Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 s 1-2: 161-184
GYORS TÉNYKÉP
PHARE CBC: PRO ÉS KONTRA. ÁTFEDÉSEK A
PHARE CBC PROGRAM ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON
MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
KÖZÖTT'
(PHARE CBC: the pro and contra. Overlaps between the PHARE
CBC Program and the Regional Development Conception of
Győr-Moson-Sopron Coiinty)
SZÖRÉNYI ZSÓFIA
A dolgozat témája a PHARE CBC Ausztria—Magyarország program megvalósulá-
sa a határ innens ő oldalán, melyen belül is főként azt vizsgáltuk, hogy a támogatott
programok mennyire illeszkednek a Gy őr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési
koncepcióhoz.
Az első. kérdés, hogy miért alakult ki egyáltalán határmenti együttm űködés, és
miért van rá szükség napjainkban. Majd megvizsgáljuk, hogyan is kapcsolódik
mindehhez a PHARE CBC program, egyáltalán milyen területeken m űködik, és
miben is áll maga a PHARE CBC HU/AU program. Röviden felvázoljuk az intéz-
ményrendszerét, majd részletesen bemutatjuk az egyes prioritásokat, hogy az
összehasonlításnál majd tisztán lássuk a főbb hasonlóságokat és különböz őségeket.
Ezek után a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepció ismertetése
következik. Azt vizsgáljuk, hogy a két program milyen mértékben fedi egymást,
támogatják-e egymás elképzeléseit, megfelelnek-e egymásnak, illetve a PHARE
CBC program beleillik-e a megye területfejlesztési koncepciójának keretei közé. Az
állításokat minden egyes prioritás vizsgálatánál konkrét példák támasztják alá.
Végül arra a kérdésre keressük a választ, hogy sikeresnek mondható-e ez a prog-
ram, és ha igen, melyek a siker okai. Befejezésként pedig felvázolunk néhány buk-
tatót és ellentmondást a programmal, és annak jöv őjével kapcsolatban.
Az INTERREG és komplementer programja, a PHARE CBC
A határterületek regionális kooperációjának érdekében hozták létre 1990-ben az
ún. INTERREG programot, amely négy pontban foglalta össze ennek az új tervnek
a legfontosabb célkitűzéseit (Klau 1997):
— segítse a Közösség küls ő és belső határai mentén fekv ő régiókat abban, hogy
legyőzzék fejlődési problémáikat, melyek abból erednek, hogy ezek a régiók
messze vannak az országos gazdasági tevékenység központjától,
— támogassa a határközi együttm űködési hálózatok fejl ődését,
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
162 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— segítse a Közösség azon területeit, amelyek a nem-tagországokkal határosak,
— működjön együtt az EU küls ő határaival szomszédos nem-tagállamokkal.
Minthogy ez a program igen sikeresnek bizonyult, felmerült az az ötlet, hogy egy
ennek megfelel ő programot a PHARE-országok keretein belül is létrehozzanak,
amely lehetővé tenné Közép-Európa és a balti-térség államaival való együttm űkö-
dést is.
Az Európai Unió 1994-ben az Európai Parlament kezdeményezésére a PHARE
program teljes keretén belül 150 millió ECU-t különített el az Európai Közösség
tagországai és a közép-kelet-európai országok határon átnyúló együttm űködését
támogató PHARE CBC program (Cross Border Cooperation) számára. A támogatás
az utóbbi időben az érintett országok csatlakozásának el őkészítését célzó stratégia
részévé vált. A határ menti együttm űködés támogatására kidolgozott program leg-
főbb céljának azt tartják, hogy a korábban az egyes országok peremvidékére szorult
térségek számára megnyissák a fejl ődés útját. További cél az, hogy csökkentsék az
EU külső határainak két oldalán megnyilvánuló jelentős életszínvonal—különbsége-
ket, mert ezáltal a térség társadalmi feszültségeit is mérsékelni lehet.
Míg a PHARE CBC program az EU határterületei és a szomszédos közép-európai
területek közötti kölcsönhatást segíti el ő, az INTERREG kezdeményezi az együtt-
működés fejl ődését az EU külső és nemzeti bels ő határai között. Általános céljaikat
tekintve azonban a hasonlóság nagyon is szembet űnő, hiszen a PHARE CBC prog-
ram kidolgozásakor valójában a már m űködő INTERREG-mechanizmusokat vették
alapul. Így elfogadott tevékenységi köre és intézményi feltételei megfelelnek az
INTERREG uralkodó szabályainak.
Magyarországon jelenleg öt CBC program m űködik, illetve áll szervezés alatt. Kö-
zülük a PHARE CBC Magyarország Ausztria program és a PHARE CBC Magyar-
—
ország Ausztria Szlovákia program érinti Győr-Moson-Sopron megye területi fejl ő-
— —
dését.
PHARE CBC Magyarország Ausztria Szlovákia
— —
1996 nyarán felgyorsult a trilaterális CBC program el őkészítése, így 1996. szep-
tember 26-án Pozsonyban döntés született a „Partnerség 2000" program céljairól és
sarokpontjairól. Ennek eredményeként Magyarország és Szlovákia 3-3 millió ECU
értékű hármas-határ menti fejlesztést hajthat végre a PHARE CBC program 1995.
és 1996. évi kereteib ől. Ausztria az EU Területfejlesztési Alapjaiban részére koráb-
ban jóváhagyott forrásokat használja fel a programban való részvételre. A program
Magyarországon hivatalosan 1998. január 28-án indult el, és 14 fejlesztést (projek-
tet) határoz meg az együttes térségfejlesztési stratégia jegyében.
