Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 51-75. p.
Tér és Társadalom XII. évf. 1998 s 3: 51-75
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ - RÉGIÓ?'
(The Western Transdanubian Region - A Real Region?)
SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN
Régió, regionalizmus
A régió fogalmát napjainkban nemcsak a regionális kutatók használják, a média
valamennyi ágában az egyik legtöbbször ismételt szó. Ennél talán csak az Európai
Unió szóösszetételt hallhatjuk többször. Mára az emberi fül már megszokta őket, mi
több, tudatunkban pavlovi reflexszer űen kapcsolódnak össze. Nem véletlen, hiszen
szlogenként használatos az "Európai Unió a régiók Európája" szófordulat. Márpedig
ha mi is a nagy európai ház, az EU tagja szeretnénk lenni, Magyarország is e
regionalizálási folyamat elé néz. Az európai közigazgatási reformfolyamat a
regionalizmust támogatta, létrehozva ezzel némely esetben országhatárokat is átlép ő
régiókat, de mindenesetben megteremtve a területi középszintet pénzügyi önálló-
sággal megerősítve. Így regionalizmus mintegy integrációs tényez ővé vált,
megnövekedett a regionális politika szerepe, s elindult a regionális gazdasági
együttműködések fejlődése (Enyedi 1996).
Természetesen ne higgyük azt, hogy a régiók az Európai Unió teremtményei, tár-
sadalmi, etnikai, gazdasági régiók korábban is léteztek, csak a szerepük er ősödött
fel napjainkra.
A kérdés az, hogy Magyarország határain belül léteznek-e régiók, ha igen melyek
ezek, s a puszta lehatároláson túl a régiófejl ődés mely jegyeit mutatják? A Dunántúl
északi és nyugati része alkot-e régiót, mutatkoznak-e a régión belüli gazdasági tér
jegyei az adott országrészen belül, s az ott él ők identitástudata régióhoz, megyéhez
vagy kisebb téregységhez kötődik-e?
Régiók Dunántúl északi és nyugati részében történelmi léptékben
A magyar történeti földrajz területén megjelent munkák az Árpád-kori természeti
földrajzi viszonyok mellé felrajzolják a Kárpát-medence társadalmi-gazdasági álla-
potát, az akkori térszerkezetet is. A feudalizmus korában a gazdasági tájak, ahogyan
ma nevezzük: gazdasági régiók egymással komplementer jelleg ű tevékenységet
folytattak. Árucsere-forgalom bonyolódott le a nagy szerkezeti egységek, a sík,
domb és hegyvidéki régiók között, kialakultak a vásárvonalak (Cholnoky-féle vá-
sárvonalak), a piacközpontok, s az egyes gazdasági terek profilja (Frisnyák 1996).
A kutatások szerint ebben a korban hét régiót lehetett elkülöníteni a történelmi Ma-
gyarország területén (1. ábra). A legkisebb régió a Kisalföld volt Győr központtal,
melyet a vásárvárosok gyűrűje fogott közre, mint Pozsony, Sopron, Szombathely,
Pápa. Az így körülhatárolható régió a mai Gy őr-Moson-Sopron megyét, Vas megye
nagy részét, s ma a Szlovákiához tartozó Csallóközt és közvetlen szomszédságát
foglalta magába.
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
52 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT XII. évf. 1998 s3
T
LL
z.;
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 A Nyugat-Dunántúli Régió — régió? 53
A gazdasági terek az évszázadok során egy stabil igazgatási rendszeren belül mó-
dosultak, rajzolódtak át. Ez az igazgatási rendszer a vármegyerendszer volt, mely
Szent István, de talán már Géza uralkodásának idejére nyúlik vissza (Nagy 1996). A
vármegyerendszer bizonyította életképességét, s hatalmát meg őrizte a különböző
politikai viszályok között is.
A vármegyerendszer megszüntetésére való els ő törekvés az 1784-90 közötti id ő-
szakban, II. József uralkodása alatt merült fel el őször. Ez a közigazgatási reform
szolgálta volna először az összetartozó területi egységeknek régióba való szervezé-
sét, mintája lehetett volna a tartományi beosztásnak. A tervezet értelmében Gy őr,
Moson, Sopron, Vas, Veszprém Komárom és Esztergom megyék alkották volna ezt
a régiót, melynek központja Gy őr lett volna (2. ábra). A tájbeosztás szerint az
Észak-Dunántúl nevet viselhetné az elképzelt régió. A közigazgatási reform, a tar-
tományi beosztás részben a rendek ellenállása, részben II. József halála miatt hiúsult
meg (Nagy 1996).
Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után, a Bach korszakban egy új
kerületi beosztást alakítottak ki, az öt kerület egyike nagyjából a mai Dunántúl te-
rületét foglalta magába, hiszen Sopron, Gy őr, Moson, Veszprém, Vas, Zala, So-
mogy, Tolna és Baranya vármegyék alkották e régiót. (3. ábra)
E két régióalkotási kísérlet után újra csak a megyerendszer maradt a területiség
mértékegysége. A közigazgatási rendszer alapja a megye maradt, s egészen a máso-
dik világháborúig csak kisebb korrekciókra került sor, amelyekre els ősorban a tria-
noni békeszerződés miatt kényszerültek.
Ki ne hallott volna az második világháború utáni években Bibó és Mattyasovszky
nevéhez fűződő közigazgatási reformtervr ől. A tervezet szerint a 70-80 város köré
szerveződő városrégiók fölé még egy hierarchia szint került volna az országos kör-
zetek (régiók) kialakításával. A Dunántúl ezen térségében kialakítandó régiótervezet
szerint Győr-Sopron, Vas, Veszprém megyék egész területe, Komárom megye terü-
letéből a komáromi és a kisbéri körzet, Zala megyéb ől az északi rész Zalaegerszeg-
gel együtt tartozik a régióhoz (4. ábra). A kommunista párt hatalomra jutása miatt
ez a közigazgatási reform meghiúsult, a régiók kialakítása helyett csak minimális
megyehatár korrekcióra került sor.
Már a negyvenes évek végén felmerült az ún. rajonírozás gondolata, a 7A7 a területi
munkamegosztás alapján történ ő gazdasági körzetek lehatárolása. A cél a járások és
megyék számának csökkentése volt, de amíg a járásokat ténylegesen csökkentették,
addig a megyék összevonására, számuk 12-re való limitálására nem került sor. A
Dunántúl északi részén Gy őr-Sopron, Vas, Veszprém, Fejér és Zala megye alkotott
volna egy régiót.
Egyrészt a régióalakítási kísérleteket egyik esetben sem el őzte meg gazdasági tér
és vonzáskörzet vizsgálat. Másrészt a szocialista rendszer centralizált gazdaságpoli-
tikája a régiók, rajonok mesterséges rajzolatát adhatta volna csak, hiszen a gazdasá-
gi szervezetek aligha tudtak volna a központ megkerülése nélkül egymás között
kooperációs kapcsolatokat építeni, régión belüli saját gazdasági hálót megteremteni,
pedig valójában a régió önálló kapcsolatrendszerének megteremtésével, kiépítésével
tölti be funkcióját.
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
54 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT XII. évf. 1998 s3
2. ÁBRA
Régiókísérlet ILJázsef korában az Észak-Dunántúlon
(Region attempt under Joseph II. in the Transdanubia Northern)
3. ÁBRA
Kerületi beosztás a Dunántúlon a Bach-korszakban
( District classification in Transdanubia in the era of Bach)
Forrás: Régiók és regionalizálás Magyarországon, 1996. (Nagy Gábor)
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 A Nyugat-Dunántúli Régió — régió? 55
4. ÁBRA
Bibó-féle nagyrégió tervezet
(Bibó's large region draft)
Jelnwgyurdidt
Városjárásokon alapuló
országos kerületek határa
Városjárások határa
Alegységek hátára
Kerületi székhely, kiemelt
felsófokú központ
• Városjárás székhelye
o Budatgt-vidéki járás
székhelye
AlegysVg székbelo
ESCÉ ItSIZ további alegység
szOkhelye
Forrás: Településhálózat-vizsgálat elméleti és gyakorlati vonatkozásáról, Matheika M., 1988. 165. o.
5. ÁBRA
Észak-Dunántúl tervezési, gazdasági körzet (/971-es OTK szerint)
(The Transdanubian planning and economic area, /OTK, 1971/)
Forrás: OTK, 1971.
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
56 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT XII. évf. 1998 s3
A magyarországi régióalakítás fontos állomása az 1971. év, amikor az OTK elké-
szült, s benne a több megyét átfogó tervezési-gazdasági körzeteket határoltak le a
megyehatárokat tiszteletben tartva. Az általunk vizsgált területen létrehozták az
Észak-Dunántúl tervezési-gazdasági körzetet, mely Gy őr-Sopron, Vas, Veszprém,
Komárom és Fejér megyéb ől állt Össze. A kiemelt fels őfokú központnak, azaz az
így képzett régió centrumának Gy őrt jelölték meg (5. ábra). A fent említett centrali-
zációs politikából adódóan e körzeteknek, - benne az észak-dunántúlinak - körzet-
képző funkciójuk, döntési kompetenciájuk, gazdaságszervezési feladatuk nem volt,
hiszen a megyéknek volt kitüntet ő szerepe az újraelosztás rendszerében. Tehát maga
a régiófelosztás formális területi szint maradt, gazdasági körzet funkcióját nem tudta
betölteni.
