Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
65
nöz, más oldalról az egyéb pénzügypolitikai intézkedések az alapátadás-átvételek
korlátozására irányulnak.
Mindezen gondokon és problémákon kívánt enyhíteni és javítani az Országos
Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1981. évi módosítása, az Országgy ű lés 12/1980-
85. számú határozata a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, az 1985.
évi VII. törvény, amely többek között a tanácsi gazdaságirányítás és gazdálkodás új
elveit rögzíti. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy az infrastruktúra fejlesztés
erő forrásai els ő dlegesen a népgazdaság mindenkori gazdasági helyzetét ő l függnek és
ezen belül a hatékonysági és nivellációs törekvések egyidej ű érvényesítésére szolgálnak.
IRODALOM
BÉLLEY L. 1984: Gazdasági irányítás és infrastruktúrafejlesztés. Közgazdasági és Jogi Könyv-
kiadó. Budapest.
CSORBA Z.-né 1986: Pénzeszközök a területfjelesztésben. Településfejlesztés. 2. sz. pp. 65-70.
FULME RN É KOVÁCS K. 1986: Az infrastruktúra fejelsztésének alakulása Baranya megye tanácsí
gazdaságában 1970-t ő l napjainkig. Kézirat. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja.
SAS B. 1983: Az infrastrukturális ellátottsági színvonal és a településhálózati szerepkör néhány
összefüggése. MTA Dunántúli Tudományos Intézeti Közlemények 30. pp. 60-77.
SOÓS L. 1986: A tanácsi fejlesztési alap jellemz ő i a Dél-Dunántúlon. 1971-85. Kézirat, Pécs,
MTA Regionális Kutatások Központja.
V ÁGI G. 1982: Versengés a fejlesztési forrásokért. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
ORVOSFOLDRAJZILAG A GYÓGYVIZORSZAG FEJLESZTÉSI
POLEMIÁJÁRÓL
I. A gyógyvizeink általános kérdései
A gyógy-idegenforgalom mindinkább szükségletté válik. Hazánkban pedig
a gazdasági növekedés egyik fontos eszköze lehetne. Ismert a mondás: pl. Róma a
„szökő kutak", London a „füst-köd" városa, Budapest a „fürd ő ké" stb. Ebben sok a
valóság mag. De vajon csak Budapestet illetheti meg e jelz ő ?
A kelták e helyet így nevezték: „AK INK" (B ő víz). Az akkori vizek azóta is
bő ven buzognak. Újabban az ország területén több helyen új lehet ő ségeket ismertünk
meg. A rómaiak, de kés ő bb a törökök is szívesen építettek magas színvonalú fürd ő -
ket. Azonban gyógyvizeink jó híre a XX. század elején vált ismertté a világon. Ás-
ványvizeket exportáltunk: Európába, Ázsiába, Amerikába.
És most? Messze nem használjuk ki lehet őségeinket! Magyarországon a föld
mélye jelent ő s hévíztartalékot rejt magában. Ez az értékes természeti kincs világszerte
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
66
az érdekl ődés középpontjába került. Hazánkra a legnagyobb jóakarattal sem lehet azt
mondani, hogy értékes ásványi anyagokban gazdag, még akkor sem, ha helytelen
„szegénynek" tekinteni, mint ahogy ezt korábban nem kell ően megalapozottan, de elég-
gé általánosan megtettük. A föld mélye és felszíne rejt nálunk is bizonyos kincseket,
amelyekrő l nem szabad megfeledkezni. Egyik ilyen, igen jelentős gyógy- és termál-
vízkiesünk. Sok a fejlesztési gondunk, de ugyanilyen sok gondunk van a szemlélettel
is. Ezen segíthet vizsgálatával és a figyelem felhívással az orvosföldrajz is. (Lásd a vizs-
gálati modellt, 1. ábra)
1. ábra
ORVOSFÖLDRAJZI VIZSGÁLATI MODELL
Környezetbiológiai vonatkozások
Komplex földrajzi hurok Zényez ői
vizek I z eave-b vizek)
éghajlat
id őjdrds, frontok, növényvilág
évszaloök vtilkozásai,
Territoriális gazdasági tényez ők évszakitsszetét
,
orvosföldrajz
,-;',rtifkro-
állalvil ő g
, organizmu
település és összes kapcsolatai
termelési viszonyok 741. - íg,idegenforgalorn,sport
1eis
kozmosz a laj
Jsugórzásik,stb
közlekedés felszin, táj, geológiai szerkezet
és keresk
delem h(ború, politika
Iszolgálta- és következményei
tdsok)
f
tudomdny m ővíszet és intézményei
ipar
mez ő' fs erdágazdasdg
kölcsönhatások ,
társadalmi terület összefüggése i határterület, természeti terület összetüggkei
1 szocioszféral orvosföldrajz
(dr. Vargha L. Gy.)
A gyógyfürd ő kkel kapcsolatos mulasztások eddig csak részben pótlódtak.
A körülmények hazánkban nem mindig kedveztek az országos gyógyfürd ő -hálózat
magas színvonalú kifejlesztésének. Mégpedig azért nem, mert a nagyiparra összponto-
sított országban még a szakemberek közt sem sok akadt, aki ki merte volna mondani,
hogy a fürd ő kre, a gyógyhelyekre pénz kell és igenis ez haszonnal járó, az önkölt-
séget jóval túltermel ő gazdasági és egészségügyi befektetés az országnak. Hogy míért?
Ezt igyekszünk itt orvosföldrajzi szempontból kifejteni. Már nagyon sok jó intézke-
dés született az utóbbi id ő ben, de nem lehet eléggé gyakran és sokféle módon hir-
detni az ügy fontosságát és sürg ősségét.
Azt kívánjuk érzékeltetni, hogy mí lehetne, ha az Európában egyedülálló
természeti kincsünkkel jobban gazdálkod(hat)nánk, a mai helyzetünk függvényében.
