Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 150-151. p.




                                        MEGJELENT!

                            Elválaszt és összeköt — a határ
                    Szerkesztette: Nárai Márta — Rechnitzer János
                        (MTA RKK, Pécs—Gy őr, 1999 — 307 o.)
         Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos
       Intézetében éppen tíz esztendeje, 1989-ben kezd ődtek meg a határ menti együttmű-
       ködésekkel foglalkozó kutatások. Kedvez ő helyzetben voltak a kutatók, hiszen a
       határrégióban a nyolcvanas évek végére soha nem látott mértékben felélénkültek a
       gazdasági, társadalmi, politikai, intézményi és természetesen a személyek közötti
       kapcsolatok, s azok egyre sokoldalúbb struktúrákat alkottak, miközben a pozitív és
       a negatív hatások egész sorozatát indukálták.
         A nyolc tanulmány megkísérli átfogni az osztrák—magyar határrégió jellemz őit. A
       felvezető tanulmány a határ menti együttm ű ködések rendszerét vizsgálja Európában
       és Magyarországon (Rechnitzer János). Az osztrák—magyar határtérség változásá-
      nak főbb irányainak, azok tartalmi és formai kereteinek felvillantása után
       (Rechnitzer János) alapos értékelést olvashatunk a határ menti térségekr ől, mint
      élettérrő l, s annak változásáról az ott él ők véleménye alapján (Nárai Márta). Hardi
      Tamás tanulmánya bemutatja az egyének és közösségek megítélését a határról és a
      másik oldalról, Izsák Éva írásában a szomszédokról a sajtóban kialakított képr ől
      olvashatunk. A gazdasági blokkban nem a szokásos elemzéseket találjuk meg, ha-
      nem a határ menti vállalkozások jöv őképének alakulását (D őry Tibor), Szörényiné
      Kukorelli Irén tanulmánya a kisvállalkozások, s különösen a n ők által vezetett szer-
      vezetek alkalmazkodásába és gondjaiba kalauzolja el az olvasót, végül a munkaer ő-
      piac sajátosságait tárja fel Csapó Tamás írása két határ menti megye példáján.
         A tanulmánykötetet hasznosan forgathatják a határrégiókban él ők, e sajátos terü-
      leti szerkezettel foglalkozók, a helyi, területi, de az országos politikusok is, s mind-
      azok, akiket érdekel a hazai térszerkezet átalakulása, illetve annak hatása a külön-
      féle területi dimenziókban. A kötet megjelenését és az ahhoz kacsolódó kutatásokat
      a PHARE CBC program támogatta, illusztrálva ezzel, hogy a regionális tudomány
      is hozzájárulhat a határrégió alakításához a jelenlegi folyamatok regisztrálásával és
      a jövő beli trendek felvázolásával.

      A tanulmánykötet 990 Ft-os áron megrendelhet ő az alábbi címen:

       MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
             9022 Győr, Liszt F. u. 10. Tej.: (96) 516-570 Fax: (96) 516-579
 Tér és Társadalom 13. évf. 1999/4. 150-151. p.




                                MEGJELENT!

       Szirmai Viktória: A környezeti érdek Magyarországon
             (Pallas Stúdió, Budapest, 1999 — 191 o.)
  „...az emberek társadalmi helyzetük, gazdasági, politikai, egzisztenciális és egyéb
érdekeik szerint látják és értékelik a természeti környezeti problémákat, az egyes
társadalmi szerepl őknek eltérőek a környezeti érdekeik, a természeti környezettel
kapcsolatos szükségleteik.
  Nagyon különbözőképpen nézünk szembe azzal, hogy a kilencvenes évek Magyar-
országán sokan fontosabbnak tartják (tartjuk) a megélhetést a környezetvédelemnél,
a természeti környezetnél és az egészségnél is. Mint ahogy különböz őképpen né-
zünk szembe saját környezeti érdekeinkkel is. A környezeti károk kialakításában és
újratermelésében érdekelt gazdasági, politikai, hatalmi elit épít a kiszolgáltatottabb
helyzetben lév ők környezeti érdekeire, er ősíti a környezetkárosító munka és a kör-
nyezet (az egészség) védelme közötti választás korántsem kizárólagos alternatíváját."
  „...A környezetszociológia szakmai szempontjai (ha úgy tetszik érdekei) szerint
az eltérő környezeti érdekek a társadalmak m űködésének törvényszerűségeiből
fakadó természetes jelenségek. A természeti környezet és az emberek egészségének
a védelme érdekében részben tudomásul kell venni a környezeti érdekek m űködési
sajátosságait, másrészt meg kell érteni a társadalmi szerepl ők, így a szennyezők, a
hivatásos és civil környezetvéd ők, a károkat elszenved ők környezeti magatartását."
                                                      (Részletek a könyv el őszavából)
  A szerző ajánlja művét mindazoknak, akik kíváncsiak a magyar társadalom kör-
nyezeti érdekeire, akik munkájuk, szaktudásuk révén részt vesznek a környezeti
folyamatok, a környezeti érdekek alakításában, és akik tehetnek is valamit a korlá-
tok ledöntéséért, sokszor saját környezeti problémákkal kapcsolatos egyéb érdekeik
túllépéséért is.