Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 113-115. p.
113
vezetés segítségével ismerkedtünk a Tengermellék és a három város (Gdansk, Gdinia,
Sopot) gazdasági és településhálózati problémáival.
A szeminárium hozzájárult a vizsgált kérdések elméleti, területi és gyakorlati
vonatkozásainak összehasonlításához, a két országban megnyilvánuló sajátos jegyeinek
feltárásához, egybevetéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja angol
nyelvű kiadványsorozatában megjelenteti a szeminárium anyagát.
Hajdú Zoltán
BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
STATISZTIKAI SZAKOSZTALYANAK ÜLÉSÉR Ő L
1986. november 18-19-én Debrecen adott otthont a Területi Statisztikai Szekció 15.
tudományos ülésének. Az ülésszak tematikája a terület- és településfejlesztésr ől szóló országgy ű-
lési határozathoz kapcsolódik; célja, hogy áttekintse a fejlesztési koncepció f ő politikai, társadal-
mi célkit űzéseit, a fejlesztés f ő irányait és feladatait, az ehhez kapcsolódó tudományos kutatás,
illetve a területi statisztikai módszertani és elemz ő munka fő területeit.
Az ülésen elhangzott el őadások előzetesen megjelentek, ezért csak az el őadók fő gondo-
lataira hívjuk fel a figyelmet. Az ülésszakot VÉGVARI JEN Ő , a KSH elnökhelyettese nyitotta
meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tudományos ülés a kérdésfelvetések, probléma-
megoldások keresésének jegyében fog eltelni, melyekhez az interdiszciplináris kutatások adnak
segítséget. Az el őadások három fő téma köré csoportosultak: — a terület- és településfejlesztés
elvei, stratégiái, — a terület, település helyi problémái, ezen belül több el őadás foglalkozott a hát-
rányos helyzet ű térségekkel, — a környezetvédelem hatékonyabbá tétele. A következ ő kben a
fenti témák szerinti csoportosításban ismertetjük az el őadásokat.
SZIGETI ERNOtől hallottunk egy összefoglaló beszámolót a terület- és településfej-
lesztési politika elveir ől, céljairól és eszközeir ől. „Megújult-e a településfejlesztési politika?" — teszi
fel a kérdést. Válasza: „megújuló e politika". A lakosság részt akar venni az általa fontosnak vélt
településfejlesztési célok elérésében, a saját anyagi eszközei segítségével. A vezetés rá is szorul
erre. Követelmény egy olyan településfejlesztési politika, amely képes a f ő célok megmaradása
mellett alkalmazkodni a változó körülményekhez.
KŐ SZEGFALVI GYÖRGY a terület- és településfejlesztést megalapozó tudományos
kutatások fejl ődésének útját tekintette át a 60-as évek elejét ől napjainkig. A bekövetkezett vál-
tozások változtatást igényelnek a terület- és településfejlesztési stratégiában is. E stratégiát meg-
alapozó (kutatások közül kiemelte „A Terület- és településfejl ődés Társadalmi-Gazdasági Folyamatai
Magyarországon" cím ű programot.
NYITRAI JOZSEF az infrastrukturális fejl ődés területi mérésének lehet őségeiről tar-
totta rövid el őadását. Elemzésük során a mutatószámok különböz ő kategóriáit alakították ki.
Kiszámították az egyes megyék kategóriákon belüli, illetve összesített rangsorban elfoglalt helyét.
A beruházások alakulásának jellemz őinél említette, hogy egyre fokozódik a magáner ő bevonása,
elsősorban a lakásberuházások terén. Végezetül Gy őr-Sopron megye infrastrukturális ellátottsá-
gáról hallhattunk,
RESZLER GYORGYNÉ előadásában az országgy űlési határozat egyik legfontosabb
céljának, a társadalmi esélyegyenl őség javításának, a lakosság életkörülményeiben meglev ő indo-
kolatlan területi különbségek mérséklésének megvalósításával foglalkozott. Ennek során Hajdú-
Bihar megye jelenlegi helyzetét, feladatait és lehet őségeit tárta fel, különös figyelmet szentelve a
városkörnyéki alapfokú infrastrukturális ellátottság elemzésére. A VII. ötéves tanácsi terv a fejlesz-
BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK ÜLÉSÉRŐL
114 Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 113-115. p.