(Lásd 1. táblázatot.)
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
67
1. táblázat
Magyarország termálvíz-hasznosításának eloszlása 1981-ben
Mennyiség Vízhozam
Hasznosítás területei (Ágazatok)
3
db m /p
Fürdés (gyógy- és egyéb) 204 38,0 174 206 38,4
Ivóvíz 142 25,7 72 983 16,2
Ipari hasznosítás 15 2,8 12 360 2,6
Mező gazdasági f ű tés 81 14,7 118 650 26,1
Kommunális f ű tés 9 1,7 12 470 2,6
Vízvisszanyomás 10 1,8 12 353 2,6
Észlelés 10 1,8 5 770 1,3
Ideiglenesen lezárva 53 9,3 38 270 8,4
Kiselejtezve 22 4,0 9 296 1,8
Ossz esen 546 99,8 456 358 100,0
A fenti fürd ő kb ő l min ő sített gyógyfürd ő 19
megosztása:
min ő sített a
Dunántúlon 6 Harkány, Hévíz, Balatonfüred, Bük,
Balf, Mosonmagyaróvár
Tiszántúlon 4 Debrecen, Hajdúszoboszló, Gyula,
Szolnok
Észak-Magyarországon 2 Eger, Parád
F ő városban Budapesten 7 (I. térképvázlatot)
Általánosan elmondhatjuk, hogy feltétlenül nagy hatása lenne településeink
jelentő s részében a küls ő képre, a területi koncentráltság enyhítésére, az élelmiszer-
gazdaság helybeli alakulására és az értékesítésre, a vendéglátóiparra és nem utolsósor-
ban a magyar egészségügy egészére. Hiszen a kezelés struktúrája, módja módosulhatna
és kiegészülhetne más természetes gyógymódokkal. A gyógyvizet lehetne kombinálni
a gyógybarlangi és gyógynövényeinkre épült terápiával. A víznek és a vízvédelemnek
a nemzetközi életben is fontos szerepe van. Ennek fejlesztését szükséges szorgalmazni,
hiszen világviszonylatban is el ő kel ő helyen vagyunk az egészséges termál-, ásvány- és
gyógyvizek tekintetében. Ehhez a gyógy-idegenforgalomhoz nagyon lényeges, hogy a
többtípusú vizeinket a különböz ő tájainkon lev ő településeken megfelel ő szerephez
juttassu k.
Említésre érdemes, hogy a gyógyvizek háromféleképpen fejtik ki hatásukat:
1) általánosan hatnak a szervezetre, 2) általában hatnak a szervezet ásványi só és ion-
egyensúlyára, és 3) helyileg hatnak, pl. az emészt ő rendszerre. A gyógyvizekben oldott
különféle anyagok egymás felszívódását jelent ő sen befolyásolják. A kezeléshez orvosi
javaslatra mindig szükség van. A gyógyhatás mechanizmusa azonban még ma sem tel-
jesen tisztázott.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
68
A kutak számszer ű helyzetér ő l lásd az 1. sz. táblázatot. Jelenleg hazánkban
kb. 600 olyan mélység ű kút van, amely termálvizet szolgáltat. Ebb ő l 181 kút ermel
60 ° C-nál melegebb vizet. Sok vizünk elfolyik felhasználatlanul, de még az ezekre lé-
tesített gyógykezelést biztosító helyek száma is kevés. Az eddigi hazai kapacitás az
igényeknek csak az egynegyedét képes kielégíteni. (Lásd 2. sz. ábrát).
II. A gyógyvizek és gyógyfürd ő k vízgazdálkodási és területi kérdései
Az utóbbi id ő ben elég gyakran találkozhatunk kükönböz ő folyóiratokban,
napilapokban a gyógyfürd ő k, vagy hévizek egyes tájainkon való hasznosításáról szóló
cikkekkel. Sajnos a cikkekben közölt próbálkozások szétszórtan jelentkeztek és csak
egyes területekre korlátozódtak, így nem is lehettek elég hatékonyak.
Szerintem a célkit ű zés: nemzetközi nívójú gyógyfürd ő helyek szinte össze-
függő hálózatának egész éven át üzemel ő kialakítása új építészeti és települési architek-
túrai megoldásokkal, esetleg meglev ő kastélyobjektumok átalakításával, esztétikus
táji környezetben, az infrastruktúrát és a legkorszer űbb gyógyvíztechnikai feltételek
biztosítását megteremtve egész hazánk területén. Gyógyvízkészletünk a cél kit űzés meg-
valósításának nem lehet akadálya.
A száz év el őtti és a mai vizsgálataink egybevetése igazolja, hogy gyógyvizeink
összetételüket és h ő mérsékletüket a legtöbb helyen változatlanul ő rzik. Sokkal inkább
akadályozó tényez ő a kérdéshez való helytelen viszonyulás, néhány illetékes részér ő l.
Tehát rendkívül fontos és szükséges a szemléleten is változtatni. Be kell látni, hogy hi-
báztunk, hogy nem ezen az úton indultunk el legalább két és fél évtizeddel ezel őtt.
Ismert, hogy az ENSZ tervezési projectjében D. Grova hazánkban 161 települést je-
lölt ki üdülési célra. (Lásd 2. sz. táblázatot). E fejlesztési program (UNDP) a termál-
idegenforgalom különböz ő formáira öt fajta beruházást tartalmaz. Az összberuházás
40%-a a fővárosra jutna.
