Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 s 2: 97-128
GYORS TÉNYKÉP
A KOCKÁZATI TŐ KE LEHETŐ SÉGEI A KIS- ÉS
KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZEMSZÖGÉB ŐL
(Possibilities of Venture Capital in Financing SME's from the
Point of View of the South Transdanubian Region)
MÁRTON GYÖRGY
Kulcsszavak:
kis- és középvállalkozások kockázati t őke kockázati t őkefinanszírozás regionális kockázati t őkealap
A szerz ő tanulmányában a kockázati tőke alkalmazási lehetőségét mutatja be a tőkehiánnyal küzdő hazai
kis- és középvállalkozások finanszírozásában. A kereskedelmi banki hitelezés feltételeinek megfelelni
nem tudó KKV-k financiális helyzetének javítása a kockázati t őkefinanszírozással oldható meg. E finan-
szírozási formában rejlő lehetőségek azonban túlmutatnak ezen, mivel a kockázati t őke megfelel ő keretek
között a területfejlesztés egyenl őtlenség-mérséklési törekvéseinek eszközévé válhat.
Bevezetés
A hazai kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) fejl ődését hátráltató
egyik legfontosabb akadály a t ő kehiány. A KKV szektor helyzetét bemutató kon-
junktúravizsgálatok eredményei igazolják e probléma súlyosságát: a megkérdezett
vállalkozások több mint egyharmada akut t őkehiányról panaszkodik (Kis és köze- -
pes... 2000), és a KKV-k közel fele aktívan érdekl ődik külső finanszírozási forrá-
sok után (Kis és közepes... 1998).
-
A magyar KKV-k — különösen az induló, illetve az új növekedési pályára álló vál-
lalkozások — jelentő s hányada nem képes fejlesztései finanszírozásához banki hitel-
hez jutni, mert nem tudnak megfelelni a kereskedelmi banki hitelezés követelmé-
nyeinek. Ez még olyan országokban is nehézségeket okoz, ahol a hitelintézeti szek-
tor lényegesen nagyobb tapasztalattal bír a vállalkozás-finanszírozás területén, és
ahol a vállalkozások jöv őben várható jövedelemtermel ő képességét sokkal inkább
elfogadják a hitelnyújtás alapjaként, mint nálunk.
A magyar KKV-k jövedelemtermel ő képessége jóval alacsonyabb a nyugat-
európai szintnél, ebb ő l kifolyólag még azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek kap-
hatnak banki hitelt, az azzal járó adósságszolgálat a fejl ődés jelentős gátjává válhat,
mivel a tőke- és kamattörlesztés elvonja a forrásokat a további fejlesztési beruházá-
sok elő l. Ez sok esetben a vállalkozás eladósodását eredményezi: a törleszt ő részle-
tek fizetéséhez szükséges forrásokat a cég csak újabb hitelek felvételével tudja
elő teremteni. Ez tovább növeli a vállalkozás eladósodottságát, ráadásul rontja hitel-
képességét is, ami miatt további hitelekhez való hozzájutás még kedvez őtlenebb
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
98 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
kondíciók mellett lehetséges. A folyamat tehát egy ördögi kör, melynek legtöbb
esetben elkerülhetetlen következménye a vállalkozás fizetésképtelenné válása. A
fentiekből következően a KKV-k fejlesztési célú finanszírozását többnyire nem
lehet kereskedelmi banki hitel felvételével finanszírozni.
A kockázati tőke jelentősége abban van, hogy a hagyományos hitel-típusú
finanszírozás helyett t őke-típusú finanszírozást valósít meg. Az ilyen tevékenységet
végző befektet ő cégek gazdasági szemlélete eltér a kereskedelmi bankokétól, és
ebből az eltérő megközelítésb ől fakadóan olyan KKV-k fejlesztését is finanszíroz-
zák, amelyek azt hitelb ől, saját forrásból, vagy egyéb idegen források bevonásával
nem tudnák megoldani (Forrásbővítés... 1997). Mindez pedig kulcsfontosságú a
magyar gazdaság fejl ődése szempontjából, hiszen éppen az új technológiák beveze-
tésére és elterjesztésére alkalmas KKV-k lehetnek a magyar gazdasági fejl ődés és
megújulás jövőbeli motorjai.
A kockázati t őke fogalma és főbb jellemz ői
A fogalomnak — viszonylagos újszerűségébő l és komplex jellegéb ől következően
— nincs egységes, mindenki által elfogadott definíciója. A szakirodalomban a koc-
kázati tőke (risk capital) és a vállalkozási t őke (venture capital) fogalmak használa-
tában erős átfedések vannak. Az angolszász szakirodalomban a vállalkozási t őke
szűkebb fogalmat takar, mint a kockázati t őke, tehát minden vállalkozási t őke egy-
ben kockázati t őke is, de nem minden kockázati t őkebefektetés tekinthet ő egyben
vállalkozási tőkebefektetésnek. A német, illetve a magyar szakirodalom azonban
éppen fordítva kezeli ezeket a fogalmakat: a vállalkozási t őkét tekinti szélesebb
körű, a kockázati tőkét pedig szűkebb körű fogalomnak. Tehát az angol venture
capital magyar megfelel ője a kockázati t őke, nem pedig a tükörfordításból adódó
vállalkozási tőke.
A kockázati tő kefinanszírozási tevékenység definíciójaként a következ ő meghatá-
rozást tartjuk a legmegfelel őbbnek: „a kockázati t őke hivatásos pénzügyi közvetít ők
alaptőke-befektetését jelenti olyan, t őzsdén nem jegyzett vállalkozásokba, amelyek
az átlagosnál nagyobb növekedési potenciállal, illetve értéknövel ő képességgel ren-
delkeznek, és ahol a befektet ők célja a maximális t őkenyereség" (Karsai 1995, 19).
A kockázati tő kefinanszírozásnak számos olyan jellegzetessége van, ami egyér-
telműen megkülönbözteti az egyéb finanszírozási formáktól. A legf őbb tulajdonsá-
gok a következők:
— Hivatásos pénzügyi közvetít ők: A kockázati t őketársaságok a befektet ő-
finanszírozó tevékenységükkel közvetít ő szerepet látnak el a pénz- és t őkepia-
con a pénztulajdonosok és a kockázati finanszírozást igénybe vev ő vállalkozá-
sok között. A pénztulajdonosok széles köréb ől megtakarításokat gy űjtenek, és
az így mozgósított forrásokat vállalkozások finanszírozásába forgatják.
