Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s 4 Gyors ténykép 143

A TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI — AZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHET ŐSÉGEI'
(The Tendencies in Experts for Regional Policy — Chances for
Cooperation)

KOROMPAI ATTILA

Képzési motivációk és célok

A területi szakemberek jelenleg folyó különböz ő képzési formáinak céljait és ki-
alakítását meghatározó fó motívum a rendszerváltással és az Európai Unióhoz törté-
nő csatlakozás folyamatával összefügg ő új igények jelentkezése és ezeknek az igé-
nyeknek a kielégítése.
A regionális szakismeretekkel rendelkez ők iránti igény felismerése a munkaer ő- és
szakismereti piac e szegmense létrejöttének és m űködésének alapfeltétele. Ehhez
mindenképpen szükséges a térdimenzió, a területiség, a területi összefüggések sze-
repének nyilvánvalóvá válása, és a kapcsolódó tudományterületekr ől való tájéko-
zottság. Ez a szaktudományok részér ől a közvetlen és közvetett (externális) hatások,
összefüggések kimutatását és a kommunikációs csatornákon, az oktatáson keresztül
történő elérhetővé és megérthet ővé tétele érdekében kifejtett er őfeszítéseket igényel.
Még a szakirányú fels őfokú végzettséggel rendelkez ő, és a gyakorlatban tevékeny-
kedő szakemberek körében is el őfordul, hogy érzik valami új közelítésmód, ismeret
bevonásának szükségességét, de annak helyét, konkrét alkalmazási lehet őségeit,
forrásterületeit nem ismerik. jó példa erre a napjainkban divatossá váló település-
marketing, ahol a hangzatos kifejezés mögött — a tudományterület fejl ődésének
adott szakaszával is összefüggésben — igen sokféle értelmezés, feladat és nagy szín-
vonalbeli különbségeket is takaró felkészít ő tréningek, oktatási programok találha-
tók szerte az országban.
A hazai átalakulási folyamatok sikerét nagymértékben befolyásolja, hogy miként
sikerül a gazdaság és a társadalom területi-regionális és helyi-települési jelenségeit
és folyamatait, a regionális gazdaságot, a településeket és a népesség magatartását
alakító tényezőket, valamint a közöttük lév ő kölcsönhatásokat feltárni, ezeket az
ismereteket alkalmazni, és a folyamatokat, tényez őket a helyi, illetve a különböző
nagyságú közösségek szükségleteinek megfelel ően alakítani. Ehhez jól felkészült
terület- és településfejlesztési szakemberekre és széles körben ismert és alkalmazott
korszerű térszemléletre van szükség.
A területi szakemberek képzését meghatározó koncepcionális kérdés valamennyi
szinten, hogy a terület- és településfejlesztés komplex tevékenység, m űveléséhez
bizonyos szaktudományi ismeretek mellett sokféle tudományterület ismerete szük-
séges. Elengedhetetlen a multi- és interdiszciplináris közelítésmód, problémakeze-
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

144 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

lés. Horváth Gyula szavait idézve, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos
gyakorlati tennivalókat és a felhasználandó ismereteket ugyanis a mindenkori fela-
datok határozzák meg, nem pedig a szakemberek alapdiplomája. Ezért is kényes
kérdés a tervezési jogosultság megállapítása. Ha a probléma lényegét m űszaki kér-
dések alkotják, egyértelm ű az építészi, mérnöki jogosultság, de gazdasági kérdések
esetében a közgazdász, a jogi kérdések kapcsán a jogász, a társadalmi kérdések
megoldásában a szociológus, a térbeli kapcsolatrendszerrel összefügg ő kérdésekben
a geográfus tekinthet ő leginkább illetékesnek. Ugyanakkor egyik sem nélkülözheti a
másik szakterület ismeretanyagát. A megoldás tehát mindenképpen a szakért ői cso-
portmunka, melyben a vezet ő, integráló szerepet a probléma lényegét képez ő szak-
terület képviselőjének célszerű betöltenie.
A képzés multi- és interdiszciplináris jellegének er ősítése érdekében az elmúlt
évek során jelentős előrelépés történt. A különböz ő szakmai háttér ellenére, a kihí-
vást érzékelve — némi főhatósági ösztönzéssel is kísérve — megindult a kutatóinté-
zetek, az egyetemek és főiskolák, a különböző kamarák, szakmai társaságok, alapít-
ványok és magánvállalkozások együttm űködése a területi szakemberek több tudo-
mányterületet átfogó képzése érdekében.
A területi és települési problémák komplex és széles kört átfogó jellegéb ől adódó-
an nagy szükség van a szaknyelvi korlátok leküzdésére. A párbeszéd nem valósít-
ható meg közös nyelv nélkül sem az egyes témakörök szakért ői között, sem a szak-
értők és a politikusok, döntéshozók között, sem pedig a területi kérdések szakért ői
és az azokban érintett politikusok, valamint a területi folyamatokban érintett sze-
replők (egyének, vállalkozók stb.) széles köre között. Új oldalról indokolja a közös
nyelv alkalmazását a participáció elvének érvényesítése.
A fentiekből következik, hogy a változatos formákban megjelen ő kurzusok cél-
rendszerét csak részben határozza meg az, hogy milyen alapképzettséggel rendelke-
zők számára hirdetik meg őket. A tapasztalatok szerint sokkal er ősebb hatással
vannak a célokra a gyakorlati munka során szükséges ismeretek és készségek. Az
alapképzettség inkább akkor válik a célrendszer fontos komponensévé, ha ahhoz
kapcsolódó graduális vagy posztgraduális képzésr ől van szó, de a multi-
diszciplinaritás ekkor is jelen van. Több esetben lehet őség van más alapképzettség-
gel rendelkező k számára is az ilyen típusú kurzushoz való csatlakozásra. Ilyenkor a
végzettséget igazoló bizonyítványokban lehet eltérés.
Léteznek nem regionális alapképzettség ű szakemberek részére indított továbbkép-
zési programok is, melyek célrendszerét els ősorban a gyakorlati feladatok követel-
ményei határozzák meg, természetesen az ellátásukhoz szükséges, megfelel ő szak-
tudományi alapokra építve. Fontos, hogy ilyen jelleg ű programok nem csak diplo-
mások számára léteznek, hanem középfokú végzettséggel rendelkez őknek is. Ezek
egyik speciális formája a bentlakásos és területi problémaorientált kurzusszervezés,
ami meglehető sen elterjedt forma. Egyaránt alkalmazzák a középfokú képzettségre
épülő falugondnok képzésben, a kistérségek fejlesztési programjait támogató sajátos
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 145

oktatási programokban, és a fels őfokú képzést, továbbképzést szolgáló kurzusok
(pl. terepgyakorlatok, továbbképz ő tanfolyamok) keretében.

