójában talán csekélyebb a hivatalosan regisztrált-
nál. Az előrejelzések viszont a magyar (cseh és szlovák) m űködőtőke-import növeke-
désével (és Lengyelország korábbi dinamizmusának megtörésével) számolnak.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 179
.fts
C» N
.4, 21
0 g «, 2
0 5... 1, 45 0 V. '2 1›,
• "c t:71 co g .<13 ó
c)
2 0)
.2 U1 Cl> s71
Iff
ti
ti
Y.
bankokés az EBRDbecsi
Forrás: IMF,
O
O
JeitoP vsn onim
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
180 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Lezárult egy szakasz a KMT vonzásában Magyarországon,
de nyílik-e új szakasz?
Magyarország veszített korábbi t ő kevonzási dinamikájából, de nem csak a kedve-
zőtlen külső hatások miatt. A környez ő országokhoz képest Magyarország már nem
tud el ő nyöket felmutatni (az üzleti környezet stabilitása, az EU-átlagnál gyorsabb
ütemű növekedés, stb. a szomszédos országok gazdaságaira is jellemz ő már). Ki-
merültek vonzó bels ő tartalékaink — lezárult a privatizáció, elfogyott a képzett
munkaerőforrás, a munkaer ő már egyáltalán nem olcsó. Nem m űködik megfelel ően
az egykor korszerű beruházásösztönz ő -rendszer sem. A kérdés az, vajon hogyan
lehet tovább lépni? Valóban beléphetünk-e egy — a KMT vonzását illet ően — új
fejlettségi szakaszba, vagy ezzel csak áltatjuk magunkat? Ehhez els ősorban a fel-
dolgozóipari KMT-beruházásokat kellene-e ösztönözni (vagyis a korábbi egyszer ű
tevékenységekkel, összeszereléssel foglalkozó külföldi vállalatok számára kellene
további vonzó körülményeket kínálni)?
Az elektronikai fejl ődés lehetőségei Magyarországon
A nemzetközi működőtő ke-befektetés három vezet ő ágazata (elektronika, járm ű-
gyártás és a k ő olaj-kitermelés és -feldolgozás) közül az elektronika jelenleg válság-
ban van. Ennek első sorban az az oka, hogy a technikai-technológiai fejl ődés sokkal
gyorsabb ütemű volt, az újabb és újabb termékek sokkal gyorsabban kerültek piac-
ra, mint a fogyasztói igények és vásárlói kapacitások növekedési üteme. Vagyis az
új termékek kifejlesztésének horribilis költségeit nem lehet jelenleg belefoglalni a
fogyasztói árakba. Kétségtelen, hogy a gazdasági recesszió is hozzájárult az ágazat
visszaeséséhez. El őreláthatólag legalább két évre van szükség, hogy a talpon mara-
dó nagyvállalatok újrarendezzék soraikat, és ismét prosperitásnak induljanak.
Magyarország KMT-importjában igen nagy súlyú és nagy dinamikájú az elektro-
nika. A kapacitásfelesleggel küszköd ő ágazat gondjai máris megjelentek a magyar
elektronikai ágazatban is, ahol a közép- és kelet-európai térség szerz ődéses elektro-
nikai cégeinek 60%-a koncentrálódik. Az IBM bezárása volt az els ő jelentős sokk,
amelyet más elektronikai cégek bezárása, létszám leépítése is követett. Jelenleg az
elektronikai cégek csak a termelési költségek csökkentésével tudják meg őrizni ver-
senyképességüket, ebbe a túlél ő stratégiába nem illeszkednek a jelent ősen meg-
emelkedett magyar munkabérek, és a forint korábban túlzottan magas árfolyama is
kedvez őtlen hatást gyakorolt.
Mint említettük, a KMT-beáramlás els ő szakasza lezárulni látszik Magyarorszá-
gon. A helyi erőforrásokat (els ősorban a relatíve olcsó munkaer őt) kiaknázó, illetve
a piacot keres ő új vállalkozások (tömegesen) már nem találják meg itt a számításai-
kat. S ő t, a magyar gazdaság elhagyása a már ide telepedett külföldi vállalatok szá-
mára az egyik menekülési stratégia. Az elektronika visszaesése, válsága azonban
csak idő leges, hiszen ez az ágazat adja a jöv ő információs társadalmának infra-
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 181
struktúráját. Magyarország ebben az ágazatban helyzeti el őnyben van, jelentős
kapacitásokkal rendelkezik, a termeléshez kapcsolódó további szolgáltatások,
szoftver-fejlesztések számára kedvez ő lehetőségek nyílnak itt a jöv őben is.
