Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
Tér és Társadalom 10. 1996 s 4: 99-111
AZ ÁLLATTARTÁS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI
MAGYARORSZÁGON
(The regional features of animal husbandry in Hungary)
SZÉLES GYULA
A jelenlegi helyzet bemutatása
Az állattenyésztés rendkívül sokoldalúan kapcsolódik egy ország nemzetgazdaságá-
hoz. Megítélhet ő ez egyfelől az inputok, a transzformáció bemeneteli oldala, másfel ől a
kibocsátások, a fontos és nélkülözhetetlen termékei alapján. Az els ővel kapcsolatban azt
kell kiemelni, hogy az állattenyésztés útján hasznosíthatók olyan fontos nemzeti er őfor-
rások, mint a gyepes területek, a szántóföldön el őállított takarmányok és melléktermé-
kek, az állattartáshoz szükséges épületek (istállók, ólak) és ezek m űködését kiszolgáló
infrastruktúra, a munkaer ő stb. Az állattenyésztés kibocsátásaira épül a hazai élelmi-
szerellátás, továbbá a külgazdaság útján értékesíthet ő árualapok tömege. Az elmúlt
években, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának visszaesése ellenére
méretét és arányát tekintve is jelent ősnek kell minősíteni a tej-, hús- és baromfiipari,
valamint az élőállatok és egyéb állati eredet ű kibocsátásokat. Ere utaló adatok láthatók
az I. táblázaton, amely 1990-95. évek összes mez őgazdasági és élelmiszeripari termé-
kek exportját, valamint az állattenyésztés bázisán megtermelt áruk részesedését mutatja.
Az adatok az állati eredet ű termékek részesedésének jelent ős visszaesésére utalnak,
amelynek legfőbb oka a termelés méretét alapvet ően meghatározó állatállomány draszti-
kus csökkenése. A főbb exportcikkeket tekintve a kivitelben bekövetkezett kedvez őtlen
fordulat legerősebben húságazat értékesítésének visszaesésében mutatkozik meg. 1992-
től mind az élő, mind a feldolgozott formában kivitt sertés- és marhahús volumene,
exportjának zuhanása rendkívül nagy mérték ű. 1993-ban, az 1991-92. évi eladások
megközelítően egyharmadára estek vissza. Ezt a folyamatot a már említett csökken ő
állatállomány kapcsán bekövetkez ő mérséklődő árualap mellett még állategészségügyi
problémák, az EU húsembargója (1993. évi bárány exportnál jelentkez ő diszkrimináció)
is súlyosbítottak. Erre a rendkívül kedvez őtlen jelenségre azért is kell kiemelt figyelmet
fordítani, mert a magyar agrárium két meghatározó tartópillérre épül: az egyik a gabona-
termelés, a másik ehhez szervesen kapcsolódó húsvertikum.
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
100 Széles Gyula TÉT 1996 s 4
1. TÁBLÁZAT
Az élelmiszergazdaság főbb szakágazatai devizabevételeinek
szerkezete 1991-95. években
(USA $-ban kifejezett devizatömeg %-os megoszlásban)
(The structure of the foreign currency incomes offood production by major sectors in
1991-1995 [Breakdown offoreign currency expressed in USDJ)
Megnevezés 1991 1992 1993 1994 1995
Gabonaágazat 12 25 11 32
x
Növényolaj vertikum 8 9 10 6
Gyümölcsvertikum 12 10 7
~ .r-.
I6
Zöldségvertikum 11 11 16 13
Szőlő-bor vertikum 2 3 5 5
Állattenyésztés 55 42 42 37
[~7
— sertés-vertikum 21 12 11 10
— baromfivertikum 20 17 20 17
— szarvasmarha vertikum 11 10 6
C7
8
— juh ágazat 2 3 3 4
Forrás: Harza et. al. AKII. 1995
Ez utóbbi kiépítése érdekében a nemzetgazdaság rendkívül er őfeszítéseket tett, jelen-
tős gazdasági áldozatot hozott, viszont 1994-96. években, éppen a hazai állatállomány
feltartóztathatatlan leépülése miatt alapanyag-hiánnyal küszködik. Ez a körülmény ked-
vezőtlenül befolyásolja a nagy érték ű termel ő-berendezések kihasználását, megnöve-
kednek az állandó költségek, amelynek következtében romlik a hatékonyság, a húsipari
termékek nemzetközi versenyképessége.
A tej- és tejtermékek exportvolumene tejegyenértékben kifejezve ugyancsak csök-
kent, amely természetesen együtt járt az árbevétel látványos visszaesésével. Ugyanakkor
egy rendkívül dinamikusan növekvő tejtermékimport figyelhet ő meg és szembetűnő,
hogy 1992 és 1993. években, az importból származó tejtermékek értéke jelent ősen meg-
haladta az exportált áruk árbevételének tömegét. Ez a tendencia nemzetgazdasági szem-
pontból is kedvezőtlen, súlyos gondokat vet fel, amelyek közül a következ őket kell
kiemelni.
Belföldön, hazai erőforrások (mezőgazdasági terület, munkaer ő , állatállomány stb.)
felhasználásával is megtermelhet ő termékeket külföldr ől hozunk be, feleslegesen terhel-
ve ezzel az ország nemzetközi fizetési mérlegét.
