Tér és Társadalom 17. évf. 2003/1. 81-115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 91

CIVIL SZERVEZETEK EGY KISVÁROS ÉLETÉBEN
(Civil Organisations in a Small Town's Life)
NÁRAI MÁRTA
Kulcsszavak:

civil szervezetek nonprofit szektor települési önkormányzat együttm űködés

A nyolcvanas—kilencvenes években lejátszódott társadalmi-gazdasági változásoknak köszönhet ően a
lakossági törekvésként létrehozott civil szervez ődések újra teljes politikai és jogi legitimitást nyertek, és a
rendszerváltást követ ően az önszerveződés évtizedekig nem tapasztalt szabadsága, az emberek megMbo-
zott igényei, szükségletei, és a civil szervezeteket érint ő kedvez ő szabályozás következtében megindult a
nonprofit szektor fejlődése, majd nem várt mértékben, ugrásszer űen megnőtt az öntevékeny szervezetek
száma.
A tanulmány célja, hogy egy konkrét település civil struktúrájának bemutatásával átfogó képet nyújtson a
társadalmi önszervez ődések helyzetéről, jellegzetességeiről. A vizsgált kisváros civil szervez ődései
strukturális és m űködési jellemzőinek bemutatása mellett a szerz ő célja, hogy feltárja e szervezeteknek a
település életében betöltött szerepét, feladatvállalását, valamint a különböz ő társadalmi szereplőkkel
való kapcsolatrendszerét, kiemelt fontossággal kezelve a helyi önkormányzattal való viszony, illetve a
helyi civil szférán belüli kapcsolatok, együttm űködés megjelenítését.

Bevezetés

A hetvenes évektől kezdődően Európa-szerte a nonprofit szektor jelent ős mérték ű
növekedése tapasztalható, a „szolgáltatások privatizációjának folyamata" szinte
mindenütt megfigyelhet ő; a kormányzatok azon törekvése végett, hogy a jóléti
kiadásokat csökkentsék, a civil szervez ődések jelentős feladatokat vesznek át az
államtól (Az Európai Közösség... 1998). A növekedés üteme a nyolcvanas évekt ől
szinte robbanásszer ű volt, melyben szerepet játszott a jóléti államokban bekövetke-
zett pénzügyi válságok és az azok következtében megfigyelhet ő kormányzati törek-
vések mellett az is, hogy az emberek az állami intézmények által uniformizált, és
eléggé személytelen módon nyújtott szolgáltatások helyett egyre inkább egyénre
szabott, ügyfél(kliens)-orientált szolgáltatásokat igényelnek; növekedett az emberek
jóléte és szabadideje; újabb és újabb társadalmi méret ű szükséglet és igény fogal-
mazódott meg (pl. a környezet védelme, békemozgalmak, emberi jogok védelme
stb.); illetve egyes országokban (p1. Spanyolország, illetve a nyolcvanas évek végén
a kelet-közép-európai országok) olyan politikai változások történtek, amelyek lehe-
tővé tették, hogy öntevékeny szervezetek alakulhassanak.
A nyolcvanas—kilencvenes években hazánkban lejátszódott társadalmi-politikai-
gazdasági változásoknak köszönhet ően nálunk is fejl ődésnek indult a civil szféra,
ugrásszerűen megn őtt a civil szervezetek száma, és napjainkra jelent ős társadalmi
támogatottsággal és növekv ő gazdasági potenciállal rendelkez ő, rendkívül hetero-
gén összetétel ű nonprofit (civil) szektor jött létre. E folyamatban nagy szerepet
játszott az állammal szembeni, illetve az állami intézmények által nyújtott szolgál-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

92 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

tatásokba — els ő sorban azok színvonalába, min őségébe — vetett bizalom csökkenése,
a rendszerváltás óta megfigyelhet ő „államtalanítási trend", valamint az állampolgári
önszervez ő dések létrehozásához szükséges jogi, törvényi feltételeknek, garanciák-
nak a megteremtése — els ősorban az alapítványtevés jogának visszaállítása (1987)
és az egyesülési szabadságról szóló törvény elfogadása (1989), illetve a civil szer-
vezetek önálló jogi személyként való elismerése.

A civil szervezetek szerepe

Az állampolgárok önkéntes szervez ődései a társadalmi-kulturális élet fontos ele-
mei, tevékenységük, szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társa-
dalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez.
Jelentős társadalomszervez ő és érdekmegjelenít ő szereppel bírnak, az állampol-
gárok számára megfelel ő keretet biztosítanak az önszervez ődésre, lehet ő vé teszik,
hogy meghatározott cél, azonos érdekl ődési kör mentén létrehozzák saját egyesüle-
teiket, klubjaikat, szövetségeiket, úm. közösséggé szervez ődjenek, kifejezzék igé-
nyeiket, meghatározzák szükségleteiket, érvényesítsék érdekeiket. A szervezet
tevékenységében való aktív részvétel, szerepvállalás kapcsán el ősegítik, illetve
lehető vé teszik, hogy az egyének részt vegyenek, bekapcsolódjanak a közösségi
cselekvésekbe, társadalmi tevékenységekbe, ugyanakkor er ősítik az emberek társa-
dalmi kötődéseit (Harsányi 1997; Kuti 1997). Fontos véleményalakító, érték- és
magatartásformálók egyben, meghatározó szerepet töltenek be a polgár-tudat, az
állampolgári öntudat, a civil tudatosság kialakításában, fejlesztésében (Vajda 1997;
Az Európai Közösség... 1998). A társadalmi integráció el ősegítésében betöltött
szerepük mellett aktív politikaformáló szerepük is van: egyrészt jelent ős közvetít ő
szerepet töltenek be az állam (a kormány) és az állampolgárok közötti információ-
és véleménycsere folyamatában, másrészt a politikai és szakmai döntéshozók szá-
mára jelzik a kielégítetlen, illetve újonnan felmerül ő társadalmi igényeket, szükség-
leteket, így befolyásol(hat)ják az egyes szakpolitikák kialakítását (p1. szociálpolitika
stb.) (Harsányi 1997; Kuti 1997).
Politikai szerepvállalásukhoz hozzátartozik, hogy létrehozzák — els ősorban — az
állam társadalmi ellen őrzésének mechanizmusait (Kuti—Klárik—Barabás 1999),
bizonyos fokú civil kontrollt testesítenek meg.
Az öntevékeny szervezetek maguk is aktívan részt vállalnak a felmerül ő társa-
dalmi igények, szükségletek ellátásában, az átlagostól eltér ő, speciális szükségletek
felismerésével, kielégítésével sok esetben innovatív, illetve hiánypótló (szolgáltató)
szerepet is betöltenek.
A profitorientált szervezetek számára nem túlságosan kifizet ődő területeken (pl.
kulturális, szociális, egészségügyi szolgáltatások, id ősgondozás területén) jelent ős
szerepet töltenek be, egyre gyakrabban kapcsolódnak be közfeladatok ellátásába;
képesek arra, hogy a szociális szolgáltatások állami rendszerének negatívumait,
hiányosságait korrigálják, kiegyenlítsék, illetve alkalmasak arra, hogy az ellátást
személyre szabottá és rugalmasabbá tegyék. Szerepük ez irányú növekedése az
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 93

állami, önkormányzati szerepvállalás csökkenésével a jöv őben feltehető leg tovább
erősödik majd.
A társadalmi önszervez ő dések nemcsak fontos társadalmi, illetve politikai szerep-
lők, hanem fontos gazdasági tényez ők is, mivel az általuk nyújtott szolgáltatások-
kal, a felmerül ő igények és szükségletek kielégítésével részt vesznek a közjavak
elő állításában, s hozzájárulnak a társadalom jólétéhez, jelent ős tárgyi és anyagi
eszközök felett rendelkeznek, és komoly emberi er őforrásokat mozgósítanak alkal-
mazottaik és önkénteseik révén. Foglalkoztatóként való fellépésük, munkahelyte-
remtő szerepük a fejlett piacgazdaságokban nem elhanyagolható, de hazánkban is
folyamatosan és jelent ősen növekszik a harmadik szektornak' is nevezett nonprofit
szféra szervezeteinél foglalkoztatottak száma (I. A nonprofit szervezetek foglalkoz-
tatóként való fellépése c. alfejezet kapcsán a 8. és 9. végjegyzetet).

A kutatásról

A hazai civil szféra, nonprofit szektor kialakulására és m űködésére jellemz ő folya-
matok mára letisztultak; a nyolcvanas évek végét ől eltelt időszak elegend ő időhori-
zont ahhoz, hogy az öntevékeny szervezetekkel kapcsolatos ismereteinket a strukturá-
lis és működési jellemz őkön túl mélyrehatóbb ismeretekkel is kiegészíthessük.
A tanulmány célja, hogy egy konkrét település (Zirc) civil struktúrájának bemuta-
tásával átfogó képet nyújtson a társadalmi önszervez ődések helyzetér ől, jellegzetes-
ségeiről. A vizsgált kisváros civil szervez ődései strukturális és m űködési jellemz ői-
nek bemutatása mellett a szerz ő célja, hogy feltárja e szervezeteknek a település
életében betöltött szerepét, feladatvállalását, valamint a különböz ő társadalmi sze-
repl ő kkel való kapcsolatrendszerét, kiemelt fontossággal kezelve a helyi önkor-
mányzattal való viszony, illetve a helyi civil szférán belüli kapcsolatok, együttm ű-
ködés megjelenítését.
A mintaterületül szolgáló kisváros — Zirc — mind gazdasági helyzetét, munkahely-
teremtő lehetőségeit, mind demográfiai összetételét tekintve viszonylag kedvez őtlen
helyzetű településnek tekinthet ő, azonban méretét, összetételét és társadalomszer-
vező erejét, illetve a helyi társadalom életében betöltött szerepét tekintve is egy
olyan széles civil szférát tudhat magáénak, amely a hasonló nagyságú városok ese-
tében nem igazán jellemz ő. A KSH és a települési önkormányzat nyilvántartásainak
egybevetése folytán 84 társadalmi önszervez ődés működéséről tudunk. Az abszolút
számokon túl sokkal többet elárul, és jobban kifejezi a lakosság önszervez ődési
aktivitását az ezer fő re jutó nonprofit (civil) szervezetek száma. Ez alapján elmond-
ható, hogy a kutatásba bevont kisváros lakosságszámához képest jelent ős méretű
civil szektorral rendelkezik, a KSH nyilvántartása alapján 2 számított arányszám
(8,2) lényegesen magasabb, mint az e településtípusra jellemz ő országos átlag (4,2),
illetve az adott megye városaira jellemz ő átlag (7,0) (1. táblázat). A településen
működő számtalan civil kezdeményezés jól érzékelteti a helyi társadalom jelent ős
mértékű önszervez ődési aktivitását, a város, az ott él ő emberek életének szebbé,
jobbá, tartalmasabbá tételére vonatkozó összefogás meglétét, mely jelent ős mérték-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

94 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

ben táplálkozhat a múlt hagyományából, hiszen a kommunista hatalomátvétel önte-
vékeny szervezeteket sem kímél ő politikájáig számtalan egylet, egyesület m űködött
a kérdéses településen.
1. TÁBLÁZAT
A Veszprém megyei városokban m űködő nonprofit szervezetek száma
(The Number of Non-profit Organisations Operating in the Towns
of Veszprém County)
Ezer lakosra jutó
Nonprofit szervezetek
Város nonprofit szervezetek
száma
száma
Veszprém 587 9,5
Zirc 58 (84)* 8,2 (11,8)*
Balatonfüred 109 8,2
Balatonalmádi 62 7,4
Sümeg 48 7,1
Herend 25 7,1
Tapolca 125 6,9
Pápa 188 5,6
Ajka 152 4,7
Várpalota 98 4,6
Devecser 12 2,4
Összesen 1464 7,0
* A KSH adatbázisa és a Zirci Önkormányzat által nyilvántartott szervezetek listájának összevetése
eredményezte a 84 szervezetet, az összehasonlítás érdekében jelen esetben azonban a KSH adatbázisát
tartjuk meghatározónak. (Az adatok 2001 els ő negyedévére vonatkoznak.)
Forrás: KSH Veszprém megyei Igazgatósága által rendelkezésünkre bocsátott településsoros
adatbázis alapján saját számítás.