- Vállalkozásokban részesedést szereznek: A kockázati t őketársaságok nem a
hitelfolyósítás szokásos módján, visszafizetési kötelezettséggel és kamatfize-
tés ellenében vesznek részt a vállalkozások finanszírozásában, hanem befekte-
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 99
tésük ellenében a vállalkozásokban résztulajdont szereznek. A vállalkozás
számára a kockázati t őkefinanszírozás saját t őkeként jelenik meg. A kockázati
tőkéstől olyan cég is részesülhet t őkében, amely nem tud hitelhez jutni, mert
nem rendelkezik a hitelképességhez elegend ő vagyoni fedezettel, sem pedig
megfelelő kezessel.
— Részt vesznek a menedzsmentben: A kockázati tőke nemcsak tőkét biztosít az
ígéretes vállalkozások számára, hanem szükség szerint részt vesz azok me-
nedzselésében is. A menedzsmentbe való bekapcsolódás révén a kockázati t ő-
ke megteremti annak lehet őségét és intézményes kereteit is, hogy a vállalkozás
sikerének biztosítása érdekében mozgósítsa saját üzleti kapcsolatait, illetve az ily
módon finanszírozott cégbe szükség szerint „bevigye" a saját szakembereit is.
— Jelentős üzleti kockázatot vállalnak: A kockázati t őketársaságok üzleti tevé-
kenységük lényegeként olyan kockázatokkal dolgoznak, amelyek mértéke és
természete a hagyományos (pl. kereskedelmi banki) finanszírozási ügyletek
gyakorlatában többnyire már elfogadhatatlan. Ezeknek a kezelése — éppen a
mértékükből és a természetükb ől adódóan — igen sajátos ismereteket és tapasz-
talatokat igényel.
— Profitérdek alapján működnek: A kereskedelmi bankok a pénzforrásokat a hi-
telkérelmező általános hítelképességének vizsgálata alapján helyezik ki. A
kockázati tőketársaságok ezzel szemben üzleti értelemben más min őséget
képviselnek, mint a pénz- és t őkepiac többi szerepl ője. A magánkézben lév ő
kockázati t őkére jellemző, hogy a befektetés célpontjául választott vállalko-
záshoz hasonlóan annak minél nagyobb jövedelmez őségét tekinti a legfonto-
sabbnak, tehát neki is a profitszerzés az alapvet ő és egyben természetes célja.
— A befektetéseiket id ővel kivonják: A befektetett t őke kivonása a résztulajdon
értékesítésével realizálódik. A kockázati t őke érdekeltsége sokkal inkább a
maximális tőkenyereség eléréséhez fűződik, mintsem ahhoz, hogy a részvéte-
lével felépített vállalkozásokból osztalékot hiízzon.
A kockázati t őkefinanszírozás helyzete Európában
Az USA-ban és az Egyesült Királyságban már a negyvenes évek közepén megje-
lent a kockázati t őkebefektetési tevékenység. Európában el őször Franciaországban
(1972) és Svédországban (1973), majd valamivel kés őbb Németországban (1975),
Spanyolországban (1978) és Hollandiában (1981) is megindult a kockázati t őkefi-
nanszírozás.
A nyolcvanas évek elejét ől a kilencvenes évek végéig az európai kockázati t őke-
befektetések kumulatív értéke meghaladta a 125 milliárd eurót. A befektetési érték
dinamikus növekedését jelzi, hogy az 1999. évi befektetések összege elérte a 25,1
milliárd eurót, ami az 1994-es befektetési érték több mint 4,6-szorosa (European
private... 2000).
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
100 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
A kockázati t őkebefektet ők szerepe a vállalkozások m űködésében
Nemzetközi vizsgálatok eredményei szerint a kockázati t őkebefektetők ugyan je-
lentős, átlagosan 46%-os részesedést birtokolnak portfolióvállalataikban (1. ábra), a
kockázati tőkések több mint 60%-a azonban csak kisebbségi részesedéssel rendel-
kezik (2. ábra).
1. ÁBRA
A portfolióvállalatok tulajdonosi szerkezete
(The Proprietary Structure of Portfolio Companies)
Kockázat i tökebefektet ő k
46%
Eg>éb 2%
Magántulajdonú
holdingok 3%
Gazdasági társaságok 5%
Alapítótagok és
Egyéb magánbefektet ő k családtagjaik
7% 37%
Forrás: The Economic Impact... 1996.
2. ÁBRA
A kockázati t őkebefektet ők részesedése
(The Share of Venture Capital)
I -9%-os részesedés 50% feletti részesedés
2% (többségi részesedés)
39%
34-49%-os részesedés
10-33%-os részesedés
21%
38%
Forrás: The Economic Impact... 1996.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 101
A kockázati tőkebefektet ők által a portfolióvállalataikba invesztált t őke átlagos
nagysága 2000 első félévében 2,9 millió euró volt (EVCA Mid - Year... 2000). A
kockázati t őketársaságok 71%-a 5 millió euró alatti összeget fektetett be, 42%-uk
pedig 1 millió eurónál kisebb összeget (The Economic Impact... 1996).
A kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusai tekintetében a kockázati t őkebefekte-
tések 35%-a a terjeszkedés, 38%-a az MBO és MBI ügyletek, 19%-a pedig az indu-
lás és a korai szakasz finanszírozására irányul (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A kockázati t őkebefektetések ügylettípusok közötti megoszlása, 2000. 1 félév
(The Distribution of Venture Capitals by Transaction Types, First Half-year, 2000)
Összeg Vállalkozások száma
(1000 euró) (%) (db) (%)
S eed 385 656 2,9 431 9,3
Start-up 2 124 013 15,8 1623 35,0
Terjeszkedés 4 762 366 35,4 1883 40,7
MBO, MBI 5 081 658 37,7 430 9,3
Tőkekiváltás 1 116 479 8,3 263 5,7
Összesen 13 470 173 100,0 4630 100,0
Forrás: EVCA Mid-Year... 2000.