Rendszerváltás utáni régiókezdemények
A rendszerváltással egyid őben (1990) a régióalakítás újabb gondolata vet ődött fel,
így az önkormányzati választások után a regionalizálási kísérletek el is indultak. Az
első, több megyére kiterjed ő hatáskör a köztársasági megbízotti rendszer volt. Az
Észak-Dunántúlon két ún. KMB régiót alakítottak, az egyik az északi sávban Vas,
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyét foglalta magába, a másik
Közép-Dunántúl területét foglalta el: Zala, Veszprém, és Fejér megye alkotta
(6. ábra). Ezek a régiók kizárólag a közigazgatásban töltöttek be funkciót, egyéb
hatáskörük, különösen a területfejlesztés terén nem volt. A köztársasági megbízotti
hivatal megszűntével e funkció nélküli régiók is megsz űntek.
1992-ben az EU Társulási Egyezmény aláírásra került, s ez a tény újra felszínre
hozta a régióalakítás gondolatát, hiszen az EU konformitás jegyében Magyarorszá-
gon is szükségessé válik a NUTS II. területi szint létrehozása. Ennek ellenére a
regionalizálás nem kerül el őtérbe, a területfejlesztési törvény csupán készül ődik, a
területfejlesztési jogosítványok nincsenek leosztva.
A változást, a régió létrehozására tett kísérleteket 1995-ben Ausztria EU-ba való
belépése erősítette, s szinte ezzel egyid őben a másik motiváló tényez ő a területfej-
lesztési törvény vitája kapcsán szintén felszínre kerültek a régió alakítás vitái.
Ausztriának EU-hoz való csatlakozásával Magyarország Ausztriával határos terüle-
tén megkezdő dött az INTERREG II - PHARE CBC program, az érintett megyék:
Győ r-Moson-Sopron, Vas és Zala. A program érdekében elindult a közös gondol-
kodás a területfejlesztés terén, elkezd ődött a megyénél nagyobb területi egységben
közös programok indítása, megvalósítása. Azt is mondhatjuk, hogy a nyugat-
dunántúli régió csírája ebben a táptalajban kezdett fejl ődni.
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban felszínre kerül az EU konform
NUTS II területi szint megfogalmazása, a régiók kialakítására tett javaslatok (7/A.
és 7/B. ábra). Az OTK különböző változataiban javasolt régiók közül a 7/A. válto-
zat megegyezik a megalakult hárommegyés Nyugat-Dunántúli Régióval.
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 A Nyugat-Dunántúli Régió — régió? 57
E
:s5 2,
40 y
4
1 1
pq `',
P"
'
o ,6;
Ó. s
ry
he
0 °.
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
58 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT XII. évf. 1998 s3
Régiószervez ődés a különböz ő területi szinteken
A települések polgármesterei és a nyugat-dunántúli identitástudat
Bárki számára a földrajzi identitástudat legbizonyíthatóbb módja az, ha térképet
teszünk elé, s megfigyeljük, hogy mely térképlapokat, s azokon mely földrajzi neve-
ket keresi meg. Mindenki -, a térkép felbontásától fiigg ően - megfigyelhető, hogy
megkeresi a saját országát, országon belül valamely tájat, vagy a megyéjét, s végül
rábök szülőfaluja, vagy szülővárosa helyére. Az alcímet követve arra lennénk kí-
váncsiak, vajon Nyugat-Dunántúlra a nyugat-dunántúliak közül hányan mutatnának
rá, hányan jeleznék földrajzi identitástudatuk kifejezéseképpen ezt a tájegységet?
Vélhetően, ha az itt lakók, illetve az innen elszármazottak nagy része igen, akkor
létezik Nyugat-Dunántúl, nemcsak mínt területfejlesztési egység, hanem mint tájtu-
dat is él az emberekben. Fél ő, hogy jelenleg kevesek kezelnék régióként a három
megyét magába foglaló téregységet.
Ugyanakkor biztosak lehetünk, hogy egy bajorországi, vagy egy elzászi, tiroli pol-
gárnak - folytathatnánk a sort, az EU ismert régióival -, sok esetben er ősebb kötődé-
se van régiójához, mint országához.