A járműipar fejlődésének kulcsa a magyar beszállítás kib ővülése
A magyar példák bizonyítják, hogy lehet ösztönzést találni a külföldi befektet ő szá-
mára ahhoz, hogy magyar beszállítókat alkalmazzon, és hogy a magyar beszállítók —
megfelel ő támogatással és feltételek nyújtásával — alkalmasak legyenek a feladat ellá-
tására (Suzuki példája) (Barta 2002). Viszont támogatás nélkül a t őkével, ipari tradí-
ciókkal nem rendelkező magyar közép- és kisvállalkozások nem válnak beszállítókká
(erre utalnak az Opel és az Audi példái). A külföldi nagyvállalatoknak — úgy t űnik —
kényelmesebb Magyarországra telepíteni a külföldi beszállítóikat, mint segíteni, felké-
szíteni a magyar vállalkozókat abban, hogy beszállítókká válhassanak.
Ahhoz, hogy a járm űipar a magyar gazdaság húzóágazata legyen-maradjon, fel-
tétlenül fel kell éleszteni a beszállítói programot. Ez nem a KKV támogatást jelenti
általában, hanem célzottan, bizonyos ágazatokban a magyar tulajdonú vállalatok
támogatását (els ősorban a vállalatok t őke ellátottságán kell javítani). A beszállítói
programnak két célt kell szolgálnia: a külföldi m űködő tőke vonzását (dinamizáló
hatás) és a hazai beszállítók számának növekedését (modernizációs hatás). A ma-
gyar vállalatoknak viszont növelniük kell a jövedelemtermel ő képességet, az inno-
vációs kapacitást, javítani dolgozóik képzettségét és rugalmasságát, valamint új
ismereteket szerezni a vállalatvezetéshez. Minden valószín űség szerint a középvál-
lalati kör támogatása lehet a leghatékonyabb a beszállítói programban (Csáki 2000).
Nagy az esély, hogy a feldolgozóipar meg őrzi jelentőségét
a magyar gazdaságban
Bár jók a kilátásaink arra vonatkozólag, hogy a feldolgozóipar egyes ágai meg-
őrizhetik korábbi pozícióikat, de különösen a közép- és kelet-európai térségben
élesebb versenyre kell számítani már a közel jöv őben.
Várhatóan megváltozik a külföldi beruházások profilja, tevékenységi területe is a
magyar gazdaságban. Már nem várható az összeszerelésre épül ő tömeges külföldi
beruházás a feldolgozóiparban, mert nemcsak a már feltárt területeken (a budapesti
agglomerációban és Észak-Dunántúlon), hanem az ország kevésbé fejlett területein
sem elég olcsó a munkaer ő ahhoz, hogy versenyképes legyen a t őlünk keletebbre
lévő országokhoz képest, már nem is említve Délkelet-Ázsiát, f őleg Kínát. (A
Flextronics például ugyanazért a munkáért Ausztriában 15 dollárt, Magyarországon
2 dollárt, Ukrajnában 40 centet fizetett 2001-ben [U.N. UNCTAD 2002]). Egyéb-
ként is az a tapasztalat, hogy a transznacionális vállalatok elsősorban országokat
választanak a letelepülésre, és csak másodsorban veszik számításba a regionális,
települési, lokális előnyöket.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
182 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
2. ÁBRA
Szerz ődéses elektronikai gyártó cégek Közép- és Kelet-Európában, 2001-ben
(The Contracted Electronic Producer Companies in Central and Eastern Europe
in 2001)
Forrás: Kalotay, 2003.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 183
Ami Magyarországot illeti, a járm ű ipar és az elektronika ágazataiban a számba
jöhető beruházók többsége már jelen van, ők tehát már túl vannak a telephelyvá-
lasztáson. A magyarországi telephelyek beletartoznak abba az észak—déli összefüg-
gő sávba, amellyel a nyugat-európai gazdasági tér kb. 500 kilométernyit b ővült
keleti irányban (2. ábra). Az új telephelyek választásában (f őleg a beszállítói kapaci-
tás kiépítése során) szemmel láthatóan érvényesül az agglomerálódás, klaszteresedés,
amely az ország északnyugati részének súlyát fogja növelni a jöv őben is.
