Tér és Társadalom 17. évf. 2003/2. 67-77. p.
Tér és Társadalom XVII. évf. 2003 s 2: 67-77
GYORS TÉNYKÉP
PEOPLES GEOGRAPHY („NÉPFÖLDRAJZ") —
A KRITIKAI GEOGRÁFIA ÚJ IRÁNYZATA
(Peoples Geography — New Trend of Critical Geography)
G.FEKETE ÉVA
Kulcsszavak:
„népföldrajz"— peoples geography kritikai geográfia helyi fejlesztés
A 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferencia kapcsán új fogalom jelent meg a hazai geográfiában. A
magyarra talán a „népföldrajz" kifejezéssel fordítható peoples geography irányzat lényegének ismerte-
tése, a leghíresebb, az amerikai Syracuse Egyetemen folyó projekt összefoglalása jelenik meg a tanul-
mány egyik célkit űzéseként. A békéscsabai konferencián a földrajzi ismeretek helyi fejlesztésben való
konkrét gyakorlati alkalmazásáról elhangzott előadás nyomán pedig a „népföldrajz" hazai meghonoso-
dásának esélyeit és egy lehet őségét tekintjük át.
Az új irányzat megjelenése és lényege
A radikális, majd kritikai geográfia feler ősödését nagyrészt a nagyt őke társada-
lom- és térformáló tevékenységének elutasítása, az ezzel való szembenállás hozta
magával. A „hatalom szolgálólányaként" is emlegetett földrajztudomány addigi
kereteit szétfeszítve geográfusok egy csoportja a multinacionális cégek döntéseit
vagy az államok és világszervezetek területpolitikáját megalapozó földrajzi kutatá-
sokkal szemben a hatalmon kívüli, az említett politikák tárgyaként igen, de alanya-
ként már nem megjelen ő, elnyomott vagy háttérbe szorított, kisebbségi társadalmi
csoportok szemszögéb ől vizsgálja a térben játszódó természeti, gazdasági és társa-
dalmi folyamatokat.
Az évek során könyvtárnyi tanulmány gy űlt fel, amely a globalizáció egyének,
közösségek térhasználatára, területi er őforrásokhoz való hozzájutására gyakorolt
hatását (p1. a közösségi terek privatizációját), a területi különbségek lényegét elem-
zi. Mitchell szerint, miközben az egyértelm űen baloldali értékeket valló, a marxiz-
mus eszmerendszerére és strukturalista szemléletére jelent ős mértékben épít ő kriti-
kai geográfia mint tudományos szemlélet akadémiai berkekben egyre népszer űbb és
elismertebb lett, a politikai baloldal „tétlenül nézi a jóléti társadalmak végét, a neo-
liberális kapitalizmus globális győzelmét" (Mitchell 2000, 31). Az akadémiai és az
„alulról szervez ődő" (grass roots) baloldal közötti szakadék egyre mélyült. Holott a
kritikai geográfia el ődjének tekintett radikális geográfia kezdetben még cselekv ő
volt abban az értelemben, hogy a marxi tanításnak megfelel ően a világot nem csu-
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
68 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s2
pán megismerni, de megváltoztatni akarta (Mitchell 2000). Ettől a gondolattól
azonban időközben eltávolodott, illetve „cselekv őképességét" az egyetemi
kampuszokon belülre korlátozta. A földrajz újra radikalizálása és a mindennapi
életben való megjelenítése közötti összefüggés felismerése fogalmazódott meg
Taegu-ban, a 2. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferencián.
Az akadémiai földrajz és a baloldali mozgalmak közötti mélyül ő szakadék áthida-
lásaként a taegu-i konferencia résztvev ő i David Harvey (1984) korábbi érvelését
megfogadva nemzetközi szinten is életre hívták a baloldali mozgalmakat, valamint
az elnyomott, kitaszított, hátrányosan megkülönböztetett közösségeket közvetlenül
segítő , a számukra a saját sorsuk alakításához, „küzdelmükhöz" szükséges földrajzi
tudást közérthet ően átadó „népföldrajzi" irányzatot. F ő küldetéseként — a kritikai
geográfia szemléletének megfelel ő en — a társadalmi és gazdasági igazságosság
el ő segítése érdekében a hatalmi viszonyok geográfiai gyökereinek jelent őségére
való figyelemfelkeltést jelölték meg. Amiben azonban túl kívántak lépni a kritikai
geográfia általános keretein az, az így felgy ű lt földrajzi ismeretanyag széles kör ű
terjesztése és mindennapi használatra való alkalmassá tétele.
