Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
176 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A BÉRMUNKA PARADICSOMA
MIT KÍNÁLNAK A MUNKAADÓK FEJÉR
MEGYÉBEN? 1
(Paradise of Wage-work
What Do Employers Offer in Fejér County?)
LEVELEKI MAGDOLNA
Főbb tendenciák a megye gazdaságában és a foglalkoztatásban
Mind a beruházások értékének növekedésére, mind a munkanélküliségi ráta csök-
kenésére gyakran hivatkoznak politikusok, közéleti emberek, akik a megye kiemel-
kedően jó gazdasági eredményeit kívánják bemutatni. A gazdasági potenciál növe-
kedése beruházási adatokkal jól illusztrálható. Fejér megyében az ipari beruházások
teljesítményértéke 1992-96 között közel négyszeresére n őtt, az évi átlagos növeke-
dés meghaladta a 90%-ot. Ezen belül a külföldi érdekeltség ű beruházások teljesít-
ményértékének növekedése majdnem ötszörös (4,93), évi átlagban 123%-os
(1. ábra).
1. ÁBRA
A beruházások teljesítményértéke az iparban Fejér megyében (millió Ft)
(Value of Industrial Investment in Fejér County — million HUF)
35 000'
30 000'
le összesen
külföldi
25 000'
20 000'
15 000*
10 000'
5 000'
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996
Forrás: KSH.
Különösen magas a gépipari beruházások aránya 2, amely a fenti id őszakban 18-
szorosára nőtt, és az összes gépipari beruházás 23 milliárd Ft teljesítményértékéb ől
13 milliárd (59%) külföldi érdekeltségű vállalatokkal valósult meg (2. ábra).
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 177
2. ÁBRA
A beruházás teljesítményértéke a gépiparban Fejér megyében (millió Ft)
(Value of Constructional Engineering Investment in Fejér County — million HUF)
16 000•
14 000 •
120 *
10 000*
8 000•
6 000•
4 000•
2 000•
•
1989 1990
,.,
o
1991 1992
, 111 rim
1993 1994 1995 1996
Forrás: KSH.
A megye ipari beruházásainak fele Székesfehérváron realizálódott, a városban az
1996. évi beruházásérték hétszerese a négy évvel korábbinak, ami azt mutatja, hogy
a megye gyors ipari növekedését messze meghaladja a megyeszékhely ipari beruhá-
zásainak növekedése (3. ábra).
3. ÁBRA
A beruházás teljesítményértéke az összes gazdasági ágban Székesfehérváron (millió Ft)
(Value of Total Investment in Székesfehérvár — million HUF)
Forrás: KSH.
Mérsékeltebb változások illusztrálhatóak a magánvállalkozások számának növe-
kedésével és a regisztrált munkanélküliek számának csökkenésével. 1996-ra a jogi
személyiség ű gazdasági társaságok száma 1992-höz viszonyítva a megyében
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
178 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
72%-kal nő tt, a munkanélküliségi ráta pedig az 1993. decemberi 11,9%-os csúcs
után némi ingadozással csökkent, de 1997 decemberében is még 9,4% volt.
A csökkenő munkanélküliségi rátával ellentétes tendenciát mutat a foglalkoztatottak
számának alakulása Fejér megyében. Ez a szám 1992-96 között évr ől évre csökkent,
és csupán 1997-ben figyelhet ő meg némi emelkedés (1. táblázat). Négy év alatt közel
14 ezer fő s a csökkenés annak ellenére, hogy a megye népessége (a gazdaságilag
aktív népességet is beleértve) a vándorlás következtében ebben az id őszakban is nőtt.
(1994-96 között a Fejér megyei foglalkoztatottak számának csökkenése némileg
meghaladta a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett csökkenést.)
