Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
Tér és Társadalom XVII. évf. 2003 s 4: 67-116
GYORS TÉNYKÉP
A TURIZMUS ÉS A TELEPÜLÉSFEJL ŐDÉS
ÖSSZEFÜGGÉSEI GÖDÖLLŐN
(The Relations of Tourism and Settlement Development
in Gödöllő)
SUDÁR ANNA
Kulcsszavak:
Turizmus településfejlődés Gödöllő
A tanulmány a turizmus és a településfejl ődés közötti kapcsolatok feltárására és elemzésére törekszik
Gödöllő múltbeli fejlődési folyamatai és a jelenlegi helyzet vizsgálata alapján. A történeti áttekintést
követően a helyzetkép a kölcsönhatás bemutatására összpontosít, majd egy lehetséges továbbfejlesztési
vagy fejlődési irányt vázol fel. A cikk a városbeli adottságok, az idegenforgalmi helyzet és a turisztikai
fejlesztések szintetikus elemzését SWOT-analízis felhasználásával összegzi.
A tanulmányban arra a kérdésre keresem a választ, hogy Gödöll ő településfejl ő-
désére hogyan hatott és hat jelenleg is a turizmus, s hogy a városban milyen kap-
csolat található az idegenforgalom és a településfejlesztés között. A kutatás ered-
ményei igazolták azt az el őzetes hipotézist, hogy Gödöll ő esetében is a két tevé-
kenység egymással kölcsönhatásban fejl ődik: a gödöllői turizmus térnyerése szük-
ségszerű beruházásokat hoz magával a városban és környékén, míg a település
fejlesztése azért szükséges, hogy minél több turista érkezzen és töltsön el minél
több napot a helységben.
A gödöll ői turizmus kialakulása és fejl ődése
A város már I. Ferenc József és Erzsébet királyné idején az ország egyik divatos
és rangos üdül őhelye volt, amikor is az uralkodópár a kastélyt a hozzá tartozó bir-
tokkal együtt nyaralóként használta. A természeti környezet szépsége, adottságai, a
,jó társaság" sokakat csábított ide nyaralásra. Fontos közéleti személyiségek, színé-
szek, írók nyaralói épültek fel a közeli domboldalakon. A fürd őhelyekkel és kis-
vendéglőkkel gyarapodó Gödöll őn évente 300-400 pesti család töltötte a nyári
hónapokat. A Hamvay kúriában kialakított Erzsébet Királyné Szálló pezsg ő társasági
élet színhelyévé vált. Mindezek következményeként a századfordulón az egész tele-
pülés fejlődésnek indult, tehát már akkor hatással volt a turizmus a város fejl ődésére.
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
68 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
Az 1950-es évektől kezd ődő en a rendszerváltásig gyakorlatilag nem létezett ide-
genforgalom a városban. Hiányoztak a látnivalók, a min őségi üzletek, az áruk, s
nem volt szállás sem. Ez utóbbit a kollégiumban, illetve különböz ő vendégházak-
ban lehetett csak találni, de ezek mennyisége és min ősége nem volt megfelel ő .
Hiába vonzott rengeteg embert a máriabesny ői búcsújáróhely, illetve a vadászatok,
mivel ezeket viszonylag sz űk idő korlát mellett bonyolították le, az idelátogató ven-
dégek „nem jelentek meg" fogyasztóként a városban. (Ha meg is jelentek volna,
nem lett volna mit igénybe venni.) Fontos megjegyezni, hogy a II. világháború
utáni idegenforgalom jelent ő ségét az 1950-es években idetelepített nagyipar
csökkentette le.
A rendszerváltás után lassú változás ment végbe a magánbefektetéseknek kö-
szönhető en: rengeteg üzlet épült és a vendéglátó-ipari beruházások is megélénkül-
tek az utóbbi 4-5 évben. Ez többek között azért is valósulhatott meg, mert a város
vezető sége úgy gondolta, hogy az idegenforgalom léte fontos tényez ő lenne Gödöl-
lő számára. Ez a gondolat oda vezethet ő vissza, hogy az ipartelepítés az 1990-es
években is folytatódott, s mára már nagyon jelent ős a városban. Sajnos azonban
el ő fordulhat, hogy az ipar nem marad itt a térségben (lásd a mostanság s űrűn el ő-
forduló különböző multinacionális cégek hazánkból való kivonulását). Emiatt töb-
ben is úgy látják a térség vezet ő i közül, hogy hosszú távon nem lehet az iparra
építeni, ezzel szemben az idegenforgalomra igen.
A mai Gödöll ő arculata
Az elmúlt tíz év során Gödöll ő eredményesen birkózott meg az átmenet kihívásai-
val, sikeres, dinamikusan fejl ődő kisvárossá fejl ő dött. Gazdasági helyzete a rendel-
kezésre álló adatok szerint 1996 óta határozott javulást mutat: a külföldi befekteté-
sek és a helyi kis- és középvállalkozások is dinamikusan növekszenek.' Jelenleg
számos nemzetközi nagyvállalat m ű ködik helyben (pl. Sony, United Technologies,
Schlumberger, Avon és Caterpillar stb.), melyek szerencsére semmilyen módon
nem szennyezik a helyi tiszta leveg őt, s melyek lehet ő vé teszik azt a sajátosságot is,
hogy a fő városból sokkal többen jöjjenek Gödöll őre dolgozni, mint fordítva. A
város népességi helyzete stabilnak mondható (évi 30 000 f ő az utóbbi években), a
lakosság jól képzett. A helyi társadalom, a helyi identitás er ős. A várost nyitott társa-
dalom jellemzi, azaz a helybeliek szívesen látják a turistákat. Gödöll ő szellemi poten-
ciálját a helyi Szent István Egyetem is nagymértékben meghatározza. A városban
tudásigényes iparfejlesztés, magas környezeti kultúra és hagyományok őrzésén alapu-
ló magas szintű kulturális élet található, valamint igen er ős lokálpatriotizmus jellemz ő .