A kezdeményezés, mint ahogyan az els ő jól dokumentált projekt megvalósítása is,
a Syracuse Egyetemen tanító Don Mitchell és kollegái nevéhez köt ődik.
Az 1999-ben New York államban elindult projekt keretében a kritikai geográfiai
kutatások eredményeinek a közemberekhez és aktivistákhoz a mindennapi életben
hasznosítható tudásként való eljuttatását, ezáltal a közösségi kezdeményezések
közvetlen segítését t ű zték ki célul. Mindeközben a téma és a felhasználó közötti
kölcsönhatás eredményeként a földrajz radikalizálódására is számítanak.
A „Peoples Geography Project" az alábbi feladatokat foglalja magába:
- A „Földrajz kezdőknek" című könyv megjelentetése. A könyv fontos, hala-
dónak számító témákba, mozgalmakba, többek között a marxizmus, a femi-
nizmus, Foucault, a Világbank eszmerendszerébe, ezek földrajzi szemlélet ű
értékelésébe vezet be.
- A „Népföldrajz az Egyesült Államokban" sorozat megjelentetése. A sorozat
elemei az USA társadalomföldrajzát foglalják össze — alulnézetb ől. A soro-
zat kívánja bemutatni, hogy az emberek a gyakorlatban hogyan alkotják meg
saját világaikat, még ha a feltételeket nem is maguk választják meg. Emellett
a kritikai geográfia vizsgálati módszereibe is bepillantást akarnak nyújtani,
sőt lehető séget teremtenek a kb. 30 év alatt kifejlesztett technikák értékelésé-
re, köznapi adaptációjuk lehető ségeinek bemutatására is.
- Szóróanyagok, rövid ismertet ő k tucatjainak kiadását tervezik, melyekben az
embereket szembesítik azzal, hogy az általuk használt terek és helyek mily
erő sen kapcsolódnak — gyakran igazságtalan térfolyamatokon és struktúrákon
keresztül — más közeli vagy távoli terekhez és helyekhez. Ily módon a meg-
szólított embereket radikalizálni, cselekvésre bírni próbálják.
- Peoples Geography kurzusokat indítanak középiskolások, egyetemisták,
szakszervezetek, közösségi csoportok, haladó mozgalmak stb. számára.
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 2 Gyors ténykép 69
— Közvetlen szakért ő i segítséget nyújtanak olyan haladó és radikális csoportok
számára, akik szeretnék ezt a szakértelmet saját tevékenységeik geográfiájá-
nak elemzéséhez igénybe venni.
— Nemzetközi szinten átadják tudásukat, elveiket a hasonló projekt indításában
gondolkodók számára.
— Intézményes keretet, pre- és postdoktori programokat, ösztöndíjakat nyújta-
nak fiatal kutatók számára. Rámutatva ezzel arra, hogy a földrajz nem csupán
a gazdasági társaságok és az állam szolgálatában álló vagy a legújabb tech-
nológiai csodák bűvöletében él ő geográfusok monopóliuma, hanem a radiká-
lis földrajz, így a „népföldrajz" is gyakorta relevánsabb és a társadalmi igaz-
ságosságot jobban szolgálja.
Amerika után az Egyesült Királyságban jelentek meg a „népföldrajzot" oktató
kurzusok (Appleton 2002).
A 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferencián, Békéscsabán a projekt eddigi
eredményeiről és a megvalósítás során felmerül ő akadályokról hallhattak a szekció
résztvev ői tájékoztatást.