tések tekintetében e források területi elosztásában számottev ő változást mutat. Ezáltal javulás
várható az alap- és középfokú ellátásban a jelenleg leginkább elmaradottnak mutatkozó közsé-
gekben. E végeredményt mutatják a Szolnok megyében végzett hasonló jelleg ű, az új szabályo-
zással kapcsolatos módszertani kísérletek is, melyekr ől FEKETE-SZABÓ SÁNDOR számolt be.
ARY KAROLYNÉtól a községek alapfokú ellátásának vizsgálati lehet őségeiről hallha-
tunk. A hosszútávú terület- és településfejlesztési koncepció területi feladatai között különösen
fontos a lakosság életkörülményeiben mutatkozó területi különbségek mérséklése. Kiemelte, hogy
a hosszú távú terület- és településhálózati terv a kulturális alapfokú ellátottság kérdésével nem is
foglalkozik (erre vonatkozó adatok nincsenek). Hangsúlyozta, hogy az alapfokú intézményellá-
tottság megléte vagy nemléte mellett vizsgálni kell annak min őségét, fejlettségi színvonalát.
MARKUS LAJOS a Heves megyei mez őgazdasági nagyüzemek szerepét taglalta a tele-
pülések fejlődésében. A vizsgálat során a termelés fejlettségét, eredményességét vetették össze a
falusi települések infrastruktúrájának fejlettségével. A vizsgálat azt mutatta, hogy a megfigyelt
termelőszövetkezetek 42 %-ában alacsony, egyharmadában közepes és közel egynegyedében ma-
gas színvonalon gazdálkodnak. (Ez az eloszlás közel korrelál a term őhelyi adottságok minőségé-
vel.) A megyében a termel őszövetkezetek fejlettségi színvonala és a hozzájuk tartozó települések
infrastrukturális fejlettsége közti korrelációs kapcsolat közepes er ősségű, ugyanis az utóbbit dön-
tően az határozza meg, hogy a település milyen távol van a várostól, és ott van-e a tsz-központ.
A termelőszövetkezetek fejlettségi színvonala között azonban lényegesen nagyobb a különbség a
megyében, mint a településcsoportok infrastrukturális ellátottságaiközött.
NOVOTNYNÉ PLETSCHER HEDVIG a budapesti agglomeráció sajátosságairól, a
hosszú távú fejlesztés célkit űzéseiről tartott el őadást. Atfogó képet kaptunk f ővárosunk és agglo-
merációjának demográfiai, gazdasági és infrastrukturális helyzetér ől. Befejezésként a faluturizmus
alakulásáról hallhattunk. Várható a fellendülése, ez azonban számos problémát vet fel. Az üdül ők
a falusi környezet „romantikája" mellett igénylik a városi „kényelmet"; hideg-meleg vizet, tele-
font, utat.
Hajdú-Bihar megye területfejlesztésének f ő feladatairól és irányairól beszélt TÓTH
IMRE, majd TOLNAI LÁSZLÓ a Bács-Kiskun megyei Tanácson azon alkalmazott számítástech-
nikai módszerekről számolt be, amelyek jelent ős segítséget nyújtanak a területfejlesztési tervez ő
munkában résztvevő tanácsí apparátusnak.