A város turisztikai helyzetét jellemzi, hogy Gödöll ő a Pest megyében elhelyezke-
dő idegenforgalmi központok között a középmez őnyben található, de a Gödöll ői
kistérségben egyértelműen domináns szerepe van. Kiemelked ő adottságai vannak a
mű emlékek és történelmi értékek (Grassalkovich-kastély, Hamvay kúria és piactér,
egyedülálló múzeumok az országban, mint a Méhészeti Múzeum és a Mez őgazda-
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 69
sági Eszköz- és Gépfejl ődéstörténeti Szakmúzeum, gazdag történelmi múlt), a ter-
mészeti adottságok (a gödöll ői dombvidék, halban, vadban gazdag terület, lovaglás-
ra, természetjárásra alkalmas területek, gyógy- és termálvíz, Erzsébet-park, Erdészeti
Arborétum) és az események, hagyományok terén (Máriabesny ői búcsú, kastély-
koncertek, Nemzetközi Hárfafesztivál, Népi Ízek Fesztiválja, Gödöll ői Művészte-
lep). A település fekvése azért is ideális, mert 30 km-es környezetében m űemlékek
sokasága fedezhet ő fel, például a nagytarcsai, az ikladi, a csömöri, a turai és az
isaszegi Falumúzeum-ok, a fóti római katolikus templom, a szadai Székely Bertalan
emlékmúzeum és síremlék, az isaszegi Honvéd emlékm ű, vagy a péceli Ráday-
kastély, az aszódi Podmaniczky-kastély, a turai Schossberger-kastély 2 és Petőfi
Múzeum. Ezen kívül a közelben van a veresegyházi medvemenhely és
farkasotthon, a szintén ott üzemel ő meleg vizű gyógyfürd ő, a domonyvölgyi strand,
horgásztavak és lovas tanyák, a tóalmási termál strand, a vácrátóti botanikus kert és
a mogyoródi Hungaroring is. A Gödöll ő környéki települések vonzó eseményeket
bonyolítanak le, amelyek ugyancsak turista-csalogatók lehetnek. Ki kell emelni a
máriabesny ői egyházi ünnepeket, az egyes települések falunapjait, húsvéti és kará-
csonyi ünnepeit, majálisait, búcsúit, szüreti mulatságait, a kókai borfesztivált, a
dányi fúvószenekari fesztivált, az isaszegi horgászversenyt, a fóti népzenei feszti-
vált és nem utolsó sorban a mogyoródi Forma-1 Magyar Nagydíj rendezvényt
(Czellár—Somorjai 1998; Gödöllő és környéke... 2001).
Gödöllőn és környékén tehát olyan adottságok, látnivalók, programok vannak,
amelyek önállóan nem képesek idegenforgalmi vonzást kiváltani, tehát szükséges,
hogy a kistérség települései együttm űködjenek, s így a turizmusba bekapcsolódja-
nak. A térség vezet ői számára az a cél, hogy Gödöll ő a kistérséggel a nyomában
állja meg a helyét. Gödöll ő a kastélyával ugyanís nem tud elegend ő vonzótényez ő
lenni, szüksége van a térség más adottságaira is, amelyek a területre csalogatják a
turistát. Tehát fontos, hogy a vendég ne csak a kastélyt tekintse meg, hanem a kis-
térségben töltsön el több id őt, több napot. A turizmust kistérségi szinten tudják csak
elképzelni, így egy komplex turisztikai-csomag készítésében látják a megoldást.
Ezért létezik az összefogás Gödöll ő és környéke között, ami a Gödöll ő és Környéke
Regionális Turisztikai Egyesület nevet viseli. Véleményem szerint is szükség van
egy ilyen együttműködésre, bár egyrészt vigyázni kell arra, hogy ez az összefogás
ne alakuljon át versengésbe, ami könnyen el őfordulhat, ha a környez ő települések
hasonló, netán ugyanolyan kínálattal jelennek meg, másrészt nem szabad, hogy a
kistérségre való összpontosítás következtében a város önmagában kevesebb fi-
gyelmet kapjon. Tehát nem mondom azt, hogy nincs szükség a kistérségre, mert ez
így nem lenne igaz (s őt!), de szükségesnek vélem, hogy Gödöll ő önmaga is elég
jelentős attrakció tudjon lenni, s ezáltal legyen képes a kistérséget er ősíteni.
A Gödöllőt felkeres ő turisták nagyságáról igazából jelenleg csak a Grassalkovich-
kastély látogatottsága alapján lehet megfelel ő statisztikai következtetéseket levonni
(ez évi kétszázezer fő). Hogy miért jelent ma a sok látogató ellenére Gödöll ő csak
egy fél napos programot a turisták számára, s így a település idegenforgalmi
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
70 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
bevételei miért csekélyek, annak nagyon egyszer ű okai vannak. Egyrészt a város-
ban az idegenforgalmi infrastruktúra hiányzik. Nincs elég szálláshely, és hiányoz-
nak a min ő ségi vendéglátóhelyek is. A szállások terén amúgy sincs egységes kép,
mert amíg a KSH adatok szerint 2002-ben a városban 5 kereskedelmi és 15 magán-
szálláshely m ű ködött, addig a valóságban összesen 4-5 hely funkcionál. A másik
oka annak, hogy a turisták kevés id őt töltenek Gödöll őn, hogy hiányoznak a több-
napos programok és az esti szórakozási lehet őségek. Ugyancsak jelent ős gondnak
számítanak turisztikai szempontból az infrastrukturális problémák: a HÉV, a 3.
számú fő út túlterhelt, kapacitáshiányok jellemzik, a városban lév ő összes út 56%-a
burkolatlan és egyes területeken a vízellátás problémájával kell szembenézni. A
korábban felsorolt vonzer ők és az e bekezdésben szerepl ő problémák alapján Gö-
döllő turizmusáról elmondható, hogy sokszálú adottságokon nyugvó, még nem
teljesen felfutott ágazatként van jelen a településen.
Gödöllő n ötletgazdag közszellem uralkodik, tehát a város vezet őségének jól meg-
fogalmazott fejlesztési elképzelései vannak már az 1990-es évek közepe óta, me-
lyeket sajnos ez idáig finanszírozási problémák miatt kevés kivétellel nem tudtak
megvalósítani. Ilyen gondolat a kastélyban (koncert- és konferenciaterem, kiállítási
csarnoka , idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése) és parkjában (termálfürd ő és
hozzá kapcsolódó szálloda 4, lovaspálya, parkok) lév ő beruházások, a bels ő város
idegenforgalmi arculatának kialakítása, a városi sportrepül őtér és a tematikus állat-
kerts kiépítése, bár ezek közül a kastély épületének hasznosítására vonatkozó ötle-
tek megvalósítása állami feladat, hiszen a kastély állami tulajdon. Az els őként reali-
zált beruházások közé tartozik a piactér és a városi Könyvtár felújítása, az Erzsébet-
parkbeli fejlesztések és a kastélyban kialakításra kerül ő barokk k őszínház, amely
ezen a nyáron nyílt meg (Gödöllő — Fels őpark és Alsópark... 1994; Gödöllő város-
központ részletes rendezési terve — program 1996).