Célunk teljesítése csupán a KSH Veszprém megyei Igazgatósága által rendelkezé-
sünkre bocsátott statisztikai adatbázis elemzésével nem lett volna elérhet ő, ezért
2002 májusában kérd ő íves felmérést végeztünk a vizsgált település civil szervezete-
inek teljes körében (84 szervezet) ; . Kutatásunkat a KSH adatbázisban szerepl ő
bírósági nyilvántartásba vett, bejegyzett önszervez ődésekre (ún. nonprofit szerveze-
tek), illetve a települési önkormányzat civil referense által nyilvántartott civil szer-
vező désekre alapoztuk. Így a nonprofit szervezetek mellett be nem jegyzett, tehát
hivatalosan nem intézményesült szervezetek is bekerültek (bekerülhettek) a vizsgá-
latba, másrészt mint nonprofit szervezeteket, a nem igazán lakossági kezdeménye-
zésként született közalapítványokat, közhasznú társaságokat is bevontuk felméré-
sünkbe. Tettük ezt a miatt, mivel értelmezésünk szerint bár nem alulról, az állam-
polgárok, illetve a magánszférába tartozó szervezeteknek a szabad akaratából szer-
vező dtek, hanem az önkormányzat kezdeményezésére, nem teljes „érték ű" állami
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 95

intézményekről, hanem ún. kvázi nem-kormányzati szervezetekr ől4 van szó, ame-
lyek nonprofit szervezetként a civil szféra részét képezik, és bár komoly önkor-
mányzati támogatással m űködnek, ugyanakkor „szakmailag függetlenek, tevékeny-
ségüket önálló társadalmi testület irányítja, rendelkeznek saját vagyonnal, folytat-
hatnak vállalkozói tevékenységet, és az általuk gy űjtött, számukra felajánlott ma-
gánadományokat az állam adókedvezményekkel támogatja" (Kuti 1991, 29).
Annak érdekében, hogy a települési önkormányzat civil szervez ődésekkel kapcso-
latos véleményét, ismereteit, politikáját is megismerhessük, kutatásunkat az önkor-
mányzatra is kiterjesztettük. A kérd őíveket postai úton juttattuk el az érintett szer-
vezeteknek. A kérd őívek vísszaküldésének aránya jelent ősnek mondható, a megke-
resett szervez ődések 41,6%-a válaszolt kérdéseinkre, lehet őséget teremtve arra,
hogy mélyrehatóbb ismeretekre is szert tehessünk a Zircen m űködő társadalmi
önszervez ődésekkel kapcsolatosan. Természetesen megállapításaink a válaszadó 35
szervezetre vonatkoznak, de mivel a visszaérkezett kérd őívek alapján a teljes szféra
közel feléről (és ez elég nagy arány) rendelkezünk számos információval, úgy gon-
doljuk, hogy ezek a megállapítások, bizonyos fenntartásokkal, az összes szervez ő-
désre nézve iránymutatóak.

A zirci civil szervezetek fontosabb strukturális és m űködési jellemz ői5

A fejl ődés üteme

A civil szervezetek politikai és jogi legitimitása csupán a nyolcvanas évek végét ől
változott meg: 1987-t ő l újra lehetőség nyílt az alapítványtevésre, 1989-ben pedig
elfogadásra került az egyesülési szabadságról szóló törvény, törvényi garanciákat
teremtve a társadalmi szervez ődések számára, amelyek ma már számos formában
(alapítvány, egyesület, egyéb társadalmi szervezet [klub, kör, szövetség, társulás
stb.], közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület) m űködhetnek. A politikai
enyhülés következtében a nyolcvanas években lassan megindult az öntevékeny
szervezetek számának a növekedése, ami aztán a rendszerváltást követ ően felgyor-
sult, és minden várakozást felülmúló fejl ődésen ment keresztül, mutatva e szféra
szükségességét.
Kuti É. szerint a harmadik szektornak is nevezett öntevékeny szféra rendszervál-
tást követő gyors fejl ő dése azért következhetett be, „mert a nonprofit szervezeti
formák a gazdaság és a társadalom valamennyi szerepl őjének kínáltak bizonyos
előnyöket, s ezek a szerepl ő k többségükben ... készek és képesek voltak e lehet ő-
ségek kiaknázására" (Kuti 1996, 906).
Az országos tendenciának megfelel ő folyamatok zajlottak Zircen is. A településen
működő (nyilvántartott) 84 szervezetb ől 68 esetében rendelkezünk az alapítás évé-
nek ismeretével, ez alapján elmondhatjuk, hogy a szervezetek szinte teljes köre
(95%) 1985 után kezdte meg m ű ködését. A nyolcvanas évtized második felében
létrejöv ő néhány szervez ő dés már jelezte a változások szelét, a lakossági önszerve-
ződés halvány lehet őségét, majd 1990-t ő] elindult a gyarapodás. A szervezetek
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

96 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

létrehozásának aktivitása nagyfokú intenzitást mutatott különösen a kilencvenes
évek közepéig, 1996-97-ben átmenetileg csökkent a szervezetalapítási kedv, de
1998-tól ismét jelent ős számban emelkedett a nonprofit szervezetek száma (1. ábra),
ami némileg eltér az országos trendt ő l, mivel az évtized végére a számbeli növeke-
dés országos szinten megtorpanni látszik.
1. ÁBRA
A civil szervezetek számának alakulása a kilencvenes években Zircen*
(The Development of the Number of Civil Organisation in the 90s in Zirc)

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

—4-- Alapítvány Társas nonprofit szervezetek Osszes

*Az ábra nem a teljes szféra (84 szervezet), hanem azon 68 szervezet adatai alapján készült, amelyek-
re nézve rendelkezünk az alapítás évének ismeretével. Az adatok az év végi állapotokat tükrözik.
Az 1994 óta létrehozható új nonprofit formák közül a közalapítványok az alapítványokkal együtt, a
közhasznú társaságok a társas nonprofitok között szerepelnek.
Forrás: KSH adatbázis, civil szervezeti kérd őívek alapján saját számítás.
Egy évtized alatt tízszeresére n őtt a szervezetek száma, és különösen az alapítvá-
nyok esetében volt óriási a változás mértéke: az els ő alapítványok — szám szerint
kettő — 1990-ben kezdték meg működésüket a városban 6,2001-re számuk már elér-
te a 24-et, azaz egy évtized alatt 24-szeres növekedésnek lehetünk a tanúi. Az ala-
pítványok létrejötte jelent ős számban a kilencvenes évek közepéig volt jellemz ő
(1995-ig 16 alakult), az egyesületek esetében ilyen különbséget nem figyelhetünk
meg, az évtized els ő és második felében hasonló számban jöttek létre.
Az 1994 óta létrehozható új nonprofit szervezeti típusok 1998-ban (közalapít-
vány), illetve 2000-2001-ben (közhasznú társaságok) jelentek meg el őször a város-
ban. Ez jól érzékelteti, hogy ezen utóbbi „államközeli", ún. kvázi nem-kormányzati
szervezetek els ődlegesen a nagyvárosi struktúrához köt ődnek, illetve ezek megjele-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 97

nésében is érvényesült, érvényesül az ún. területi hierarchikus diffúzió (Rechnitzer
1998), a kisvárosokban lényegesen kés őbb jelentek meg, mint a nagyobb városokban.

Az alapítók

A szervezetek alapításában részt vev ő aktorok kilétére és számára vonatkozóan a
kérdőívekbő l nyerhettünk értékes információkat. A válaszadó szervezetek három-
negyedének alapításában egyazon típusú aktorok vettek részt (azaz csak magán-
személyek, csak az önkormányzat stb.), a többi szervezet létesítése többféle, azon-
ban maximum két típusba tartozó alapító közös akarataként valósult meg.
Bár a civil szervezetekre els ősorban mint a polgárok önszervez ődéseire gondo-
lunk, a válaszadó szervezeteknek csupán 57%-a jött létre kizárólag magánszemé-
lyek akaratából, és további négy esetben mint társalapító vannak jelen, így együtte-
sen a szervezetek több mint kétharmadának (68,6%) alapításában vettek részt. Ez
némileg alacsonyabb, mint amit a városi nonprofit szervezetek körében a kilencve-
nes évek végén végzett országos felmérés során Harsányi és munkatársai tapasztal-
tak (77%) (Harsányi et al 2000, 64).
Mind a saját felmérésünk, mind az említett kutatók által végzett országos felmérés
azt mutatja, hogy a civil (nonprofit) szféra megszervez ődésében az egyénen túl
tevékenyen részt vesznek más társadalmi szerepl ők is. Így pl. a vizsgált városkában
az önkormányzat is jelent ős szerepet vállal a nonprofit szervezetek létrehozásában:
összesen 11 szervezet alapításában vett részt a hivatal önálló vagy társalapítóként.
A magánszemélyek — akik szinte kizárólagosan egyesületek, klubok, körök alapí-
tásában vesznek részt — és az önkormányzat mellett — lényegesen kisebb arányban —
gazdasági szervezeteket, nonprofit szervezeteket is találunk az alapítók között,
illetve az egyház is részt vállal az öntevékeny szervezetek létrehozásában. Állami
intézmények, kormányzati szervezetek, pártok, illetve külföldi szervezetek által
alapított szervez ődés a visszaérkezett kérd őívek alapján nem m űködik a kérdéses
településen.
Látható tehát, hogy a zirci civil szféra is alapvet ően civil indíttatású szervezetek-
ből áll, a szervezetek többsége „az állampolgárok, illetve a magánszférába tartozó
szervezetek kezdeményezésére, azok érdekeit követve jött létre" (Kuti 1996, 908;
Harsányi et al 2000).
Az önszervez ődések létrehozásának motívumai igen sokfélék lehetnek, jelent ős
társadalmi erők és változatos szükségletek állnak a szervezetek alapításának hátte-
rében. Kuti É. (1996; 1998) 18 olyan tényez őt sorol fel, amelyek a különböz ő társa-
dalmi szerepl őket, elsősorban a magánszemélyeket civil szervezetek alapítására
indítják (p1. szabadid ő eltöltése hasonló érdekl ődésű emberekkel; közös problémák
megoldása, kölcsönös segítségnyújtás; rászorulók megsegítése; veszélyben lév ő
értékek védelme; sz űkebb környezet szépítése, településfejlesztés; valamilyen na-
gyobb beruházás megvalósulásának támogatása; szakmai érdekek érvényesítése stb.
— hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül).
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

98 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

Az öntevékeny szervezetek többségükben a mindennapi élet apró szükségleteihez
igazodnak, és közvetlenül nem a társadalom egészét, hanem annak sz űkebb csoport-
jait szolgálják, a társadalom egészséges m űködéséhez azonban ezen hétköznapi
problémák megoldásában segítséget nyújtó szervezetek ugyanolyan fontosak, mint
a makrotársadalmi intézmények (Kuti 1996).