TURANI JÓZSEFtől az erősen fogyó népességű kistelepülések demográfiai és gazdasá-
gi — társadalmi helyzetér ől hallhattunk. Joggal túlhevült hangvétel ű előadásában Vas megye, ezeri
belül is elsősorban a Hegyhát és az Őrség falvainak elnéptelenedésér ől beszélt. (Ezen falvak né-
pességszáma 1960-1985 között 54,6 %-kal fogyott.) PÁSZTOR BÉLA Békés megye elmaradott
térségeiről beszélt. Jellemzése során kiemelte az adott térségek egyedi vonásait: az ország 7 érin-
tett megyéje közül itt a legmagasabb a mez őgazdasági dolgozók és legkisebb az ipari foglalkozta-
tottak száma, itt a legjobb a földmin őség, de legrosszabb a közlekedés. HAJNAL BÉLA Szabolcs-
Szatmár megye helyzetér ől, fejlesztési lehet őségeir ől szólt. A megye 125 települése tartozik a gaz-
daságilag elmaradott, többszörösen hátrányos helyzet ű térségek közé. Itt él a megye népességének
egynegyede, kb. 150 ezer f ő. Az el őadás során jellemezte a megye jelenlegi helyzetét, majd ezt
mondta: „A megye, de különösen a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének kulcsa a szel-
lemi infrastruktúra, a szakemberellátottság gyökeres javítása." LUKÁCS JÁNOSNÉ a terület- és
településfejlesztés információs hátterér ől tartotta el őadását. Elmondta, hogy sok a panasz a meg-
felelő információk hiányára. Különösen hiányosak a termel ő infrastruktúráról, a foglalkoztatás-
ról és a környezet állapotáról rendelkezésre álló területi adatok. Az utóbbi témakörben szükség
lenne az információs rendszerek összehangolására.
Ezt követte KRASSÓ SÁNDOR sajátos hangulatú beszámolója, melynek — mint mond-
ta — érdeklődésfelkeltés volt a célja, s amely a környezeti statisztika terén szerzett tapasztalatait
tartalmazta. Az ENSZ környezeti statisztikai rendszerér ől szóló könyv tartalmából kiemelt két
fontos észrevételt. Az egyik, hogy a statisztika e terén komplexebb megközelítés szükséges, a má-
sik, hogy az átlagértékek nem fedik a valóságot. E megállapításhoz kapcsolódva megjegyezte:
„Egy évtizede még alig voltak környezeti statisztikai adatok. Ma rengeteg van, de nagyrészük hasz-
nálhatatlan; a beérkez ő adatoknak mintegy 60 %-a nem igaz!" Ennek oka: a mérésekhez mér ő-
BESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK ÜLÉSÉRŐL
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/4. 113-115. p.
115
llózat — ember, eszköz — szükséges, mely folyamatos ráfordítást igényel. Magyarország pénzügyi
ehetőségei korlátozottak. Az adatszolgáltatás javítása érdekében többek között annak kellene
egvalósulnia, hogy az adatgyűjtőknek érdeke fűződjön a helyes, pontos adatok folyamatos szol-
áltatásához. RADICS ISTVÁNtól Veszprém megye környezetvédelmi helyzetér ől, az üdülés és
degenforgalom problémáiról hallhattunk beszámolót. A fejlesztés hosszútávú feladatai közt emlí-
ette, hogy 1992-ben egy 30 település igényét kielégít ő hulladékfeldolgozó üzem áll m űködésbe.
éleménye szerint a megye a környezetvédelmi feladatok megoldásához megfelel ő anyagi alappal
endelkezik. KEREKESNÉ VARGA ÉVA a Pest megyében végzett faktorális környezetvédelmi
sgálatukról, ennek módszereir ől, eredményeir ől tájékoztatta az ülés résztvev őit. A megye 179
elepülését vizsgálták 16 faktor alapján. A környeietszennyezések közül különösen a vízmin őség
omlására hívta fel a figyelmet. A lakosságnak több mint 35 %-a nem megengedett min őségű vizet
ogyaszt. Előadását — rendkívül hatásosan — a BME egyik diplomázó hallgatójának szavaival fe-
'ezte be: „Ha már elpusztítottatok minden fát, beszennyeztetek minden vizet, a pénzt megenni
em tudjátok!"
A plenáris ülést BARABÁS MIKLÓS zárta; megköszönte a résztvev ők figyelmét, az el ő-
dók tartalmas elemzéseit és méltatta a Területi Statisztikai Szekció húszéves munkáját.
MERZAY KATALIN, TÓTSIMON PÉTER