Tér és Társadalom 14. évf. 2000/1. 27-49. p.
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 s 1: 27-50
IDENTITÁS-JELLEMZŐK A DÉL-ALFÖLDI
RÉGIÓBAN
(Characteristics of Identity in the Southern Great Plain)
„A régiót nem csak a tér teszi, hanem az idő, a történelem"
(Bois 1971)
MURÁNYI ISTVÁN — SZOBOSZLAI ZSOLT
Bevezetés
Az identitás problémakörének el őtérbe kerülését az elmúlt években Magyarorszá-
gon több tanulmánykötet és monográfia megjelenése bizonyítja (Csepeli 1992; Erős
1996). A különböző társadalomtudományi diszciplínák fokozott érdekl ődésében
feltehető en annak is szerepe van, hogy a rendszerváltozást követ ően megváltozott
az egyének viszonya az identitást konstituáló kontextusokhoz: a társadalmi szere-
pek nyilvánosan választhatóvá váltak, az identitás többnyire egyéni döntések függ-
vénye lett (Dessewffy 1996).
Természetesen nem lehet eltekinteni a közvetlen társadalomtörténeti el őzmé-
nyektől, mivel a kilencvenes éveket megel őzö évtizedekben a hatalmi—politikai
elvárásoktól eltérő identitásmodellek (nemzeti, etnikai, politikai, vallási, szocio-
kulturális stb.) nem jelentek (nem jelenhettek) meg nyilvános diskurzusokban.
Társadalomlélektani szempontból fontos következményekkel járt, hogy az 1947
után uralkodó szocialista ideológia és annak társadalmi gyakorlata képtelen volt
feldolgozni a két világháborút követ ő traumákat, s ezt csak er ősítette az
államszocialista korszakot megel őző hagyományos közösségek felbomlása, illetve a
torz internacionalizmus jegyében elhallgatott bizonytalan magyarságtudat (Hankiss
1983). Mindezek következménye, hogy a kilencvenes évek elején a magyar társa-
dalom többsége nem rendelkezett olyan identitásmintákkal, amelyek megfeleltek
volna az alapjaiban és folyamatosan változó társadalmi környezet elvárásainak. A
leginkább szociológiai és szociálpszichológiai kutatások — korábban és a kilencve-
nes években is — els ősorban a nemzeti identitás jellemz őinek feltárására vállalkoz-
tak (Csepeli 1982; 1992; Lázár 1996; Szabó Örkény 1998).
—
Az identitást a nemzeti csoport-hovatartozás dimenziójára „lesz űkítő" empirikus
társadalomtudományi gyakorlat kialakulásához vélhet ően az államszocializmus
másik lényeges társadalomlélektani sajátossága is hozzájárult: az egypártrendszer
keretei között — szemben például a vallási vagy a „deviánsnak" tekintett, elkülönül ő
lokális kötődésű csoportalakzatokkal — a nemzet politikai vállalás nélkül lehetett
vonatkozási keret.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
28 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
A történeti—földrajzi köt ődések alapján szervez ődő identitás szociológiai vagy
társadalomföldrajzi tárgyalására csak elvétve találunk példát a hazai szakirodalom-
ban (B őhm—Pál 1987; Enyedi 1991; Csatári 1999). A szociológia nemzetközi
szakirodalmában is csak néhány tanulmány foglalkozik a regionális identitás prob-
lémakörével. A közelmúlt irodalma els ősorban vagy a nacionalizmus és a nemzeti
identitás területi elemzésével, a nemzetállami keretek gyengülése, a regionális au-
tonómia — Quebec, Katalónia, Skócia — meger ősödése nyomán létrejöv ő többszörös
identitás elemeinek vizsgálatával foglalkozott (Hargreaves 1998), vagy az etnikai
identitás problémáját helyezte el őtérbe — a Zulu etnikum kialakulása a dél-afrikai
KwaZulu-Natal tartományban — (Muthien—Khosa 1998). A megközelítések egy
része túl általános — létezhetnek-e még egyáltalán közösségi társulások a modern
társadalmakban — kontextusban foglalkozott az identitással (Robbins 1999). A
konkrét empirikus kutatások középpontjában sem a regionális identitás elemeinek
feltárása, hanem olyan problémák lokális szempontú megítélése szerepelt, mint az
európai integráció kérdése (Diez-Medrano 1999). A kevés számú elméleti igénnyel
fellépő írás közül kiemelkedik a Weakliem—Biggert szerz őpáros tanulmánya
(1999), amely a politikai véleményekben jelentkez ő regionális eltérések sajátossá-
gait elemzi az Egyesült Államokban 1992 és 1996 közötti adatfelvételek (General
Social Surveys) alapján. A régiók közötti különbségek vizsgálatának két szem-
pontját különítik el: az egyik a régión belüli szociális és gazdasági kapcsolatokra
helyezi a hangsúlyt, míg a másik megközelítés szerint a regionális identitást más
identitás konstrukciókkal (etnikai, vallási identitás) kell együtt vizsgálni
(Weakliem—Biggert 1999). Nagyon izgalmasak azok az írások is, amelyek etnikai és
vallási szempontból olyan érdekes országok regionális identitásával foglalkoznak,
mint India. Részletesen olvashatunk arról, hogy milyen sokszín ű és többrétegű a
regionális és vallási identitás az indiai társadalomban, miért értelmetlen amellett
érvelni, hogy a piacgazdaság homogenizálja a kulturális különbségeket, vagy miért
felesleges energia a különböz ő nyelvi közösségek politikai vitáit elemezni, csak a
regionális identitás konceptualizálása hiányzik (Swarup 1997).
Mivel a lokális identitás fogalmának pontos értelmezése, illetve konceptualizálása
nélkül maga a jelenség sem vizsgálható, ezért a következ őkben erre teszünk kísérletet.
A lokális identitás fogalma konceptualizálásának releváns kiindulópontja a sze-
mélyes és a társadalmi identitás fogalma lehet. A szocializálódó egyén és a társa-
dalom közötti pszichikus kapcsolat az én (én-rendszer)hez kapcsolódó személyes
(perszonális) identitás és a társadalmi identitás segítségével, illetve ezek kialakulá-
sával írható le. A személyes azonosság tudata egyrészt a létezés folyamatosságának
és azonosságának a szubjektív megélését (azonos vagyok önmagammal), másrészt
valamely külső tényezővel (eszme, nem, generáció, etnikum vagy nemzet) való azo-
nosságot jelenti. A társadalmi azonosságtudat „az én-nek nevezett hipotetikus konst-
rukció sajátos alrendszere, aspektusa", mivel a társadalom kategoriális viszonyainak
szelektív interiorizációja, az önmeghatározás és a személyes folytonosság képzeté-
nek alapja és társadalmi kerete (Pataki 1982). Az önmeghatározó kategóriák elfo-
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemzők a ... 29
gadásának folyamata, azaz a társadalmi identitás kialakulása, a folyamatosan táguló
környezettel (kiscsoportok és közösségek) való azonosulást jelenti. Ezt az azono-
sulási folyamatot egyszerre jellemzi az id őközben megszűnő vagy új csoporttagsá-
got jelentő változatosság és az egyéni pszichikum fejl ődését befolyásoló társadalmi
hatások kettőssége.
Mivel a nemzeti identitáshoz hasonlóan a lokális identitás fogalmát is a csoport-
hovatartozáson keresztül értelmezhetjük, megközelítésünk alapja a nemzeti identi-
tás számunkra releváns definíciója (Csepeli 1982). A sokféle identitás-értelmezés
közül fontosnak tartjuk megemlíteni a kisebbségi identitás történeti és regionális
összefüggéseit els ősorban politológiai megközelítésben tárgyaló — igen b őséges
hazai és külföldi irodalomra támaszkodó — A. Gergely András meghatározását: „...
az identitást egyszer űen mint vonatkoztatási rendszert kezelem, amely társadalmi
tárgyakra, csoportjelenségekre és társadalmi térre kiterjed ő személyiség-szférát
jelent számomra, egyben az 'én' és ' ők', illetve 'mi' és 'mások' konfliktusainak
redukált, átélt és társadalomtörténetileg örökített mintáját" (A. Gergely 1996).
A lokális identitást a társadalmi identitástudat szerves részeként értelmezzük,
melynek alapján az egyén a perszonális kapcsolathálónál (network) tágabb, földraj-
zi kategóriákkal meghatározható társadalmi csoport tagjának érzi és vallja magát.