Ezt én bizonyos módosításra javasolom. A fejlesztés érdekében el ő nyös lenne
fokozottabban figyelembe venni a meghirdetett „kastélyprogramot". A legtöbb ma-
gyar vidéki településen, ahol megfelel ő min őségi gyógyvízkincs található, párhuzamo-
san lehető ség adódik, gyakorta romantikus környezetben parkkal övezve üres, vagy
rosszul hasznosított kastélyok gazdaságosan gyógyszállóvá, illetve gyógyüdül ő komp-
lexummá történ ő kialakítására. Ismert, hogy célszer ű bb és olcsóbb átalakítani, mint
újat létrehozni. Hatszázra tehet ő azoknak az épületeknek a száma, amelyeket kúriá-
nak, vagy kastélynak nevezhetünk. A felmérések szerint a kastélyprogramba kb. 120
épületet vontak be. Tehát ez a program összekapcsolható lenne, a gyógyvíz-gyógy-
üdülő fejlesztés programjával. Ezzel hasznos funkciót tölthetnének be egyes telepü-
léseinken és így méltóan meg is őrizhetnénk ezen értékes építészeti örökségeinket.
A helyes gyógyvízgazdálkodásunk folyamán erre — els ősorban — Nyugat- és Dél-
Dunántúlon, az Alföld nagyrészén és néhány északi településünkön kerülhetne sor:
itt egész évben kihasználást biztosítana, csökkentené a turizmus területi koncentrált-
ságát, el ősegítve az arányosabb területi elosztást. Egyik legfontosabb hatása az lenne,
hogy a gyógyvízkincsünk jobban hasznosulna a gyógyulást keres ő knél, mégpedig
úgy, hogy elsősorban a kevésbé fejlett alföldi településeink, területeink fejlesztését
jelentősen el ő remozdítaná.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p. 69
2. sz. táblázat
ENSZ Tervezési Projectjében szerepl ő települések:
A TERMÁLÜDÜLÉS ÉS GYÓGYIDEGENFORGALOM
SZEMPONTJÁBÓL KIEMELKED Ő 161 TELEPÜLÉS BESOROLÁSA
L Nemzetközi és országos vonzású II. Regionális vonzású
termál-idegenforgalmi települések termál-idegenforgalmi települések
• Budapest Esztergom- Bükkszék Buzsák-
Prímássziget Csiszta-puszta
(Balatonfüred) Fert ő d Cserkesz ő l ő Göd
(Balf) Fonyód-Táska Csokonyavisonta Lenti
• Bük Gödöll ő D Dávod Lipót-Hédervár
D Cegléd Komárom Dombóvár Nagyatád
D Debrecen Koppánymonostor Fehérgyarmat Nagykanizsa
D Eger Mez ő hegyes Gy ő r Pápa
• Gyula Hajdúnánás Püspökladány
D Hajdúszoboszló igal Tahi-Vác
• Harkány-Siklós Kaposvár Tiszafüred
D Hévíz Lakitelek—T őserdő
• Karcag-Berekfürd ő • Mátraderecske
D Kecskemét • Mez ő kövesd-
• Magyarhertelend Zsóri-fürd ő
• Miskolc-Tapolca Orosháza-Gyopáros
D Mosonmagyaróvár Szentes
• Nyírbátor Tarnaméra
D Nyíregyháza-
Sóstó
• Parád
• Ráckeve
• Sárospatak
• Sárvár
D Szarvas
D Szeged
• Szigetvár
D Szolnok
D Visegrád
▪ Zalakaros
Magyarázatok: I., II., III. Település 118
L ütemben (1985-ig) javasolt fejlesztések
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
70
III. Körzeti vonzású termál-idegenforgalmi IV. Helyi jelent őségű
települések termálfürd ő k
Abony Albertirsa Ásotthalom
Barcs Baktalórántháza Babócsa
Berettyóújfalu Biatorbágy Balmazújváros
Békés Dabas Csongrád
Békéscsaba Hortobágy Csorna
Bogács I haros Földes
Bogáta Mélykút Hajdúböszörmény
Dévaványa Mesztegny ő Izsák
Dunaföldvér Szigetszentmárton Jászárokszállás
Dunaújváros Szigetszentmiklós Jászboldogháza
Füzesgyarmat Taksony Kaba
Gyoma Tapolca Kapuvár
Gyöngyös Tápiószentmárton Kecel
Hatvan T iszacsege Kiskő rös
Hegyk ő Tiszaörs Kisújszállás
Heves Tóalmás Komádi
Hódmezővásárhely Tura Kunhegyes
Jászapáti Vasvár Lajoskomárom
Jászberény Leninváros
Jászszentandrás Mesteri
Kálmáncsa Mező berény
Kiskunfélegyháza Mező kovácsháza
Kiskunhalas Mezőtúr
Kisvárda Mindszent
Leányfalu Mórahalom
Makó Nagybajom
Mátészalka Nagybánhegyes
Monor Nagykorpád
Nagykálló Nagyrábé
Nagykő rös Nagyszénás
Polgár Nádudvar
Sikonda (Komló) Pet ő háza
Szentendre Pettend
Szombathely Sellye
Tamási Szentl ő rinc
Tiszakécske Szulok
Tiszavasvári Tarany
Törökszentmiklós Tiszaföldvár
Vajta Tótkomlós
Zalaegerszeg Túrkeve
Vác
Végegyháza
Veszt ő
(Korunk turizmusa:)
(dr. Czeglédi József nyomán)
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
72
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p. 73
Y
(-) O
_J Z O
O -1
Y 0
kr)
2 0
- 500
-1000
-1500
2000
- 2500
— -3000
— -3500
--4000
Az alföldi üledékes medencéb ő l készített földtani metszeten jól látszik, hogy milyen mélységbe kell
lefúrni, ha 35 -60 C fok, vagy annál melegebb hévizet akarunk nyerni
4/a ábra
35-60°C
35-100°C
35-60°C
50-90°C
Magyarország bemutatott térképén a hévíztárolók hazai elterjedését láthatjuk. Kétféle tárolótí-
pust ismerünk. Az egyik a hasadékos (a térképen vonalkázott) tároló, a másik (pontokkal jelzett)
porózus tároló. Ezeken belül is elkülönítettük a 35 C-fok és 60 C-fokig, valamint a 60 C-foknál
melegebb hévíz feltárására alkalmas területeket. Van, ahol a tároló határai még nem teljesen ismer-
tek, ezt cikk-cakk vonal jelzi a térképen. Mint látható, egyes helyeken mind a két tárolótípus meg-
található. (Megjegyzés: a hasadékos tárolók esetében egy adott területen általában egyfajta víz-
h ő mérséklet fordul el ő , míg a porózusmedence üledékeknél 35 C-foktól a maximális h ő mérsékletig
többfajta h ő fokú víz is feltárható a fúrásmélységét ő l függően.)