A program magját egy komplex területfejlesztési program és a határ menti kom-
munikáció fejlesztése cím ű projekt képezi, melyeket magyar oldalon még a követ-
kező, jóváhagyott, környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések egészítenek ki:
— a Fert ő—Hanság Nemzeti Park és a Szigetköz Tájvédelmi Körzet térinformati-
kai rendszerének kialakítása,
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 163
— térségi, települési szilárd hulladéktároló kiépítése Jánossomorja térségében,
— Győr-Moson-Sopron megye talajvíz-gazdálkodási koncepciójának kidolgozása,
— agrárgazdasági és biotechnológiai továbbképz ő és konferencia központ kiépí-
tése Mosonmagyaróváron.
Az 1995. évi PHARE keretprogramnak 1999 decemberéig, az 1996. évi keret-
programnak pedig 2000 decemberéig kell sikeresen befejez ődnie.
PHARE CBC Magyarország—Ausztria
A program Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye fejl ődését támogatja 1995 és
1999 között — az eredeti tervek szerint — 35 millió ECU (mintegy 7 milliárd Ft)
összeggel. A program prioritásai, szervezeti és döntéshozatali rendszere nagymér-
tékben illeszkedik az ausztriai határtérséget támogató, mintegy a PHARE CBC
komplementer programjának tekinthet ő INTERREG IIA programhoz. Mivel Bur-
genland és Bécs tartományát érint ő INTERREG IIA program része az EU Struktu-
rális Alapjainak, ezáltal a PHARE CBC programban résztvev ő megyék a progra-
mon keresztül megismerkedhetnek az EU-ban szokásos eljárásrenddel és terület-
fejlesztési gyakorlattal, és számukra ez az európai integrációra való felkészülés
egyik legfontosabb eleme lehet.
A PHARE CBC programon belül kétféle projektet különböztetünk meg:
— Nagyprojektek, melyek támogatása öt különböz ő prioritás figyelembevételével
évente elfogadott, konkrét pályázatok alapján történik. A pályázható támoga-
tás minimális összege pályázatonként legalább 10 ezer ECU. Az igénybe ve-
hető támogatás legnagyobb összege nem meghatározott. Támogatásként leg-
feljebb a pályázat összköltségvetésének 75%-a igényelhet ő, azaz a pályázó
köteles a pályázata összköltségvetésének 25%-át saját hozzájárulásként bizto-
sítani. Ezen 25% legalább felét készpénzben kell biztosítani. A saját hozzájá-
rulás származhat a pályázótól, a központi költségvetés decentralizált alapjaiból
és célel őirányzataiból, a pályázó partnerszervezetét ől, külföldi partnerét ől,
vagy más forrásból. Saját hozzájárulásként ugyanakkor nem vehet ő figyelem-
be bármely PHARE vagy Európai Közösségi támogatásból származó forrás.
— Kisprojektek, melyek a kis közösségek, a helyi kezdeményezések és az egyedi
rendezvények támogatását vállalják. A támogatás minimális összege 1000
ECU, a fels ő határ 10 ezer ECU. A támogatás mértéke legfeljebb 90%-a lehet
a projekt összköltségének, a fennmaradó 10%-ot a projekt kezdeményez őjének
kell biztosítania, amely lehet anyagi és/vagy természetbeni. Nem vonható be
viszont — hasonlóan, mint a nagyprojekteknél — más PHARE vagy EU forrás.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
164 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A PHARE CBC HU/AU program prioritásai
A pályázatok elbírálása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyek azok a
fő szempontok, amelyek alapján egy-egy pályázat részesedhet a PHARE CBC
program támogatásában. El őször is a pályázó szervezet felkészültségét vizsgálják,
és azt, hogy mennyire illeszkedik a pályázat a PHARE CBC program prioritásaiL
hoz, illetve a térségi fejlesztési prioritásokhoz. Ebb ől is látható, hogy ez a program
igenis figyel arra, hogy az általa támogatott projektek a lehet ő legnagyobb mérték-
ben illeszkedjenek a megye, kistérség stb. területfejlesztési terveihez, koncepciói-
hoz, és így a lehető legkisebb mértékben torzítsák az adott térség kit űzött fejlesztési
pályáját.
Egy másik nagyon fontos kritérium a projektek elbírálásakor — minthogy határon
átnyúló együttm űködésrő l (Cross Border Cooperation) van szó, ahogy azt a program
neve is mutatja —, hogy kimutatható legyen a pályázat határon átnyúló hatása, illetve
annak közvetlen vagy közvetett kapcsolódása az osztrák oldalon folyó projektek-
hez, különösen az INTERREG HA program által támogatott fejlesztésekhez.
Ezenkívül vizsgálják azt, hogy mik a pályázat várható eredményei, és ezek, illetve
hatásaik mennyire fenntarthatóak. Döntési kritériumot jelenthet még a pályázat
innovatív jellege, a saját hozzájárulás mértéke és a pályázati költségvetés megala-
pozottsága.
A pályázatnak azonban legel ő ször is a megfogalmazott PHARE CBC prioritások-
hoz kell illeszkednie, és csakis ebben az esetben van értelme megvizsgálni a többi
szempontot is. Így tehát vegyük sorra azt, hogy melyek lehetnek azok a programok,
amelyek az egyes prioritásokhoz szorosan illeszkednek.
I. Regionális tervezés és fejlesztés
Az osztrák—magyar Területfejlesztési és Tervezési Vegyesbizottság 1985-ben
történt megalakulása óta a szakmai együttm űködés hagyományosan jónak tekint-
hető . A támogatás célja, hogy közös stratégiát készítsen el ő, interregionális fejlesz-
tési koncepciót alakítson ki, és létrehozza annak szervezeti és technikai alapjait.
Fej lessze a szervezeti, technikai és emberi feltételeket a program hatékony végre-
hajtása érdekében (pl. a határon átnyúló intézményrendszer, illetve a tanácsadói és
képzési hálózat kiépítésével), valamint hozzon létre és tartson fenn egy határ menti
információs és ellen őrző rendszert.