Szervezeti struktúra

A nyolcvanas évek végéhez képest jelent ősen megváltozott a civil szervezetek jo-
gi forma szerinti megoszlása, amikor is a m űködő szervezetek (8 db) két egyesület
kivételével egyéb társadalmi szervezetként, azaz klubként, körként m űködtek. Mint
korábban írtuk, alapítványt a vizsgált kisvárosban el őször 1990-ben hoztak létre, az
1994 óta létrehozható új nonprofit szervezeti típusok pedig 1998-ban (közalapítvány),
illetve 2000-2001-ben (közhasznú társaságok) jelentek meg el őször a városban.
A zirci nonprofit (civil) szervezetek körében jelenleg tapasztalható szervezeti
struktúra teljes mértékben eltér az országosan megfigyelhet ő jellemzőktől, mivel a
vizsgált kisvárosban a „legnépszer űbb" az egyéb társadalmi szervezetként (szövet-
ség, érdekképviselet, klub, kör stb.) való funkcionálás (aránya 38%, szemben az
országos 8%-kal). Ennél jóval kisebb, de közel hasonló arányban alapítványi, illet-
ve egyesületi formában m űködnek a szervezetek. A közalapítványok, közhasznú
társaságok a nonprofit szféra 6%-át teszik ki (2. táblázat). Köztestület nem m űkö-
dik a településen, ami Zirc méretéb ől fakadóan nem is meglep ő.
Országosan a civil kezdeményezések közel fele egyesületi formában tevékenyke-
dik, de az alapítványi forma is nagyon meghatározó.
2. TÁBLÁZAT
Szervezeti forma szerinti megoszlás
(Distribution by Organisational Form)
Országos átlag
Szervezeti forma Száma Aránya (%)
(%)*
Egyéb társadalmi szervezet 32 38,0 7,7
Alapítvány 24 28,6 39,3
Egyesület 23 27,4 47,6
Közhasznú társaság 3 3,6 1,9
Közalapítvány 2 2,4 2,5
Összes 84 100,0 99,0
*Az országos adatok 1999-re vonatkoznak. Mivel köztestületek nem m ű ködnek Zircen, ezért e szerve-
zettípus hiányzik a felsorolásból, országosan arányuk 1%.
Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás (2001), illetve Nonprofit szervezetek... 2002,
26. oldal alapján.

Tevékenységi struktúra

Zircen az élet szinte minden területén m űködnek civil szervez ődések, a kultúrától,
oktatástól kezdve a településfejlesztésen keresztül a filantrópia (jótékonyság, ado-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 99

mányozás) területéig minden téren megtalálhatók, rendkívül széles kör ű, heterogén
struktúrát alkotnak (2. ábra).
A legdominánsabb tevékenységi terület a kultúra, illetve a szabadid ős, hobbi tevé-
kenységek lehetőségének, biztosításának felvállalása. A sporttevékenységet végz ő
szerveződésekkel együtt ez utóbbiak aránya majdnem eléri a 25%-ot, azaz a civil
szféra közel negyedét az ilyen irányú tevékenységet folytató szervez ődések teszik
ki. Jelentős számban találhatók a városban a f ő tevékenységként oktatással foglal-
kozó nonprofitok is, továbbá meghatározó a szakmai képviselet, érdekképviselet,
érdekérvényesítés, valamint a szociális ellátás, szolgáltatás területén m űködő szer-
vezetek száma (aránya) is. Alacsony viszont az egészségügy, környezetvédelem,
polgár-, vagyon- és jogvédelem, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, illetve a fi-
lantrópia terén szerepet vállalók aránya (tevékenységi körönként nem éri el az 5%-ot
sem), ami éppen emiatt szerepük és jelent őségük felértékel ődését eredményezheti.
2. ÁBRA
A vizsgált kisvárosban m űködő civil szervezetek megoszlása f ő tevékenységi terület
alapján (2001. év eleje) (%)
(The Distribution of Civil Organisations in the Examined Small Town
by Their Main Activity)

Kultúra, m ű vészet

Szabadidő. hobbi

Oktatás, kutatás

Szakmai szerv.,
érdekképviselet, érdeké.

Szociális ellátás, szolgáltatás

Településfejlesztés,
területfejlesztés

Sport

Egészségügy

Polgár-, vagyon-. jogvédelem,
b űnözés megel őzése

Gazdaság- és
vál I al kozásfejlesztés,

Természet- és
környezetvédelem

Filantrópia

Egyéb

0,0% 2,0% 4,0% 6,0% 8.0% 10,0% 12.0% 14,0% 16,0% 18,0% 20,0%

Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás.
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

100 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

Érdemes az összes szervezetre vonatkozó arányoknál egy kicsit mélyebbre néz-
nünk, ugyanis jelentős eltéréseket fedezhetünk fel az alapítványok és a statisztikák
többségében együttesen társas nonprofit szervezettekként kezelt többi önszervez ő-
dés tevékenységének szerkezetében.
Az alapítványok legmagasabb arányban az oktatás területén vannak jelen (ez több
mint harmadukat jelenti, 38,5%), ez egyébként országos viszonylatban is hasonlóan
alakul. A vizsgált településen kiemelked ő jelenlétük még a kultúra területén is (kö-
zel negyedük vállal szerepet e téren). Ezzel szemben az egyesületek és egyéb társas
nonprofitok legdominánsabb tevékenységi területe a szabadid ő, hobbi (26%), de
meghatározó jelenlétük a szakmai képviselet terén (17%) és a kulturális vonalon is
(15,5%). Az el őbbi területen alapítvány egyáltalán nem m űködik, s őt a szabadid ős
tevékenységekkel, a környezetvédelemmel, illetve a filantróp szerepvállalással
foglalkozó civilek között sem találunk alapítványt. A társas nonprofitokként defini-
ált többi szervezet közül viszont minden területen tevékenykedik legalább egy (pl.
oktatás, illetve adományozás is). Az oktatással foglalkozó szervezetek dönt ő több-
sége (90%-a) alapítványi formában m űködik, más területen többségük nem jellem-
ző, ezzel szemben a társas nonprofitok határozott többségben vannak a korábban
már említett területek mellett a sport tevékenységek, a szociális ellátás, a polgárvé-
delem, a gazdaságfejlesztés, de a kultúra vonatkozásában is.
A tevékenységi struktúra tekintetében ki kell emelnünk, hogy a vizsgált kisváros
nonprofit szférája két terület esetén jelent ős mértékben különbözik az országos
jellemzőktől, mégpedig a szociális ellátás, illetve a kultúra területén tevékenyked ő
szervező dések esetében. Országos viszonylatban a szociális ellátás területén az
egyesületek, társas nonprofitok jelenléte nem igazán jellemz ő, viszont az alapítvá-
nyok szerepvállalása kiemelked ő. Ezzel szemben Zircen az e területen f ő tevékeny-
ségként munkálkodó szervezetek dönt ő többségét a társas nonprofitok teszik ki,
jelenlétük e területen lényegesen nagyobb, mint az alapítványoké (a társas
nonptofitok 12%-ának, míg az alapítványok 7,7%-ának f ő tevékenységi területe a
szociális ellátás).
Az első dlegesen kulturális feladatok ellátására létrejött szervezetek lényegesen
magasabb arányban találhatók Zircen, itt ez a szervezetek legdominánsabb tevé-
kenységi területe, azonban az országos jellemz őktől való igazán figyelemre méltó
eltérés nem is ez, hanem az, hogy nemcsak az alapítványok, hanem az egyesületek
körében is meghatározó az ilyen jelleg ű szervezetek jelenléte (míg országosan az
egyesületek kevesebb, mint 10%-a folytat ez irányú tevékenységet, Zircen több
mint ötödük).

Financiális jellemzők

A vállalt feladatok megfelel ő ellátásához, a „felh őtlen" működés biztosításához
stabil és kiszámítható anyagi hátér szükségeltetik, amit — a kérd őívekből nyert in-
formációk szerint — a szervezetek jelent ős része nem mondhat el magáról. Töré-
kenységüket mutatja, hogy bevételi struktúrájuk nem igazán kiegyensúlyozott,
csupán harmadukra (34%) jellemz ő, hogy négy—öt vagy esetleg ennél is több for-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 101

rásból gazdálkodhatnak. Az önszervez ődések hatodának működése lényegében
egyetlen finanszírozási forrástól függ, de vannak olyanok, akikre még ez sem jel-
lemző, mivel 2001-ben egyáltalán nem volt bevételük.
A szervezetek több mint 40%-a saját értékelése szerint is finanszírozás tekinteté-
ben nagyfokú bizonytalanságban éli mindennapjait, és csupán negyedükre jellemz ő,
hogy nem kell aggódniuk a m űködés anyagi háttérének bizonytalansága, kiszámít-
hatatlansága miatt. Ezt támasztja alá a kérd őívet kitöltő szervezetek (35) bevétel-
nagyság szerinti megoszlását mutató 3. ábra, amely jól mutatja, hogy a bevétellel
rendelkező szervezetek többségének (60%-ának) tényleges bevétele 2001-ben nem
lépte túl a félmillió forintos határt.
3. ÁBRA
A 2001-ben bevétellel rendelkez ő szervezetek* megoszlása a bevételnagyság szerint (%)
(The Distribution of Organisations with Turnover in 2001 by the Size of Turnover)