A kockázati t őke támogatásával m űködő vállalkozások főbb jellemz ői
A kockázati tőke által támogatott vállalkozások a legkülönfélébb tevékenységek-
kel foglalkoznak, de említést érdemel, hogy a vállalkozások több mint egyharmada
a fejlett technológiát alkalmazó ágazatokban tevékenykedik (3. ábra).
3. ÁBRA
A portfolióvállalatok által végzett tevékenységek
(The Activities of Portfolio Companies)
Kommunkáci6 3 6 /.
Számitástechnka 9,8%
Elektro nka I 6,8%
Biotechnológia =1
Egészségügyi termékek — 16,4%
Energia jaj 0,8%
Fogyasztasickkek —1 1829'
Ipariterrnékek és szolgákatások 16,4%
Vegyiparitermékek 3%
Ipa riautomatka =2SEE1211 2,6%
Kő zkkedés
Pénzügyisnalgáltatások y eme. 2,6
Egyéb szolgáltatások 10/
Egyéb ipar r2%
Mező gazdaság = 0,6%
Él:10,5 0r —laffiliE=M 3%
Egyéb = 0,4%
s 10 15 20
Forrás: The Economic Impact... 1996.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
102 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
A vállalkozások viszonylag fiatalnak mondhatók: majdnem minden második
(48%-uk) 5 évnél fiatalabb, és közel háromnegyedük (a vállalkozások 72%-a) fiata-
labb 10 évnél.
A portfolióvállalatok többsége KKV: 88%-uk 500 f őnél kevesebb alkalmazottat
foglalkoztat. Ezen belül is kiemelked ően magas a középméretű (50-499 főt foglal-
koztató) vállalkozások aránya, a felmérések szerint a portfolióvállalkozások mint-
egy fele sorolható ebbe a kategóriába (4. ábra).
4. ÁBRA
A vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása
(The Share of Corporations by Size Groups of Employees)
Forrás: The Economic Impact... 1996.
A kockázati t ő ke által megfinanszírozott vállalkozások jelent ős növekedést tudtak
felmutatni. A cégek árbevétele átlagosan mintegy 35%-kal n őtt évente, ami messze
meghaladja az 500 legnagyobb európai vállalat növekedési ütemét.
A foglalkoztatás területén ez a különbség még szembet űnő bb: a megvizsgált vál-
lalkozásokban évente 15%-kal n ő tt a munkahelyek száma, ami nem kevesebb, mint
hétszer akkora növekedési rátát jelent, mint ami a legjelent ősebb európai cégeknél
volt tapasztalható (5. ábra).
A kockázati tő ke részvételével működő vállalkozásokra igen élénk beruházási ak-
tivitás és jelent ő s nemzetközi értékesítési tevékenység jellemz ő. Ezt mi sem bizo-
nyítja jobban, mint hogy a megvizsgált cégek által eszközölt beruházások volumene
évente átlagosan 25%-kal, exportbevételeik pedig 30%-kal n őttek.
Külön figyelmet érdemel az is, hogy a kockázati t őketársaságok közreműködésé-
vel működő vállalkozások K+F ráfordításai 1995-ben elérték az éves árbevétel
8,6%-át, ami kiugróan magas arányt jelent (a legnagyobb európai vállalatok árbevé-
tel-arányos K+F kiadásai ugyanezen évben mindössze 1,3%-ot tettek ki).
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 103
5. ÁBRA
Az éves növekedési ráták összehasonlítása (1991-95)
(The Comparison of the Yearly Growth Rate between 1991 and 1995)
40 36%
35%
35 —
30
25
20
15 —
10 —
Árbevétel Adózás előtti Állóeszközök Hosszú lejáratú Foglalkoztatás Részvény-
eredmény kötelezettségek kapitalizáció
*Kookázati tőke által támogatott váilailcozások
A legnagyobb európai vállalatok
Forrás: The Economic Impact... 1996.
Az előző adatok hűen bizonyítják a kockázati t őkefinanszírozásnak a KKV-k fej-
lesztésében, és ezen keresztül a területfejlesztésben betöltött szerepét. A kockázati
tőkebefektetések jelent ő sen képesek növelni a KKV-k versenyképességét, ami
létfontosságú a vállalkozások jöv őbeni fejlő dése szempontjából. A fejlesztési poli-
tikák, így a regionális fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása és megvalósí-
tása során célszer ű tehát nagy hangsúlyt fektetni a kockázati t őkefinanszírozás ösz-
tönzésére.
A magyar kockázati t őkeágazat főbb jellemz ői
A szűkebb értelemben vett kockázati t ő kebefektetés nagysága Magyarországon
megközelíti a 400 millió USD-t, a kockázati t őke céljára még be nem fektetett t őke
értékével együtt azonban a potenciálisan elérhet ő kockázati tőke nagysága megha-
ladja az 1 milliárd USD-t (Karsai 2000).
A kockázati tő ke piaca a befektetések nagyságát illet ően három fő szegmensre
bontható (A kockázati t őke... 1996):
- Néhány ezer USD-tól — 300 ezer USD-ig terjed ő befektetések
Jellemzői:
tipikusan a hazai KKV-k finanszírozását célozzák meg;
— a piac ezen szegmensében többségében vannak a hazai kockázati
tőkebefektető cégek;
— a kisebbségi részesedés megszerzése az általános;
— a kockázati t őke kereslete a kínálatot meghaladja.
- 300 ezer — 3 millió USD közötti befektetések
Jellemzői:
— első dleges befektetési célpontok a hazai közép- és nagyvállalatok;
— a szereplők döntő többsége külföldi t őkét mozgósító alap;
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
104 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
— a tőkekínálat meghaladja a keresletet;
— a piac viszonylag telített, az összes kockázati t őkebefektet ő több mint fe-
le ide sorolható, s a külföldi alapok mellett a magyar kereskedelmi ban-
kok tartós befektetései is ide tartoznak.
- 3 millió USD feletti részpiac
Jellemzői:
— a befektetések kizárólag a nagyvállalati körre korlátozódnak;
— viszonylag szűk a tőkekínálat;
— mindössze 3-4 befektetési alap és az EBRD közvetlen t őkebefektetései
uralják.