Az adaptációs közeg sajátosságai Magyarországon
A korábbi évek „kincstári baloldalisága" és a „népnevelés" rosszíz ű emlékei után
a „népföldrajz" magyarországi megfelel őjének felkutatása, mű velése, illetve az
amerikai projekt adaptálása nem t űnik könnyű feladatnak. Az is felvet ődhet, hogy
van-e értelme egyáltalán nálunk kritikai geográfiáról, illetve annak eme irányzatáról
beszélni. A kritikai geográfia magyarországi megjelenésének, illetve éppen, hogy
hiányának körülményeit Timár Judit (2003) a 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai
Konferencián részletesen elemezte. Ami a „népföldrajzot" illeti, a válasz kulcsa a
cél és a módszer relevanciájában rejlik. A kérdés tehát az, hogy van-e, elterjedhet-e
Magyarországon olyan földrajzi irányzat, amely:
- azt célozza, hogy a valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lév ő, a ha-
talmon kívül álló embercsoportok képesek legyenek változtatni saját hely-
zetükön,
- ezt úgy teszi, hogy a cselekvéshez szükséges földrajzi tudást közérthet ő for-
mában számukra átadja. Ami a hátrányos helyzetben lév ő csoportokat illeti,
ilyenek kétségkívül léteznek Magyarországon. Gondoljunk a hajléktalanokra,
a munkanélkülíekre, a n őkre, a romákra, a fogyatékkal él őkre, az elmaradott
térségekben lakókra, a börtönb ő l szabadultakra, bevándorlókra vagy a veszé-
lyes munkahelyeken dolgozókra, netán a mez őgazdasági kistermel őkre és
még számos csoportra. A civil társadalom szervez ődésének élénkülésével
ezek a csoportok érdekeik és szükségleteik megfogalmazásában, az önszer-
veződésben is nagyot léptek el ő re, de ez a „mozgolódás" többnyire még er őt-
len, kormányzati támogatástól függ ő.
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
70 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s2
Az még érdekesebb kérdés, hogy a magyar geográfia mit tud e csoportok térbeni
megjelenéséről, a térhez való viszonyáról és a területi folyamatok rájuk irányuló
hatásairól. Meg kell vallanunk, nem sokat. Amiben jelent ős szerep jut a hazai föld-
rajztudomány piacfüggőségének. A kutatási piacon pedig ezek a csoportok nem
jelennek meg megrendel őként. Így aztán nem meglep ő , hogy a magyar geográfia
korántsem büszkélkedhet az említett csoportok tevékenységét segít ő háttérkutatások
tucatjaival. S őt, valójában azt sem tudjuk, hogy milyen geográfiai tudásra lenne
szükségük a „mindennapi életükhöz". Ebben korábbi, a piactól még független kuta-
tási eredményeink sem tudnak kisegíteni, hiszen a piac helyett akkor a kötelez ő
ideológia irányította a téma és a megközelítési mód megválasztását. Napjainkban a
„népföldrajzban" hasznosítható földrajzi ismeretek szinte csak az állami és más
közpénzekből finanszírozott, a problémák és a megoldások kormányzati szempon-
tok mentén történő feltárását célzó kutatások „melléktermékei". Ez már önmagában
erősen behatárolja a mozgásteret.
Nem véletlen, hogy a leginkább kiterjedt földrajzi tudás az említett hátrányos hely-
zetű csoportok közül els ősorban a munkanélküliekhez és az elmaradott, illetve vidéki
térségekben él őkhöz kapcsolódik, hiszen a kormányzati érdekl ődés középpontjában is
ők álltak. Ez a tudás — kisebb transzformációkkal —a vizsgált csoportok számára is
hasznosítható cselekedeteik tervezéséhez, saját stratégiáik és módszereik megválasz-
tásához. Azaz hasznosíthatók lennének, ha valóban az ő szemszögükb ől vizsgálnák a
problémákat és megoldásuk lehetséges módjait, illetve, ha eljutnának hozzájuk.