A területi szakemberek képzését szolgáló intézményi struktúra
jellemz ői

Tekintettel arra, hogy a térrel és a területiséggel összefügg ő ismeretek egyfel ől
több szakterület speciális ismereteként kerülnek alkalmazásra, másfel ől a társadalom
és a gazdaság térbeli és területi létezésével összefügg ő sajátos szintézisre épül ő
önálló szakterületként, a szakemberek képzésével foglalkozó intézmények, illetve az
általuk meghirdetett programok a megfelel ő szaktudományok oktatási struktúráját
követik. Ettől eltérő strukturális elemeket alkotnak a gyakorlati igények kielégítését
célzó, különböző főhatóságok felügyeletével, illetve a főhatóságok által szervezett
képzési programok, valamint az oktatásra piaci alapon vállalkozó, profitorientált és
nonprofit cégek, alapítványok. E szerepl ők összefonódnak egymással részben a
különböző intézményközi szerz ődéseken, részben az oktatók személyén, az oktatott
tananyagon, a használt tankönyveken és szakirodalmon keresztül, miközben az
oktatást igényl ők piacán, valamint az oktatási támogatásokért sok esetben élesen
versenyeznek.
1. ÁBRA
A területi szakemberek képzésével foglalkozó intézménytípusok kapcsolatai
(The Relationships Between Institutions Involved in Training Regional Policy
Experts)

Főhatósági
intézmények

Közoktatási
intézmények

Vállalkozói
szféra
s♦
s
∎

s
...m i= ma

Forrás: saját szerkesztés.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

146 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

Ezeknek a formális és informális hálóknak a feltérképezése napjainkban szinte le-
hetetlen feladat, de nem is biztos, hogy szükség lenne rá. A szabályozást ugyanis
nem az egy központból történ ő koordinációra, hanem a tájékozottságra és az egyér-
telmű működési szabályokra, szakmai követelményekre épül ő koordinációra és
minősítési rendszerre célszer ű alapozni. Ez ugyanis hosszabb távon eredményesebb,
olcsóbb és hatékonyabb.
A szaktudományi alapokra épülő képzés specifikumai szerint indokolt megkülön-
böztetni:
— a természettudományi alapokra épül ő területi szakemberképzést,
- a mű szaki tudományok alapjaira épül ő területi szakemberképzést,
- a gazdaságtudományi alapokra épül ő területi szakemberképzést,
- a társadalomtudományi alapokra épül ő területi szakemberképzést.
Ezek tovább tagolódnak a képzési szintek szerint:
— középfokú területi szakemberképzésre,
— felsőfokú, fő iskolai területi szakemberképzésre,
— felsőfokú, egyetemi szint ű területi szakemberképzésre,
— posztgraduális területi szakemberképzésre,
— területi szakemberek továbbképz ő tanfolyamaira, melyek köt ődhetnek
— szintekhez és
— munkaköri feladatokhoz.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a területi szakemberek szakirányú képzése
középszinten a közgazdasági szakközépiskolákban el ő forduló igazgatási és ügyviteli
képzésen túlmenő en csak kiegészítő , speciális szakképzési, átképzési jelleggel (pl.
falugondnok) folyik eddigi információink szerint.
Felsőszintű területi szakemberképzés jóval szélesebb körben történik adott tudo-
mányok oktatása keretében. A közgazdászképzés keretében különböz ő szakos köz-
gazdászok részére, a mérnökképzéshez kapcsolódva az építészek, épít őmérnökök,
települési üzemmérnökök, agrármérnökök, tájrendez ő és kertépít ő mérnökök részé-
re, a természet- és társadalomtudományi oktatás részeként a tanárképzéshez is kap-
csolódva a geográfusok és a szociológusok részére, a jogtudományokhoz kapcso-
lódva az igazgatásszervez ő k részére kialakított szakirányok kínálnak lehet őséget
speciális területi szakemberré válásra az adott szakmán belül.
A posztgraduális képzés sok tekintetben meg ő rzi az alapképzés által biztosított
hátteret, de a gyakorlati igényekhez való igazodás hatására több az oldott, a külön-
böző alapképzettséggel rendelkez ő k számára kidolgozott lehet őség. Még inkább
igaz ez a tendencia a tanfolyami jelleg ű képzési formákra, valamint a főhatóságok,
szakmai érdekképviseletek, szövetségek által szervezett oktatási programokra.
E lehető ségek kihasználását dönt ő mértékben befolyásolja a szakirányú regionális
szakembert igénylő munkahelyek kínálata és presztízse. Az EU-hoz történ ő csatla-
kozás követelményeinek érvényesítése az igények b ővülése mellett elő segíti a
szakmai presztízs növekedését is. Ennek menedzselésében a szakmai szervez ődé-
seknek, kamaráknak különösen fontos szerepük van.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 147

A kommunikációra és kooperációra épít ő komplex képzés
szükségessége
A területi szakemberek képzését és továbbképzését szolgáló oktatási programok
célrendszere és a bevonni szándékozott szakemberek köre a gyakorlat által támasz-
tott igényekre és elvárásokra építve meghatározza az oktatás alapelveit, ezen ke-
resztül struktúráját, valamint az ezzel összefügg ő feltételrendszereket a felvételi
követelményektől az oktatásba bevont oktatókon át a teljesítési követelményekig.
A területi szakemberek ismeretstruktúrájának alapvet ő specifikuma a térszemlélet
középpontba kerülése. Legyen szó társadalmi, gazdasági, m űszaki vagy természeti
eseményekről, folyamatokról, problémákról, azokat mindig térbeli létezésük alap-
ján, a térbeli, területi kapcsolatok tükrében elemzik, értékelik. Ez a szemléletmód a
szaktudományi ismeretek egy sajátos integrálását jelenti, aminek szintén megvannak
a maga tudományos törvényszer űségei. Ez változó mélységben, de tükröz ődik az
egyes kurzusok tantárgyi összetételében.
A területi szakemberek szakmai fórumai, melyek a kommunikáció kiemelt színte-
rei lehetnének, éppen a háttértudományok sokfélesége miatt meglehet ősen szétapró-
zottak. Interdiszciplináris jelleg ű regionális szakmai fórum — talán az MTA Regio-
nális Tudományos Bizottságát kivéve — nincs. Az egyes társaságok, bár alapelveik-
ben nem zárják ki a különböző előképzettséggel rendelkez ők csatlakozását, mégis
alapvetően azonos szakmákból toborozzák tagságukat, és tevékenységük is ennek
megfelelő, ami a szakmai jelleg hangsúlyozása miatt természetes, és ezért nem is
róható fel hibaként. Ugyanez még fokozottabban érvényes a szakmai alapon szerve-
ződő kamarákra. Ezért az oktatásban is nyilván a szakmai szempontokat tudják
legeredményesebben érvényesíteni.
Nem vitatva a mind specifikusabb szakmai részterületekre vonatkozó ismeretek
fontosságát els ősorban bizonyos konkrét és hatósági jelleg ű feladatok szempontjá-
ból, a regionális szakemberek igazi specifikumát a generalista, holisztikus szemlé-
letmód jellemzi. Az ezt er ősítő gyakorlat-orientált, mégis határozott inter- és
multidiszciplináris törekvésekkel jellemezhet ő továbbképző kurzusok sikere a gya-
korlati szakemberek körében erre vezethet ő vissza. Jól bizonyítja ezt a Magyar
Urbanisztikai Társaság és a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképz ő Inté-
zet által közösen szervezett Urbanisztikai Továbbképz ő Tanfolyam előzményének
tekinthető mesterkurzus jelleg ű képzés máig is elismerő visszhangja.
Napjainkban sajátos aktualitása van Meggyesi Tamás 1995-ben megfogalmazott
gondolatainak. Felveti a Belügyminisztérium által támogatott, a m űszaki ismere-
tektő l elhatárolódó képzési formák kibontakozását, és felhívja a figyelmet arra a
veszélyre, hogy a képzésben is megvalósulhat az a tudathasadás, ami a területi irá-
nyítás egyik történetileg kialakult „rákfenéje", és véleménye szerint is negatívan
befolyásolná a szakma egészének jöv őjét. Idézett tanulmányát — Cato-ra utalva —
a 77a1 fejezi be, hogy „...akármir ő l van szó, az a véleményem, hogy a szakma és
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