Az import, piaczavaró hatást fejt ki, fogyasztói árfelhajtó sajátossággal jellemezhet ő,
a tehetős rétegek vásárlóerejét leköti.
Fokozza a nemzetgazdaság, ezen belül az élelmiszeripar nehézségeit azzal, hogy
egyfel ől a termelési kapacitások kedvez őtlen kihasználása révén növeli az állandó költ-
séget, másfel ől jelentős munkanélküliséget gerjeszt.
A magyar élelmiszergazdaság nem rendelkezik megfelel ő importvédelmi rendszerrel,
az importengedélyezési gyakorlatunk GATT szempontból kifogásolható.
A nemzetgazdaság szempontjából kétségtelenül jelent ős állati eredet ű termékek ex-
portja mellett kiemelt feladat a belföldi ellátáshoz szükséges árualapok biztosítása. Erre
azért is kell a figyelmet felhívni, mert a társadalmi köztudatban, de néha még a szakmai
közvéleményben is mindinkább elterjed őben vannak olyan nézetek, hogy a magyar
élelmiszergazdaság válsághelyzetének, a tartós recessziónak legf őbb okozója a tradicio-
nális külpiacainak (KGST és az egykori Szovjetunió, Kelet-Németország szétesése stb.)
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 101
elvesztése. Kevés szó esik arról a sokkal fontosabb tényez ő-komplexumról, amely a
belföldi, a hazai fogyasztói felvev ő piacok, beszűkülésével van összefüggésben. Ennek
megítélése kapcsán abból az alapvet ő premisszából kell kiindulni, hogy minden ország-
ban a mezőgazdasági termelés legfontosabb feladata a saját lakossága élelmiszerszük-
ségletének megteremtése, a belföldi fogyasztás árualapjának biztosítása. Ez volt a jel-
lemző évtizedeken át a magyar élelmiszergazdaságra is, mivel az agrártermelésben lekö-
tött erőforrások (term őföld, állatállomány stb.) mintegy 65-70%-a a bels ő ellátást, a
hazai élelmiszerszükséglet el őállítását szolgálta. Ebb ől következik, hogy élelmiszergaz-
daságunk válságának, az elhúzódó recesziónak legf őbb okozója belső piacvesztés,
amely alapvetően összefüggésben van a fizet őképes kereslet jelent ős csökkenése követ-
keztében beálló erőteljes élelmiszer-fogyasztás visszaesésével. Az élelmiszer- és táp-
anyagfogyasztás változása kapcsán ez jól nyomon követhet ő, amelyről részletesen a 2.
táblázat adatai nyújtanak részletes információt. Szembet űnő néhány, főleg állati eredetű
alapélelmiszer-fogyasztásának változása. A hús- és húskészítmények tekintetében 15-
20%-os visszaesés tapasztalható, amely főleg a sertés- és baromfihúsra vonatkozik.
Táplálkozásbiológiai szempontból a baromfihús fogyasztás csökkenése jelenthet gondo-
kat, ugyanis 1986-88. években 31-32 kg/fő, 1993-94. években 18-19 kg/fő volt a fo-
gyasztási színvonal. Jóval nagyobb és összetettebb egészségügyi konzekvenciákkal jár a
tej- és tejtermékek fogyasztásának 30-35%-os visszaszorulása. Ennek megítélése kap-
csán egyfelől abból kell kiindulni, hogy a táplálkozástudomány m űvelői szerint az em-
beri szervezet napi 50-55 g állati eredet ű fehérje szükségletét legkisebb költséggel a tej-
. és tejtermékek fogyasztásával lehet kielégíteni. Másfel ől egyre szélesebb körben terjed
az utóbbi években szinte népbetegséggé váló csontritkulás (oszteoporózis), amely külö-
nösen a n ők számára lehet veszélyes, mivel a szoptatás során a szervezetb ől kiürülő
kalciumot, amennyiben nem pótolják, a csontokból kerül kivonásra. Az emberi szervezet
számára a legfontosabb Ca forrásnak a tejet és ennek termékeit tekintjük, így a draszti-
kus fogyasztás-csökkenés már-már népünk egészségi állapotát veszélyezteti. A zsiradé-
kok fogyasztásának növekv ő trendjét is aggodalommal kell szemlélni, különösen ha
figyelembe vesszük a napi energia felvétel (kJ/nap) alakulását. Ezen változás mögött az
húzódik meg, hogy a fogyasztók a csökken ő húsféléket, tejtermékeket és cereáliákat
(liszt és rizs) az energiaszint-biztosításához, az olcsóbb zsiradékok felvételével pótolják.
Az előzőekben részletesen kifejtett tényez ők minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak
népünk egészségi állapotának igen nagyfokú romlásához, a halálozási arányok ugrássze-
rű megnövekedéséhez. Ennek illusztrálására az 3. táblázaton nemzetközi összehasonlí-
tásban mutatjuk be a halálozási arány alakulását hazánkban, amelyb ől megdöbbentő kép
tárul elénk és mindenkinek el kell gondolkozni ezen, aki e nemzet jöv őjéért felelősséget
érez.
A hazai élelmiszerfogyasztás számottev ő csökkenését igazolják az Agrárgazdasági
Kutató és Informatikai Intézetben 1994-ben elvégzett számítások is, amely szerint az
elmúlt időszakban évente 150 milliárd Ft-tal csökkent az élelmiszerek és élvezeti cikkek
kereskedelmi forgalma.