A földrajzi kutatás puszta tárgyából annak alanyává, az eredmények alkalmazójá-
vá válásra jószerivel csak ott találunk példát, ahol a geográfus és a közösség között
tartós, a mindennapokat át és átszöv ő együttműködés alakult ki. A kölcsönhatással
jellemezhető együttműködésben fejl ődhet ki a geográfus adott csoport érdekeivel
azonosulni tudó szemlélete, és tudnak megfogalmazódni a csoport számára fontos, a
geográfia tárgykörébe tartozó kérdések. A kritikai geográfia számára is fontos kuta-
tási eredmények felhasználóit alkotó csoporttal való „együttélés", a közösség min-
dennapi cselekedeteinek tanult emberek általi segítése nem idegen a magyar szak-
mai mentalitástól. Gyökerei a Kelet-Közép-Európában elterjedt értelmiségi szerep-
értelmezésb ől adódnak. Az elesettekkel, gyengékkel, hátrányos helyzet űekkel való
foglalkozás, az írástudók felel őségének átérzése a 19. és a 20. században a bal- és
jobboldali értelmiségiekben egyaránt megjelent. Krémer Balázs (2002) azt is tagad-
ja, hogy mai világunkban létezne még értelmiség, és ebb ől következően különösen
értelmezhetetlennek tartja az értelmiség felel ősségét a hátrányos helyzet ű csoportok
sorsa, jelesül a szegénység alakulásában. Ezzel szemben Szalai Erzsébet azt állítja,
hogy „a továbbható történelmi tradíciók bázisán a mai újkapitalizmus kihívásai
ugyanakkor megszülik azt a kritikai értelmiséget, mely tudatosan vállalja a
kívülreked őkkel, a lecsúszókkal, alávetettekkel való szolidaritást. Ez az értelmiség
tudatosan szakít az értéksemlegesség ideájával, f ő feladatának ezzel összefüggésben
sem nem a médiumok, sem nem a szaktudományok piacaira való „termelést", ha-
nem a kívülrekesztettek hangjának megszólaltatását tekintik. ... A kritikai értelmi-
ség köre ma Magyarországon még sz űk — de már feltűnik a horizonton egy új, fiatal
nemzedék ..." (Szalai 2002, 205).
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s2 Gyors ténykép 71
Egy „talán példa" : a helyi fejlesztést segítő földrajzi tudás közvetítése
a Csereháton
A helyi fejlesztés cselekvési tere
A Cserehát Magyarország egyik legelmaradottabb térsége. Tipikus perifériaként
viselkedett az utóbbi évtizedek modernizációs folyamataiban, és a 20. század vesz-
tesének tekinthet ő. A területen ipar alig található, a mez őgazdaság nem volt képes
az elvándorlásokat visszafogni. 1870 óta a térség népességének 20%-át veszítette el,
de nem egy faluban ez az arány magasabb 50%-nál.
Paradox módon e terület elmaradottsága tekinthet ő egyben legnagyobb értékének
is a 21. század elején. A térség szigetet alkot a korábban er ősen iparosodott Borsod-
Abaúj-Zemplén megyében. A természeti környezet viszonylag sértetlen, azt sikerült
a ma és a jövő generációinak más térségeknél jobb hatásfokkal meg őrizni. Így pél-
dául az erdők aránya magasabb mint 40%. A kulturális örökség és a tradicionális
társadalom bizonyos vonásai is nagyobb mértékben megmaradtak, mint az ország
vagy Európa más területein. A tiszta természeti környezet, a régi hagyományok és a
gazdag kulturális örökség jó alapot kínálnak a posztmodern fejl ődéshez. A térség
optimális feltételeket kínál az erdészet, az egészséges gyümölcs és hús termelése, a
gyógynövények gyűjtése, termesztése és feldolgozása, valamint a gyógyászati szol-
gáltatások, a rekreáció és a turizmus számára.
Eme lehetőségek ellenére az életszínvonal csökken, a szegénység növekszik. A
helyi gazdaság a modernizációs értékek szerinti rangsorban elfoglalt helye alapján
nagyon gyenge. A helyi erőforrások, különösen a munkaerő és a magánbefektetések
kivonultak a térségb ől. (A cserehátiak egész utcákat építettek fel Miskolc környé-
kén.) Az emberek elvándoroltak, mert nem tudták a modern értékekhez igazodó
szükségleteiket a térségen belül kielégíteni.
1. TÁBLÁZAT
Térségi alapadatok
(Main Regional Data)
Terület 600 km2
Erdők aránya 40%
Népesség 15 ezer fő
Falvak száma 70
A falvak átlagos mérete 220 fő
Idősek aránya 20%
Roma népesség aránya 22%
1000 lakosra jutó vállalkozások száma 15 db
Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 25%
Helyi közszolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya 21%
Ingázók aránya 10%
Munkanélküliek aránya 30%
Forrás: Saját szerkesztés.