13,3% 16,7%

30,0%

EJ -50 ezer Ft
51- 500 ezer Ft
43,3%
• 501 - 5000 ezer Ft
u 5001 - ezer Ft
* A kérdőívet kitölt ő szervezetek 90%-a.
Forrás: Civil szervezeti kérd őívek 2002.
A kérdőívet kitöltő civil szervezetek (35) a tavalyi év (2001) során összesen
76 millió Ft bevételb ő l gazdálkodhattak, a legnagyobb bevétel 35 millió Ft, a leg-
kevesebb 25 ezer Ft volt.
Csak a bevétellel rendelkez ő kre vonatkoztatva, az egy szervezetre jutó átlagos fo-
rintösszeg alig haladta meg a 2,5 millió Ft-ot (2 537 966 Ft), ami alatta marad mind
az országos (9 533 000 Ft), mind a Veszprém megyei (4 951 000 Ft), mind a me-
gyeszékhelyeken kívüli városokra (3 683 000 Ft) számolt átlagos értékeknek.
Azonban még ennél is rosszabb képet kapunk, ha a vizsgált szervezetek közül ki-
vesszük a nagyon magas (legmagasabb: 12 millió, illetve 35 millió Ft) bevétellel
rendelkez ő közhasznú társaságokat, melyek a nonprofit szektor leggazdagabb
szervező dései (ez a vizsgált településen is beigazolódott). Ez esetben alig haladja
meg az egymillió forintot az egy szervezetre jutó források átlagos összege, ez pedig
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

102 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

abból adódik, hogy a bevétellel rendelkez ő kisvárosi önszervez ődések többségének
(60%-ának) tényleges bevétele nem lépi túl a félmillió forintos határt (3. ábra). Ezt
szem el őtt tartva és azt, hogy a szervez ődések közel tizede semmiféle bevételre nem
tett szert a tavalyi év során, kijelenthetjük, hogy a min őségi m űködés, professzi-
onális feladatvállalás, -ellátás helyett a felmért kisvárosban m űködő önszervez ődé-
sek jelentős hányadának energiái nagy részét els ő sorban arra kell fordítania, hogy
egyáltalán el őteremtsék a fennmaradáshoz, az elemi m űködéshez szükséges feltéte-
leket. Ezzel a megállapítással nagymértékben összecseng, hogy a válaszadó szerve-
zeteknek csupán negyede értékelte úgy helyzetét, hogy a m űködés feltételeinek
biztosítása nem vonja el kapacitásait az érdemi munkától, a szervez ődések több
mint harmada (35,5%) — saját értékelése szerint — viszont jelent ős mértékben küsz-
ködik a háttérfeltételek megteremtésének nehézségével.
Ha a szervezetek által felhasználható források struktúráját nézzük, nagyon érdekes
képet kapunk, ami teljes mértékben különbözik az országosan megfigyelhet ő jel-
lemzőktől. A 4. ábra jól mutatja, hogy Zircen a civil szféra — legalábbis a kérd őívet
visszaküldő szervezetek — a m űködéshez szükséges pénzeszközök dönt ő részét
(82,5%-át) ún. küls ő forrásokból, els ődlegesen önkormányzati (központi) támoga-
tásból nyeri, az ún. bels ő források (alaptevékenységb ől származó bevétel, gazdál-
kodási tevékenységb ől származó bevétel, tagdíj stb.) aránya nem meghatározó. Ez
még abban az esetben is így van, ha a közhasznú társaságokat, amelyek nagyon
magas önkormányzati támogatásban — tulajdonképpen önkormányzati finanszíro-
zásban — részesülnek, nem vesszük figyelembe torzító hatásuk miatt.
4. ÁBRA
A bevételi források megoszlása (%)
(Distribution of Turnovers)
70

40 -

10-

..
Ó
,
%
ts
TI >
_ §'
.fú
,,, ., 71'
Cl Közhasznú társaságokkal
' ? együtt
.
E ED társaságok nélkül
.z-. 9- u Országos átlag
• -

Forrás: Civil szervezeti kérd őívek 2002.
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 103

Az önkormányzat a tavalyi év során 8 millió Ft-tal járult hozzá a civil szervezetek
működéséhez (kht.-k nélkül). A magántámogatások mind abszolút, mind relatív
összege jóval magasabb az önkormányzati támogatás összegénél (csak a kérd őívet
visszaküldők körében elérte a 9,5 millió Ft-ot) köszönhet ően más nonprofit szerve-
zetektől, illetve a gazdasági szerepl őktől kapott adományoknak; az egy szervezetre
jutó magántámogatás átlagos forintösszege meghaladja a 300 ezer Ft-ot. A lakosság
anyagi hozzájárulása a civil szektor m űködéséhez nem mondható jelent ősnek, az
egy lakosra jutó pénzadomány összege nagyon alacsony (266,5 Ft), ami lényegesen
alatta marad az országos átlagnak (2000-ben meghaladta az 1500 Ft-ot, de Budapest
nélkül 1344 Ft). Jelent ős mértékben szerepet játszhat ebben a város kedvez őtlen
gazdasági helyzete, a kevés munkalehet őség, a viszonylag alacsony bérek, illetve a
munkanélküliek magas száma.
Az ún. bels ő bevételi források az országos jellemz őktől eltérően az általunk vizs-
gált civilek financiális hátterének biztosításában nem jutnak meghatározó szerep-
hez, ez viszont azt jelenti, hogy a szervezetek anyagi lehet őségeiket illet ően döntő
mértékben küls ő tényezők döntéseitől (önkormányzat, gazdasági szervezetek, más
nonprofitok, lakosság stb.) függnek, ami véleményünk szerint még inkább bizonyta-
lanná, kiszámíthatatlanná teszi a megfelel ő működés anyagi háttérének biztosítását,
továbbá autonómiájuk csökkenéséhez vezethet és nem igazán kedvez ő irányba mutat.
Maguk a szervezetek is érzik m űködésük eme momentumának negatív oldalát,
mivel saját helyzetük értékelése során felük (48%-uk) jelezte, hogy jelent ős mér-
tékben függnek azoktól a szervekt ől, szervezetekt ől, intézményektől, amelyektől
támogatásaikat kapják.
Az öntevékeny szervez ődések szerepvállalásának, jelent őségének növekedésével
természetesen a társadalom minden szerepl őjének támogatni kell m űködésüket,
azonban az ily nagy mérték ű külső függés, ami a vizsgált település civil szférájára
jellemző, nem feltétlenül kívánatos.

A civil szervezetek szerepe, részvétele a helyi társadalom életében

A szervezetek feladatvállalása

Mint a szervezetek tevékenységi struktúrájának bemutatása során láthattuk, az élet
szinte minden területén m űködnek Zircen civil szervez ődések, legnagyobb számban a
kultúra, a szabadid ő, a hobbi, illetve az oktatás területén, de meghatározó jelenlétük a
szociális ellátás, szolgáltatás, valamint a szakmai képviselet, érdekképviselet terén is.
Az öntevékeny szervezetek tevékenysége a városokban, a városok javára sokkal
összetettebb, mint amit a statisztikai megközelítések mutatnak, hiszen számos tevé-
kenység nem azonosítható a klasszikus tevékenységi struktúrákat leíró statisztikák-
kal, mint pl. a helyi közéletben vagy a város sorsával kapcsolatos döntések befolyá-
solásában, a helyi közvélemény formálásában játszott szerepük (Harsányi et al 2000).
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

104 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

A kérdőívet kitöltő szervezetekre vonatkozó ismereteink szerint a vizsgált kisvá-
rosban is számos formában vesznek részt a civil szerepl ők a település, illetve a
lakosság életének alakításában.
A szervezetek többsége (51%-uk) különböz ő rendezvények, események szervezé-
sével, rendezésével vállal aktív szerepet, jellemz ően a kulturális szervezetek, de
meghatározó körükben a szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó, illetve a sportszer-
vezetek jelenléte is. E szervezetek jelent ő s mértékben hozzájárulnak a kulturális
igények kielégítéséhez, a szabadid ő tartalmas eltöltéséhez, rekreációs lehet őségek
biztosításához (a városban egyébként nagyon kevés intézményes lehet őség van erre,
pl. nem működik mozi, a leromlott állagú m űvel ődési ház sem tölti be a neki szánt
szerepet). Jelentő s azon önszervez ő dések aránya is, amelyek speciális szolgáltatása-
ik révén érik el a lakosság különböz ő csoportjait, rétegeit (a szervezetek harmada),
illetve amelyek közfeladatokat látnak el (a szervezetek közel harmada), vagy ma-
gánszemélyeknek nyújtanak támogatást. A település(város)fejlesztésben, valamint a
helyi közéletben való aktív közrem ű ködés, illetve az intézményeknek, különböz ő
szervezeteknek való támogatásnyújtás a civilek több mint ötödére jellemz ő. Ez
utóbbi módon szerepet vállalók fele az oktatás területén m űködik, és elsősorban
iskolákat támogatnak, a speciális szolgáltatások nyújtása alapvet ően a szociális
ellátásra létrejött szervez ődésekre jellemz ő . Kevés az olyan civil szerepl ő a város-
ban, amely különböző kiadványok megjelentetésével hívná fel magára a figyelmet,
adná tudtára a település lakóinak, intézményeinek, hogy létezik. Saját intézmény
mű ködtetésével pedig csak egyetlen szervezet esetében találkozhattunk a kérd őívet
visszaküldők körében.
A szerveződések jelentő s része többféle módon kapcsolódik be, vesz részt a tele-
pülés életében, azonban többségük (54,3%) csak egyféle formában vállal szerepet a
„köz" életében. Akár egy, akár többféle részvétel legyen is a jellemz ő, a civilek
szubjektív megítélése, illetve az önkormányzat véleménye szerint is az öntevékeny
szervezetek fontos elemei a helyi társadalomnak, szerepük meghatározó a kisváros
életének színesítésében.
A szervezetek több mint fele (54,6%) egyébként úgy értékeli, hogy egyre jelent ő-
sebb szerepet tölt be a település, illetve a helyi lakosság életében, els ősorban a
sportszervezetekre jellemz ő ez, de a szociális ellátás és a polgárvédelem területén
működő szerveződések is alapvet ően szerepük növekedésér ől számoltak be. Nem
így az oktatási feladatokat felvállaló alapítványok, amelyek — úgy t űnik — nem iga-
zán tudnak vagy akarnak integrálódni a helyi társadalomba. Értékelésük szerint
szerepük nem igazán jelent ő s és ismertségük is elég rossz. Ez utóbbi egyébként a
szerveződések több mint ötödére jellemz ő , ami egy kisvárosban elég magas arány-
nak tűnik, és „csupán" a kérd őívet kitöltő k 42,5%-a érzi úgy, hogy az emberek
jelentő s része, vagy szinte mindenki ismeri az adott szervezetet. Ezt els ősorban a
kulturális, a filantrópiával foglalkozó, illetve a polgár- és vagyonvédelem területén
tevékenyked ő szervez ő dések mondhatják el magukról. Az ismertség növelése a
nonprofit szervezetek többségénél (különösen a kisebb szervezeteknél) a ma még
nem igazán alkalmazott stratégiai tervezés, illetve marketing tevékenység fontossá-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 105

