Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
132 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4
INNOVÁCIÓ ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS:
GONDOLATOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYAR-
ORSZÁG TUDOMÁNY- ÉS TECHNOLÓGIA-
POLITIKÁJÁRÓL
(Innovation and Regional Development: Some Remarks on the
EU's and Hungary's Science and Research Policy)
BŐDY PÁL
Az innováció fogalmát két szempontból szeretnénk megközelíteni. El őször azt a
kérdést teszem fel, milyen szerepet játszik az innováció a területfejlesztésben, és
melyek azok a gyakorlati szervezeti megoldások, melyek innovatív módon alakít-
hatják a területfejlesztés céljait. Másodszor pedig az innovációnak azokat a gyakor-
lati kérdéseit vizsgáljuk, melyek a technológia fejlesztéséhez kapcsolódnak, és en-
nek kapcsán javaslatot teszek innovációs intézmények térbeli kialakításához Ma-
gyarországon.
Az innováció fogalmát és gyakorlatát els ősorban gazdasági és technológiai folya-
matokban alkalmazták, azonban az 1970 utáni évtizedekben számottev ő hatást gya-
korol a társadalom, az intézmények, a politika és a kommunikáció területén is. Az
innováció gazdasági felfogása, mely szerint az innováció új és min őségi értéket
teremtő folyamat bevezetése, négy típust különböztet meg: termék-, termelési-,
szervezeti-, valamint piachoz kapcsolódó innovációt (Kok—Pellenberg 1987). Az
eredeti meghatározásban a szervezeti innováció szerepel súlypontként. Az innováció
és a területfejlesztés közötti közvetlen kapcsolat alapvet ő és egyértelmű elve a Nyu-
gat-Európában 1980 óta alkalmazott regionális fejlesztésnek. Az a területfejlesztési
módszer, melyet általában regionális stratégiának nevezünk, egy innovatív, a jelen-
kori gazdasági folyamatok hatására kialakított eljárás. A regionalizmussal foglalko-
zó szakirodalom megkülönbözteti egyrészt a hagyományos, államilag irányított,
központosított, els ő sorban az ipari növekedést támogató fejlesztést, másrészt pedig
az innovációt teremtő, endogén, a térségi kezdeményezést, vállalkozást er ősítő regi-
onális stratégiát (Stöhr 1994).
Mibő l áll tehát az innovatív regionális politika? A több mint tizenöt éves nyugat-
európai praxis, valamint az USA-ban kialakított több évtizedes tapasztalatok alap-
ján, a következ őkben foglalhatjuk össze a regionális stratégia fogalmát:
1) Egy olyan területfejlesztési stratégia elkészítése, elfogadása és megvalósítása,
mely első sorban a gazdasági szerkezet átalakítását tartja feladatának. Ennek
alapfeltétele a létez ő gazdasági, vállalati, társadalmi, technológiai demográfiai,
közoktatási, képzési és humán er őforrások átfogó vizsgálata, valamint annak a
kérdésnek a tanulmányozása, hogy a létez ő erőforrások milyen módon alkal-
masak a térség gazdaságszerkezetének átalakítására, innovatív folyamatok ér-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 133
vényesülésére. A stratégia megvalósításának szükséges alapfeltétele a célkit ű-
zések és eszközrendszerek céltudatos, következetes végrehajtása annak érde-
kében, hogy a gazdasági szerkezet változzon, és hatékony fejlesztés alakuljon
ki. Az a térségfejlesztés, mely nem egy célszer ű stratégiát követ, hanem szub-
vencionál, súlyos kárt okoz a térség gazdasági felemelkedésének.
2) A gazdasági környezet, els ősorban a technológiai és innovációs feltételek oly
módon való átalakítása, hogy az innovációt teremt ő technológiai folyamatok
befogadhatók és hasznosíthatók legyenek. Ez a feladat els ő lépésben egy inno-
vációs infrastruktúrának a fejlesztésére irányul, utána pedig olyan intézmények
és szolgáltatások biztosítására, melyek folyamatosan támogatják az innovációt
szolgáló intézményeket, vállalkozásokat, kutatásokat.
3) Magán és közintézmények partneri alapon való együttm űködése annak érdeké-
ben, hogy az elfogadott stratégia megvalósuljon.
4) Regionális és országos szint ű döntéshozatali intézmények szervezeti együtt-
működése és állandó egyeztetése a regionális stratégia megvalósításában.
Egy ilyen stratégia nem egy elszigetelten kialakított m űfaj, hanem szükségszer űen
az egész társadalmat, a helyi intézményeket, a szakmai és munkavállaló képvisele-
teket, a gazdasági szerepl őket, a közoktatást, a térség polgárát érdekl ő, megmozga-
tó, szervező folyamat. Ezt nevezzük szervezeti innovációnak. Célja nem csak a
gazdaság, hanem a térség társadalmának, a társadalom magatartásának átalakítása.
