Tér és Társadalom 1996/2-3. 55-68. p.
Tér és Társadalom 1996 s 2-3: 55-68
EGYETEMI HALLGATÓK MENTÁLIS TÉRKÉPEI
MAGYARORSZÁGRÓL
(Mental maps of Hungary - as the university students see it)
KISS JÁNOS BAJMÓCY PÉTER
-
A mental map-ek módszerér ől
A nyugati társadalomföldrajz utóbbi húsz-harminc évének egyik legfontosabb új
irányzata a behaviorista geográfia. A hatvanas évek közepén az Egyesült Államokban
megjelent iskola képviselői alapjában szakítottak a hagyományos társadalomföldrajz
térszemléletével, amely a teret az emberek cselekedeteinek kereteként szolgáló
változatlan, abszolút képz ődményként tekintette. Már a behaviorista geográfia els ő művei
(Lynch 1960) abból a feltevésb ől indultak ki, hogy az emberek térbeli viselkedését nem a
tér objektív szerkezete, hanem annak az észlelés során keletkezett szubjektív képzete
határozza meg. Nem aszerint cselekszünk tehát, amilyen a tér a maga valóságában, hanem
amilyennek látjuk.
A behaviorista "forradalom" (Csefalvay 1990) ráirányította a geográfusok figyelmét
azoknak a "fejünkben él ő " képzeteknek a vizsgálatára, amelyek valójában meghatározzák
az egyes emberek, illetve társadalmi csoportok térbeli cselekedeteit. Az ilyen jelleg ű
kutatások egyik leggyakrabban használt módszere a mentális térképek vizsgálata, amely a
valós környezet szubjektív tudati leképez ődésének folyamatáról nyújt más eszközökkel fel
nem deríthető információkat.
A vizsgálat kulcsproblémája: a tudati képz ődmények "előhívása" a fejekb ől alapvetően
módszertani jellegű. Megoldására ez idáig két, egymástól lényegesen eltér ő kísérleti
eljárás terjedt el (Solomon 1978). Az egyik az ún. "rajzos módszer". Ez eredetileg Kevin
Lynch-tő l származik, aki három amerikai nagyváros: Boston, Los Angeles és Jersey City
mentális térképeit rajzoltatta meg kísérleti személyekkel, majd összehasonlította az így
készült térképeket valóságh űségük szerint. Lynch után sorra keletkeztek a különböz ő
városok mentális térképeir ő l készített dolgozatok és ezek elemzése során derült ki, hogy a
térképek "min ő sége" nemcsak a város "olvashatóságától" függ, hanem a rajzolók
társadalmi helyzetét ől is. E módszer lényege tehát az, hogy a kísérleti személyek maguk
rajzolnak térképeket, és a kutató ezeket hasonlítja össze, illetve összegzi. A rajzokat a
legtöbben városok mentális térképeinek vizsgálatára használják, de az eljárást többen
sikerrel alkalmazták már országos kutatásokban is (Downs-Stea 1977). Kísérletünkben mi
is ezt a módszert követtük.
A második gyakran használt eljárást nevezhetjük "rang-módszernek" is. Ennek ötlete
Peter Gouldtól származik (Gould-White 1968). Lényege, hogy a kutató maga sorolja fel
azokat az objektumokat, amelyekre kíváncsi, és a kísérletben részt vev ő személynek annyi
a feladata, hogy egy megadott tulajdonság szempontjából rendezze ezeket az
objektumokat. A klasszikus kérdés ebben az esetben: "Hol laknál legszívesebben, ha
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
56 Kiss János TÉT 1996 .2-3
szabad választásod lenne?" - majd a válaszként adott rangsorokból a kutató készíti el a
megfelelő térképeket.
A mentális térképekkel kapcsolatos kutatások alapvet ő jelentősége, hogy általuk a
társadalmi térfolyamatok más módszerekkel nem, vagy csak bizonytalanul feltárható
mozzanatairól kaphatunk részletes információkat. Ezáltal új szempontokkal egészíthet ők
ki a társadalomföldrajz egyéb, "hagyományos" módszerei alkalmazása révén kapott adatok
egy egész sor, gyakorlati szempontból is nagy jelentőségű probléma esetében, mint pld. a
szuburbanizáció, a földrajzi identitás, a települési kapcsolatok, illetve a lakóhelyi
szegregáció kutatása, valamint a városmarketing terén is.