Vizsgálatunkban, ha nem is sikerült a települések polgármesterei elé atlaszt tenni,
s megvárni, míg kikeresik a számukra legfontosabb földrajzi tájat, illetve helyet,
képzeletben ezt tettük, amikor kérd őív segítségével kérdeztünk rá, hogy mely régió-
ba sorolja települését, illetve a felsorolt régió elnevezések közül melyiket tartja
legelfogathatóbbnak, s hozzá mely megyéket sorolja.
Erre az összetett kérdésre akkor került sor, amikor az MTA RKK Nyugat-
magyarországi Tudományos Intézete a KTM megbízásából az ún. "négymegyés"
régióra a területfejlesztési koncepciót készítette, akkor, amikor még a mai régió nem
alakult meg, de még elképzelés szintjén sem fogalmazódott meg. Akkor a kutatás-
hoz minden Önkormányzat számára kiküldtünk egy vaskos kérd őívet a "kitöltve
visszaérkezés" reményében. Az értékelhet ő válaszkérdőívek száma bár megyénként
nem azonos arányú, de összességében 50%-ot meghaladta, hiszen a 858 településb ől
481 kérdőív érkezett vissza. A válaszok nagyon változatosak voltak, egy-egy régió a
válaszadóktól függ ően más és más megyékb ől áll, s a megyékből összeálló régiót a
különböző megyék különböző összetételben látják. Erre mutatnak rá a következ ő
táblázatok, amelyekben a kérdésre adott válaszokat összesítettük.
Az elemzésünk arra terjedt ki, hogy a válaszadók szerint mely megyékb ől áll
Észak-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Északnyugat-Dunántúl. Az azonos megyéb ől
érkező válaszok hasonlóak, de sokszor teljes mértékben különböznek a másik me-
gyékből kapott válaszoktól. Például Észak-Dunántúl alatt a különböz ő megyék
különböző megyecsoportokat jelöltek ki. Ezeket a csoportokat mutatja be az
I. táblázat.
Megdöbbentően eltérő a különböző megyék polgármestereinek a véleménye az
Észak-Dunántúl összetételét illet ően. Mint földrajzi nevet a különböz ő megyék
polgármesterei különbözőképpen definiálják, különböző megyéket csoportosítanak,
olyannyira, hogy két különböző megyéből egy ugyanazon megyecsoport ugyanazon
régióként nem szerepel. A válaszok 44%-ában említik Komárom-Esztergom megyét
egyedül, vagy valamelyik más megyével együtt.
TÉT XII. évf. 1998
sá p elv7
Veszprém uás az ssQ
3s
Cuálualanitezu Lani9
—T—
mX Kti pwa iánmiz ,(11VIUOJILI Q
önkormány zati ón kormányzat i v élem ény
L
Önkorm ányza ti vé lem ény
qP
o
% 9P 4P 4P I %
SS
•0
s.0
L
C,1
oc,
rq
'Győr- M. - Sopron +Kom.-Esztergom
c",I
00
rsl
'Győr-M.-Sopron + Kom. - Esztergom ± Vas
—
.—
,
'Győr-M.-Sopron +Kom. - Esztergom + Vas + Veszprém
[
,
......
Komárom-Esztergo m
ao
—.
I Cp. 6£
C"
, 1-,
SZ
<1.
../.1
[Veszprém + Gyár-M. - Sopro n
zz
,G,
9I
—
r---
10
I Veszprém+Gyár-M.-Sopron +Km: Esztergom
c,,,
ON
C`,1
V,
!Veszprém + Gyár-M.-Sopron +Kom.-Esztergom - Vas Fej ér]
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
r
—
•Zr
—.
,
00 1 001
....,
`..',),
traMSSO 1( 00! Sf 001
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Forrás: telepü léskérd6 ive k 1 996.
A Nyugat-Dunántúli Régió — régió?
59
Szörényiné Kukorelli Irén: A Nyugat-Dunántúli Régió – régió?
Tér és Társadalom, 12. 1998. 3. 51–75. p.
60 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT XII. évf. 1998 s3
Tehát a régió legdominánsabb megyéje Komárom-Esztergom megye, s ez az
eredmény más megyék hivatkozásaiból adódott. Ezen kívül Gy őr-Moson-Sopron és
Veszprém megye sorolja magát egyedül, vagy valamely más megyével együtt az így
elnevezett földrajzi régióhoz.