—„VIZDOK - nyomán —
4/b ábra
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
74 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
BUDAPESTI USZODÁK ÉS GYÓGYFÜRD Ő K ELHELYEZKEDÉSE
//
- e Csillaghegyi
Pusztok i u.
Újpesti
IV.Árpád út 114-120.
• Szabadság
Néptürd6 út 35
Lukács
& Fronkel Leó u. a Sztchenyi
25/29 N. Állatkerti kr+.11.
Király
II. F6 u. 84.
R6cz
I. Hadnagy u.8-10
II
• s Rudosl re-\
Dóbren tai ••
Gellért \?
XI. Kelenhegyi út 4.
";1 1""' • Done&
IX. Dor d r u.S.
• uszoda
• gyógyfürdő
Erzsibeti"\
t,,X,X. Csepeli átjáró 1.
(V.L. „Barneológia" alapján)
HÉVÍZI-GYÓGYTC5
5. ábra
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p. 75
GYÓGYVIZEK KÉMIAI ÖSSZETÉTEL SZERINTI HAZAI EL Ő FORDULÁSA
O földes, meszes
O kloridos
G) keser ű víz
egyszerű hévíz
szénsavas vagy
•
savanyúvíz
alkalikus víz
• vasas
® kénes
C) jódos-bromos
radioaktív víz
6. ábra
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
76 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
III. A területfejlesztés lehet őségeinek orvosföldrajzi mérlegelése
Magyarország az egyik leggazdagabb ország hév-, illetve gyógyvizekben. Szét-
szórtan a szomszédos országokban vannak híres és patinás gyógyfürd ő k, ennek ellenére
bizonyítható, hogy környezetünkben nincs ország aki versenyezhetne a „Gyógyfürd ős
Magyarország" lehet őségeivel. Sajnos egyel ő re a lehető ségeirő l lehet csak szó. Nézzük
meg erre vonatkozó táblázatokat és ábrákat. (Lásd a 3, 4/a, 4/b sz. ábrákat és a 3. és
4. sz. táblázatokat.)
A gazdasági döntésekben érvényesülnek a preferenciák is. A gyógy-idegen-
fogalomban nem kis szerepe van annak a szemléletnek, hogy a gyógyvízkincsünket
miként hasznosítjuk és úgy mérlegeljük-e, hogy erre alapozva országfej/esztő fontos
beruházásokat végzünk. Tekintjük-e úgy, hogy ez a további el ő rehaladásunk legfon-
tosabb bázisa közé tartozik, vagy pedig olyan „luxusnak" nézzük, amire majd be-
ruházhatunk kés ő bb, amikor erre jobb lehet ő ségeink lesznek. Ez nem visz el ő re ben-
nünket és a gyógyvíz kérdés ügyét sem. Az utóbbi évek kedvez ő tendenciája ellenére
is sok a tennivaló. Pl. Bükfürd ő n a korszer űen felszerelt rendel ő és gyógyfürd ő csak
50%-osan volt kihasználva. Ez nem mond ellent annak, hogy országosan az igények
3. táblázat
Magyarország hévíz-kútjai megyénként
(a VITUKI adatai alapján 1970-80.)
35 ° C-nál melegebb víz ű kutak
26-34 ° C
Megye és Főváros vizet adó
kút (db) vízhozam kifolyó víz h ő fok
db
l/p 34-59 ° C 60-90 ° C
Baranya 22 17 866 14 4
Bács-Kiskun 18 19 680 18 1
Békés 137 74 1 093 59 15
Borsod-Abaúj-Zemplén 8 13 423 8 5
Csongrád 126 65 1 422 24 41
Fejér 5 1 510 1 —
Gy ő r-Sopron 3 13 935 6 7
Hajdú-Bihar 63 33 806 18 15
Heves 44 12 860 11 1
Komárom 1 2 1 525 1 1
Nógrád 1 — — — —
Pest 26 18 652 14 4
Somogy 35 19 431 12 7
Szabolcs-Szatmár 2 19 1 025 18 1
Szolnok 92 66 642 52 14
Tolna 20 5 652 5 —
Vas 1 8 881 6 2
Veszprém 4 11 880 11
Zala 1 5 573 3 2
Budapest 1 20 1 680 14 6
Összesen 610 420 16 536 294 126
•
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
77
4. táblázat
A fővárosi fürd ő kben igénybe vehet ő szolgáltatások
.a0>
i.>
0>
I
Te s t ko n d ic io n áló
Te rm álkád fürd ő
Te rm á l gő zfürd ő
''.lu
, Ó3 2
1 4-, .
'5 s
CO . F, `M
_g
,C1:1
:0 >,-, ? :Ó-
0 . _g :0 -0 -0 ...
c el -0 W) -0 .> _g
2 2 s `4'., T) 1
; i:5`
:0 :0
..,- 0. T,_ 5... to 0
tj,_
2 ,, : '5. tA
. .co , M+.
0, s» -8 .r.
_o N N
Z 1>
4 6". :r' • 7
6 .00
_i
›.