A vizsgálat célkit űzése, a megvalósítás lépései
Magyarországon ez idáig viszonylag kevesen foglalkoztak mentális térképek
készíttetésével, illetve vizsgálatával (Csefalvay-Fischer 1990, Timár 1994), s e kísérletek
egyaránt várostérképek rajzolására, az egyes városainkról él ő tudati képek vizsgálatára
irányultak. Legalább ennyire fontos tudni azonban azt is, hogy az egész országról milyen
kép él az emberekben, az egyes országrészek és települések hogyan tükröz ődnek a
tudatunkban.
A kutatás fő kérdései három egyszer űen megfogalmazható, ám annál nehezebben
kutatható probléma elemzésére irányultak. El őször is arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen
térbeli képz ő dményeket tartalmaznak az egyetemisták fejében él ő térképek
Magyarországról: mennyire egyeznek meg ezek a valóságos térképekkel, és miben
különböznek azoktól. A második fő kérdés az volt, hogy milyen tényez ők játszanak
szerepet a kognitív térképek kialakításában: mennyiben határozzák meg ezt objektíve
létező térfolyamatok, és hogyan nyilvánul meg a - társadalmi, vagy pszichológiai eredet ű -
szubjektív tényez ők hatása? Végül, elméleti és gyakorlati szempontból is kulcsfontosságú
volt az a kérdés, hogy milyen új, más módon fel nem ismerhet ő következtetések tehet ők a
módszer alkalmazása révén?
Magyarország mentális térképeinek vizsgálatára a rajzos módszer kismértékben
módosított változata t űnt legalkalmasabbnak. Az általunk választott eljárás során a
kísérleti személyek, a szegedi József Attila Tudományegyetem I-II. éves hallgatói, egy
Magyarország határait tartalmazó A/4-es papírlapot kaptak. A kiadott feladat lényege a
következő volt: "Jelöljön be és nevezzen meg ezen a térképvázlaton 10 perc alatt annyi
földrajzi helyet, amennyit csak tud!" Felhívtuk a válaszadók figyelmét, hogy természeti
földrajzi objektumokat lehet ő leg ne írjanak be, mert ezek kívül esnek a vizsgálat körén. Ha
szükségesnek érzik, megjelölhetnek persze ilyen fogalmakat (hegyek, folyók, tavak, stb.)
is, de ezeket az értékeléSnél nem vesszük figyelembe. A hallgatók tisztában voltak azzal is,
hogy a szépség és a pontosság kevésbé számít, annál fontosabb viszont az egyértelm űség:
azaz, hogy amely objektumokat bejelölik, azokat feltétlenül és egyértelm űen nevezzék is
meg.
A rajzolási feladat után néhány, a térképek elemzése szempontjából hasznosnak érzett
háttérváltozót is felvettünk (évfolyam és a szak, származás és lakóhely, az apa, illetve az
anya legmagasabb iskolai végzettsége). - Összesen 208 szegedi egyetemista (91 férfi és
117 nő) töltötte ki a kérd ő íveket, közülük 109 földrajz szakos, valamint 99 további nem-
földrajzos hallgató, a természettudományi, a bölcsészettudományi, és a jogi karról.
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
TÉT 1996 .2-3 Mentális térkép... 57
A mental map-ek módszerének külföldi alkalmazói is gyakran választották mintának
egyetemi hallgatók csoportját. Fontos, hogy társadalmilag, illetve képzettség
szempontjából viszonylag homogén csoportot alkotnak. így számos társadalmi különbség
hatását kívül tarthattuk a vizsgálat körén, s a kevesebb hatótényez ő jobban elkülöníthető
volt. Az egyetemisták emellett vállalkozó kedv űek, s nagyobb csoportokban könnyen
elérhetőek, ami az adatfelvételt jelent ősen meggyorsítja és egyszer űsíti. Végül, bár
valamennyi kérd őívet Szegeden töltötték ki, mégis az ország egész területének lakói
megtalálhatók az egyetemista válaszadók között.