Az operacionalizálás során lényeges szempont, hogy milyen kategorizációt (lakó-
hely, kistérség, megye, régió) alapoz meg a csoport kijelölése, de ez nem jelenti a
térbeli meghatározottság kizárólagosságát. A lokális identitás alapjának éppen azt
tartjuk, hogy milyen érzelmi és kognitív jegyek alapján történik az adott
kategorizációval leírt csoporthoz tartozás. Ezért a lokális vagy térségi csoporthoz
tartozás egyúttal a csoport hagyományaival, értékrendjével való azonosság tudatát
is jelenti. A nemzeti identitáshoz hasonlóan, a lokális identitás is els ősorban a
hovatartozással és az azonosulással kapcsolatos érzelmi és gondolati mintákat tar-
talmazó kommunikációs együttes, szocializációs fejlemény, diakron és szinkron
kommunikáció eredménye, melyet társadalmi—történeti tényez ők generálnak és
formálnak. A nemzeti identitás fenomenológiai értelmezése során Csepeli György
(1992) elkülöníti a spontán vagy természetes és az ideológiai vagy tudatos nemzeti
identitást. Feltehetően a lokális identitás két hasonló típusa is eltér ően jellemzi a
szociológiai értelemben különböz ő társadalmi csoportokat. Az érzelmi jelleg ű, a
mindennapok során folyamatosan felmerül ő önmeghatározás természetességét
elősegítő és a korai életszakaszban rögzült spontán identitás általános érvénnyel
van jelen a társadalomban és a térben. Az erre épül ő, de már gondolati—ismereti
elemeket is tartalmazó és nemzeti attit űdökben is megnyilvánuló „ideológiai" iden-
titás feltételez egyfajta intellektuális tudatosságot, amely vélhet ően a magasabb
iskolázottsággal és véleményirányító státusszal jellemezhet ő társadalmi csoportok
sajátja.
Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetében a
nyolcvanas évek közepétől folynak, elsősorban a fóldrajzi identitás térelemeivel fog-
lalkozó, kisebb területekre (falvak, városrészek, kistérségek) koncentráló kutatások
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
30 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
(Csatári 1989; Nánásiné Tóth 1996; Hamar—Murányi—Szoboszlai 1997; Murányi-
Szoboszlai 1998; 1999). E vizsgálatok eredményeib ől kitűnik, hogy az identitást,
mint általános társadalomtudományi és térfogalmat igen gyakran használjuk anél-
kül, hogy a fogalom bonyolult lokális, térségi, regionális köt ődéseivel, tartalmával
tisztában lennénk. Az elmúlt évtized(ek) relatív „tudatlansága" azért is fájó, mert
például a fejlett nyugati országokban az identitásvizsgálatok régóta az egyik legdi-
vatosabb interdiszciplináris kutatási iránynak tekinthet ők (Krappman 1980), s Ma-
gyarországon is régóta esedékes a részletes, feltáró kutatások elvégzése.
Az eddigi kutatásokból (Csatári 1999; Nánásiné Tóth 1996; Murányi—Szoboszlai
1998) kiindulva kategorizálhatjuk, konkrét terekhez köthetjük a köt ődés elemeket.
Legerősebb a ragaszkodás a közvetlen lakókörnyezethez, a lokalitáshoz, s e viszony
pozitív és/vagy negatív megítélése gyakran irreálisan vetül rá a tágabb földrajzi
terek élettevékenységekkel kapcsolatos min ősítésére is.
A táji—területi identitás három konkrét földrajzi téregységre határozható meg:
— a táji, történeti, termelési, kulturális, illetve bizonyos etnoregionális hagyomá-
nyokban is gyökerező, az ott élő népesség tudatában mélyen leképez ődő és
valamilyen földrajzi tartalommal is bíró tájegységre, kistérségre vonatkozóan,
valamint
— a megyére, mint történetileg is determinált, funkcionáló közigazgatási intéz-
ményrendszerrel rendelkez ő, a földrajzi identitás szempontjából területileg
folyton változó képződményre vonatkozóan, s végül
— a régióra vonatkozóan, mely az Uniós csatlakozás, a társadalomban és gazda-
ságban jelenleg is zajló európaizálódás eredményeként értékel ődött fől.
A nemzeti és az európai identitás elemei — az említett vizsgálatok szerint — általá-
ban nem épülnek szervesen a részben értékelemeken nyugvó tradicionális lokális
identitásra, illetve a konkrét geográfiai tartalommal bíró tereken alapuló (kistérségi,
megyei, regionális) identitásra, hanem más, els ősorban tudati, politikai szimbólum-
rendszerben mutathatók ki. Ilyenek például a régi-új nemzeti jelképekhez való
kötődés, a magyarságtudat megnyilvánulásainak eltér ő megítélése, a Trianon-
szindróma újbóli felerősödése, de ide sorolható az európai szervezetekhez (NATO,
Európai Unió) való csatlakozás kérdése is.
Empirikus vizsgálatokkal bizonyítható, hogy a társadalom földrajzi szempontból
értékelhető identitásának, illetve az identitás térelemeinek sajátos megnyilvánulásai
fontos szerepet játszhatnak a jöv ő közigazgatási és területfejlesztési térfelosztásá-
nak meghatározásában. A kutatások stratégiai jelent ősége abban van/lehet, hogy a
polgárok földrajzi tájhoz, különböz ő létező vagy megszervezett földrajzi terekhez
(település, lakókörnyezet, kistérség, megye, régió stb.) való köt ődésének minősége,
annak belső harmóniája alapvetően — bár sokszor csak tudat alatt — befolyásolhatja
életminőségüket, a területi jelleg ű kihívásokra adott, a helyi társadalom által meg-
fogalmazott válaszlehet őségeket, a mobilitást, a helyi, térségi közösség „mi tudatá-
nak" erősségét. A szubjektumon átható vagy gyakran éppen az általa torzított, még-
is objektív területi törvényszer űségek ilyetén megközelítése kísérlet arra, hogy
közelebb kerülhessünk azoknak a helyi—térségi társadalmi reakcióknak a megérté-
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 31
séhez, amelyek napjaink igen dinamikus és sok esetben diffúz területi—társadalmi
folyamatait kísérik. A társadalom tagjainak térbeli cselekvéseit, a különböz ő „poli-
tikákhoz" való viszonyulását nagymértékben megszabhatja, hogy milyenek például
mentális térképeik, milyen térbeli konfliktusokat ismernek fel, milyen módon rea-
gálnak azokra. S természetesen az is, hogy a szükségképpen kimerül ő, kifejezetten
térbeli jelleggel bíró konfliktusokat a helyi—térségi politikai vezetés és szakappará-
tus hogyan kezeli, mennyire számol azokkal a sajátos térbeli min ősítésekkel, érzé-
kelt terekkel, amelyekkel a polgárok rendelkeznek.
A kulturált és a közérdek által szabályozott térhasználat a magyar területi—tele-
pülési fejlődés egyik igen fontos jövőbeli tényezője. Ez csak akkor lehet eredmé-
nyes és sikeres, ha a szakmailag és tudományosan megalapozott fejlesztési elkép-
zelések:
— Tudatosan számolnak azokkal a társadalmi—térhasználati tényez őkkel, ame-
lyek részben az egyes állampolgárok mentális térképein jelennek meg;
— Megkeresik azokat a sajátos beavatkozási térformákat, amelyek az emberek
térbeli mozgásaival, térhasználatával, térbeli cselekvési szokásaival részben
vagy egészében egybeesnek;
— A különböző térformákhoz világosan elkülönül ő és adekvát feladatokat, in-
tézményeket rendelnek;
— Közvetett és közvetlen módszerekkel (oktatás, továbbképzések, tudomány-
népszerű sítés stb.) mintegy „újratudatosítják" a modern és demokratikus tár-
sadalom térhasználatának fontosságát, annak kritériumrendszerét.• Ez utóbbi
kritériumrendszer elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tulajdonviszonyok
változását követően sokkal célszerűbb és kulturáltabb térhasználat jöjjön létre,
ugyanakkor azt egy civilizált, demokratikus, alulról építkez ő közélet és társa-
dalomfejlő dés térbeli szempontból is megalapozott szabályrendszere befolyá-
solja és ellenőrizze.
Mindezek együttesen hozzájárulhatnak a területi—települési fejl ődés sikereihez és
remélt harmóniáihoz. Hipotézisünk szerint az emberek térbeli köt ődései, a települé-
si és térségi identitás-elemek vizsgálatából következ ő/levonható tanulságok igen
nagymértékben segíthetik az egész területi fejl ődési folyamatot, míg a köt ődés
„fogyatékosságai" — amelyek természetesen egyúttal a társadalom térbeli m űveltsé-
gének hiányosságait is jelentik — gátolhatják, visszavethetik a területi—települési
fejlő dést, a társadalmi azonosulás mértékét, valódi támogatottságát. Különösen
fontossá tehetik a ma még általunk is csak érint őlegesen vizsgált identitás-tényez ők
szerepét az európai csatlakozás regionális politikai elvrendszerének olyan kitünte-
tett tényező i (kohézió, területi szolidaritás, a területi másság tisztelete stb.), ame-
lyek alkalmazása egyik kitüntetett eleme a társadalom és a gazdaság térbelisége
harmóniájának.