Mint már említettük, van esély a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szolgáltatások ki-
épülésére, a kutatás-fejlesztés b ővítésére Magyarországon. Az utóbbi években több
külföldi nagyvállalat Magyarországra helyezte K+F tevékenységét (GE, Nokia,
Ericsson, Motorola, Compaq, Audi, Knorr-Bremse, Flextronics, IBM stb.), üzleti
szolgáltató részlegeit (adatfeldolgozás, könyvelés, telefonos vev őszolgálat stb.),
illetve regionális alközpontjait, szolgáltató centrumait (a Diageo Budapestre helyez-
te szolgáltató központját 2001-ben, de itt van a GE, a GM, a Lucky Goldstar stb.
szolgáltató központja is). A külföldi m űködő tőkéhez kötődő szolgáltató funkciók
fejlesztése is er ő sen függ a hazai gazdaságpolitika ösztönzését ől.
A K+F, az üzleti szolgáltató központok, regionális alközpontok számára megfele-
lő telephely leginkább a nagyvárosi környezetben kínálkozik. Az említett tendenciák
várhatóan a budapesti agglomerációnak és a régió központoknak kedvez a jöv őben.
Az Európai Unió bővülésének várható hatása a KMT vonzására és a
kevésbé fejlett területek fogadóképességének er ősödésére
Az EU csatlakozás várható hatása a befektetőkre
Magyarország, a magyar gazdaság — a csatlakozást jóval megel őzően — már teljes
mértékben az EU gazdasági er őterébe tartozott. A külföldi m űködőtőke-állomány
80%-a az EU tagországokból származik, els ősorban Németországból, Hollandiából
és Ausztriából (az említett 80%-ból 61%-ot e három ország tesz ki) (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A külföldi t őkeállomány megoszlása a befektet ő országok szerint (%)
(The Distribution of Foreign Capital by lnvestor Countries, %)
Országok 1998 2000
Németország 27,4 25,8
Hollandia 15,9 22,5
Ausztria 12,1 12,2
UK 6,4 1,1
Franciaország 6,0 6,5
Belgium, Luxemburg 3,8 5,3
Olaszország 3,0 2,7
EU 76,8 80,3
Svájc 3,1 2,1
USA 12,0 8,2
Japán 1,8 2,1
Összesen 93,7 92,7
Forrás: U.N. UNCTAD WID 2002.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
184 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Figyelemre méltó, hogy a kontinentális Európában minél inkább haladunk az EU
peremvidékei felé, annál kevésbé jelent ősek a Magyarországra érkez ő beruházásaik
is (a három észak-európai ország részesedése összesen 3%, a négy dél-európaié
3,2% a KMT állományból). Csak remélhet ő, hogy EU tagságunk ösztönző hatással
lesz ezen országok t őkebefektetéseire is.
Magyarországnak az EU-val való er ős gazdasági kapcsolatára utal az a tény is,
hogy az itt működő külföldi érdekeltségű vállalatok exportjának 77%-a irányul az
EU-ba, és az import 58%-a származik onnan.
Az EU csatlakozásnak remélhet ően elsősorban előnyei fognak jelentkezni:
— A nagyobb belső piacnak köszönhet ően várható, hogy az els ődlegesen az EU
piacán belül tevékenyked ő cégek a vállalati hálózatokat át fogják szervezni.
Ez egyrészt jelentheti új vállalati regionális irányító és logisztikai központok
létrehozását, vagy a már meglév ők áthelyezését a közép- és kelet-európai tér-
ségbe. Másrészt új termel őegységek létrehozását is jelentheti, vagy a már m ű-
ködők áthelyezését. Az EU piacon belüli termelés átrendez ődése indokolható
azzal is, hogy az új tagállamok esetében a termelés költségel őnye még leg-
alább 5-10 évig fennmarad, így elképzelhet ő, hogy azok a cégek, amelyek
nem akarnak az Európai Unió területér ől kilépni, az új tagállamokba helyezik
át termelésüket.
— Remélhetően megn őnek majd a vállalatok egymás közötti befektetései is, és
elképzelhető, hogy az EU-n belül m űködő vállalatok közös, integrált termel ő
és szolgáltató bázisokat hoznak létre az újonnan felvett országokban.
— Az EU térségen kívül — a közép- és kelet-európai országok számára — három
befektető állam — az USA, Svájc és Japán — szerepe a meghatározó. Remélhe-
tően e három ország befektetései is növekedni fognak Magyarország EU csat-
lakozásával. Az amerikai vállalatok a Közép- és Kelet-Európában lév ő leány-
vállalataikat általában valamelyik EU-ban lév ő regionális székhelyről irányít-
ják. Így a további amerikai befektetésekre a nagyobb európai piac pozitív ha-
tással lesz. A japán beruházások már eredetileg is azért érkeztek e térségbe,
hogy megnöveljék a japán cégek eladási lehet őségeit az EU piacon.
