Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 108-109. p.
108
S milyen képet festünk magunkról a külföld számára? A kutató idegenforgalmi pro-
pagandafüzetekb ő l ragadott ki nem „meggyökeresedett", felszínes elemeket. A külföldi, ha el őször
e füzetecskékkel találkozik, elegáns, nyugati életszínvonalon él ő társadalomra számíthat. A való-
sággal való szembesülés azután tömeges csalódást okozhat. A településkutatás elhangzott téma-
körei többszörös áttételen keresztül kapcsolódnak a reformhoz. Azonban e terület m ű velő i is szót
kaptak a két nap során, jelezve a konferencia szervez ő inek azon szándékát, hogy valóban mind
több fiatal léphessen a nyilvánosság elé eredményeivel.
KISS JÓZSEF és CSOBA JUDIT vezetésével (KLTE Szociológia Tanszék) egy kis cso-
port vizsgálja már évek óta Homokmégyet, ezt a Bács-Kiskun megyei települést. Feltételezésük sze-
rint az alföldi fejl ődési út egy regionális változatát találták meg a faluban. Vizsgálatuk kiterjedt
a lakosság egyházhoz f ű ződ ő viszonyának; a paraszti társadalom 1950 és 1961 között végbement
változásainak; a fiatal n ő k helyzetének; a faluból ingázók gondjainak, az ingázás okainak elem-
zésére. A Homokmégyr ő l ingázók körülményeit összehasonlították Szabolcs-Szatmár megyei
falvakból ingázókéval. Az eltér ő adottságú megyék adta különbségeken túl felfedeztek általános
érvény ű tételeket is. Ezek egyike a következ ő : a szegényebb ingázó fokozatosan kiszorul el őbb a
jobb munkahelyrő l, majd a lakásához közelebbi munkahelyr ő l is. Aki felhagy az ingázó életmód-
dal, az többnyire feladja korábbi települését is — elhagyja a falut.
Itt említem meg KABAI IMRE nevét, akinek az el ő adása bár nem kapcsolódott a fenti
témához, de a debreceni m ű hely tagja. Egy debreceni életmódelemzés kapcsán az életmódelemzés
néhány módszertani nehézségér ő l szólt. TIMÁR JUDIT (MTA RKK Alköldi Osztály) Orosháza
környéki tanyákról begy ű jtött adatainak az eredményeit ismertette. 173 családra kiterjed ő adat-
felvétel alapján a tanyákat különböz ő szempontok szerint tipizálta. BARSINÉ PÁLMAI ÉVA és
SZABÓ SÁNDORNÉ (Távközlési M ű szaki F ő iskola, Gy ő r) Bábolna-kutatók a „Bábolnává-válás"
fejlő dési ívét rajzolták fel; hogyan lett az 1958-ban községgé szervez ődött településb ő l az 1970-
80-as évekre a modern nagyüzemi mez őgazdaság szimbóluma.
A teljesség igénye nélkül próbáltam képet adni a fiatal társadalomkutató fórumáról.
Az el ő adásokból csupán néhány mozaikdarabot emeltem ki. Köszönet illeti a szervez ő ket a kon-
ferencia létrehozásáért. Ami talán szépséghibája volt e két napnak: a program s ű rű sége miatt vi-
tára nemigen jutott idd. A konferencia házigazdái megígérték, hogy az el ő adásokból egy kötetet
állítanak össze, mely a közeljöv őben elkészül. Várjuk!
TÓTH ÉVA
TÁJÉKOZTATÓ A KGST KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁSI ÉS
NEVELÉSI MUNKABIZOTTSÁGÁNAK SZAKÉRT Ő I ÜLÉSÉR Ő L
A KGST keretében széleskör ű elemző és összehasonlító vizsgálatok folynak az alsó-
fokú oktatástól a postgraduális képzésig bezárólag a környezetvédelmi oktatás és nevelés minden
területén. Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen megrendezett szakért ő i ülés a környezet-
védelmi oktatás és nevelés eredményeit és a további feladatokat tárgyalta meg a mez őgazdasági és
erdészeti fels ő oktatási intézményekben. A tartalmi vita és a tapasztalatok kicserélésének elmé-
lyítése érdekében dr. SZABÓ LAJOS az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal f ő-
osztályvezet ő je megnyitójában a környezetvédelmi oktatás hazai struktúráját ismertette, kiemelve
az 1985-ben életbe lép ő új magyar oktatási törvényt, amely alapvet ő feladatnak tartja, hogy az
ifjúság a természeti és társadalmi környezetet a nemzeti hagyományokra alapozva ismerje és védje.