Magyarországon a kockázati t őke üzletágában tevékenyked ő befektetők esetében
nem jellemző a szektorokra történ ő specializáció, a kockázati t őkealapok tehát
általában nem zárják ki egyetlen terület finanszírozását sem. A befektetések ágazati
megoszlását vizsgálva mégis megnevezhetők olyan területek, amelyek a preferált
szektorokat jelentik (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A kockázati t őkebefektetések ágazati megoszlása
(The Share of Venture Capitals by Industries)
Ágazat Befektetés aránya
Agrárium 5-7%
Egészségügy 5-7%
Kereskedelem 7-10%
Információtechno tkiia 16-22%
Feldolgozóipar 26-36%
Egyéb 13-18%
Összesen 72-100%
Forrás: Papp 1999.
Mint látható, a kockázati t őke kedvelt szektorai közé tartozik az iparon belül a
feldolgozóipar (ezen belül is els ősorban az elektronika, a híradástechnika és a m ű-
szergyártás), a szolgáltatások közül pedig az információtechnológia és a kereskede-
lem. A felsorolt szektorok el őtérbe kerülése összhangban van nagyobb jövedelme-
zőségükkel, de ez egyben területfejlesztési szükségszer űség is, hiszen ezen ágaza-
tok fejlesztése kulcsfontosságú a területi versenyképesség javítása szempontjából.
A magyar KKV - k kockázati t őkefinanszírozásának problémái
A kockázati t őke KKV-kba történ ő bevonása erősen függ az érintett vállalkozások
szervez ődésének jellegét ől:
— A vállalkozói kör jelent ős része olyan, korábbi munkahelyét elveszt ő kény-
szervállalkozó, aki akaratán kívül vált magánvállalkozóvá. E vállalkozások
túlnyomó többsége alkalmazott nélküli mikrovállalkozás, melyek esetében
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 105
nemhogy a kockázati tőkefinanszírozás ismerete, de még az alapvet ő vállalko-
zói ismeretek és az átgondolt üzleti terv is hiányoznak.
— A vállalkozások másik csoportjába olyan, javarészt családi vagy rokoni alapon
szerveződő mikro- és kisvállalkozások tartoznak, amelyek rendelkeznek a vál-
lalkozói tevékenység folytatásához szükséges célokkal és ismeretekkel, de a
nehéz gazdasági körülmények között fóként csak a puszta fennmaradásra tö-
rekszenek — a jövőre vonatkozó perspektivikus elképzelések nélkül. Emellett e
vállalkozásokban a kockázati t őke bevonását az is hátráltatja, hogy független-
ségük megőrzésére törekednek, ezért az új tulajdonos belépését elkerülend ő,
szívesebben vesznek fel kereskedelmi banki hitelt.
— A hazai KKV-k harmadik kategóriájába azok a vállalkozások sorolhatók,
melynek tagjai tudatosan választották ezt az életformát. Legtöbbjük már a
rendszerváltást megel őzően, főleg a nyolcvanas évek második felében vált vál-
lalkozóvá. Ezen korai vállalkozások egy része mára már megsz űnt, vagy a fi-
zetésképtelenség közelébe került, másik részük viszont ígéretes fejl ődési lehe-
tő ségekkel rendelkezik. A számos hazai KKV közül tehát a kockázati t őke be-
vonására elsősorban ezek esetében kerülhet sor.
A kockázati t őke KKV-kban való részvételét nagymértékben gátolja, hogy az ága-
zat tőkekínálatának zömét kezel ő külföldi országalapok akkora tőkevolumennel
rendelkeznek és olyan mérték ű tranzakciós költségekkel dolgoznak, hogy az általuk
megkívánt minimális tranzakcióméret általában meghaladja a félmillió dollárt (a
nagyobb tő kealapok esetében ez a limit akár több millió dollár is lehet). A hazai
KKV-kra vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy még az 50 f őnél több alkalma-
zottat foglalkoztató középvállalkozások átlagos hiteligénye is csak 100 millió forint
körül van (Kállay 2000). Ebből következtethetünk a KKV-k t őkeigényére, ami jóval
alatta marad a külföldi kezelésben lév ő országalapok minimális befektetési összeg-
határának. Így a külföldi alapok számára tulajdonképpen csak a nagyvállalkozások-
ba történő befektetések jöhetnek szóba.
A kis- és középvállalkozások kockázati t őkével történő finanszírozását a fentieken
túl hátráltatja a kockázati t őkebefektetés sajátos vonásainak nem kell ő mértékű
ismerete, valamint a vállalkozói kultúra hiánya. Javarészt ezzel magyarázható az a
KKV-kra jellemző hozzáállás, ami a küls ő tőkebefektetésektől való idegenkedésben
nyilvánul meg.
A KKV - k helyzete a Dél -Dunántúlon
Magyarországon 80, a Dél-Dunántúlon ennél csak alig kevesebb, 74 m űködő vál-
lalkozás jut 1000 lakosra, ami több mint 50%-kal haladja meg az Európai Unió
tagállamainak átlagát (48) (Széchenyi Terv. Vállalkozáser ősítő... 2000). Tekintettel
arra, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége KKV, ezen adatok jelzik a hazai
KKV szektor fejlesztésének kiemelked ő gazdasági-társadalmi jelent őségét.
A Dél-dunántúli régióban a gazdasági szervezetek m űködési formák szerinti meg-
oszlásában 1999-ben a társas vállalkozások tették ki a kisebb hányadot 35,2%-kal.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
106 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
Az egyéni vállalkozások ugyanakkor 64,8%-ot képviseltek, ami 6,5%-kal haladja
meg az országos átlagot.
A vizsgált térségben az országos átlagnál is nagyobb az önfoglalkoztató KKV-k
aránya (3. táblázat). Ez annyit jelent, hogy a vállalkozók többnyire csak önmagukat
vagy családtagjaikat foglalkoztatják, és küls ő munkaerőt ritkán alkalmaznak. Az
önfoglalkoztatás magas aránya a vállalkozói szektor gyengeségét jelzi, ami a gazda-
sági elmaradottsággal függ össze.