A következőkben ismertetni kívánt regionális identitás-vizsgálat' a Dél-Alföldi
Régió operatív programjában „A helyi közösségek véd őháló-szerepének újjászer-
vezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi, kistérségi és regionális köt ődés
erő sítése" c. alprogram megalapozását, valamint a lokális és térségi identitáskutatás
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
32 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
vizsgálati, módszertani bázisának, empirikus eredményeinek gyarapítását egyaránt
jól szolgálhatja. Az 1999 októberében—novemberében végzett identitás-vizsgálat
egy konkrét földrajzi térben (Dél-Alföld), szociológiai módszerekre épül ő kutatás
alapján mutat be egy szociálpszichológiai jelenség-együttest.
Hazai regionális empirikus el őzmények hiányában a Dél-Alföldi Régió három
megyéjében (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) készült kérd őíves kutatásunk els ő-
sorban a kés őbbi lokális és regionális identitás-vizsgálatok operacionalizálási
problémáihoz nyújthat segítséget. A kutatás els ődleges célja annak feltárása volt,
hogy a helyi, térségi köt ődés területi alapkategóriáinak (lokalitás, régió, kistérség,
megye) milyen reprezentációi vannak jelen az emberek gondolkodásában. A felde-
rítő jellegű vizsgálat során ezért els ősorban a fogalomértelmezésekre koncentrál-
tunk, ugyanakkor néhány aktuális, területfejlesztéssel kapcsolatos kérdés (régiók
szerveződése, EU-csatlakozás) mellett kitértünk az értékrendek jellemzésére is.
A régió és a kistérség fogalmának értelmezése
A kérdezettek közel kétharmada (61%) már hallott a Dél-Alföldi Régióról, s
többségük (68%) el őtt az is ismert, hogy melyik három megye tartozik a régióhoz.
A kistérségekről már kevesebben hallottak (41%), és közülük egy vagy több konk-
rét kistérséget is kevesebben (48%) tudtak megnevezni. A régióra illetve a kistérsé-
gekre vonatkozó ismeretkérdésekre adott válaszok megyénkénti szignifikáns eltéré-
sei annyiban következetesek, hogy minden esetben a Bács-Kiskun megyében él őket
jellemzi a legnagyobb arányú ismerethiány. A három megyében él ők a kérdőívben
szereplő kritériumok mindegyikét inkább a régió fogalmának lényegéhez sorolták
(60 pont feletti átlagok), azonban két szempontot (a területek földrajzi összetartozá-
sa illetve jó megközelíthetősége) különösen fontosnak tartanak (1. táblázat). Mind-
ez arra utal, hogy a lakosság számára a régió inkább földrajzi, mint társadalmi—
történeti fogalom.
1. TÁBLÁZAT
Ön szerint a felsoroltak mennyiben tartoznak a régió lényegéhez?*
(In Your Opinion, How Closely Do the Listed Elements Belong to the Essence
of the Region?)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
A területek földrajzi összetartozása 79 81 76 80
A területek jó megközelíthet ősége 70 72 70 69
Az ott élők közös érdeke 67 69 62 70
A területen található cégek közös gazdasági 65 66 63 66
kapcsolatai
Az ott élők hasonló információs—kommuni- 64 63 65 76
kációs szokásai, csatornái
Az ott élők közös hagyományai, tradíciói 62 60 56 63
Az ott élők társadalmi, szociális hasonlósága 60 60 56 63
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás jellemz ők a ...
- 33
Az ugyanezen kritériumokkal mért kistérség-fogalom értelmezésében szintén ki-
emelt szerepe van a földrajzi szempontoknak, azonban — szemben a régió-
értelmezéssel — a kistérségben él ők közös érdeke és tradíciói ugyanolyan súlyúak,
mivel a kisebb területi integráció inkább rendelkezik az emberi közösség jellegze-
tességeire (hagyomány, érdek) utaló vonásokkal (2. táblázat). A megyék közötti
szignifikáns eltérések azt mutatják, hogy mindkét fogalom esetében azon kritériu-
mok megítélése eltérő , amelyek a társas együttélés sajátosságait (szociális—társa-
dalmi hasonlóság, hagyomány, érdek) tartalmazzák. A százfokozatú skálára transz-
formált átlagok szerint leginkább a Csongrád megyében él ők, legkevésbé pedig a
Békés megyeiek tartják fontosnak a közösségi—társadalmi szempontokat a régió
illetve a kistérség fogalmának értelmezésénél.
2. TÁBLÁZAT
Ön szerint a felsoroltak mennyiben tartoznak a kistérség lényegéhez?*
(In Your Opinion, How Closely Do the Listed Elements Belong to the Essence
of the Micro-Region?)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
A területek földrajzi összetartozása 76 75 77 75
Az ott élők közös érdeke 75 80 70 77
Az ott élők közös hagyományai, 73 76 67 75
tradíciói
A területek jó megközelíthet ősége 71 73 72 68
Az ott él ők hasonló információs— 69 69 71 67
kommunikációs szokásai, csatornái
Az ott él ők társadalmi, szociális ha- 67 66 64 71
sonlósága
A területen található cégek közös 66 67 67 65
gazdasági kapcsolatai
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A főkomponens-analízis azonos logika alapján rendezte két típusba a régió illetve
a kistérség értelmezését. Mindkét esetben jelent ősen nagyobb magyarázott
varianciával bír a „társadalmi" értelmezés-típus, amelyben a közös hagyományok-
nak van a legnagyobb, míg a gazdasági kapcsolatoknak a legkisebb súlya.
A százfokozatú skála átlagainak megfelel ően a régió illetve a kistérség fogalmi
típusai közül mindkét esetben csak a „társadalmi" értelmezési típus átlagosnál na-
gyobb elfogadásában, illetve elutasításában van különbség a megyék között: a
Csongrád megyeiekre az el őbbi, míg a Békés megyében élőkre az utóbbi a jellem-
ző. A megyei almintákon belül, külön-külön vizsgált regressziós modellek egyik
tanulsága, hogy a régió és a kistérség értelmezései közül a „földrajzi" típust mind-
egyik megyében jobban magyarázzák a független változók, mint a „társadalmi"
fogalmi értelmezést. A másik tanulság, hogy a magyarázó változók minden esetben
a Bács-Kiskun megyeiek régió- és kistérség értelmezésére vannak a legnagyobb, a
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
34 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
csongrádiakéra pedig a legkisebb hatással. A szignifikáns független változók közül
a lakóhely szerepe egyértelmű: a „földrajzi" régió- és kistérség-értelmezéssel törté-
nő azonosulást mindhárom megyében jobban valószín űsíti, ha valaki községben él.
A lokális és a térségi köt ődés elemei
A tágabb vagy szűkebb lakóhelyhez köt ődés szubjektív és objektív elemei közül
15 lehetséges kapcsolódási indokot vizsgáltunk. A régióhoz való ragaszkodás leg-
inkább meghatározó elemei (50 pont feletti átlagértékekkel) a környezet esztétikája
és a lokálpatriótizmus mellett a rokoni és baráti kapcsolatok, legkevésbé a szabad-
idő eltöltésének kedvez ő lehetőségei és az anyagi jellegű feltételek (az elköltözés
pénzügyi fedezete, telek- és ingatlan árak) hiánya voltak. A megyéhez és a kistér-
séghez való köt ődést ugyanezek jellemzik, de az indoklások egyetértési átlagai
magasabbak. Úgy véljük, hogy a megye és a kistérség közel azonos megítélése azt
jelzi, hogy a lakosság nem különíti el a két kategóriát. A konkrét lakóhelyhez, azaz
a településhez való viszony egyértelm űen mást jelent az emberek számára. Megn őtt
az 50 pont feletti indoklások száma, illetve olyan indoklások váltak fontossá, ame-
lyek a mindennapi élettel kapcsolatosak (házasság, munkahely, megélhetés, közle-
kedés).
A legtöbb esetben szignifikáns megyénkénti eltérések érdekes trendeket jeleznek.
A régió, a megye és a kistérség esetében a legtöbb indoklásnál a Bács-Kiskun me-
gyében élők átlaga a legalacsonyabb, míg a Csongrád megyeiek átlaga a legmaga-
sabb. A településhez való kötődés intenzitása viszont a Békés megyeiek körében a
legalacsonyabb, els ősorban az egzisztenciális és infrastrukturális feltételekre vonat-
kozó indoklások esetében (környezet, szellemi köt ődés, a település fejlettsége,
közlekedési viszonyok, munkalehet őség, megélhetés, a gyerekek jöv ője, szabadidős
lehetőségek, ingatlanárak).
