Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Gyors ténykép 127
A JPTE, MINT A REGIONÁLIS POLITIKA
FELSŐ OKTATÁS KÉPZÉSI KÖZPONTJA
(The Janus Pannonius University, as the Centre of Teaching
Regional Studies at the University Level)
BUDAY-SÁNTHA ATTILA
Az egyetemi szint ű regionális szakember képzés kezdetei
A rendszerváltással egyidej űleg megkezdődő demokratizálódási folyamatok hatá-
sára, a központi tervezési rendszer megsz űnésével, a települések, kistérségek, régiók
gazdasági és politikai önállóságának és ezzel járó felel ősségének növekedésével
előtérbe került, hogy a felmerül ő feladatok megoldására csak regionális szemlélettel
rendelkező, a regionális politika, tervezés és gazdálkodás eszközeit, intézményeit,
alkalmazott módszertanát ismer ő szakemberek képesek. A szakember kifejezést
azért kell használnunk, mert a területfejlesztési és tervezési feladatok megoldására
hivatott regionális tudományok szerves részét képezik a korunk sokoldalú kihívására
választ adni kívánó multidiszciplináris tudományoknak, amelyek az alaptudomá-
nyok ismeretében jól felépített képzési program keretében sajátíthatók el. A regio-
nális tudományok a környezet-gazdaságtanhoz hasonlóan interdiszciplináris tudo-
mánynak tekinthet ők, amely nagyrészt a más tudományágaktól átvett eszközök és
módszerek integrált felhasználásával közelíti meg és oldja meg az egyes térségek-
ben felmerülő feladatokat. Erre nemcsak a fejlesztési feladatainknak a korábbinál
eredményesebb megoldása, a fejlesztések terén eddig elkövetett hibák elkerülése
érdekében van szükség, hanem azért is, mert az EU-hoz való csatlakozásunk a regi-
onális fejlesztés terén nemcsak a korábbinál kedvez őbb lehetőségeket teremt, de
egyben a területfejlesztéssel szemben új, magasabb szint ű követelményeket is tá-
maszt. A gondot eddig sem csak a pénz hiánya jelentette és jelenti még napjainkban
sem, hanem azok ágazati szétforgácsoltsága, a fejlesztési tervekben az egyoldalú
ágazati szempontok érvényesítése, amelynek következtében a különböz ő fejlesztési
elképzelések kioltják egymást, vagy csak rossz hatékonysággal érvényesülnek. Csak
egy példaként említem, hogy körültekint ő tervezéssel a munkanélküliség kezelésére
fordított eszközökb ől jórészt meg lehetett volna oldani az ország erd ősítését, amely
a vidéki problémák kezelésében, a környezetvédelmi helyzetben, az ország
kultúrállapotban tartásában és a jöv őbeni fejlesztési lehet őségek terén a jelenleginél
sokkal kedvezőbb helyzetet teremtett volna.
Mindez előtérbe helyezi a regionális tudományok oktatásának és kutatásának fon-
tosságát. Erre Pécs az országban szinte egyedülálló lehet őségekkel rendelkezik,
mert rendelkezésre áll egy 6 karú egyetem, amelyen az összes alapozó jelleg ű tudo-
mányterületen színvonalas képzés folyik, és Pécsett van a Magyar Tudományos
Akadémia Regionális Kutatások Központja és egyik alközpontja, a Dunántúli Tu-
Buday-Sántha Attila :
A JPTE, mint a regionális politika felsőoktatási képzési központja
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
128 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s3
dományos Intézet is. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a regionális oktatás fejlesz-
tését az intézet szakember állománya, vezet ői fontos feladatnak tekintik. Megjegy-
zem, hogy mindenütt, ahol regionális képzés folyik vagy szándéka felmerült - Pécs
mellett Győrött, Budapesten, Szegeden és Miskolcon -, a hátteret a Regionális Ku-
tatások Intézetének területi alközpontjai képezik. A pécsi posztgraduális szakon
végzett hallgatók szorgalmazták Dunaújvárosban is a képzés beindítását. Ett ől eltér
a vidékfejlesztéssel foglalkozó képzés, amely 1994-ben a pécsi nappali képzéssel
egyidej űleg indult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a Gazdasági Agrármér-
nöki Szak szakirányaként.