3. TÁBLÁZAT
Működő vállalkozások lészám-kategória szerinti megoszlása 1999-ben (%)
(The Number of Active Corporations by Size Groups of Employees in 1999)
Alkalma-
Mikrováll. Kisváll. Középváll. Nagyváll.
zott nél- Összesen
(1-9 fó) (10-49 fó) (50-249 fő) (250— fő)
küli
Dél-
69,4 27,3 2,6 0,6 0,1 100
Dunántúl
Magyar-
66,6 29,8 2,9 0,6 0,1 100
ország
Forrás: KSH 2000 alapján saját számítás.
A KKV-k gazdasági ágazatok szerinti megoszlását tekintve a társas vállalkozások
zöme — az országos megoszláshoz hasonlóan — a kereskedelem, az ingatlanügyletek
és a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedik. Országos átlag feletti azon-
ban a mező gazdaságban és az erd őgazdálkodás területén m űködő, valamint a szál-
láshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó társas vállalkozások súlya.
Az egyéni vállalkozások esetében — az országos helyzettel analóg módon — szin-
tén domináns a kereskedelem, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások
terén tevékenyked ő vállalkozások száma, valamint jelent ős hányaduk dolgozik a
szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén is: ez az ágazat a régió egyéni
vállalkozóinak 11,5%-át foglalkoztatja (országosan ez csupán 6,4%).
A KKV-k mind országosan, de különösképpen a Dél-dunántúli régióban önfog-
lalkoztató jellegük miatt meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatási helyzet
alakulásában. A foglalkoztatottságban betöltött szerepük jóval meghaladja a nagy-
vállalkozásokét (Magyarországon 1999-ben az összes foglalkoztatott 69%-a dolgo-
zott a KKV-kban, ezek közül is több mint 50% a mikro- és kisvállalkozásokban),
ő k alkotják azt a szektort, ahol a legtöbb új munkahely jön létre (a KKV-kban fog-
lalkoztatottak aránya évente több mint 1%-kal növekszik). Ugyanakkor a KKV
szektor problémáit jól jellemzi, hogy gazdasági súlyuk jelent ősen elmarad a foglal-
koztatásban betöltött szerepük mögött: a KKV-k GDP részesedése nem éri el a
45%-ot, ezen belül a mikro- és kisvállalkozások által megtermelt GDP aránya alig
éri el az összes nemzeti termék 20%-át (A kis- és középvállalkozások... 2000).
A KKV-k alacsony teljesít ő képességének okai között el őkelő helyet foglal el az
alacsony tőkeellátottság. A t ő keellátottsági helyzet alakulását jelz ő egy alkalmazott-
ra jutó saját t őke mutatója KKV-k esetében nem éri el az összes vállalkozásra jel-
lemző átlagérték 50%-át, míg a nagyvállalkozások esetében ez a mutató az átlagos
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 107
szintet annak 2/3-ával haladja meg. A nagyvállalati t őkekoncentráció töretlenül
folytatódik: az utóbbi 2-3 évben a nagyvállalkozásokban évente mintegy 40%-kal
nőtt a tőkeellátottsági mutató, miközben a mutató értéke a KKV-k esetében csak
alig növekedett (A kis és középvállalkozások... 2000).
-
Látható tehát, hogy a KKV-k t őkehiányos helyzetének oldása elengedhetetlenül
fontos jövőbeni fejlődésük szempontjából.
Regionális kockázati t őkealap kialakításának lehetőségei a
Dél-Dunántúlon
Az alap illeszkedése a kormányzati célkit űzésekhez
A kormány a KKV-k m űködési feltételeinek javítása céljából elfogadta az
1161/1998. (XII.17.) sz. kormányhatározatot a mikro-, kis- és középvállalkozások
fejlesztésének középtávú stratégiájáról. E határozattal olyan környezet kialakítását
támogatja, amely arra ösztönzi a KKV-kat, hogy egyre nagyobb szerepet tölthesse-
nek be a gazdaság és a társadalom fejl ődésében. A kormányhatározat alapvet ő je-
lentőségűnek tekinti a KKV-k finanszírozási lehet őségeinek b ővítését, és a finanszí-
rozási eszközök egyikeként jelöli meg a gyorsan fejl ődő vállalkozások tőkéhez
jutásának előmozdítására a regionális kockázati t őkealapok (a továbbiakban:
RKTA) létrehozásának támogatását.
A kormányhatározatnak megfelel ően a Gazdasági Minisztérium kidolgozta a
KKV fejlesztés 1999-2002. évi munkaprogramját, illetve 2000. január 1-jét ől ha-
tályba lépett az 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük
támogatásáról. A törvény alapján a kormány elkülönített Kis- és Középvállalkozói
Célelőirányzatot (a továbbiakban: KKC) hozott létre. A KKC kizárólag a törvény
által definiált KKV-k támogatására használható fel, és a törvény által meghatározott
támogatási formák között szerepel kockázati t őkealapokban való tőkejegy jegyzé-
séhez, illetve kockázati t őketársaságokban történ ő részesedés szerzéséhez folyósí-
tott támogatás nyújtása is, amennyiben a t őkealap vagy a t őketársaság a KKV-k
finanszírozási lehet őségeit bővíti. A jogszabályok tehát egyértelm űen támogatják a
KKV-k finanszírozását célzó regionális t őketársaságok, illetve -alapok létrejöttét.
A kormányzat konkrét lépéseket is tett annak érdekében, hogy a kockázati t őkét
felhasználja gazdaságpolitikai célkitűzései megvalósítására, különös tekintettel a
Széchenyi Tervben is kiemelt hangsúllyal kezelt beszállítói kapcsolatok fejlesztésé-
re. Ennek letéteményese egy Beszállítói T őkealap létrehozásának a terve. Bár az
alap a tervek szerint országos t őkealapként funkcionálna, a létrehozása mögött rejl ő
megfontolások sok tekintetben rokonságot mutatnak az RKTA koncepciójával.
