Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
Tér és Társadalom 10. 1996 s 4: 113-123
A LEGELTETÉSES ÁLLATTENYÉSZTÉS
MEGHONOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
ÉS KORLÁTAI SOMOGY MEGYÉBEN
(The possibilities and limits of introducing grazing animal
husbandry in Somogy county)
BOKORNÉ KITANICS TÜNDE
Somogy megye ökológiai adottságai
Somogy megye területének mintegy kétharmada dombvidék. Ezek közül délkeleten a
Mecsek nyúlványaként folytatódó Zselic és az északkeleten elhelyezked ő Tabi-
dombvidék a legnagyobb. Mindkét tájegység felszíne er ősen szabdalt. A sz űk völgyek,
meredek domboldalak, a sok patakvölgy és szurdok e területeket a nagyüzemi termelés
számára nehezen hozzáférhet ővé teszik.
A talajok ötféle alapkőzeten alakultak ki: 53%-ban löszön, 30%-ban homokon, 8%-
ban folyami üledéken, 5%-ban agyagon és 4%-ban pedig lápon és t őzegen. Az alapkőze-
ten meghatározza a talajmin őséget, de megfelel ő műveléssel, másodlagos anyagok ada-
golásával és a talajviszonyokhoz alkalmazkodó technológiával a termésátlagok eltér őek
lehetnek. Somogyra bár els ősorban az erd őtalajok és a csernozjomok jellemz őek, a
nyugati részen kialakult barna erd őtalajoktól a keleti csernozjomig mégis a teljes talajso-
rozat fellelhető. A legjobb szántóföldek a Mezőföldön, a Kaposvölgyben és a Marcali-
háton találhatók. A többi körzet talajai gyengébb min őségűek.
Az I. táblázat láthatóvá teszi az ország nagyobb tájkörzeteinek csapadékeloszlását
havi bontásban. Legtöbb csapadék Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon esett. Évente
három csapadék maximum van: február, május—június és szeptember—október körül. A
táblázatból számított szórásértékek alapján megállapítottam, hogy a csapadék eloszlása
Dél-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon a legegyenletesebb.
A Dél-Dunántúl csapadékeloszlása jellemz ő Somogy megyére is. A csapadék évi
mennyisége a megyében 550-880 mm. Az átlagos csapadékmennyiség délnyugatról
északkelet felé haladva egyre csökken. A Dráva mentén és a Homokvidék déli részén
750-800 mm csapadék hull évente. A Mez őföld somogyi része viszont az évi 500-550
mm-es csapadékával a megye legszárazabb körzetének számít (1. ábra).
A napfényes órák száma 1850-2000 között alakul és földrajzilag a csapadékeloszlás-
sal ellentétes irányba változik.
A megye területén az évi átlagos középh őrmékséklet 9,5-10 °C között van.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
114 Bokorné Kitanics Tünde TÉT 1996 s 4
1. TÁBLÁZAT
A nagyobb tájegységekre jellemz ő csapadék mennyisége és eloszlása (10 éves átlag)
(Quantity and breakdown of precipitation in the main small region
[average of ten yearsJ)
(milliméter)
Tájegység Hónapok Összesen
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Észak-Dunántúl 32 83 55 30 57 71 26 34 70 25 26 42 551
Nyugat-Dunántúl 59 68 52 31 70 74 60 73 91 95 48 41 760
Dél-Dunántúl 48 56 49 35 65 72 56 68 82 83 35 39 688
Dunántúl átlag 46 65 52 33 66 72 44 59 81 66 33 40 666
Duna—Tisza köze 31 44 41 40 77 81 32 28 58 36 28 24 550
Észak-Magyarország 28 52 48 43 75 86 52 37 54 34 35 28 572
Kelet-Magyarország 25 38 42 35 81 80 48 43 55 41 38 39 565
Nagyalföld (Szolnok) 29 36 38 33 85 78 44 28 42 35 39 26 513
Forrás: KSH
1. ÁBRA
Évi csapadékeloszlás a Dél-Dunántúlon
(Annual precipitation in South Transdanubia)
800
800 mm
750 — 800 mm
700 — 750 mm
11111 650 — 700 mm
600 — 650 mm
Forrás: Magyarország Éghajlati Atlasza
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
TÉT 1996 s 4 A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei... 115
A m űvelési ágak megoszlása Somogy megyében
Somogy megye az ország összes földterületének 6,1%-át foglalja magában. Hasonló
arányt képvisel a term őterület is (6,3%). A földterület m űvelési ágak szerinti megoszlá-
sát mutatja a 2. táblázat. 1980 és 1994 között a szántó aránya el őször (1993-ig) csök-
kent, majd nőtt. E művelési ág aránya Somogyban az országosnál alacsonyabb.
