Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 193-195. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 1: 193-195
KÖNYVJELZ Ő
BELUSZKY PÁL: MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS
FÖLDRAJZA
Általános rész
(Dialóg Campus Kiadó. Budapest—Pécs 1999, 584 o.)
RECHNITZER JÁNOS
A kötet a Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatában — ami egyben az
MTA Regionális Kutatások Központja Területi és Települési Kutatások sorozatá-
nak 13. darabja — látott napvilágot, 1999-ben. A könyv két nagy egységb ől áll. Az
első rész az ország településföldrajzának és településfejl ődési folyamatainak törté-
neti, alapos, egyben igényes áttekintése, míg a második rész a szerz ő korábban
közreadott tíz jelentős közleményének újra kiadása. Lényegében illusztrációja az
első részben közölt kutatásoknak, azok mélyebb, esettanulmány szint ű alátámasztá-
sa, kiegészítése. A szerkesztés ebben a vonatkozásban helyesen járt el, hiszen
Beluszky munkáit gyakran idézzük, illetve használjuk fel az oktatáshoz, így függe-
lékkel együtt látjuk a témakör hazai feldolgozásának jelent ős darabjait.
A hazai településföldrajzban Beluszky professzor az, aki sokat és talán mindent
tud a települések fejl ődéséről, azok változásának fontosabb jellemz őiről. A mű
időben is jókor jelent meg, hiszen az elmúlt tíz esztend őben csak kevés kutató
(Enyedi György), köztük a szerz ő volt az, aki kutatási energiát, kapacitásokat for-
dított a település- és a városhálózat fejl ődési sajátosságainak vizsgálatára.
Valahogy elhanyagolta a regionális kutatás a települést, ezen belül pedig a várost.
Jobban érdekelték a kutatókat a területi folyamatok általános összefüggései, az
egyes területi szervez ődési formák alakulása, fejl ődési sajátossága (pl. kistérségek),
illetve az új mesterséges térformációk, így a régiók intézményesülése, vagy éppen
fejlesztésének lehetséges irányai. A másik nagy metszete a területi kutatásoknak az
Európai Unió regionális politikájának mind az intézményrendszerben, mind m űkö-
désben való adaptációjára, vagy éppen a potenciális régiók gazdasági, társadalmi
szerkezetének elemzésére irányult. Nos, a regionális tudomány nem foglalkozott a
települési szinttel, annak változásait az átmenetben nem vizsgálta átfogóan.
A téma aktualitása nemcsak a hiányos kutatásokban rejlik, hanem abban is, hogy
az európai regionális fejlesztés új irányaiban (ESDP) jelent ős hangsúlyt kap, sőt
alapvető fejlesztési iránnyá válik a települési szint, különösen a város, mint a terü-
leti szerveződés csomópontja, az ismeretek, a tudás, a technológia, s ezáltal az
innovációk meghatározó közvetít ője. A városok funkcióinak megváltozása, a vá-
roshálózatok kialakulása, a város és a vidék új feladatmegosztása, a városi bels ő
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 193-195. p.
194 Könyvjelz ő TÉT XIV. évf. 2000 s 1
szerkezetek megújításának szükségletei, vagy éppen kulturális, társadalmi értékek
megóvása hangsúlyozott feladata lesz a következ ő évtizedek területi politikájának,
így felértékel ődik a település, s azon belül maga a város. Nem hanyagolhatjuk el
tehát a hazai településkutatást, nem feledkezhetünk meg a csomópontok, a városok
átalakulásának nyomon követésér ől, a folyamatok regisztrálásáról, a sajátosságok
kimutatásáról. Beluszky professzor m űve ehhez nyújt hiánypótló eligazítást.
A kötet számtalan érdekességéb ől és szakmai finomságából, hatalmas ismerettá-
rából csak két — egy kedvez ő és egy kedvez őtlen — meglátásunkat emeljük ki. Az
első, a hazai településföldrajz klasszikus (Princz, Mendöl, Teleki) irányzatainak,
azok kutatási módszertanának (történetiség, jellemz ők komplex bemutatása, a típu-
sok regionális sajátosságainak bemutatása) folytatása, részben megújítása a könyv.