A kitöltött adatlapok elemzése meglehetősen időigényes feladat volt annak ellenére, hogy
a nagy mennyiségű adat elemzését számítógép segítségével végeztük. A
leghosszadalmasabb feladat a térképi jelölések kódolása volt, mivel településszinten, és az
egyes bejelölések pontosságára vonatkozóan is matematikailag értelmezhet ő és értékelhet ő
információkhoz szerettünk volna jutni. Minden egyes említett térképi elem egy 1 és 10
közötti kódot kapott. A pontszer ű adatokat 1-essel kódoltuk abban az esetben, ha a hely
valódi középpontjától számítva egy kb. 30km átmér őjű körön belülre jelölte be őket a
válaszadó. Ettől szigorúbban csak két esetben jártunk el: ha, az adott település határmenti,
volt; másrészt akkor, ha a 30km-es átmér őj ű körön belül fekvő helyek egymáshoz
viszonyított helyzete hibás volt.
A hibásan bejelöltnek ítélt elemeket annak alapján kódoltuk, hogy milyen irányban tértek
el valóságos térképi helyükt ől. Így azok az objektumok, amelyeket alapvet ően Észak felé
"tolt el" a válaszadó, 2-es kódot kaptak; az ÉK-i f őirányú eltérésnek a 3-as, a K-nek a 4-es,
a DK-nek az 5-ös, a D-nek a 6-os, a DNy-nak a 7-es, a Ny-nak a 8-as, az ÉNy-nak pedig a
9-es kódot feleltettük meg. A durván hibás, teljesen rossz helyre rajzolt objektumok 10-es
kódot kaptak. - Úgy ítéltük meg, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges információt az
eltérések iránya hordoz. Feltételeztük, hogy ha egy a térképi elemet említ ői rendszeresen
és tendenciózusan egy adott irányba tolnak el valódi helyzetéhez képest, akkor ez a térbeli
észleléseinket torzító valamilyen társadalmi eredet ű hatásnak az eredménye lehet, s így
ezek elemzése támpontokat nyújthat a mentális térképek alakításában szerepet játszó
szociológiai tényezőkről is.
A vizsgálatnak, számos korlátja is van.
A pszichológiai korlátok közé tartozik, hogy egyszer űbb az olyan objektumokat
bejelölni, amelyeknek jól behatárolható helye van, amelyeket például az országhatár
orientál. Másrészt a vizsgálat egyetemistákra terjedt ki, akik speciális életkori és
foglalkozási csoportot alkotnak, valamint eddigi iskolai végzettségük és jelenlegi
tanulmányaik következtében ismeretszintjük valószín űleg magasabb, mint más társadalmi
csoporté.
A korlátok újabb típusa származik abból, hogy a kísérletben csak szegedi egyetemisták
vettek részt, így Szeged és környéke természetesen túlreprezentált. A minta összetétele
ugyan szinte tökéletesen kifejezi a szegedi József Attila Tudományegyetem
vonzáskörzetét, viszont semmiképpen sem felel meg az országos területi reprezentáció
követelményének. Az állandó lakóhelyek regionális megoszlásának aránytalanságaiból
eredő torzítást azonban jelent ő sen sikerült csökkenteni olymódon, hogy az adatok
elemzésénél általában figyelmen kívül hagytuk a válaszadó saját lakóhelyének megyéjéb ől
említett objektumokat. Így a kutatás eredményeként az országról kirajzolódó kép számos
elemében általánosítható vélekedéseket tükröz.