Ez különösen helytálló a Magyarországon és a többi közép-európai országban ki-
alakuló jelenlegi folyamat esetében. Ezt a kérdést reálisan és kit űnően fejti ki Hans
Van Zon, az Amsterdami Egyetem professzora, amikor azt állítja: „Az alapprobléma
Lengyelországban és Magyarországon nem annyira a piacgazdaság intézményeinek
megszervezése, hanem egy sokkal nagyobb társadalmi feladat. A szocializmus által
alakított felfogások és társadalmi szerkezetek nem változnak gyorsan. A tanult te-
hetetlenség tudata, az alacsony munkafegyelem, a kezdeményezés hiánya, a kap-
csolatok megszakítása a polgárok és az állam között. Ezért, a regionális fejlesztés
első dleges feladata a társadalom és a gazdaság átalakítása. A gazdasági stratégia
célja egy hálózati rendszer megvalósítása, a fejlesztés irányításának egy olyan for-
mája, amint az Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is megvalósult." (Zon
1994, 423).
A második szempont, a technológiai innováció fejlesztése, szorosan kapcsolódik a
regionális stratégia feladataihoz, és rendkívül hatékony módon segítheti a térség
gazdaságszerkezetének felújítását. Célja a technológiai folyamatok, az innováció
bevezetése a térség gazdasági szerkezetébe. A regionális stratégiának jelent ős, szer-
ves, szükségszerű feltételét képezi tehát egy olyan cselekvési program, amelyet
általában, mint regionális innovációs stratégiát ismerünk. Jelen dolgozatomban egy
ilyen stratégia indoklását, fejlesztési megoldásait szeretném ismertetni, azzal a cél-
zattal, hogy tisztázzam a kialakítandó regionális stratégiákhoz kapcsolódó innová-
ció-fejlesztés alternatíváit, lehet őségeit.
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
134 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4
Érdemes röviden kitérni arra, hogy a hetvenes évtized óta az ipari társadalmakban
országos méretű vizsgálatok alapján újszerű, innovációt fejleszt ő stratégiai rendsze-
reket készítettek és alkalmaztak. Japánban, Hollandiában, Svédországban, Nagy-
Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban készültek ilyen felmérések, és
ezek alapján országos és regionális szinten innovációt fejleszt ő stratégiák. Jelent ős
kérdés, hogy ezek az országos szint ű felmérések milyen felismerés alapján jöttek
létre. Több ilyen felismerés volt meghatározó. Egy ismert kimutatás szerint legalább
hét különböző országos prioritás kapcsolódik az innováció fejlesztéséhez
(Rothwell—Zegveld 1981). Legáltalánosabb a brit Advisory Council for Applied
Research and Development (ACARD) által megfogalmazott tétel, mely szerint a
technológia fejlesztése feltétele az ország érvényesülésének a globális gazdasági
versenyben (Rothwell—Zegveld 1981).
Az innovációt fejlesztő programok ugyanakkor a hagyományos tudomány- és
technológiapolitikai rendszerre épültek, tehát az egyetemi kutatásra, vállalati K+F
intézményekre és államilag támogatott tudományos intézetekre. Azonban alapvet ően
újszerű, többdimenziós fejlesztési stratégiát javasoltak, mely egy kimutatás szerint
tizenkét különböz ő eszközrendszert tartalmazhat. Eltekintve az országos szint ű,
kimondottan technológiapolitikai eszközökt ől, három specifikus javaslatot említe-
nék meg, mely az ipari országokban általánosan elfogadott módja a technológia-
fejlesztésnek, és melynek alkalmazása Magyarországon is ajánlatos. Ezek közé
tartozik egy jól megalapozott területi innovációs hálózat és infrastruktúra fejleszté-
se, az egyetemek bekapcsolódása ennek m űködésébe, valamint a kis- és középvál-
lalatok szerepe.
Az innováció területi támogatása regionális és országos szempontból egyaránt in-
dokolt. A regionális gazdaságszerkezet átalakítása, valamint a gazdaság megfelel ő
fejlő dése az innovációs infrastruktúra létrehozásával valósítható meg. Az innováció
és technológia bevezetése nélkül nem alakulhat át a regionális gazdasági szerkezet
olyan formában, mely lehetővé teszi a gazdaság munkahelyteremt ő, exportbővítő
kapacitását. Ebbő l a szempontból tehát az innováció regionális bevezetése nem csak
regionális, hanem országos szint ű követelmény. Ehhez kapcsolódik az a felismerés,
hogy a regionális erő forrásokat, melyek az innovációt létrehozzák, egy területi háló-
zat által tudjuk fejleszteni, hasznosítani. Egy távlati felismerés pedig arra irányítja a
figyelmet, ilogy egy térségi innovációs és tudományos hálózat nélkül nem számít-
hatunk arra, hogy egy nemzetközileg versenyképes technológiai fejlesztés és hasz-
nosítás alakuljon ki országos szinten.