A gyepterületek rohamos mértékben csökkentek, 75 ezer ha-ról 57 ezre ha-ra. Rész-
arányuk Somogyban szintén az országos átlag alatt van.
2. TÁBLÁZAT
Földterület művelési ágak szerint (május 31)
[Breakdown of lands by branch of cultivation (31. May)]
(Hektár)
Müvelési ág 1980 1990 1992 1993 1994
Szántó 268 754 265 364 264 401 262 987 263 430
Kert 20 545 25 491 2 133 2 133 2 122
Gyümölcsös 6 674 4 532 4 373 3 957 3 956
Szőlő 5 995 6230 6 279 6 012 6 019
Gyep 75 087 59 338 57 816 57 758 57 007
Mezőgazdasági terület 377 055 360 955 335002 332 847 332 534
Erdő 148 607 149 755 151 194 166 121 166 705
Nádas 2 182 2 976 2 891 2 911 3 339
Termőterület 530 741 516 671 492 049 504 942 505 734
Művelés alól kivett terület 69 831 85 509 74 968 62 397 63 249
Összesen 600 572 602 180 567 017 567 339 568 983
Az erdő területe növekedett mintegy 18 ezer hektárral. E m űvelési ág az, amelynek
területi részesedése jóval az országos átlag felett van, 29%-os részarányát egyedül az
ország északi régiója közelíti meg.
A művelési ágak tájkörzetenkénti megoszlását mutatja a 3. táblázat. Országos átlag
feletti a szántó aránya a Kapos-völgyébén (62%). A szántók helyzete általában kedvez ő,
egybevág a domborzati viszonyok alakulásával. A „képet" a dombvidékek rontják le,
ahol sok kisméretű szántó ékel ődik a gyepek és az erdők közé. Legnagyobb arányú a
gyep (21%) a Zselicben. Országos átlag körüli a Marcali-háton (12,5%) és a Somogyi-
homokvidéken (10%). A gyepek változatos területi képet mutatnak. Legnagyobbrészt
vízfolyások mentén fordulnak el ő, illetve a nehezen művelhető, gyengébb talajminőségű
lejtős domboldalakon.
Az erdő részaránya a Zselicben (40%), messze felülmúlja mind az országos, mind a
megyei átlagot. Az átlagnál (országos és megyei) jóval nagyobb a Dráva melléke és a
Somogyi-homokvidék erd ősültsége is.
A 2. ábrán a 17 AK-nál gyengébb minőségű földek láthatók. Ezek nagyobb részben a
Somogyi-homokvidéken, a Zselicségben és a Tabi-dombvidéken találhatók. Szembet ű-
nő, hogy az (általam megjelölt) 50%-nál magasabb területi arányt képvisel ő szántók
milyen nagy területen találhatók e gyenge (17 AK alatti) min őségű talajokon. Mind
ökológiai, mind Ökonómiai megfontolásból ajánlatos lenne, hogy e gyenge term őképes-
ségű szántók helyett gyepeket telepítsenek.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
116 Bokorné Kitanics Tünde TÉT 1996 s 4
3. TÁBLÁZAT
Földterület megoszlása m űvelési ágak szerint, területi részletezésben*
(1991. március 31.)