Az előző kben felsorolt fejlesztési ötletek és a már meglév ő adottságok alapján
Gödöllőn a következő turizmusfajták lehetnek sikeresek (az ezekre épül ő stratégiák
a későbbiek során kerülnek részletezésre):
— Gyógyturizmus (a Grassalkovich-kastély Alsóparkjában talált hévízre épülve)
— Konferencia-turizmus (Az Egyetem rendezésében már most is sok konferenci-
át tartanak, s emellett a Kastélyban konferenciatermet, illetve kongresszusi ki-
állítási csarnokot építenének ki a tervek szerint.)
— Kastélyturizmus (Grassalkovich-kastély)
— Exkluzív turizmus (Jelent ő sége még Erzsébet királyné, majd a Cserkész Vi-
lágtalálkozó [a Jamboree] idején volt, valamint akkor, amikor Horthy Miklós
rezidenciaként használta a kastélyt. E turizmusfajta jelenlegi térnyerését az ad-
ja, hogy a kastélyban 12 luxus-lakosztályt szeretnének létrehozni.)
— Vallási- és zarándokturizmus (Máriabesny ői búcsú)
— Sportturizmus (A város adottságait a vízi-, a természetjáró-, a lovas- és az
ökoturizmusokban lehetne kihasználni. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a
városi sportrepül őtér összekötő tényező lehetne a fővárosi szállodák, Feri-
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 71
hegy, a Hungaroring és Gödöll ő között, amellett, hogy a sportturizmusba is be
lehetne kapcsolni pl. az ejt őernyőzésen keresztül.)
A belső városban is szükséges a fejlesztési ötletek megvalósítása, mert Gödöll őn
hiányzik a reprezentatív f őtér, ahol turistacsalogató naperny ők, sokáig nyitva mara-
dó üzletek és vendéglátóhelységek funkcionálnának. A város vezet őségének fontos
a sok zöldfelület és a környezetvédelem, így nemcsak a f őtéren, hanem szinte min-
den lehetséges helyen közparkok létrehozását is támogatják. A kisvárosi arculat
megteremtéséhez további üzletek és lakások kerülnének kialakításra. Szerencsére
azért beszélhetünk már megvalósult beruházásokról is: a Hamvay kúriát, ami a
város legrégebbi épülete, és az általa körbezárt piac területét 1996-ban kezdték
felújítani, s 1999. augusztus 28-án adták át az épület alatti mélygarázzsal együtt. Az
építkezés a Hamvay kúria felújításával együtt csaknem 1 milliárd forintba került.
Egyébként a kúria ad otthont a Gödöll ői Városi Múzeumnak, amely 2000-ben el-
nyerte az „Év Múzeuma" kitüntet ő címet, és amelyben 2001-ben mintegy 25 ezer
fő látogató fordult meg. A piac térsége mindennapi funkciója mellett a társadalmi
élet színtere és turistalátványosság, turistacsalogató is: egy kulturált, jól m űködő
piac, ahol nem a rossz értelemben vett „bóvlit" árulják, jelent ős idegenforgalmi
értékké tud válni. Egyébként itt található a város egyetlen mozija is, ami esti kikap-
csolódást biztosíthatna a turisták számára. Idegenforgalmi szempontból fontos még
megemlíteni a Szabadság tér északi részén a szecessziós épületben kialakításra
kerülő szállodát. Ez egy 55 fér őhelyes hotel lesz rendezvényteremmel és
kiállítóteremmel együtt. Mindez fejlesztési szempontból azért fontos, mert a város-
nak nincs igazi kisvárosi „polgári" szállodája, ami egy Gödöll ő nagyságú városban
feltétlenül szükséges (A gödöll ői... 2002).
A belvárosra, a kastélyra és parkjára, valamint az egyéb fejlesztésekre épül ő tu-
risztikai programok új turisztikai kínálatot eredményezhetnek a városban és a kis-
térségben is. Azonban így is fontos lenne a kastélyprogramot összekapcsolni egyéb
speciális idegenforgalmi kínálattal. E tekintetben megfelel ő ínfrastruktúrára és
marketing háttérre is szükség van, hiszen a turista általában csak oda látogat el,
amiről valahol tudomást szerzett, és fontos igénye van a megfelel ő infrastruktúrára is.
Persze a fejlesztésekhez rendkívül sok pénzre van szükség. Jelenleg az Önkormányzat
a fejlesztésekre költségvetésének 25-30 százalékát fordítja (Gödöllő város... 2002).
A helyi Önkormányzat elkötelezett az idegenforgalom fejlesztéséért. A város tu-
rizmusának alakulásában érdekelt vállalatok vezet ői azonban úgy látják, hogy en-
nek érdekében a hivatal nem tesz meg mindent. Szerintük sokkal több lehet őség
(például pályázati úton való pénzszerzés) van ma Magyarországon, mint amennyit
az Önkormányzat valóban ki is használ. Véleményük szerint tehát fejetlenség ural-
kodik a városi kormányzatban, és bels ő okokra vezethet ő vissza, hogy ma még
„csak" itt tart Gödöll ő idegenforgalma. Bár lehet, hogy egy kicsit elfogultan mond-
ják ezt, mert köztudott, hogy az Önkormányzat sajnos rossz kapcsolatot tart fenn
ezekkel a cégekkel, és mindenesetre az is igaz, hogy egy jól profitáló vállalkozás
nem láthatja át teljesen egy anyagi gondokkal küszköd ő kormányzat munkáját, tehát
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
72 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
nem is biztos, hogy a vállalkozói szféra jól ítéli meg az adott helyzetet. Egyébként az
Önkormányzat az Egyetemmel sem m űködik jól együtt, bár ez talán inkább az oktatá-
si intézmény hibája. Pedig erre a kapcsolatra is jobban oda kellene figyelnie, mert az
Egyetem nagy figyelmet irányíthat a városra, reklámozhatja a települést.
Kérdésként merül fel, hogy a gödöll ői önkormányzatnál miért nincs bizottsági
szinten a turizmus ügye, hiszen mint tudjuk, a város vezetése jelent ős hangsúlyt
fektet a turizmusra. Ennek ellenére csak egy egyszemélyes idegenforgalmi referen-
se van, aki sokkal inkább foglalkozik a környék együttes turizmusának fejlesztésé-
vel, mint Gödöll őével. Bár tudjuk, hogy ez a dolog a város szempontjából el őnyös,
mert egymagában nem számíthat nagyszámú turista látogatására, mégis úgy vélem,
így a városra való összpontosítás teljesen háttérbe szorul. Az önkormányzatnak
egyébként is több szakemberre lenne szüksége a nagyobb hatékonyságú turisztikai
képviselet miatt.