gának, szerepének felismerésével és gyakorlatban történ ő alkalmazásával elérhet ő
lenne; és a mű ködés professzionálisabbá válásához is hozzásegítené a szervezeteket.
A lakosság körében való ismeretség valamennyire összefügg, de nem szignifikán-
san azzal, hogy az adott szervezet tevékenysége, az általa nyújtott szolgáltatás hány
emberhez „jut el". A kérd őívet kitöltő 35 szervez ődés összesen több mint 95 ezer
embert ér el. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban 95 ezer ember életét
segítik valamilyen módon ezek az öntevékeny szervezetek, mivel számos átfedés
lehetséges, ugyanazon személyt több szervezet is „eléri". Ez az egyik oka az érintet-
tek ilyen magas számának, a másik viszont az, hogy a zirci székhellyel bejelentett
szervezetek között jelent ő s számban találunk olyanokat, amelyek nemcsak a kérdé-
ses kisvárosban fejtik ki tevékenységüket, hanem hatókörük több településre, na-
gyobb térségre, esetleg az egész országra is kiterjed (a szervezetek 43%-a). A dönt ő
többséget természetesen azok a szervezetek teszik ki, amelyek tevékenysége a
székhely-településre korlátozódik, a város határain belül marad, ezen belül a 'legin-
kább meghatározó csoportot azok alkotják, akik a lakosság egy adott csoportjára,
körére (pl. diákok, nagycsaládosok, valamilyen fogyatékkal bírók stb.) fókuszálnak.
Eredményeink visszaigazolják a már hivatkozott Harsányi és munkatársai által
végzett kutatás tapasztalatait, miszerint a városokban m űködő civil szervezetek
jelentő s része tevékenységében kilép az adott település határai közül, szemben pl.
az önkormányzatok lokális feladatellátásával (Harsányi et al 2000).
A nonprofit szervezetek foglalkoztatóként való fellépése
A civil szervez ő dések egyik fontos sajátossága az öntevékenység, az önkéntes
munkavégzés. A kérdőívet kitöltő szervez ődések döntő többsége (83%-a) számíthat
önkéntesek munkájára, ami kiemelked ő mértékű, mivel országosan a nonprofit
szervezetek közel felér ől mondható ez el. Els ősorban a településfejlesztés területén
dolgozó civilek, illetve a szakmai szervezetek munkáját nem segítik önkéntesek, de
a szociális szolgáltatást nyújtó, valamint az oktatás terén m űködő önszervez ődések
jelentős részénél sem találjuk meg őket.
A felmért szervezetek önkéntes segít őinek a száma 473 fő , átlagosan egy-egy
szervezetnél 18 önkéntes dolgozik, azonban a valóságban nagyon nagy a szórás,
van olyan szervez ődés, ahol két fő , de van olyan is, ahol száz fő önzetlen munkájára
támaszkodhatnak. Kiemelked ő en magas az önkéntesek száma a sportszervezeteknél
(megítélésünk szerint több esetben el őfordulhatott, hogy a kérd őívet kitöltő sport-
egyesületek nem a tényleges önkéntesek, hanem a tagok számát tüntették fel vála-
szaik során).
Az Európai Unió országaiban az önkéntes munkavégzés mellett az öntevékeny
szervezetek egyre több embert foglalkoztatnak hivatalos keretek között is — rész-
munkaidő ben vagy teljes állásban —, azaz munkahelyteremt ő szerepük is egyre
meghatározóbb s . A nonprofit szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepének
különleges jelentő séget tulajdonít az Európai Unió önkéntes szervezetekkel kapcso-
latosan megjelent kiadványa, melynek hátterében a foglalkoztatási gondok kedve-
ző tlen tendenciáinak, azaz annak a felismerése húzódik meg, hogy a technika fo-
lyamatos fejl ődése által teremtett munkaerő -felesleget az új gazdasági ágazatok
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

106 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

nem képesek felszívni. A társadalmi-foglalkoztatási problémák megoldására az
öntevékeny (nonprofit) szektor meger ősítése kínál(hat) egyfajta lehet őséget (Az
Európai Közösség... 1998).
A magyar nonprofitoknak még csak kis része (17%-a) képes fizetett munkaer őt
alkalmazni, bár a szektorban foglalkoztatottak száma évr ől-évre n ői. A vizsgált
településen fizetett munkaer ő alkalmazására a legnagyobb bevétellel rendelkez ő
közhasznú társaságokon kívül a kérd őívet visszaküldő szerveződések közül csupán
egy, a településfejlesztés területén tevékenyked ő, egyéb társadalmi szervezetként
működő, önkormányzatok által alapított szervez ődésnek van lehet ősége (önkor-
mányzati társulás). A fizetett munkaer ő alkalmazását nagymértékben befolyásolja,
hogy az adott szervez ődés folytat-e vállalkozási tevékenységet 10, ugyanis az emlí-
tett szervezetek mindegyike és csakis ők rendelkeznek ilyen irányú bevétellel; a
szervezetek dönt ő többségének anyagi lehet ősége nem engedi meg, hogy az önkén-
tesek mellett fizetett szakemberrel tegyék professzionálisabbá m űködésüket.

A szervez ődések kapcsolatrendszere

A civil szervezetek és a települési önkormányzat viszonya

A civil szféra lényege a lokális cselekvés, ehhez stratégiai partnere az önkor-
mányzat.
Egy intézményesült struktúra és egy intézményesül ő, a professzinalizálódás sza-
kaszába érő struktúra ellentmondásos és mégis er ős egymásrautaltsága kezd kibon-
takozni az önkormányzatok és a civil szervezetek között. Mint a lakosság széles
rétegeit elérő és tömörítő, fontos érdekartikuláló és -megjelenít ő társadalmi, közös-
ségi szerepl ő k a civil kezdeményezések fontos partnerei lehetnek az önkormányzat-
nak a lokális társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek alakítá-
sában, formálásában, hatékonyan egészíthetik ki a hivatal munkáját. Az önkor-
mányzatok politikusai és szakmai döntéshozói számára jelzik a településen felmerü-
lő, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket, szükségleteket, eszközül szolgálnak
ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az egyes szakpolitikák
irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika)
(Harsányi 1997; Kuti 1997), ma még azonban igen változó intenzitásúak és változó
mélységűek a kapcsolatok a két struktúra között. Az intézményesültség különböz ő
fokain álló szervezeteknek nem könny ű megérteniük és elfogadniuk egymás m űkö-
désének logikáját; az önkormányzatok nagy része csak lassan vált nyitottá a
nonprofit (civil) szektor felé (Lévai 1997).
Az önkormányzatok és a civilek közötti együttm űködés, partneri viszony kialaku-
lásában, abban, hogy az önkormányzat partnerként, egyenrangú félként tekintsen e
szervezetekre rendkívül fontos elem a bizalom. Gyakran a szervezetekkel szembeni
bizalmatlanság, ami leginkább a szférára általában jellemz ő bizonytalan anyagi
háttér, illetve a szervezetekr ől való ismeretek hiánya miatt él a hivatalok döntésho-
zóiban, a legfőbb gátja a két struktúra közötti együttm űködések kialakulásának.
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 107

Napjainkban azonban tapasztalható egyfajta törekvés az önkormányzatok részér ő l
a településükön működő civil szervezetek alaposabb megismerésére, a szervezetek
helyzetének áttekintésére, a velük való kapcsolatok, partneri viszony kialakítására,
illetve a település életével kapcsolatos ügyek (közügyek) alakításába, döntés-
el őkészítő folyamatába való bevonására, a felmerül ő problémák megoldásában
egyre inkább számítanak az öntevékeny szervezetek szerepvállalására.
Amennyiben az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek megtalálják a közös
érdekeltségi pontokat, márpedig ilyenek kell, hogy létezzenek, egymás munkájának
hatékonyságát nagyban segíthetik. Ehhez azonban szükség van összeköt ő kapocsra,
ami hozzáértő szakembereket jelent mind az önkormányzatok, mind a civil szerve-
zetek oldaláról. A városi önkormányzatok jelent ős részénél felismerték annak fon-
tosságát, hogy a hivatalon belül szükség van olyan alkalmazottra, aki — akár önálló
munkakörként, akár összevont feladatként — foglalkozik a helyi nonprofit szektor,
civil szféra szerepl őivel, releváns és megbízható ismeretekkel bír róluk, kapcsolatot
tart velük stb. Ma már a városok felére jellemz ő, hogy nyilvántartást vezetnek a tele-
pülés területén működő szervezetekről, igaz ezek a listák átlagosan az összes bejegy-
zett szervezetnek csupán a negyedét „tartalmazzák" (Az önkormányzatok... 2002).
Zircen 1998 óta vezetnek az önkormányzatnál nyilvántartást a civil szervez ődé-
sekről, és e település egyike azon ritka városoknak, ahol több szervezetet tartanak
nyilván, illetve több szervezetr ől tudnak, mint amennyi a KSH hivatalos adatbázi-
sában szerepel. A nyilvántartásnak köszönhet ően többé-kevésbé megbízható infor-
mációval rendelkeznek a településen m űködő civilek számosságát, tevékenységi
körét, illetve működési jellemzőit, problémáit illet ően. Rendkívül nagy szerepe és
érdeme van ebben, illetve a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az alapvet ő-
en önkormányzati indíttatásra létrehozott civil referensi munkakörnek (hivatalos
nevén oktatási, ifjúsági és civil kapcsolatok referense), illetve természetesen az azt
betöltő személynek. Mind az önkormányzat, mind a szervezetek számára nagymér-
tékben megkönnyíti a másik féllel való kapcsolattartást e civil ügyekért felel ős
szakembernek a léte.
Ezt támasztja alá a kérd őívből nyert eredményünk is, miszerint a vizsgált kisvá-
rosban a civil szféra dönt ő többségének (a szervez ődések 91%-ának) van valami-
lyen jellegű és intenzitású kapcsolata a települési önkormányzattal, és a szervezetek
szinte teljes köre — és maga az önkormányzat is — fontosnak is tartja, hogy e két
szerepl ő együttműködjön a településen felmerül ő feladatok ellátásában, a különbö-
ző problémák kezelésében, megoldásában. Az együttm űködés fontosságának ki-
hangsúlyozása ellenére a szervezetek közel harmadának — egy másik kérdés alapján
ennél nagyobb hányadának (41%-ának) — kapcsolata alkalomszer űen, teljesen ad
hoc módon szervez ődik, kis mértékben m űködnek együtt a település önkormányza-
tával. A legjelent ősebb viszont azok aránya, akik kapcsolatát partneri viszony jel-
lemzi (a szervezetek fele), különösen az egyéb társadalmi szervezetként m űködő
önszerveződésekre jellemz ő ez; a partneri viszony azonban ezekben az esetekben
sem a szoros együttműködést jelenti. A vizsgált szervezetek több mint tizedének (de
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

108 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

pl. a sport terén m űködő szervezetek felének) az önkormányzattal való kapcsolatát
azonban az ezen intézményt ő l való jelentős mérték ű függés határozza meg.
Harsányi és munkatársai a városi civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsola-
tát firtató kutatásukban a két struktúra közötti kapcsolatok hasonlóan magas arányát
találták (84%), a kapcsolatok dönt ő része (62%-a) azonban ott sem intenzív együtt-
működésrő l tanúskodott, hanem els ősorban alkalmi jelleg ű volt (Harsányi et al 2000).
Az önkormányzattal való együttm űködés tekintetében a szervezetek fele számolt
be negatív tapasztalatokról, melyek közül els ő sorban a nem megfelel ő mérték ű
támogatás, az annak odaítélésében megjelen ő nagyfokú szubjektivitás emelhet ő ki.
A másik fél sem csak pozitív tapasztalatokkal bír a civilekkel való kapcsolatokat,
együttm űködést illet ő en, a hivatal által foglalkoztatott civil referens úgy ítéli meg,
hogy az önkormányzat által felkínált lehet ő ségekkel (p1. pályázatokon való részvé-
tel, önkormányzati el ő terjesztések, bizottsági anyagok véleményezése, képvisel ő
testületi üléseken való részvétel) esetenként nem élnek a szféra szerepl ő i, a közélet-
be való bekapcsolódásban nem mindig partnerek, és kritikaként fogalmazódott meg
az is, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek létüket — szinte teljes mértékben —
az önkormányzati támogatásoktól teszik függ ő vé.