Két fejezete (A településhálózat formálódása a feudalizmuskori Magyarországon;
A településállomány formálódása a polgári korszakban) a klasszikus településföld-
rajz hagyományainak frappáns, de aktualizált és megújított folytatása. Ebb ől a
kettő száz (a tartalomjegyzék szerint sajnos csak hetven) oldalból mindent megtud-
hatunk a hazai településállomány fejl ődéséről. Sőt meg is kell tudnunk, hiszen a
szerző alapvető szemlélete, hogy a településrendszerben a struktúrák éppen a múlt
folyamatai következtében determináltak, azaz nem érthetjük meg a meg a közel-
múltat vagy éppen a jelent ezen összefüggések nélkül. Ennek a közelmúltnak és
jelennek a szerz ő további kétszáz oldalt szán (szemben a tartalomjegyzékkel, ahol
ennél jóval több oldalt mérnek). Alaposan feltárulnak a nehéz évtizedek (államszo-
cializmus) település alakító folyamatai, majd a rendszerváltozás utáni gazdasági és
a társadalmi változások települési sajátosságai.
A másik metszet már bírálat. A könyv mindent elmond a településhálózat hazai
összefilggéseirő l, azonban semmit nem közöl arról, hogy mindegyik nagy id őszak-
ban a hazai trendek miként igazodtak az európai vagy netán a közép-európai tele-
pülésfejlődési irányokhoz. Nem is a régmúlttal vannak gondjaink, hanem az elmúlt
tíz esztendővel, azzal, hogy a magyar településhálózat és annak csomóponti elemei
ugyanazon az átalakulási folyamaton mentek keresztül, mint a többi átmeneti or-
szág centrumai, vagy vannak különbségek, azaz miként határozhatjuk meg ennek
az időszaknak a másságait, lehetséges törvényszer űségeit. Továbbá a könyvben a
hagyományos települési funkciók, így az intézményrendszer, a felszereltség nagy
hangsúlyt kapnak, holott véleményünk szerint a településhálózat strukturálást az
elmúlt években már nem ezek a tényez ők alakítják, hanem a gazdasági szerepek, a
fogyasztás és a piac tényez ői, illetve a mindezeket megtestesít ő szervezetek jelen-
léte. Ezeknek az új, funkciót alakító egységeknek a telepítése már nem a centrumtól
(kormányzat) függnek, hanem a regionális potenciáloktól (pl. elérhet őség), a lokális
adottságoktól (pl. helyi gazdasági bázis, menedzsment, fejlesztési elképzelések, új
erőforrások stb.). A szerz ő hatalmas adatbázissal dolgozott, melynek a kezelése
számos esetben meggy őzőbb lett volna, ha azokat komplexebb módszerekkel dol-
gozza fel, azaz törekszik a változók bels ő kapcsolatainak mélyebb, s nem csak
logikai bizonyítására. Ennek hiányában több megállapítása, rendszerezése ugyan
KÖNYVJELZŐ
Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 193-195. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Könyvjelz ő 195
nagyon látványos, hatalmas ismeretanyaggal kerül alátámasztásra, de nem kell ően
egzakt.
A könyv szép megjelenés ű, de szerkesztésében kimondottan zavaró elem, hogy a
tartalomjegyzék nem egyezik meg a bels ő tartalommal, így annak alapján nem
tudunk eligazodni. Nem egyeznek meg a részfejezetek jelzései a szövegben a tar-
talomjegyzékkel. A kiadó nehezen birkózott meg a nagy terjedelm ű könyvvel, jelzi
ezt a tartalomjegyzéken túl az is, hogy a f őszövegben lévő 132 ábra közül csak
néhánynál lehet azt tudni, hogy azok honnan származnak, nincsenek jelölve a forrá-
sok, vagy éppen a szerz ő saját szerkesztése. A b őséges jegyzetállomány és iroda-
lomjegyzék alapos áttekintést nyújt a témához, kár, hogy a kiadó vagy éppen a
kiadás helye hiányzik számos esetben, azaz bibliográfiai szempontból egyenetlen a
jegyzék.
Beluszky Pál könyve fontos állomása a hazai településföldrajznak, illetve a regio-
nális tudomány településsel foglalkozó kutatásainak. Érdemes és hasznos kutatónak
éppen úgy kézbe venni, mint a regionális és települési folyamatokkal foglalkozó
elemzőnek, politikusnak, fejleszt őnek, de a geográfus oktatásban, vagy a regionális
szakemberek képzésében is eredményesen használható.