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
102 Széles Gyula TÉT 1996 s 4
2. TÁBLÁZAT
Egy főre vetített élelmiszer- és tápanyagfogyasztás változása 1950-1994. években,
kg/év, db/év és kJ/nap
(Change offood and nutriments consumption per person between 1950-1994, kg/year,
pcs/year and kJ/day)
Év Hús és húské- Tej és Tojás Zsiradé- Liszt és Cukor Burgonya Tápanyag
szítmények, hal tejterméke kok rizs
kg/év k
kg/év db/év kg/év kg/év kg/év kg/év ki/nap
1950 34,9 99,0 85 18,7 142,1 16,3 108,7 11317
1960 49,1 114,0 160 23,5 136,1 26,6 97,6 12301
1970 60,4 109,6 247 27,7 128,2 33,6 75,1 12971
1975 71,2 126,6 274 29,1 122,2 39,4 66,8 13574
1980 73,9 166,2 317 30,5 115,2 37,9 61,2 13486
1985 81,3 199,1 328 34,1 113,0 35,5 54,5 13703
1990 75,8 169,9 389 37,1 110,4 38,2 61,0 14164
1994 69,5 141,1 340 38,4 92,0 34,5 58,7 12770
Forrás. KSH kiadványok
3. TÁBLÁZAT
A halálozási arány nemzetközi alakulása
(Changes of international mortality rates)
Ország 1000 lakosra jutó halálozások száma
1970 1980 1990 1991 1992 1993
Ausztria 13,2 12,2 10,6 10,6 10,5 I 0,3
Belgium 12,3 11,5 10,6 10,7 10,3 10,6
Bulgária 9,1 I 1,1 12,1 12,3 12,0 12,9
Csehszlovákia 11,6 12,2 11,7 11,5
Egyesült Államok 9,4 8,7 8,7 8,6 8,5 8,8
Egyesült Királyság 11,8 11,7 11,2 11,2 10,7
Finnország 9,6 9,3 10,0 9,8 9,8 10,1
Görögország 8,4 9,1 9,3 9,3 9,5 9,4
Lengyelország 8,2 9,8 . 10,2 10,6 10,2 10,2
Magyarország 11,6 13,6 14,1 14,0 14,4 14,6
Németország 11,5 11,1 10,9 ' 11,1
Norvégia 10,0 10,1 10,7 10,5 10,4 11,0
Portugália 10,8 9,7 10,4 9,7 10,3
Románia 9,5 10,4 10,6 10,9 11,6 11,6
Szlovénia 9,3 9,7 9,6 10,1
Forrás: Demográfiai Évkönyv, 1993
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 103
Az állatállomány változása és területi elhelyezkedésének sajátosságai
Hazánk állatállományának 1985-95. években állatfajonkénti összetételét az 4. táblá-
zat adatai mutatják. Megállapítható, hogy a vizsgált id őszakban szarvasmarha- és juhál-
lományunk több mint felére csökkent, ehhez közel esik a sertésállomány visszaesése is.
Szembetűnő az is, hogy a feln őtt baromfilétszám több mint egyharmaddal csökkent,
amely igen jelentős, mintegy 14 millióval kisebb létszámot takar. Külön figyelmet kell
fordítani a reprodukció alapját képez ő anyaállomány változására, amelynek jellemz ő
adatai a 5. táblázaton láthatók. Az el őző táblázaton bemutatott adatokkal összehasonlít-
va megállapítható, hogy az anyaállatok létszámának csökkenése kisebb mérték ű, továb-
bá ezek kibocsátásai, a tehén-tej és juhtej szinte napi árbevételt jelentenek, így enyhíte-
nek a szorító likviditási gondokon. A táblázatból az is szembet űnik, hogy 1995-ben
anyakocáknál megállt a több mint tíz éven át tartó és szinte minden állatfajra kiterjed ő
állománycsökkenés, mivel a kocaállomány esetében 3 ezer egyedes növekedést regiszt-
ráltak.
4. TÁBLÁZAT
Az állatállomány változása Magyarországon 1985-95. években,
március 31. adatok alapján, 1000 egyedben
[Transition of the number of livestock in Hungary in 1985-1995, by data of 31. March
(in thousand)]
Évek Szarvasmarha Sertés Juh Felnőtt baromfi
1985 1948 9168 2465 38376
1990 1637 8457 1865 31121
1991 1597 8588 2289 28912
1992 1369 6175 2076 30353
1993 1114 5813 1598 26542
1994 984 5035 1237 23358
1995 951 4669 1074 24183
Index 1995=1985 48,8 50,9 43,5 63,0
Forrás: Állatállomány 1995. március 31-én. KSH Budapest
5. TÁBLÁZAT
Az anyaállomány változása Magyarországon 1985-95. években,
a március 31. adatok alapján, 1000 egyedben
[Transition of the number of sucklers in Hungary in 1985-1995, by data of 31. March
(in thousand)]
Évek Tehén Anyakoca Anyajuh
1985 709 693 1646
1990 639 661 1313
1991 612 596 1497
1992 540 485 1430
1993 482 449 1038
1994 441 380 845
1995 423 383 792
Index 1995=1985 59,7 55,3 48,1
Forrás: Állatállomány 1995. március 31-én. KSH Budapest
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
104 Széles Gyula TÉT 1996 s 4
Az állatállomány változásának egész országunkra jellemz ő átlagai mögött rejl ő terü-
leti sajátosságok feltárása érdekében megvizsgáltuk megyénként és f őbb tájanként is az
állat-létszámadatokat, választ keresve a mozgásokat el őidéző ok-okozati összefüggések-
re. Az értékelés során 1991. és 1995. években elvégzett állatállományi statisztikai felvé-
telekre alapoztunk. Vizsgálataink a szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány, valamint
a sertés, ezen belül a kocaállomány változásának területi sajátosságaira terjedtek ki. Az
összes szarvasmarha- és tehénállomány megyénkénti és f őbb tájankénti elhelyezkedését
és 1991-95. években bekövetkezett változását a 6. táblázaton ismertetjük.