Jelenleg a gödöll ői önkormányzatnak meglep ő módon nincs kidolgozott telepü-
lésfejlesztési koncepciója, soha nem is létezett. Településrendezési terv és egyéb
tervek, helyi építési szabályzat, ciklusprogramok voltak és léteznek, csak nincs
egységes forma, hiányzik az a koncepció, ami a törvény értelmében a településren-
dezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rend-
szerbe foglaló dokumentum lenne. Minden fejlesztés különböz ő tervekben van
leírva, de nem létezik az egységes megjelenítés. A jelenlegi cél az, hogy a terület-
fejlesztéssel, településmarketinggel kapcsolatos koncepciót 2003-ban írásban is
meghatározzák. Véleményem szerint azonban hiba úgy „álmodozni", hogy nincs is
koncepció, s természetesen nem létezik abban rögzített, a fejlesztési ötletekkel
összhangban álló pénzügyi terv sem.
Az önkormányzatok területfejlesztésben való legközvetlenebb részvételét jelenleg
a területfejlesztési önkormányzati társulások és egyéb együttm űködések jelentik.
Ezek létrehozásának célja a települések összehangolt fejlesztése, közös területfej-
lesztési programok megalkotása és a fejlesztések megvalósítását célzó közös pénz-
alapok létrehozása. Jelenleg szerencsésen két olyan fejlesztési társulás is létezik a
Gödöllői kistérségben, amely az önkormányzatok közti együttm űködés erősítését
szolgálja és az idegenforgalomhoz köthet ő : a Galgamenti és Gödöll ő Környéki Ön-
kormányzatok Társulása és a már korábban is említett Gödöll ő és Környéke Regio-
nális Turisztikai Egyesület.
SWOT-analízis
A tanulmány céljának megfelel ően készítettem egy sz űkebb és egy bővebb verziójú6
ő turisztikai és településfejlesz- SWOT-anlízist,meybpcáanskGödl
tési szempontú vizsgálatát végeztem el, így nem volt célom a város szempontjából
fontos összes er ősséget, gyengeséget, lehet őséget és veszélyt elemezni. Hét pontot
választottam ki, amin keresztül értékeltem a gödöll ői turisztikai helyzetet. Ezen
pontok kijelölését az indokolta, hogy ezek a szempontok a gödöll ő i idegenforgalom
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 73
tekintetében meghatározó területek: hatással vannak vagy lehetnek a településen a
turizmus elterjedésére és növekedésére. A hét pont:
0) Néhány, a turizmusra és Gödöll őre vonatkozó általános tendencia. (Célom
nem a turizmus SWOT-elemzésének elkészítése volt, tehát ebben a pont-
ban csak néhány irányt vetettem fel, melyek lehet őségként, vagy veszély-
ként merülnek fel Gödöll ő szempontjából. Ezért is szerepel ez a pont a 0.
sorszám alatt. A vizsgálat különös figyelmet fordít a Gödöll ő szempontjá-
ból már korábban fontosnak ítélt turizmusfajtákra, mert mint azt már ko-
rábban jeleztem, a városban olyan adottságok, vonzer ők vannak, amelyek
ezen turizmusfajták térségben való megtelepedését, térnyerését szolgálják.
Az erősségek és gyengeségek között pedig összességében a városra jel-
lemző adottságokat, hiányokat tüntetem fel, melyek a turizmus térhódítását
erősítik, illetve gyengítik.)
1) A város fekvése
2) Adottságok, vonzerők
3) Egyetem, tudásbázis
4) Fejlesztések
5) Vállalkozói szféra
6) önkormányzat, társulás, egyesület és finanszírozás
A SWOT-elemzés táblázatos szerkezete (1. táblázat) az áttekinthet őség érdeké-
ben az erősségek, gyengeségek, lehet őségek, veszélyek felsorolását e vizsgálati
szempontok szerint csoportosítja.
A SWOT-elemzés a helyzetfeltárást és a javaslatokat köti össze. A táblázatból jól
kiolvashatók az erősségek, gyengeségek, lehet őségek és veszélyek, így a követke-
ző kben a lehetséges stratégiák bemutatására kerül sor. A konkrét fejlesztési ötletek
olyan beruházási célok köré csoportosíthatók, amelyek az alábbi szempontokat
érvényesítik:
— a lehetőségek kihasználása az er ősségekre építve — offenzív stratégia (a),
— a gyengeségek leküzdése a lehet őségek kihasználása révén — váltásorientált
stratégia (b),
— a fenyegetettségek kivédése az er ősségek segítségével — diverzifikáló stratégia (c),
— a fenyegetettségek elkerülése a gyengeségek felszámolásával — defenzív
stratégia (d).
Az erősségek, gyengeségek, lehet őségek és fenyegetések alapján tehát a követke-
ző stratégiai fejlesztési célok fogalmazhatók meg (az egyes javasolt tennivalók után
zárójelben tüntetem fel, hogy melyik stratégiához sorolható be a feladat):
Mat'keting feladatok:
— A város reklámozása (kielégít ő marketingmunka) (a)
— Új turisztikai célcsoportok és piac meghódítása (a)
— Budapesttel való összefogás, együttm űködés (a)
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
74 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
— Tudatos verseny a konkurens településekkel szemben (c)
— A gödöllői saját adottságok erősítése oly módon, hogy a város önmagában is
„eladható termék", de a kistérséggel való kooperációra is alkalmas legyen (az
összes stratégia közötti egyensúlyozás).
Kulturális feladatok:
— Máriabesny ői búcsú, a Gödöll ői Művésztelep, a kastélykoncertek, a Nemzet-
közi Hárfafesztivál, a Népi Ízek Fesztiválja, a városhoz közeli Hungaroring és
a városban újonnan épült barokk k őszínház adottságainak kihasználása, hiszen
ezek turistát vonzanak. (A rendezvények lebonyolítására pl. pályázati úton is
lehet pénzt szerezni.) (a)
— Népi mesterségek és a kulturális hagyományok meg őrzése és értékesítése (ló-
szerszám készítés, néprajzi munkák, hímzés, Erzsébet királyné korabeli öltö-
zetek, kiegészítők készítése, színvonalas emléktárgy gyártása például kerámi-
ából, porcelánból stb.) — ez egyben vállalkozói feladat is (a)
— Több napos tartózkodást lehet ővé tév ő programok, vonzó események, rendez-
vények megszervezése, reklámozása (így a városban töltött id ő nőhet). Fi-
gyelni kell arra, hogy az eseményeknek káros hatása is lehet a településre (pl.