Emiatt a Beszállítói Tőkealap megvalósíthatósági tanulmányában (Beszállítói Tőke-
alap... 2000) foglalt megállapításokat felhasználtuk az RKTA m űködési modelljé-
nek meghatározása során.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
108 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
A regionális kockázati t őkealap kapcsolódása a Dél-Dunántúl tervezési
programdokumentumaihoz
A hazai regionalizációs folyamat kezd ő lépéseként a dél-dunántúli megyék saját
kezdeményezéseként 1994-ben készült el a Dél-Dunántúl Területfejlesztési Kon-
cepciója. Ezt követ ő en elkészültek a megyei területfejlesztési koncepciók, majd a
tervezési és statisztikai régiók megalakulásával a Dél-dunántúli Regionális Fejlesz-
tési Tanács által 1999 júliusában került elfogadásra a Dél-dunántúli Régió Komplex
Fejlesztési Programja.
A Komplex Fejlesztési Program meghatározta a Dél-dunántúli régió fejlesztési
prioritásait, melyek között stratégiai programként került definiálásra az üzleti szol-
gáltatások fejlesztése (A Dél-Dunántúl... 1999).
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 1999. év végén pályázatot írt ki
regionális operatív programok elkészítésére, melyek között szerepelt az üzleti szol-
gáltatások fejlesztése programkör is. E pályázat keretében a Balatoni Regionális
Fejlesztési Rt. kidolgozta a dél-dunántúli RKTA kialakítására vonatkozó operatív
programot (Dél dunántúli... 2000). A programtanulmány kitér az alap létrehozásá-
-
nak kérdéseire, a célkit űzések meghatározására, a m űködési és szervezeti mecha-
nizmusra, mindezt beillesztve a Dél-dunántúli régió gazdasági környezetébe. A
következőkben bemutatásra kerül ő RKTA működési modell leírása során alapul
vettük az RKTA létrehozásának operatív programját.
Emellett a modell jellemzésekor az 1999 decemberében létrehozott Északkelet-
magyarországi Kockázati T őkealap működési alapelveire és szabályrendszerére is
támaszkodtunk (Framework... 1999). Ez a regionális alap az els ő magyarországi
RKTA, amely részben az EU PHARE HU9705 Regionális Kísérleti Program Alap,
részben pedig magyar költségvetési társfinanszírozási forrás felhasználásával került
kialakításra. Az alapnak juttatott PHARE támogatás bizonyítja, hogy az Unió na-
gyon fontos szerepet tulajdonít a kockázati t őkefinanszírozásnak a KKV-k pénzügyi
helyzetének stabilizálásában és ezen keresztül a regionális egyenl őtlenségek mér-
séklésében.
A regionális kockázati t őkealap céljai
A Dél-dunántúli régió fejlődésének alapvető problémája, hogy hiányoznak bel őle
azok a szervezetek, amelyek t ő kével szállnak be az ígéretes, nagy növekedési ké-
pességű, de jelentő s befektetési kockázatot hordozó KKV-kba. Mindez indokolttá
teszi egy RKTA létrehozását, amelynek feladata a régióban m űködő KKV-k finan-
szírozása.
Az RKTA területfejlesztési szempontokkal összefügg ő céljai az alábbiakban fog-
lalhatók össze:
— Az RKTA alapvet ő célkitűzése egyrészt az, hogy,minél több t őkét csábítson a
régióba, így bővítse a térségben m űködő KKV k számára elérhető tőkekínála-
-
tot, ezáltal hozzájáruljon a piacképes, gyors fejl ődésre képes kis- és középvál-
lalkozások finanszírozási gondjainak enyhítéséhez.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 109
— Az alap további célkitűzése a munkahelyteremtés. Ezt egyrészről a közvetlen
tőkejuttatásban részesül ő KKV-k által teremtett, illetve megtartott munkahe-
lyek száma jelzi. Másrészr ől a munkahelyteremt ő hatás megfigyelhető a be-
fektetés célpontjait jelent ő KKV-kkal gazdasági együttm űködési kapcsolatban
lévő vállalkozások esetében is, ahol a piaci feltételek javulásán keresztül az ál-
taluk foglalkoztatott munkaer ő számának növekedése valószín űsíthető .
— A fejlődésre leginkább képes, fejlett technológiai színvonalon m űködő, inno-
vatív és exportképes KKV-k támogatása révén az alap m űködése hozzájárul a
dél dunántúli KKV szektor versenyképességének növeléséhez.
-
— Mint az a kockázati tőke általános jellemz ői között már említésre került, a
kockázati tőke gyakran aktív szerepet vállal a célvállalkozás menedzsmentjé-
ben, és arra törekszik, hogy a vállalkozást a legkorszer űbb vezetési elvek alap-
ján irányítsák. Ez el ősegíti a KKV k menedzsment kultúrájának javulását.
-
— Az RKTA működése során kulcsfontosságú a megfelel ő mértékű multiplikátor
hatás elérése. Ez annyit jelent, hogy a kockázati t őkebefektetések gazdaság- és
térségfejlesztő hatása számottev ő mértékben túlmegy a közvetlen t őkeinjekci-
óban részesül ő vállalkozások körén. Így az alap által eszközölt befektetések
megsokszorozott pozitív hatást érhetnek el, ami jelent ősen javíthatja a régió
KKV-inak működési feltételeit.
A fent említett célok mellett természetesen az RKTA alapvet ő célkitűzésének te-
kinti a kockázati tőke hagyományosnak tekinthet ő célját, azaz a profitérdekeltséget.
Az RKTA menedzsmentjének egyik legnagyobb feladata összhangba hozni az alap
m űködése során a területfejlesztési célkit űzéseket a kockázati t őkefinanszirozás
nyereségérdekeltségen alapuló szemléletével (Beszállitói... 2000).
Általánosságban elmondható, hogy egyik érdekrendszer sem érvényesülhet a má-
sik rovására, hiszen hosszú távon csak profitábilis KKV-kba történ ő befektetések
szolgálhatják a regionális fejlesztési célok teljesülését.
A befektetés célszektorai
Hasonlóan a Magyarországon jelenleg m űködő kockázati tőkealapokhoz, az
RKTA esetében sem szükséges a szektorspecializált m űködés. Fejlődési potenciál-
jukat tekintve a Dél-Dunántúlon mégis meghatározhatók olyan ágazatok, amelyek —
figyelembe véve a KKV-k régióbeli helyzetét, valamint a fentiekben említett kett ős
célrendszert — a legkedvez őbbnek tekinthetők a kockázati tőkebefektetések szem-
pontjából:
— feldolgozóipar (ezen belül a gépipar, elektronikai ipar, m űszeripar);
— vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás;
— gazdasági szolgáltatások;
— környezetvédelmi szolgáltatások;
— logisztikai szolgáltatások.