A külön-külön elvégzett főkomponens-analízis mind a négy esetben (régió, me-
gye, kistérség, település) azonos logikájú „köt ődés-típusokat" eredményezett
(3. táblázat). Ez azt jelenti, hogy a három megye lakossága azonos tartalmi megkö-
zelítéssel viszonyul a lakókörnyezet különböz ő szintjeihez. A legnagyobb magya-
rázott varianciával rendelkez ő infrastrukturális típusokban olyan indoklások
együttes preferálása szerepel, amelyek a lakóhelyi környezet min őségi jellemzőire
vonatkoznak (közlekedés, fejlettség, esztétikum, a szabadid ő eltöltésének lehet ősé-
gei). Az „infrastrukturális" típusnál jelent ősen alacsonyabb, de közel azonos varian-
ciájú másik két főkomponensbe tartozó indoklások logikája mindegyik szint esetében
egyértelmű: a munkahely és megélhetés mellett („munkahely") a családi—rokoni és
ismerősi szférára vonatkozó köt ődések („család-kapcsolat") alkotnak külön típusokat.
A régió, a megye és a kistérség esetében a negyedik f őkomponensben az elköltözés-
hez szükséges anyagiak hiányát hangsúlyozó és a lokálpatriotizmust (a lakóhely sze-
retetét) elutasító (negatív faktorsúly) „anti-köt ődések" fogalmazódnak meg. A tele-
pülési szint negyedik főkomponense ugyanezeket az elemeket tartalmazza, de
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 35
ellenkező előjellel: a lakóhely iránti szeretet és a tágabb-sz űkebb emberi kapcsola-
tok pozitív, míg az elköltözés szándékát feltételez ő kijelentés negatív súllyal van
jelen („nem elköltöző" típus).
A különböző lakóhelyi környezethez való köt ődés azonos logikájú „köt ődés-
típusai" együttes szervez ő désének figyelembevétele során a 16 főkomponens bevo-
násával másodlagos fő komponens-analízist végeztünk. Az eredmények egyértel-
műen igazolják, hogy az eltér ő lakókörnyezeti szintekhez való köt ődés azonos
logikájú szervez ődései nem függetlenek egymástól.
A másodlagos főkomponensek megyei score-átlagai jelent ős eltéréseket mutat-
nak: a Csongrád megyeiket az „infrastruktúra" és a „munkahely" típus az átlagosnál
jobban, míg a Békés megyében él ő ket az átlagosnál kisebb mértékben jellemzi. A
tárgyi—gazdasági feltételrendszer átlagosnál kisebb mérték ű preferálása mellett más
eredmények is alátámasztják, hogy a Békés megyeiek inkább érzelmileg ragasz-
kodnak tágan értelmezett (település—régió) lakókörnyezetükhöz: a családi—rokoni
kötő dések („család-kapcsolat") csak az itt él ő ket jellemzik a régió átlagánál na-
gyobb mértékben. Mindez együtt jár az elköltözési szándékot és a lakóhely szere-
tetét tartalmazó „elköltöz ő " típus elutasításával. A Csongrád megyében él ők kötő-
dése bizonyos értelemben „hideg", mivel a megélhetési és infrastrukturális szem-
pontokat preferálják leger ő sebben, ám hozzájuk képest a Bács-Kiskun megyeiek
viszonyulása még inkább elgondolkodtató, mert csak az itt él őket jellemzi az „el-
költözés" típus átlagosnál er ősebb preferálása.
3. TÁBLÁZAT
Az egyes területi szintekhez való köt ődés alapján elkülönített típusok
(Types Designated by the Belonging to the Individual Territorial Levels)
A régióhoz való köt ődés alapján elkülönített típusok
„Infrastruktúra" „Család-kapcsolat" „Munkahely" „Elköltöző"
(43,0) (8,2) (7,8) (7,2)
A település Emberi kapcsolatok Munkalehetőség, Az elköltözés-
fejlettsége munkahely hez szükséges
pénz hiánya
Szép környezet Házasság Megélhetés A lakóhely,
szeretete (-)
Jó közlekedés Egészségi állapot Szellemi kötődés Szép környezet
(-)
Szabadidős A gyerekek jövője A lakóhely
lehetőségek szeretete
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
36 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
A megyéhez való köt ődés alapján elkülönített típusok
"Infrastruktúra" „Munkahely" „Család- „Elköltöző"
(38,9) (8,9) kapcsolat" (8,2) (7,5)
A település Munkalehetőség, Rokoni Az elköltözéshez
fejlettsége munkahely kapcsolatok szükséges pénz
hiánya
Szép környezet Megélhetés Házasság Szép környezet
(-)
Jó közlekedés Szellemi kötődés A gyerekek A lakóhely
jövője szeretete (-)
Szabadidős A lakóhely Emberi kapcso-
lehetőségek szeretete latok
Egészségi Egészségi állapot
állapot
Telek- és Szabadidős
ingatlanárak lehetőségek (-)
A kistérséghez való köt ődés alapján elkülönített típusok
_Infrastruktúra" „Család-kapcsolat" „Munkahely" „Elköltöző"
(36,7) (8,7) (8,3) (7,9)
Szép környezet Rokoni kapcsolatok Munkalehetőség Az elköltözéshez
szükséges pénz
hiánya
A település Házasság Megélhetés Telek - és
fejlettsége ingatlanárak
Kedvező Egészségi állapot Szellemi kötődés
szabadidős
lehetőségek
Jó közlekedés Emberi kapcsolatok
A lakóhely A gyerekek jövője
szeretete
A településhez való köt ődés alapján elkülönített típusok
"Infrastruktúra" „Család-kapcsolat" „Munkahely" „Nem elköltöző"
(28,5) (10,0) (9,4) (8,7)
A település Házasság Munkalehetőség A lakóhely sze-
fejlettsége retete
Kedvező A gyerekek jöv ője Megélhetés Az elköltözéshez
szabadidős szükséges pénz
lehetőségek hiánya (-)
Szép környezet Rokoni kapcsolatok Szellemi kötődés Emberi
kapcsolatok
Jó közlekedés Egészségi állapot Rokoni
kapcsolatok
Forrás: Identitás vizsgálat a Dél Alföldi Régióban 1999.
- -
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 37
A regressziós modellek azt támasztják alá, hogy a három megye közül a Békés
megyeiek esetében mindegyik „kötődés-típust" nagymértékben befolyásolják a
bevont független változók, míg Bács-Kiskun megyében — a személyes kapcsolati
típus kivételével — a magyarázó változók hatása a legkevésbé er ős. A függőnek
tekintett másodlagos főkomponensek közül a „család-kapcsolat" esetében mindhá-
rom megyében magas a magyarázott variancia-hányad, s nem meglep ő, hogy külö-
nösen a házas családi állapot és a lakóhelyhez való „h űség" a régió mindegyik
megyéjében meghatározza a családi—rokoni köt ődések hangsúlyozását. Az elköltö-
zési szándékot („elköltöz ő" típus) minden almintában (megyében) szignifikánsan
növeli, ha a válaszadó házas, s két megyében (Bács-Kiskun és Csongrád) az élet-
kornak is szerepe van: a fiatalság valószín űsíti az elköltözési szándékot. A telepü-
lés, mint lakóhely (szignifikáns) befolyásoló hatása ellentmondásos: a születésükt ől
fogva a településen él ők Csongrád megyében inkább elköltöznének, míg Békés
megyében ellentétes trend érvényesül. A közlekedés, a fejlettség, más szóval az
„infrastrukturális" tényez ők, mint kötődési szempontok megítélését csak Békés
megyében befolyásolják nagymértékben a szocio-kulturális jellemz ők. A három
megye közös sajátossága, hogy az „egyházh ű" változó mindegyik modellben szig-
nifikáns volt. A látszólag meglep ő állítás — a lakókörnyezet infrastrukturális jellem-
zői annál inkább köt ődési szempontok, minél inkább vallásos valaki — magyarázata
vélhetően a vallásosság más szocio-kulturális jellemz őkkel való kapcsolatával ma-
gyarázható. Mivel az intenzíven vallásos emberek körében felülreprezentáltak az
inaktívak és a kevésbé iskolázottak, logikusnak t űnik, hogy a Bács-Kiskun és a
Békés megyei modellekben az „infrastruktúra" köt ődési típusra az aktív foglalkozá-
si státusz és a fels őfokú végzettség hatása negatív. Mindez arra utal, hogy nem a
vallásosság szerint elkülönült csoportok tényleges vallásosságának, hanem a mö-
göttes jellemzőknek van befolyásoló hatása.
A foglalkoztatottság, mint köt ődési szempont („munkahely" főkomponens) ma-
gyarázatában mindhárom megyei modellben szignifikáns a foglalkozási aktivitás
hatása: az aktív dolgozói státusz inkább valószín űsíti ennek a kötődési típusnak a
preferálását. A lakókörnyezethez való köt ődésben egyértelműen Békés megyében
jelenti a leginkább meghatározó tényez őt a munka világa. Ezt nemcsak a magas
magyarázott variancia-hányad (43,6%), hanem az is jelzi, hogy hét szocio-
kulturális változónak is szignifikáns hatása van. (A következ ő jellemzőkkel leírható
személyek körében valószín űsíthető a foglalkoztatottság—megélhetés, mint köt ődési
szempont preferálása: aktívak, házasok, fiatalok, n ők, községi lakosok, születésük
óta a lakóhelyükön él ők, nem vallásosak.)