(.7 w
C» ›. .
o m -S
' 2 tb c.) cb cn 'i°
GELLÉRT GYÓGYFORD Ő • ••• • • • • • • • • • • • • •
SZÉCHENYI GYOGYFORD Ő • • • • • • • • • • • • • •
LUKÁCS GYÓGYFORDD • ••• • • • • • • • • • • • • •
RUDAS GYÓGYFORDD • • • • • • • • • • • •
RÁCZ GYÓGYFORD Ő • • • • • •
KIRÁLY GYÓGYFORD Ő • • • • •
ÚJPESTI GYÓGYFÜRD Ő • • • • • • • • •
PESTERZSÉBETI
• • • • • • •
GYÓGYFORD Ő
DANDÁR UTCAI
• • • • •• •
GYÓGYFÜRD Ő
• ZABADSÁG
• • • •
(DAGÁLY) FÜRD Ő
SILLAGHEGYI FÜRD Ő • •
kielégítésére kevés általában a kapacitásunk. Ebben az említett esetben az volt a prob-
léma, hogy nem volt eddig szerz ő dése a gyógyfürd ő nek az osztrák betegbiztosító tár-
saságokkal. Tehát erre is gondolni kell, a kibontakozás érdekében. Területileg eltér ő
okokat is fel kell tárni. Ehhez hasonló okok miatt, eddig minden 100 turistából csak
1 fő érkezett gyógykezelésre. Jelenleg a külkereskedelmi forgalmunk 5%-a adódik
turizmusból, de a vizsgálataink alapján, ha az összefügg ő „Gyógyfürd ő s Magyaror-
szág" kialakulhatna, úgy kb. 25%-os arányt is elérhetnénk a népgazdaságunk hasznára.
Budapest, — orvosföldrajzilag is mérlegelve — gyógyvizeit megfelel ően hasz-
nosította és évszázadok óta ismert gyógyvizeir ő l (Lásd 5. sz. ábrát). Azonban azt,
hogy hazánk más tájain is a szerkezeti vonalak mentén a mélyb ő l ásványokban gazdag
hévforrások törnek a felszínre, vagy mélyfúrással a felszínre hozhatók a tudomány
csak az utóbbi évtizedekben derítette fel. Az ország területének több mint 40%-án
1500-2000 m mélységbő l kitermelhet ő geotermikus készlet van. Eltér ő összetételük
folytán az egyes területeken különböz ő gyógyhatások kerülnek el őtérbe (Lásd 6. sz.
ábrát ► .
A magasabb hő mérséklet ű vizek nemcsak a gyógyításban használhatók fel.
Igen gazdaságosan hasznosíthatóak az ún. több/épcsős rendszerben, komplex módon.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
78 Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
79
Tehát a gyógyászati alkalmazás mellett; ipari, mez őgazdasági, háztartási terek f űtésére
és egyéb melegvizes ellátásra lehet fordítani. Figyeljük meg a 7. sz. ábrán azokat a te-
lepüléseket, ahol 35 ° C-nál magasabb h ő fokú hévízkutak találhatók.
A jöv ő ben figyelembe kell venni az olajkutaknál medd ővé vált és a nyilván-
tartott furatokkal kitermelt hévíz mennyiségét is. Eddig 600 olyan mélyfúrású kút
van, melynek melegebb a vize 35 ° C-nál. Mivel ezek vizének nagy része, kb. 50%-a,
felhasználatlanul még míndig elfolyik, ez pazarlás és nagy luxusnak számít. A helyes
hévízgazdálkodás megköveteli a csurgalékvíz, azaz a felhasznált hévíz elvezetését és
újrahasznosítását.
Ásványvizeink jelentős része ivókúrára is alkalmas. Az 1930-as években több
ivócsarnok volt hazánkban mint jelenleg van. Az id őjárástól függetleníthet ő gyógy-
idegenforgalom lehet ő vé teszi az egész éves üzemelést és hasznosulhat: a gyógyvíz,
a gyógybarlang és a gyógynövény együttes alkalmazása. (Megel ő zésre, gyógyításra,
kondicionálásra, rehabilitációra egyaránt.) Lehetséges az ivókúra, inhaláció, gyógy-
fürdés, fizioterápiás eljárásokkal. Palackozás exportra is történhet.
Orvosföldrajzi mérlegelés tárgyát képezi, hogy a legtöbb gyógyvizünk milyen
csoportba tartozik. Ismereteink szerint a legtöbb alkálihidrokarbonátos, kloridos,
jódos-brómos és az egyszer ű hévizek csoportjába tartozik. Egyszer ű hévízekbő l azért
van sok, mert nem áldoztak nagyobb összeget a mélyfúrásra és megelégedtek a kb.
40 fokos vízzel is. Itt általában strandolás céljára kellett a víz.
A gyógyfürd ős helyeket nem lehet teljességgel pótolni, bár hasznos a „Sár-
vári-só" alkalmazása is, azonban a környezet gyógyhatását és a gyógyintézet szakszer ű
ellátását nem lehet megfelel ően pótolni. Egyébként is a gyógyvizek bonyolult össze-
tétele az oka annak, hogy mesterségesen nem olyan hatásosak és tökéletesen nem utá-
nozhatók. (Lásd a 3. sz. táblázatot ismét.) Fontos az ásványvizek eredeti összetételé-
nek és tisztaságának meg őrzése. Lényeges a bányam űveléseknél jobban odafigyelni,
hogy a hévforrások pusztulását ne idézzék el ő . Ezek megoldása fontos környezetvé-
delmi feladat is.
A következő kben nézzünk meg néhány helyet példaként a gyógyüdülési
lehetőségek orvosföldrajzi mérlegelésére:
Budapest: csoportos és egyéni kívánság szerint gyógykezelés igénybe vételével a f ő vá-
rosban gyógyüdülést szervez a Budapest Tourist. A vendégek étkezést és egyéb prog-
ramokat is kapnak. Az üdülés ára a gyógykezelés idejét ő l és módjától, valamint a szál-
lodai és étkezési kategóriától függ. A budapesti üdülések szervezése mellett vidékre is
elfogadnak jelentkezéseket. Egy hetes gyógyüdüléseket kínálnak: Berekfürd ő n, Cserke-
sző l ő n, Szolnokon, Jászberényben.