zsúfoltságot is okozhatnak), s ezáltal a város imázsát lerombolhatják. (b)
— A meglévő események és hagyományok továbbfejlesztése („új szín" behozata-
la, „felpezsdít ő" ötletek) (c)
— Új szórakozási lehetőségek megjelentetése (főleg az esti szórakozási lehet ősé-
gekre fordítva a figyelmet, mert ezen a téren jelent ős hiánnyal küzd a város) (d)
Fejlesztési, építészeti, városüzemeltetési feladatok:
— A kastély adottságainak kihasználása — ez egyben vállalkozói feladat is (mint
üzemeltető) (a)
— Gyógy- és termálvízre építve termálfürd ő és szálloda létesítése a kastélypark-
ban (ez lenne a „Kastély-fürd ő") — ez egyben vállalkozói feladat is (mint üze-
meltető) (a)
— Fejlesztési koncepció elkészítése (b)
— A városba irányuló és a helyi közlekedési lehet őségek fejlesztése, pl. pályázati
úton való pénzszerzéssel (b)
— Tervek elkészítése, beruházók pályáztatása a kastélybeli, a bels ő városbeli és a
városi sport-repül őtérbeli fejlesztésekre (b)
— Infrastruktúra fejlesztése (p1. pályázati úton) (b)
— A fejlesztésekre fordított összegek átcsoportosítása (állagromlás így elkerülhet ő) (c)
— A meglévő infrastrukturális állapotok (energiaforrások, szemét- és hulladékkeze-
lés, távközlési ellátottság, közterek, közparkok terén) romlásának elkerülése (c)
— Ha nincs mód a közlekedés és az infrastrukturális állapot (vízellátás és úthálózat
terén) fejlesztésére, vigyázni kell legalább a jelenlegi állapot fenntartására (d)
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 75
— Ha a kastély fejlesztései nem valósulnának meg, mindenképpen el kell kerülni
a kastély állagának romlását — ez egyben állami feladat is (d)
Város vezet őségi és kormányzati feladatok:
— Testvérvárosok és nemzetközi kapcsolatok lehet őségeinek kihasználása (a)
— Turizmussal és településfejlesztéssel összefügg ő pályázatok figyelemmel kísé-
rése, pályázatok elkészítése és benyújtása (a illetve b) — ez egyben vállalkozói
feladat is.
— Vállalkozói tőke városban maradásra bírása (p1. helyi vagy központi támoga-
tásokkal, vállalkozói kockázatok csökkentésével, illetve vállalkozói kockáza-
tok növekedésének kiküszöbölésével) (a illetve c)
— Új, a környezetbe ill ő vállalatok, vállalkozások meghódítása a városban való
letelepedésre (b)
— Turizmushoz kötődő beruházásokhoz pénzszerzés (b)
— Az Önkormányzat anyagi helyzetének javítása (pl. támogatások, pályázatok,
egyéb lehetséges források megszerzésével) (b)
— További testvérvárosi kapcsolat kiépítése (külföldi és hazai városokkal is) (b)
— A testvérvárosokkal való és a nemzetközi kapcsolatok ápolása (c)
— Az Önkormányzat hatékonyabb m űködése (d)
— Az Egyetem meggy őzése arról, hogy elszigeteltsége önmagának és a városnak
sem tesz jót (d)
Társulási és egyesületi feladatok:
— Az egyesület és a társulás lehet őségeinek kihasználása (pl. pályázati pénzek-
hez való hozzájutással) (a)
— Az egyesület hatékonyabb működése (juttassa el a fogyasztóhoz a terméket) (b)
Egyetemi feladatok:
— Egyetem kapcsolatainak kihasználása (a)
— Az Egyetem és a kastély adottságai együtt jól eladhatók a konferenciaturiz-
musban (a)
— Az Egyetemre építve a város reklámozása (mivel az Egyetem er ős kutatási és
oktatási bázis) (a, c)
— Az Egyetem és az Önkormányzat, illetve a helyi gazdaság közötti kapcsolat
javítása — ez egyben önkormányzati feladat is (b)
— Az Egyetem és az Önkormányzat, illetve a helyi gazdaság között lév ő jelenleg
gyenge kapcsolat további elmélyülésének elkerülése — ez egyben önkormány-
zati feladat is (d)
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
76 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s4
Vállalkozói és tulajdonosi feladatok:
— A mező gazdaság adottságainak kihasználása (pl. korábban mez őgazdasággal
foglalkozó családok által fejleszthet ő dolgok — lovaglás, vadászat, horgászat,
falusi turizmus jelleg a város szélén) (a)
— A Gödöllői Mű vésztelep, a kastélykoncertek, a Nemzetközi Hárfafesztivál és
a Népi Ízek Fesztiválja adottságainak kihasználása — ez egyben a városi veze-
tő ség feladata is, ezért a kulturális feladatoknál is feltüntetésre került (pályáza-
ti úton is megvalósítható) (a)
— Zöld területek, halban, vadban gazdag területek, lovaglásra alkalmas területek,
a városi sportrepül ő tér fejlesztése révén annak és az el őbb felsorolt tényez ők-
nek a kihasználása a sportturizmusban — ez egyben önkormányzati feladat is (a)
— A piac adottságainak kihasználása (A kulturális feladatok között említett népi
mesterségek és a kulturális hagyományok értékesítése a piacon hatékonyan
megvalósítható.) (a)
— A múzeumok adottságainak kihasználása, gy űjteményük b ővítése (Ezek a mú-
zeumok egyediségük révén látogatókat vonzanak, akik a várost is megnézik
egyúttal. Ha a múzeumok gy űjteményét pl. kormányzati támogatások elnyeré-
sével b ő vítik, akkor az új szerzemények a régiekkel egyetemben sokakat csá-
bíthatnak az intézmények meglátogatására.) (a, c)
— Turisztikai szakemberek helyben alkalmazása (turisztikai képzés van, csak
szükséges lenne a szakembereket a városban álláshoz juttatni) (a, c)
— Megfelel ő színvonalú (mennyiségű és min őségű ) idegenforgalmi infrastruktú-
ra kiépítése (szálláshelyek, vendéglátóhelyek és kereskedelem terén) (b)
— A meglév ő idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése (b)
— A tematikus állatkert kiépítése (b)
— Fejlesztések megvalósítása (a kastély- és a bels ő városbeli fejlesztések) — ez
egyben önkormányzati és állami feladat is (b)
— A közvetve és közvetlenül a turizmushoz köt ődő vállalkozások és az Önkor-
mányzat közötti kapcsolat javítása (ezek a cégek az idegenforgalomban így
érdekeltek, s így többet is tesznek a város idegenforgalmáért) — ez egyben ön-
kormányzati feladat is (b)
— Turisztikai szakemberek helyben maradásának ösztönzése — ez egyben ön-
kormányzati feladat is (b)
— A piac és a Hamvay kúria jelenlegi állapotának megtartására irányuló törekvés (c)
— Meggyőzni a magánkézben lév ő , lovaglásra alkalmas területek gazdáit, hogy
érdekük fűző dik területüknek a lovaglók (els ősorban turisták) el őtti megnyitá-
sára — ez egyben önkormányzati feladat is (d)
— A meglévő idegenforgalmi infrastrukturális állapot további gyengülésének el-
kerülése (d)
— A közvetve és közvetlenül a turizmushoz köt ődő vállalkozások és az Önkor-
mányzat közötti jelenlegi gyenge kapcsolat további elmélyülésének elkerülése (d)
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 77
Az elkészült írás egy szakdolgozat lényegi összefoglalása. Munkám itt látható
szűkebb és a diplomadolgozat b ővebb verziója a köz-, a magán- és a civil szférának
nyújthat bázist, hiszen e három szféra a tanulmány alapján láthatja, hogy milyen
fontosabb feladatokat kell még elvégeznie. A kutatás jó alapot biztosíthat számuk-
ra, ez alapján részletesebb stratégiákat, programokat tudnak elkészíteni. A három
szféra munkájának, együttm űködéseinek már ma is vannak csírái, s figyelni kell
arra, hogy hazánk EU-hoz való csatlakozása csak er ősítse ezt a fajta munkát. Mind-
ezeket és még sok más szempontot is figyelembe véve, biztos vagyok abban, hogy
Gödöllő turizmusa még sok lehet őséget rejt magában, melyet az ottani fejlesztésben
érdekelt szférák megfelel ően és együttműködve ki tudnak használni.