1. TÁBLÁZAT
Az alkalmazásban állók és az egyéni vállalkozók (önfoglalkoztatók) számának és
arányának alakulása Fejér megyében
(Change in the Number and Rate of Employed Persons and Sole Proprietors
in Fejér County)
Időszak Fizikai Szellemi Összes Egyéni Összes Önfoglalkoz-
(év) foglalko- foglalkozású alkalmazott vállalkozók munka- tatók a munka-
zású (ró) (fő) száma vállaló vállalók száza-
Tő) (fő) (fő) lékában (%)
1992 63 433 31 069 94 502 22 676 117 178 19
1993 59 373 31 139 90 512 26 520 117 032 23
1994 52 702 32 058 84 760 29 841 114 601 26
1995 53 749 31 359 85 108 31 242 116 350 27
1996 51 658 28 884 80 542 29 590 110 132 27
1997 54 466 29 149 83 615 25 687 109 302 24
Forrás: KSH.
A csökkenés nyilvánvalóan sok tényez ő vel magyarázható. Ilyen ok például a fel-
sőoktatásba bekerül ő hallgatók és az inaktívak (rokkantnyugdíjas és kor-
kedvezménnyel nyugdíjazottak) számának növekedése és a munkavállaló korú
népesség csoportjába belép ő új generációk csökkenő létszáma. Kérdés azonban,
hogy magyarázható-e csak ezekkel a faktorokkal az összes munkavállaló (alkalma-
zottak és egyéni vállalkozók összesen) közel tízezer fás csökkenése.
Az adatsorok értelmezésekor nem lehet kizárni azt a lehet őséget sem, hogy a be-
ruházási dömping ellenére a megyében 1996-ig évente több munkahely sz űnt meg,
mint ahány létesült. A kilencvenes évek els ő felében véget értek ugyan a nagy lét-
számú bejelentésre kötelezett elbocsátások, de kevésbé látványos módon — szórtan,
kis létszámot foglalkoztató munkáltatóknál — a munkaer ő-piaci kereslet tovább
csökkent.
A foglalkoztatottak és a regisztrált munkanélküliek számának egyidej ű csökkené-
sét az is magyarázhatja, hogy a regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélkü-
liségi ráta nem a ténylegesen munka nélkül lév ő ket mutatja, hanem csak a Munka-
ügyi Hivatal nyilvántartásába bekerül őket és a hivatallal együttm űködőket. Nem
tartalmazza azonban a Magyar Háztartási Panelvizsgálatban reményvesztett, margi-
nális és dolgozó munkanélkülieknek nevezetteket (Nagy—Sík 1993), akik nagyobb
részt véglegesen elvesztek a munkaer ő piac számára. Ezek az emberek életkoruk,
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 179
iskolázottságuk, települési, családi helyzetük vagy életmódjuk, életvitelük miatt
nem felelnek meg az újonnan szervez ődő ipar igényeinek, vagy lemondtak már
arról, hogy valaha is el tudnak helyezkedni, és emiatt már nem is keresnek munkát.
Egy részük viszont a gazdasági tevékenység munkaer ő-piacon kívüli legális vagy
nem legális módját választotta. Ők a „dolgozó munkanélküliek". Laky Teréz is
felhívja a figyelmet arra, hogy a statisztikai megfigyelések az atipikus foglalkozta-
tási formákat — mint például az alkalmi munka, részmunkaid ős foglalkoztatás, ön-
foglalkoztatás — csak részben képesek mérni, adatokban megjeleníteni, minek kö-
vetkeztében a valóságos helyzet eltér a statisztikákban megjelenített állapotoktól.
Az atipikus munkavégzésnek köszönhet ően a foglalkoztatással és szegénységgel
kapcsolatos magyarországi helyzet jobb annál, mint ahogyan az az adatokban
visszatükröződik (Laky 1997).
Másik magyarázata lehet a vizsgált id őszakban a foglalkoztatottak számában be-
következett csökkenésnek az egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók számának növe-
kedése. Ez a tényez ő azonban csupán mérsékli a munkavállalók számának csökke-
nését, és azért sem bír kell ő magyarázó er ővel, mert 1995 óta a megyében az egyéni
vállalkozók száma is csökkent (1. táblázat).