Magyarország gazdasági- és társadalmi helyzetének változásával egyidej űleg
megjelenő területfejlesztési szakképzéssel kapcsolatos igényt el őször a főhivatássze-
rűen ezzel a kérdéssel foglalkozó kutatók érzékelték. Ezért Magyarországon a terü-
let- és településfejlesztéssel kapcsolatos szakképzés Terület és településfejlesztési
Továbbképző Szak címmel a JPTE Közgazdaságtudományi Kara posztgraduális
szakaként az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében Pécsett kezd ődött el. Ezt
követte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen a pécsi kutatóintézetben
kialakult képzési forma adaptációja. 1994-ben az a JPTE Közgazdaságtudományi
Kara Agrár-, Környezet- és Regionális-gazdaságtan Tanszékének és az MTA RKK
DTI-nek az együttm űködésében kezdődött el a Regionális politika és gazdaságtan
címmel a szakképzés a pécsi egyetemen, amelyben az Ipargazdaságtan Tanszék és a
Természettudományi Karról az Általános Társadalomföldrajz és Urbanisztikai Tan-
szék is részt vesz. A posztgraduális és a nappali képzés pécsi tanterve volt a mo-
dellje a Győri Széchenyi István F őiskolán, a Miskolci Egyetemen, és annak Dunaúj-
városi Főiskolai Karán beindult, valamint a Szegedi Egyetemen induló szakképzés-
nek. Hatással volt arra is, hogy a Pannon Agrártudományi Egyetem Gazdasági Mér-
nöki Szakán Kaposváron, a Regionális gazdaságtan kötelez ő tárgyként szerepel.
1996-ban akkreditáltuk a Regionális politika és gazdaságtan PhD. programunkat
és még ebben az évben PhD. szinten beindult a képzés. A PhD. program ugyancsak
a RKK DTI, valamint az Agrár-, Környezet- és Regionális-gazdaságtan Tanszék
kutatói és oktató állományára támaszkodik, de a képzésben már részt vesz a Köz-
gazdaságtudományi Karról a: Gazdaságelméleti, Gazdaságinformatikai, Marketing,
Ipargazdaságtan, Stratégiai Management Tanszék; a Jogtudományi Karról: a Nem-
zetközi Jogi Tanszék; a Természettudományi Karról: az Általános Társadalom-
földrajz és Urbanisztikai Tanszék, valamint az MTA RKK Gy őri és Budapesti Inté-
zete, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jöv őkutatási Tanszéke és az
Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Közgazdaságtudományi Intézet és az Ipargazdasági
Kutató Intézet több kutatója is.
A történeti áttekintéssel kapcsolatban érdemes annyit megjegyezni, hogy a regio-
nális politikai és gazdaságtani képzés három dátuma (1989, 1994, 1996) dönt ő ab-
ból a szempontból, hogy az három szinten, a graduális, posztgraduális és PhD. kép-
zés szintjén egyidej űleg a magyarországi, de a volt szocialista régióban is az egye-
temi képzés kezdetét jelentette.
Buday-Sántha Attila :
A JPTE, mint a regionális politika felsőoktatási képzési központja
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Gyors ténykép 129
A képzés eredményei, tapasztalatai
Végzettek száma, elhelyezkedése
Graduális képzésben eddig 3 évfolyamon 27 fó, posztgraduális képzésben pedig
10 évfolyamon 120 fő szerzett diplomát.
A végzettek döntő többsége a minisztériumoknál, önkormányzatoknál, kamarák-
nál, területfejlesztéssel kapcsolatos kutató intézeteknél, Phare Irodáknál, regionális
fejlesztéseket finanszírozó bankoknál dolgozik. Többen részt vesznek a Területfej-
lesztési Tanácsok munkájában is.