Az a tény, hogy a mintában sok földrajzos volt, korlát, de ugyanakkor speciális
értelmezési lehet ő ség is. Vizsgálható ezáltal ugyanis az, hogy bizonyos speciális területi
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
58 Kiss János TÉT 1996 .2-3
érdeklődés, illetve az ennek következtében kapott iskolai, vagy más többlettudás hogyan
módosítja a Magyarországról alkotott képet. A minta így nem volt reprezentatív a JATE
hallgatóira nézve sem. A különböző karok hallgatói térképeinek összehasonlításánál
ugyanakkor kiderült, hogy közöttük sem az említési gyakoriság, sem más szempont szerint
jelentős különbség nincsen.
Korlátot jelentett az is, hogy csak az említések tényét vettük figyelembe, az ezekhez
tartozó értéktartalmat, szubjektív viszonyulást, valamint a bejelölések sorrendjét sem;
holott valószínűleg ezek is jelzik a településekr ől, tájakról alkotott szubjektív képek
különbségeit. Mindezen korlátok mellett azonban a vizsgálat értékelhet ő eredményeket
hozott: szignifikánsnak tekinthet ő összefüggések adódtak, és számos markáns tendencia
egyértelműen kirajzolódni látszik a 208 kérd őív elemzéséből.
A szegedi egyetemisták Magyarország - képe
Ami a térképeken szerepel - és ami nem
A kutatás alapkérdése az volt: milyen globális kép rajzolódik ki az országról a
térképvázlatok alapján? A 208 kérd őíven összesen 10013 egyértelm űen azonosítható,
objektumot jelöltek meg a válaszadók. (Megjegyzend ő ugyanakkor, hogy nagyon sokan
annak ellenére berajzolták a Dunát, illetve a Tiszát és a Balatont is, hogy tudatában voltak
ezek a felmérés tárgyán kívül esnek. Ez arra utal, hogy az ország területének szubjektív
tagolásában fontos tájékozódási irányt jelöl ki a három közismert természetes tájelem.) Az
egyes válaszadók átlagosan 48 értékelhet ő említést tettek, ezen belül a földrajz szakosok
természetesen valamivel többet, a többi egyetemista pedig valamivel kevesebbet. Az
említések száma meglehető sen nagy szóródást mutat: a legkevesebb bejelölést tartalmazó
térképen 9 elem szerepelt, a "rekorder" adatlapon pedig 136; a szórás a teljes minta
esetében 19,6 volt.
Az említett objektumok valamivel több, mint felét (57%-át) fogadtuk el pontos
bejelölésként a korábban említett eljárásnak megfelel ően. A várakozásoknak megfelel ően
a földrajz szakosok térképei voltak pontosabbak: az ő esetükben a megjelölt helyeknek 63,
míg a többieknél átlagosan 49%-a szerepelt a valódi helyének megfelel ően. A szórás itt is
viszonylag nagy volt: 17%. Az "abszolút rossz" bejelölések (10-esek) kis aránya arra utal,
hogy azokról a helyekr ő l, amelyeknek bejelölésére vállalkoztak a válaszadók, volt
valamilyen, többé-kevésbé pontos információjuk. Az a tény viszont, hogy minden
második-harmadik válasz érzékelhet ő en pontatlan volt, jelzi azt is, hogy ezek az
információk gyakran hiányosak, a válaszadók térbeli képzeteit számos torzító hatás is
formálja.
A jelentő s szórási értékek arra utalnak, hogy a térképi ismeretek mennyisége és
pontossága egyaránt meglehet ő sen ingadozó az egyetemisták csoportján belül is. A
különbségek magyarázatát keresve a nem bizonyult a legjelentő sebbnek mind az említési
gyakoriság, mind pedig a bejelölési pontosság eltéréseinek tekintetében. A férfi
válaszadók térképein általában több, és pontosabban megjelölt elem szerepelt. A kapcsolat
ugyan korántsem függvényszer ű , és a minta is kicsi, feltevésként azonban
megkockáztatható: lehetséges, hogy a térkép részletesebb és helyesebb ismerete inkább
maszkulin, mint feminin tulajdonság? A többi háttérváltozó közül egyedül a családi háttér,
ezen belül is inkább az anya iskolai végzettsége mutatott minimális (pozitív irányú)
összefüggést az említési gyakorisággal. A társadalmi státus kiválasztott mutatói csak
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
TÉT 1996 .2-3 Mentális térkép... 59
kismértékben voltak alkalmasak a térképi ismeretek különbségeinek magyarázatára. Az
egyetem relatíve magas szinten egységesíti az ismereteket. Elképzelhet ő, hogy más
csoportoknál a társadalmi helyzet differenciáló hatása jóval er ősebb lehet. - Végül:
szignifikáns, bár nem túlságosan er ős összefüggés (r=+0.30) mutatkozott az említések
száma, és a pontos bejelölések aránya között. Aki tehát több adatot jelölt be, viszonylag
pontosabban is tette azt.