Egy másik jelentős tényező is kapcsolódik az innováció területi fejlesztéséhez.
Egyrészt általánosan elismert, hogy az innováció a tudományos-technológiai infra-
struktúrára támaszkodik, tehát szükségszer ű , hogy létezzen egyetemi, kutatási, fej-
lesztési központ regionális szinten. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az innováció
alkalmazása nem csak tudományos, hanem olyan szakterületek közrem űködését is
szükségessé teszi, mint a vállalatvezetés, piacszervezés, számvitel, pénzügy, kom-
munikáció, informatikai rendszerek létrehozása. Hagyományos tudományos intéze-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 135
tek ezeket a feladatokat csak részben tudják teljesíteni, ezért szükség van olyan
intézményekre, képzett szakemberekre, akik a technológia hasznosítását és alkalma-
zását gazdasági, szervezeti, piacszervezési szempontból biztosítani tudják. Ez a
felismerés nagyon jelentő s szerepet játszik az európai országok és az Egyesült Ál-
lamok innovációs stratégiájában, melyet Albert Strub, az Európai Unió Bizottságá-
nak Technológiai Igazgatóságának vezet ője így jellemzett 1987-ben: „Nem csak az
alapkutatás és a vezérl ő technológiák támogatása fontos, hanem azoknak a felada-
toknak teljesítése is, melyek az új technológiákat átadják a felhasználóknak és ter-
melő knek. És az az érzésem, hogy mi európaiak nagyon jól vizsgázunk a kutatás-
ban, azonban nagyon gyakran nem adjuk át technológiánkat vállalatainknak."
(Allesch 1989, 5)
Az egyetemeknek kiemelt szerepe van a területi innováció megalapozásában, fej-
lesztésében és hasznosításában. Két különleges területet jelölnénk meg, melyben az
egyetemi tudományos és szellemi kapacitás jelent ős szerepet tölthet be a térségi
innováció fejlesztésében, közvetítésében: a tudomány és technológia fejlesztésében,
valamint a technológia-transzfer kialakításában, ami az innováció gyakorlati hasz-
nosítását jelenti. Ennek a két feladatnak a megoldása nem egyszer ű, sőt az eddigi
több évtizedes tapasztalat az Egyesült Államokban, Németországban és Nagy-
Britanniában a két feladat megoldását nem tartja minden esetben hatékonynak. Több
kérdésrő l van szó. Az egyik például arra vonatkozik, hogy különböz ő kultúrákban
milyen kapcsolatok jöttek létre az egyetemi-tudományos elit és a vállalati vezet őség
között. Németországban hagyományosan jó kapcsolatok léteztek a két intézmény
között, az Egyesült Államokban pedig mély gyökerei vannak a „management
consultancy" néven ismert közvetít ő rendszernek. Ugyanakkor ismeretesek azok a
sikertörténetek, melyek amerikai egyetemi kutatók innovációs vállalatairól számol-
nak be. Sok esetben ilyen kutatók hoztak létre vállalatokat, melyek jelenleg, mint
nagyon sikeres nemzetközi vállalatok ismertek. Ez a kérdés Magyarországon is
felvető dik. Egy másik feltétele az egyetemi-vállalati kapcsolatrendszernek a haté-
kony kommunikáció biztosítása a tudományos és vállalati-mérnöki gondolkodás
között. Ez a két szakembercsoport különböz ő értékrendszert, érdekrendszert képvi-
sel. A harmadik kérdés pedig az, milyen szervezeti megoldások alkalmazásával
alapozható meg az innováció-fejlesztés egyetemi központok közrem űködésével. A
megjelölt kérdések feltevése és megválaszolása mindenképpen szükséges feltétele a
területi innováció megvalósításának.