Mint láttuk, a régióhoz, megyéhez és a kistérséghez való köt ődés — egyre növek-
vő mértékben — közel azonos struktúrájú, míg a lakóhelyi kapcsolódásban „megje-
lenik" a konkrét életfeltételek preferálása. Az emberek életében a település szerepe
a globális értékelésben is érvényesül, mivel az „Összességében hogy érzi magát?"
kérdésre a lakóhely kapta a legmagasabb pozitív értékelést (81 pont), de a másik
három tágabb környezetre vonatkozó átlag is igen magas (76-78 pont). A megyei
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
38 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
alminták szignifikáns eltérései egyértelm ű sorrendet mutatnak mindegyik esetben,
mivel — a dél-alföldi régió egészéhez viszonyítva — a régió, a megye, a kistérség és
a lakóhely több szempontú min ősítése Csongrád megyében a legjobb, s Békés me-
gyében a legrosszabb.
A területi—lakóhelyi kötődésre vonatkozó másik kérdésünkre — „Milyen jelent ő-
ségűek az Ön életében az alábbiak?" — adott válaszok transzformált átlagai azt
igazolják, hogy a régióban élők a fokozatosan táguló lakókörnyezet minden elemét
fontosnak tartják (74-85 pont) (4. táblázat). A lokálpatriotizmus és a „természetes"
nacionalizmus következménye, hogy a konkrét lakóhely illetve az ország jelent ősé-
gének megítélése kiemelkedik a közel azonos átlaggal jellemezhet ő egyéb környe-
zeti szintek közül. A megyék közötti különbségek közül megemlíthetjük, hogy a
Bács-Kiskun megyeiek számára a kistérség és Európa kevésbé, míg a Csongrád
megyeiek számára az „utca" inkább fontos, mint a másik két megyében.
4. TÁBLÁZAT
Milyen jelent őségűek az Ön életében az alábbiak? Értékeljen fontosság szerint! *
(How Important Are the Below-Listed in Your Life? Evaluate Them by Order
of Importance!)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
Az ország, amelynek állampolgára 85 83 88 85
A város vagy falu, ahol él 83 81 82 85
A tágabb kontinens (Európa), ahol 78 76 81 80
élünk
Az utca, ahol lakik 78 76 77 80
A település, ahol dolgozik vagy 74 73 73 77
tanul
A kistérség, ahol lakik 74 69 77 78
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A területi hovatartozás különböz ő szintjeit szubjektív jelent őség alapján besoroló
hat változó két, jól elkülönül ő típusba szervez ődött. Lényegesen nagyobb magyará-
zott variancia-hányad jellemzi az els ő főkomponenst („közvetlen környezet"),
amelyben a közvetlen lakóhely és a kistérség jelent őségének együttes preferálása,
míg a másik típusban az állampolgárság és az európaiság területi fontossága van
jelen. A megyéket csak ez utóbbi típus osztja meg, mivel a Békés megyében él őkre
a nemzeti és európai keretek jelent őségének az átlagosnál nagyobb, a Bács-Kiskun
megyeiekre az átlagosnál kisebb megítélése jellemz ő.
A regressziós modellek közül csak Békés megyében és csak az egyik esetben
(„közvetlen környezet") magyarázóak jelent ősebb mértékben a szocio-kulturális
jellemzők. A magyarázó tényez ők közül mindegyik megyében szignifikáns az is-
kolai végzettség hatása, pontosabban, az alacsony iskolázottság (legfeljebb szak-
munkásképző) a régióban egységesen befolyásolja a szűkebb lakóhely jelentőségé-
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 39
nek felértékelését. A közvetlen környezet pozitív értékelésében Bács-Kiskun és
Békés megyében is szignifikáns a településhez való köt ődés, vagyis az a tény, hogy
valaki születését ől fogva ugyanazon a településen él nagymértékben valószín űsíti,
hogy számára nem közömbös sz űkebb lakóhelyi környezete. Annak ellenére, hogy
konkrét magyarázatot csak hipotetikus szinten tudnánk megfogalmazni, mégis
megemlítjük, hogy a másik független változó esetében („tágabb környezet") szintén
Bács-Kiskun és Békés megyében szignifikáns befolyásoló tényez ő a felekezeti
hovatartozás: a református vallás inkább kizárja a tágabb területi hovatartozás fon-
tosságának elismerését.
A lokálpatriotizmus jellemz ői
Már az eddigiekben is többször utaltunk a lakóhelyhez való ragaszkodás termi-
nusra, pontosabban a lokálpatriotizmusra. A hétköznapi és a „hivatalos" megköze-
lítés2 egyaránt magában foglalja az érzelmi jelleg ű viszonyulást („szeretet"), ezért
már a kérdésben jelöltük a fogalom ismert jellemz őjét és négy másik értelmezési
dimenziót is szerepeltettünk.
A lokálpatriotizmus feltételezett tartalmi kritériumai közül három esetben (kultu-
rális, gazdasági, szociális) inkább a megosztottság jellemzi a régió lakosságának
fogalomértelmezését, míg a negyedik esetben már egyértelm ű többség zárja ki a
politikai tevékenységet illetve magatartást a terminus meghatározásából (5. táblá-
zat). Az emberek többsége számára a politikamentes lokálpatriotizmus inkább kul-
turális, gazdasági és szociális tartalmú, de az 53-59%-os „igen" válaszok aránya
nem tükröz kizárólagos egyetértést. A három megyei alminta válaszainak — szigni-
fikáns — eltérése arra utal, hogy leginkább a Csongrád megyeiek, a legkevésbé
pedig a Bács-Kiskun megyében él ők vélik azt, hogy a felsorolt négy „társadalmi
alrendszer" cselekvésében és magatartásában része lenne a lokálpatriotizmusnak.
5. TÁBLÁZAT
Ön szerint hogyan jelentkezik a lokálpatriotizmus, a lakóhely fokozottabb szeretete?*
(How Do You Think Local Patriotism, a More Intensive Affection Towards the
Place of Residence is Demonstrated?)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
Kulturális tevékenységben, 59 54 63 61
magatartásban
Gazdasági tevékenységben, 54 48 55 60
magatartásban
Szociális tevékenységben, 53 50 50 60
magatartásban
Politikai tevékenységben, 39 32 39 48
magatartásban
* Az „igen" válaszok százalékos megoszlása.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
40 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
A négy tartalmi kritérium bevonásával elvégzett klaszteranalízis két olyan cso-
portra osztja a régió lakosságát, melyek alapvet ően eltérnek a lokálpatriotizmus
megítélésében. A nagyobb elemszámú csoportban (a minta 59 százaléka: „gyenge
lokálpatrióták") még a fogalom magyarázatába leginkább beemelt kulturális szem-
pont egyetértési aránya is csak 33%, míg a másik csoport 83%-a a politikai tevé-
kenységet illetve magatartást is a lokálpatriotizmus fogalmához sorolja („er ős"
lokálpatrióták) (6. táblázat).
6. TÁBLÁZAT
A lokálpatriotizmus fogalmának értelmezése alapján elkülönült két klaszter jellemz ői *
(Characteristics of the Two Clusters Designated by the Comprehension
of the Concept of Local Patriotism)
„Gyenge" lokálpatrióták „Erős" lokálpatrióták
59% 41%
Kulturális tevékenységben, 33 96
magatartásban
Politikai tevékenységben, 9 83
magatartásban
Gazdasági tevékenységben, 25 93
magatartásban
Szociális tevékenységben, 23 96
magatartásban
*Az „igen" válaszok százalékos megoszlása, illetve a klaszterek aránya a mintában.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A kijelentések százalékos megoszlásához hasonlóan, a lokálpatriotizmus sz űk ér-
telmezése leginkább (62%) a Bács-Kiskun megyeiekre, legkevésbé (54%) a Csong-
rád megyében él őkre jellemz ő.3 A regressziós modellek alapján kijelenthetjük,
hogy a szocio-kulturális jellemz ők a három megye közül egyikben sem — legkevés-
bé Csongrád megyében — játszanak meghatározó szerepet abban, hogy valaki a
„tág" vagy a „szűk" lokálpatrióta csoportba tartozik (a magyarázott variancia-
hányad csupán 2,0-5,5%). A lakóhelyi lokálpatriotizmust a régióban él ők inkább
erősnek, mint gyengének vélik (65 pont), azonban Bács-Kiskun és Csongrád me-
gyéhez képest Békésben ez az átlag alacsonyabb (59 pont).
Nem meglepő, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén a lakóhely elhagyására
vállalkozók aránya szintén Békés megyében a legmagasabb (26%), de nem ala-
csony a régió egészét tekintve sem, mivel, ha elegend ő pénze lenne, minden ötödik
válaszadó (21%) elköltözne jelenlegi településér ől.