Az említések összesen 975 földrajzi név között oszlottak meg, amelyeknek zöme
településnév volt. 188 város és 643 község mellett kereken 100 településrész és 44 egyéb
név (zömmel megye- és tájnév) fordult el ő. Mindezek mellett a válaszadók kb. 15%-a
több-kevesebb egyéb, általa fontosnak tartott térbeli elemet is megemlített (leggyakrabban
út- és vasútvonalakat, illetve olyan helyeket, mint pl. "puszta", "Suzuki-gyár",
"McDonalds", "vadaspark" stb.), amellyel a maga számára azonosította az ország egyes
pontjait. Ezeket azonban szórványos jellegük miatt a további elemzésekben figyelmen
kívül hagytuk.
A településállomány mintegy 27%-át említették legalább egy alkalommal, ezeknek
túlnyomó része azonban csak egy-két térképen szerepel. 5%-nál nagyobb arányban már
csak 150, 10%-os említési gyakoriság fölött már csak 90, 30% fölött 45, 50% fölött pedig
30 hely fordult el ő. A vizsgálat adatszer űen is igazolta, hogy a városok szerepe
meghatározó a "fejekben él ő" térképek kialakításában: Míg az említett neveknek 20%-a
volt városnév, addig az összes említésnek 79%-a jutott a városokra. (Ebben a tekintetben a
válaszadók részmintái között nem voltak számottev ő különbségek.) Ennek az adatnak a
tudatában válik különösen érdekessé, hogy melyek azok a városok, amelyek esetlegesen,
1-2 alkalommal fordulnak csak el ő. Róluk ugyanis valószín űsíthető, hogy közvetlen
környékük lakóin kívül nem jelennek meg az emberek tudatában, s így nem játszanak
szerepet az országról, illetve régiójukról a közvéleményben kialakuló kép formálásában.
Az ország 200 városi jogállású települése közül 12 nem fordult el ő egyszer sem a
térképeken. Hozzájuk sorolható ugyanakkor az a további 34 település is, amelyeket saját
megyéjük lakóit nem számítva legfeljebb 1%-nyi válaszadó említett. Ezek többsége kis
lélekszámú, hiányos városi alapfunkciókkal rendelkez ő, jórészt az utóbbi időszakban
várossá nyilvánított település. Néhány jelent ősebb népességű (Budaörs, Balmazújváros,
Gyomaendrőd, Tiszavasvári, Edelény) vagy komoly városi múlttal rendelkez ő település
(Hajdúnánás, Túrkeve) is ide sorolódott. Területi elhelyezkedésüket vizsgálva szembeötl ő,
hogy - a budapesti agglomerációba olvadó két-három kisváros kivételével - zömmel az
ország elmaradott, válság sújtotta régióiban találhatók, míg az ÉNy-i régió öt megyéjében
(Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala) csak 3 ilyen város
akad. Már ezek az információk is arra engednek következtetni, hogy az egyetemisták,
tudatából is kikapcsolódnak a hátrányos helyzetű területek, s magatartásuk térbeli
viszonyítási pontjai inkább a fejlett, vagy perspektivikus vidékekhez köt ődnek.