Berekfürdő: a gyógyvíz min ősége megközelíti a híres hajdúszoboszlói vizet. Idült és
krónikus reumatikus betegségek, m űtét utáni kezelések, idegbénulások estében hatá-
sosan alkalmazható.
Bükfürdő: Vas megyében az ország nyugati részén a legújabb gyógyfürd ő ink egyike.
Mozgásszervi megbetegedésekre és ivókúrára egyaránt alkalmas vize nagyon népszer ű
lett nemcsak hazai, hanem az osztrákok számára is. A vendégeket kastályszállóban
helyezik el. Új gyógyszálló is épült. A szabadid ő kulturált eltöltése biztosított.
Gyopárosfürdő: Orosháza mellett az Alföld „gyöngyszeme" 80 holdas fürd ő területén,
ahol van egy téliesített gyógymedence is. A medencék h ő foka 30-34 Celsius-fokos.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
80
A tavon csónakázási lehet ő ség is adott.
Gyula: A Tiszántúlon fekszik a Fehér-K ő rös partján. A Várfürd ő 2000 m mély kút-
jából 72 ° C vizet nyernek. Összetételénél fogva mozgásszervi megbetegedés és izüle-
tek gyógyítására, gerincoszlop megbetegedéseire, n ő gyógyászati bajokra és helyi ideg-
bántalmak esetén hasznos. Ivókúra formájában fogszúvasodás ellen jó. 52 holdas ő s-
parkban 9 nyitott és 3 fedett medencéje van.
Szigetvár: Pécstő l 30 km-re fekszik, az Almás-patak árterében. Az utóbbi években vált
korszer ű gyógyfürd ővé, n őgyógyászati és mozgásszervi megbetegedésekre alkalmas.
A gyógyhely kiépítésre pályázatokat hirdettek.
Az említett településeken kívül is többfelé figyelembe kell venni, hogy a
gyógyfürd ő knél, úgynevezett „nappali kórházak" szükségesek, mert egy napon a bete-
gek többsége 4-5 kezelést is kap és a sok járkálás hátráltatja a gyógyulást, káros a
betegekre. Ilyen nappali kórházra történtek kezdeményezések a budapesti Széchenyi
gyógyfürd ő ben is. Eredményesnek bizonyult.
Az orvosföldrajzi mérlegelés mutatja még, a területi aránytalanságok meg-
szüntetésének lehet ő ségeit, a Balaton és Budapest idegenforgalmi tehermentesítésének
megoldási útját is. Ez fontos kérdés, mert az idegenforgalmi igények nemcsak világ-
szerte, hanem érzékelhet ő en hazánkban er ő teljesen n ő nek. 1987-ben már az év els ő
hat hónapjában megd ő ltek a korábbi rekordok. Magyarország egyre kedveltebb turisz-
tikai cél. Ezért pontosan fel kell mérni a közelebbi és távoli igényeket és a turizmus
tendenciáját is. Például a szigligeti öbölben és Fonyódnál a Balatonban, vagy a Velen-
cei-tó vízében, bent hévíz-gyógyfürd őt lehetne átlátszófallal létrehozni. Ezek merész,
de hasznos tervek. Eddig néhány helyen, így Bükkfürd ő n, Zalakaroson kísérelte meg
a megyei tanács a különböz ő beruházások összehangolását. Ez nem elhanyagolható,
mert W. Pahr, a WTO f őtitkára szerint is az ezredfordulóra a turizmus (nálunk a gyógy-
turizmus) válik a világ legnagyobb iparágává. A jelenlegi helyzetben, amikor az élel-
miszer-gazdaságunk is élvonalban van, de értékesítési gondokkal küzd, sokat segíthet
ebben a turizmus helyes irányú szemlélete és fejlesztése. A mezőgazdasági áruk nehe-
zen exportálhatók, vagy „nyomott" áron adhatók el. A gyógyturizmus az éves üzeme-
lésével úgy segíthet, hogy tehermentesíti az exportot, vagyis helyben „exportál", — ez
az úgynevezett láthatatlan export. Ezt az összefügg ő gyógyfürd ő s hálózattal érhetjük
el úgy, hogy az üdül őfalvakat a vendégfogadás szolgálatába állítjuk, az egyéb turiz-
mussal együtt. A SZOT felmérte a fokozódó társadalmi igényeket, tervszer űen fejlesz-
tette: Büköt, Gyulát, Hévizet, Hajdúszoboszlót és újabban Igal és Sárvár is fejlesztés
alatt áll. Az ország gyógyfürd ő inek befogadóképessége 56 ezer személy, a vendégfor-
galmuk kb. évi 12 millió. Továbbra is probléma, hogy egyes helyek fejlesztése
egymástól függetlenül történik. Eddig 7 szervezet foglalkozott a gyógyhelyekkel el-
tér ő érdekeltséggel. Ki kell dolgozni egy központi számításokkal alátámasztott gyógy-
idegenforgalmi fejlesztést. Például sokkal jobban kellene kihasználni az Európában
olyan páratlan gyógyüdülési együttesi lehet őséget, amely a barlangfürd ő je és környe-
zete révén Miskolctapolcán kialakítható lenne, szakszer ű orvosi kezelések, szanató-
riumok révén. Helyes az a terv, amely szerint Magyarország lenne a 100 ° C alatti vi-
zek kísérleti hasznosításának tudományos kőzpontja a KGST országai részére. A me-
legebb h ő fokú vizek tudományos központja a Szovjetunió lenne.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p. 81
A jelenlegi dinamikus szintentartásnál nagyobb és merészebb célokat kell
kit ű zni, csak így lehet eredményesen és kimagaslóan javítani egész népgazdaságunkat
is. Az itt jelzett lehet őségek megvalósításával elérhetnék a megjelölt célt. Világviszony-
latban is páratlan fürd ő - és gyógyfürd ő komplexumok kialakítására predestinálnak
— ezirányú — nagyszer ű lehetőségeink. Az említett hévízi és nagytavi (Balaton) gyógy-
fürd ő együttes táji szépségével télen is vonzóer ő t gyakorolna a betegekre, és így kü-
lönleges helyet foglalhatnánk el a nemzetközi fürd ő k sorában. (Itt gondolok Góczán
L. által 1969-ben a Természet Világában közölt tervre is.) A világ egyik legszebb kör-
képe a „Tapolcai forgószínpad" lenne élvezhet ő a Balatonból, ahova az átlátszófalú
cölöpökre készített modern gyógyfürd ő létesülhetne. Merész tervek, de most igazán
erre van szükség, hogy a „kátyúból" kikerüljünk és megvalósításával magas színvonalon
szolgálhassuk a világból jött betegeket, erre a feladatra berendezkedett „gyógyvíz-
országban".