148 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

tárcaközi párbeszéd illetve együttm űködés elkerülhetetlen." (Meggyesi 1995) Ez a
mi véleményünk is.
A regionális szakember — mint arra korábban is utaltunk — nem szorítkozhat
egyetlen szaktudomány ismereteire. Az egyes szaktudományok keretei között törté-
nő képzésük tananyagában els ődleges a fő szaktudomány elsajátítása, de megjelenik
a kapcsolódó szaktudományok ismeretanyaga és a speciális területi, térbeli össze-
függések törvényszerűségeinek elméleti és módszertani tárgyalása is. A különböz ő
képzési irányok közötti különbség egyfel ől a tananyagon belül a különböz ő tudo-
mányterületek, másfel ől a gyakorlati igényeknek való megfelelés szintjének eltér ő
súlyozásában és ebb ől adódóan a nyújtott diploma, oklevél jellegében jelentkezik.
Megállapítható azonban, hogy a szakmák közötti kommunikáció ösztönzése és kü-
lönösen készségszintű megalapozása egyáltalán nem er őssége a területi szakember-
képzésnek. Sajnálatos, hogy ez csak posztgraduális szinten, a gyakorlati tapasztala-
tok által késztetve kap viszonylag nagyobb hangsúlyt.
A kemény érdekszférákhoz köt ődő, így az irányítás, államigazgatás szintjén is
meglévő kettősség, sőt többszörös megosztottság mintegy szaktudományi és képzési
hátteret is kap, és újratermeli önmagát annak ellenére, hogy a gyakorlati problémák
lényegét megértő, különböző háttérrel rendelkez ő szakértők egyaránt igénylik az
ismeretek regionális alapokra épül ő integrációját. Ennek keretében nem egyik vagy
másik tudományterület felülkerekedésér ől van szó, hanem a valós problémák lénye-
gével összefügg ő konfliktusmegoldó technikák alkalmazásáról a mindenkori viszo-
nyokhoz igazítva.
Nem az a baj, hogy meger ősödnek a regionális szakemberképzésnek azok az irá-
nyai, amelyek nem a m űszaki tudományokra épülnek. Ez valójában örvendetes
folyamat, amelyet a területfejlesztésért felel ős tárcának és minden más főhatóság-
nak, közép- és alsószint ű igazgatási szervezetnek, s őt még a vállalkozói szférának is
támogatnia kellene, hiszen a regionális szakma kiteljesedése felé mutat. A baj az,
hogy ezt a folyamatot a szakmabeliek kölcsönösen szembenállásként élik meg, mi-
vel eddig kialakult pozícióit félti mindegyik oldal. A pozícióharcban lemerevednek,
vagy új formában újraélednek a régi struktúrák, ezzel meggátolva, de legalábbis
megnehezítve az új körülmények által kínált lehet őségek felismerését, az újszer ű
megközelítések kibontakozását. E nélkül viszont csak a régi típusú és egyre sz űkülő
mozgásteret biztosító feladatok maradnak. Az összefogás és párbeszéd tehát nem-
csak a regionális tudomány és a regionális szakemberképzés szempontjából szüksé-
ges, hanem a szakma gyakorlati mozgásterének tágítása érdekében is elengedhetet-
len.
Az egymás elleni pozícióharc helyett egymással összefogva egy valóban
multidimenzionális és politikailag érzékeny regionális szakemberképzést kellene
támogatnia a „szemben álló fellegváraknak", megszerezve az ilyen jelleg ű szakis-
mereteket is igényl ő szférák támogatását. Így kerülhetne a regionális szakma a he-
lyére, nem mindenáron és mindenütt a központi pozícióba, de ahol illetékes, ott a
folyamatok, jelenségek sajátosságait felismerve természetes módon tölthetné be
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 149

integráló szerepét. Ezért tartjuk mi is elengedhetetlennek az igazgatási, a tudomá-
nyos és az oktatási szféra párbeszédét és minél szorosabb együttm űködését.

A területi szakemberképzés általános alapelvei
Az oktatás struktúráját és egész folyamatát meghatározó általános alapelvek f őbb
elemei a következ őkben foglalhatók össze:
1) A regionális szakemberek képzésének középpontjában a regionális szemlélet
formálása, többirányú megvilágítása, a területi együttm űködés révén elérhet ő
előnyök létrehozása és felhasználása, a térbeliséggel összefligg ő kedvezőtlen
jelenségek mérséklésének, esetleg elkerülésének lehet őségei állnak.
2) Tekintettel a regionális kérdések fokozott politikai érzékenységére, a képzés
nem nélkülözheti az érdekek és hatalmi er őviszonyok egymáshoz való viszo-
nyának alakítási lehet őségeit és annak eszközeit. Ennek kiemelt pontja a he-
lyi és központi társadalmi, gazdasági és politikai tényez ők optimális együtt-
működési kereteinek megtalálását és m űködtetését biztosító eszközök, mec-
hanizmusok tárgyalása.
3) A multidimenzionalitás és különböző „inter"-ek fokozott jelent ősége miatt a
képzés szerves részét alkotja a több tudományterület elméleti és gyakorlati
hátterének és a különböző térségi szintek kölcsönhatásának sajátos térszem-
léletű integrálása. Az ,inter"-ek ennek részeként átfogják az ágazatközi
(interszektorális), a szervezetközi (inter-organizacionális), a régióközi (inter-
regionális), a nemzetközi (internacionális) és a több id őszakot összeköt ő
(intertemporális) fejlesztési, együttm űködési szemléleti és irányítási módo-
kat.
4) A diszciplínák alapvet ő ismeretanyagának elsajátítása mellett a különböz ő
szakterületek közötti kommunikáció készségének kialakítása a regionális
szakemberképzés központi eleme.
5) A diverzitás és a komplementaritás összekapcsolása a képzés során azt je-
lenti, hogy a különböző természeti és gazdasági, társadalmi adottságokhoz, a
különböző nagyságrendekhez, a sokféle kulturális örökséghez oly módon kö-
zelítünk, hogy mindezek el ősegítik a több lábon állásra és az együttm űködés-
re épülő fejlesztési politika alkalmazását. Ennek megfelel ően az értékek gya-
rapításában és a potenciálok hasznosításában nagyobb hangsúlyt kap a
komplementaritás és a kooperáció a kompetitív jelleggel szemben. Ez adott
területen és témakörben hangsúlyeltolódást és nem a kompetitív szféra kikü-
szöbölését jelenti. Vagyis a piaci és az államigazgatási irányítási eszközök
adekvát módon kiegyensúlyozott alkalmazásáról van szó a piac m űködési hi-
báinak korrigálása céljából. Az ilyen korrekciós politika alapvet ően a keres-
let-orientált piaci korrekciós eszközök alkalmazására épül a közösségi célok
elérése érdekében, nem pedig a piacfelosztást szolgáló adminisztratív eszkö-
zökre.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