Ennek megfelelően a program els ősorban a következ őkre koncentrál:
— a határon átnyúló régiótanulmányokra és programokra, mint pl. a határ menti
átfogó területi és gazdasági fejlesztési koncepciók,
— speciális végrehajtás-orientált tanulmányokra, mint p1. kiemelt jelent őségű
naturpark, vagy turizmus-fejlesztési koncepciók,
— alapképzésre a hatékony programirányítás és szervezés érdekében.
Ehhez a prioritáshoz tartozik a program hatékony végrehajtását és koordinációját
biztosító technikai támogatás kerete, amely els ő sorban a Programirányító Iroda és
Regionális Irodája, illetve szakért ő k tevékenységén keresztül érvényesülhet.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 165
Az elmúlt három év alatt Gy őr-Moson-Sopron megyében ezen prioritás alatt tá-
mogatott projektek részletes listája az I. táblázatban található.
1. TÁBLÁZAT
Az 1. prioritás alatt támogatott projektek Gy őr-Moson-Sopron megyében (ECU)
(Supported Projects by Priority 1 in Győr-Moson-Sopron County — ECU)
1995 1996 1997
1.1 Határ menti regionális tervek, tanulmányok
Regionális rendezési és fejlesztési program 38 000 100 000
Sopron fejlesztési terv 58 500
1.2 A PHARE CBC PMU m űködési költségei 688 500 350 000 194 000
Forrás: PHARE CBC Regionális Programiroda, Sopron.
2. Műszaki infrastruktúra fejlesztése
Ez szintén egy fontos prioritás, hiszen fejlett infrastruktúra nélkül nem lehet haté-
kony együttm űködés a két ország között. A „határátlépéshez" — mint említettem —
korszerű úthálózat, vasútvonalak, kerékpárutak stb. szükségesek.
Így a CBC Program céljai itt a következ ők:
— a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ideértve a határátkelés megkönnyítését
a térségfejlődés érdekében,
— a közművesítés és energiaellátás megteremtése,
— a környezetbarát energiaellátás megteremtése,
— a határ menti kommunikációs hálózat fejlesztése,
— közművesített területek kialakítása a nagyobb gazdasági kooperációs projektek
számára,
— a know-how és fejlesztési ötlet áramlás biztosítása.
Győr-Moson-Sopron megyében ezen célok közül leginkább a közlekedési infrast-
ruktúra fejlesztése valósult meg, egy Ro-Ro kiköt ő, egy repülőtér és a 84.-85. sz.
főút Sopron—Kapuvár-i elkerül ő szakaszának megépítésével (2. táblázat).
2. TÁBLÁZAT
A 2. prioritás alatt támogatott projektek Gy őr-Moson-Sopron megyében (ECLO
(Supported Projects by Priority 2 in Győr-Moson-Sopron County - ECU)
I 1995 I 1996 1997
2.1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Ro-Ro kikötő, Győr—Gönyű 558 000 1 267 000
Repülőtér fejlesztés Gy őr—Pér 225 000
84.-85. sz. út korszerűsítése, Sopron—Kapuvár 73 000 713 000 1 200 000
Forrás: PHARE CBC Regionális Programiroda, Sopron.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
166 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
3. Gazdaságfejlesztés és együttm űködés
Mindkét ország érdeke, hogy újra megteremtsék azt a gazdasági együttm űködési
kapcsolatot, amely a hidegháborús korszak el őtt jellemezte a térséget.
A CBC program ezért az alábbiakra törekszik:
— a cégek teljesítményének és versenyképességének fokozása a határ mindkét
oldalán, amit gazdasági felmérések elkészítése, innovációs központok kiala-
kítása is segít,
— a Kutatás és Fejlesztés (K+F) aktivitás, a know-how és technológia-
transzfer, az innováció, az információs és koma iunikációs rendszerek, háló-
zatok fejlesztése határtérségi technológiai parkok kialakításával,
— közös marketing tevékenység el őkészítése,
— kétoldalú együttm űködés és koordináció a turizmus területén,
— regionális határ menti turisztikai fejlesztések.
Ezen prioritás alatt az elmúlt három évben Gy őr-Moson-Sopron megyében össze-
sen tíz pályázat került be a PHARE CBC által támogatott projektek közé (3. táblá-
zat), több mint 6 millió ECU értékben. Minthogy ezen projektek saját része mini-
málisan 25% kell, hogy legyen, így — ha megvalósulnak ezek a beruházások — kb. 5
millió ECU (1,15 milliárd Ft) kerül felhasználásra ipari parkok, innovációs centru-
mok építésére, és velük kapcsolatban különböz ő gazdasági felmérések készítésére.
Különböző turizmus-fejlesztési projektekre pedig kb. 3 millió ECU (nem egész 700
millió Ft) nagyságú összeget fordítanak.
3. TÁBLÁZAT
A 3. prioritás alatt támogatott projektek Győr-Moson-Sopron megyében (ECU)
(Supported Projects by Priority 3 in Gy őr-Moson-Sopron County - ECU)
1995 1996 1997
3.1 Ipari parkok, üzleti kapcsolatok
Innovációs és technológiai központ ,Gy őr 65 000 870 000
Bécsi Ablak Marketing és Információs Köz- 40 000
pont
Határ menti foglalkoztatás-politikai fejlesztés 49 500
Regionális piacelemzés 71 000
Sopron vállalkozási zóna 75 000 1 554 000
Győr — Kereskedelmi központ (Trade Center) 30 000 990 000
3.2 Turizmus 7fejlesztés
Duna-menti kerékpárút 630 000 700 000
Fertő-menti kerékpárút 330 000 298 000 277 000
Zsira határátkel őhely fejlesztés 8 000
Határ menti kulturális turizmus-fejlesztési 73 000
akcióterv
Forrás: PHARE CBC Regionális Programiroda, Sopron.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 167
4. Humán erőforrás fejlesztése
A határon átnyúló együttm űködés kezdeményezéseinek sikere nagymértékben
függ a felek kommunikációs készségét ől, egymás kultúrájának, problémáinak, gaz-
dasági helyzetének és igazgatási rendszerének megismerését ől. Ez szükségessé tesz
egy integrált megközelítési módot az oktatás és képzés területén, ideértve a közös
standardokat, valamint a min ősítő rendszert. Átfogó együttm űködésre van szükség
a szakmai képzés tervezése és végrehajtása során azért, hogy a határon átnyúló
munkaerő-áramlás biztosítható legyen, fő ként a kis- és középvállalkozások, a köz-
igazgatás és a turizmus területén.