(Breakdown of lands by branch of cultivation, in territorial division [31. March 1995])
Mezőgazdasági táj- Szántó Kert, Szőlő Gyep Mezőgaz Erdő Termöter összes
körzet gyümölcs dasági ület földterüle
ös terület t
Mezőföld Ill. 38,1 6,2 1,8 6,0 52,1 15,0 67,8 100,0
Kaposvölgye 62,1 6,0 0,8 7,0 75,9 12,3 88,2 100,0
Marcali-hát 35,1 5,9 1,7 12,5 55,2 21,0 78,2 100,0
Dráva melléke 39,5 4,5 0,5 8,5 53,0 29,0 82,1 100,0
Tabi dombvidék 47,0 6,3 1,7 8,6 63,6 22,2 86,6 100,0
Zselic 28,0 5,1 0,5 21,0 54,6 40,0 " 94,6 100,0
Somogyi homokvidék 44,0 4,6 0,5 10,0 59,1 28,4 87,7 100,0
Megyei átlag 44,1 4,9 1,0 9,8 59,8 24,9 85,7 100,0
Elmaradott térségek 38,4 4,1 1,2 13,5 57,2 29,3 87,3 100,0
Országos átlag 50,7 4,7 1,5 12,7 69,6 18,2 88,5 100,0
*Községsoros adatok
Forrás: KSH Somogy Megyei igazgatósága AMG, tablók. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, KSH,
Budapest, 1991.
A 3. ábrán a legelők elhelyezkedését térképeztem fel a jobb (17 AK feletti) min őségű
talajokon. Egyedül a Marcali-háton található nagyobb arányban gyep (Balaton mentén) e
jobb termőképességű földeken is. Ebből következik, hogy a gyepek nagyobb arányban a
rosszabb min őségű talajokon találhatók.
A gyep arányának növelése a megyében indokolt lenne. A lejt ős szántó művelése sok
nehézséggel jár, nagy a talaj lemosódásának veszélye, a termések kisebbek, mint a sík
területeken. A lejt őn a gyep a legmegfelel őbb talajvédő. A lejtő 1%-a a gyep termését
1,6-2,0%-kal csökkenti, ami kevesebb a szántóföldinél, mert ott a lejt ő 1%-a 2,4-2,7%-
os terméscsökkenést jelent. Ezek a tények igazolják az ökológiához igazított termelés-
szerkezetet. Ezért a 15%-nál nagyobb lejtés ű szántókat gyepesítésre, a 25 foknál mere-
dekebb részeket erd ősítésre javasolnám. A lejtőkön, domboldalakon megfelel ő hozzáér-
téssel és művelési móddal gazdaságos legeltetéses állattartás valósítható meg.
Az állattartás Somogy megyében
1996. március 31-én a megyében 40 000 szavasmarha és ebb ől 18 000 tehén volt. A
4. táblázat mezőgazdasági tájkörzetenként mutatja az állatállomány megoszlását.
Legtöbb szarvasmarha a Somogyi homokvidéken és a Tabi dombvidéken található.
Ugyanitt koncetrálódott a juh- és a lóállomány is.
Szembetűnő, hogy a megye legnagyobb összefügg ő gyepterületével rendelkez ő
Zselicségben tenyésztik a legkevesebb szarvasmarhát. Ez a tény is a gyepterületek fo-
lyamatos „leértékel ődését" mutatja, illetve azt, hogy a legel őre alapozott szarvasmarha-
tartást majdnem teljes mértékben felszámolták. Ennek a tartástechnológiának a
„visszahonosítása" a megye mez őgazdaságának stratégiai feladata lenne.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
TÉT 1996 s 4 A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei... 117
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
118 Bokorné Kitanics Tünde TÉT 1996 s 4
Házinyúl
cl. -.-. t-- c, .c, oo
68001
v-, c:, v, oo r--- c,
.1- N t-- .0 r--. 0 0
10 M kr, .0 .4- 00 .0
.-. •-• -• N •-•
Kecske
•r, .-••• C) 0 ---• 0
1
00 .0 .0 m -•-•
N 9
C 3 M kr. m 7 ---•
szárnyas
0 0. m 0 00 v1,
310 735
Egyéb
CS, 0. N •-• ---•
00 t--- m o 00 .0 cl-
ct .0 N .1- •-• m
•-• m .O. kr, N N
0 kg-> N .4.
793 25 7
M
:19qqa
M -• 1.-- O. M •-•
(MI
0. 01 ..0 Q' oo V") M
a t-- .ZI. M ,0 rn
ITyúkfé le
v-, --. N N 0 N .1.