A visszaérkezett válaszok alapján 102 település polgármestere határolta be az
északnyugat-dunántúli régiót és adta meg a lehetséges megyekombinációkat
(2. táblázat).
A válaszok alapján Északnyugat-Dunántúl legdominánsabb megyéje Gy őr-Moson-
Sopron megye, hiszen ebbe a régióba tartozónak érezte magát és települését 72
polgármester, s közülük 58 csak ezt a megyét nevezte Északnyugat-Dunántúlnak.
Veszprém megye 14 polgármestere Veszprém megyét értette ez alatt a régió alatt.
A fellelhető megyekombinációk érdekesen alakultak, csupán Vas és Gy őr-Moson-
Sopron megyei vélemények között van átfedés, az is elenyész ő. Veszprém megye
települései által adott megyecsoportok között Veszprém megye mellett Vas és Gy őr-
Moson-Sopron megye, illetve Gy őr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye,
egy esetben Fejér és Gy őr-Moson-Sopron megye szerepel.
Zala megye egyetlen polgármestere sem defmiálta települését ebbe a régióba, s őt
magának a megyének ehhez a régióhoz tartozását sem.
A legtöbb válasz a nyugat-dunántúli régió definiálásához érkezett. 200 önkor-
mányzat, illetve polgármesteri vélemény fogalmazta meg, állította össze a megyék-
bő l azon megyecsoportokat, amelyek alatt Nyugat-Dunántúlt értik. A megyecso-
portok már több megye több önkormányzatának véleményeként tükröz ődnek, de az
átfedés, az azonos vélemény így is kevés. Például a Gy őr-Moson-Sopron, Vas és
Veszprém megyecsoportot, mint Nyugat-Dunántúlt egyetlen Vas megyei önkor-
mányzat sem jelölte meg, ugyanakkor a másik két megyéb ől 11 vélemény voksol
emellett a megyecsoport mellett. Vas, Zala ás Veszprém megyei önkormányzatok 15
válasza nevezte e három megyéb ő l képzett megyecsoportot Nyugat-Dunántúlnak. A
legtöbb "szavazatot" az a Nyugat-Dunántúl régió kapta (32 vélemény), amely Vas
és Zala megyébő l áll. Csupán 11 önkormányzati vélemény mondatta ki a három
megyés (Vas, Zala, Győ r-Moson-Sopron) nyugat-dunántúli régióváltozatot.
A Zala megyei válaszok között találunk olyanokat, melyek teljes mértékben kü-
lönböznek a többi megyék véleményét ő l. Ezek az álláspontok azon önkormányzatok
álláspontját tükrözik, melyek Zala megye déli részén találhatók. Ezek a vélemények
megfogalmaznak olyan esetleges megyecsoportokat Nyugat-Dunántúlként, mint
Zala, Vas és Somogy, vagy mint: Zala, Somogy, Baranya. (3. táblázat)
Összefoglalásképpen meg kell jegyezni, hogy a 337 vélemény között nagyon kicsi
az átfedés, a vélemények összesítése inkább csak arra mutat rá, hogy településszin-
ten mennyire nincs kialakult régió fogalom. Meg kell jegyezni, hogy ez a megkérde-
zés és a válaszok abból az id őbő l származnak, amikor a régió alakítása még nem
indult el. Viszont az eredmények mindenképpen azt mutatják - az alcímben feltett
kérdésre válaszolva -, hogy nyugat-dunántúli identitástudat nem létezik, a települé-
sek polgármesterei különböz ő határvonalakban gondolkodtak.
uoiclos- 141-.19ÁD STA ul?)dzsziA 802
eKeveLemet e 0311J9 131 Cueut, ,-, -.:
cIP k.ormányve i Lagaaw,
I%
gr 4p I qP
ül t- O
v-•
ucudos,-.104--roLD I
TÉT XII. évf. 1998
c.,
stt Auados-x-.19X01
s3
n
v>
[Győr-M:Sopron +Vas + Ves zprém
ZZ
77
10
Győr-M: Sopron + Vas + Zala
Q
—
I n
Gyár-M.-Sopro + Vas +Zala + Ves 74)rem Som ogy]
, I.
-Al Győr-M:Sopron +IConl:Esztergom Veszprém
I SE r E.j s
1.'1
n
'Vas + Gyár-M: Sopro + Za la + Ves zprém
"e 17+ le ,IdzezA+
s/ -1
SI
r,
.
erez+ 1 LE z 9
' 11 I
—
,-.1
'Ve szp rém + Győ r- M. - Sopron
,
Veszp rém +Vas
r.
e iezLe9edze A-1