Ennek megfelel ően a CBC két dologra törekszik:
— a határtérség kulturális integrációjának el ősegítésére a nyelvi képzést, a törté-
nelmi és kulturális ismeretek fontosságát hangsúlyozva,
— együttműködésre az oktatás minden szintjén közös képzések és oktató- ill. diák-
csere formájában.
Győr-Moson-Sopron megyében 1995-ben és 1997-ben két-két projekt nyert
PHARE CBC támogatást (4. táblázat), megvalósulásukkal hozzájárulva a megye
humán erőforrásának fejlesztéséhez.
4. TÁBLÁZAT
A 4. prioritás alatt támogatott projektek Gy őr-Moson-Sopron megyében (ECU)
(Supported Projects by Priority 1 in Győr-Moson-Sopron County — ECU)
1995 1996 1997
4.1 Kis- és középvállalati, idegenforgalmi továbbképzések
Ökofarm Agfalva, I. ütem 21 000
4.2 Oktatási együttm űködés
Középfokú képzési együttm űködés — Fertőd 366 000
Táncművészeti képzési együttm űködés — Győri Balett 240 000
CERNET Program 165 000
Forrás: PHARE CBC Regionális Programiroda, Sopron.
5. Környezetvédelem — természetvédelem
Az osztrák—magyar határrégió számos természeti és ökológiai értékkel rendelke-
zik, melyek a környezetvédelmi megfontolások hiánya esetén veszélybe kerülhet-
nek. Mindenképpen lépéseket kell tenni a környezetszennyez ő források számának
csökkentésére, a hulladék- és szennyvízkezelés megoldására. A természeti értékkel
bíró területek térségfejlesztéssel együttes védelmét a fenntartható fejl ődés elveire
épülő naturparkok kialakításával lehet megoldani.
A CBC program ezért legfontosabb céljainak e tekintetben a következ őket tartja:
— környezetbarát infrastruktúra-fejlesztést az energiatermelés és -felhasználás,
a hulladékgyűjtés és -kezelés, a szennyvízkezelés területén, valamint az
ezekkel kapcsolatos új eljárások és technológiák meghonosítását,
— környezetvédelmi tanulmányok készítését a különleges projektek végrehajtá-
sának elősegítése érdekében,
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
168 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
— határon átnyúló természetvédelmi övezetek kialakítását (pl. nemzeti parkok,
naturparkok).
Két projekt talált támogatásra a PHARE CBC keretein belül Gy őr-Moson-Sopron
megyében, melyek nem túl jelent ős pénzösszegeket megmozgató beruházások
(5. táblázat). Ezen prioritás keretében természetesen nagyobb összeget képvisel ő
projektek is elfogadásra kerültek, pl. a K őszeg—Csepreg-i kommunális hulladékle-
rakó beruházás 1,18 millió ECU támogatásban részesült 1996-ban, de ezek nem
Győr-Moson-Sopron megyében megvalósuló beruházások, vagy nem szorosan a
megyéhez kapcsolódnak.
5. TÁBLÁZAT
Az 5. prioritás alatt támogatott projektek Győr-Moson-Sopron megyében (ECU)
(Supported Projects by Priority 5 in Győr-Moson-Sopron County - ECU)
1995 1996 I 1997
5.1 Környezetbarát beruházások
Megújuló energiaforrások hasznosítása — tanulmány 45 500
5.2 Nemzeti parkok, naturparkok
Ökoturisztikai zóna, Fert ő—Hanság fogadó centrum 24 000
Forrás: Phare CBC Regionális Programiroda, Sopron.
6. Kisprojektek
A hatodik prioritást a kisprojektek jelentik, támogatásuk stratégiai célja, hogy se-
gítse az osztrák és a magyar határ menti térség helyi és regionális szerepl ői között
kialakuló együttműködési hálózatok, egyeztetési fórumok m űködését, hozzájáruljon
a határtérségekben meglév ő közvetlen és emberközeli kapcsolatok, helyi együttm ű-
ködési kezdeményezések, rendezvények megszervezéséhez és fenntartásához, nö-
velje az érintett térségi szerepl ők projekt el őkészítésére és végrehajtására való ké-
pességét, és segítse az ehhez szükséges tapasztalat és szaktudás megszerzését. Pá-
lyázni a következ ő célokra lehet:
- Területi tervezés és fejlesztés: a régió környezettudatos fejl ődését és kiegyen-
súlyozott térségi struktúráját el ősegítő, a térségi területfejlesztési koncepciók-
hoz illeszkedő kutatási programok, területi tervezési munkák és határon át-
nyúló kezdeményezések.
— Gazdasági fejlesztés és együttm űködés: a helyi gazdasági potenciált, els ősor-
ban a kis- és középvállalkozásokat, valamint a vendégforgalom, turizmus fej-
lő dését támogató projektek, kiadványok; üzleti tervek, megvalósíthatósági ta-
nulmányok; közös szolgáltatások és együttes marketingfellépés kialakítása;
legalább kistérségi jelent őségű kisebb beruházások.