— Az olasz befektet ők a technológiai fejl ődést, az osztrákok a környezetvédelem
iránt élénkül ő érdekl ődést, az izraeliek a vámkezelés várható el őnyeit, a japá-
nok a vámok eltörlését, az amerikaiak a közép méret ű vállalataik számára nyí-
ló lehetőségeket hangsúlyozták, mint várható el őnyöket, amelyek a magyar
partner EU tagságával nyílik meg számukra (Farkas 2003).
Bizonyára lesznek — főleg rövid távon jelentkez ő — hátrányai is az EU-ba való
lépésünknek.
— Az EU-tagságnak lesz költségnövel ő hatása, várhatóan a munkabérek emelke-
dése lesz els ősorban az, amely a közép- és kelet-európai országok, köztük
Magyarország versenyképességét csökkenteni fogja az EU-n kívüli országok-
kal szemben.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 185
— A KMT-befektetések várható növekedése tovább fogja élezni a versenyt az
újonnan felvett országok körében. Az EU jelent ős kibővülése a transznacioná-
lis vállalatok közép- és kelet-európai üzletpolitikájában a nagytérségi regioná-
lis szemlélet megerősödését eredményezheti. Az USA-ból vagy Japánból néz-
ve a csatlakozásra váró országok között a különbségek rendkívül csekélyek,
így a közeljöv ő a közép- és kelet-európai országok külföldi befektet őkért foly-
tatott versenyének további er ősödését eredményezheti.
— Ha Máltától és Ciprustól eltekintünk, akkor a nyolc közép- és kelet-európai
ország versenyhelyzete a külföldi befektetések terén a következ ő : a három
balti állam valószín űleg külön térséget fog alkotni a külföldi befektetéseknél,
és így nem valószín ű, hogy a visegrádi országok konkurensei lesznek. Szlo-
vénia csak részben versenytárs, hiszen a fő befektetője Németország mellett
Olaszország. A négy visegrádi ország versenyhelyzete — a közel azonos „kon-
tinentális" EU-befektetők miatt — viszont a jöv őben nőni fog egymással szem-
ben. 2001-ben a közép- és kelet-európai térségbe érkez ő külföldi befektetések-
nek 65%-a került a négy országba, és mindössze 6%-a a balti országokba, ill.
Szlovéniába.
— Igen nagy kihívás, hogy az EU tagjává váló Magyarországon a KMT-importot
csak uniós piac-konform ösztönz őkkel lehet segíteni. A társasági nyereség-
adó-mentesség, különböz ő adókedvezmények nyújtása, közvetlen állami tá-
mogatások nem illeszkednek az EU egységes bels ő piaci szabályozó rendsze-
réhez. A magyar beruházás-ösztönzés átalakítására van tehát szükség, els ősor-
ban a magyar támogatási rendszer kulcsfontosságú elemét — a nagyberuházói
adókedvezményt — kell más ösztönz őkkel kiváltani.
Magyarország EU csatlakozása — minden reményünk szerint — a külföldi
működőtőke-befektetések növekedését fogja eredményezni. Magyarország is tagja
lesz a világ egyik legnagyobb integrációs er őterének és így egyik legnagyobb piacá-
nak. Ez már önmagában is stabilizáló hatású lesz a magyar gazdaság számára. De —
mint ahogy ezt többször hangsúlyoztuk —, az új helyzethez való alkalmazkodáshoz,
az új helyzet lehetőségeinek kiaknázásához új gazdaságpolitikára van szükség.
A területfejlesztés új, növeked ő forrásai az EU csatlakozás után
Jelen esetben azt vizsgáljuk, hogy az EU csatlakozással felértékel ődő, illetve bő-
vülő forrásokkal rendelkez ő területfejlesztés hozzájárul-e a külföldi m űködő tőke
területi szétterjedéséhez, ahhoz, hogy e jelent ős beruházási forrás nagyobb mérték-
ben jusson el a gazdaságilag elmaradottabb régiókba?
A magyar területfejlesztés különböz ő programjaiban, terveiben a hangsúly a mun-
kahely-teremtésen, a humán er őforrás fejlesztésén és a termel ő infrastruktúra támo-
gatásán van. A térségek közötti elosztási elv szerint valamennyi régió egyforma
fontosságú, melynek célja a térbeli kiegyenlít ődés segítése (Illés 2002).