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
72 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s2
A gazdasági kirekesztettséghez társadalmi kirekesztettség is párosult. Az elnépte-
lenedés marginalizációval és a roma népesség növekv ő számával és arányával járt
együtt. Az itt él ő k innovációképessége alacsony. Miközben a térség egyre szegé-
nyebbé vált, az innovatívabb emberek csak egyetlen túlélési stratégiát alkalmaznak
— az elköltözést. Holott náluk van a változtatás kulcsa. Ez a kulcs térségük termé-
szeti és kulturális er ő forrásainak hasznosítása. Csakhogy a térség lakói csak ritkán
értékelik ezeket valós, gazdaságilag hasznosítható er őforrásoknak, vagy túl gyors, a
fenntarthatóságot veszélyeztet ő változásokra vágynak. Másrészr ől a küls ő erőfor-
rások bevonásának szükségszer ű sége olyan szimbolika és nyelvrendszer használatát
követeli meg, amely illeszkedik a helyi valósághoz és a regionális fejlesztés fels őbb
szintjein, uralkodó irányzataiban is elfogadott.
Mindezen problémák a földrajzi tudás iránti szükségletet jelzik.
Helyi fejlesztési kezdeményezések
A saját helyzetükön változtatni kívánók közül 80 helyi lakos, 4 helyi vállalkozás
és 54 helyi önkormányzat létrehozta 1989-ben a Csereháti Településszövetséget. Ez
a szervezet összefogja a helyi er ő ket annak érdekében, hogy fejlesztési stratégiáju-
kat megalkothassák és képesek legyenek helyi és küls ő erőforrások mozgósítására
stratégiájuk megvalósításához.
Tevékenységük öt szálon fut:
1) stratégiai tervezés, programozás;
2) közösségi vállalkozás a magas munkanélküliség letörésére, követhet ő jó pél-
dák és a helyi erő forrásokat fenntartható módon hasznosító tevékenységek
(mező gazdasági integráció, organikus gazdálkodás, falusi turizmus, kézm ű-
vesség) forrásközpontjának létrehozására;
3) innovatív megoldások bevezetése a közszolgáltatások biztosítására és az élet-
minő ség javítására (falugondnok, hulladékkezelés, lakásfelújítás);
4) humán erő források fejlesztése és a bels ő figyelem felkeltése a helyi fejlesztés
iránt (képzések, közösségfejlesztés, közösségi események);
5) a külső érdeklő dés felkeltése a térség és annak értékei iránt (honlap, kiad-
ványok, konferenciák, küls ő testületekben való képviselet, lobby, nemzetközi
kapcsolatok).
A helyi akciók sikerét növel ő földrajzi kutatások
A területfejlesztési kapcsolódás és a természeti, kulturális és emberi er őforrások
kiemelt jelentő sége miatt a Csereháti Településszövetségben örültek a fejleszt ő
munkában aktívan részt vev ő geográfusnak.
A 13 év alatt a földrajzhoz köt ődő munkák három fő területen folytak:
1) A területi folyamatok és értékek megértését a helyi emberek szemszögéb ől
és érdekeik mentén segít ő vizsgálatok;
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s2 Gyors ténykép 73
2) Közösségi fejlesztési stratégiák és programok kidolgozásának szakmai irá-
nyítása;
3) Oktatási és PR tevékenységek.
A helyi akciók és a földrajzi szakmai munka között er ős kapcsolat mutatható ki
(G.Fekete 1994; 1995), amit az alábbi táblázat is személtet.