— Emberi erő forrás fejlesztés: szaktudások, képességek, know-how és tapasztala-
tok átadását szolgáló képzések, tréningek; oktatási intézmények között tapasz-
talatcserék, közös kutatások, rendezvények; helyi öntevékeny közösségek, ön-
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 169
kormányzatok tevékenységének színvonalát javító projektek; kulturális együtt-
működés.
Természet- és környezetvédelem: az érintett terület környezeti állapotának ja-
vítását és a környezeti problémák enyhítését célul t űző kezdeményezések, ta-
nulmányok, programok, rendezvények.
Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója
Az új területfejlesztési törvény (1996. évi XXI. törvény) megyei szintre emelte a
területfejlesztés döntési és finanszírozási kérdéskörét. Gy őr-Moson-Sopron megye
Önkormányzata még jóval a területfejlesztési törvény megszületése el őtt döntött a
megye területfejlesztési stratégiájának, ezen belül is a megyei koncepciónak az
elkészíttetésér ől, így az 1996 májusára elkészült.
A fejlesztési stratégia megvalósítása megköveteli, hogy a megye területfejleszté-
sében érdekelt szerepl ők (így a megyei Területfejlesztési Tanács, a megyei önkor-
mányzat, a települési önkormányzatok és különböz ő nonprofit szervezetek) részt
vállaljanak a stratégia megvalósításában, annak rendszeres aktualizálásában és a
fejlesztést értékel ő monitoring rendszer m űködtetésében.
A koncepció három forrást jelöl meg a fejlesztések finanszírozására.
1) Saját erő (megyei erőforrások: önkormányzati, vállalkozói és egyéb).
2) Központi forrás (területfejlesztés decentralizált alapja, központi alapok, pá-
lyázati lehetőségek, költségvetés).
3) Nemzetközi források (INTERREG II. — PHARE CBC, nemzetközi pénzinté-
zetek, külföldi segélyprogramok és hitelkeretek).
Ebből is jól látszik, hogy a területfejlesztési koncepció épít a PHARE CBC támo-
gatására, fontos pénzforrásként jelenik meg a megye területfejlesztésében, már csak
azért is, mert — mint majd látni fogjuk — prioritásaik sok helyen fedik egymást.
A PHARE CBC program és a Gy őr-Moson-Sopron megyei
területfejlesztési koncepció prioritásainak egybevetése
A két program között jelent ős átfedések vannak, több okból kifolyólag is. Mint-
hogy Győr-Moson-Sopron megye határos Ausztriával, így 1995 óta részese lehet a
PHARE CBC HU/AU programnak. Ezzel a ténnyel természetesen a fejlesztési
koncepció elkészítői is számoltak. S őt, a koncepció elkészítését az a tény is szor-
galmazta, hogy az osztrák—magyar határ menti együttm űködést segítő INTERREG
II — PHARE CBC program megköveteli, hogy az abban résztvev ő területek (jelen
esetben Győr-Moson-Sopron megye) rendelkezzenek egy hosszú távú fejlesztési
programmal. Ebben a fejlesztési koncepcióban a PHARE CBC programnak bizonyos
mértékben helyet kell kapnia, különben egy ilyen programnak nem lenne létjogosult-
sága a megyében. De mint a nyertes pályázatok tömege is mutatja, igenis van.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
170 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
A megye országhatár menti fekvésének tényét figyelembe véve a koncepció épí-
tett az ebb ől adódó elő nyök kihasználására, így fontosnak tartotta a gazdasági koo-
perációk kiszélesítését, a különféle tevékenységek (pl. turizmus) egybekapcsolását,
az infrastrukturális rendszerek egybef űzését, a különféle közjavak és közszolgálta-
tások (pl. közép- és fels ő fokú oktatás) kölcsönös igénybevételét és a civil társada-
lom akciótereinek kiszélesítését.
Mindemellett ne felejtsük el, hogy a megyei fejlesztések fontos pénzügyi alapja az
Európai Uniótól a PHARE CBC keretein belül a megyében megvalósítandó pro-
jektek számára nyújtott támogatás. Ezért is lényeges, hogy minél nagyobb legyen az
átfedés a két program között, mert így az EU által (a CBC-n keresztül) támogatott
projektek megvalósításával — úgymond — közelebb léphetünk a megyei területfej-
lesztési koncepció kitűzött céljainak eléréséhez.
A megyei területfejlesztési koncepció és a PHARE CBC program összehasonlítá-
sának összegzéseként megpróbáltuk hozzárendelni a PHARE CBC program Gy őr-
Moson-Sopron megyei nyertes pályázatait a megyei területfejlesztési koncepció
prioritásaihoz (6. táblázat). Így kilenc programhoz tudtunk oda ill ő projekteket
párosítani.