Eredmények között jegyzem meg, hogy három év alatt 4 hallgatónk nyert a diplo-
mamunkájával díjat. Egy hallgatónk a KTM tanulmányi ösztöndíját kapta meg
(Csató Péter), 2 hallgatónk (Mészáros Nóra, Novotny Gábor) miniszteri dicséretben
részesült, egy hallgatónk (László Csaba) pedig az MTA PAB tudományos pályáza-
tán nyert els ő díjat. Mi jelentett nehézséget?
- Nem volt hazai minta, minden programot el őször kellett elkészíteni.
Nem volt kielégít ő a tananyag ellátottság — el kellett készíteni a tankönyve-
ket.
A rendelkezésre álló eszközpark (számítógépek, fénymásolók, fax stb.) hiá-
nya nehézségeket okozott, fóleg a PhD. programok szervezésében.
- A tanárok és a hallgatók külföldi tapasztalatszerzésére minimálisak voltak a
lehetőségek.
A szak a hallgatók előtt is ismeretlen volt és ezért kevés volt a jelentkez ő.
A képzés fejlesztésében kiemelked ő szerepe volt a Párizs 8, a Leedsi és Las
Palmasi Egyetemmel közösen 1995-ben elnyert „Training managers in regional
development and European Cooperations" c. Tempus programnak. A program le-
hetőséget teremtett egyéni és kit űnően előkészített 10 napos csoportos szakmai
tanulmányutak lebonyolítására, valamint az oktatás tárgyi feltételeinek a megterem-
tésére. A program által biztosított el őnyök a következőkben foglalhatók össze:
Külföldi tapasztalatszerzés és továbbképzés, amely módot nyújtott:
- személyes konzultációkra oktatókkal, kutatókkal, gazdasági és önkormány-
zati szakemberekkel;
- a szakirodalom szinte teljes körű áttekintésére a partner egyetemek könyvtá-
raiban;
- konkrét fejlesztési tervek tanulmányozására és egyidej űleg megvalósult fej-
lesztések megtekintésére (Pompei, Leeds, Sheffield stb.);
- a nyelvi készség fejlesztésére.
1. TÁBLÁZAT
Külföldi úton résztvettek száma (Nancy, Párizs, Leeds, Las Palmas)
(Participants of Foreign Trip in Nancy, Par's, Leeds, Las Palmas)
Megnevezés 1996 1997 1998
Kutató + oktató 15 15 16
Graduális hallgató 5 7 7
Posztgraduális hallgató 8 4 7
PhD. hallgató - 4 19
Összesen 28 30 49
Forrás: saját adatgyűjtés.
Buday-Sántha Attila :
A JPTE, mint a regionális politika felsőoktatási képzési központja
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
130 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s3
Eredmények:
1. Minden nappali képzésben bekapcsolódó oktató részt vett valamelyik külföl-
di úton.
2. Minden fő szakos nappali tagozatos hallgató volt legalább 10 napos külföldi
gyakorlaton.
3. A 30, jelenleg II. és III. éves PhD. hallgatóink közül 20 részt vett 10 naptól 3
hónapig terjedő szakmai úton a partner egyetemeken.
A több szakmai helyszín el őnye volt, hogy lehetőséget nyújtott:
- a regionális fejlesztések eltér ő súlypontjainak (Nancy-szolgáltatások, Leeds-
szolgáltatások, Las Palmas-turizmus, Sheffield ipar és szolgáltatások stb.),
- országonként eltér ő intézményrendszereinek és
- eltérő finanszírozási feltételeinek megismerése.
A külföldi tanulmányutak és a fejlesztési tapasztalatok közvetlen megismerése - a
hallgatók mellett - fő leg a regionális tervezéssel korábban nem foglalkozók, de a
szakon oktatók részére nyújtott rendkívül hasznos ismereteket. Lehet őség nyílt,
külföldi egyetemek tanterveinek, képzési formáinak megismerésére; külföldi szak-
embereknek az oktatásba történ ő bekapcsolására. Eszközök beszerzésére sikerült a
rendelkezésre álló keretb ől olyan mértékű gépbeszerzést megoldani, amely már
teljes mértékben kielégíti a kutatás és az oktatás igényeit. (Beszerzésre került 8
számítógép, 2 fénymásoló, 1 scanner, 3 írásvetít ő, 1 fax, 4 nyomtató és nagyon sok
könyv és folyóirat.) Tananyagok elkészítésére nagyon lényeges, hogy a szükséges
tananyagok megírása már a külföldi tapasztalatok figyelembevételével történt, illet-
ve történik. Eddig elkészült négy könyv, és három várhatóan az év során kiadásra
kerül.