.-. .-•-• •-• N •-•
kr, 0,
US3ZSSQ
I 42 9463
.4. Cr, 0 m .4. m
kn r- ,n •-s '0 ..4. .4.
00 kr, 00 N kr, m •r>
00 0 --
• 0 v1
.. t ....•
'A N N M cr,
er. o. o. c::, oo M N
•-• -. .-•
Sertés
120 897 1
1.13S3ZSSQ
0 c-- O. ..0 kr, .-•
[..- Cr, •4-, N -. 0
-- 0 .4. t-- 00 0. N
t-- • t-- 0 0. •-• s0
s-s a N N N
ebből:
m -- --
tehén
0 c0 .4.
1789£
f•-• --• --• ,D 01
Szarvasmarha
M 01
a s0 ,0 ,n 0 m (,!
I I4S=SSQ
0 m c› .1.
6108
t- .c, ,r, oo 00 m ..1-
m c c-.4 v1 c, co v:D
— ,--, ,-, N ••••••
u
...Y
'Q
-0
Mezőgazdasági
..wu ....
-a)
tájkörzet
>, 5d .-14 ....
&) ,•, .0
0
..W 0 .0 •..• E cu
.a.) ...%d > 0
••,:i q.> .0 .0 , 7o"' 00
Összesen
E ,..
°:° — o
,„ es -0 6,5 >
. ,)
g ..,
,,s, 8. —
'9 E 03
C5 43 F0
- C
Cl] N.
9
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
TÉT 1996 s 4 A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei... 119
Somogy megye ökológiai adottságai
és a gyepgazdálkodás feltételei
Gyepgazdálkodási szempontból az éghajlati viszonyoknak van els ődleges szerepük,
azon belül is áz évi csapadékmennyiségnek és eloszlásának. A gyep vegetációban
egyenletes csapadékellátást igényel. Ezért a legel ők hozama a vegetációs id őszakban
akkor egyenletes, ha a csapadék eloszlása is hasonló. Hazai viszonyok között a gyepek
hozama a tájegységre jellemző csapadék mennyiségének és eloszlásának megfelel ően
nagyon eltérő. A csapadék meghatározó szerepét módosíthatják a talaj hidrológiai vi-
szonyai, elsősorban a talajvíz mozgása és szintje. Kedvez ő talajvízszint csökkenti a
csapadékhiány káros hatását. Ilyen területek els ősorban a völgyfenék és az árterületek
mélyen fekvő 4iyepterületei.
A pázsitfűfélék előnye, hogy a széls őséges talajok (futóhomok, meszes-szódás és sa-
vanyú szikesek) kivételével különböző talajtípusokon jól termeszthet ők. Természetesen
a talaj minősége és a hozamok nagysága között összefüggés mutatható ki.
A gyepgazdálkodás szempontjából el őnyt jelent, ha a talajvízszint nem emelkedik -50
cm fölé és nem süllyed -2 m alá. A gyepgazdálkodás során figyelembe kell venni a
domb- és hegyvidéki folyó és patakvölgyek sajátos hidrológiai viszonyait. Itt ugyanis a
domborzati viszonyok nagyon befolyásolják a talaj vízgazdálkodását.
A domborzati viszonyok több szempontból befolyásolják a gyepgazdálkodást. A
10%-nál meredekebb lejtőkön már szántóföldi művelés nem végezhet ő és erdő sincs. Itt
a gyepgazdálkodás az egyedüli hasznosítási mód. E domboldalak azonban vízben szegé-
nyek. Az itt található gyepéknek a talajvéd ő, az eróziót megakadályozó szerepe a legfon-
tosabb, de időszakonként juhokkal legeltethető is.
A hazai gyepterületek potenciális term őképessége csak 30-50%-ban van kihasználva.
Kedvező természeti viszonyok között a jelenlegi hozamok viszonylag kevés ráfordítás-
sal megduplázhatók.
Az évi csapadéktól függően az elérhet ő szénatermés:
—sik-üde talajokon 15-20 t/ha
—sík-közepes talajokon 12-16 t/ha
—sík-száraz talajokon 9-11 t/ha.