6. TÁBLÁZAT
A szarvasmarha és tehénállomány változása 1991-95. években, ezer egyed,
illetve 1991. év indexében kifejezve, %
(Transition of the number ofcattle and cows in Hungary in 1985-1995,
in thousand and in per cent of the 1991 values)
Megyék Összes szarvasmarha Index Ebből tehén Index
1991 1995 % 1991 1995 %
Baranya 73 43 59 27 17 63
Fejér 86 62 72 33 27 82
Győr-Moson-Sopron 116 72 62 42 30 72
Komárom-Esztergom 33 20 61 12 8 67
Somogy 79 42 53 29 19 66
Tolna 77 50 65 26 20 77
Vas 82 55 67 31 23 74
Veszprém 78 54 69 29 22 76
Zala 66 34 52 25 16 64
Dunántúl 690 432 63 254 184 72
Dél-Dunántúl 295 169 57 107 72 67
Bács-Kiskun 105 59 56 44 29 66
Békés 102 62 61 38 26 68
Csongrád 87 54 62 33 25 76
Hajdú-Bihar 124 89 72 48 39 81
Jász-Nagykun-Szolnok 113 71 63 42 30 71
Pest, Budapest 98 55 56 40 26 65
Szabolcs-Szatmár-Bereg 113 47 42 44 23 52
Alföld 742 437 59 289 198 69
Borsod-Abaúj-Zemplén 89 46 52 39 23 59
Heves 39 22 56 15 10 67
Nógrád 37 14 38 15 8 53
Észak 165 82 50 69 41 59
Magyarország 1597 951 60 612 423 69
Forrás: Magyarország állatállománya 1991. március 3 -én., KSH Budapest 1992.
Állatállomány 1995. március 31. KSH Budapest 1995.
Szembetűnő a táblázatból, hogy az országos átlagnál Észak-Magyarországon
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) jóval nagyobb a csökkenés, de a Dunántú-
lon belül Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna és Zala) esetében is hasonló jelenség
tapasztalható. Erre azért is fel kell figyelni, mert a marhatartás szempontjából Észak-
Magyarország a hazai átlagnál kedvez őbb ökológiai adottságokkal jellemezhet ő. Erre
utal az, hogy míg országosan a mez őgazdasági területb ől a gyep 18%-kal részesedik,
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 105
addig az Észak-Magyarországon ez 27%, ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
31%. Az országos átlagnál kedvez őbb mind a csapadék abszolút mennyisége, mind havi
megoszlás, amely a gyepek és a szántón megtermelt tömegtakarmányok terméshozama
szempontjából fontos tényez őnek tekinthető. A Dél-Dunántúli (Baranya, Somogy, Tol-
na, Zala) régióban a szarvasmarha és tehénállomány csökkenése azért is meglep ő, mert
olyan tradicionális és nagy múltú marhatartó tájakat érint, mint Somogyban a Kapor-
völgye, továbbá a Baranya és Somogy megyék területén elhelyezked ő Zselicség, vala-
mint Zalában a Göcsej—esetés és a Zala folyó völgye. Ezek bázisán teremt ődött meg az
1970-es évek végén, és az 1980-as évek elején a dél-dunántúli régióban egy koncentrált
tejipari feldolgozó kapacitás (Pécs, Kaposvár, Barcs, Marcali, Szekszárd, Zalaegerszeg)
amelynek a délszláv háborús helyzet kirobbanásáig igen jelent ős folyadék-tej és tejter-
mék-exportja volt az egykori JugoszláViába. Említhetnénk még a valamikori virágzó
horváth-szerb-szlovén bevásárlóturizmus áru-alap igényét, amelynek egyik f ő keresleti
iránya a tejtermékekhez, főleg a sajthoz kapcsolódott. Id őszakosan ugyan, de a nyári
hónapokban fontos felvev ő-piacot jelent a Nyugat és Dél-Balaton környékén elhelyez-
kedő üdülőhelyek ellátása is. A Dél-Dunántúlon a gazdasági adottságok összességében
kedvezőek a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül a tehéntartás számára.