Az öiikormányzat mint a civil szervezetek támogatója
A civil szervezetekkel kialakuló viszonyrendszer leggyakoribb és egyben leg-
meghatározóbb elemét az önkormányzat támogatóként való fellépése jelenti. A
szervezetek forrást, támogatást keresnek, e téren jelent ős mértékben számítanak a
helyi önkormányzatokra.
Zircen az önkormányzat — gazdasági helyzetéhez viszonyítva — jelent ő s pénzösz-
szeggel vesz részt a nonprofit szféra m űködésének biztosításában, igaz els ősorban
és döntő mértékben a közhasznú társaságok finanszírozásával. Nagyságrendekkel
kisebb összegekkel ugyan, de támogatja a többi civil szerepl őt is, a számukra kiosz-
tott pénzmennyiség elérte a 8 millió Ft-ot. Ez az összeg a hivatal költségvetésének
0,73%-t teszi ki, melynek mértéke, illetve összege, ismerve a település gazdasági
helyzetét, valamint más városok ez irányú jellemz őit'', nem kis összegnek tekinthe-
tő, és egyértelm űen a civil szféra fontosságának, jelent őségének elismerését mutatja.
A szervezetek viszonylag jelent ős hányada (38%-a) 12 (a kérd őívet visszaküld ők
körében ez az arány 60% volt) részesült az önkormányzat anyagi juttatásából, kö-
rükben az egy szervezetre jutó támogatás átlagos összege azonban alig haladja meg
a 250 ezer Ft-ot (254 594 Ft). A támogatások odaítélése során az önkormányzat —
saját véleménye szerint — sem tevékenységi terület, sem m űködési forma szerint
nem tesz különbséget az egyes szervezetek között; els ősorban azt veszik figyelem-
be, hogy a lakosság mekkora hányadához jutnak el a támogatást kér ő szervez ődés
programjai, mekkora kört „érnek el" tevékenységük által, illetve hogy vannak-e
saját bevételi lehető ségeik, az önkormányzat támogatása nélkül meg tudják-e való-
sítani céljaikat. A szervezetek által kitöltött kérd ő ívek alapján azonban úgy tűnik,
az önkormányzat különösen preferálja a szabadid ős tevékenységgel foglalkozó, a
kulturális területen m űködő , illetve a sportszervezeteket, e körben minden szervezet
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 109

részesült a város legfő bb hivatalának támogatásából, ellenben az oktatás terén tevé-
kenykedő szervez ődéseket, amelyek els ősorban alapítványi formában m űködnek,
egyáltalán nem támogatta.
Az anyagi támogatásokon túl számos lehet őség van még a szervezetek m űködésé-
nek segítésére, pl. a m űködéshez szükséges helyiség kedvezményes bérleti díj elle-
nében vagy térítésmentesen való rendelkezésre bocsátása, vagy különböz ő termé-
szetbeli támogatásokban való részesítés (postaköltség átvállalása, sokszorosítás,
számítógép, gépkocsi használatának lehet ősége). A vizsgált településen azonban
ezen támogatási formák valamelyikében csupán a szervezetek alig több mint tizede
részesült. A legtöbb szervezet számára (50) szakmai téren nyújt segítséget az ön-
kormányzat, e támogatási forma nagyon magas aránya egyértelm űen a civil referens
foglalkoztatásának tudható be.
Az, hogy az önkormányzat a civil szféra támogatójaként lép fel jelzi, hogy nem-
csak a civil kezdeményezések jelent ő ségét, munkájuk fontosságát ismerték fel e
városban, hanem az önkormányzat felel ősségét is e gazdaságilag sok esetben bi-
zonytalan lábakon álló szféra m űködésének biztosításában. Azonban a dolognak
van másik oldala is, az anyagi támogatóként való jelent ős mértékű szerepvállalás
bizonyos mértékben azt is jelenti, hogy a civil szervezetek nem teljes mértékben
lehetnek egyenrangú partnerei az önkormányzatnak, bizonyos mértékben alárendelt
viszony van a két fél között, rosszabb esetben függ őségi viszony is kialakulhat, ha
nem is az egész szféra, de bizonyos szervezetek esetében, ezt egyébiránt több szer-
vezet is jelezte.
Az önkormányzat mint nonprofit szervezet alapítója
A civil szféra és az önkormányzat viszonyrendszerében fontos elem, hogy maga
az önkormányzat is felléphet alapítói szerepkörben. Bár a civil szervezetekre els ő-
sorban mint a polgárok önszervez ő déseire gondolunk, a civil (nonprofit) szféra
megszervez ő désében a magánszemélyeken túl tevékenyen részt vesznek más társa-
dalmi szerepl ő k is, így pl. az önkormányzatok is. A vizsgált városkában a helyi
politikai hatalom megtestesít őjének ez irányú szerepvállalása igencsak jelent ős:
összesen 11 szervezet i '', azaz a településen m űködő társadalmi önszervez ődések
13%-ának önálló (5) vagy társalapítója (6). Társalapítóként els ősorban egyéb társa-
dalmi szervezetek, illetve alapítványok létrehozásában vesz részt a hivatal, ez utób-
biak esetében önálló alapítóként is megtalálhatjuk, a közhasznú társaságok körének
pedig kizárólagos alapítója. A már említett Harsányi és munkatársai által végzett
kutatás a civil (nonprofit) szervezetek létrehozásában vállalt települési önkormány-
zati szerepet országos szinten ennél alacsonyabb mérték űnek találta (9%).
Intézményesült együttm űködések
A kapcsolatok szorosságában a leger őteljesebb formát és egyben az együttm űkö-
dés bizonyos fokú intézményesültségét a szerz ődéses kapcsolatok (szerz ődéses
viszony, együttm ű ködési megállapodás) jelentik. Más kutatásokból tudjuk, hogy a
szerződéses kapcsolatok megléte els ő sorban a megyei jogú városokra, illetve a
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

110 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

nagyobb lélekszámú városokra jellemz ő, a kisebb városokban, főként a 25 ezer
lakos alattiakban lényegesen ritkább (Harsányi et al 2000).
A vizsgált településen az önkormányzat és a különböz ő önszervez ődések közötti
feladatátvállalások, feladatellátások, együttm űködések hivatalos, szabályozott kere-
tekbe való terelése ritka, csupán három szervezettel (a közhasznú társaságokkal)
kötött az önkormányzat hivatalos szerz ődéses viszonyt bizonyos feladatok ellátásá-
ra (közművel ődés, úszásoktatás, városüzemeltetés), együttm űködési megállapodása
a civil referens tudomása szerint pedig egyetlen szervezettel sincs. A kérd őívet
kitöltő szervez ődések körében viszont az önkormányzat adatközlését ől eltérően két
szervezet jelezte, hogy együttm űködési megállapodása van a szóban forgó hivatal-
lal, továbbá a közhasznú társaságokon kívül más szervez ődés is beszámolt szerz ő-
déses kapcsolatról. A kérd őívekből egyébként az derül ki, hogy ezek a feladatválla-
lások elsősorban sporttevékenységek végzésére vonatkoznak (p1. úszásoktatás, a
város sportéletének szervezése, sportlövészet), az élet sokkal fontosabb területein
(mint pl. egészségügy, szociális ellátás, oktatás) egyáltalán nincs szerz ődéssel,
megállapodással hivatalossá tett kapcsolat.
Láthatjuk tehát, hogy a két struktúra kapcsolatrendszerében a feladatok átadása,
átvállalása nem igazán jellemz ő. Azonban amennyiben olyan feladatot látnak el a
civil szféra szerepl ői, ami az önkormányzat vagy önkormányzati intézmények fel-
adatkörébe tartozna, vagy tartozott korábban — tehát tulajdonképpen közfeladatot
vállalnak át — az önkormányzat megítélése szerint el őnyük, hogy gazdálkodásuk
rugalmasabb, az önkormányzat számára kisebb költségkihatással jár így a feladatel-
látás, illetve innovatívak, ötletgazdagok, „közelebb állnak" a lakossághoz, ezért
jobban képesek alkalmazkodni a különböz ő igényekhez, illetve az azokban bekö-
vetkezett változásokhoz. Hátrányuk viszont, hogy általában kis szervezetekr ől van
szó, melyek financiális háttere nem a legstabilabb, anyagi lehet őségeik híján nem
tudnak fizetett munkaer őt alkalmazni, teljes mértékben önkéntesekre építik m űkö-
désüket, munkájukból így gyakran — annak ellenére, hogy többnyire jó szakembe-
rekre támaszkodhatnak — hiányzik a professzionalizmus.
A szerződéses kapcsolatok mellett egy másik intézményesült kapcsolódási lehet őség
az önkormányzatok és a helyi civilek között a valamely témában való közös pályázat.
A Zirci Önkormányzat 15 esetben pályázott civil szervezetekkel közösen, pl. kulturá-
lis rendezvények szervezésére, ifjúsági projektek lebonyolítására, táborok szervezésé-
re, illetve kiadványok készítésére; a beadott pályázatok mindegyike sikeres volt.
Vizsgált kisvárosunk a civilekkel való közös pályázás terén más kutatások ered-
ményeivel összehasonlítva nagyon aktívnak tekinthet ő, a beadott pályázatok száma
lényegesen meghaladja a városokra jellemz ő átlagot (kettő — Harsányi et al 2000).
Ezen aktivitásban jelent ős mértékben szerepet játszik a civil referens, ugyanis e
szakember, illetve egyáltalán magának a munkakörnek a megléte ebben a tekintet-
ben erősítő tényez ő, hiszen a közös pályázathoz mindenképpen szükséges a szerve-
zetekkel való szorosabb kapcsolat, tevékenységük, lehet őségeik (mind humán, mind
tárgyi szinten) ismerete, ezen kapcsolat egyik els ődleges megtestesít ője a referens.
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 111