A szakért ő i ülésen 17 el ő adás hangzott el a környezetfejlesztés, környezetvédelem és a
TÁJÉKOZTATÓ A KGST KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁSI ÉS
NEVELÉSI MUNKABIZOTTSÁGÁNAK SZAKÉRTŐI ÜLÉSÉRŐL
Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 108-109. p.
109
tájrendezés témakörben, valamint a környezetvédelmi problémákról az állategészségügy terüle-
tén. Tekintélyes helyet kapott a vitában a környezetvédelmi oktatás szerepe a gyakorlatban.
Az egész problémakör interdiszciplináris jellege következtében fontosnak tartottuk, hogy a m ű -
szaki, vegyi és mező gazdasági tárgyak oktatásában meglév ő együttm ű ködést is áttekintsük a fel-
sőfokú környezetvédelmi képzésben.
Általános tapasztalat volt, hogy a fels őoktatásban még mindig nem vált egyöntet ű en
a szakképzés és a szakmai m ű veltség részévé a környezetvédelem. Vannak fels őoktatási intéz-
mények hazánkban és más országokban is, ahol ez markánsabban kiforrott. Például a Szófiai Er-
dészeti M ű szaki F ő iskolán folyó ökológiai oktatás egyidej ű leg diszciplináris és interdiszciplináris
jelleg ű . Az elsajátítandó tantárgyak nagy részének és az elméleti oktató-nevel ő , valamint a gya-
korlati tevékenységnek szinte valamennyi formája ökológiai irányultságú, az erd őgazdasági és
erd őtelepítési karon szinte nincs olyan oktató-nevel ő és tudományos kutató tevékenység, amely
nem függne össze a környezettel és amely a maga álláspontjából kiindulva nem lenne hasznára a
térmészeti környezet védelmének és újjáteremtésének. Mindennek a módszertani és szakmai
színvonala a bolgár értékelés szerint igen magas. Mindamellett az oktatási programba speciális
tantárgyakat is felvettek a környezetvédelem tárgykörében; ezek önálló tantárgyak, specifikus
kategóriákkal, törvényekkel, módszerekkel, az oktatás és az ökológiai ismeretek elsajátításának
sajátos eszközeivel és formáival. E tárgyak alapján a bolgár Intézet már 1974 óta készít fel szak-
embereket „a természeti környezet védelme" profillal.
Hasonlóan kedvez ő tapasztalatokat a magyar erdészeti és agrár fels ő oktatásban ugyan-
csak találunk, de a postgraduális képzést is ellátó m ű szaki és agráregyetemek kivételével sem ha-
zánkban, sem más szocialista országban nem tekinthetjük megoldottnak e kérdést. Ezeket a gon-
dokat is figyelembe vette a szakért ő i ülés, amikor a következ ő tudományos együttm ű ködési terv
kialakításához javasolta, hogy a munkacsoport 1986-ban a Szovjetunióban vitassa meg a kör-
riyezetvédelmi oktatás és nevelés helyzetét, jöv ő jét a társadalomtudományi oktatási intézmények-
ben (a filozófia, jogi és újságírói szakon ► , 1987-ben pedig a m ű szaki tantárgyakban (építészeti,
gépgyártás, elektronika stb.). Ezeket követ ően pedig térjen vissza a mez őgazdasági és erdészeti
felső oktatási intézményekben folyó környezetvédelmi oktatás és nevelés eredményeinek és újabb
feladatainak megvitatására a KGST több oldalú tudományos együttm ű ködés keretében. Ez azt a
felismerést igazolja, hogy a környezet- és természetvédelemre irányuló oktatás és nevelés, a la-
kosság ökológiai kultúrájának fokozása minden szférában egyre inkább az állami politika rangjára
emelkedik hazánkban éppen úgy, mint a többi szocialista országban.
FODOR ISTVÁN
SZEMELGETÉS EGY TANÁCSKOZÁS MUNKÁJÁBÓL
Szolnok, 1987. május 29-30.
Kétnapos tudományos tanácskozásra került sor a megyeszékhelyen Urbanizáció — Lakó-
telep — Életmód címmel. A házigazda szerepét Szolnok Város Tanácsa és a Magyar Urbanisztikai
Társaság együttesen töltötte be.
A konferencia módot kívánt nyújtani a cím sugallta problémák többoldalú megközelí-
tésére, az urbanizáció egymástól elszakíthatatlan szociológiai és építészeti, valamint érint ő legesen
közigazgatási aspektusú vizsgálatára. Mindez köszönhet ő volt a neves el ő adók sorának, kiknek
személyében az elmélet és a gyakorlat szakemberei egyaránt képviselve voltak. A téma id őszer ű -
gége a településfejlesztés jelenlegi helyzetével, körülményeivel támasztható alá, amikor szükség-