Az ökológiai adottságok a kér ődző állatfajok számára ugyancsak jobbak az országos
átlagnál. Erre utal mindenek el őtt az, hogy míg országosan a gyep 18%-kal részesedik a
mezőgazdasági területb ől, addig ez Somogyban 18%, ezen belül a Kaposvölgyében
28%, a Zselicségben 30%, Zalában 27%. A gyep- és a szántóföldi tömegtakarmányok
hozama szempontjából fontos a csapadék mennyisége és tenyészid őbeli megoszlása,
amely még az észak-magyarországi megyéknél is jóval kedvez őbb. Éghajlatán érz ődik a
mediterrán jelleg, jellemző a kevésbé aszályra hajló nyár, az 50 éves évi csapadékátlag
740 mm. Az ökológiai és ökonómia tényez ők optimális összhangjára utaló lehet őségeket
kitűnően mutatja a Dél-Baranyában m űködő Bolyi Mezőgazdasági Termel ő és Kereske-
delmi Részvénytársaság példája, ahol már évek óta 2000 tehén átlagában egy tehénré
vetítve több mint 8000 liter tejet termelnek. Ez a kiemelked ő fajlagos hozam vetekszik
az Észak-Amerikai Egyesült Államok és Izrael legjobb tejtermel ő tehenészeteinek ter-
melési eredményeivel. A Dél-Dunántúlon kimutatott és a Dunántúl egészéhez, valamint
az országos átlaghoz viszonyított összes szarvasmarhára jellemz ő nagymérték ű vissza-
esés valójában két megyére, Somogyra és Zalára vonatkozik, mivel a baranyai csökke-
nés megegyezik az Alföldével és csupán egy százalékkal marad el a hazai értékt ől.
A 6. táblázat második részében bemutatott tehénállomány területi elhelyezkedése é$
1991-95. években történt változása tekintetében kisebb a csökkenés mértéke, kiegyenlí-
tettebb a helyzet a megyék és régiók között. A legnagyobb a tehénlétszám csökkenése
Észak-Magyarországon, az Alföldön az országos átlaggal megegyez ő, a Dunántúlon vi-
szont kisebb, ezen belül a Dél-Dunántúlon is csak két százalékkal marad el a hazai átlagtól.
— A szarvasmarha-tenyésztés területi sajátosságainak feltárása érdekében megvizsgál-
tuk gazdasági szervezetenkénti megoszlását. Az értékelés során az általános mez őgazda-
sági összeírásban megfigyelt gazdaságkategóriákat alkalmaztuk, ezek: mez őgazdasági
vállalatok és gazdasági társaságok, mez őgazdasági szövetkezetek, egyéni gazdálkodók.
Az 1991-95. években az összes szarvasmarha és tehénállomány gazdasági szerveze-
tenkénti megoszlásával kapcsolatban megállapítható, hogy 1991. évt ől kezdődően mind
az összes szarvasmarha, mind a tehénállomány tekintetében hasonló trendek érvényesül-
nek: a szövetkezeti - gazdaságok részesedése számottev ően csökkent, amíg a vállalatok és
gazdasági társaságok szinte megegyez ő mértékben növelték részesedésüket.
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
106 Széles Gyula TÉT 1996 s 4
A juhállomány tekintetében a gazdasági szervezetek közötti strukturális változás még
kifejezettebb. Ugyanis 1991. évben a juhállomány 10%-át vállalatok és gazdasági társa-
ságok, 49%-át szövetkezetek, 41%-át egyéni gazdálkodók tartották, viszont 1995-ben
7%-ra csökkent a vállalatok és gazdasági társaságok részesedése, 19%-ra fogyott a szö-
vetkezeteké, míg 74%-a egyéni gazdák tulajdonába került. Ez egyben azt is jelenti, hogy
a juh kiszorult a nagyüzemekb ől és az egyéni gazdák meghatározó arányt képviselnek
hazai juhtenyésztésünkben.
Megállapítható, hogy a szövetkezetekben mind az összes sertés, mind a kocaállomány
évről-évre szinte hasonló mértékben csökkent, de visszaesett az egyéni gazdaságok
részesedése is. Jelent ősen növekedett a vállalatok és gazdasági társaságok részesedése
az összes sertésb ől és a kocaállományból is.
A szarvasmarha- és tehénállomány gazdaságkategóriák szerinti megye-soros vizsgála-
tát külön is elvégeztük, ahol 1991. évi általános mez őgazdasági összeírás adatait hasz-
náltuk fel. Az értékelés eredménye a 7. táblázaton látható.
7. TÁBLÁZAT
A szarvasmarha és tehénállomány gazdaságkategóriák szerinti megoszlása
1991. március 31. adatok alapján, %
(Breakdown of the number of cattle ad cows by economic organisations, by data of 31.
March 1991, in per cent)
Megyék Összes szarvasmarha Ebbő l tehén
Vállalatok Szövet- Egyéni Vállalatok Szövet- Egyéni
és gazdasági kezetek gazdái- és gazdasági kezetek gazdái-
társaságok kodók társaságok kodók
Baranya 21 58 21 20 56 24
Fejér 35 56 9 36 54 10
Győr-M.-Sopron 17 63 20 17 61 22
Komárom-Esztergom 37 54 9 40 50 10
Somogy 25 58 17 24 56 20
Tolna 30 59 II 28 60 12
Vas 12 70 18 II 63 26
Veszprém 26 64 10 25 61 I4
Zala 13 68 I9 12 60 28
Dunántúl 23 61 16 22 59 19
Dél-Dunántúl 23 60 17 21 58 21
Bács-Kiskun 23 51 26 20 47 33
Békés 26 50 24 28 50 22
Csongrád 17 60 23 19 56 25
Hajdú-Bihar 14 56 30 15 49 36
Jász-Nagykun-Szolnok 71 60 19 21 57 22
Pest, Budapest 2I 63 16 21 63 16
Szabolcs-Szatmár-Bereg I0 56 34 11 48 41
Alföld 19 57 24 19 52 29
Borsod-Abaúj-Zemplén 18 54 28 16 50 34
Heves 10 71 19 9 69 22
Nógrád 6 83 II 5 81 14
Észak 13 65 22 12 61 27
Magyarország 20 60 20 20 56 24
Forrás: Magyarország állatállománya 1991. március 31-én. KSH Budapest
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 107
Az adatok szerint a marhatartásban a nagyüzemek dominanciája érvényesül az 1991.