Bár a Dél-Dunántúlon a KKV-k nagy százaléka tevékenykedik az agrárszektorban
és az élelmiszeriparban, ezek a szektorok magas kockázatuk miatt várhatóan csak
mérsékelten lehetnek célterületei a kockázati t őkének.
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
110 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
A regionális kockázati t őkealap működésére vonatkozó javaslatok
Az RKTA-t a kockázati t őkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, vala-
mint a kockázati t őkealapokról szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) keretei
között célszerű működtetni. Ez annak ellenére javasolt, hogy a törvényi szabályo-
zással kapcsolatos problémák (kötelez ően betartandó befektetési mértékek, tiszta
profil követelménye, a kockázati t őkealapokba befektet őkre vonatkozó adókedvez-
mények hiánya) több tekintetben is megnehezítik az alap m űködését. A Törvény
hatálya alá történ ő bejelentkezés mellett a következ ő érveket lehet felhozni:
— a Törvény hatálya alá tartozó alap élvezheti csak a t őkenyereségből származó
adómentességet, valamint a Hitelgarancia Rt. által biztosított készfizet ő kezes-
ségvállalás igénybevételének lehet őségét;
— a törvényi szabályozásnak megfelel ő működés mellett lehetőség nyílhat arra,
hogy — megfelel ő lobbitevékenység eredményeképpen — az RKTA az Észak-
magyarországi Kockázati T őkealaphoz hasonlóan a KKC-ból vagy más köz-
ponti költségvetési forrásból alapítói t őkejuttatásban részesüljön.
Az RKTA legfőbb jellegzetessége, hogy m űködési területe a Dél dunántúli régió-
-
ra terjed ki. Az alap tehát az e térségben bejegyzett és ott m űködő KKV-k
finanszírozását igyekszik el ő segíteni. Ezáltal az RKTA a Dél-Dunántúl regionális
politikai eszközrendszerének nagyon fontos eszközévé válik. Figyelembe véve azt a
tényt, hogy jelenleg Magyarországon igen alacsony a közvetlen területfejlesztési
célú támogatások aránya, és azoknak is csak egy része kerül elosztásra
decentralizáltan, a regionális kompetenciában m űködő RKTA fontos szerepet
tölthet be a Dél-Dunántúl regionalizációs folyamatában.
Nagyon fontos kérdés az RKTA alaptőkéjét biztosító szervezetek köre. Az ezzel
kapcsolatos megfontolások — az alap célrendszerét jellemz ő kettősség analógiájára
— két fő érdekkör köré csoportosíthatók:
— Az egyik lehető ség az RKTA-ra Vonatkozó dél-dunántúli operatív program
által felvázolt modell, ami tisztán kormányzati kontroll alatt m űködő alapra
vonatkozik: az alapítók között a tervek szerint a Gazdasági Minisztérium és az
RFH regionális helyi fejlesztési társaságai szerepelnek (Dél dunántúli... -
2000). Az alapkezel ő igazgatóságába és közgy űlésébe ennek megfelel ően az
alapításban részt vev ő kormányzati szervek delegálnának tagokat. Ezt némileg
árnyalja az észak-magyarországi RKTA modellje, ahol a PHARE támogatás
miatt az állami irányítás kiegészül az EU Magyarországi Delegációja által a
befektetési döntések felett gyakorolt kontrollal (Framework... 1999).
— A másik lehető séget a kormány által létrehozni kívánt Beszállítói T őkealap
jelenti. Ebben a tervek szerint az állami költségvetés által biztosított források
aránya legfeljebb az alapt ő ke 50%-a lehet, a többi forrásnak a magánszférától
kell származnia (Beszállítói... 2000). A lehetséges magánbefektet ők körét ké-
pezhetik a magyarországi beszállítói rendszerek fejlesztésében érdekelt kül-
földi multinacionális cégek hazai leányvállalatai, illetve a Magyarországon
működő kockázati t őkealapok. A tő kealap irányítását teljes egészében a ma-
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
TÉT XVI. évf. 2002 s2 Gyors ténykép 111
gánszféra befektetőinek képvisel ői végeznék, az állam nem venne részt az irá-
nyításban — ezzel is biztosítva a magánszféra önállóságát a befektetési dönté-
sek meghozatalában. Nagy kérdés, hogy megvalósítható-e a közösségi és a
magánszféra ilyen jelleg ű együttműködése, azaz egy ún. „public private
partnership". A modell mindenesetre tanulságos a regionális fejlesztési orien-
tációjú RKTA lehetséges jöv őbeni működése szempontjából.
Az RKTA által megvalósított befektetések nagyságát 50 és 150 millió forint kö-
zött célszerű megszabni. A minimumkövetelmény oka, hogy a befektetésekkel
együtt járó magas tranzakciós költségek miatt alacsonyabb összeg ű befektetések
irreálissá tennék annak megtérülését. A befektetési összeg fels ő határa lehet maga-
sabb is, de nem lehet magasabb a Törvény által megszabott maximumnál (a kocká-
zati tőkealap vagyona terhére a vállalkozásban és a vállalkozás által ellen őrzött más
vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg
az alap saját t őkéjének 15%-át [1998. évi XXXIV. tv.]). A befektetési korlátok
fentiek szerinti meghatározása lehet ővé teszi azt, hogy kockázati t őke a magyar
tulajdonú KKV-k számára is elérhet ővé váljék. Magasabb befektetési összeghatárok
alkalmazásával ugyanis az RKTA esetében is fennállna a KKV-k korlátozott t őke-
abszorpciós képességéb ől fakadó probléma. Tekintettel a hazai KKV-k küls ő for-
rásigényeire (Kállay 2000), az RKTA forrásai els ősorban a középvállalkozások
számára lennének elérhet őek. A kisebb KKV-k közvetetten, a már említett
multiplikátor hatás révén válhatnak haszonélvez őivé az alap m űködésének.