A kis- és középvállalatok támogatása meghatározó szerepet játszik az európai és
amerikai térségi fejlesztésben. Magyarországon jelenleg alakul ki egy szervezett
támogatási rendszer, ezért mindenképpen célszer ű a kérdésnek és a hozzá kapcsoló-
dó támogatási formáknak a vizsgálata. A kis- és középvállalatokról b őséges szak-
irodalom létezik, amin belül sok esetben eltér ő felmérések és álláspontok alakultak
ki ezeknek a vállatoknak a szerepér ő l, illetve a támogatási rendszerekr ől. Az elvi
kérdések közül érdemes lenne tisztázni, milyen kritériumok alapján sorolunk be egy
vállalatot ebbe a kategóriába. Az alkalmazottak száma nem minden esetben alkal-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
136 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4
mas meghatározás. Mivel általában a cégek méretét alkalmazzák, szükségszer ű
lenne különbséget tenni a különböző szolgáltatásokat nyújtó, vagy termel ő cégek
között. Egy másik elvi kérdés arra vonatkozik, milyen célrendszer indokolja ezek-
nek a vállalatoknak a támogatását. Az indoklási tényez ők között szerepel például az
a megállapítás, hogy a nyugat-európai országokban a munkahelyek jelent ős részét a
kis- és középvállalatok biztosítják. Valószín űleg a legjelentősebb kérdés az, milyen
hatást gyakorol a kisvállalat az innováció fejlesztésére, hasznosítására. Több felmé-
rés azt bizonyítja, hogy egyes kisvállalatok valóban jelent ős módon növelték az
innovációt. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kisvállalat és az innováció szoros
kapcsolata indokolja e vállalatok támogatását, természetesen ez nem zárja ki más,
szintén jelentős tényezők működését a kis- és középvállalatok támogatási rendsze-
rében (Rothwell—Zegveld 1981).
A kisvállalatokkal kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy azok az innováció-
fejlesztés területén bizonyos el őnyökkel, illetve hátrányokkal is rendelkeznek. Az
előnyök között szerepel a marketing kapcsolatok irányítása, a vállalatvezetés és a
belső kommunikációs rendszerük. Hátránnyal jár viszont a technológia-fejlesztés
korlátozott támogatása, a küls ő információs rendszerek hiányossága, a finanszíro-
zás, a stratégiai tervezés hiánya és a jogszabályok betartása. Kormányzati támogatás
ezzel összhangban oly módon segíti ezeknek a vállalatoknak a m űködését, hogy az
ismert hátrányokat ellensúlyozza.
A kisvállalatok technológiai támogatását különböz ő programok keretében alakí-
tották ki az európai és amerikai támogatási rendszerekben. Ezek alapkritériumai a
következőkben foglalhatók össze:
— decentralizált, térségi szinten meghatározott, innovációt fejleszt ő támogatás,
— az egyetemi és vállalati kutatóközpontok infrastruktúra és K+F kapacitás
hasznosításának el ősegítése,
újszerű kísérletek az egyetemek és kisvállalkozások kapcsolatainak fejleszté-
sére,
— pénzügyi támogatás innovációs projektek minden szakaszára,
— mű szaki és piaci adatbázisok létrehozása, közvetítése (Rothwell—Zegveld
1981).
A felsorolt kritériumokat különböz ő támogatási programokban alkalmazzák, ezek
közül a legérdekesebbek:
1) USA Országos Tudományos Alapítvány Kisvállalati Innovációs Kutató
Program (National Science Foundation Smell Business Innovation Research
Program)
A program három fokozatból tev ődik össze. Az elsőben egy megvalósítható-
sági javaslatot kérnek egy kisvállalati innovációs proielctr ől. A pályázatnak
bizonyítani kell, hogy a vállalat a megjelölt projekt kidolgozását meg tudja
valósítani technológiai és üzletvezetési szempontból. Amennyiben a javaslat
kedvező értékelést kap, a pályázó egy 25 ezer USD-ból álló támogatást kap a
program határidő s, részletes kidolgozására. Ezután következik a második fo-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 137
kozat, melynek feladata a projekt gyakorlati kidolgozása, valamint kockázati
tőke biztosítása a vállalat fejlesztési programjának legalább 50%-os fedeze-
tére. A harmadik fokozatban az NSF nem vesz részt, ebben a szakaszban a
vállalatnak önállóan, kockázati t őke segítségével kell befejezni a projekt fej-
lesztését és az üzleti környezetbe való bevezetését.
A program nyilvánvaló célja, hogy a kisvállalatnak az innovatív fejlesztések
első, és leginkább kockázatos szakaszában nyújtson támogatást és el őkészítse
a piacra jutás folyamatát. A program viszonylag bürokráciamentes és rövid
kifutási időt igényel.
2) Berlin városi önkormányzat, innovációt fejleszt ő asszisztens program
A program célja m űszaki és közgazdász diplomások elhelyezése kis- és kö-
zépvállalatoknál, ahol feladatuk az innováció-fejlesztés segítése. Az adott
vállalatok állapítják meg munkakörüket. Bérköltségük 40%-át a város egy
évig fizeti. A program kiválóan bevált, mivel a fiatal diplomásoknak állást
biztosít, a vállalatoknak pedig jól képzett alkalmazottakat minimális költség-
gel. A program els ő hat éves működése alatt 500 diplomást helyeztek el, el-
sősorban kislétszámú, tehát kevesebb, mint 50 alkalmazottat foglalkoztató
vállalatnál. A diplomások 75%-át állandósították. A program országosan is
elterjedt, és az alapgondolatot több formában is bevezették (Heuer 1989).