évi összeírások alapján. A Dunántúlon az országos átlagot meghaladja a vállalatok,
gazdasági társaságok és szövetkezetek részesedése, míg az Alföldön és Észak-
Magyarországon az egyéni gazdaságok nagyobb aránya a jellemz ő:Szembetűnő néhány
megyében a kistermelés kiemelked ő részesedése, ezek: Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar,
Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun. Fel kell figyelni arra is, hogy az Alföldön és az
észak-magyarországi térségben lényegesen kisebb a vállalatok és gazdasági társaságok
aránya, mint az országos átlag. Ugyanakkor f ő leg a Dunántúl néhány megyéjében
(Komárom-Esztergom, Fejér, Tolna) a 30%-ot is meghahaladja, a vállalatok és gazda-
sági társaságok részesedése, viszont ezen megyékben, Tolna kivételével 10% alatt van
az egyénileg gazdálkodók hányada.
A szarvasmarha és tehénállományhoz hasonlóan, megyénként és tájanként elemeztük a
sertés és kocalétszám 1991-95. években bekövetkezett változását, amelynek jellemz ő
adatait a 8. táblázaton foglaltuk össze. Megállapítható, hogy a reprodukció alapját
8. TÁBLÁZAT
Az összes sertés és kocaállomány változása 1991-95. években, ezer egyed,
illetve 1991. év indexében kifejezve%
(Transition of the total number of pigs and sows in 1991-1995, in thousand
and in per cent of the 1991 values)
Megyék Összes sertés Ebből anyakoca
1991 1995 Index°/0 1991 1995 Index%
Baranya 529 275 52 41 25 61
Fejér 437 284 65 34 24 71
Györ-Moson-Sopron 396 216 55 35 20 57
Komárom-Esztergom 256 202 79 19 16 84
Somogy 315 177 56 23 14 61
Tolna 496 267 54 35 22 63
Vas 190 104 55 12 7 58
Veszprém 233 161 69 17 11 65
Zala 159 89 56 8 5 63
Dunántúl 3011 1773 59 224 146 65
Dél-Dunántúl 1499 808 54 107 66 62
Bács-Kiskun 938 510 54 71 44 62
Békés 984 480 49 64 40 63
Csongrád 597 400 67 38 31 82
Hajdú-Bihar 808 459 57 57 41 72
JáSz-Nagykun-Szolnok 688 329 48 50 30 60
Pest, Budapest 543 198 36 30 13 43
Szabolcs-Szatmár-Bereg 447 215 48 29 17 59
Alföld 5005 2591 52 339 217 64
Borsod-Abaúj-Zemplén 296 156 53 17 11 65
Heves 186 100 54 12 7 58
Nógrád 90 49 54 4 2 50
Észak 572 305 53 33 20 ,61
Magyarország 8588 4669 54 596 383 64
Forrás: Magyarországállatállománya 1991. március 31-en. KSH Budapest 1992.
Állatállomány 1995. március 31. KSH Budapest 1995.
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
108 Széles Gyula TÉT 1996 s 4
jelentő kocaállomány csökkenése jóval kisebb, mint az összes sertésé. Ebb ől az is kö-
vetkezik, hogy a tenyésztők várakozó álláspontra helyezkedtek, vártak a recesszió elmú-
lására, a kedvezőbb közgazdasági környezetre, ami 1995. év második felében és 1996-
ban be is következett. A figyelmet arra is rá kell irányítani, hogy néhány megyében az
összes sertés csökkenése jóval kisebb mérték ű, mint az országos átlag. E megyékben a
húsipari biztos háttér sokirányú, de mindinkább az alapanyag-termelés integrálását el ő-
mozdító hatását kell kiemelni. Ez nyilvánul meg Csongrád megyében, ahol a Pick-
Szalámi Gyár (Szeged), továbbá Veszprém megyében, amely a Pápai Húsipari Vállalat
(Pápa), valamint Komárom-Esztergom megyében (Tata—Komárom) a Húsipari Vállala-
tok integráló szerepe jó irányban érzékelhet ő.
A húsipari vállalatok számára rendkívül nagy gondokat okoz a sertésállomány csök-
kenése. Az 1991-95. években, négy év elteltével csaknem 4 millióval (3,919 millió)
esett vissza hazánkban a vágósertés-létszám, amely példátlan Európában, de talán az
egész világon. Ugyanezen id őszakban az Európai Unió számos országában emelkedett a
sertések száma, Dániában például, ahol a Dunántúlnak megfelel ő területen több mint 20
millió vágósertést állítottak el ő, 18%-kal növelték az állományt, hasonlóan Olaszország-
ban, Spanyolországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Ausztriában
is. A világban is hasonló tendencia tapasztalható, az USA-ban 6%-kal, Kínában 12%-kal
növelték a sertésállományt és 1994-ben Kína sertéstartó nagyhatalommá vált, 403 millió
sertéssel. A volt „szocialista országokban" sem tapasztalható ilyen „pusztító erej ű" ál-
lománycsökkenés, mint hazánkban, így például ugyanezen id őszakban Lengyelország-
ban 2,6%-kal, Ukrajnában 13%-kal csökkent „csak" a sertésállomány, hazánkban vi-
szont 46%-kal.