150 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

6) A flexibilis intézményi struktúrák kialakítási lehet őségeinek megismerése a
magán és a közszolgálati szféra m űködésének és együttműködésének, a tele-
pülési és térségi szolgáltatások biztosításának leghatékonyabb és legeredmé-
nyesebb megvalósítását szolgálja.
7) Az autonóm önkormányzatok olyan új tervezési formáinak megismerése,
amelyek biztosítják:
— az egyének és a közösség szempontjainak és jogainak kiegyensúlyozott
érvényesítését,
— a hosszú és a rövidtávú szempontok érvényesülésének egyensúlyát,
— a konfliktusok tisztázását és megoldási javaslatait,
— a döntési folyamatok nyitottságát és átláthatóságát, hogy az állampolgár-
ok tájékozottságon alapuló részvétele megvalósulhasson,
az erősségek és a gyengeségek, a lehet őségek és a veszélyek megfelel ő ,
stratégia-orientált feltárását a döntéshozók számára.
8) A fenntartható fejl ődéshez szükséges szemléleti és módszertani alapok elsa-
játítása felöleli a társadalmi és a gazdasági, valamint a természeti és a m űvi
környezet kölcsönhatásainak komplex elemzéséhez, a hatástanulmányok ké-
szítéséhez és felhasználásához szükséges ismereteket, a fenntarthatósággal
konform szervezési, irányítási, konfliktuskezelési lehet őségek ismeretét kü-
lönböző területi szinteken.
9) Az európai rendszerekhez való illeszkedés tartalmi és szemléleti feltételeinek
megismerése. A tartalmi feltételek az Európai Unió és az Európában m űködő
nemzetközi nagyrendszerek céljait, eszközeit, az általuk alkalmazott módsze-
reket, elő írásokat ölelik fel. A szemléleti feltételek a regionális politika alap-
elveinek (a decentralizációnak, a szubszidiaritásnak, a participációnak, a
programozásnak, az illeszkedésnek, az átláthatóságnak és a koncentrációnak)
érvényesülési lehető ségeit, az ezeket szolgáló módszereket tartalmazzák. A
Régiók Európája gondolatnak megfelel ően erősíteni kell azt a szemléletet,
hogy ezek a „feltételek" csak kereteket jelentenek, amelyeket az egyes orszá-
gok sajátosságaikkal összhangban önállóan töltenek ki. Csak így válik lehe-
tő vé, hogy minden kisebb és nagyobb régió, település kreatív módon, identi-
tását megő rizve járulhasson hozzá a széles értelemben vett jólét növeléséhez
a közösség egésze számára.
10) A települések és térségek öntanuló rendszerként történ ő értelmezése a rend-
szer tanulási folyamatát állítja a térségi szemlélet mellett a középpontba. Ez
egyaránt megjelenik a szervezeti és irányítási rendszerek fejlesztési irányai-
ban, a tervezési folyamat részeként ugyanúgy, mint az egyéni életpályák és
aktivitás alakításában. Az öntanuló rendszerként való m űködés térségi szin-
teken az információgyűjtés, -feldolgozás és -hasznosítás különböz ő formái-
nak szerves integrálását, elérhet ővé tételét, az egyének szintjén a nyitott,
megértésre és interaktív közrem űködésre építő magatartás kialakítását köve-
teli meg. E feltételek kifejlesztése a regionális szakemberek képzésének is
egyik vezérelve.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 151

Mindezek alapján olyan területi szakemberek képzése fogalmazható meg célként,
akik
— a régiók problémáit mélységében és komplexitásában meg tudják érteni, és
ennek alapján hatékony regionális fejlesztési stratégiát képesek kidolgozni,
— a már meglévő ismereteikre építve, a komplex képzésen belül tevékenységük
iránya által meghatározottan szakosodva olyan ismeretegyüttesre tesznek
szert, amellyel motorjaivá válhatnak a helyi, regionális m űszaki, gazdasági,
társadalmi, szellemi innováció valamely területének,
— a képzés során elsajátított integratív szemléletükkel és a csoportmódszerek-
ben való jártasságukkal képessé válnak helyi alkotóközösségek létrehozásá-
ra, ezáltal a civil társadalom hatékony m űködtetésére,
— komplex képzésük, integratív szemléletmódjuk alapján, a team-munkában
szerzett jártasságuk révén meghatározóivá válhatnak egy-egy térség hatékony
és gyors fejl ődésének,
— felismerik a közösségek aktuális és jöv őbeli szükségleteit, mérlegelni tudják
az ezekben rejlő előnyöket, ellentmondásokat és ezek hatásait,
— ösztönzési, szabályozási, alakítási részprogramokat tudnak összeállítani, az
ezekhez szükséges vizsgálatokat meg tudják szervezni,
— képesek a részprogramokat terület- és településfejlesztési stratégiákká, poli-
tikai tervekké integrálni,
— alkalmasak e programok és tervek egyeztetési eljárásainak lebonyolítására,
megvalósításuk koordinálására, nyomon követésére, a szükséges változtatá-
sok felismerésére és végrehajtására, hatásuk értékelésére,
— képesek kutatási feladatokat megfogalmazni, továbbképzési programokat
szervezni, a fejlesztéssel összefügg ő vállalkozási és egyéb pályázatokat elké-
szíteni, értékelni,
— eligazodnak az Európai Unió regionális és vállalkozási szabály- és norma-
rendszerében,
— az adott közösség térbeli működésével kapcsolatos szolgáltatásokat és vállal-
kozásokat meg tudják valósítani.

A területi szakemberképzés ismeretstruktúrája

A képzés komplexitásának és gyakorlatorientáltságának biztosítását szolgáló átte-
kintés érdekében a terület- és településfejlesztési tevékenységhez szükséges ismeret-
anyagot tágan értelmezett témakörökkel jelezve egy olyan ismeretblokk mátrixba
rendeztük, melynek sorait a szaktudományok szerinti csoportosítás, oszlopait pedig
az irányításhoz szükséges ismeretek alapján képzett nagy csoportok alkotják
(1. táblázat). A szaktudományok csoportjaiként olyan tudományok kiemelésére
törekedtünk, amelyek oktatásához jelenleg is kapcsolódik terület- és településfej-
lesztéssel foglalkozó speciális képzés.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