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
186 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Három megjegyzést fűzünk ehhez röviden:
— A területfejlesztésre felhasználható eszközök, s azon belül különösen a köz-
vetlen területfejlesztési célú források alapvet ően elégtelennek bizonyultak ed-
dig a gyors ütemben kialakuló területi egyenl őtlenségek kezelésére. A terület-
fejlesztési források felhasználásának térbeli megoszlása ugyan jelezte, hogy a
cél a területi különbségek mérséklése volt, ám a megmozgatott összes eszköz
(beleértve a több csatornás finanszírozásban megmozduló addicionális forrá-
sokat is) volumene oly kevésnek bizonyult, hogy a hatás alig volt észrevehet ő .
A GDP-hez mérten a területfejlesztésre fordított források együttes aránya
évente 1,4-2,0% között mozgott, de e forrásokon belül a közvetlen területfej-
lesztési célú kiadások a teljes GDP 1,6-2,2 ezrelékét tették csak ki. (Kengyel
Ákos, valamint Bocsor Márk és szerz őtársai véleménye szerint — az EU medi-
terrán országainak gyakorlatát véve alapul — a GDP 8-12%-át kellene terület-
fejlesztésre fordítani, ahhoz, hogy a területi felzárkózás folyamata elindulhas-
son. [Kengyel 1999; Bocsor—Kengyel—Sz űcs 2000]).
— A területfejlesztésre fordított források nagyobb hányada nem közvetlenül a
helyi gazdaság versenyképességének javítására fordítódott, hanem els ősorban
a települési-térségi lakossági infrastrukturális hiányosságok pótlására. Így mi-
nimális forrás maradt a versenyképes vállalatok támogatására, új termel ő ka-
pacitások létrehozására. Ezen a kormányzati kiemelt programok sem segítet-
tek (p1. az ipari park-fejlesztés), mivel egy-egy létesítmény felépítésére, in-
tézmény megszervezésére jutó beruházáshoz képest csak jelképes központi
hozzájárulásra futotta. Azokban a megyékben, ahol az infrastrukturális ellátás
magasabb színvonalú volt, a gazdaságfejlesztési célokra a beruházások na-
gyobb hányadát fordíthatták. Ez a tény is hozzájárult a KMT-állomány területi
különbségeinek fennmaradásához.
— Miután a területfejlesztés hosszú távú problémája a fejlesztésre fordítható
pénzeszközök sz űkössége, nyilvánvaló, hogy ennek nagy részét csak külföldi
forrásból lehet megszerezni. Az EU csatlakozás így lökést adhat a területfej-
lesztésnek, els ősorban az e célra fordítható források várhatóan jelent ős növe-
kedésére számítva. Ahhoz azonban, hogy az EU források a magyar térségek-
ben fogadhatók legyenek, 2006 után a régióknak el ő kell teremteniük a Struk-
turális Alapokból érkez ő támogatás helyi önrészét. Az EU tagállamok sikeres
kitörési példái (Írország, Portugália, Spanyolország) azt er ősítik, hogy egy-
részt a felkészült tagállamok eleget tudnak tenni az EU szabta feltételeknek,
másrészt, hogy e forrásokkal jelent ős területfejlesztési célok érhet ők el.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 187
Beruházás-ösztönz ő gazdaságpolitika az ország lassabban fejlődő
térségeinek fejlesztésében
A beruházás-ösztönz ő politika megújításának szükségessége a figyelem közép-
pontjába került. Magyarország er ős tőkevonzó képessége részint éppen a jól m űkö-
dő beruházás-ösztönz ő politikának volt köszönhet ő az 1990-es évek elején—
közepén. A helyzet azonban jelent ősen megváltozott, Magyarország számára ked-
vezőtlenebbé vált (err ől részletesen írtunk az el őző fejezetekben). A közelg ő EU
csatlakozás következtében különösen sürget ő feladattá vált a beruházás-ösztönz ő
politika megváltoztatása, új eszközök, módszerek, fejlesztési célok bevezetése.