Jegyzetek
1996-ban 2500, 2000-ben 3400, 2001-ben 3476 vállalkozás müködött a városban, ebb ől 2000-ben 135
volt a részvénytársaságok száma, ami igen magasnak mondható. Gödöll őn 1996-ban 1600, 2000-ben
1830, 2001-ben 1823 egyéni vállalkozás volt (KSH 2002).
2
2003 tavaszán kezdték meg a teljesen leromlott állapotú kastély felújítását, így csak a renoválás után
válhat igazi idegenforgalmi vonzótényez ővé.
3
A Kastély lovardájában 2-300 fő befogadására alkalmas koncert- és konferenciatermet, a kocsiszínben
pedig egy kongresszusi kiállítási csarnokot alakítanának ki.
4
A Grassalkovich-kastély Alsóparkjában talált hévízre épülve „Kastély-fürd ő" néven egy olyan komp-
lexumot akarnak létrehozni, amelyben nyári strandfürd ő, fedett téli fürd ő, egy szálloda gyógyszárnnyal
és egy fedett sportkomplexum m űködne. Mindenekelőtt a hévizet kell el őször gyógyvízzé min ősíttetni,
mert a felmérések azt bizonyítják, hogy kiváló min őség ű hévízről van szó: gyógyászati szempontból
sok értékes ásványianyagot tartalmaz.
5
A Fővárosi Állat- és Növénykert mintgy 200 hektár területen Gödöll ő mellé, Mogyoród irányában
kitelepedne, és egy tematikus állatkertet építene ki. Sajnos az egész ötlet f őváros- és politikafügg ő, így
sokáig várhatunk a megvalósításra. A tematikus parkban, aminek témája az ember és a természet vi-
szonya lenne, szafari jelleg ű állattartás folyna, ahová bárki ellátogathatna, akár kirándulási célpontként
is, a gyermekeknek pedig nyáron heti turnusú táborokat szerveznének, akik itt az él ő környezetben
ismerkedhetnének meg a különböz ő állatokkal, növényekkel, s nem utolsó sorban hazánk történelmi
gyökereivel is, hiszen mint tematikus park, különböz ő szigetekből épülne fel, ahol a hét törzs életét
mutatnák be. Tenyésztés is történne a parkban továbbértékesítés és utánpótlás céljából, és biogazdál-
kodás is folyna, amivel a látogatók is megismerkedhetnének amellett, hogy a természetvédelemmel
kapcsolatos lehetőségeket is bemutatnák számukra. Így a park egyszerre szolgálná a turisztikát, az ok-
tatást, a természetvédelmet, a környezetvédelmet, de még a családpolitikát is.
6
Jelen tanulmányban a szükebb változat olvasható.
78
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
,
..
,
:
>
V
=
'M
,
g
'2
i
0
`,;',
"
bo
,-*
N
, 2' .
2 '2
-L5 Ó
i', 0
g
'á. T,
_.,,r,
á
...
..,;
>
co m
..ci 'M
,5 ..
í; " -'1'
..:70
én
OE.2
.8 • g 4
I
,
<..
..,
'42' .9 'S
. r'4
A
2
boa
.É
st.t,
I
I
<
'E
,E
_Q
g
.
co: ' ,." =0
.) , = _
Q
c4 2 a 'E
g :g ,y3
...7 &,
Gyors ténykép
, ,
i
I " P"" 1
– . -..r;—." -
'd -2
.... {:>4.> a
e ?..i)
'M "á ó `;',1
,
N
•', -;-^
"4 ..?.
2 :'4•71 2
..,i "
''''
-'
'
V,
3
kim.,
464'
g-,
i
7.‹
c . •.1
.2 "' z .8.1}
•
'''
E
.=0 '',9, .::.
,:.e.) .2 «:; r) '‘) :"2
R, 2 3
.1
]
E
.6 T;
oi u 2
,. ,2
11 °,3' •,.' > r21
7) >
...., -%,
:2 -I>
>, > - R
›...,,,
241,
• "ó
'..22'<,.:,4's
E! -.= tA = z fi :- 9..
",2, 9, S
. S.
..
I
.„
re;
.
-8
i
.
>, , T)
.
.«..
24 ó ó
—
g
E •E '—'
-.5 . zob .41. 2 Ec2(.7z2
i
,
,:, .4
.. .—"
.o g
. 2
›., - ‘,
L° -.,' to 2 ,9 2 17; 1 Pc m
- ! ..'.i 'i >-, .7A 3 '' 1 e. .',3 - ..
' '.
2 ..6—é...-,-..,9...:-. :§ ogg
E.. ,4,
.2.0 4 -N,; . .z. 0
'4> "'4 d
.ó.' 2
— — — — —
Sudár Anna :
— Egyetemi rendezvények, Hévíz még nem hasznos ított. Gödöllő szempontjábólfon- — Lassuló ütemben nö, vagy
kisebb konferenc iák Kastélybelifej lesztések még tos turizmusfajták elterjedése visszaesik az igény a Gödöl-
— Kastély ' c sak ötlet szintjén. és további növekedése.
