Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 113-115. p.
Tér és Társadalom 1997 s 3: 113-115
FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÓZDON'
(Development Scheme for Ózd)
FÓNAGY JÁNOS
A városfejlesztési koncepciók általában arról szólnak, hogy hogyan lehet egy
város működését jobbá tenni, az ott lakók életmin őségét javítani. Ezek a koncepciók
csokorba gyűjtik és elemzik az erőforrásokat, ezek gyenge és er ős pontjait,
meghatározzák a súlypontokat, iránymutatást adnak a részletes rendezési tervek
készítéséhez, összeállítják a város marketing stratégiáját és egyéb más, e körben
szakmailag elfogadott és elvárt kérdéseket. Ózd története arról szól, hogyan lehet
egy város létét meg őrizni és megindokolni, vagy ennek hiányában a lehetséges
megoldásokat megtalálni. Tudomásul kell-e venni azokat a spontán folyamatokat,
amelyek egy település esetleges megsz űnéséhez vezetnek.
Ózd története közismert: az 1840-es évekt ől működő kohászat és bányászat
dinamikus fejlő dése eredményeként a gyár körüli településekb ől 1949-ben várost
hoztak létre, amely jelenleg - s talán ez kevésbé köztudott - a közel 50 ezer
lakosával ma a megyeszékhelyeket leszámítva az ország egyik jelent ős középvárosa.
Közvetlen agglomerációjában - amelyre minden tekintetben kihat a város sorsa -
további 50 ezer ember él. Az ózdi probléma lényege, hogy Ózdon nem egy gyár
szűnt meg, hanem a kohászat és a bányászat leépülésével a település az értelmét,
indentitását veszítette el.
A városnak, kialakulásával magyarázhatóan nem alakultak ki urbánus tradíciói. A
város intézményrendszerét a gyár alakította, s a rendszerekt ől függetlenül
lényegében a gyár tartotta fenn. A városnak nem volt önálló értékrendje, lényegében
nem volt polgári társadalmi struktúrája. Az értékrendet, az emberi kapcsolatokat, a
társadalmi rétegz ődést is a mintegy 14 ezer embert foglalkoztató üzem határozta
meg. A részletesebb ipartörténeti elemzés sem témáját, sem tartamát tekintve nem
fér bele egy rövid ismertet őbe, de a probléma lényegéhez hozzátartozik, hogy a
kohászatot és a bányászatot nem az ott és az abból él ők tették tönkre. Az események
egy szükségszer ű és világméretű folyamat részei voltak, nevezetesen az ipari
forradalom klasszikus iparágainak tudományos, technikai meghaladottságának
velejárói. A mi történetünk ebb ől a szempontból megegyezik Közép-Anglia, a Ruhr-
vidék vagy a pennsylvaniai iparvidék történetével. Amiben különbözünk ezekt ől, az
a gazdasági-társadalmi környezet nyilvánvaló eltérései mellett a felismerés és a
racionális cselekvés különbségeib ől adódott és adódik mind a mai napig.
A térség és ezen belül a város el őtt két választási lehet őség van:
• Beletörő dve tudomásul venni a spontán folyamatokat, engedni az
urbanizáció életgörbéjének, amelynek leszálló ágát és végkifejletét az
amerikai alaszkai aranyásó városok példájával szokták jellemezni.
• A másik lehető ség egy fáradságos, de tudatos tevékenység társadalmi
generálása, a tudatos település- és területfejlesztés útján egy többség által
elfogadott jövőkép kialakítása és annak megvalósítása.
Fónagy János :
Fejlesztési elképzelések Ózdon
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 113-115. p.
114 Fónagy János TÉT 1997 s3
A tudatos cselekvést sürgeti a tény, hogy 28 település, ezen belül 2 város, s
körülbelül 100 ezer ember sorsa múlik ezen. Többségüknek nincsenek mobilitási
lehetőségei, hiszen a megye más települései, els ősorban Miskolc (Diósgy őr) hasonló
gondokkal küzd. A népesség szociális összetételében pozitív változás csak hosszabb
távon várható. Gyakorlati szempontból meghatározóak az alacsony ingatlanárak, így
alapjaiban hiányoznak a mobilitás szubjektív és objektív feltételei.
Ilyen körülmények között létkérdés a város és a kapcsolódó térség jöv őképének
kialakítása, a jöv őkép elemeit meghatározó várospolitikai koncepció kimunkálása.
Ózd város önkormányzata 1995-96-ban kidolgozta és elfogadta egy várospolitikai
koncepció kialakításához szükséges fő bb irányokat. Ennek keretein belül vizsgáltuk
a várospolitikai stratégia, a jöv őkép szerepét, a város jelenlegi helyzetét, identitását,
a város funkcióit, a város gazdasági struktúráját és a népesség jellemz őit. Külön
fejezetben foglalkoztunk a szegénység problémakörével, a város és a régió
kapcsolatával, illetve a koncepció kialakításának f őbb elemeivel és eszközeivel.