Ezek a javaslatok reálisak, a döntéseket nem helyes halogatni és tehetetlen-
kednünk, mert ha azt mondjuk „ez nem megy" akkor az ilyen felfogás már megszü-
letése el ő tt halálra ítéli a tettet. Ez nem visz bennünket el ő re és e nagytervek csak ál-
mok maradnak továbbra is. Erre a dologra megoldást kell keresni. Rendkívül fontos,
hogy az ilyen tanulmánynak a javaslatai reálisak legyenek a szükségleteket és az adott-
ságokat helyesen mérlegelje. Ezt kíséreltük meg, most orvosföldrajzilag mérlegelni.
Hangsúlyozzuk ehhez, illetve a megvalósításához: a fejlesztésnek és a tervezésnek
kölcsönhatásban kell lenni. A területi tervezés gazdasági vonatkozásait a legpontosabb
információk alapján koordinálni szükséges és mindezt a betegek, a táj védelme és a
települések felvirágoztatásának szolgálatába kell állítani. Ez is része lehetne a kormány
szerkezetváltási programjának, úgy, hogy a gyógyvízgazdálkodás az eddigieknél na-
gyobb szerepet kapna és a különböz ő ágazatokkal egybehangolt és nem egymással
szembe állított szervezeti együttm ű ködést, munkamegosztást és fejlesztést alakítanánk
ki. Ha ez a változtatás nem következik be, akkor ez a természeti kincsünk adta lehet ő -
ség nem fog jelent ősen hozzájárulni gazdasági kibontakozásunkhoz.
IV. Összefoglalás a „Gyógyvízország" területi potenciáljáról
A kutatási eredményeket a jöv ő ben sokkal jobban szükséges hasznosítani.
A világpiaci információk a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból nyomon követen-
dőek. A problémák sajátosságából adódóan a megoldáshoz több tudományág együtt-
m ű ködésére kell törekedni. Ezeket jól szintetizálhatja az orvosföldrajz.
A vendégforgalom egyenletesebb id ő beli és területi megoszlását el ő segítheti
az el ő zőekben vázolt gyógy-idegenforgalmi hálózat tervszer ű fejlesztése. A legsürg ő -
sebben ki kell jelölni, vagy a 2. sz. táblázatban megjelölt településeket fejlesztésre
elfogadni és ezeken lehet ő leg a hármas természeti kincsünket: 1. gyógyvíz, 2. gyógy-
barlang, 3. gyógynövény, a terápiában alkalmazni. Lehet ő séget kell nyújtani a turisták
pénzköltésének fokozására, így növelni a „láthatatlan exportunkat". A meglev ő
gyógyhelyek területének tökéletesítése fontosabb, mint az újak feltárása. Ezek érde-
kében jól irányított propaganda tevékenységre is szükség van, mert ismert a mondás:
„aki a propagandára nem sajnálja az ezreket, milliókat nyerhet általa". Az összfor-
galmon belül ügyelni kell a szociálturizmus fejlesztésére is.
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
82
Fontos a tájnak és a gyógyvíztechnikai igényeknek megfelel ő építkezés és
közlekedés kialakítása. Nem képzelhet ő el korszer ű idegenforgalom a közlekedés ter-
vezése nélkül. Gondolni kell a gyógyhelyek környékén lev ő sétáló, vagy kiránduló-
erd ő k megközelítésének romantikus kivitelezésére a tájvédelmi szempontok alapján.
A fentiekhez szükséges egy minden kérdést megvizsgáló, számszer űsítő és gazdasági
elemzést (a mai árak alapján) tartalmazó, szerz ő i kollektíva által végzend ő vizsgálat.
Ez a vizsgálat állapítsa meg: Milyen igények vannak a gyógyturizmusban?
Milyen feltételek mellett lehet a világviszonylat is jelent ő s geotermikus energiakin-
csünkre, gyógy-idegenforgalmi célkit űzéssel egész éven át üzemel ő, építészetileg is
korszer ű gyógyüdül őhelyek országos hálózatát kifejleszteni?
Az ENSZ projektje miben szorul módosításra és kiegészítésre?
Mik a terhelési normák és ezeket hogyan lehet meghatározni?
Hogyan kell hatékonnyá tenni a gyógykezeléseket és a hozzá csatlakozó infrastruktú-
rá kat?
Hogyan lehet a gyógy-idegenforgalmat központilag és helyileg más ágazatokkal jól
koordinálni?
Hogyan lehet megoldani a nyelveket is beszél ő egészségügyi és vendéglátói szakember
képzést?
Hol szükségesek nappali kórházak kialakításai?
Valószín ű országosan, tájegységi központokkal még további gyógyfürd ő k kialakítása
lehetséges. Ezt is meg kell részletesebben vizsgálni.
(Élelmiszerekkel el kell látni a településeket. Állandóan jelezni kell, hogy hol milyen
friss termékeket igényelnek? S biztosítani kell a tájjelleg ű ételeket.)
A szabadidő kulturált eltöltése hogyan lehetséges, ezen a téren milyen fejlesztések
szükségesek? — Erre értékes modellként tekinthet ő a Bükfürd ő n 1987-ben átadott
Szabadidő Központ. Gazdasági számításokkal meg kell határozni a nemzetközi ver-
senyképességet. Mik a fejlesztés határai?