Az állatállomány csökkenésének gazdasági öszefüggései
Az állatállomány változásának vizsgálata során az agrárközgazdasági szakirodalom
kiterjedten alkalmazza az úgynevezett állats űrűségi mutatók kiszámítását, amely a me-
zőgazdasági terület és az állatlétszám kapcsolatát fejezi ki. Ennek során 100 ha mez ő-
gazdasági területre (szántó, kert, gyümölcsös, sz őlő, gyep) vetítjük az összes szarvas-
marha- és tehén-, valamint az összes sertés és kocalétszámot. Ilyen mutatószámokat
ismertetünk a 9. táblázaton, amely megyénként és tájanként tartalmazza a szarvasmarha
és sertésállomány, valamint a mez őgazdasági terület kapcsolatát.
A szarvasmarha és tehéns űrűség hazánk egészére jellemz ő mutatója nemzetközi ösz-
szehasonlításban vizsgálva rendkívül kedvez őtlen, számos hasonló adottságokkal ren-
delkező szomszédos és más európai országokban ennek többszöröse. Így például a szar-
vasmarha-s űrűség Dániába 78, Franciaországban 69, Angliában 65, Lengyelországban
41, a tehénsűrűség Dániában 27, Lengyelországban 21, Franciaországban 16, Angliában
15.
Az országra jellemz ő átlagon belül az egyes tájak és megyék között lényeges eltérés
tapasztalható.
A legnagyobb a szarvasmarha és tehéns űrűség mutatója Gy őr-Moson-Sopron, illetve
Vas és Veszprém megyében, a legkisebb Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és
Bács-Kiskun megyében.
Az állatállomány nagymérték ű csökkenésének alapvet ően belső gazdasági kényszer-
ből fakadó, de mégis szakágazati sajátosságokkal is jellemezhet ő okai vannak. A gazda-
ságok nagy része ugyanis a tenyészállatok értékesítésével tudta csak fizet őképességét
fenntartani, ezek árbevétele szolgált a munkabér kifizetések és járulékainak, továbbá
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 109
fő leg a rövidlejáratú forgóeszköz-hitelek fedezésére. Ennek a sajátos, az egész állatte-
nyésztés hanyatlását el őmozdító folyamatnak néhány ágazati sajátosságára külön is
fontos a figyelmet felhívni:
a) Az állattenyésztés felszámolásával a baromfi és sertéságazatból nagyobb részt nem
lehet a tő két kivonni, egy megoldás maradt, folytatták a termelést, amíg a tárgyi eszkö-
zök állapota ezt lehet ő vé tette, s közben más célra fordították a képz ődött és elszámolt
amortizációt.
b) A szarvasmarha- és juhtenyésztésben ágazati sajátosságaikból következ ően más a
helyzet. Ezekben az ágazatokban az állatállomány és a takarmány jelent ős összeget köt
le, jóval meghaladja az összes lekötött vagyon értékének felét. A szarvasmarha-
ágazatokat felszámoló gazdaság egy tehénre vetítve 150-160 ezer Ft mobil pénzösszeg-
hez jut ezáltal, így ugrásszer ű en javíthatja likviditását. Emellett a szarvasmarha-
tenyésztés létesítményei, a telepek infrastruktúrája a leginkább felhasználható egyéb,
jövedelmező bb, kisebb kockázattal járó tevékenységre, bérbeadásra.
9. TÁBLÁZAT
Állats űrűségi mutatók 1995. március 31. 100 ha mez őgazdasági területre jutó
andices of the density of livestock per 100 hectare of agricultural land
on 31. March 1995)
Megyék Szarvasmarha Sertés
összes ebből tehén összes ebből anyakoca
C:11 00 C",
Baranya 15 94
Fejér 19 87
Győr-M.-Sopron 26 77
Komárom-Esztergom 13 132
'I'
Somogy 12 49
Tolna 18 98
r
Vas 26 50
Veszprém 21 64
(V,C
Zala 15 39
Dunántúl 18 75
Dél-Dunántúl 15 70
rs, 00 C", 00 `,..0
Bács-Kiskun 10 83
100
kr^.