A lakóhelyet változtatók/lakóhelyváltoztatásra vállalkozók relatív többsége (34%)
valamelyik dunántúli településre költözne, emellett még a dél-alföldi városok meg-
nevezése volt számottev ő (20%). A költözési célok nagymértékben eltérnek a há-
rom megyében: a Bács-Kiskun megyeiek a Dunántúl (22%) mellett els ősorban
valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyet (21%) vagy várost (16%) választanák, míg
a Békés megyei mobilitás els ősorban a Dunántúlra (49%) irányulna. A régió másik
két megyéjéhez viszonyítva Csongrád megyéb ől nagyobb arányban költöznének a
fővárosba (17%), s kevesebben mennének valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyre
(7%) (7. táblázat).
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 41
7. TÁBLÁZAT
Ha elköltözne, hova menne?*
(If You Moved Out, Where Would You Go?)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
A Dunántúl településeire 34 22 49 29
Valamelyik dél-alföldi városba 20 16 22 25
Valamelyik dél-alföldi megyeszékhelyre 14 21 14 7
A fővárosba 10 7 6 17
Külföldre 10 13 3 11
Az Alföld más településére 5 5 6 4
Valamelyik dél-alföldi faluba 4 7 0 6
Nem tudja 4 10 1 1
*Oszlopszázalékban.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A lokálpatriotizmus jelenlétét legkevésbé érzékel ő és a lakóhelyükről leginkább
elköltözni vágyó Békés megyeiek statisztikailag is jelent ősen — szignifikánsan —
gyakrabban foglalkoznak sz űkebb (település) és tágabb (kistérség, megye, régió)
lakókörnyezetükkel, mint a másik két megyében él ők. A Bács-Kiskun megyeieket —
a régió egészéhez viszonyítva — következetesen alacsony átlagok jellemzik, azon-
ban mind a megyékre, mind a régióra igaz, hogy az emberek inkább ritkábban, mint
gyakran gondolnak lakókörnyezetükre (50 pont alatti átlagok).
Értékek a lakókörnyezetben
A helyi társadalom értékrendje összetett és soktényez ős probléma, melynek rész-
letes vizsgálatára nem vállalkozhattunk. A kés őbbi kutatások megalapozását azon-
ban elő segíthetik azok az eredmények, amelyek egy sajátos megközelítésben a lakó-
helyen élők különböző szempontok szerinti értékelésére vonatkoznak. Úgy véljük,
hogy az egyes emberek lakossági elfogadását minősítő szubjektív ítéletek jól tükrözik
a régió, illetve a megyék lakóhelyi értékrendjének bizonyos sajátosságait.
A két lakókörnyezeti szintre vonatkozó kérdéseink közül a konkrét település ese-
tében olyan kritériumokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt a lakóhelyhez való
kötődésre (származás, beköltözés), illetve az effektív tör ődésre (sokat tesz a tele-
pülésért), másrészt státusz-jellemz őkre (iskolázottság, vezetés, politikai funkció,
egzisztenciális helyzet, vallásosság) vonatkoztak. Az átláthatóság problémája miatt
a régióra vonatkozó kérdésben nem a szempont csoport, hanem a területi hovatarto-
zás különböző kritériumainak megítélése szerepelt.
Az eredmények szerint a régióban él ők többsége (59 pont feletti átlagok) véli úgy,
hogy a településen él ők elismerésében leginkább a lakóhelyi köt ődés, a helyi veze-
tői pozíció, az iskolázottság valamint a biztos anyagi háttér számít (8. táblázat).
Ezekkel szemben a beköltözés vagy visszatelepülés, a vallásosság és a pártelkötele-
zettség kevésbé fontos tényez ők (31-49 pont). A régió átlagához viszonyítva, a
helyi elismertség szempontjából Békés megyében a közigazgatási és pártvezet ői
státuszt fontosnak, míg Csongrád megyében kevésbé fontosnak tartják az ott él ők.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
42 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
8. TÁBLÁZAT
Lakóhelyén az egyes emberek elismerésében mennyire számít az, hogy,
ha valaki(nek).. .*
(The Recognition of an Individual in His/Her Place of Residence Depends
on How the Individual...)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
Sokat tesz a faluért/városért 70 73 68 68
Sok pénze van 69 68 71 66
A falu/város vezetői közé tartozik 66 65 75 58
Iskolázott 65 67 61 65
Családja régóta él a településen 59 61 56 59
Valamilyen pártfunkciója van 49 49 56 41
Vallásos 32 38 24 33
A városból vissza/kitelepült vagy a 31 32 24 34
faluból betelepült/ beköltözött
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: egyáltalán nem, 100: sokat számít.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A lakóhelyi elismertség fő komponens-analízis segítségével kialakított három tí-
pusa közül a vezető i és pártfunkciókat az egzisztenciális biztonsággal összekap-
csoló „elit" esetében legmagasabb a magyarázott variancia. A második típus („lo-
kálpatrióta") a lakóhelyhez való köt ődést és a vallásosságot képviseli, míg a har-
madik az iskolázottságot a lakóhely problémáival való tör ődéssel köti össze („ér-
telmiségi").
A megyei almintákat jellemz ő score-átlagok azt igazolják, hogy a lakóhelyi elis-
mertséget tekintve a Békés megyeiek a vezet ői státuszt („elit") az átlagosnál job-
ban, míg a lakóhelyhez való köt ő dést („lokálpatriotizmus") kevésbé vélik lénye-
gesnek. A másik két megyei almintában viszont pozitív a lakóhelyhez való köt ődés
típusának score-átlaga, ami arra utal, hogy az itt él ők a régió átlagánál fontosabb-
nak tartják a lokálpatriotizmust a helyi lakosság értékrendjében. (A Csongrád me-
gyeieket ezen kívül még az is jellemzi, hogy a vezet ői pozíciót kevésbé tekintik
presztízs-szempontnak).
A szocio-kulturális jellemz ő k csak Békés megyében befolyásolják számottev ően
az „elit" típusú elismertséget. A „lokálpatrióta" típus elfogadását, illetve elutasítását
azonban itt módosítják legkevésbé a független változók. Mivel a „lokálpatrióta"
típusban a lakóhely iránti ragaszkodás a vallásossággal kapcsolódik össze, logikus,
hogy a nem ateista csoportba való tartozás mindegyik megyében valószín űsíti a
típus preferálását. További sajátosság, hogy a független változók mindhárom me-
gyében igen csekély mértékben befolyásolják az „értelmiségi" vélemény-típust.
A regionális elismertséget tekintve egyáltalán nem számít, hogy valaki melyik
megyében vagy országrészben él, s annak sincs meghatározó szerepe, hogy budapesti
vagy valamely szomszédos országból származik-e (20 és 35 pont közötti átlagok)
(9. táblázat). A túlzottan Budapest-központú Magyarországon a megyékhez illetve
régiókhoz való tartozásnál valamivel fontosabbnak tekintett f ővárosi eredet meg-
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 43
ítélése még érthet ő, de a szomszédos országból való származás indoklásakor már
feltételezésekre vagyunk utalva. Valószín ű, hogy a lakosság rejtett xenofóbiája
fejeződik ki a határon túlról Magyarországra áttelepült magyarság helyzetét kedve-
zőnek tartó nézetben (ebben vélhet ően az áttelepülteknek ténylegesen vagy feltéte-
lezetten juttatott kedvezmények játszanak szerepet). A megyék közötti eltérések
szignifikánsak: a Bács-Kiskun megyében él ők következetesen kevésbé vélik azt,
hogy a régióban hozzájárul az elismeréshez, ha valaki valamilyen nagyobb területi
egység lakója, míg a Békés megyeiek az átlagosnál nagyobb mértékben gondolják ezt.
9. TÁBLÁZAT
A régióban Ön szerint az egyes emberek elismerésében mennyire számít, hogy... *
(How Much Do You Think the Recognition of an Individual
in the Region Depends on...)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
Fővárosi 35 25 45 39
Valamely szomszédos országból
33 25 37 40
származó
Dunántúli 25 17 38 23
Alföldi 23 15 34 21
Dél alföldi
- 23 16 31 21
Csongrád megyei 22 14 30 23
Tiszántúli 22 14 30 19
Bács-Kiskun megyei 21 17 28 18
Békés megyei 20 12 32 18
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: egyáltalán nem, 100: sokat számít.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A régióra vonatkozó, a nagyobb területi egységhez való tartozás alapján alkotott
elismertség-típusok egyikében („regionális") az alföldi és a tiszántúli származást,
míg a másikban („idegen") — lényegesen alacsonyabb magyarázott varianciával — a
dunántúli területhez, a fővároshoz illetve a szomszédos országok valamelyikéhez
való tartozás együttes preferálását figyelhetjük meg. A Bács-Kiskun megyében
élőkre mindkét típus az átlagosnál kevésbé jellemz ő, viszont a Békés megyeiek a
régió egészénél jobban preferálják a „regionális" elismertség-típust.