1995-ben a megye iparában 48 — 300 f őt meghaladó létszámú — cég foglalkoztatta
a dolgozók több mint kétharmadát. A megyében a nagyvállalatok jelent ős része
multinacionális vállalat Magyarországon bejegyzett leányvállalata. A külföldi tulaj-
donú cégek jelenlétének másik formája a Videoton Holding vállalatainak üzemei-
ben működő, és a foglalkoztatás min őségét tekintve azoktól lényegesen nem külön-
böző forma.
Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy milyen típusú munkaer őt preferál Székes-
fehérvár nagyipara, és mit kínálnak a nagyvállalatok a munkavállalóknak? Mely
társadalmi csoportok lelik meg helyüket a felkínált munkahelyeken? Megállapítá-
saimat Schiffer Pál Törésvonalak című filmszociográfiájának „Stratégiák" epizódjá-
hoz készült interjúkra alapozom. 3
A foglalkoztatás típusai
A Székesfehérváron m űködő nagyvállalatok különböz ő munkaerő-piaci politikát
folytatnak, és az eltérések megmutatkoznak a foglalkoztatottak szelekciójában, az
alkalmazás módjában, a munkaszervezésben és a munkakörülményekben. A válla-
latok munkaerő-politikája idő ben is változó, 1991-97 között egy-egy cégen belül is
módosult az igényelt munkaer ő struktúrája és a foglalkoztatás módja. Az id őbeni
folyamatok közül a legjelentő sebbek a helyi képzett munkaer ő iránti igény növeke-
dése a törzsalkalmazottak körében, és az alacsonyan képzett, olcsó munkaer őt
igénylő munkahelyek számának b ővülése. Ez utóbbi területeken megkezd ődött — és
1998-ban már jelent ős méreteket öltött — a bérmunka bérbeadása. Ezzel párhuza-
mosan nő tt a foglalkoztatottak fizikai, pszichés leterheltsége. Gyakori a túlóráztatás,
és mind több munkahelyen vezetik be a három, illetve a folyamatos m űszakot.
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
180 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A vállalati munkaer ő-politikát az anyavállalat tradícióján, „filozófiáján" túl er ősen
befolyásolja a letelepedés módja és üteme. Ennek függvényében három vállalattípus
különböztethet ő meg.
„Mindenki munkahelyei"
Az első típusba azokat a cégeket sorolom, amelyek viszonylag korán megjelentek
a térségben, az elbocsátások kezdeteit ől a nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek
eleje óta az olcsó, kevésbé képzett munkaer ő tömeges igénybevételére törekedtek.
Ezek a cégek kezdetben valamely hazai, egykori állami nagyvállalaton belül vé-
geztettek bérmunkát a nagyvállalat által foglalkoztatott munkaer őre építve, a válla-
lat üzemcsarnokait, infrastruktúráját használva. Ezek a munkák többnyire monoton
szalagmunkák voltak, több műszakban, alacsony bérért, és igen rossz hírnek ör-
vendtek. Az alkalmazott munkaszervezési mód a taylori munkaszervezés, ahol a
szalag mellett ülő munkások apró műveleteket végeznek. Van ugyan lehet őségük
arra, hogy több műveletet elsajátítsanak, de a munka váltogatása esetleges. Ezek az
ún. „mindenki munkahelyei", ahol a munkafolyamatok olyan kevés szaktudást igé-
nyelnek, hogy az bárkivel néhány óra alatt elsajátíttatható, a munkások helyettesít-
hetősége nagy. Ennek megfelel ően magas a fluktuáció (Hinrichs—Offe 1990). A
vállalatok főképpen alacsonyan iskolázott fiatal n ői munkaerőt alkalmaznak, akik
jelentős számban a környék falvaiból járnak be.