3) Technológiát fejleszt ő új vállalatok támogatása, Német Kutatási és Fejleszté-
si Minisztérium (Förderung technologieorientierter Unternehmungsgrün-
dungen, Bundesministerium für Forschung und Technologie)
Kisvállalatok innovációs projektjeinek támogatása pontosan meghatározott
feltételek szerint. Az alapkoncepciók költségeinek 75%-át fedezi. Amennyi-
ben az alapkoncepciókat kedvezően értékelik, további támogatás lehetséges
prototípus fejlesztésére, K+F költségek 75%-os fedezésére, valamint részvé-
tel a kockázati tőke finanszírozásában. Az alapkoncepciókat a térségben m ű-
ködő konzultációs iroda értékeli. Egy négyéves id őszak alatt a Kelet-
Bajorországban működő iroda 300 javaslatot értékelt, ebb ől húsz kapott tá-
mogatást. A húsz támogatott vállalat csúcstechnológiai termékgyártással,
mikroszámítógépekkel, számítógéppel vezérelt termelési rendszerrel (CAM),
gáztechnológiával foglalkozik (Auchter 1989).
4) Innováció és technológia-fejlesztést támogató központ, Kereskedelmi és Ipa-
ri Minisztérium, Nordhein-Westfalen, Németország (Zenit—Zentrum fiir In-
novation und Technik)
A központ technológia-fejlesztést támogat középméret ű termelő vállalatok-
nál. A támogatás célja, hogy a minősített vállalatoknak lehet őséget adjon
csúcstechnológiai újítások bevezetésére. Els ősorban olyan technológiákról
van szó, mint mikroelektronika, kommunikáció, automatizálás, lézer- és kör-
nyezetvédelmi technológia és mesterséges intelligencia (Morath 1989). Ez a
program a Ruhr-vidéken alkalmazott technológiát, kutatást támogató rend-
szer egyik formája. Amint ismeretes, a Ruhr-vidék szerkezetváltást megvaló-
sító stratégiájának meghatározó programja volt a technológia- és innováció-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
138 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4
fejlesztés, els ősorban új intézmények, kutatóközpontok keretében, azonban
egyúttal jelentős szerepet játszott a kis- és középvállalatok innovációs kapa-
citásának növelése is.
5) Időszakos Vállalkozásképz ő Program, Twente Egyetem, Hollandia, TOP
(Temporál Entrepreneurial Jobs Programme)
A Twente Egyetem által szervezett program célja, hogy egy éves vállalko-
zásképző oktatást, gyakorlatokat nyújtson olyan diplomásoknak, akik vállal-
kozást kívánnak létrehozni. A jelentkez ők részletes üzleti tervet adnak be az
egyetem TOP bizottságának, amelynek kedvez ő értékelése alapján felvételt
nyernek a programba. A képzés folyamán magas színvonalú szakmai gya-
korlatot kapnak az üzletvezetés különböz ő területein. Így például, konzultál-
hatnak az egyetem tanáraival, meghívott specialistáival, az egyetem felsze-
relését díjtalanul használhatják, részt vesznek az el őadásokon és szeminári-
umokon, ezenkívül ingyenes lakást és költségtérítést kapnak. A résztvev ők
elsődleges feladata, hogy üzleti tervüket az egyetemi konzultáció és oktatási
rendszer segítségével korrigálják, továbbfejlesszék. A program támogatását a
holland Gazdasági Minisztérium és az egyetem vállalja. Miután befejezték a
programot, az alapító vállalkozók további szakmai segítséget kapnak az
egyetem TOP tanácsadó bizottságától.
Az első öt év után a résztvev ők 45 új vállalatot alapítottak és 250 munkahe-
lyet hoztak létre. El őrejelzések szerint a vállalatok tovább fogják b ővíteni
létszámukat. A programot befejez ő vállalkozók 80%-a az egyetem közelében
lévő technológiai parkban helyezte el vállalatát. Ezáltal a program egyrészt a
munkahelyteremtést, másrészt az egyetem vállalkozásfejleszt ő kapacitását is
hangsúlyozta. Érdekes az az adat, miszerint a 45 vállalat többsége különböz ő
technológiai fejlesztések területén jött létre, többek között a következ ő üzleti
ágazatokban: vegyipar, energiarendszerek, környezetvédelem, gépipar,
CAD—CAM, lézer technológia, biotechnológia, robotika, elektronika
(Berneveld 1989).