A különböző (köz)feladatok ellátása, szolgáltatások nyújtása, rendezvények szer-
vezése, lebonyolítása stb. mellett az önkormányzat más tekintetben is számít a civil
szféra aktív szerepvállalására, ugyanis a település életével kapcsolatos ügyek dön-
tés-el őkészítő folyamatába is bevonja a szervezetek jelent ős részét, szinte minden
területrő l találhatunk a hivatal munkáját ilyen módon segít ő és befolyásoló szerve-
ződéseket. A kérd őívet kitöltő civilek több mint fele (57%) vesz részt így a telepü-
lés életében els ősorban bizottsági tagság, illetve állásfoglalások készítése, vagy akár
szaktanácsadás révén. A civilek közügyekbe való további bevonását jelenti, hogy a
képvisel őtestületi üléseken állandó meghívottként van jelen néhány önszervez ődés.
Arról azonban nincs információnk, hogy az önkormányzat a különböz ő szakpoli-
tikák kialakítása során mennyire veszi figyelembe, illetve építi be a civilek vélemé-
nyét, javaslatait. Az azonban bizonyos, hogy a bizottsági tagság hatékonyabb befo-
lyásolás érvényesítését jelenti, mint a képvisel őtestületi üléseken való részvétel
lehetősége.
Civil referens
Mind az önkormányzat, mind a szervezetek számára nagymértékben megkönnyíti a
másik féllel való kapcsolattartást a civil referens léte, akit a hivatal 1998 óta alkalmaz.
A szervezetek szinte teljes köre (egy kivételével) tud a civilekkel foglalkozó szak-
ember működéséről, ső t kapcsolatba is került már vele. Más kutatások ennél lénye-
gesen kedvez ő tlenebb képet mutatnak. Harsányi és munkatársai által végzett felmé-
résben a civil referenssel bíró városok esetében az önszervez ődések többsége nem
került kapcsolatba az említett szakemberrel, s őt, ami ennél is meglep őbb, többségük
nem is tudja, hogy településén az önkormányzat foglalkoztat ilyen szakembert
(Szabó 2000).
Vizsgált kisvárosunkban a szervez ődések megítélése szerint az említett szakember
munkájának legfontosabb feladata a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, ezzel
szinte azonos fontosságú a pályázatok elkészítésében való segítségnyújtás, pályázati
tanácsadás, de tevékenységében meghatározónak kell lennie a nonprofit igények
önkormányzat felé történ ő közvetítésének is. A szervezetek lényegesen kevesebb
hányada szerint nagyon fontos, hogy a civil referens ne csak a civilek igényeit köz-
vetítse az önkormányzat felé, hanem fordítva is, az önkormányzati igényeket is a
nonprofit szféra felé. Számos esetben a jogi, valamint a pénzügyi, illetve adótanács-
adás fontossága, els ődlegessége is felmerült.
A vizsgált településen egy olyan önkormányzatra lelhettünk, amely felismerte a
településen működő civil szervezetekkel való együttm űködés, kapcsolattartás fon-
tosságát; ezt jelzi a civil referens intézményének létrehozása, fenntartása is, ami
ilyen lépték ű településeken, kisvárosokban egyáltalán nem jellemz ő. A megyeszék-
helyeknek is csak a kétharmadánál foglalkoztat az önkormányzat civil referenst,
más városok esetében ez az arány a 20%-ot sem éri el (Szabó 2000, 50). A kutatá-
sunkba bevont kisváros önkormányzata jelent ős mértékben partnernek tekinti a civil
képző dményeket, számos formában segíti, támogatja m űködésüket, számít tevé-
kenységükre, aktív szerepvállalásukra, s őt a közeljöv őben kapcsolatai további b őví-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

112 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

tését tervezi, melynek jelent ős elemét jelentené egy érdekegyeztet ő fórum életre
hívása, melyben a civil szerepl őkön túl a gazdasági szféra meghatározó aktorai is
helyt kapnának. E fórum lehet őséget adna a szervezeteknek a város vezet őivel,
illetve a gazdasági élet szerepl ő ivel való közvetlen eszmecserére.

Társadalmi kapcsolatok

Az önkormányzattal való kapcsolatokon túl az egyesületek, alapítványok stb.
számos más szerepl ővel állhatnak, illetve állnak kapcsolatban a gazdasági cégekt ől
kezdve az oktatási, kulturális, egészségügyi intézményeken keresztül akár a megyei
önkormányzatig.
A kérdőívet kitöltő zirci szervezetek hatoda a települési önkormányzaton túl csupán
egyfajta szerepl ővel áll kapcsolatban, felük pedig 2-5 fajta aktorral m űködik együtt.
Legjellemz őbb az oktatási (a szervezetek 74%-a), illetve a kulturális intézmé-
nyekkel (a szervezetek 66%-a) való kapcsolattartás. A szervez ődések több mint fele
kapcsolatban áll, esetleg együttm űködik azonos tevékenységet végz ő, de más tele-
pülésen működő civil szervezetekkel, illetve magánvállalkozókkal, gazdasági cé-
gekkel, vállalatokkal. A saját településen m űködő azonos tevékenységet végz ő
szervez ődésekkel való kapcsolattartás jóval kisebb mértékben jellemz ő, melynek
els ődleges oka, hogy a szervezetek közel fele úgy tudja, tevékenységi körében nem
működik más önszervez ődés kisvárosukban.
Sajnos a vizsgált civil szféra egyik legfontosabb jellemz ője, hogy nem éri el 15%-ot
sem azon szervezetek aránya, amelyek a településen, de más tevékenységi körben
munkálkodó szervezetekkel kapcsolatban állnak. Úgy t űnik tehát, hogy a civil szer-
vezetekre nem jellemz ő az összefogás, a szoros együttm űködés, kapcsolattartás, ez
viszont érdekérvényesít ő képességüket is nagymértékben meghatározza (pl. az
önkormányzattal szemben). Ráadásul a m űködő kapcsolatok jelent ős része, dönt ő
többsége — akár azonos, akár más tevékenységet végz ő szervezetekr ől van szó —
alkalmi, esetleges, az igazán intenzív, fontos kérdésekben való együttm űködés
lényegesen ritkább, különösen az azonos tevékenységet végz ők körében. S őt e te-
kintetben néhány szervezet azt jelezte, hogy kapcsolatukat inkább a versenyhelyzet
jellemzi (ami pl. a kedvez őtlen finanszírozási jellemz őket tekintve egyáltalán nem
meglep ő, hiszen a támogatók megnyerésében egymás konkurensének tekinthet ők a
szervezetek). A rendezvények közös szervezése talán az, ami jelent ősebb mérték-
ben megfigyelhet ő, a különböz ő feladatokat ellátó szervez ődések harmadának kap-
csolataira jellemz ő . A gazdasági szerepl őkkel kapcsolatosan is els ősorban az ad
hoc, esetleges kapcsolatok dominálnak.
A szervezetek egymásról való ismereteinek, az együttm űködésnek, az összefo-
gásnak a nagyfokú hiányát támasztja alá, hogy a kérd őívet kitöltők a településen
működő civil szervezetek számát jelent ős mértékben alulbecsülték, csupán a szer-
vezetek hatodának ismeretei szerint m űködik közel annyi önszervez ődés a települé-
sen, mint amennyiről információink vannak. A szervez ődések több mint negyede
(28,5%) 20 vagy annál kevesebb szervezet m űködéséről tud. Elgondolkodtató, hogy
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 113

az adott szektorban tevékenyked ők mennyire nincsenek tisztában annak a szférának
a nagyságával, amelynek a részét képezik, nincsenek tisztában azzal az er ővel, amit
képviselnek, ami bennük rejlik — még egy kisváros esetében sem. Nincs igazi össze-
fogás közöttük, ami szükség esetén összehangolt fellépésre tenné e szektort képes-
sé. Kapott eredményeink teljes mértékben összecsengenek Kuti É. (1997) országos
viszonyokra tett megállapításaival.
A nonprofit érdekek megjelenítésének, közös képviseletének szükségességét
egyébként is úgy tűnik, nagyon kevés szervezet ismerte fel, illetve tartja fontosnak,
hiszen a vizsgált szervezetek körében egyáltalán nem jellemz ő, hogy valamilyen
nonprofit erny őszervezetben, érdekvéd ő szervez ődésben jelen lennének, azok mun-
kájába bekapcsolódnának, vagy 'ne adj Isten', ilyen létrehozására gondolnának.

Összegzés

Hazánkban a nyolcvanas években bekövetkezett politikai enyhülésnek köszönhe-
tően a lakossági törekvésként létrehozott civil szervez ődések újra teljes politikai és
jogi legitimitást nyertek, és a rendszerváltást követ ően az önszervez ődés évtizede-
kig nem tapasztalt szabadsága, az emberek megváltozott igényei, szükségletei és a
civil szervezeteket érint ő kedvező szabályozás következtében megindult a nonprofit
szektor fejl ődése, majd nem várt mértékben ugrásszer űen megnőtt az öntevékeny
szervezetek száma.
Az országos folyamatokhoz hasonlóan a kutatásunkba bevont kisvárosban is elin-
dult a nonprofit szektor fejl ődése, és alig több mint egy évtized alatt sokszorosára
nőtt a településen m űködő civil szervezetek száma. Ma már az élet szinte minden
területén megtalálhatók, rendkívül széles kör ű, heterogén struktúrát alkotnak, és
egyre jelent ősebb szerepet töltenek be a település, illetve a helyi lakosság életében —
sőt számos szervezet „túlmegy" a település határain, nagyobb térségre terjed ki
tevékenységük, feladatvállalásuk —, ennek megfelel ően egyre nagyobb elismertség-
re és támogatottságra számíthatnak.
A civil szférában rejl ő erőt, lehetőségeket a városka önkormányzata is kezdi fel-
ismerni, mind alapítóként, mind — szerény lehet őségeihez mérten — támogatóként is
jelentős mértékben kiveszi részét e szektor „felvirágoztatásából". Egyre inkább
partnernek tekinti a településen m űködő civil szervezeteket, törekszik a velük való
kapcsolatok kialakítására, ezt bizonyítja, hogy létrehozta az els ősorban megyeszék-
helyekre, illetve nagyobb településekre jellemz ő civil referensi munkakört, bevonja
a szervezeteket a közügyek alakításába, a döntés-el őkészítés folyamatába, a telepü-
lés életének alakításában számít aktív részvételükre.
A partneri viszony megvalósulásához természetesen mindkét fél aktív szerepvál-
lalására, kompromisszumképességére szükség van. A civil szervezeteknek is fel
kell ismerniük azt, hogy els ősorban ne csak a potenciális pénzforrás, támogató
lehetőségét lássák az önkormányzatban, hanem olyan társadalmi szerepl őt, amely
úgy tekint az önszervez ődésekre, mint lehetséges partnerekre, akikkel érdemes
összefogni a település ügyes-bajos dolgainak megoldására. Törekedjenek a rendsze-
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

114 Gyors ténykép TÉT XVII. évf. 2003 s 1

res, szorosabb kapcsolatok kialakítására, igazán hatékony együttm űködés ugyanis
csak akkor jöhet létre, ha a kapcsolatok nem csak ad hoc módon, esetlegesen szer-
veződnek.
És ez nem csak az önkormányzattal való együttm űködésre igaz, hanem az egy-
mással, illetve a különböz ő intézményekkel, gazdasági szerepl őkkel való kapcsola-
tokra is. Sajnálatos, hogy a szervezetek jelent ős része nem tud a településén m űkö-
dő sok-sok másik szervezetr ől, elgondolkodtató és jelzés érték ű, hogy mennyire
nincsenek tisztában annak a szférának a nag'ságával, erejével, melynek a részét
képezik. Nincs igazi összefogás, együttm űködés, ami viszont a szektor érdekérvé-
nyesítő képességét is nagymértékben meghatáliozza.