Az ország településeinek, illetve régióinak másik, jelent ős csoportját alkotják azok,
amelyeket a nem-helybéliek közül is jelent ős arányban megjelöltek. A 1. ábrán az
előforduló földrajzi nevek közül azokat tüntettem fel, amelyek a "más-megyeiek"
kérdőíveinek legalább 5%-án felbukkantak. Történeti-néprajzi egységek, vagy akár
megyenevek is csak elvétve fordulnak el ő a térképeken, s ez azt mutatja, hogy a regionális
identitás megkülönböztet ő értéke igen kicsi az egyetemisták számára. Az ország inkább
elkülönült pontok halmaza számukra, s nincs erős táji-tradicionális köt ődésük.
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
60 Kiss János TÉT 1996 s 2-3
:e.
r
•
HÓDME,
• 2
•
I e. ;.d11 É.
/ik `r
i
›
• ° •1 •;
•
•
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
TÉT 1996 .2-3 Mentális térkép... 61
A megye szerepe mégis tetten érhet ő a mental map-ekben: saját megyeszékhelyét
ugyanis 2-3 kivétellel valamennyi válaszadó feltüntette, és az összes említés 29%-át a
megyeszékhelyek teszik ki (Budapesttel együtt számítva).
A mentális térképeket kialakító f őbb tényez ők
Az ország egyes területein a gyakran említett települések csoportosulása figyelhet ő meg,
míg máshol nagy kiterjedés ű, összefüggő "fehér foltok" vannak. Ezek a különbségek
számos eltérő tényezőcsoport eredményeként alakultak ki, amelyek elemzése az országról
létező kognitív térképek különbségeinek okaira is utal egyben.
Az első ilyen faktort a településhálózat sajátosságai, illetve a településhierarchia hatásai
jelentik. A települések megjelölésének aránya sok esetben nagyjából megfelel a
településhierarchiában elfoglalt helynek, illetve a népességi rangsornak. (Budapestet és
Szegedet minden válaszadó megemlítette) A gyakorisági sor els ő hét helyéb ől hat a
legnagyobb regionális centrumoké, s a megyeszékhelyek a két legkisebb lélekszámú
megyeszékhely kivételével az els ő 30 között szerepelnek. Igaz az a tétel, hogy a kisebb
városokat községeket lényegesen kevesebben említik.
A hierarchia hatása nemcsak országosan, hanem a megyei szinten is meghatározó (1.
táblázat). A megyéken belül három kivétellel (Somogy, Tolna, Komárom) a
megyeszékhelyek állnak az élen az említési gyakoriságokat tekintve, s e három kivétel is
valamelyik egyéb faktor nagy erej ű hatásának köszönhet ő. Azokon a területeken, ahol
megyeszékhely említéseinek nagy az aránya (Nógrád, Szabolcs, Hajdú, Szolnok megyék)
más településeket szinte csak az adott megye lakói említettek; a többiek számára viszont
kizárólag a székhelytelepülés jeleníti meg e területeket. Nem tekinthet ő véletlennek, hogy
épp a jórészt elmaradott, válság sújtotta régiókat ismerik legkevésbé a más vidékeken
lakók.
Ahol a megyeszékhely említéseinek viszonylag alacsony a részaránya, az egyéb tényez ők
hatásának tulajdonítható. Somogy és Veszprém megye esetében az idegenforgalomnak,
amely a térképezés újabb tipikus faktora. A Balaton-part településeinek ismertségét a 1.
ábrán mérhetjük: Siófok, Keszthely és Tihany kiugró említésszáma mellett még 11
település említései haladták meg az 5%-os arányt. Néhány "szavazatot" pedig a part szinte
valamennyi települése elért. A község-említések gyakorisági "versenyének" dobogós
helyein is három idegenforgalmi jelleg ű falu szerepel: Tihany után Visegrád, majd
Aggtelek következik, de számos egyéb település (Harkány, Hévíz, Velence, Tokaj,
Sárospatak) jó "szereplésében", valamint a Bükk és a Mátra üdül őterületeinek gyakori
felbukkanásában is valószín űleg ez a tényező játssza a fő szerepet.