Békés 13
Csongrád 16 116
Hajdú-Bihar 18 93
Jász-Nagykun-Szolnok I5 71
Pest, Budapest 13 46
crt--rklM ^
Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 47
Alföld 13 79
Borsod-Abaúj-Zemplén 10 34
Heves 9 43
Nógrád 10 34
(,1
Észak 10 37
Magyarország 15 72
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
110 Széles Gyula TÉT 1996 • 4
c) A kedvező tenyészüsző árak szinte ösztönöznek az értékesítésre. 1995-96. évek-
ben egy előrehaladott vemhesség ű tenyészüszőért elérhető 175-180 ezer Ft a hazai és
külpiacon, amely a szorító gazdasági helyzetben azonnali likvid pénzt jelent. Az el őző-
ekből következik, hogy a különböző gazdasági szervezetek, a n őivarú állományokat,
tenyészértéküket figyelmen kívül hagyva, vemhesítik, majd export útján értékesítik. Ez a
gyakorlat a következő káros gazdasági konzekvenciákkal jár:
— a selejtezésre kerül ő tehenek utánpótlása elmarad, így csökken a tehénállomány és
ennek következtében visszaesik a kibocsátás (tej és borjú);
— a selejtezésre érett, kiöregedett teheneket továbbra is termelésben tartják, amely
hozámcsökkenést és hatékonyság romlást okoz.
d) A belföldi él őállatforgalomban kialakult torz és irreális értékrendek, felhajtott árak
közvetett módon állománycsökkenést involválnak. Ez összefüggésben van azzal, hogy
az Európai Unió agrárrendtartása lehet ővé teszi tagországainak azt, hogy a 300 kg él ő-
tömegnél kisebb, főleg húshaáznú (chorolais, limusin, hereford és hústípusú
magyartarka) állományokat hízóalapanyagként diszkrimináció (véd ővám, lefölözés)
nélkül importáljanak. Az olasz piac részér ől megnyilvánuló nagy kereslet olyan bels ő
árfelhajtó hatással járt, hogy 1995-96. években egy 280-300 kg él őtömegű húshasznú
növendék állatért 100 ezer Ft körüli árbevétel (300-320 Ft/él őtömeg kg) is elérhető . Itt a
gondokat fokozza és az állománycsökkenéshez hozzájárul az is, hogy a hízóalapanyag-
ként exportált állományok között továbbtenyésztésre alkalmas üszök is vannak.
THE REGIONAL FEATURES OF ANIMAL HUSBANDRY
IN HUNGARY
GYULA SZÉLES
In the years of 1990-1995 both the volume and the share of the foreign currency in-
comes declined as a consequence of the significant decrease in the number of the live-
stock. The unfavourable developments in the export mainly struck the meat processing
industry, which could be seen in the decline of the export of both pigs and cattle and of
pork and beef. This brought about several economic consequences, from which the fol-
lowing should be emphasised: Meat processing industry is one of the leading sectors of
the Hungarian agricultural economy, thus its development takes a significant sacrifice
from the national economy, on the other hand, the decreasing number of livestock brings
about problems of the capacity utilisation, which, because of the increase in fixed 'costs,
further worsens the international competitiveness of the Hungarian agricultural products.
The essay analyses in details the regional features of the changes in the number cattle,
within this cows, also the total number of pigs, with special regard to sows, in the period
1991-1995. It emphasises that the decrease in the number of cattle and cows shows
differences among the regions and it concems regions where the ecological and eco-
nomic conditions for keeping cattle are much more favourable than the national average.
The analyses covers the breakdown of the cattle and cow stock by economic organisa-
tions, where the author uses the following categories: Firms and economic companies,
co-operatives and private smallholders. The data show significant regional differences
here, as well. The study provides a detailed analysis of the regional features of the de-
Széles Gyula : Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 99-111. p.
TÉT 1996 s 4 Az állattartás területi sajátosságai Magyarországon 111
velopment of the number of pigs and sows in the years of 1991-1995. It emphasises that
in this respect there are smaller differences compared to the national average. It also
points to the fact that in the number of pig-stock, in some regions the integrating activi-
ties of the meat processing companies can be palpable. The essay underlines that the
volume of the decrease in the number of livestock that took place in Hungary is unique
in the world economy and even in Eastern and Central Europe.
Finally, the author analyses in details the factors which in his opinion are dominant
for the large decline of the livestock. Within the economic factors, he gives a special
emphasis to the strong pressure caused by financial and liquidation issues.
Translated by Zoltán Raffay
Magyar tarka csorda (Pálfai L)
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/4. 112. p.
Régiók felemelkedése és hanyatlása. Regionális fejl ődés és politika
a Brit-szigeteken. Szerk.: Horváth Gy. Pécs ; MTA Regionális Ku-
tatások Központja, 1997. kb. 500 p. (Régiók Európája, ISSN 1217-
4882; 2) ISBN 963 85409 07. Ára: 2300 Ft.
Regiönrles
átalakulás
o Brit-szigeteken
Az MTA Regionális Kutatások Központjának Régiók Európája c. könyvsorozata az
európai regionális fejl ődés sajátosságait, a településrendszerek, közigazgatási egységek
és gazdasági ágazatok kölcsönhatásait, a regionális fejlesztés és intézményeinek funk-
cióit mutatja be. A sorozat els ő kötete az olasz regionalizmus mozgató er őit élemezte.
A sorozat 2. kötete 1997-ben jelenik meg „Régiók felemelkedése és hany(:itlása.
Regionális fejlődés és politika a Brit-szigeteken" címmel. A kötet az Egyesült Királyság
és írország területi fejl ődésének, a regionális átalakulás befolyásoló tényez őinek, a re-
gionális politika eszközeinek különböz ő kérdéseit vizsgálja. Az ír és brit szakemberek
munkáiból összeállított kötet bevezet ő tanulmányát a sorozat szerkeszt ője, Horváth
Gyula írta.
Az 1997. II. negyedévében megjelen ő könyv az MTA RKK könyvtárában
(7601 Pécs, Pf. 199) rendelhet ő meg.