6. TÁBLÁZAT
A PHARE CBC által támogatott projektek illeszkedése a megyei területfejlesztési
koncepcióhoz (ECU)
(Relation between the Projects Supported by PHARE CBC and the Regional Deve-
lopment Conception of the County - ECU)
1995 1996 1997 Összesen
1.Humán erőforrások fejlesztése 771 000
1.1. program: a térségi központok népességmeg-
tartó képességének fokozása
1.2. prógram: a szociális intézményrendszer
megtartása
1.3. program: a középfokú oktatási bázis megújítá- 771 000
sa
Fertődi vállalkozó képzés — középfokú képzési 366 000 366 000
együttműködés
Táncművészeti Képzési Együttműködés 240 000 240 000
(Győri Balett)
CERNET Program 165 000 165 000
1.4. program: a fels őoktatási hálózat integrációja,
a K+F intézmények fejlesztése
1.5. program: át- és továbbképzési rendszer
erősítése
2. A gazdasági szerkezet és környezet fejlesztése 5 995 900
2.1. program: a tudásigényes iparágak fogadási 3 584 000
körülményeinek biztosítása
Győ r Kereskedelmi Központ (Trade Center) 30 000 990 000 1 020 000
Sopron vállalkozási zóna 75 000 I 554 000 1 629 000
Innovációs és technológiai központ Gy őr 65 000 870 000 935 000
2.2. program: a kis- és középvállalkozások m űkö- 71 000
dési feltételeinek javítása
Regionális piacelemzés 71 000 71 000
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 171
1995 1996 1997 Összesen
2.3. program: agrárfejlesztési koncepció kidolgo- 0
zása
2.4. program: turizmus fejlesztése 2 340 900
Duna menti kerékpárút 630 000 700 000 1 330 000
Fertő menti kerékpárút 330 000 298 900 277 000 905 900
Határ menti kulturális turizmus-fejlesztési 73 000 73 000
akcióterv
Zsira határátkel őhely fejlesztés 8 000 8 000
Fertő—Hansági fogadócentrum, ökoturisztikai 24 000 24 000
zóna
3. A multi és interregionális kapcsolatok szélesítése 138 000
3.1. program: Bécs—Pozsony—Gy őr potenciális 0
euro- régió el őkészítése
3.2. program: országhatár menti térségi együttm ű- 0
ködések fejlesztése
3.3. program: régióépítés 138 000
Regionális rendezési és fejlesztési program 38 000 100 000 138 000
4. Megyeszervezés 0
4.1. program: a fejlesztés koordináló intézményé-
nek kialakítása
4.2. program: a megyei területrendezési terv
elkészítése
4.3. program: a térségmarketing és a megyetudat
erősítése
Bécsi Ablak 40 000 40 000
5. Településhálózat és vidékfejlesztés 4 094 500
5.1. program: a városok tercier funkcióinak 0
bővítése
5.2. program: a térségi szervez ődések és közpon- 58 500
tok erősítése
Sopron fejlesztési terv 58 500 58500
5.3. program: közlekedéshálózat fejlesztése 4 036 000
84.-85. sz. főút korszerűsítése, elkerül ő 73 000 713 000 1 200 000 1 986 000
szakasz
Ro-Ro kikötő, Győr—Gönyű 558 000 1 267 000 1 825 000
Repülőtér fejlesztés, Gy őr—Pér 225 000 225 000
5.4. program: kommunikációs rendszerek fejlesz- 0
tése
5.5. program: térségi infrastruktúra fejlesztése 0
6. A környezet állapotának javítása 66 500
6.1. program: a környezeti szabályozás érvényesí- 0
tése
6.2. program: a természetvédelem akcióterületei- 66 500
nek növelése
Ökofarm Ágfalva 21 000 21 000
Megújuló energiaforrások hasznosítása — 45 500 45 500
tanulmány
ÖSSZESEN 66 500 1 980 000 2 046 500 4 339 000
Forrás: egyéni adatgyűjtés.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
172 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
Ha figyelembe vesszük, hogy a koncepcióban összesen 22 program (al-prioritás)
van, akkor ez 40,1%-os „lefedettséget" jelent. Természetesen ezt így nem lehet
mérni. Sokkal célravezető bb elmerülni a számok világában, és azt megvizsgálni,
hogy az egyes programokon belül milyen projektek kerültek megvalósításra, és
azok milyen összegű beruházások voltak. A három év alatt 4,339 millió ECU nagy-
ságú támogatásban részesültek a Gy őr-Moson-Sopron megyét érint ő PHARE CBC
projektek. Ez — 25%-os saját részt feltételezve — 5,785 millió ECU-s beruházást
jelent (kb. 1,3 milliárd Ft). Ha a PHARE támogatások Gy őr-Moson-Sopron megye
területi fejlő désére gyakorolt hatását szeretnénk megvizsgálni, akkor a beruházások
nagyságával, nem pedig a PHARE támogatás nagyságával kell számolnunk, hiszen
ez az az összeg, amennyit a vállalkozásokba invesztáltak, hozzájárulva ezzel a me-
gye fejlődéséhez.
Itt és most azonban egy kimerít ő elemzéshez több dolog is hiányzik. Ez idáig még
nagyon kevés PHARE projekt valósult meg, és a még folyamatban lév ő projektek
eredményének kiértékelése lehetetlen. Az eddig megvalósult nyolc projekt pedig
nem képviseli, nem is képviselheti a PHARE CBC program hatását.
A PHARE CBC Magyarország—Ausztria program sikerének okai
A PHARE CBC HU/AU program az eltelt nem egész öt év tapasztalatait figye-
lembe véve sikeresnek mondható. Hiszen míg 1995-ben az elfogadott támogatások
Összege 7 millió ECU volt, ez az összeg 1996-ra 11 millióra emelkedett, s őt 1997-ben
már elérte a 14 millió ECU-t. Az EU egyébként kib ővíti az öt évre meghatározott
35 millió ECU nagyságrend ű keretet, valószín ű leg azért, mert értelmét látja a prog-
ram folytatásának, vagyis sikeresnek tekinti.
Még egy tényező re szeretném felhívni a figyelmet, amiért is sikeresnek ítélhetjük
meg ezt a programot. Az Európai Unió az általa támogatott programok fontos si-
kertényezőjének tekinti legalább egy EU tagország részvételét a programban. Ennek
ellenére aláírták a PHARE CBC Magyarország/Románia program szerz ődését.
Ebben az esetben természetesen szó sincs arról, hogy valamely EU tagország része-
se lenne a programnak, vagy EU tagországgal határos területen valósítanák meg a
területfejlesztési elképzeléseket. Hiszen Magyarország és Románia határán járunk.
Az EU mégis szorgalmazta a PHARE CBC ezen térségre való kib ővítését. Tette
volna ugyanezt, ha nem ítélte volna sikeresnek a magyar együttm űködést? Ha nem
bízott volna abban, hogy uniós ország nélkül is — Magyarország aktív szereplésével
— Románia is képes sikeresen bekapcsolódni a PHARE CBC programba? Bizonyo-
san nem.