2. TÁBLÁZAT
A helyi akciókat segít ő földrajzi munkák áttekintése (1989-2002)
(Review of Geographical Works for Local Actions)
Helyi fejlesztési akciók „Népföldrajzi" típusú Akadémiai
földrajzi témák
Térségi érdekek megjelenítése Az elmaradottság helyi A területi elmaradottság
megjelenésének és hatá- jegyeinek meghatározása
sainak bemutatása
Intézményi keretek A közös akciók földrajzi A kisvárosok területi
megalkotása területének és bels ő tago- fejl ődésben játszott szere-
zódásának meghatározása pének vizsgálata
Falugondnoki rendszer Idősek igényeinek feltárá- Demográfiai trendek
bevezetése sa, földrajzi szempontok a felvázolása
falugondnok feladatainak
meghatározásához
Csereháti Gazdaságfejlesztési, Megvalósíthatósági ta- Az alulról szervez ődő
majd Képzési Központ nulmány készítése fejlesztésben a települések
létrehozása közti együttm űködések
mozgalmainak és intéz-
ményeinek vizsgálata
Közösségi tervezés Falukutató tábor szervezé- Aprófalvak fejl ődési
se 100 egyetemistával 120 potenciálja elemeinek
faluban meghatározása
Integrált fejlesztési straté- A regionális stratégiai
gia kidolgozása tervezés módszereinek
Közösségi tervezési mód- feltárása
szerek oktatása
Turisztikai információs iroda Turisztikai termékfejlesz-
létrehozása tési program kidolgozása
Franchise-rendszerű falusi ven- Vendégfogadók képzése
dégfogadó rendszer kialakítása
Turisztikai kiadványok Imázs-tervezés
megjelentetése Kiadványok szerkesztése
Kézművesházak létrehozása Kézműves program ki-
dolgozása
Belső akciócsoport szervezése A társadalmi és gazdasági A társadalmi és
tér mikro-térségi szerke- gazdasági tér
zetének meghatározása struktúráinak vizsgálata
Térségi információs rendszer Térségi információs rend-
létrehozása szer tervezése és adatok-
kal való feltöltése
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
74 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s2
Helyi fejlesztési akciók „Népföldrajzi" típusú Akadémiai
földrajzi témák
Közösségi vállalkozásként A helyi termékek és ter-
működő kereskedelmi központ melők piackutatása
létrehozása
Helyi vezetők képzése Képzési program
kidolgozása
Nemzetközi kapcsolatok Külföldi helyi fejlesztési A kistérségi fejlesztés
létesítése modellprogramok elméletének össze-
bemutatása foglalása
Határ menti együttműkö-
dés motivációinak és
feltételeinek feltárása
Tájgazdálkodási Központ Tájgazdálkodási Központ A fenntartható fejl ődés
létrehozása koncepciójának elméletének
kidolgozása tanulmányozása
Kézműves szövetkezetek Tartós munkanélküliek A tartós munkanélküliség
alakítása foglalkoztatási program- sajátosságainak feltárása
jának kidolgozása vidéki térségekben
Térségfejleszt ő projekt- Képzési program Projekttervezés és
menedzserek képzése kidolgozása menedzsment technikái-
nak alkalmazása a helyi
fejlesztésben
Kistérségi innovációs közpon- Megvalósíthatósági ta- A helyi fejlesztés
tok létrehozása nulmány készítése innovációi
Új helyi szerepl ők mozgósítása Akciókutatás a fiatalok
attitűdjeiről, a fejlesztés-
ben hasznosítható
kompetenciáiról
Forrás: Saját szerkesztés.
Miért gondolhatjuk, hogy példánknak van köze a „népföldrajzi" irányzathoz?
A kérdés eldöntéséhez az egyetlen kapaszkodó pont a saját helyzetükön javítani
akaró hátrányos helyzet ű emberek egy csoportjának földrajzi tudással való közvet-
len segítése mint cél megjelenése. Ebben a tekintetben a bemutatott tevékenység
eltér a geográfia fő irányától. Az azonban már kérdéses, hogy mennyire tekinthet ő
radikálisnak vagy kritikainak ez a fajta segít ő, a földrajzi tudást a gyakorlatba átül-
tető munka. Az amerikai kezdeményezéshez hasonlóan beszélhetünk-e baloldali
szemléletről? A válaszhoz nemcsak a módszer, az elvégzett feladatok, de azok
tartalma is vizsgálandó.
A követett alapértékek, az ezekre épül ő stratégiák tartalma alapján két markáns
stratégia-típus különböztethet ő meg a helyi fejlesztésben. Az egyik (A) alapján a
helyi közösség a globalizálódó gazdaság játékszabályaihoz alkalmazkodva, a
globalizációs verseny gy őztese kíván lenni, és ennek megfelel ően alakítja cseleke-
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s2 Gyors ténykép 75
deteit. A másik (B) a globalizációs versenyben veszteségre ítélt, vagy más okok
miatt a globalizációs ártalmak kivédésére, illetve új játékszabályok követésére fel-
készülő közösségek tevékenységében tükröz ődik vissza. A valóban "grass roots"
kezdeményezések ez utóbbi irányba illeszkednek (G.Fekete 2001).