A lakóhelyi elismertséghez hasonlóan a megyei alminták regressziós modelljei
szintén azt mutatják, hogy a szocio-kulturális jellemz ők csak kismértékben magya-
rázzák a regionális szintre vonatkoztatott származási típusokat. A magyarázott
variancia-hányadok azonban arra utalnak, hogy a tágabb földrajzi kategóriákhoz
való tartozás („idegen") megítélésében mindegyik megyében nagyobb szerepe van
a független változóknak. Bár a regionális elismertségnek a vallásosság vagy a fele-
kezeti hovatartozás nem volt kritériuma, mégis figyelemre méltó, hogy az „idegen"
típus esetében mind a három megyei modellnél a felekezet illetve a vallásosság
egyike a szignifikáns magyarázó változóknak. További vizsgálatokat igényel az a
feltételezésünk, hogy a nem a közvetlen környezethez tartozók befogadásában a
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
44 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
vallásosságnak Békés és különösen Csongrád megyében inkább negatív, Bács-
Kiskun megyében inkább pozitív hatása van.
Elvárások — a régió és az Európai Unió
A kutatás kérdőívében 15 olyan feladat értékelése is szerepelt, amely a szervez ő-
dő régió főbb tennivalói közé sorolható. A lakosság minden célt inkább jónak, mint
rossznak vélt (50 pont feletti átlagok), leginkább a munkahelyb ővítő és az egész-
ségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozó célok prioritása a jellemz ő (65-65 pont).
A megyék közötti szignifikáns eltérések arra utalnak, hogy Békésben a szakképzett
fiatalok elhelyezkedését és a civil szervez ődéseket kevésbé támogatják, mint más
regionális fejlesztési célokat (10. táblázat).
10. TÁBLÁZAT
Kéjük, min ősítse a régió fejlesztési céljait!*
(Please, Evaluate the Development Objectives of the Region)
Régió Bács- Békés Csongrád
Kiskun
Szakképzettséget szerzett fiatalok munka- 65 64 59 71
helyi megfelelésének elősegítése
Egészségfejlesztő mozgalom támogatása 65 63 64 67
Regionális munkaerő-piaci információs 63 63 59 67
rendszer kialakítása
Felnőttképzési szakemberek képzése 63 63 63 64
Helyi, kistérségi és regionális sajtó, televí-
zió, Internet honlap működtetésének, hoz- 60 60 60 60
záférhetőségének támogatása
Az értelmiség és a gazdasági—politikai
menedzsment felkészítése az EU csatlako- 60 59 56 63
zással kapcsolatos feladatokra
Az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek 60 60 57 62
társadalmasítása, elterjesztése
A helyi közösségszervez ődés elősegítése 55 56 50 58
A tanyás térségek informatikai fejlesztése 54 55 53 54
A távoktatás fejlesztése 53 57 48 54
A tanyás térségek szociális problémáinak 53 58 49 53
enyhítése tanyagondnok alkalmazásával
„Többnyelvű régióért" program 53 54 55 51
Civil szervezetek támogatása, regionális 51 57 48 50
szerveződésük elősegítése
Határon túli magyarok, határainkon belüli
nemzetiségek és etnikumok anyanyelvi,
kulturális identitásának meg őrzését, az 51 54 54 47
anyaországgal való kapcsolatok ápolását
segítő program
Távmunka végzés ösztönzése a régióban 50 54 48 50
*Százfokozatú skálára transzformált értékek: 0: nagyon rossz, 100: kiváló.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemzők a ... 45
A célok bevonásával elvégzett főkomponens-analízis két preferálási típust külö-
nített el (11. táblázat). A lényegesen nagyobb magyarázott varianciával bíró els ő
típus — melynek az átlagosnál gyengébb támogatása Békés megyére jellemz ő — a
munkaerő-piaci pozíciók javítását s ezzel együtt az informatikai fejlesztéseket he-
lyezi előtérbe. A második típus sajátossága az uniós csatlakozás és a civil szervez ő-
dések együttes preferálása; ez egyedül Bács-Kiskun megyében er ősebb a régió
átlagánál.
11. TÁBLÁZAT
A régió fejlesztési céljainak preferálása alapján elkülönített típusok
(Types Designated by the Preference of the Development Objectives of the Region)
„Munka és informatika" (51,1) „EU-csatlakozás és civil társadalom" (8,5)
Szakképzettséget szerzett fiatalok... Többnyelvű régióért program
Felnőttképzési szakemberek képzése Az EU-val kapcsolatos ismeretek társadal-
masítása
Egészségfejlesztő mozgalom Az értelmiség és a menedzsment felkészíté-
se az EU csatlakozásra
Regionális munkaerő-piaci informá- Határon túli és hazai kisebbségek identitá-
ciós rendszer... sának megőrzése
Távmunka végzés ösztönzése a Civil szervezetek támogatása
régióban
A távoktatás fejlesztése A helyi közösségszervez ődés elősegítése
Tanyás térségek informatikai
fejlesztése
Helyi tömegkommunikáció és
Internet működtetése
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
A Dél-Alföldi Régió központjának szerepére a három megye lakossága leginkább
(53%) Csongrád megye székhelyét, Szegedet tartja megfelel őnek. Lényegesen
kisebb ugyan, de azért még jelentős a Kecskemétet (27%) és Békéscsabát (10%)
említők aránya is. Saját megyeszékhelyükre leginkább a Csongrád (85%) és a Bács-
Kiskun megyeiek (57%) voksoltak, míg a békésiek inkább Szegedet választották,
mint Kecskemétet.
Szeged kiemelt preferálásában valószín űleg az is szerepet játszik, hogy a régióban
élők véleménye szerint Csongrád megye rendelkezik a legjobb infrastrukturális és
innovatív adottságokkal.
Napjaink hazai tömegkommunikációjának egyik állandó témája az ország Európai
Uniós csatlakozása. A Dél-Alföldi Régió lakossága az ország EU-tagságának in-
kább hátrányait, mint el őnyeit valószínűsíti, mivel elsősorban a meglévő szociális
és területi egyenl őtlenségek növekedésére számít. A lakosság nem fűz reményeket
sem a nyugdíjasok, sem a pályakezd ők helyzetének jobbra fordulásához, s nem hisz
a vidék és a megyék országon belüli pozícióinak javulásában sem (50 pont alatti
átlagpontok) (12. táblázat).
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
46 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
12. TÁBLÁZAT
Véleménye szerint igazak vagy hamisak a következ ő állítások? *
(In Your Opinion, are the Following Statements True or False?
Ha Magyarország tagja lesz az Régió Bács- Békés Csongrád
Európai Uniónak... Kiskun
nagyobb lesz a különbség gazdagok 71 68 79 68
és szegények között
Budapest szerepe megn ő az ország 70 66 74 68
életében
nagyobb lesz a különbség a keleti és 60 58 66 58
a nyugati országrész között
az egyes települések szerepe megn ő 57 58 61 53
az ország életében
a régiók szerepe megn ő az ország 50 52 47 50
életében
a fiatalok helyzete javulni fog 50 50 50 51
összességében jobb lesz az ország 50 50 46 52
helyzete
a vidék szerepe megn ő az ország 41 42 42 39
életében
a megyéknek nagyobb szerepe lesz 37 36 39 36
az ország életében
a nyugdíjasok helyzete javulni fog 25 28 19 25
*Az „igaz" válaszok százalékos aránya.
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
Az EU-tagság néhány lehetséges következményét megfogalmazó változók bevo-
násával elvégzett fő komponens-analízis alapján a régió lakossága egy (nagyobb
magyarázott varianciájú) „optimista" és egy „pesszimista" szcenárióra épül ő véle-
ménytípussal jellemezhet ő . Az „optimista" típus els ősorban abban bízik, hogy az
ország helyzete javulni fog, és a vidék szerepe fontosabbá válik, míg a „pesszimis-
ta" nézet képViselői mindenekelő tt az egzisztenciális és területi különbségek növe-
kedésével számolnak (13. táblázat).
Az „optimista" típus esetében nincs eltérés a megyei alminták score-átlagaitól,
azonban az EU-tagsággal kapcsolatos pesszimista jöv őképet a Békés megyében
élők inkább elutasítják. Az EU-tagság megítélését a lakosság szocio-kulturális
jellemző i egyik megyében sem befolyásolják lényegesen, de a regressziós modellek
Békésben és Csongrádban igazolták a fels őfokú végzettség érték szerepét: a diplo-
ma valószínű síti az Unióval kapcsolatos pesszimista elvárásokat, illetve az EU-
tagság optimista megítélésének elutasítását.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemzők a ... 47
13. TÁBLÁZAT
Az EU-csatlakozás megítélése alapján elkülönített típusok
(Types designated by the Evaluation of the EU-accession)
„Optimista" (28,5) „Pesszimista" (17,1)
Összességében jobb lesz az ország Nagyobb lesz a különbség gazdagok és
helyzete szegények között
A vidék szerepe megn ő az ország Nagyobb lesz a különbség a keleti és a
életében nyugati országrész között
A fiatalok helyzete javulni fog Megnő Budapest szerepe az ország
életében
A régiók szerepe megnő az ország Az egyes települések szerepe megn ő
életében az ország életében
A megyéknek nagyobb szerepe lesz az
ország életében
A nyugdíjasok helyzete javulni fog
Forrás: Identitás-vizsgálat a Dél-Alföldi Régióban 1999.