Megvizsgálva a regionális együttműködéseket általában a PHARE CBC program-
nak öt sikertényez őjére bukkanhatunk:
1) A résztvev ők gazdasági érdekeltsége az első, és talán a legfontosabb tényez ő,
amely hozzájárul egy projekt sikeréhez. Enélkül nem lenne igazán mozgatóru-
gója egy program végrehajtásának, és így igazából létjogosultsága sem.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 173
2) Ezen kívül nagyon fontos sikertényez ő az együttm űködő területek földrajzi
egysége. ,Egy nagyobb, földrajzilag nem összefüggő terület fejlesztési prog-
ramjának koordinálása igen nehézkes, és számos buktatóba ütközhet.
3) A siker egyik garanciája legalább egy Európa Uniós tagállam részvétele, illet-
ve jelenléte a program végrehajtása során. Ez nemcsak az EU számára fontos
sikertényező — bár kétségtelen, hogy jelent ős szempont egy új program bein-
dításakor —, hanem a közép- és kelet-európai térség államai is megfigyelhet ően
szívesebben m űködnek együtt nyugati partnerekkel. Ennek sajnos nagyon pró-
zai oka van: a térségben jelen lev ő, az országok, nemzetek közötti ellentétek.
Ez a helyzet azonban éppen mostanában oldódni látszik, jól bizonyítja ezt a
beinduló román—magyar PHARE CBC program is.
4) Az egyik legfontosabb sikertényez ő azonban abban áll, hogy minél inkább
próbálják meg bevonni a helyi szerepl őket is a programokba. Ez érvényesül a
PHARE CBC programnál is, hiszen mára már gyakorlattá vált, hogy még a
projektek elfogadása el őtt, a beérkezett pályázatokat továbbítják a megyei te-
rületfejlesztési tanácsoknak, amelyek véleményezik a saját megyéjüket is
érintő projekteket. S őt, sok esetben még a pályázat beadása el őtt a pályázók
már egyeztetik elképzeléseiket a helyi területfejlesztésért felel ős szervekkel.
Ezzel a program egy alsóbb szinten történ ő legalizációja, elfogadása valósul
meg. Ez egyébként az Európai Uniónak az egyik alapelve: az alulról való épít-
kezés, melyet magyarra leginkább programozásként fordíthatnánk.
5) Utolsó sikertényez őként pedig azt említeném, hogy egy sikeres programnak
mindenekelőtt menedzselhet ő mikro-programnak kell lennie, mert egy óriás-
program megvalósítása rengeteg nehézségbe ütközik, igazából nem lehet meg-
felelő felel ősöket találni, és senki sem tudja kezelni ezeket az ún. „Fehér Ele-
fánt" programokat. Így az a tény, hogy a PHARE CBC HU/AU egy igazán ke-
zelhető nagyságú programcsomag, szintén hozzájárult a program sikeréhez.
A határ menti regionális együttm űködés buktatói és ellentmondásai
Az INTERREG és a PHARE CBC kit űnő példa arra, hogy mi is az Európai Unió
lényege. Az említett két programot azért hozták létre, hogy segítse az együttm űkö-
dést az egymással határos régiók között, amelyek gyakran századokon át felgyü-
lemlett nacionalista ellentétek súlyát hordozzák. Így nem meglep ő, hogy e két iker-
program még ma is néha feszültséget kelt a központosított közigazgatás gépezeté-
ben, amely nagyon kényes arra, hogy meg őrizze a nemzet területe feletti ellen őr-
zést. Nincs azonban olyan kezdeményezés, amely jobban megtestesítené az EU
türelmes és a közösségépítés szempontjából kulcsfontosságú törekvését: azt, hogy
szűnjenek meg a határok, mint a mély megosztottság tényez ői, és hidalják át a
fegyveres küzdelem, a politikai er őfitogtatás és a nacionalista fellángolás keltette
szakadékokat.
Azonban mindenfajta jó szándék ellenére is megvannak e a programoknak az el-
lentmondásai és buktatói, amelyek gátolják a partnerországok közötti súrlódás-
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
174 Gyors ténykép TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
mentes, kiegyenlített együttm űködést, és amelyek legtöbbször magának a történel-
mi helyzetnek a következményei.
Először is az INTERREG II. program öt éves szakaszokra tagolódik, és a pénzt az
egyéni projektekre adják azok benyújtásának ütemében, a PHARE CBC program
pedig csak éves felbontásban tud m űködni.
Másodszor az INTERREG alapokat a terveket figyelemmel kísér ő bizottságok
ítélik oda, melyekben helyet kapnak az érintett területek országos és regionális
képviselői is. A PHARE CBC programok finanszírozásáról viszont csak a Bizottság
dönthet, miután a lebonyolítást végz ő, érintett testület véleményét kikérte.
A HVG-t olvasgatva leltem rá egy magas rangú köztisztvisel ő kifakadására, éppen
a PHARE-segélyekkel kapcsolatban: „Elkeseredettebb pillanataimban arra gondo-
lok, talán jobb volna hagyni a csudába ezt az egész PHARE-segélyt, és Magyaror-
szágnak egyedül készülnie a csatlakozásra. A nemzetközi pénzpiacon egyszer űbben
felvehetnénk ugyanazt a pénzt, a mozgásterünk megn őne, aztán jelentkeznénk, ha
kész vagyunk" (Kocsis 1997). Még ha ennyire nem is rossz a helyzet, de némi csa-
lódottságot azonban mindenképpen jelez a PHARE programokkal kapcsolatban, és
nem lehet csak úgy elsiklani a probléma felett. A csalódottságot els ősorban a tény-
leges pénzfolyósítás lassúsága okozza: egy-egy támogatott projekt gondolatának
megszületésétől az els ő finanszírozási szerz ődés aláírásáig átlagosan két év telik el.