Lejtős területeken a term őképesség 20-30%-kal kevesebb. A gyakorlat szerint a ter-
mőképességet tejtermelésnél 8-10 t/ha, húshasznú tehénállománynál 3-4 t/ha, juhtartás-
ban 2-3 t/ha hozamig érdemes fokozni,
Az eltartható állatlétszám kiszámításánál tehát feltételezzük, hogy az állomány téli és
nyári tömegtakarmány-szükségletének a 80%-át a gyepterületr ől legeltetjük le, illetve
takarítjuk be. A területen eltartható állatok száma tehát függ a gyepterület hozamától és
az álltatok egész évi szükségletét ől (5. táblázat).
A gyep termőképességét elsősorban a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolja.
A 6. táblázatban Összefoglalva látható Somogy megye ökológiai sajátosságai. Megál-
lapítható., hogy a gyepgazdálkodás szempontjából legkedvez őbb éghajlati viszonyok a
Dráva-mellékén, a Zselicségben, valamint a Somogyi-homokvidéken találhatók. E táj-
egységek szántóterületeinek aranykoróna-értéke kedvez őtlen, 13,9-19,1 AK közötti. A
hegy- és,dombvidéken a talajok gyenge term őképessége és az alacsony termelési szín
vonal erőteljesen korlátozza az ésszer ű talajhasználati mód és termelési szerkezet ki-
alakítását. E vidékeken ugyanis sok az ún. feltétlen terület, ahol csak meghatározott
művelési ág keretében történ ő talajhasznosítás jöhet számításba, és a különböz ő szántó-
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
120 Bokorné Kitanics Tünde TÉT 1996 s 4
földi növények eredményes termesztése is jóval kockázatosabb, mint másutt. A helyes
talajhasználatnál a lejt ő meredekségével egyenes arányban csökken a szántóföld és n ő az
erdő, a legelő és a rét aránya. A lejt őszázalék emelkedésével növekednie kell a fedett
területek arányának a szántóterület rovására. Hegy- és dombvidéken tehát a gazdálkodás
és az ésszerű talajhasználat fó kiindulási elve: szántó és fedett (erd ő-, gyep-) területek
legkedvezőbb arányainak kialakítása a lejtési viszonyoknak megfelel ően. A racionális
földhasználat gyakorlatának a táji adottságokhoz kell igazodnia. A 17-25%-os lejt őál-
lományban a gyep, a 25%-on felüli lejt őkategóriában pedig az erd ő helyezkedjen el.
Visszautalva a 3. ábrán látottakra: a gyepterületek általában a 17 aranykórona alatti
minőségű földeken találhatóak. A gyenge, 7-10 AK, barna erd őtalajon is - megfelel ő
fűfaj megválasztásával (magyar rozsnok, nádkép ű csenkesz vezérnövényű gyepeken) -
biztonságos termést lehet elérni. Mélyebb területeken a réti ecsetpázsitos vezénövény ű
gyeptípushoz a tarackos tippan és a széleslevel ű réti perje társitását szorgalmazták.
5. TÁBLÁZAT
Gyepterületek állateltartó-képessége
(Capacity of pastures to sustain livestock)
Megnevezés Egy állat éves A gyep szárazanyag termése (tonna )
szárazanyag
szükséglet 1 2 3 4 5 6 7 8 9
80%-a (t) eltartható á latok száma (db/ha)
Fej őstehén 4,38 0,23 0,45 0,68 0,93 1,20 1,38 1,60 2,83 2,03
Hústehén 3,65 0,27 0,55 • 0,82 1,10 1,38 1,64 1,90 2,18 2,46
Növendék -
2,19 0,48 0,93 1,37 1,80 2,30 2,74 3,20 3,65 4,10
marha
Anyajuh 0,73 1,37 2,75 4,10 5,50 6,90 8,50 9,60 10,90 12,20
6. TÁBLÁZAT
Somogy megye ökológiai adottságainak összefoglaló táblázata tájkörzetenként
(A comprehensive summary of the ecological endowments of Somogy cpunty
by small regions)
Tájkörzet A szántók átlagos • Csapadékmennyiség Napsütés évi összege
• AK-értéke (mm) (óra)
Mezölbld III. 28,5 600-650 2000-2050 .