A bérmunkának ez a formája a mai napig létezik, az évek múltával azonban a
munkaadók felismerték a helyi képzett munkaer ő alkalmazásában rejl ő lehetősége-
ket. Ennek hatására a korábbi részm űveleteket végző, alkatrészeket gyártó sorokat
késztermékeket el őállító üzemek váltják fel, és a közép- és fels őszintű vezetésben a
vállalat mind nagyobb számban foglalkoztat helybeli, magasan iskolázott embereket.
Ezzel párhuzamosan megkezd ődött a legnehezebb, legkimerít őbb, egészségre ká-
ros munkák továbbtelepítése Magyarország munkanélküliség által még inkább
sújtott vidékeire (pl. Ózdra), valamint Ukrajnába.
A törzsalkalmazottak munkahelyi viszonyainak javulásával egy id őben elkezdő-
dött a leépítés, és megjelent a munkaer ő alkalmazásának egy sajátos módja, a mun-
kaerő-kölcsönzés, vagy a bérmunkás bérbevétele valamely helyi munkaer ő-
kölcsönzőtől vagy más hasonló profilú kft-t ől.
„Profitot csak olyan emberekkel lehet termelni, akik jól érzik magukat."
A térségben megjelent munkaadók másik körét a kilencvenes évek eleje óta szin-
tén lassú, folyamatos fejlődés jellemezte, de ezek a cégek kezdett ől fogva a fehérvá-
ri munkavállalók képzett, ipari munkára legalkalmasabb rétegét foglalkoztatják. A
bérek itt relatíve magasak, és ezek a vállalatok nyújtanak a szociális ellátás terén is
a legtöbbet a dolgozóiknak (p1. étkeztetésben, sportlehet őségekben, közösségi prog-
ramokban stb.).
A gyártósorokon dolgozók nagyobb önállóságát célozza a csoportokra épül ő
munkaszervezés, a m űvezetők kiiktatása a termelés irányításából, és a helyettük
alkalmazott választott „csillagpontok". A rendszer másik lényeges eleme a munka
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 181
rotációja. Fontos szerepet játszanak a megfelel ő munkahelyi légkör kialakításában
a hétvégi együttlétek is, melyek a közös gondolkodás, feladatmegoldás és más
programok révén a vállalattal való azonosulás, identifikáció kialakítását célozzák.
A vállalati humánpolitika ezen elemeit gyakran külföldi utak, tapasztalatszerzések
egészítik ki.
A gyors ipartelepítés munkaer ő-piaci következményei
A fenti modellek között átmenetet képez a munkáltatók azon köre, ahol a munka-
végzés és a munkakörülmények fenti elemei keverednek. Ez olyan munkaadóknál
figyelhető meg, akik később — a kilencvenes évek közepén, második felében — je-
lentek meg a térségben, céljuk szintén az olcsó, jó min őségű munkaerő minél na-
gyobb volumenben történ ő alkalmazása gyorsan betanítható, alacsony képzettséget
igénylő munkakörökben. ők túlnyomórészt bérelt munkaer őt foglalkoztatnak, akik-
nek a cég nem munkáltatója, csak munkaadója. Ennek egyik oka, hogy ezek a cé-
gek rendkívül gyors ütemben telepítettek gyártást, ami nem tette számukra lehet ővé,
hogy olyan módszeresen építsék ki az alkalmazottak körét, mint a térségben a ki-
lencvenes évek eleje óta m űködő cégek. Ugyanakkor a bérelt munkások foglalkoz-
tatását sok esetben az is motiválja, hogy továbbtelepülés esetén nem kell bajlódni a
külföldi vállalatnak a helyi munkaer ő elbocsátásával, végkielégítésekkel stb.