Külön el ő nyként könyveljük el, hogy az oktatás feltételeinek javulásával, valamint
az elmúlt években szerzett kedvez ő tapasztalatok következtében ugrásszer űen meg-
nőtt a hallgatók érdekl ő dése a szak iránt. Kezdetben nagyon nehéz volt egy új sza-
kot elfogadtatni a sláger szakok, a management, bank és pénzügyek, illetve a mar-
keting mellett. A hallgatók között kialakult az a vélemény, hogy ez az a szak, amely
a felső bb évfolyamokon is (a szakképzés a IV. és V. évfolyamon folyik) teljesen új
ismereteket nyújt, lehet ő séget biztosít külföldi és hazai tapasztalatok megszerzésére
és a külföldi oktatókkal és kutatókkal történ ő gyakori találkozásokra. A szak iránti
érdeklődés növekedését nemcsak a fő szakosok száma, de az is mutatja, hogy a más
szakon hallgatók közül sokan végigtanulták ezt a szakot is, a szak egyes tárgyait
felvevő k száma pedig sokszor 4-5-szörösen meghaladta a f őszakosok számát, az
gyakran 30-40 fő nél is több volt.
Regionális politika és gazdaságtan szak f őszakos hallgatóinak száma
1994 5
1995 7
1996 8
1997 8
1998 20
Az oktatás továbbfejlesztése
A graduál képzésben az eddigi tapasztalatok figyelembevételével történik a szak-
képzés fejlesztése. Alapvet ő cél, hogy erő sítsük az EU-val kapcsolatos ismeretek
oktatását. Szakunkat egy olyan EU-s képzési iránynak tekintjük, amely konkrét
szakismereteket is nyújt. Kihasználva a Közgazdaságtudományi Karon jelenleg
Buday-Sántha Attila :
A JPTE, mint a regionális politika felsőoktatási képzési központja
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 Gyors ténykép 131
folyó tantervi reformot, a Tempus program tapasztalatainak figyelembevételével a
szakképzés tantervét a következ őképpen fejlesztjük tovább.
2. TÁBLÁZAT
EU és Magyarország regionális politikája (Térségmanagement)
•
(Regional Politics of EU and Hungary)
Regionális gazdaságtan 2 óra dr. Hrubi László
tudományos főmunkatárs
Területfejlesztés elmélete 2 óra dr. Faragó László
tudományos Tómunkatárs
Centrum-periféria viszonya 2 óra dr. Gazdag László
egyetemi adjunktus
Európai regionális politika 2 óra dr. Horváth Gyula
főigazgató, PhD.
Vidékpolitika 2 óra dr.Buday-Sántha Attila
egyetemi tanár, DSc.
Iparpolitika 2 óra dr. Hoványi Gábor
egyetemi tanár, DSc.
Helyi politika - Területi közigazgatás 2 óra Pálné dr. Kovács Ilona
igazgató, PhD.
Önkormányzatok gazdálkodása 2 óra dr. László Mária
egyetemi docens, PhD.
Regionális marketing 2 óra Kraftné dr. Somogyi Gabriella
tudományos munkatárs
Környezetvédelmi management 2 óra dr. Buday-Sántha Attila
egyetemi tanár, DSc.
EU intézményi és döntési rendszer 2 óra dr. Szalai Erzsébet
egyetemi adjunktus
Management 2 óra dr. Hanyecz Lajos
egyetemi docens, PhD.
Transzeurópai hálózatok és a regionalizmus 2 óra dr. Erdősi Ferenc
egyetemi tanár, DSc.