Tabi-dombvidék 15,6 650-700 1950-2000
Kaposvölgye 21,8 650-750 1950-2000
Zselicség 15,3 700-750 1900-0950
Somogyi homokvidék 13,9 700-750 1850-1900
Marcali-hát 21,5 650-750 1900-0950
Dráva melléke 19,1 750-800 1800-1850
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
TÉT 1996 s 4 A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei... 121
Somogy megy ökológiai adottságai — az országoséval ellentétben — megfelelnek a
gyep igényeinek. Ennek ellenére a gyep területe évr ől-évre csökken a megyében (7.
táblázat).
7. TÁBLÁZAT
A gyepgazdálkodás fontosabb adatainak alakulása
(Major data of pasturage)
Év Terület Termésátlag
(ezer ha) (t/ha)
1981-1985 70 1,4
1986-1990 63 1,0
1992 58 0,7
1993 58 0,6
1994 57 0,8
Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve, KSH —, 1994.
A rendelkezésre álló — és a jövőben környezetvédelmi megfontolásból várhatóan nö-
vekvő — gyepterületek kihasználtsága rendkívül alacsony, ezért feltétlenül növelni kell a
kérődző, illetve a gyephasznosító állatfajok létszámát. Ez alatt nem csupán a hagyomá-
nyos értelemben vett .szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését értjük, hanem számos
új, gyepre alapozott állattenyésztési ágazat és technológia meghonosítását és kifejleszté-
sét, amelyekre Somogy megye természeti adottságainál fogva vállalkozhatunk, és ame-
lyeknek a termékeit a piac igényli. Ilyen ágazatok a:
Húsmarha
A 30-100 ha, jobbára er ősen tagolt nagyüzemi Módszerekkel nem m űvelhető gyepte.-
rületekkel rendelkező magánvállalkozók számára megélhetést kínál a húsmarhatartás.
Kedvező, hogy a vágómarha iránti kereslet és ezzel együtt az árak is növekednek. A
gazdaságos hegy- és dombvidéki húsmarhatartás feltétele egy olyan fajta, amelyik jól
elviseli a mostohább tartási körülményeket, de vágóértéke megfelel a piaci igényeknek.
Például hereford, limousine, charolais, egymással vagy a magyartarkával keresztezve.
Az állatok legalább 230 napot legeljenek, korszer ű legelőhasználat mellett. Egy hektár
jól kezelt gyep területén a legeltetési id őszakban négy anyatehén eltartható.
Juhtartás
A juhtenyésztés a legel őhasznosítás egyik hagyományos formája. Versenyképesebb
az ágazat ha a merinónál nagyobb hozamokkal rendelkez ő és jó minőségű végterméket
szolgáltató intenzívebb hústípusú juhval valósítjuk meg. A szaporaságot a booroola gén
bevitelével növelhetjük. Az amerikai suffolk, texel és más extrém hústípusú fajtákkal
kiváló vágóértékű, exportképes hízóbárányok nyerhet ők.
A nagyobb kiterjedésű, kis hozamú legelőket csak juhtenyésztés útján lehet gazdasá-
gosan hasznosítani.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
122 Bokorné Kitanics Tünde TÉT 1996 s 4
Lótartás
A gyepterületek hasznosításának egy speciális, de ígéretes lehet ősége a húslótartás. A
világpiacon erőteljesen megnőtt a vágóló, de elsősorban a pecsenyecsikó iránti kereslet.
A hidegvérű ló élőtömegtermelésben a legjobb húsmarha állományokkal is versenyké-
pes, és erre a célra a közepes-gyenge min őségű gyepterületek is megfelelnek. A hegy- és
dombvidéki lótenyésztés éS lótartás célja lehet még:
—a tenyészállatnevelés
—sport- és turisztikai célú haszonállat-el őállítás.
Gím- és dámszarvas tenyésztés
A zárttéri (farmszerű) dámvadtenyésztés a széls őségesen gyenge legelők hasznosítá-
sában versenyképes a többi állatfajjal. El őny, hogy húsuk korlátozás nélkül bevihet ő a
legtöbb országba. A szarvasfélék biológiai igényei jól illeszthet ők a rendelkezésünkre
álló ökológiai adottságokhoz.