A Cserehát esetében is dönt ően a B), a területfejlesztés f ő áramán kívül eső stra-
tégiai elemek dominálnak. Az ezekhez kapcsolódó mindennapi földrajzi tudás a
nagytőke által diktált globalizációs folyamatok alternatíváit keresi, így kritikainak
nevezhető. Más kérdés, hogy ez milyen fokon tudatosul, mennyire van elméleti
jellegű munkákkal alátámasztva. Példánk alapján úgy t űnik, hogy nálunk a sorrend
megfordult. Hamarabb jutottunk el a „néphez", mint ahogyan erre elméleti vonalon
felkészültünk volna.
3. TÁBLÁZAT
Alapstratégiák a helyi fejlesztésben
(Key Strategies in Local Development)
A B
Vertikális kötődések Horizontális kapcsolatok
Külső közlekedési kapcsolatok Belső hálózatok
Magas vagy közepes színvonalú
Alacsonyabb technológiák
technológiák
Közművesített ingatlanok Belső piac feltárása, ellátása
Képezhető munkaerő Közösségi vállalkozások
Rugalmas képzési struktúrák Széles körű szemléletformálás
Információs rendszerekhez való Információs rendszerekhez való
kapcsolódás kapcsolódás
Innovációs centrumokhoz való
Saját innovációk
kapcsolódás, adaptivitás
Pénzügyi, tanácsadó szolgáltatások Nonprofit segítő szolgáltatások
Vállalkozói kedvezmények küls őknek Tájtermékek specializált exportja
Beszállítói programok Helyben értékesítés
Erős regionális marketing Regionális identitás erősítése
Korszerű környezetkímél ő Tradicionális környezetkímél ő
megoldások megoldások
Forrás: Saját szerkesztés.
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
76 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s2
Az akadémiai és a „népföldrajz" típusú geográfia m űvelése közötti különbségek
Személyes tapasztalataim alapján az alulról építkez ő helyi fejlesztést támogató
földrajz és a hagyományos, Magyarországon elterjedt alkalmazott földrajz között az
alábbi különbségek rajzolhatók fel:
1) Nincs megbízás. A felhasználók csak ritkán fogalmazzák meg kutatások
iránti igényeiket. A földrajzosnak azt magának kell felismernie, a szükséglet-
elemzés így egy sajátos feladatot jelent. Leginkább a helyi csoporttal való
együttélés, együttmunkálkodás során alakul ki.
2) A vizsgálatok nem értékmentesek. Minden a helyi közösség érdekein és
értékein keresztül sz űrve jelenik meg. Az érdekek megfogalmazódása szintén
szakmai segítséget kíván.
3) A földrajz integrált megközelítési módja újraértékel ődik. Természeti és társa-
dalmi földrajzzal, valamint ezek összekapcsolásával egyaránt kell foglalkozni.
4) A helyi viszonyok megértéséhez és elemzéséhez a globális környezeti, gaz-
dasági és társadalmi folyamatok ismerete elengedhetetlen.
5) Az interaktív, közösségfejlesztési és csoport módszereket egyaránt használó
közösségi tervezés az egyik legfontosabb feladat. Ezek a feladatok fejlett
kommunikációs képességet igényelnek a geográfustól. A munka jelent ős ré-
szét a képzés alkotja. A képzési kurzusok és a mindennapi munkában az atti-
tűdök folyamatos figyelése és fejlesztése er ősíti meg az emberek gondolko-
dását a fenntartható fejl ődésről és a helyi er őforrások hasznosíthatóságáról.
6) A földrajzos nem csupán földrajzos, hanem olyan szakember, aki általános
intelligenciáját is hasznosítja PR szövegek fogalmazásában, hivatalos űrlapok
kitöltésében, vagy éppen pályázatok írásában.
Az akadémiai és a „népföldrajz" közötti interakció mindkett ő számára gyümöl-
csöző lehet. Az akadémiai kutatás ily módon információkhoz jut a helyi közössé-
gekről és azok értékeiről, míg a „népföldrajz" felhasználja az akadémiai kutatások
eredményeit.