Az idegenforgalom jelent ős szerepét a mental map-ek kialakításában kétféle, egymással
összefüggő hatással magyarázhatjuk. Az egyik a személyes élményeké, amelyek a hazai
nevezetességek meglátogatásához köt ődnek. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a
köztudatba bekerül ő helyek körének meghatározásában a marketing, a reklám, illetve
hordozói szerepe kiemelked ő. A közvélemény figyelmét ezek az eszközök irányítják
bizonyos látványosságokra, s általuk településekre, régiókra (Cséfalvay 1990.)
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
62 Kiss János TÉT 1996 .2-3
1. TÁBLÁZAT
A megyék leggyakrabban említett négy településének néhány jellemz ő adata
(Some main data of the four settlements by counties, mentioned the more often)
Em lítése k száma a megyei
Em lítés ek száma a megyei
említések száma a lapj án
Országos rang az em lí-
Országos rang az em lí-
em lítése k száma a lapj án
Megyén belü li rang az
Összes em lít és %- ában
összes em lítés %-ában
Megyén belüli rang az
Megyén belüli rang a
Megyén be lül i rang a
tése k száma alapj án
lakónépess ég sz áma
tése k szám a a lapj án
la kónép esség sz áma
lakónépess ég száma
la kónépess ég száma
Országos rang a
Országos rang a
a lapj án ( 1 993. )
a lapj án ( 1 993. )
a lapj án ( 1 993. )
a lapj án ( 1 993. )
Településnév Településnév
Baranya Komárom-Esztergom
Pécs 38,1 1. 1. 3. 5. Esztergom 23,1 1. 2. 22. 40.
Mohács 22,1 2. 3. 20. 62. Tatabánya 21,6 2. 1. 2:". 12.
Komló 11,7 3. 2. 42. 43. Komárom 16,9 3. 35. 64.
Siklós 5,6 4. 5. 71. 132. Tata 9,0 4. 3. 55. 48.
Bács-Kiskun Nógrád
Kecskemét 25,6 1. 1. 6. 9. Salgótarján 58,3 1. I. 31. 22.
Baja 18,4 2. 2. 14. 25. Balassagyarmat 9,3 2. 2. 110. 72.
Kiskunfélegyháza 15,0 3. 3. 26. 33. Pásztó 4,0 3. 4. 203. 134.
Kiskunhalas 6,0 4. 4. 57. 39. Ipolytarnóc 3,3 4. 92. 223. 2006.
Békés Pest
Békéscsaba 26,2 1. 1. 16. 14. Cegléd 18,5 1. 2. 23. 27.
Gyula 21,8 2. 2. 30. 30. Vác 16,8 2. 3. 29. 31.
Orosháza 12,3 3. 3. 48. 34. Nagykörös 9,5 3. 6. 46. 45.
Szarvas 7,3 4. 5. 64. 71. Visegrád 7,9 4. • 121. 52. 857.
Borsod-A.-Z Somogy
Miskolc 29,0 1. 1. 7. 3. Siófok 30,9 1. 2. 12. 52.
Ózd
- 11,4 2. 2. 38. 24. Kaposvár 23,7 2. 1. 24. 13.
Tokaj 7,7 3. 18. 51. 269. Fonyód 6,8 3. 7. 67. 256.
Sárospatak 7,4 4. 7. 53. 88. Barcs 4,3 4. 5. 86. 110.
Csongrád Szabolcs-Sz.-B.
Szeged 31,3 1. 1. 1. 4. Nyiregyháza 48,6 1. 1. 13. 7.
Makó 12,3 2. 4. 36. 46. Záhony 20,6 2. 18. 43. 271.
Hódmezővásárhely 10,5 3. 2. 39. 21. Mátészalka 4,9 3. 2. 108. 67.
5,8 62. 65. Kisvárda 3,1 4. 3. 150. 75.
Csongrád
Fejér Tolna
Székesfehérvár 39,9 1. 1. 15. 8. Paks 29,4 1. 3. 32. 59.
Dunaújváros 35,9 2. 2. 17. 18. Dunaföldvár 21,8 2. 7. 40. 163.
Velence 4,3 3. 15. 109. 302. Szek.4zard 20,1 3. 1. 44. 26.