Jegyzetek
Az 1200 fő s reprezentatív mintán végzett kutatás, valamint a dél-alföldi civil társadalom helyzetét
elemző vizsgálat részletes eredményeit az MTA Regionális Kutatások Központjában megjelen ő
Discussion Papers műhelytanulmány sorozat 32. köteteként, Gál Zoltán szerkesztésében megjelen ő angol
nyelvű publikáció tartalmazza.
2
A patriotizmus (latin) eredeti jelentése hazaszeretet. A lokálpatriotizmus általános értelmezése: 1) Helyi
érdekű hazafiság; szűkebb vidék (p1. lakóhely stb.) túlbecsülése, túlhajtott szeretete. 2) A kisebb je-
lentőségű helyi érdekeknek az országos ügyek elé helyezése (Bakos 1986).
3
A megyei alminták százalékos megoszlása: Bács-Kiskun megye: „sz űk lokálpatrióta" 62%, „tág lokál-
patrióta" 38%; Békés megye: „sz űk lokálpatrióta" 58%, „tág lokálpatrióta" 42%; Csongrád megye:
„szűk lokálpatrióta" 54%, „tág lokálpatrióta" 46%.
Irodalom
A. Gergely A. (1996) Identitás és etnoregionalitás. Budapest, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont.
Bakos F. (1986) Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Bois, P. (1971) Taysans L'OUEST. Paris, Flammarion. 384. o.
Bőhm A.—Pál L. (szerk.) (1987) A helyi hatalom m űködése. Budapest, MSZMP KB TTI.
Csatári B. (1989) A Tiszazug kistérségi problémái. Kutatási jelentés, kézirat. Kecskemét, MTA RKK
Településkutató Csoport.
Csatári B. (1991) A falvak térkapcsolatai és fejlesztési lehet őségei, 1986-1990. Jász-Nagykun-Szolnok
és Bács-Kiskun megyei vizsgálatok, kutatási jelentések. Kézirat. Kecskemét, MTA RKK ATI.
Csatári B. (1999) Az identitás földrajzi térelemei. Kézirat. MTA Stratégiai Kutatások. Pécs, MTA RKK.
Csepeli Gy. (1982) Nemzeti identitás és attit űd Magyarországon a 70-es években. Politikatudományi
tanulmányok. — Polgár T. (szerk.), Budapest, Kossuth Könyvkiadó.
Csepeli Gy. (1992) Nemzet által homályosan. Budapest, Századvég.
Dessewffy T. (1996) A kedélyes labirintus. Multikulturalizmus és posztkommunizmus. — Kritika. 12. 16-19. o.
Diez-Medrano, J. (1999) Imagined Europe: National Culture, Collective Memory, and Visions of
European Integration in Germany, Great Britain, and Spain. American Sociological Association
(ASA). Association paper.
Enyedi Gy. (1991) A lokalitás szerepe a modern társadalmakban. — Juss. 4.
Erős F. (szerk.) (1996) Azonosság és különböz őség. Budapest, Scientia Humana.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
48 Murányi István — Szoboszlai Zsolt TÉT XIV. évf. 2000 s 1
Hamar A.—Murányi I.—Szoboszlai Zs. (1997) Az alföldi társadalom innovatív csoportjai. Alföld Kutatási
Program II. Szolnok.
Hankiss E. (1983) Közösségek válsága és hiánya. Társadalmi csapdák — Diagnózisok. Budapest, Mag-
vető Könyvkiadó.
Hargreaves, J. (1998) Ethno-Nationalist Movements in Europe: A Debate Nations and Nationalism. 4.
569-574. o.
Krappman, L. (1980) Az identitás szociológiai dimenziói. — Huszár T.—Léderer P. (szerk.), Budapest,
Oktatási Minisztérium.
Lázár G. (1996) A feln őtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. Többség -
kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréb ől. — Terestyéni T. (szerk.), Budapest, Osiris Kiadó-
MTA—ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.
Murányi I.—Szoboszlai Zs. (1998) Ifjúsági életmód és szokásvizsgálat Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Szolnok, MTA RKK ATI.
Murányi I.—Szoboszlai Zs. (1999) Sikeres városok, magasan, illetve alacsonyan fejlett települések az
Alföldön. Szolnok, MTA RKK ATI.
Muthien, Y.—Khosa, M. (1998) Constructing a Regional Political Identity in South Africa. — Social
Identities. 3.457-472. o.
Nánásiné Tóth É. (1996) Kötődések a városhoz. Kutatási jelentés. Kézirat. Kecskemét, MTA RKK ATI.
Pataki F. (1982) Az én és a társadalmi azonosságtudat. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.
Robbins, T.J. (1999) Community and Place Identity Ambivalence. American Sociological Association.
(ASA) Association paper.
Swarup, S. (1997) Regional and Religious Identities and Freedom: The Dilemmas of Plural Societies.
3. July—Sept. 318-334.0. —SocialAction.
Szabó 1.—Örkény A. (1998) Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány.
Weakliem, D.L.—Biggert, R. (1999) Region and Political Opinion in the Contemporary United States.
3.863-886. o. —SocialForces.
CHARACTERISTICS OF THE IDENTITY IN THE
SOUTH GREAT PLAIN
ISTVÁN MURÁNYI - ZSOLT SZOBOSZLAI
This research was made relevant by the fact that the problems of identity became
a focal point of the Hungarian social science research over recent years. Also, there
are hardly any examples in Hungarian technical literature discussing the
sociological or social geographical aspect of the identity organised by historical and
geographical belonging.
In the study, local identity is considered as an organic part of the sense of social
identity, on the basis of which the individual considers and believes him/herself a
member of a social group which is wider than the personal contact network of the
individual, and can be defined by a geographical category. During the research, the
essential aspect was what categorisation (place of residence, micro-region, county,
region) was the basis of the designation of the group, but it did not mean that
spatial determination was exclusive. The basis of local identity in our opinion is
those emotional and cognitive characteristics which define the belonging to the
group described by the given categorisation, thus the belonging to a local or
regional group also means the sense of identity with the traditions and value system
of the group.
Murányi István - Szoboszlai Zsolt :
Identitás-jellemzők a dél-alföldi régióban.
Tér és Társadalom, 14. 2000. 1. 27–49. p.
TÉT XIV. évf. 2000 s 1 Identitás-jellemz ők a ... 49
The primary objective of the research was to explore which representations of the
basic territorial categories of local and regional belongings (locality, micro-region,
county, region) are present in the thinking of the people. During the exploration
survey we thus concentrated on the comprehension of concepts in the first place,
but we also dealt with the characterisation of the value systems, in addition to a few
topical questions connected to regional development (organisation of the regions,
EU accession etc.).
The most important findings of the survey carried out in the three counties of the
South Great Plain (Bács-Kiskun, Békés and Csongrád), with an N = 1200 sample,
are as follows:
— For those who live in South Great Plain, the region and the micro-region are a
geographical rather than a socio-historical concept.
— The most dominant element clinging to the region, besides the aesthetic
environment and local patriotism, are relatives and friendships, while the least
favourable are leisure time facilities and conditions of financial character.
These also characterise the belonging to the county and the micro-region.
Further analyses justified that the population of the three counties relates to
the different levels of the living environment with the same feeling of identity.
— From among the assumed content criteria of local patriotism, in three (i.e.
cultural, economic and social) cases, the comprehension of the concept by the
population is mostly characterised by division, while in the fourth case a clear
majority excludes the political activity or behaviour from the definition of the
term. For the majority of the people, a local patriotism free from politics is
rather of cultural, economic and social content.
— The relative majority of those capable of changing their place of residence
would move to a settlement in Transdanubia, also, mentioned many times as
potential destinations were the towns of the South Great Plain.
— The majority of those living in the region believe that the acknowledgement of
the people in their own settlements mostly depends on the clinging to a
settlement, a leading local position, school education and a firm financial
background. In regional recognition it does not malter at all which county or
part of Hungary one lives in, it is not definite, either, if somebody is from Bu-
dapest or from a neighbouring country.
— The people consider the most important task of the region the expansion of
job opportunities and the implementation of development objectives relating
to the improvement of the health care system.
— The population of the three counties thinks that the most suitable centre of the
South Great Plain region is the seat of Csongrád county, Szeged.
— The population of the South Great Plain region is more concerned about the
disadvantages rather than the advantages of the EU accession of Hungary,
because they expect an increase in the existing social and territorial
disparities.