A „népföldrajzi" irányzat helyi fejlesztésben való alkalmazásának
lehetőségei
A kritikai geográfia új irányzatában megfogalmazott célok és módszerek alapján a
helyi fejlesztés alkalmas mintaterep „peoples geography projektek" indítására és
megvalósítására, amennyiben a követend ő fejlesztési stratégia a területfejlesztés f ő
áramán kívül esik, és a neoliberális értékek helyett a sokszín ű emberi szükségletek
mind szélesebb körű kielégítését, a fejl ődés fenntarthatóságának biztosítását tartja
szem el őtt, valamint különös figyelmet fordít a hátrányos helyzet ű társadalmi cso-
portok esélyeinek növelésére.
G. Fekete Éva: Peoples geography („népföldrajz”) – a kritikai földrajz új irányzata.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 2. 67–77. p.
TÉT XVII. évf. 2003 s 2 Gyors ténykép 77
Az említett elméleti alapokon nyugvó fejlesztés széles kör ű földrajzi ismereteket
igényel. Így vitathatatlanul szükséges például:
- a helyi és helyzeti energiák,
- a táj- és a közösségi terek használatának története, közösségi hagyományai és
következményei,
- a területi különbségek és azok okainak,
- a települések közötti horizontális és vertikális térkapcsolatok irányának és
intenzitásának,
- a különböző érdekeket hordozó társadalmi csoportok földrajzi elhelyezkedé-
sének, illetve ezen elhelyezkedés következményeinek,
- a változásokhoz való viszony, a kompetenciák térbeni megjelenésének,
- a más területektől való függőség mértékének és jellegének,
- a globális problémák helyi megjelenésének az ismerete.
Ezek alkothatják — más témakörökkel együtt — a közösség tagjai számára szerve-
zett képzések, megjelentetett ismeretterjeszt ő kiadványok gerincét. Segítségükkel a
helyiek jobban megérthetik a körülöttük lév ő világot, jobban értékelik és védik saját
értékeiket, és képessé válnak érdekeik felismerésére és megfogalmazására, valamint
a fejlesztési beavatkozások és azok hatásainak érdekeik szerinti értékelésére.
Mindezidáig ezen ismeretek közvetítése csak a személyes kapcsolatokon, a min-
dennapi munka, a fejlesztésr ől szóló képzések során, valamint a helyiek közrem ű-
ködésével készített tanulmányok által történt, és inkább csak a földrajzos szemlélet,
mintsem geográfiaként tudatosult, kerek egész tény- és érvanyag jött át ezekb ől. Az
említett segédanyagok megszerkesztése és terjesztése jelent ős lendületet adhatna a
helyi fejlesztési kezdeményezéseknek.
Irodalom
Appleton, L. (2002) Tutoring Relevant Geography: a People's Geography Project initiative. — Journal of
Geography in Higher Education. 3. 291-307. o.
G.Fekete E. (1994) A közösségi összefogáson alapuló térségfejlesztés mint kihívás a szociálgeográfia
számára. Kandidátusi értekezés. JATE TTK., Szeged.
G.Fekete É. (1995) A térség mely élni akar. A Cserehát—Hernád—Bódva vidék fejlesztési stratégiája I.
Miskolc, MTA RKK.
G.Fekete É. (2001) Együtt! De hogyan? Innovációk a kistérségi fejlesztésekben. Miskolc—Pécs,
MTA RKK.
Harvey, D. (1984) Ön the History and Present Condition of Geography: an Historical Materialist
Manifesto. — The Professional Geographer. 1. 1-11. o.
Krémer B. (2002) Három kérdés, 10+1 tézis — a szegénységről és a globalizációról. — Szociológiai Szemle. 4.
190-202. o.
Mitchell, D. (2000) The Peoples Geography Project: Popularizing Radical Geography. 2" d International
Critical Geography Conference — Taegu. For Alternative 21' Century Geographies. Taegu, Korean
Association of Spatial Environmental Research. 31-40. o.
Szalai E. (2002) Globalizáció, rendszerváltás, szegénység — és az értelmiség felel őssége. — Szociológiai
Szemle. 4. 203-207. o.
The People's Geography Project www.peoplesgeography.org . 10.01.2003.
Timár J. (2003) Lessons from Postsocialism: „What's Left for Emerging Critical Geography to Do in
Hungary?"— Antipode 1. 24-33. o.