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TENDENCIA
lő szempontjából fontos tu -
— Sportolási lehetőségek Lovaglásra alkalmas terüle- rizmusfaj ták iránt.
0) NÉHÁNY, A TURIZMUSRA ÉS GODÓLLORE
— Máriabesnyö tek jelentős része magán-
kézben van.
Kedvező földrajzi fekvés Gödöllő beleesik az
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
Budapest és agglomerációja irán- A központi régióban lévő
agglomerálódásifolyamatok ti érdeklődés nő. agglomerálódási folyamatok
tengelyébe. felerősödése.
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Piacvezető pozíció a kistérségben A város egy Szentendre és Agglomeráció piacihelyze- Konkurens települések térnyerése
Dunakanyar központú me- tének és jelentőségének javu-
gyében helyezkedik el. lása, felértékelödése.
A— —
város önmagában nem —
Együttműködésilehetőség a
ké s me állni a helét. környezettel.
Kedvező hálózati helyzet A várost elérő hálózatok túlter- Közlekedési hálózat mennyiségi Közlekedési kapcsolatok, kapac i-
1) A VÁROS FEKVÉSE
heltsége, kapacitáskorlátok és minőségi színvonalának tások romlása, továbbromlása.
javulása.
TÉT XVII. évf. 2003 • 4
GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK —
VESZÉLYEK
— — — — — — — — —
Mezőgazdasági kultúra Mezögazdaságbeli szerkezetvál- A hagyományos gazdálkodási Agrárolló / agrárválság
tási kényszer formákirántiérdeklődés növeke-
dése és az erre épülő turizmus
térnyerése.
TÉT XVII. évf. 2003
Saj átos adottságok, vonzerők a Kastély állapota Az emberekben megnő az A műemlékek, történe lmi
s4
műemlékek és történelmiértékek Belső város idegenforgalmat érdeklődés a műemlékek, értékek terén lévő adottsá-
terén taszítókinézete történelmi értékekiránt. gok, vonzerők abszolút vagy
Kastély A műemlékekfelúj ításának relatív túlhasznosítása.
Piac és a Hamvay kúria terü- országos és EU támogatása. A műemlékek, történe lmi
lete A múzeumok gyűj teménye értékek iránti érdeklődés
Egyedü lálló múzeumok az iránt a kormányzat figyelme visszaesése.
országban felerősödik. Meglévő és új versenytársak
— — — —
Gazdag történelmi múlt hasonló, vagy más adottsá-
gokkal, vonzerőkkel a mű-
emlékek, történe lmi értékek
Sudár Anna :
von atkozásában.
Sajátos adottságok, vonzerők a Hiányzik a (szabadtéri, vagy Az emberekben megnő az A természe tiértékek terén
természeti értékek terén : fedett) fürdésre alkalmas érdeklődés a természeti érté- lév ő adotts ágok, vonzerők
Gödöllői dombv idék hely. kek iránt. abszolút vagy relatív túl-
2) ADOTTSÁGOK, VONZER Ő K
Gyógy- és termálvíznek al- Alovaglásra alkalmas terüle- A természetiértékekápolása hasznos ítása.
kalmas hévíz tek közül sok magánkézben
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
iránt a kormányzat figyelme A természe ti értékekiránti
Halban, vadban gazdag terület van. felerősödik. érdeklődés visszaesése.
Lovagolásra alkalmas területek Akörnyezetvédelem támo- Meglévő és új verseny társak
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Erzsébet-parkkomplex gatása hazai és EU szinten. hason ló, vagy más adottsá-
adottságai — — — — —
Az egészséges életmódra a — —
Gyors ténykép
gokkal, vonzerővel a termé-
Erdészeti Arborétum komp- kormányzat nagy hangsúly t szeti értékek vonatkozásában.
lex adottsá: ai fektet.
79
— — — — — —
80
GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
Sajátos vonzerők az események Szórakozásilehetőségek Megnő az emberekigénye a A vallási, sport és kulturális
és hagyományok terén: hiánya (esti programok). különböző vallási, sport és eseményekiránti érdeklődés
— — — —
kulturális eseményeken való — — — —
visszaesése.
Máriabesnyői búcsú Rövid (általában egynapos) —
A városhoz közel: programokdominanciája. részvételre. Túlzott igény jelentkezése
Hungaroring, Forma- 1 A városi sportrepülőtér rossz Kulturális események támo- miatt zsúfoltság kialakulása,
A most elkészült barokk állapota. g atása hazai szinten. amiimázsromlást hoz magá-
köszínház A sport események megren- val.
Gyors ténykép
Városi sportrepülőtér dezését ösztönző pályázatok. Programok, szórakozásilehe-
Gödöllői Művésztelep tőségek nem jelennek meg.
Kastélykoncertek, Nemzet- Meglévő és új versenytársak
közi Hárfafesztivál hasonló, vagy más vonzerő-
NépiÍzekFesztiválja vel az események, hagy omá-
nyok terén.
Alacsony színvonalú idegenfor- Megfelelő színvonalú idegenfor- Idegenforgalmi infrastruktúra
galmiinfrastruktúra: — -
galmiinfrastruktúra kiépülésének — — —
fej lesztésiforrásainak más
álláslehetőségek hiánya, országos és EU támogatása. térségekben történő koncent-
2) ADOTTSÁGOK, VONZERŐK
nem megfelelő menny iségű és rálása.
Sudár Anna :
minőségű vendéglátóhelyek. Új verseny társ megfelelő
színvonalú idegenforgalmi
infrastruktúrával.
Tudományos centrum — erős Az Egyetem = sziget a városban Az agrártudomány és a vi- Az egyetemmel kapcsolatos ne-
kutatás i, oktatásibázis dékfejlesztés jelentőségének gatív hírek a városra rossz fényt
Agrár- és vidékfejlesztési felértékelődése. vethetnek.
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
szellemiközpont Egyetem kapcsolatai nem-
zetközi és nemze ti szinten.
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Az Egyetem kapcsolata a város Javuló viszony az Egyetem és az Az Egyetem és az Önkormányzat
vezetőségével gyenge. — — Önkormányzat között között tovább romlik a viszony.
— — —
A tudásbázis és a helyi gazdaság Javuló viszony az Egyetem és a Tudásbázissalkapcsolatos
kapcsolata gyenge. helyi gazdaság között. fog lalkoztatási problémák
megjelenése.