A beruházás-ösztönzés formái
A külföldi működő tőkét fogadó országok a beruházás-ösztönzés különböz ő, egy-
re szofisztikáltabb formáit vezetik be a gyakorlatba. Jelenleg a beruházás-ösztönzés
három generációja különböztethet ő meg:
— Az első generációhoz a gazdasági liberalizáció és a KMT fogadásához szük-
séges alapfeltételek megteremtése kapcsolódik;
— a beruházás-ösztönzés második generációjában a beruházás-ösztönz ő ügy-
nökségek felállítása és meger ősítése valósul meg (ezek az ügynökségek költ-
ségvetési támogatást is kapnak a befektet őknek felajánlott szolgáltatásaikhoz,
kedvezmények nyújtásához);
— a harmadik generáció az ún. célzott beruházás-ösztönzés. „A célzottság nem
feltétlenül csak egyedi vállalatnak szólhat, hanem egyre inkább, a nemzetközi
tendenciákat követve, adott vállalati funkcióknak, adott földrajzi (integrációs)
környezetre épít ő cégeknek, meglév ő befektetők beszállítóinak vagy akár ma-
guknak a meglév ő befektetőknek is ... A sikeres ösztönzésnek tükröznie kell a
beruházási lehet őségek kínálati oldalán meglév ő adottságokat; ez utóbbi er ős
állami szerepvállalást vagy támogatást kíván". (Kalotay 2003, 42)
Magyarország a beruházás ösztönzés els ő két generációját alkalmazza, a harma-
dik generációs megoldások még nem jelentek meg az eszköztárban.
Smart Hungary
A beruházás-ösztönzés átfogó programját tartalmazza a „SMART HUNGARY"
Középtávú beruházás-ösztönzési koncepció (2002. október). E program célja az EU
kompatibilis támogatási rendszer kialakítása, a magyar versenyképesség növelése a
külföldi vállalatok vonzásával, a feldolgozóipari tevékenység növelése mellett a
szolgáltató funkciók er ősítése, a beszállítói hálózat kiépítése, a területi különbségek
csökkentése az elmaradott térségek t őkevonzó képességének növelésével, valamint
a K+F és az innovációs képességek jobb kihasználása. Eszközei: a társfinanszírozá-
si lehetőségek kidolgozása, a közvetlen támogatási elemek bevezetése, az adójelle-
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
188 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
gű támogatások, közvetett támogatások, beruházás-ösztönz ő csomagok összeállítá-
sa, a kapcsolat tartása a nagybefektet őkkel, a beruházói közérzet javítása, stb. A
programot az EU csatlakozás el őtt kívánja bevezetni a Kormányzat.
A program tehát összefogva tartalmazza a külföldi m űködőtőke-vonzás er ősítését,
a feldolgozóipari tevékenység növelését, valamint az elmaradott térségek t őkevon-
zási képességének fokozását. A kérdés csupán az, hogy elég hatékonyak-e az emlí-
tett eszközök? (Pótolják-e az új fejlesztési adókedvezmények a megsz űnő nagybe-
ruházói adókedvezményt? Az adómentes fejlesztési tartalék-képzés el őmozdítja-e a
beruházásokat? Elegend ő adócsökkentést jelent-e a tételes egészségügyi hozzájáru-
lás fokozatos mérséklése? A vámszabadterületek megsz űnését pótolja-e az EU-n
kívüli országok számára kib ővülő EU piac? S a kérdések még hosszan folytathatók
volnának.) A régiók felzárkóztatását célzó telephely választási és fejlesztési prog-
ram, infrastruktúra-fejlesztési támogatás, informatikai fejlesztés, környezetvédelmi
beruházás, európai regionális vállalati központok kialakításának, a vállalati K+F
támogatása — állami és EU-s pénzeszközökkel — mind fontos célokat szolgál, ered-
ményességük attól függ, hogy az e célok érdekében felhasználható források átlépik-e
azt a küszöbértéket, amely e beruházásokat hatékonnyá, sikeressé teszi.
Hozzá kell tenni, hogy a külföldi befektet ők körében bemutatott program, a
SMART HUNGARY, nem váltott ki egységes elismerést, nem találták elég átüt ő-
nek a kialakult helyzet lényeges javításához. Ahhoz bizonyára kevés, hogy Ma-
gyarországot a környezetéhez, versenytársaihoz képest megkülönböztetetten el ő-
nyössé tegye a külföldi befektetések számára.
Meg kell említenünk, hogy a frissen elkészült Nemzeti Fejlesztési Terv, amely az
EU-hoz csatlakozó Magyarország átfogó gazdaságfejlesztési terve, egyáltalán nincs
összhangban a SMART HUNGARY koncepciójával. A Nemzeti Fejlesztési Terv a
helyzetelemzésében még bemutatja azt a táblázatot, amely szerint a magyar beruhá-
zás egyre növekv ő hányada, jelenleg több mint 70%-a külföldi forrásból származik.