A jövő kép meghatározás, a lehetséges célok kijelölése és az azokkal történ ő
azonosulás mellett azért is fontos, mert a napi politika kizárólag a rövid távú
látszatmegoldásokban érdekelt, s csak egy hosszabb távú koncepció ad lehet őséget
az éppen aktuális eszközök logikus, a jöv őt szolgáló felhasználására. Minden eddigi
kormányzati vagy más központi intézkedés lényegében érintetlenül hagyta a valódi
problémákat. Ennek egyik oka lehet, hogy érzelmi identitású kérdésekre akartunk és
akarunk olyan racionális válaszokat adni, amelyeket az érintettek nem fogadnak be.
Tudatos, átgondolt cselekvésre van azért is szükségünk, mert Ózd és környéke -
számos okra visszavezethet ően - idő t és teret vesztett: ma már a fél ország
depressziós kategóriába tartozik, nem váltanak ki különösebb társadalmi hatást, még
kevésbé szolidaritást az Ózdról sugárzott szocio-thrillerek. Ennek f őbb elemei:
• a 18-20%-os regisztrált, 35% körüli tényleges munkanélküliség (utóbbira
nincs pontos adat a politikailag determinált statisztikai fogalomalkotások
miatt);
• 15-20% körüli a cigány népesség, amelynek aránya a fiatalabb népességen
belül erőteljesen növekszik;
• a népesség létszáma, mint korábban utaltam rá, nem változik, de összetétele
látványosan romlik: kedvez őtlenül alakul az idő sek és fiatalok aránya,
markánsan jelentkezik a képzettebb munkaer ő elvándorlása, s egyre
jellemző bb az egyéni magatartásra az önfeladás. Az egyéni identitás zavara
tömegméretű vé vált, megindult, egyes, korábban önálló településként fungáló
városrészek elszakadása.
Ezek után mi adhat alapot egy elfogadható jöv őkép kialakításához? A felbomló
nagyüzem egyes egységeib ől megmaradt ipari bázis, amelyhez kapcsolódóan az
elmúlt években számos kisebb-nagyobb olyan új vállalkozás jött létre, amelyeket
alkalmassá lehet tenni az innováció befogadására. A város működéséhez, térségi
szerepvállalásához szükséges intézményrendszer az elmúlt években fizikailag
megújult: új kórház, új posta, új telefonközpont, új rend őrség, új bíróság épült az
elmúlt 56-évben Ózdon. Jó ütemben halad az Ózdi Ipari Park megvalósítása,
amelyben jelenleg is már 70-80 kisebb-nagyobb vállalkozás m űködik 3500-4000
munkavállalóval. Az elmúlt években kialakultak és több esetben országos
modellként szolgálva sikerrel m űködnek a gazdaságfejleszt ő, válságkezel ő
Fónagy János :
Fejlesztési elképzelések Ózdon
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/3. 113-115. p.
TÉT 1997 s3 Fejlesztési elképzelések Ózdon... 115
intézmények, a vállalkozásokat segítő inkubátor rendszer, munkaer ő átképző bázis.
A város komoly erő feszítésekkel, de meg őrizte működő képességét és
intézményrendszerét. Ez utóbbin belül külön említést érdemel a színvonalas alap- és
középfokú oktatási rendszer.
A jövőkép meghatározó elemei lehetnek tehát az egy-bázisra épül ő település
helyett egy, mind méreteiben, mind tevékenységében egymásra épül ő ipari struktúra,
a meglévő intézményrendszerekre alapozva a térségi szerep tudatos vállalása, és a
megmaradást, a stabilizálást, majd kés őbb egy esetleges fejl ődést lehetővé tevő, a
humán és gazdasági elemeket komplexen kezel ő gondolkodásmód és városirányítási
politika 'elfogadtatása, illetve kialakítása.
A jövőkép kialakítását a jelen problémáiból adódóan természetesen veszélyek is
fenyegetik. A legfontosabbak ezek közül a szociális nyomásnak engedve, a nyomort
konzerváló nagytömeg ű lapátos "munkahely" létrehozása, az értelmiség és a
szakképzett népesség elvándorlásával további szellemi leépülés (nem véletlen, hogy
a felső oktatás kérdését válságkezelési eszköznek tekintjük és kíséreljük meg évek
óta elfogadtatni).
A város megmaradási, fejlesztési stratégiájának kialakításakor törekedni kell a
konszenzusra, de ennek teljességét nem szabad fetisizálni. Nagyon eltér őek a
társadalmi csoportok érdekei, mind a várospolitika egyes elemei, mind azok
megvalósítási sorrendje és elemzése tekintetében. Éppen ezért a végrehajtáshoz,
konszenzust teremt ő politikai és gazdasági erő szükséges.
Jegyzetek
Az előadás A területi tervezés új kihivása: a területfejlesztési koncepció c. konferencián
hangzott el. (Győr, 1997. április 3-4.)