TÉT XVII. évf. 2003
Romló viszony az Egyetem
3) EGYETEM, TUDÁSBÁZIS
és a he lyi gazdaság között.
s4
— — — — — — — —
GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
•tletgazdag közszellem Fej lesztésikoncepció hiánya Eddigifejlesztési ötletek megva- Eddigi fejlesztésiötletek
lósítását segítő kormányzati poli- megvalósítását hátráltató
tika és pályázati lehetőségek. kormányzati politika.
Különböző fejlesztésekés a
művi valamint természetikör-
nyezet közti összhang hiánya.
Az önkormányzat igyekszik Félig kész fejlesztési programok Kiegészítő termékekiránti igény Fejlesztések megvalósulásának
minél nagyobb összege t a -> „mire elkészülnek a fej leszté- - újabb és továbbvitt fej lesztések elhúzódása vagy elmaradása:
- -
fejlesztésekre fordítan i. sekkel, kezdhetik a felújítást... " támogatása. - kastély állaga tovább romlik
TÉT XVII. évf. 2003 s 4
Már kész fejlesztések, felúj í- kastély ás parkjának felújítá- és a kastélybelifej lesztések
tások. sa, fej lesztése, elhúzódnak vagy elmaradnak,
belső város kiépítedensége, belső város nem épül ki,
városi sportrepülőtér, a városi sportrepülőtér illet-
tematikus állatkert. ve a tema tikus állatkert nem
4) FEJLESZTÉSEK
épül Ici.
Az infrastrukturális állapot vi- Infrastrukturális állapotok: úthá- Az infrastruktúra fejlesztésére Az infras trukturális állapoto k
szony lag jónak mondható az lózat és v ízellátás hiánya. vonatkozó pályázatok. romlása
energiaforrások, a szemét- és
hulladékkezelés, a távközlési
e llátottság és a köztere k, közpar-
Sudár Anna :
- - - - - -
kok terén.
Vállalkozói szféra könnyűiparra Vállalkozói szféra egyoldalú A vállalati szféra részéről vállala- A gödöllői gazdaság fásultságá-
való specializációja. tevékenysége. ti rendezvények tartására való nak veszélye
hajlandóság.
Termelő tevékenységet folytató Környezetbe illő multinac ionális Kivonuló multinacionális vállala-
jelentős multinacionális vál lala- vállalatok tok
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
tok a városban.
Van két u tazási iroda, amelyek a A közvetlenül és közvetve a Az idegenforgalom jövedel- A vállalkozásokat nem tá-
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
helyi turizmusban érdekeltek. turizmushoz kapcsolódó vál- mezősége, profitabilitása mogató országos, regionális
Gyors ténykép
lalkozásokkockázatvállaló megnő, így érdemes befek- intézkedések.
képessége alacsony és a helyi tetni. Vállalkozóikockázatok nö-
-
közszférával- gyenge kapcso- Vállalkozói kockázatok vekedése.
5) VÁLLALKOZÓI SZFÉRA
latban állnak. csökkenése állami szerepvál-
Befektetői éniektelensé! lalás növekedésével.
81
- - - - - -
82
•;z.1
N
2
GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK
I
".-.
,
,0
C
Önkormányzaton belüli ha- A jelenlegi vezetés céljainak Önkormányzaton belüli viták
I
':, ..S4
,...,
(,)
0
talmi viták megvalósulása és a vezetés (kon- kiélezödése.
.:,
I
2
,
Az egyesület működése (a város- A kistérségi együttműködés Nem működik jól a kooperá-
5-5
,v .2
ra önmagában kevés figyelmet egyre szélesebb körre terjed ció az Önkormányzat és
I
• -'
4
• ...
I.
N
fordítanak). ki, s ebből eredően a kistér- egyéb társulások között.
bo
T.
ségi összefogás hatékonysá- Kistérségre való összpontosí-
I
,',
.D ..0 "a'
!
-o
v)
g N °
.....
ga nö.
N 1.) [--' ,
tás következtében a város ér-
'.... ,_ ,..1E — '
..) 0 5
,,5 'Q 4, A ,N M
-I 9 .c ..
.
.2
.«,
o
sl)
N4
vi
IV'
5,
Cl.
Turisztikai szakemberekhiánya. Aképzett turisztikai szakembe- Nem lesz elég turisztikai szak-
rek helyben maradását ösztönző ember, aki a város érdeke iért
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
környezet. harcol.
...
.
'á)
,...
. ‘>::
'0
78)‘
C
.....
00
Hazai testvérváros kapcsolat Nemzetközi kapcsolatok sérül-
:.2. .,.
— Nemzetközi kapcsolatok, tes t-
— —
78; "0
0 .:
a
v)
V 0.,
% S.
hiánya. vérvárosok nek, meglévő tes tvérvárosok már
nem maradnak testvérvároso k,
6) ÖNKORMÁNYZAT, TÁRSULÁS, EGYESÜLET ÉS FINANSZÍROZÁS
mert nem látnak abban fantáz iát,
hogy Gödöllő testvérvárosai
TÉT XVII. évf. 2003
legyenek.
s4
— — — —
Sudár Anna :
A turizmus és a településfejlődés összefüggései Gödöllőn
Tér és Társadalom 17. évf. 2003/4. 67-83. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s4 Gyors ténykép 83
Irodalom
A gödöll ői volt községháza épületére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. I. rész. (2002) Turisztikai
hasznosítási felmérés és tanulmány. Gereben és társai Építésziroda, Budapest.
Czellár K.—Somorjai F. (1998) Magyarország. Panoráma nagyútikönyvek sorozat. Panoráma, Budapest.
Gödöllő és környéke programfüzet. (2001) Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület és a
Tourinform, Gödöll ői Régió.
Gödöllő — Felsőpark és Alsópark részletes rendezési terve. (1994) Gödöll ő.
Gödöllő város 2002. évi költségvetése (2002) Gödöll ő.
Gödöllő város idegenforgalmi fejlesztése hévíz feltárással és hasznosítással. (2002) Megvalósíthatósági
tanulmányterv. Opál Mérnöki Iroda, Nagykanizsa.
Gödöllő városközpont részletes rendezési terve — program. (1996) Urbanitás Tervez ő és Tanácsadó Kft.,
Gödöllő.
Gödöllő városközpont részletes rendezési terve — vizsgálatok. (1996) Urbanitás Tervez ő és Tanácsadó
Kft., Gödöll ő.
Gödöllő városközpont részletes rendezési terve — m űleírás. (1997) Urbanitás Tervez ő és Tanácsadó Kft.,
Gödöllő.
PHARE (2000) Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia. Projekt jelentés E 312.