A termálvizek többlépcs ős komplex hasznosítására ütemterv készítend ő .
Az üdül őterületeken milyen környezetvédelmi teend ő ket kell és lehet megtervezni?
A hasznosításra és fejlesztésre két út lehetséges:
1. Spontán fejlődés, csekély központi támogatással a helyi kezdeményezésekre épít-
ve. Ez évtizedekig, sőt egy évszázadig is eltarthat. Eredménye nem biztos és a mi
adottságaink mellett nem is optimális. (Eddig f ő leg ezt az utat jártuk.)
2. Országosan segített, gyorsított, központilag egy kézben tervezett és irányított fej-
lesztés, kihasználva a szocialista tervgazdálkodás el ő nyeit, természetesen számolva a
helyi erőforrásokkal is. Kiaknázva a soktípusú gyógyvízkincsünk terápiás értékét a
kezelésben; a potenciálunk — ilyen vonatkozásban — világviszonylatban is páratlan.
Amennyiben a tervek helyi és hazai er őforrásokból nem oldhatók meg, valamelyik
külföldi állammal szükséges egyezségre jutni a fejlesztés kérdésében. Az érintetteket
meg kell győzni az együttm ű ködés el ő nyeirő l. A gyógyvíz-technológiai és egyéb fi-
nanszirozási problémák így megoldhatóak. A „miért nem" szemlélet helyett, a „ho-
gyan jobban" magatartásnak kell uralkodóvá válnia. A propaganda munkában jól meg
kell világítani a többi országoktól eltér ő orvosföldrajzi adottságainkat. A korábbiaknál
nagyobb figyelmet kell fordítani a gyógyüdül őfejlesztésnél a hatékonysági kérdésekre.
Előzetes vizsgálataim és a tapasztalatok alátámasztják, hogy ezzel az ágazattal az ed-
VARGHA LÁSZLÓ GYULA:
Orvosföldrajzilag a gyógyvízország fejlesztési polémiájáról
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/3. 65-83. p.
83
digieknél nagyobb mértékben érhetnénk el nemzeti-jövedelem növekedést. Hazánk
kiváló geológiai — (termálvíz) természeti —, és , antropogén adottságaival, valamint tár-
sadalmi berendezésével ezt a lehet őségünket akár „varázsszernek" is nevezhetjük, ha
kicsinyességeinket legy ő zzük. Ehhez szükséges e témát országfejlesztő beruházásként
kezelni és így komplexen, de gyógyászatilag legkorszer űbben hasznosítani, hogy a
tájaink egyensúlyát és biztonságos gazdaságosságát megteremtsük.
IRODALOM
BÉLTEKY L. 1960: A hazai termális vizet feltáró kútfúrások. Az 50 foknál melegebb hévízfeltá-
rási lehet őségek hazánkban. Hidrológiai Közlöny 40. évf. 4. sz. pp. 276-292.
BORSZÉKI B. (szerk.) 1979: Ásványvizek és gyógyvizek. Mez őgazdasági Kiadó. Budapest.
CZEGLÉDI J. 1982: Korunk turizmusa. Panoráma. Budapest.
ERDÉLYI M. 1966: Hévizeink. Földrajzi Értesít ő. XV. évf. 1. sz. pp. 113-118.
JÓCSIK L. 1976: Környezetünk védelmében. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest.
Idegenforgalmi Statisztika KSH 1970-1985. Budapest.
KGST Komplex programja. Terra Kiadvány. Budapest. 1971.
KORMÁNY Gy. 1978: Szabolcs-Szatmár hévízkútjai és hasznosításuk. Szabolcs-Szatmári Szemle. 2.
RAJKAI T.—VARGHA L. 1965: Sóstófürd ő a Nyírség kincse. Természettudományi Közlöny. IX.
(XCVI) 7. sz. pp. 328-330.
TÖRÖK J. 1859: A két Magyarhaza els ő rangú gyógyvizei és fürdő intézetei. Debreczen város
Könyvnyomdája.
UIOOT és WTO tanulmányok 1970-1980 között.
Utazási Magazin és a központi napilapok ide vonatkozó cikkei polémiára. 1970-1986.
VARGHA L. Gy. 1982: Gyógyfürd ő hálózat Magyarországon. Buvár. 2. p. 84.
VARGHA L. Gy.: Földrajzi Prognózis a gyógyvizek fokozottabb hasznosítására környezetünkben.
Tanulmány. Válasz: az Országgy ű lés alelnökétő l 158/1971. sz.
VARGHA L. Gy. 1983: Gyógyvizek, gyógyfürdő k. Budapest folyóirat. 3.
VARGHA L. Gy. 1983: Medical — Geographical plan proposals for the development medical baths
in Hungary, the country of spas. Geographia Medica Internac. Journal.
VARGHA L. Gy. 1976: Gazdálkodás Észak-kelet Magyarország néhány természeti kincsével.
Vízgazdálkodás. 2.
VARGHA L. Gy. 1982: A gyógyvizek min őségének környezetvédelmi vonatkozásai és erre külön
fogalomrendszer-egységesítés javasolása. MTA Debreceni Akadémia Bizottsága. Rota.
VARGHA L. Gy. 1981: Orvosföldrajzi javaslatok a „gyógyfürd ős Magyarország" összefügg ő
komplex fürd ő- és gyógyfürd ő hálózatának kialakítására. OMFB-hez benyújtott javaslat.
Kézirat. Válasz: XII. 571/1981. sz.
VARGHA L. Gy. 1984: Orvosföldrajzi néz őpontból a gyógyfürd ős Magyarországért. Balneológia,
Rehabilitáció, Gyógyfürd őügy. 5. évf. 4. sz.
VITÉZ A. (szerk.) 1980: Budapest gyógyfürdő i és fürd ő i. Panoráma. Budapest.