Település szociológia 2 óra dr. Kovács Teréz
tudományos főmunkatárs, PhD.
Szakszeminárium 2 óra
Ezzel egyidej űleg sor kerül minden tárgy ismeretanyagának megvitatására, és ez
alapján az új tematikájának az elkészítésére.
A posztgraduális képzésre ebben az évben nem volt beiskolázás. Az RKK kutatói
az „Európai regionális fejlesztés és kohéziós politika" címmel teljesen új tantervet
készítettek, amely a korábbi 2 éves képzés helyett 7 tárgyra: Európai politikai föld-
rajz, Európai regionális politikák összehasonlító elemzése, A transzeurópai hálóza-
tok regionális hatásai, Regionális közigazgatás és szervezetrendszer, Vidékfejlesz-
tés, Európai területi tervezés, Helyi gazdaságfejlesztés és partnerkapcsolatok, alapo-
zottan féléves intenzív képzéseket kíván megvalósítani, amelynek részét képezné
egy szabadon választott világnyelv oktatása is.
A PhD. képzésünkben ebben az évben fejezi be az els ő beiskolázott évfolyam a 3
éves tanulmányait. A tapasztalatok értékelése ezután következhet. Az már ma is
látható, hogy a tervezett program teljesíthet ő és a kutatómunkához kell ő segítséget
Buday-Sántha Attila :
A JPTE, mint a regionális politika felsőoktatási képzési központja
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 127-132. p.
132 Gyors ténykép TÉT XII. évf. 1998 s3
tud nyújtani. Ebben jelent ős szerepe van az MTA Regionális Kutatások Központjá-
val való együttműködésnek, amely biztosítani tudja azt is, hogy a hallgatókat nagy
számban tudjuk bekapcsolni a kutató intézeteiben folyó kutató munkákba. A PhD.
programunk iránt folyamatosan n ő az érdekl ődés, amit az alábbi adatok is igazol-
nak.
3. TÁBLÁZAT
Regionális politika és gazdaságtan PhD. program hallgatóinak száma
(Number of Students in Regional Politics and Economics PhD. program)
Évfolyam Jelentkezők száma Jelenlegi létszám
I. évf. 31 28
II. évf. 24 18
III. évf. 18 9
Tanulmányait szünetelteti - 2
Összesen: 73 57
A PhD. képzésre csak egyetemi diplomával rendelkez ő szakemberek jelentkezhet-
nek. A képzési programra felvettek többsége már hosszú ideje dolgozik a szakmájá-
ban. Így már kell ő tapasztalatok birtokában az egyetemi hallgatóknál is jobban meg
tudják ítélni a szak újszerűségét, az általa nyújtott ismeretek fontosságát, amit a
jelentkezők magas száma is tükröz.
Jövő évben egy éves beiskolázási szünetet fogunk tartani, hogy a védések lebo-
nyolítására több figyelmet tudjunk fordítani. A programunkban egy egyéni képzési
programban résztvevő hallgató (dr. László Mária) védésére ez év tavaszán került sor
és ezzel megkezd ődött a tudományos fokozatok kiadása.
Összefoglalóan a JPTE Közgazdaságtudományi Kara Agrár-, Környezet- és Regi-
onális-gazdaságtan Tanszékének és az MTA RKK kutatóintézeteinek együttm űkö-
désében, a JPTE más tanszékeinek, továbbá több kutatóintézet vezet ő kutatóinak
bevonásával Pécsett sikerült egy újszer ű és a kor követelményeinek megfelel ő kép-
zési formát kialakítani graduális, posztgraduális és PhD. szinten egyaránt. A képzés
feltételeinek megteremtésében a három külföldi egyetemmel közösen elnyert
Tempus program, döntő szerepet játszott. A regionális fejlesztési igények növekedé-
sével, az EU-hoz való csatlakozással egyidej űleg ugrásszerűen megnő a kereslet a
regionális tudományokban jártas szakemberek iránt. Ezért szükség van arra is, hogy
a magyar közéletben tudatosuljon az, hogy az országban már képeznek ilyen felké-
szültségű szakembereket.