Ugyanakkor a Terv készít ői nem vonják le ebb ől a döbbenetes tényb ől azt a követ-
keztetést, hogy az NFT felépítésében a külföldi m űködő tőkének központi szerepet
kell játszania, és a célkitűzéseket többnyire a külföldi működő tőke viszonylatában
kell megfogalmazni. Rá kell arra ébredni, hogy Magyarországnak nincs választási
lehető sége a téren, hogy milyen forrásokból modernizálja a gazdaságát, és ezen
keresztül az országot.
Konklúzió
Arra kerestük a választ, vajon van-e remény arra, hogy a külföldi m űködő tőke
erőteljes területi koncentrációja oldódhat a közeljöv őben, van-e esély arra, hogy az
ország más területei is vonzóak legyenek a külföldi beruházók számára?
Sajnos, erre egyelőre kevés lehet őséget látunk.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Versenyképesség 189
Ezt a sommás választ több okkal magyarázzuk:
— A transznacionális vállalatok már nem Magyarországot preferálják az ala-
csony szintű, összeszerel ő tevékenységek végzésére. Az olcsó munkabérre
alapozó, feldolgozóiparra koncentráló külföldi m űködőtőke-befektetések kora
véget ért Magyarországon. Mivel a befektet ők elsősorban országot választa-
nak (vagyis a magyar nemzetgazdaságot értékelik els ődlegesen a telephely vá-
lasztásakor), így a kevésbé fejlett területein (ahol még b őséges a munkaerő-
kínálat) sem várható olcsó munkabér ű összeszerel ő tevékenység telepítése.
— A járműipar és az elektronika már választott telephelyeket, a jöv őben e két
ágazat földrajzi agglomerálódására, klaszterizálódására lehet számítani, amely az
országnak csupán az északnyugati és a központi térségeit fogja tovább er ősíteni.
— A külföldi működőtőke-beruházás második (min őségi) szakaszba lépése egy-
általán nem automatikus, de ha szerencsés esetben Magyarország e téren is
vonzóbbá válik, akkor ez területileg főleg a nagyvárosainkat (Budapestet és a
régió központokat) és a már kiépült kapacitásokat preferálja (Beluszky 2000;
Lengyel—Rechnitzer 2000).
Magyarország versenyképességének meghatározó tényez ője az lehetne a jö-
vőben, ha a közép- és kelet-európai térség stratégiai földrajzi helyévé válhat-
na, s továbbra is Budapest lenne a régió legsikeresebb üzleti központja.
„...Magyarországnak is meg kell találnia a helyét, szerepét az Unióban, be
kell bizonyítania, hogy a közösség is nyer a csatlakozással. Így például Kö-
zép- és Kelet-Európa egyik logisztikai központjává válhatna, egyfajta fordító-
koronggá Ázsia — a robbanásszer űen fejl ődő Kína, valamint a mindinkább
magához tér ő Oroszország — és Európa között."(Figyel ő 2002, 13)
— A külföldi működő tőke iránti fogadókészség nem egységes Magyarország
különböző térségeiben. Nem mindenki ismeri fel (f őleg ott nem, ahol éppen
hiányzik) a külföldi működő tőke meghatározó jelentőségét, azt, hogy nincs
választási lehetőség a beruházási források megválasztásában. A helyi er ők
(önkormányzati és helyi gazdasági szerepl ők a Miskolcon, Békéscsabán és
Szegeden végzett esettanulmányainkban is ezt igazolták) kevésbé vannak tu-
datában e tényeknek, nincsenek tájékozva a valóságos nagyságrendekr ől, le-
hetőségekről, és bizonyos gyanakvó szemlélet is megfogalmazódik az olyan
gazdaságpolitikával szemben, amely a külföldi működő tőke szerepét hangsú-
lyozza. A kormányzati gazdaságpolitika jobban átérzi a külföldi m űködő tőke je-
lentőségét a magyar gazdaság modernizálásában, de a beruházás-ösztönzést jó
irányokból megcélzó SMART HUNGARY program nem elég átüt ő, nem kínál
elég vonzó feltételeket, lehet őségeket. És még kevésbé meggy őző a Nemzeti
Fejlesztési Terv, amely jóformán figyelmen kívül hagyja a külföldi m űködő tőke
fontosságát.
— A felsorolt érvekkel szemben ható, de nem eléggé markáns tendencia várható
az EU csatlakozás révén. A magyar régiók fogadóképességét javítani fogják
az EU csatlakozással megnyíló új lehet őségek, a bővülő források segíteni fog-
ják a gazdaságilag elmaradott, hátrányos helyzet ű területek felzárkóztatását, a
különböző beruházások számára szükséges feltételek megteremtésében.