152 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

1. TÁBLÁZAT
A területi szakképzés ismeretblokk mártixa
(The Mátrix of Necessaty Skills for Training Regional Policy Experts in Various Fields)
Tevékenység / Altalános alapozó Tervezési és döntési Szervezési és Ellenőrzési
Szaktudományok ismeretek ismeretek vezetési ismeretek ismeretek
Természeti földrajz Regionális elemzési Térképészeti és geo-
Földrajz Gazdasági földrajz módszerek déziai ismeretek
Településföldrajz
Politikai földrajz
Űzemgazdaságtan Jövőkutatás Vállalkozás-szervezés Számvitel
Közgazdaságtan Közszolgáltatások Döntéselmélet és vezetés Gazdaságstatisztika
gazdaságtana Stratégiai tervezés Közszolgáltatások Gazdasági informá-
Regionális gazdaságtan Település- és térség- szervezése ció- rendszerek
Településgazdaságtan fejlesztési koncepciók, Önkormányzati irá- Gazdasági térinfor-
Regionális- és vidék- stratégiák, programok nyitás matika
fejlesztés Önkormányzati pénz- Települési és térségi Gazdasági hatáselem-
Településfejlesztés ügyek irányítás zés
Államháztartástan Önkormányzati gazdái- Projekt-menedzsment Gazdasági értékbecs-
Szervezetfejlesztés kodás Pénzügytechnika lés
Vezetői rendszerek Település- és térség-
marketing
Szervezetszociológia Szociológiai elemzési Helyi társadalom és Tarsadalomstatisztika
Szociológia Városszociológia módszerek szervezése Társadalmi informá-
Faluszociológia Társadalmi tervezés Kommunikáció és ció-rendszerek
Kultúrantropológia Társadalmi rétegződés konfliktus megoldó
Szociálpszichológia és mobilitás technikák
Humán erőforrás
menedzsment
Szociális ellátás
Politológia Közszolgálati politikai Helyi politika Közvéleménykutatás
Politológia elemzési módszerek Regionális politika alapjai
Közösségi döntések Helyi és regionális
— szociálpolitika
— foglalkoztatáspoli-
tika
— kultúrpolitika
— tájékoztatás (média)
politika
— környezetpolitika
Jogi alapismeretek Építési jog (OÉSZ) Államigazgatás Hatósági ellen őrzés
Jog Alkotmányjog Tulajdonjog Közigazgatás
Munkajog Polgári jog
Társasági jog Kötelmi jog — szerző-
désminták
Illetékjog
Építésigazgatás
Építőanyagok Épülettervezés Forgalomtechnika M űszaki értékbecslés
Műszaki tudományok Magasépítés Településtervezés Kivitelezési ismeretek Épületdiagnosztika
Mélyépítés (rendezés) Közmű üzemeltetés Ingatlanértékelés
Városépítés Regionális tervezés Kommunális ellátás
(rendezés) Üzemszervezés
Közlekedéstervezés
Közlekedésépítés
Közműtervezés és -épí-
tés
Környezet- és termé- Környezettervezés Környezetvédelem Környezeti hatás-
Környezet tudomány
-
sutvédelem Környezeti stratégiák szervezeti és intézeté- becslés
Tájtervezés nyi rendszere Környezeti monito-
Kömyezetgazdaságtan ring
és szabályozás
Számítástechnikai Térinformatikai rend- Térinformatikai rend- Térinformatikai adat-
Informatika alapok szerek a tervezésben szerek a szabályozás- bázisok szervezése
ban és irányításban
Területi kutatásszer-
vezés
Településtudományi/
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS
urbanisztikai szintézis
Regionális szintézis TÉRSEGFEJLESZTÉS ES IRANYIT ÁS
Forrás: saját szerkesztés.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 153

A táblázatban szerepl ő sorrend semmiféle prioritást nem tartalmaz, egyszer űen azt
az idealizált gondolatmenetet tükrözi, hogy a földrajz által képviselt átfogó térbeli
szintézisre építve a társadalmi folyamatokkal, és azok befolyásolásának egyre kodi-
fikálhatóbb területeivel foglalkozó tudományok gyakorlati alkalmazásának követ-
kezményei a társadalmon kívül, a m űvi és a természeti környezet változásaiban
válnak kézzelfoghatóvá, illetve az informatikai rendszerek révén követhet ővé és
feldolgozhatóvá. A m űvi és a természeti környezet konkrét kölcsönhatása a társa-
dalmi szféra különböző komponenseivel a települési és a regionális szintézis kereté-
ben tárul fel.
Az oszlopoknak az irányítással kapcsolatos tevékenységek szerinti csoportosítását
a fejlesztéssel összefügg ő gyakorlati feladatok indokolják. Bizonyos mértékig —
demokratikus berendezkedést és m űködést feltételezve — mindenkinek van valami-
lyen irányító, befolyásoló szerepköre a területi és a települési fejl ődési folyamatokat
tekintve.
Elég, ha csak a participáció elvének ma már szinte közhelyszer ű érvényesítési kö-
telezettségére gondolunk. A terület- és településfejlesztéssel foglalkozó szakembe-
reknek tehát az általános szemléleti és elméleti alapokat nyújtó ismeretekre épülve
elsősorban az irányítás különböz ő formáinak az alkalmazásával, a tervezéssel, a
tervezés és megvalósítás során szükséges döntésekkel, a vezetés, a szervezés és a
konkrét kivitelezés technikáival, valamint az ellen őrzés eszközeivel kapcsolatos
ismeretekre van szükségük.
Ennek megfelel ő en a területi szakemberek képzésének célja, szintje és iránya által
meghatározott tananyagstruktúrában, változó mélységgel, de egyaránt jelen kell
lennie az ismeretblokk-mátrix minden elemének. Alapvet ő szemléleti kérdés, hogy
nem az egyes sorokban megjelen ő tudományok szerinti szakképzésr ől van szó.
Tehát nem közgazdászok, szociológusok, mérnökök stb. képzése történik, hanem e
tudományoknak a terület- és településfejlesztési tevékenység szempontjából rele-
váns ismereteinek az oktatása, a multi- és interdiszciplináris közelítés alapjainak a
lerakása, a szakemberek közötti kommunikációs készségek fejlesztése érdekében
szükséges ismeretek, szemléletmódok és készségek elsajátítása.
A földrajzi alapozó ismeretek a természeti, a gazdasági és a társadalmi folyama-
toknak az adott térséggel összefügg ő területi szintézisére összpontosítanak. A köz-
gazdasági alapozó ismeretek keretében a mikroökonómia és a makroökonómia rele-
váns kérdéskörei mellett részben a vállalkozások és a közszolgáltatások gazdasági
összefüggései, részben pedig a gazdaság térbeli szervez ődését és folyamatait meg-
határozó törvényszer űségek kerülnek tárgyalásra. Ide tartoznak még a szervezési és
a vezetési alapismeretek, valamint a szociológiai blokkhoz átvezet ő általános szer-
vezetszociológiai kérdések. A különböz ő típusú települések szociológiai sajátossá-
gai és összefonódásai mellett a bels ő kapcsolatrendszer meghatározó elemeire segít
rávilágítani a kultúrantropológia és a szociálpszichológia ismeret- és eszközrendsze-
re. Tekintettel a térségek és települések bels ő folyamatainak, küls ő kapcsolatainak
és irányítási problémáinak politikai természetére, a politológiai alapok nélkülözhe-
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