A munkaer ő-kölcsönzés, mint a tipikus foglalkoztatási forma
a magyarországi nagyvállalatoknál
Az Európában hagyományosnak tekintett munkaviszony határozatlan id őre törté-
nő alkalmazást jelent rögzített napi, heti munkaidővel és a munkakörre meghatáro-
zott összegű bérezéssel. Az ett ől egy vagy több elemében eltérő foglalkoztatást
nevezik szociológusok és munkaügyi szakemberek atipikusnak. Az atipikus mun-
kavégzés körébe sorolják a részmunkaidős és határozott időre szóló alkalmazást, az
önfoglalkoztatást, a szezonális és bedolgozó formában történ ő munkavégzést, az
alkalmi, időszaki munkát és az állami eszközökkel támogatott foglalkoztatást.
1995-ben az Európai Unió keres őinek több mint 42%-a ezekben a formákban dol-
gozott, és az így foglalkoztatottak aránya évenként 1,5-2%-kal n ő (Laky 1997). A
hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák alkalmazása növeli a munkaer ő-piac
flexibilitását, rugalmasságát; a nyolcvanas években egyrészt a világpiaci verseny-
képesség javításának eszközeként értékelték, másrészt a n ők, a fiatalok valamint
más hátrányos helyzet ű rétegek jobb foglalkoztatási esélyeit, valamint a modern
ember szabadidő iránti fokozódó igényét biztosító lehet őséget láttak benne. A ki-
lencvenes években azonban a szakirodalomban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az
árnyoldalakat bemutató írások. Nacsa Beáta (1997) elemzése szerint az atipikus
foglalkoztatási formákat a szakírók egyre inkább a marginalizálódás, a szegénység
és a kiszolgáltatottság kategóriáival kapcsolják össze.
A KSH által 1992 óta végzett munkaer ő-felmérés adatai alapján, Magyarországon
a leggyakoribb atipikus foglalkoztatási formák: az önfoglalkoztatás (egyéni vállal-
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
182 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
kozások egy része), segít ő családtagok, alkalmi munkások és a részmunkaid őben
foglalkoztatottak (Lakatos—Nádas 1997). Köztük a legszélesebb réteget az önfog-
lalkoztatók alkotják. A munkaer ő-felmérés szerint a segít ő családtagokat is ideszá-
mítva jelenleg Magyarországon minden hatodik foglalkoztatott saját maga számára
teremt munkalehet őséget. Az alkalmi munkások száma 1992 óta évr ől évre nő,
arányuk azonban az összes foglalkoztatotton belül elenyész ő, mindössze másfél
százalék. Magyarországon a részid őben foglalkoztatottak száma is meglehet ősen
alacsony más országokhoz viszonyítva.
A munkaerő-kölcsönzés — mint a szokásostól eltér ő forma — még nem éri el az
elő bbiekben ismertetett atipikus foglalkoztatás mértékét, de növekedése feltétlenül
figyelmet érdemel. Ez az a foglalkoztatási forma, amely ma Magyarországon legin-
kább szabályozatlan.
Hagyományosan a vállalatok azért veszik igénybe munkaer ő-kölcsönző cégek
szolgáltatásait, mert a munkavégzés id őtartama véges, nem érdemes bizonyos mun-
kakörökre tartósan embereket szerz ődtetni; „...a felhasználó számára speciális
feladatra, meghatározott id őtartamra pontosan a megkívánt számú dolgozó áll ren-
delkezésre; mentesíti a cégeket a létszámfelvételhez, nyilvántartáshoz, létszámle-
építéshez köt ődő feladatoktól; takarékosabb, mert nem rájuk hárul a bér- és munka-
ügyi nyilvántartás költsége; mivel a munkaadói jogok és kötelezettségek gyakorlá-
sát a kölcsönző cég végzi, a cégnek csak a követelményrendszer meghatározásában
kell döntenie" (Gere 1997).
A magyarországi nagyvállalatoknál azonban egyre nagyobb számban foglalkoz-
tatnak embereket, olyan tömegmunkán, mely nem szezonális, és nem meghatározott
időre igényel speciális tudással rendelkez ő munkaerőt.