A felsorolt tényez ők, az innovációs hálózat, egyetemek, kutatóintézetek, valamint
kis- és középvállalatok támogatási rendszere képezik a regionális innovációs straté-
gia alkotóelemeit európai és amerikai modellek alapján. Áttekintve ezeket a fej-
lesztési alternatívákat, az a kérdés vet ődik fel, milyen módon és milyen intézményi
rendszerben alakíthatók ki innovációs stratégiák Magyarországon?
Erre a kérdésre kielégít ő és reális választ valószín űleg egy jól megalapozott felmé-
rés és elemzés alapján kaphatunk, azonban az európai és amerikai tapasztalatok,
valamint a magyarországi szükségletek ismeretében, a következ ő javaslatokat fo-
galmazhatjuk meg:
1) Elsősorban egy országos szint ű tudományos, technológiai és innovációs straté-
giára van szükség, mely meghatározza az ország technológiai prioritásait, ki-
alakítja azokat a szervezeti, ágazati, szakmai folyamatokat, melyek a prioritá-
sok megvalósítását biztosítják, és áttekinthet ő, hatékony támogatási rendszert
hoz létre a megjelölt prioritások teljesítésére. Ennek az országos stratégiának
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
TÉT XII. évf. 1998 s4 Gyors ténykép 139
elsődleges feladata a térségi innováció megalapozása, fejlesztése és támogatá-
sa. Az ismert európai és amerikai innovációs rendszerek egy hasonló országos
stratégia alapján jöttek létre, és ennek támogatásával értek el eredményeket.
Tehát, ha Magyarország tudomány- és innovációs politikáját kívánjuk megfe-
lelő szinten megalapozni, akkor szükségszer ű egy országos stratégia elkészíté-
se és végrehajtása. Egy ilyen stratégiai rendszer kialakítása érdekében érdem-
leges előrelépés történt a közelmúltban. A miniszterelnök két olyan intézmény
létrehozását kezdeményezte, melyek feladata egy országos tudománypolitikai
stratégia el őkészítése. Az egyik az Országos Tudomány- és Technológiapoliti-
kai Kollégium, mely a miniszterelnök irányításával, több minisztérium és or-
szágos tudományos intézet közrem űködésével állapítaná meg a stratégiai cél-
rendszert. A Tudományos El őkészítő Bizottság pedig javaslatokat tenne a
nemzeti tudományos-információs hálózat fejlesztésére, a pályázati rendszer ki-
alakítására, és a tudományos-innovációs kérdések gyakorlati megoldására.
2) Az országos tudománypolitikának és innováció-fejlesztésnek alapvet ő feladata
a regionális, térségi innovációs hálózatok támogatása. Ilyen hálózatok a regio-
nális gazdaságstratégiák keretében valósíthatók meg. Az alapvet ő feladat tehát
abban jelölhető meg, hogy regionális gazdasági stratégiai folyamatok alakulja-
nak ki, és ezek kiemelten támogassák a regionális innovációs stratégiák elké-
szítését és végrehajtását. Az innovációs stratégia els ődleges szerepet játszik a
gazdasági szerkezet felújításában, ezért rendkívül fontos, hogy szorosan kap-
csolódjon a regionális gazdasági stratégia megvalósításához.
Röviden arra a kérdésre szeretnék kitérni, hogy milyen feladatok szerepeljenek
a regionális innovációs stratégiák rendszerében. Természetesen minden térség
azokat a sajátosságokat, területi kapacitásokat fogja hasznosítani, melyek az
erőforrások, szükségletek elemzése után leginkább kapcsolódnak a stratégiá-
hoz.
Az innováció fejlesztésének következ ő feltételeit szükséges biztosítani a ma-
gyarországi regionális stratégiák keretében:
— Az innovációs stratégia els ősorban egy innovációs infrastruktúra fejleszté-
sére, kialakítására tegyen kísérletet. Ez az innovációs hálózat. Feladata a
szükséges intézményrendszer, kutatási kapacitások, szolgáltatási, szervezeti
rendszerek kialakítása, hasznosítása és koordinálása. Európai tapasztalatok
alapján ennek az innovációs hálózatnak a kialakítása az innováció fejl ődé-
sének alapfeltétele. Mivel a térségben különböz ő elszigetelt formákban lé-
teznek úgynevezett potenciális innovatív sejtek, ezeknek a fejlesztése,
hasznosítása csak átfogó regionális innovációs hálózat m űködésével lehet-
séges. Természetesen minden régiónak megvannak a sajátos kapacitásai,
szükségletei, lehet őségei és ezek figyelembevételével szükséges kialakítani
egy innovációs hálózatot.