154 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

tetlenek a regionális szakemberek számára. A szerteágazó jogi összefüggések keze-
lési készségének megalapozása érdekében részben a látásmód alakítása, a törvé-
nyek, rendeletek nyelvezetének megértése, a „rendeletolvasási készség" fejlesztése,
részben pedig a térségi, települési szerepl ők viselkedését befolyásoló jogi keretek
megismerése szükséges a jogi alapozó blokk keretében. A társadalmi folyamatok
műszaki-fizikai és természeti kereteinek a megismerése, értékelése, a m űszaki és a
környezeti-, természettudományi szakemberekkel való kommunikációkészség fej-
lesztése érdekében minden terület- és településfejlesztéssel foglalkozó szakember
számára elengedhetetlen e tudományterületek releváns vonatkozásainak, probléma-
kezelési sajátosságainak az ismerete. A fordított viszonyt — azaz a m űszakiak és a
környezettudomány művelői számára nélkülözhetetlen társadalmi, gazdasági, szoci-
ológiai és politológiai ismeretek elsajátításának fontosságát — azért nem hangsú-
lyozzuk itt külön, mert tapasztalataink szerint a szakma ebb ől az irányból nyitot-
tabb. A műszaki alapismeretek keretében a környezet alakításában használatos
anyagok és az építési tevékenység egyes területeinek m űveléséhez szükséges szem-
léleti alapok, követelmények megismerése a cél. Hasonlóképp célszer ű összeállítani
a környezet- és természetvédelmi alapok blokkjába tartozó ismeretanyagot. A szá-
mítástechnikai alapok a számítógépek kezeléséhez és legalább egy szövegszerkeszt ő
és táblázatkezel ő használatához szükséges készségek kialakítását jelentik.
A tervezési és döntési ismeretek blokkjaiban er ősen dominálnak a módszertani és
a metodikai elemek. A földrajzi blokkban jelennek meg a regionális elemzési mód-
szerek. A közgazdasági tömb része a jöv őkutatás és a döntéselmélet, mint a tervezés
két alapozó tudományterülete, a stratégiák, illetve azok megvalósítását szolgáló
térség- és településfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával kap-
csolatos ismeretek, valamint a működéssel összefügg ő gazdálkodási és pénzügyi
kérdések. A szociológiai blokk elemeként a szociológiai elemzések és a társadalmi
tervezés ismeretanyaga mellett a társadalmi rétegz ődés és mobilitás kérdései a dön-
tések ilyen irányú megalapozása érdekében szerepelnek. A terület- és településfej-
lesztéssel kapcsolatos befolyásoló tevékenységek eredményes megvalósításának
alapfeltétele a közösségi döntési mechanizmusok és ezekkel összefüggésben a köz-
szolgálati politikai elemzési módszerek ismerete. Jóllehet a jogi háttér széles spekt-
ruma befolyásolja a tervezési és a döntési folyamatokat, a konkrét fejlesztési kérdé-
sek eldöntéséhez az építési és a tulajdoni jogrendszer ismerete nélkülözhetetlen. A
fejlesztés fizikai kereteit meghatározó m űszaki tervező tevékenység széles spektru-
mának — az épülettervezést ől a közművek és a közlekedési létesítmények tervezésén
keresztül a területrendezés különböz ő szintjeiig terjedően — sajátosságait, el őírásait
mindenképp ismernie kell a terület- és településfejlesztéssel foglalkozó szakembe-
reknek. Ide is kapcsolódik a környezet- és a tájtervezés, de kiemelésre érdemes
sajátos környezettudományi területet képviselnek e részben a környezeti stratégiák.
A tervezési és a döntési folyamatok szerves részét képezik minden blokkhoz kap-
csolódva a megfelel ő térinformatikai rendszerek.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 155

A szervezési és a vezetési ismeretek blokkjai a konkrét m űködéssel összefüggő
tudományterületeket, témaköröket fogják át. A közgazdasági blokkban a vállalkozá-
sok és a közszolgáltatások speciális szervezési és vezetési ismeretanyaga mellett
részletesen tárgyalásra kerülnek az önkormányzati irányítás, a projektmenedzsment
és az alkalmazható pénzügyi technikák kérdései, a települési és a térségi szint ű
irányítás és marketing alkalmazása. A szociológiai tömb a különböz ő szintű helyi
társadalmak szervezésével, a konfliktusok kezelésével és a humán er őforrásokkal
kapcsolatos teendő kkel foglalkozik. A politológiai blokk a helyi és a regionális
politika részterületei (a szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, környezetpolitika
stb.) mellett azok sajátos területi szintézisének feltételeit is tárgyalja. Széleskör ű
gyakorlati jogi készségek elsajátítására kínál lehet őséget a szervezési és vezetési
ismeretekhez kapcsolódó jogtudományi blokk az egyes területek igazgatási felada-
taitól a szerz ődésminták alkalmazásáig. A műszaki tömb középpontjában els ősorban
az üzemeltetéssel összefügg ő műszaki jellegű feladatok, követelmények állnak. A
természeti környezettel kapcsolatban a környezet- és természetvédelem intézményi
és szabályozási rendszerének struktúrája és m űködése képezi az elsajátítandó isme-
retek súlypontját. Az informatikai blokkhoz kapcsolódik a térinformatikai rendsze-
rek használata és m űködtetése mellett a területi kutatásszervezés, mint a térségek
öntanuló jellegű fejlő déséhez szükséges speciális visszacsatolási mechanizmus
fenntartása.
A térség- és településfejl ődés öntanuló rendszerének szerves részét képez ő vissza-
és előrecsatolási komponens az ellen őrzés. Ennek a területi szintézis szempontjából
visszatérő kulcseleme a térképészeti és geodéziai ismeretek, a térinformatikai adat-
bázisok szervezése, m űködtetése. A közgazdasági blokkban a gazdaságstatisztikai
és a számviteli ismeretek mellett a gazdasági hatáselemzés és értékbecslés képez
speciális komponenst. A szociológiai blokk a társadalmi információrendszerek,
jelzőszámok mellett a társadalmi hatáselemzéshez szükséges ismereteket tartalmaz-
za. A politológiai visszacsatolási mechanizmusok közül területi szempontból a köz-
vélemény-kutatás kiemelése indokolt. A jogi ellen őrzéssel összefüggésben a hatósá-
gi ellenőrzés és felügyelet gyakorlásával összefügg ő eljárások ismerete képezi a
blokk fő alkotóelemét. A műszaki ellenőrzés blokkja az építmények diagnosztizálá-
sával, a műszaki értékbecsléssel és az ingatlanértékeléssel kapcsolatos teend őket
fogja össze. A környezeti ellen őrzési blokk része a környezeti hatásbecslés és a
monitoring működésével összefüggő ismeretek köre.
Az egyes blokkok ismeretanyagának összefoglaló szintézise településszinten a te-
lepülésfejlesztés és irányítás, térségi szinten a térségfejlesztés és irányítás tömbök
keretébe illeszkedő tárgyak révén történik meg.
Különösen kritikus probléma, hogy az egyes témakörök kapcsán mi az a minimális
szint, ami egy más specializációjú szakember számára elméleti és gyakorlati szem-
pontból szükséges. Érdemes lenne kialakítani olyan aggregátumokat, amelyek az
adott témakör különböző szintű összefoglalóiként egymással kompatibilis képzést
tesznek lehetővé. Ezzel összefüggésben kényes kérdés az elérhet ő tananyagok, tan-
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

156 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

könyvek adott oktatási szisztémában történ ő használhatósága. A tananyagírás szem-
pontjából a hiátusok lefedése óriási kötelezettség az oktatók és kutatók számára,
amihez a pénzeszközök el őteremtése egyaránt központi és helyi feladat. E problé-
mák megoldása nagy el őrelépést tenne lehet ővé az akkreditációs eljárások meg-
könnyítésében és a kreditrendszer kölcsönösen elfogadható kialakításában.