A nyugat-európai államok munkaerő -kölcsönzésre vonatkozó szabályai az alábbi
általános tendenciákat mutatják: ,,...a jogviszony feltételhez köti a közvetített mun-
kaerő alkalmazását (pl. Belgiumban helyettesítésre, rendkívüli munkaer őigény
kielégítésére; Franciaországban rövid id őszakon át tartó munka elvégzésére, kivéve,
ha az igény egy munkavállaló helyettesítése miatt merült fel, vagy szezonális mun-
ka ellátására, vagy olyan munka ellátására, amelyet a szokás szerint ilyen szerz ődés
keretében alkalmazott munkavállalókkal szoktak elvégeztetni); a jogszabály meg-
határozza a leghosszabb id ő tartamot, ameddig egy munkavállaló egy cégnél dol-
gozhat (pl. Németország: 6 hónap); a jogszabály el őírja az időszakosan és állandóan
alkalmazott munkavállalók egyenl ő bérezését annak érdekében, hogy az olcsóbb
időszakos munkaer ő ne ássa alá a drágább, állandóan alkalmazott munkaer ő piaci
pozícióját (pl. Belgium)" (Gere 1997, 66).
Az Európai Unióban az id őszakos munkavégzés és a munkaer ő-közvetítés nagyon
pontosan szabályozott, Magyarországon azonban sem a Munka Törvénykönyve
nem szabályozza az id ő szakos munkavégzést, sem a Polgári Törvénykönyv nem
szabályozza a munkaer ő-kölcsönzést (Gere 1997).
Miután a nagyvállalatok nem szezonális munkára vesznek át kölcsönz ő cégektől
munkaerőt, és azt határozatlan id őre alkalmazzák, felmerül a kérdés, milyen célt
szolgál a munkaerő -kölcsönzés Magyarországon? Válaszként adódnak azok az
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 183
előnyölt, amelyeket a munkáltatók bérelt munkaer ő alkalmazása esetén élveznek a
hagyományos formában foglalkoztatott munkaer ő alkalmazásával szemben. Ezek
pedig: a bérek leszorítása, illetve alacsonyan tartása, bizonyos — a vállalatnál eltöl-
tött munkaidőhöz kötött — juttatások kifizetésének elkerülése, a szakszervezeti szer-
veződés lehetetlenné tétele, és nem utolsó sorban a termel őtőke gyors helyváltozta-
tásához szükséges kötöttségekt ől való szabadulás. 4
Az atipikus foglalkoztatás terjedésével más okból is fontos számolni. A székesfe-
hérvári nagyvállalatok főképpen betanított munkára vesznek kölcsön embereket, és
a magasabb kvalifikációt igényl ő munkaköröket saját alkalmazottaikkal töltik be.
Ez a tény pedig torzítja a nagyvállalatok által foglalkoztatottak kereset, iskolázott-
ság és más jellemz ők alapján történ ő számbavételét. A Közgazdaságtudományi
Intézet által 1995-ben végzett felmérés például kimutatja, hogy a magyarországi
multinacionális vállalatok azonos munkakörben dolgozók számára magasabb bért
fizetnek, és ugyanolyan munkakörben iskolázottabbakat foglalkoztatnak, mint más
cégek (Fazekas—K5//6 1997). Csakhogy ezek a statisztikák nem tartalmazzák a saját
állományon kívül foglalkoztatottakat, p1. Székesfehérváron a Videoton által felvett,
és az IBM által foglalkoztatott betanított munkások százait.
Jegyzetek
Az 1998. június I8-án Veszprémben az Európai Továbbképz ő Központ által szervezett „Európai
integráció és a munka világa" cím ű konferencián elhangzott el őadás.
2
A gépiparra vonatkozó megyei adatok a KSH Fejér megyei Igazgatósága által végzett másodelemzésb ől
származnak.
3
Törésvonalak. Filmszociográfia. Rendez ő : Schiffer Pál. Budapest Filmstúdió, 1998. Az anyaggy űjtés
során interjúkat készítettünk vállalat-igazgatókkal és középvezet őkkel, szakszervezeti és személyzeti
vezetőkkel, valamint munkásokkal.