A segélyezés folyamata tehát mindenképpen nehézkesnek mondható, mivel
Brüsszel csak így látott biztosítékot arra, hogy a folyósított pénzeket a megfelel ő
helyen használják fel. Az elbírálás során az „ex ante" szemlélet érvényesül. Ez azt
jelenti, hogy a PHARE CBC eljárásrend által el őírt tíz—tizenkét lépés (tenderdoku-
mentáció, pályázati résztvev ők listája, az elbírálás szempontjai, a bizottság tagjai,
döntése, szerz ő déskötés stb.) mindegyikét egyenként bírálják el az EU magyaror-
szági képviseletén, vagy Brüsszelben.
Az egyik legnagyobb ellentmondás azonban mégis az, hogy Burgenland Ausztria
leginkább fejlesztésre szoruló, legelmaradottabb tartománya, így az EU 1. célterü-
leteként egyébként is sok támogatást kap. Ehhez képest az INTERREG mondhatni
csak hab a tortán. Magyar oldalon viszont — más forrás híján — a PHARE CBC az
alapvető infrastrukturális és ellátási problémák megoldásának eszköze, amelyeket
mindenképpen meg kellett volna oldani, és aminek — tisztelet a kivételnek — a határ
menti együttműködésekhez nem sok köze van.
Ezzel áll szoros összefüggésben az a tény is, hogy míg osztrák oldalon az
INTERREG programnak a fejlesztési prioritásokra torzító hatása nincs, magyar
oldalon bizonyos fokig torzítja azokat. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon a
keleti megyék sokkal kevésbé fejlettek, a támogatásra is sokkal inkább rászorulnak.
Az ország nyugati határán fekv ő régiók fejlesztése ezeket a feszültségeket nem
csökkenti, hanem növeli. Ausztriában viszont ez a határ menti térség egybeesik az
ország egyébként is fejlesztend ő, elmaradott térségeivel. Másik ilyen probléma,
hogy az Európai Unió által a tagországoknak nyújtott összes támogatásnak közis-
merten döntő hányada, mintegy kétharmada a mez őgazdaság támogatását szolgálja.
A PHARE CBC viszont egyáltalán nem engedélyezett mez őgazdasági felhasználásra.
Szörényi Zsófia : PHARE CBC: Pro és kontra.
Átfedések a PHARE CBC program és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója között
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 161-175. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2 Gyors ténykép 175
Ily módon az osztrák és a magyar határtartományok összes fejlesztése és támogatá-
sa nagyságrendekkel eltér egymástól, és azok struktúrája is gyökeresen más. Ennek
megfelelő en egyes projektek koordinációjáról talán beszélhetünk, a határ menti
körzetek összességének koordinált fejlesztésér ől — már a dimenziók eltér ő volta
miatt is — aligha (Illés 1997a).
Jegyzet
Jelen tanulmány a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1998 májusában megrendezésre
került Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott dolgozat alapján készült.
Irodalom
Agenda 2000 — Az Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történ ő jelentkezéséről.
(1997) Brüsszel, Európai Közösségek Bizottság.
Az osztrák—magyar határ menti együttm űködések tapasztalatai. (1997) Közlemény. (Témavezet ő
Rechnitzer J.) Gy őr, MTA RKK NYUTI.
Csapó T. (1996) Határon átnyúló együttm ű ködések Vas megyében, különös tekintettel a PHARE CBC —
INTERREG II programra. Határon innen — határon túl. — Pál Á.—Szónolcyné Ancsin G. (szerk.), 367-
377. o.
Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Stratégiája. (1996) V. kötet. Koncepció. Közlemény.
(Témavezető: Rechnitzer J.), Gy őr, MTA RKK NYUTI.
Horváth Gy.—Illés I. (1997) Regionális fejl ődés és politika. A gazdasági és a szociális kohézió er ősítésé-
nek feladatai Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás id őszakában. — Európai tükör.
Műhelytanulmányok.
Illés I. (1996) Regionális politika: felzárkózás vagy lemaradás? — Európai tükör. 2. 21-33. o.
Illés I. (1997a) El őadás. „A határokat átlép ő együttműködés lehető ségei Közép- és Kelet-Európában"
című nemzetközi konferencia. 1997. április 26-27.
Illés I. (1997b) El ő nyök és hátrányok a regionális politikában. — Európai tükör. 4. 21-40. o.
Klau, T. (1997) A Bizottság regionális programjai segítik a határközi együttm űködést és oldják a nacio-
nalista feszültségeket. — Európai Dialógus. 1. 2-5 o.
Kocsis Gy. (1997) Orientáció expressz — új PHARE irányítás. — HVG. november 22. 128, 133-135. o.
Lázár I. (1996) Ősszel kezd ődnek a beruházási munkák. — Világgazdaság. augusztus 16.
Lehő cz R. (1997) Törekvés a végrehajtás gyorsítására. — Világgazdaság. március 12.
Magyar—osztrák PHARE-ülés a határon átnyúló programok továbbfejlesztésér ől. (1997) — Kisalföld.
december 13.
Mi a PHARE? (1994) Európai Bizottság. PHARE Információs Iroda kiadványa.
Pályázati dokumentáció. (1997) PHARE CBC Program, Magyarország—Ausztria.
Regionális fejlesztés: el őtérben a peremvidékek. (1996) — Világgazdaság. augusztus 16.
Rongxing, G. (1996) Border-Regional Economics. Heidelberg, Physica-Verlag.
Sajtóközlemény — Magyarország, Szlovákia és Ausztria határon átnyúló együttm űködési programja
indulásáról. 1998. január 23.
Schweitzer A. (1998) Határérték - PHARE CBC támogatások. — HVG. 18. 132-137. o.
Tájékoztatás a határon átnyúló együttműködést támogató PHARE CBC programok állásáról. (1997)
Budapest—Sopron, PHARE CBC Programirányító Iroda.