A kooperációra épülő területi szakemberképzés információs hálózata

A terület- és településfejlesztési szakemberképzés jelenlegi koordinálatlanságai-
nak egyik alapvető oka az információk szétszórtsága, illetve nehezen elérhet ősége.
Ezért a legsürget ő bb feladatnak tekintjük egy olyan információs hálózat létrehozá-
sát, amelyen keresztül a területi és településfejlesztési szakemberek képzésével
kapcsolatos valamennyi információ elérhet ő , de legalábbis az információ elérési
lehetőségeirő l tájékozódni lehet. Az igény időszer űségét jelzi az egyes szakterüle-
tekre vonatkozó adatbankok, jegyzékek összeállítására irányuló kezdeményezések
gyarapodása. A legcélszer űbb egyfelő l ezeknek a kezdeményezéseknek szélesebb
publicitást biztosítani, másfel ő l az elindult fejlesztések kompatibilitását biztosítani.
Az alábbiakban ehhez vázolunk fel néhány alapelvet, és érintjük az els ő próbálkozá-
sok eredményeit.
A korszerű hálózatfejlesztési alapelvekkel összhangban nem tartjuk szükségesnek
egyetlen központi adatbank létrehozását, ahol minden információ egy helyen kon-
centrálódik. A hálózat keretében együttm űködő intézmények mindegyike a saját
tevékenységével összefügg ő információk gyűjtő helye marad. Elegend ő egy koordi-
náló egység kiválasztása, mely ellátja:
— a területi szakemberképzés szintetikus áttekintéséhez szükséges informá-
ciók összegyűjtését, publikussá tételét, és lehet ővé teszi a részletes lokális
adatbázisok elérését,
— a hálózat telekommunikációs számítógépes rendszerének kiépítésével és m ű-
ködtetésével kapcsolatos szoftverfejlesztési és koordinációs feladatokat,
— a számítógépes hálózaton keresztül el nem érhet ő hálózati elemekre vonatkozó
alapinformációk gyűjtésével és tárolásával, valamint a hálózaton keresztül
történő elérhető vé tételével összefügg ő tevékenységeket.
Ez azt jelenti, hogy a terület- és településfejlesztési szakemberek képzésével kap-
csolatos információk számítógépes telekommunikációs hálózaton keresztül még
akkor is elérhető vé válnak, ha valamelyik intézmény még nem rendelkezik ilyen
elérési lehet ő séggel. Ekkor ugyanis a koordinátor rendelkezésére bocsátott alapin-
formációk révén fel lehet hívni a figyelmet az adott intézmény keretében folyó tevé-
kenységre, az ott lév ő adottságokra, illetve meg lehet adni azokat a paramétereket,
amelyek felhasználásával már közvetlenül az érintett intézményt ől szerezhetők be
további részletes információk.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 157

Első lépésben az információrendszer kiépítését három témakörre összpontosítva
tartjuk célszerűnek:
— a terület- és településfejlesztéssel foglalkozó oktatási programok információ-
rendszere,
— a terület- és településfejlesztés oktatásával összefügg ő pályázati lehetőségek
információrendszere,
— a terület- és településfejlesztés oktatásában használt tananyagok gy űjtő-
könyvtára.

Az oktatási programok információrendszere

Az oktatási programok egységes információrendszerének központi eleme a kurzus.
Minden kurzus kapcsolódik valamilyen intézményhez, felel ős oktatóhoz vagy más
személyhez, aki a tanfolyammal kapcsolatos ügyeket intézi, felel ős annak tartalmi
kitöltéséért. Ezen túlmen ően lehetőség szerint egy vagy több rendelkezésre álló
tananyag (tankönyv, kötelez ő irodalom, kézirat stb.) köt ődik a kurzushoz.
Amennyiben a tanfolyam valamilyen nagyobb oktatási egység (szak, szakirány)
részét képezi, ennek jelzése is kívánatos.
Az információrendszer segítségével tájékozódni lehet kurzusonként, intézményen-
ként, oktatónként, tananyagonként, szakonként, illetve szakirányonként a terület- és
településfejlesztés témakörében folyó képzésr ől. Mivel az egyes témablokkok csak a
főbb adatokat tartalmazzák, a részletesebb információkért mindig az érintett intéz-
ményt vagy oktatót kell megkeresni. Így a további részletek helyi ellen őrzés alatt,
vagy (a rendszer kiépülése esetén) a helyi információs hálózaton lév ő helyi adatbá-
zisban vagy a felel ős oktatótól személyesen érhet ők el. Ezáltal biztosítható, hogy a
felhasználó számára az információ mindig a legfrissebb és a legilletékesebb helyr ől
származzon, a program kidolgozója, tulajdonosa pedig minden komoly érdekl ődőről
tudomást szerezhet, és közvetlen kapcsolatba kerülhet vele.
A számítógépes hálózattal kapcsolatban nem lév ő, de a regionális szakemberek
képzésében érintett felhasználók számára a koordinátor a hagyományos értelemben
vett információközponti funkciók ellátásával törekszik a széleskör ű tájékozódás
lehetőségét biztosítani.
Az információbázis el őkészítéseként kidolgoztuk az oktatási programok fent em-
lített hat elemére vonatkozó relációs adatbázis egyes komponenseit MS ACCESS
adatbázis-kezel őre építve, és MS EXCEL felhasználásával 168 tantárgyról és 180
oktatóról állítottunk össze egy kiinduló adatforrást. A rendszer továbbfejlesztése,
aktualizálása, felhasználóbarát formába öntése, és a benne rejl ő lehetőségek haszno-
sítási feltételeinek megteremtése a további kutató és fejleszt ő munka feladata lehet.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

158 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s 4

Az adatbázis feltöltéséhez jelenlegi állapotában a következ ő adatokra van szükség:
Oktatók: Családnév, keresztnév, tudományos fokozat, beosztás, munkahely
neve, címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, kutatási területe,
oktatott tárgyak neve.
Tantárgyak: Tárgy neve, felel ős oktatója, típusa, kreditpontja, elméleti és gya-
korlati óraszáma, tankönyv címe, szerz ője, kiadója, megjelenés
helye és ideje, ISBN száma, oktatási program neve, évfolyam,
teljes képzési id ő, bizonyítvány jellege, tandíj összege, oktató in-
tézmény neve, címe, telefonszáma.

