Tér és Társadalom 14. évf. 2000/4. 165-166. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 4: 165-166
AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS
BIZOTTSÁG HÍREI
A „REGIONÁLIS FELS ŐOKTATÁS 2000" CÍMŰ
KONFERENCIA F ŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS
JAVASLATAI
BUDAY-SÁNTHA ATTILA
1) A regionális tudományokkal kapcsolatos ismeretek az évezred fordulóján a
környezeti tudományok és az informatikai ismeretek mellett szinte minden
tudományág és szakma m űvel ő i számára a szakmai intelligencia részét ké-
pező ismereteket jelentik, miközben a regionális fejlesztéssel kapcsolatos
feladatok ellátása új, önálló szakmai feladatot is jelent, és ennek megfelel ő
felkészülést igényel.
2) A regionális ismeretek oktatásának kezdetei a gazdaságföldrajz keretében az
ötvenes évekre (Markos György professzor) nyúlnak vissza. Önálló szakképzés
formájában az MTA Regionális Kutatások Központja és a Janus Pannonius Tu-
dományegyetem Közgazdaságtudományi Karának együttm űködésében egye-
temi szinten, posztgraduális képzés keretében 1989-ben kezd ődött el, és ezt
követően 1994-ben indult be a graduális, 1995-t ől kezdve pedig a PhD képzés.
Ezzel egyidej űleg 1991-ben a Győri Műszaki Főiskola és az MTA RKK
együttműködésében megkezd ődött a regionális fejlesztési feladatokat ellátó
szakemberek főiskolai képzése is. A pécsi és a gy őri képzési modellek figye-
lembevételével jelenleg kilenc egyetemen (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc,
Kaposvár, Gödöll ő, Keszthely, Veszprém, BKÁE, ELTE) és öt főiskolán
(Győr, Dunaújváros, Tatabánya, Nyíregyháza, Pécs) folyik a regionális isme-
retek oktatása, illetve regionális szakemberek képzése. A képzés sokszín űségét
nemcsak az azt felvállaló oktatási intézmények nagy száma okozza, de az is,
hogy az intézmények eltér ő jellegéb ől adódóan közgazdász, geográfus, külön-
böző mérnöki (agrár, m űszaki stb.) képzésekhez kapcsolódik, azok által nyúj-
tott alapismeretekre épül. Az intézményenként eltér ő oktatási formák ellenére
megállapítható, hogy a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakult a
regionális szakemberek képzésének oktatási struktúrája, az oktatáshoz szüksé-
ges színvonalas tananyagok is egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre,
és a képzési követelmények is fokozatosan közelítenek egymáshoz, egysége-
sebbé vállnak. Fokozott gondot kell azonban fordítani a tananyagfejlesztésben
lemaradt területek, mindenekel őtt a „Regionális gazdaságtan" korszer ű tan-
anyagának kialakítására.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/4. 165-166. p.
166 Az MTA Regionális Tudományos Bizottság Hírei TÉT XIV. évf. 2000 s4
3) A több mint tíz év óta tartó képzés keretében eddig kb. 500 szakember kapott
a regionális feladatok ellátására is jogosító f őiskolai, illetve egyetemi diplo-
mát, és hasonló azok száma, akik a szakmai ismereteik b ővítése céljából hall-
gatták a regionális tudományokkal (regionális gazdaságtan, regionális politika,
regionális tervezés, vidékpolitika stb.) foglalkozó tárgyakat.
4) Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a társadalmi-gazdasági
élet több mint negyven területén van szükség regionális ismeretekre, az ezek iránti
szakmai igények hazánkban csak megkésve jelentkeznek, és az új álláshelyek be-
töltésénél sem kap a szakirányú képzettség megfelel ő figyelmet.
Javaslatok
1) Az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalások hazai és külföldi résztve-
vő ivel tudatosítani kell, hogy Magyarországon már több mint egy évtizede
folyik a regionális szakemberek képzése egyetemi graduális, posztgraduális és
PhD, valamint főiskolai szinten.
2) A regionális fejlesztési feladatok társadalmi-gazdasági szerepének növe-
kedése feltétlenül szükségessé teszi, hogy a regionális fejlesztésnek önálló
szakmaként történ ő elismerésére és szakmai jegyzékbe történ ő felvételére
minél előbb sor kerüljön.
3) A regionális feladatokat ellátó, koordináló kormányzati szerveknek külön
figyelmet kell fordítani a regionális képzés, és ezen belül a képzést eddig saját
erőből fejlesztő intézmények támogatására.