A kérődző állatok és a gyepterületek természetes kapcsolatát büntetlenül megszakí-
tani nem lehet, ezért az elkövetkez ő évtizedekben alapvet ő feladat a természeti adottsá-
gokhoz alkalmazkodó racionális technológiák kidolgozása és m űködtetése. A gazdasá-
gos műkötetéshez viszont tulajdonosi érdekeltség és értékarányos piaci viszonyok szük-
ségesek.
Irodalom
Babinszky M.— Széles Gy. (1994) A gyepgazdálkodás neuralgikus pontjai. A költségtakarékos állattartási
irányzatok fejl ődésének közgazdasági alapkérdései. (Kézirat) PATE, Kaposvár.
Dorgai L. — Laczkó 1. (1987) A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Mezőgazdasági Kiadó, Buda-
pest.
Horváth S. (1988) Magyarország megyét. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Kitanics T. (1994) A Dél-dunántúli régió ökológiai adottságainak gazdasági elemzése. (OTDK dolgozat)
PATE, Kaposvár.
Pécsi M. (1981) A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Magyarország tájföldrajza 4. kötet. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
Sarudi Cs. (1994) Az agrártermelés és a területfejlesztés gazdasági összefüggései Somogy megyében.
(Kandidátusi értekezés)
Stefier J. — Hom P. (1995) A magyar állattenyésztés kitörési pontjai. „Agro-21 " füzetek, 11. 168-175. o.
Somogy megye statisztikai évkönyve.Központi Statisztikai Hivatal, Kaposvár, 1995.
Varga G. (1996) A legteljesebb takarmány a gyep. Kistermelők lapja, 9. 4. o.
Vinczeffy 1. (1993) Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Bokorné Kitanics Tünde : A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehetőségei és korlátai Somogy megyében
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 113-123. p.
TÉT 1996 s 4 A legeltetéses állattenyésztés meghonosításának lehet őségei... 123
THE POSSIBILITIES AND LIMITS OF INTRODUCING
GRAZING ANIMAL HUSBANDRY IN SOMOGY COUNTY
TÜNDE BOKOR-KITANICS
Approximately two thirds of the territory of Somogy county is hilly areas. The aver-
age of the slopes of the county is 8-11%. Compared to the large regions of Hungary,
South Transdanubia has the most precipitation, also, its distribution is the most balanced
here.
Somogy county is one of the regions in Hungary which have the best ecological en-
dowments for pasturage.
Because of the characteristic hilly surface of the county, a rational land use is neces-
sary. In the case of a right land use, the more steep a slope, the smaller the share of
plough-land and the larger the share of forest, pasture and meadow. The ideal case
would be if grass were dominant on slopes of 17-25% and forests on slopes steeper than
25%.
In the territory of Somogy county, large-scale plough-lands can be found on poor
quality, steep hillsides. I suggest that grassy areas be planted to replace the plough-lands
which have a low fertility. Grass plays an important role in the exchange of lands. The
cultivation of steep plough-lands abounds in difficulties, there is a great danger of soil
erosion, also, crops are'smaller than in plain lands. On slopes, grass is the best protector
of the soil.
On the slopes and hillsides, a profitable grazing animal husbandry can be imple-
mented with the right skills and cultivation.
The ecological potential of Somogy county is under-utilised, as both the number of
grassy areas and grazing animals is decreasing.
For private entrepreneurs, cattle breeding could provide a certain living.
The traditional way of using the pastures is sheep breeding, which can utilise the
larger and less fertile pastures, as well.
A specific way of using the grassy lands is breeding horse for its meat.
The extremely weak pastures could be grazed by red and fallow deer.
The decreasing and derelict grassy areas are still reserves for the Hungarian agricul-
ture. These grassy areas, however, should not be taken out of cultivation but should help
us to rationalise agriculture, animal breeding, fodder production and to improve the
profitability of producing animal products.
Translated by Zoltán Raffay
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 124. p.
Bőszénfai határ (Körtvélyesi L.)