A pályázati lehet őségek információrendszere
Az átalakulási folyamatok egyik f ő jellemzője, hogy az erőforrásokhoz, pénzesz-
közökhöz való hozzájutás a potenciális felhasználók versenyeztetésére épül. E rend-
szer elő nyeinek és hátrányainak tárgyalása itt nem feladatunk, ezt adottságként ke-
zeljük.
A hálózat egyik információs csomópontja a regionális szakemberképzés szem-
pontjából a lehető legszélesebb körben relevánsnak, hasznosíthatónak tekinthet ő
pályázati kiírások fő paramétereit gy űjti, és egy egységes, mindenki számára elér-
hető adatbázis-rendszerbe szervezi. Ezzel azt a célt szolgálja, hogy egyfel ől a regio-
nális szakemberek képzésével foglalkozó intézmények különösebb utánjárás nélkül
tájékozódni tudjanak a tevékenységük szempontjából szóba jöhet ő pályázati lehet ő-
ségekről. Másfelő l a pályázatokat kiíró szervezetek számára olyan szakmai informá-
ciós csatornát biztosít, amelyen keresztül a pályázati kiírások a megcélzott szerve-
zetek, a lehetséges pályázók széles köréhez eljutnak. S őt, a rendszer" m űködésének
részeként a beérkez ő új pályázati információkra felhívja a hálózat tagjainak figyel-
mét.
A pályázati lehető ségek információrendszerén belül legalább három csoportot cél-
szerű elkülöníteni mind a felhasználók, mind a pályáztatók érdekeit szem el őtt tart-
va:
— az oktatási programok kialakítására, meghirdetésére vonatkozó pályázatok
szakmai követelményei, szakemberekre vonatkozó igényei,
az oktatási programok finanszírozási lehet őségei,
az oktatási programok megvalósításával összefügg ő szolgáltatások (oktatási
épület, helyiség, oktatástechnika stb.) lehet őségei.
Az e szempontok szerinti keresés feltételeinek a biztosítása a programok szervezé-
sének más-más fázisában teszi a rendszert felhasználhatóvá.

A tananyagok gy űjtőkönyvtára
A terület- és településfejlesztési szakemberek képzésének egyik kulcskérdése,
hogy a már kidolgozott és az oktatásban alkalmazott tankönyvek, szemelvénygy űj-
temények, példatárak, kéziratos kiadványok, audiovizuális segédeszközök, számító-
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 159

gépes programok és más, tananyagként használt publikációk az oktatók és kurzusok
széles köre számára ismertté és hozzáférhet ővé váljanak. Az oktatási programok
információrendszerében megtalálható az ezekre való utalás, de legalább az egy
példányos fizikai elérhet őségük biztosítása valamely gy űjtőkönyvtárban több szem-
pontból is kívánatos. A legfontosabbnak azt tekintjük, hogy ily módon egy-egy
kurzus kialakítása, fejlesztése során közvetlenül összehasonlíthatóvá válik részletei-
ben is az azonos kérdésköröket feldolgozó és már elérhet ő tananyagok rendszere,
így részben nagyobb az esély az oktatási program céljainak legmegfelel őbb tan-
anyagok kiválasztására, részben elkerülhet ő egyes tananyagok párhuzamos kidolgo-
zása, részben pedig feltárhatók az adott kurzus sikeres elvégzéséhez szükséges, de
hiányzó vagy nem kellő en kidolgozott anyagrészek.
A könyvtár fontos feladata lehet, hogy a regionális szakemberképzés de-
centrumaiban megszervezésre kerül ő, különböző típusú koordinált, kiscsoportos
programok tananyagát biztosítsa az anyagok kölcsönzési rendszerének m űködteté-
sével. Vagyis a hálózatban rendszeresen futó programok tankönyveit nagyobb — a
résztvevők átlagos létszámának megfelel ő — példányszámban őrzi, és szükség sze-
rint kölcsönzi, esetleg a feltételek megléte esetén terjeszti.
Egy gyűjtőkönyvtár ilyen jellegű működése előnyös mind az oktatási programok
szervezői számára, mind a tananyagok készít ői számára, hiszen a több tanfolyam
keretében használható anyagok nagyobb példányszámban készülhetnek, tehát a
kiadói költségkorlátok könnyebben leküzdhet ők. A tananyagok kidolgozásának
fázisában pedig az információrendszeren és a könyvtáron keresztül lehet őség nyílhat
a több helyen történő előzetes tesztelésre is.
A tananyagok gyűjtő könyvtára megjelenhet fizikailag és intézményileg különálló
könyvtárként is, de a hálózatszer ű működés szellemének, bizonyos gazdasági és
könyvtárszervezési megfontolásoknak a jelenlegi körülmények között jobban meg-
felelne véleményünk szerint, ha valamely már m űködő és a hálózathoz kapcsolódó
önálló könyvtár vagy intézményi könyvtár keretében, annak egy részlegeként jönne
létre.

Ajánlások
1) A területi szakemberképzés továbbfejlesztése érdekében nemzetközi összeha-
sonlító vizsgálatokra és a hazai perspektivikus igények felmérésére építve in-
dokolt a terület- és településfejlesztéssel, illetve -rendezéssel, a különböz ő tér-
ségek és települések irányításával összefügg ő szakmák, szakismeretek kon-
zisztens rendszerének kimunkálása. Ezzel párhuzamosan célszer ű a szakmai
felügyelet aktuális újrarendezését megvalósítani.
2) A képesítési követelmények — amelyek a szakképzés akkreditációjának kiin-
dulópontját képezik — meghatározásában szükségesnek tartjuk a szakma ki-
emelt képvisel ő i és a tudományos fórumok, a fő hatóságok és az oktatási in-
tézmények, a munkaadók és az érdekvédelmi szervezetek közrem űködését.
Korompai Attila :
A területi szakképzés irányai - Az együttműködés lehetőségei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/12. 143-160. p.

160 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4

3) A fejlődés jelenlegi fázisában szükség van a területi szakismeretek, a szakmák
és az akkreditált intézmények, szakok koordinált és központilag támogatott
marketingjére. Ebben kulcsszerepük van a minisztériumoknak, az oktatási és a
tudományos intézményeknek, valamint az érdekképviseleti szervezeteknek.
4) A különböző képzési formák átjárhatóságának biztosítása érdekében a területi
szakképzés rendszerében különösen fontos a moduláris jelleg ű képzés. Ehhez
kapcsolódva az intézményközi együttm űködések egyik központi feladata a
kölcsönösen elfogadható kreditekre épül ő képzés megvalósítása. Az ehhez
szükséges feltételek megteremtésébe (az oktatási programok kidolgozásától a
tankönyvek elkészítéséig és a programok m űködtetéséig) különböz ő támogatá-
si formákkal központi források bevonása is szükséges.
5) Aktuális a kooperációra épül ő területi szakemberképzés információs hálózatá-
nak létrehozása. Ennek hiányában, tapasztalataink szerint az egyéni kezdemé-
nyezések nem vezetnek tartós eredményre. Ezért indokolt az érdekeltségi rend-
szerben az ellenható tényez ők, mechanizmusok feltárása, valamint a koopera-
tív működés feltételeinek kidolgozása és létrehozása.

Jegyzetek
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága Fels őoktatási Albizottságának 1998. októberi ülésére
készült vitaanyag. A tanulmány alapját a HABITAT HUNGARIA Rt. keretében a KTM megbízásából
1996/97-ben Dr. Kóródi Józseffel végzett kutatások és ezt követ ő vizsgálatok képezik. Ezúton is kö-
szönjük a kutatás során a különböz ő intézmények részéről tapasztalt nyitottságot és segít őkészséget.

Irodalom
Koren Cs.—Ottófi R. (1994) Milyen településmérnökökre van szükség? (Egy felmérés tapasztalatai).
Győr, Széchenyi István F őiskola.
Meggyesi T. (1995) A korszerű településfejlesztés legitimációs problémái. — Urbanisztika. 2-3.
Lados M. Kocsis Zs. (szerk.) (1992) A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásban — Területi
—

szemlélet a közgazdaságtudományban, avagy van-e regionális gazdaságtan Magyarországon? Győr,
MTA RKK NYUTI.
1993. évi LXXX. törvény a fels őoktatásról