Jegyzetek

A nonprofit szférával foglalkozó szakmai körökben, a hazai és nemzetközi szakirodalomban a piac
(els ő szektor) és az állam (második szektor) melletti harmadik szektort a nonprofit szféra jelenti. Hazai
berkekben is elfogadott és használatos ez az elnevezés. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni
kell azonban, hogy itt a társadalom alapvet ő alrendszereirő l van szó, mint szektorokról, és nem a köz-
gazdasági felosztásról, amely alapvet ően más tartalommal használja e fogalmat, és a gazdaság egyes
szegmenseit érti az egyes szektorok alatt (ipar, mez őgazdaság, tercier ágazatok).
2
Az összehasonlítás érdekében jelen esetben a KSH adatbázisát tartjuk meghatározónak, a továbbiakban
viszont az összevont lista alapján végezzük az elemzést.
A Zirci Önkormányzat 2002. év elején 75 civil szervez ődést tartott nyilván a településen, a KSH adat-
bázisa 2001. év elejére vonatkozott és 58 nonprofit szervezetet tartalmazott, a két nyilvántartás egy-
másnak való megfeleltetése eredményezte a 84 szervezetet.
4
A nonprofit szervezeteknek van egy olyan sz űkebb köre, amely részben szervezeti jellegéb ő l fakadóan,
részben alapítói tekintetében nem tekinthet ő civil kezdeményezésnek (közalapítványok, közhasznú társa-
ságok, köztestületek). E szervezetek állami, önkormányzati kezdeményezésre, vagy költségvetési intéz-
mények átalakításával jöttek létre, a szakirodalom kvázi (félig) nem-kormányzati szervezeteknek (quasi
non-governmental organisations — QANGO) nevezi őket (Kuti 1991; 1997; Harsányi 1997; Bartal 1999).
5
A tanulmány ezen részében keverednek a KSH által rendelkezésünkre bocsátott adatbázisból, illetve a
kérdő ívekbő l nyert információk, amennyiben erre nézvén külön megjelölés nem vonatkozik, akkor a
KSH adatbázisának elemzésér ől van szó.
6
1987 óta van újból lehet ő ség alapítványok létrehozására, azonban az állampolgárok önszervez ődési
aktivitásában — különösen az alapítványtevés tekintetében — lényeges településhálózati eltérések vol-
tak. Ún. területi „hierarchikus diffúzió" érvényesült (Rechnitzer 1998, 541), azaz el őször a megye-
székhelyeken, illetve a nagyobb városokban jelentek meg e civil kezdeményezések, és csak kés őbb
'csorogtak le' a kisebb városokba. Ezt látszik alátámasztani az általunk vizsgált kisváros is, ahol 1990-
ben hoztak el őször létre alapítványt.
7
A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen folytató, üzletszer ű gazdasági tevékeny-
séget végz ő szervezet, amely azonban nonprofit, nem haszonelv ű szervezet, mert „a társadalom közös
szükségleteinek a kielégítésére irányuló tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi"
(Wellman 2000). A közhasznú társaság szervezeti modelljéül a korlátolt felel ő sség ű társaság szolgál,
voltaképpen egy nonprofit kft.-nek tekinthet ő, melynek mű ködésére, szervezetére a Ptk. rendelkezései
mellett a kft. szabályai, valamint a Gt. bizonyos paragrafusai az irányadóak, illetve vonatkoznak rá a
mindenkor hatályos cégjogszabályok is. 1993-ban, amikor döntöttek létrehozásáról, nonprofit szerve-
zetként definiálták, és e szektor részét képezi. Az üzletszer ű gazdasági tevékenység végzése miatt a
közhasznú szervezetek a nonprofit szektor leggazdagabb szervezetei, melyek igazából szolgáltató
szervezeteknek tekinthet ők, mintsem civil szervez ődéseknek.
8
Pl. Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban a kilencvenes évek közepén (1995) a
munkavállalók 4,9-6,2%-át a nonprofit szervezetek alkalmazták, de több nyugat-európai országban
(Hollandia, Írország, Belgium) már a 10%-ot is elérte, illetve meghaladta az említett id őszakban a
nonprofit szektorban foglalkoztatottak aránya (Salamon—Anheier 1999, 23).
2000-ben a számított f őállásúak száma meghaladta a 62 ezer f őt [62 522], ez az összes foglalkoztatott
2,3%-át jelenti.
Nárai Márta: Civil szervezetek egy kisváros életében.
Tér és Társadalom, 17. 2003. 1. 91–115. p.

TÉT XVII. évf. 2003 s 1 Gyors ténykép 115

io
Hasonló megállapításra jutott Vajda Á., aki a nonprofit szervezetek vállalkozási tevékenységét vizs-
gálva megállapította, hogy a vállalkozási tevékenységet végz ő szervezetek között minden második
munkáját fizetett alkalmazott(ak) is segíti(k), míg az ilyen jelleg ű tevékenységet nem folytató szerve-
ződések körében lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatóként fellép ők száma (Vajda 1999).
2000. év során a KSH felmérése szerint a települési önkormányzatok átlagosan költségvetésük
0,8%-át fordították a civil szféra támogatására. Az önkormányzati támogatások mértéke városonként
(és megyénként) jelent ős eltéréseket mutat, ami azonban nem feltétlenül a gazdasági lehet őségek kü-
lönbözőségének tudható be (Czene 2002).
12
Harsányiék városi nonprofit szervezetekre vonatkozó kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a
szervezetek ennél is sz ű kebb köre (25%-a) részesült önkormányzati támogatásban (Harsányi et al
2000), ehhez viszonyítva az általunk vizsgált kisvárosban lényegesen kedvez őbbnek ítélhetjük a támo-
gatottak körének nagyságát.
13
A Nyugat-dunántúli régióban 2002 második felében folytatott kutatásunk során azt találtuk, hogy a
hasonló lépték ű városok önkormányzataira átlagosan 4-5 nonprofit szervezet alapításában való rész-
vétel a jellemz ő .

Irodalom
Az Európai Közösség Bizottságának közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének
erősítéséről Európában. (1998) Európa Ház, Budapest.
Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata 2000. (2002) KSH, Budapest.
Czene G. (2002) A gazdagabb kevesebbet ad. Népszabadság. április 26.6. o.
Bartal A.M. (1999) Nonprofit alapismeretek kézikönyve. Ligatura Kiadó, Budapest.
Harsányi L. (1997) Az állam és a nonprofit szektor. — INFO-Társadalomtudomány. 42.17-21. o.
Harsányi L.—Mészáros G.—Nárai E.—Sebestény I. (2000) Városi nonprofit szervezetek és az önkormány-
zatok. — Csegény P.—Kákai L. (szerk.) Köztes helyzet? A civil szervezetek és az önkormányzatok kap-
csolatában. Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok F őosztálya, Budapest. 63-104. o.
Kuti É. (1991) A nonprofit elméletek tanulságai és a nonprofit gyakorlat lehet ő ségei Magyarországon. —
Közgazdasági Szemle. 1.18-30. o.
Kuti É. (1996) A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságá-
ban. — Közgazdasági Szemle. Október. 905-919. o.
Kuti É. (1997) Van-e válaszunk a nonprofit szektor fejl ődésével összefügg ő kihívásokra? — 1NFO-
Társadalomtudomány. 42.7-15. o.
Kuti É. (1998) Hívjuk talán nonprofitnak... Nonprofit Kutatócsoport, Budapest.
Kuti É.—Klárik M.—Barabás M. (1999) A nem-kormányzati szervezetek helyzete Magyarországon. NGO
Tanulmányok. 1.
Lévai K. (1997) Az önkormányzatok és a nonprofit szektor közötti együttm űködésről. — Balogh E.—
Bullain N.—Simon I. (szerk.) Egymás jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, az önkormányzatok
és a nonprofit szervezetek viszonyáról Magyarországon. A Civil Társadalom Fejl ődéséért Alapítvány,
Budapest. 39-52. o.
Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. (2002) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Rechnitzer J. (1998) Nonprofit szervezetek területi szerkezete. — Kurtán S.—Sándor P.—Vass L. (szerk.)
Magyarország évtizedkönyve 1988-1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Bu-
dapest. 539-553. o.
Salamon, L.M.—Anheier, H.K. (1999) Szektor születik II. Összefoglaló egy nemzetközi nonprofit kutatás
második szakaszáról. Civitalis Egyesület, Budapest.
Szabó I. (2000) A települési önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatrendszere. — Csegény P.—
Kákai L. (szerk.) Köztes helyzet? A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatában. Miniszter-
elnöki Hivatal Civil Kapcsolatok F őosztálya, Budapest. 21-61. o.
Széman Zs. (1997) Az önkormányzatok és a civil szféra kapcsolata. — Balogh E.—Bullain N.—Simon I.
(szerk.) Egymás jobb megértése felé. Tanulmányok az állam, az önkormányzatok és a nonprofit szerve-
zetek viszonyáról Magyarországon. A Civil Társadalom Fejl ődéséért Alapítvány, Budapest. 31-38. o.
Vajda Á. (1997) A nonprofit szervezetek szerepe a társadalomépítésben. — INFO-Társadalomtudomány. 42.
23-30. o.
Vajda Á. (1999) A nonprofit szervezetek vállalkozásairól. — Statisztikai Szemle. 8.625-638. o.
Wellman Gy. (szerk.) (2000) Nonprofit tanácsadó A-tól Z-ig. VERLAG DASHÖFER Szakkiadó Kft.
and T. Bt., Budapest.