Az RKTA-nak a nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan célszer ű előnyben ré-
szesítenie a befektetés tárgyát képez ő KKV-kban a kisebbségi részesedés (50%-nál
kisebb tulajdon) megszerzését. Ez ugyanis lehet ővé teszi a rendelkezésre álló alap-
tőke minél több vállalkozásba történ ő befektetését, és ezen keresztül a régióban
működő KKV-k fokozottabb támogatását. Mindazonáltal, speciális helyzetekben az
alap többségi pozíciót is szerezhet, pl. turnaround jelleg ű invesztíciók esetében,
amikor a vállalkozásnak a nehézségekb ől történő kilábaláshoz az átlagosnál na-
gyobb mértékű tőkeinjekcióra van szüksége.
Az alap prudens működése szempontjából nagy jelent ősége van a kockázatmeg-
oszlásnak, amit a portfolió rendszeres figyelemmel kísérésével lehet elérni. Az
alapkezel őnek törekednie kell arra, hogy az alap portfoliójában lév ő befektetéseket
egyenletesen elossza a különféle szektorok, a vállalatok fejlesztési szakaszai és a
befektetési méretek között. A kockázatmérséklés további eszköze, hogy az RKTA
alapkezel ője mindig képviselteti magát a portfolióvállalkozás igazgatóságában vagy
felügyelőbizottságában, ami lehet ővé teszi a vállalkozás folyamatos monitoringját.
Tekintettel a hazai kockázati t őkeágazatnak a t őkekivonással kapcsolatos nehéz-
ségeire, már a befektetési döntések meghozatala el őtt nagyon fontos a kés őbbi tő-
kekivonás lehet őségeinek részletes elemzése és az exit lehetőségeinek meghatáro-
zása. Az RKTA sikeres működése szempontjából ennek jelent ősége, ha lehet, még
nagyobb, mint a Magyarországon jelenleg m űködő kockázati tőkecégek esetében.
Ez szintén az alap területfejlesztési orientációjával van összefüggésben. Az RKTA
befektetési célpontjait a jöv őbeni fejlődési potenciállal rendelkező, de jelentős üzle-
Márton György :
A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalkozások finanszírozásában a dél-dunántúli régió szemszögéből.
Tér és Társadalom 16. évf. 2002/2. 97-112. p.
112 Gyors ténykép TÉT XVI. évf. 2002 s2
ti kockázatot magukban hordozó dél-dunántúli KKV-k jelentik. Figyelembe véve a
tőzsdei bevezetés kivitelezhetetlenségét, a szakmai befektet ők régióbeli hiányát,
valamint a Dél-Dunántúlon működő KKV-k tulajdonosainak tőkeszegénységét, egy
előre meg nem tervezett t őkekivonás könnyen a vállalkozásokban való bennraga-
dással járhat. Ezért szükséges megfelel ő kilépési biztosítékok beépítése a finanszí-
rozási megállapodásba, de természetesen csak olyan mértékig, hogy az ne menjen a
kockázati tőkefinanszírozás KKV-k számára el őnyös tulajdonságainak rovására.
Összegzés
A tanulmány megírásának célja a kockázati t őke alkalmazási lehet őségeinek be-
mutatása volt az ágazati és területi fej lesztéspolitikában. Megállapítható, hogy a
kockázati tőke hatékonyan képes hozzájárulni a KKV-k financiális helyzetének
javításához. A finanszírozási formában rejl ő lehetőségek azonban túlmutatnak ezen,
és a kockázati tőke megfelel ő keretek között a rá jellemz ő alaptulajdonságok meg-
tartása mellett értékes eszközévé válhat a területfejlesztés egyenl őtlenség-
mérséklési, tehát nem els ősorban hatékonyságelvű törekvéseinek is.
A Dél-Dunántúl gazdaságának stabil növekedési pályára állásához és a régiók
egyre kiélezettebb versenyében való helytállásához elengedhetetlenül szükséges a
régió gazdasági életének egyik bázisát képez ő KKV szféra fejl ődése előtt tornyosu-
ló problémák felszámolása. Ebben jelenthet segítséget a kockázati t őke, amely
egyedi tulajdonságai révén feler ősítheti a hagyományos fejlesztéspolitikai eszközök
pozitív hatásait.
Irodalom
A Dél-Dunántúl Komplex Fejlesztési Programja. (1999) DDRFÜ, Pécs.
A kis- és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés 2000. (2000) KFI, Budapest.
A kockázati t őke üzletága Magyarországon. (1996) MKTE, Budapest.
Beszállítói T őkealap létrehozása. Megvalósíthatósági tanulmány. (2000) Economix, Budapest.
Dél-dunántúli Regionális Kockázati T őkealap. Operatív program. (2000) DDRFÜ, Pécs.
Framework Agreement on the North-East Hungarian Venture Capital Scheme. (1999) RFH, Budapest.
European Private Equity Highlights. (2000) EVCA. Zaventem, Belgium.
EVCA Mid-Year Survey 2000. (2000) EVCA. Zaventem, Belgium.
Forrásbővítés kockázati t őkével. (1997) — Magyar Hírlap. November 27.
Kállay L. (2000) Mikrohitelezés piaci alapon. — Közgazdasági Szemle. Január. 41-63. o.
Karsai J. (1995) A kockázati t őkefinanszírozás nyílt és rejtett csatornái Magyarországon. — Külgazdaság.
10.17-35. o.
Karsai J. (2000) A kockázati t őkebefektetések hatása a magyar gazdaságra. — www.hvca.hu
Kis- és közepes vállalkozói konjunktúrajelentés. (1998) KFI, Budapest.
Kis- és közepes vállalkozói konjunktúrajelentés. (2000) KFI, Budapest.
Papp E. (1999) Kockáztató t őkések. — Cégvezetés. Május. 133-135. o.
Széchenyi Terv. Vállalkozáser ősítő Program. (2000) Gazdasági Minisztérium, Budapest.
Területi Statisztikai Évkönyv 1999. (2000) KSH, Budapest.
The Economic Impact of Venture Capital in Europe. (1996) Coopers&Lybrand Corporate Finance —
EVCA. Zaventem, Belgium.
1998. évi XXXIV. törvény a kockázati t őkebefektetésekr ől, a kockázati t őketársaságokról, valamint a
kockázati t őkealapokról. (1998) Budapest.