Az innovációs stratégia alakítson ki egy intézményrendszert az innováció
pénzügyi támogatására, valamint a regionális tanácsadás, információszol-
gáltatás biztosítására. Az innovációs hálózat egyik alapvet ő célja az inno-
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
140 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s4
vációt támogató pénzügyi források feltárása, valamint megfelel ő segítség-
nyújtás a térség vállalkozóinak a pályázatok, pénzügyi igények teljesítésé-
hez. Szintén fontos feladat az innováció fejlesztéséhez, közvetítéséhez kap-
csolódó tanácsadás és információszolgáltatás regionális szinten.
Olyan régiókban, ahol a szerkezetváltás még nem történt meg, vagy az in-
novációnak nincs hagyománya, különleges akadályok merülhetnek fel.
Ezeknek az akadályoknak az elhárítására úgynevezett kompenzációs prog-
ramok (compensation for disadvantages of location) bevezetése szükséges.
Ilyen akadályok lehetnek például: kapcsolattartás az üzleti ügyfelekkel,
ágazati társvállalatokkal, pénzügyi intézetekkel, az innovációs intézmé-
nyektől való távolság, szakképzett személyzet hiánya. Ilyen és hasonló hát-
rányok kezelésére a stratégia dolgozzon ki gyakorlati megoldásokat az in-
novációs hálózat keretében. Ezeket a megoldásokat pedig építse be a stra-
tégia szervezeti rendszerébe.
3) Alternatív megoldások az innovációs stratégia szervezeti és szolgáltatási prog-
ramjaira. Az elmúlt évtizedekben különböz ő szervezeti megoldásokat alkal-
maztak az innováció fejlesztésére, melyeknek eltér ő volt a szerepe, sikere stb.
Ilyenek voltak például a technológiai központok, tudományos parkok (science
park), regionális technológia központok, technológiai transzfer-intézetek.
1987-ben egy nemzetközi konferenciát tartottak Berlinben a különböz ő inno-
vációs szervezetekr ől, ahol 40 elő adás foglalkozott a szervezetek tapasztala-
taival (Allesch 1989). A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az adott térség er őfor-
rásai, szükségletei határozzák meg az innováció-fejlesztés érdekében létreho-
zott intézményrendszert. Egy másik javaslat azt hangsúlyozza, hogy olyan tér-
ségekben, ahol nem alakult ki jelent ő s innovációs folyamat, nagy szükség van
olyan intézményekre, melyek hatékony kapcsolatrendszert képesek kialakítani
egyrészt a tudományos-kutató központokkal (egyetemekkel, kutatóintézetek-
kel), másrészt pedig a térség kisvállalkozóival.
Az egyik alternatíva, mely a magyarországi térségi innováció szempontjából reális
megoldást jelenthet, a kelet-bajorországi példa. A térség nem rendelkezik jelent ős
kutató-tudományos intézetekkel, a gazdasági szerkezetet egyes iparágak dominálják,
és nem alakult ki számottevő innovációs fejlesztés. Az innovációt fejleszt ő intéz-
ményhálózat egy jól kialakított szervezet tevékenysége alapján jött létre: az
Ostbayerische Technologie—Transfer Institut (OTTI) m űködése által Regens-
burgban. A szervezet munkáját a német állami Kutatási és Technológiai Minisztéri-
um és a térség kisvállalkozói támogatják. Els ődleges célja az innováció közvetítése
a tudományos központok és a vállalatok között, ezt a feladatot különböz ő szervezeti
megoldásokkal teljesíti. Az egyik szolgáltatás a kisvállalkozók által kidolgozott
innovációs projektek értékelése és min ő sítése a német Kutatási és Technológiai
Minisztérium által támogatott technológiai pályázat számára. Az így kialakított
szolgáltatás egyúttal tanácsadást is nyújt az érdekl ődő kisvállalkozók számára, és
jelentősen erő síti a térség innovációt fejleszt ő hálózatát, kapcsolatrendszerét. A
másik tevékenysége pedig a min ő sített projektek részletes fejlesztésében üzleti,
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
TÉT XII. évf. 1998 s 4 Gyors ténykép 141
technológiai segítségnyújtás, melynek folyamán közvetít a tudományos központok
és a vállalkozók között. Ez a szolgáltatás is b ővíti az innovációs hálózatrendszert,
mivel közvetlenül támogatja a minisztérium által elfogadott projektek megvalósítá-
sát. Egy harmadik szolgáltatás az úgynevezett kompenzációs programok m űködteté-
se, melynek célja olyan akadályok mérséklése, melyek a térség gazdasági elmara-
dottságához kapcsolódnak. A szervezet különböz ő szolgáltatásokat nyújt e program
keretében, így például m űködtet egy nemzetközi, illetve egy országos adatrendszert,
ez utóbbit a technológiai transzfer szolgáltatások területén, továbbá különböz ő to-
vábbképző programokat szervez üzletvezetési és technológiai témakörökben. Ez a
szervezet országos és európai szint ű intézményekkel tart kapcsolatot, ezáltal köz-
vetlen partneri kapcsolatokat tud teremteni a térség vállalkozói és a tudományos
intézetek között. A szervezet egy olyan szolgáltatást is támogat, melynek keretében
gyakornoki állásokat közvetít a térség egyetemi hallgatói és vállalatai között, annak
érdekében, hogy a fels őfokú diplomások tanulmányaik befejezése után is a térség-
hez kapcsolódjanak (Auchter 1989, 195).