Barta Györgyi – Bernek Ágnes – Nagy Gábor:
A külföldi működőtőke-befektetések jelenlegi tendenciái és területi elmozdulásának esélyei Magyarországon.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 4. 173–190. p.
190 Versenyképesség TÉT XVII. évf. 2003 s4
Jegyzetek
A külföldi működő tőke három részb ől tev ődik össze: a tulajdonosi részesedésb ől, a vállalaton belül
nyújtott kölcsönökb ől, valamint az újrainvesztált profitból. A KMT beruházás eltérése leginkább abból
adódik, hogy a három komponens mindegyikét, vagy csak egy-egy elemét veszik figyelembe. Például,
a KSH az újrainvesztált profitot nem kalkulálja a KMT befektetések értékébe.
2
„Lehet-e az ipar a lassan fejl ődő, vagy hátrányos helyzet ű térségek fejl ődésének motorja a jöv őben
Magyarországon?" c. kutatás az FVM megbízására 2003 májusában készült el az MTA RKK-ban.
Munkatársak voltak: Dr. Bemek Ágnes (ELTE), Dr. Kosziczky György (Miskolci Egyetem), Dr. Nagy
Erika és Dr. Nagy Gábor (MTA RKK), valamint L őcsei Hajnalka (ELTE), témavezet ő: Dr Barta
Györgyi (MTA RKK).
3
www.unctad.org
A már működő vállalkozások fejlesztéséhez felhasznált beruházások.
Irodalom
Antalóczy K.—Sass M. (2002) Magyarország helye a közép-kelet-európai m űködőtőke-beáramlásban —
statisztikai elemzés. — Külgazdaság. Július—augusztus. 33-53. o.
Barta Gy. (2000) A külföldi m űködő tőke szerepe a magyar ipar duális struktúrájának és regionális differenciá-
lódásának kialakulásában. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.) Magyarország területi szerkezete és folya-
matai az ezredfordulón. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 265-282. o.
Barta Gy. (2002) A magyar ipar területi folyamatai, /945-2000. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Barta Gy. (témavezet ő) (2003) Lehet-e az ipar a lassan fejl ődő vagy a hátrányos helyzet ű térségek
fejlődésének motorja a jöv őben Magyarországon? MTA RKK, Budapest.
Beluszky P. (témavezet ő) (2000) A magyarországi városok versenyképessége. Az FVM megbízásából
készült tanulmány. MTA RKK Budapest.
Bernek Á. (2000) A globális világ „új gazdaságföldrajza". — Tér és Társadalom. 4. 87-107. o.
B.M. interjúja Antalóczy Katalinnal a Népszabadságban. (2003) — Népszabadság. Május 15. 19. o.
Bocsor M.—Kengyel Á.—Szű cs A. (2000) A területfejlesztési politika új irányai az Európai Unióban.
11. 932-948. o. —KözgadságiSzeml.
Csáki Gy. (szerk.) (2000) Befektetésösztönzés és m űködő tőkebevonás: Magyar lehetőségek az Európai
Uniós csatlakozás el őkészítésének időszakában. GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest.
Dicken, P. (2000) Places and Flows: Situating International Investment. — Clark, G.L.— Feldman, M.P.—
Gertler, M.S. (eds.) The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, Oxford.
275-292. o.
Farkas J.Gy. (2003) A csatlakozás vonzza a külföldi t őkét. — Népszabadság. Január 27.
Illés I. (2002) A területfejlesztés pénzügyi eszközei az Európai Unióban és Magyarországon. — Közgaz-
dasági Szemle. Július—augusztus. 677-698. o.
Interjú Széles Gáborral. (2002) — Figyelő. Szeptember 26.—október 2. 13. o.
Kalotay K. (2003) M űködőtőke — válságban? — Közgazdasági Szemle. Január. 35-55. o.
Kengyel Á. (1999) Az Európai Unió regionális politikája 2000 és 2006 között. — Külgazdaság. 10. 60-78. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképesSégér ől. — Horváth Gy.—Rechnitzer J. (szerk.)
Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs. 130-152. o.
Nemzeti Fejlesztési Terv. (2003) MEH, Budapest.
Pitti Z. (2001) A külföldi t ő ke szerepe a hazai gazdaság új növekedési pályára állításában. — Európai
Tükör. 4. 25-40. o.
„Smart Hungary" Középtávú Beruházásösztönz ő Koncepció. (2002) Gazdasági Minisztérium, Budapest.
U.N. UNCTAD (2002) World Investment Report 2002. Transnational Corporations and Export
Competitiveness. New York.
U.N. UNCTAD WID (2002) Country Profile: Hungary. New York.