4
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éppen ezek miatt a veszélyek miatt tette közzé 1994-ben
határozatát, mely szerint a munkaer ő-közvetítő cégekre speciális szabályokat kell az államoknak ki-
dolgozni. A határozat kimondja: „Bármilyenek legyenek is a körülmények, a magánközvetít ők maga-
tartását szabályozni kell: meg kell nehezíteni, vagy éppen akadályozni, hogy úgy viselkedhessenek,
illetve olyan gyakorlatot folytathassanak, amely aláássa a dolgozók jogait, kapcsolódjanak ezek a bé-
rek területéhez vagy az általános munkafeltételekhez, a munkaügyhöz, a biztonsághoz vagy az egész-
séghez."
„Nem fogadható el, hogy a magán-közvetít őügynökség segítsen a munkaadóknak csökkenteni a bére-
ket, nehézzé vagy lehetetlenné tenni a szakszervezeti szervez ődést, figyelmen kívül hagyni az egyenl ő
lehető ségekkel kapcsolatos szabályokat, a törvény szerint jogosult dolgozók számára a juttatások kifi-
zetésének elkerülését, továbbá, hogy segédkezzen az állandó munka ideiglenessé történ ő átalakításá-
nak folyamatában." (Gere 1997)
Irodalom
Czakó Á.—Kuczi T.—Lengyel Gy.—Vajda Á. (1996) A kisvállalkozások néhány jellemz ője a kilencvenes
évek elején. Vállalkozók és vállalkozói hajlandóság. Budapest, BKE Szociológiai és Szociálpolitikai
Tanszék. 85-117. o.
Fazekas K.—Köll ő J. (1997) A külföldi érdekeltség ű vállalatok munkaerő-keresletének jellemz ői Magyar-
országon 1995-ben. Gépirat. Budapest, Közgazdaságtudományi Intézet.
Fejér megyei statisztikai tájékoztató. (1996) Székesfehérvár, KSH Fejér megyei Igazgatóság.
Fejér megyei statisztikai tájékoztató. (1997) Székesfehérvár, KSH Fejér megyei Igazgatóság.
Fejér megye statisztikai évkönyve 1989-1996. (1990-1997) Székesfehérvár, KSH Fejér megyei Igazga-
tóság.
Leveleki Magdolna : A bérmunka paradicsoma
Mit kínálnak a munkaadók Fejér megyében ?
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 176-184. p.
184 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Gere I. (1997) Az atipikus munkaer ő iránti igény a munkaerő-kölcsönző cégek tapasztalata alapján.
Atipikus foglalkoztatási formák. Budapest, Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa. 149-
162. o.
Hinrichs, K.—Offe, C. (1990) A munkaer őpiac társadalom-gazdaságtana és a munkavállalók hátrányos
helyzetű csoportjai. Munka, technika, társadalom. Válogatás a nyolcvanas évek nyugat-német szocio-
lógiai irodalmából. — Gyekiczky T. (szerk.), Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 67-121. o.
Lakatos J.—Nádas M. (1997) Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtsége Magyarországon. Atipikus
foglalkoztatási formák. Budapest, Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa. 105-120. o.
Laky T. (1997) Atipikus munkák Magyarországon. Atipikus foglalkoztatási formák. Budapest, Az Integ-
rációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa. 7-14. o.
Nacsa B. (1997) Az atipikus munkaviszonyok szabályozása Nyugat-Európa egyes országaiban. Atipikus
foglalkoztatási formák. Budapest, Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa. 47-69. o.
Nagy Gy.—Sík E. (1993) Munkanélküliség és munkanélküliek a Magyar Háztartási panel adatai alapján.
Budapest, Kézirat.
Székesfehérvár: a fejl ődő gazdasági háttér. Statisztikai adattár 1990-1994. (1996) Székesfehérvár, KSH
Fejér megyei Igazgatóság.