Az ismertetett javaslatok és gyakorlati példák arra hívják fel a figyelmet, hogy egy
magyarországi innovációs stratégia kialakításában meghatározó szerepe van a térsé-
gi-regionális innováció fejlesztésének, valamint a regionális innovációs stratégiák-
nak. Az említett példák gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyítják ennek a felisme-
résnek a realitását. Egyúttal azt is alátámasztják, hogy Magyarországon is megvaló-
sítható egy innovációs stratégia országos, regionális, megyei és helyi szint ű együtt-
működéssel.
Irodalom
Allesch, J. (szerk.) (1989) Regional Development in Europe: Recent Initiatives and Experiences. Berlin,
de Gruyter.
Auchter, E. (1989) Results and Requirements for Promoting Technology-Oriented Enterprises in
Infrastructurelly Weak Regiors: The Example of Eastem Bavaria. Regional Development in Europe:
Recent Initiatives and Experiences. — Allesch, J. (szerk.) Berlin, de Gruyter. 191. o.
Berneveld, D. (1989) Dutch Spin-Off Companies as a Means for Successful International Technology
Transfer: The Case of the University of Twente. Regional Development in Europe.. Recent Initiatives
and Experiences. — Allesch, J. (szerk) Berlin, de Gruyter. 205. o.
Castillo, J. D. (1994) Technology Strategy as an Instrument of Regional Development. European
Challenges and Hungarian Responses in Regional Policy. — Hajdú Z.—Horváth Gy. (szerk.) Pécs,
Centre for Regional Studies. 453-462. o.
Dőry T.—Mészáros R.—Rechnitzer J. (1998) Tudomány és regionalitás. Gy őr—Szeged, MTA. (Kézirat).
Hajdú Z.—Horváth Gy. (szerk.) (1994) European Challenges and Hungarian Responses in Regional
Policy. Pécs, Centre for Regional Studies.
Heuer, H. (1989) Local Initiatives for the Promotion of Innovation in the Federal Republic of Germany.
Regional Development in Europe: Recent Initiatives and Experiences. — Allesch, J. (szerk.) Berlin, de
Gruyter. 93. o.
Horváth, Gy. (1994) A Dél-Dunántúl nemzetközi versenyképességének el őfeltétele, a technológiai
megújulás. — Tér és Társadalom. 1-2.37. o.
Kok, J. A. A. M.—Pellenberg, P.H. (1987) Innovation and Decision-making in Small and Medium-Sized
Firms. A Behavioural Approach cencerning Firms in the Dutch Urban System. New Technology and
Regional Development — Knapp, B.v.d.—Wever, E. (szerk.) London, Croom Helm. 145. o.
Bődy Pál : Innováció és területfejlesztés:
Gondolatok az Európai Unió és Magyarország tudomány-és technológiapolitikájáról
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 132-142. p.
142 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s 4
Morath, M. (1989) Structural Changes in the Ruhr Area: Development Strategies in Promoting
Innovations and Technology and Knowledge Transfer. Regional Development in Europe: Recent
Initiatives and Experiences. — Allesch, J. (szerk.) Berlin, de Gruyter. 305. o.
Rába, Á. (1996) Technológiapolitikai irányzatok a fejlett ipari országokban. — Külgazdaság. 1.45. o.
Rothwell, R.—Zegveld (1981) Industrial Innovation and Public Policy. London, Pinter.
Siposs, 1. (1998) A Magyar Innovációs Szövetség Észak-magyarországi regionális iroda (Miskolc)
tevékenysége, 1998. A Magyar Innovációs Szövetség 1998. szeptember 16-i Elnökségi ülése. (Kéz-
irat).
Stöhr W. B. (1994) Spatial Development and Technological Change - Evaluation of Policy lnstruments.
European Challenges and Hungarian Responses in Regional Policy. — Hajdú Z.—Horváth Gy. (szerk.)
Pécs, Centre for Regional Studies. 429-436. o.
Zon, v.H. (1994) Towards Regional Innovation Systems in Central Europe. European Challenges and
Hungarian Responses in Regional Policy. — Hajdú Z.—Horváth Gy. (szerk.) Pécs, Centre for Regional
Studies. 421-426. o.