Mór 2,8 4. 3. 151. 92. Dombóvár 5,5 4. 2. 101. 58.
Győ r-NL-S. Vas
Győr 33,5 1. 1. 4. 6. Szombathelv 30,9 1. 1. 18. 10.
30,1 2. 2. 8. 19. Köszeg 30,4 2. 5. 21. Ill.
Sopron
Mosonmagvaróvár 18,5 3. 3. 25. 38. Szentgotthárd 12,8 3. 6. 50. 155.
5,5 4. 10. 66. 373. Körmend 5,1 4. 3. 88. 109.
Hegyeshalom
Hajdú-Bihar Veszprém
58,2 1. 1. 5. 2. Veszprém 19,3 1. 1. 19. 15.
Debrecen
12,6 2. 3. 59. 50. Tihany 14,1 2. 34. 33. 1029.
Hajdúszoboszló
6,5 3. 8. 83. 81. Ajka 10,2 3. 3. 41. 35.
Berettyóújfalu
4,9 4. 17. 101. 213. Pápa 9,5 4. 2. 45. 32.
Kaba
Heves Zala
34,0 1. 1. 10. 16. Zalaegerszeg 35,9 1. 1. 11. ' 17.
Eger
17,8 2. 2. 34. 29. Keszthely 25,2 2. 3. 18. 54.
Gyöngyös
16,9 3. 3. 37. 49. Nagykanizsa 13,5 3. 2. 4". 20.
Hatvan -
2,6 4. 5. 123. 169. Lenti 5,2 4. 4. 81. 152.
Füzesabonv
Jász-N.-Sz.
Szolnok 47,4 1. 1. 9. 11.
Jászberénv 12,6 2. 2. .56. 42.
Mart.fil 5,7 3. 14. 87. 173.
Karcag 5,4 4. 4. 92. 53.
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
TÉT 1996 .2-3 Mentális térkép... 63
Vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy a Magyarországra vonatkozó földrajzi
ismeretek a turisztikai "ipar" által manipuláltak, visszatükrözik annak szlogenjeit, valamint
a sajtó előítéleteit is. Ennek kihasználása persze lehet őségeket is kínál, hiszen a médiákból
visszaköszön ő idegenforgalmi helyszínek - ha nem egyértelm űen negatív szöveg
környezetben említődnek meg - tágabb környezetük image-ének formálásában
egyértelműen pozitív szerepet játszanak.
Az összesített térképeken nem ábrázolható, de az egyes kérd őíveket szemlélve az els ők
között tűnik szembe a következ ő faktor: a származás, lakóhely, a "szűkebb pátria" szerepe
mental map-ek formálásában. A válaszadók nagyobbik részénél a lakóhely körül a
megjelölt pontok s űrűsödése tapasztalható, s köztük az átlagosnál jóval nagyobb a
kisvárosok, illetve a községek szerepe. Azok az "átlagos" falvak, amelyeket csak egyszer-
(étszer említettek meg, zömmel az ilyen, lakóhely körüli "bolyokban" kerültek rá a
:érképekre.
A származás jelent őségének statisztikai megítélésére jobb híján a megyéket használtuk
Fel területi egységként, ám ez a viszonylag durva közelítés is számos érdekes tanulsággal
szolgált. Az egyes válaszolók említéseiknek átlagosan 14%-ában valamilyen, saját
megyéjük területén található objektumot neveztek meg, s ez kb. háromszor akkora érték,
mint a többi megyék átlaga. (Ez az arány nem függött a megyék nagyságától.) Miként
mindenki megnevezte az ország székhelyét, Budapestet, két-három kivétellel mindenki
)ejelölte saját megyeszékhelyét is. A megye többi városa is jóval gyakrabban szerepel,
mint a többieknél. Saját megyéjükön belül pontosabban is jelölték be az egyes helyeket a
válaszadók, ami szintén arra utal, hogy a közvetlen személyes tapasztalaton alapuló
érképi ismeretek tartósabbak, pontosabbak, és a mentális térképek kialakításában
meghatározóbbak, mint a küls ődlegesen szerzett tudás. A lakóhely e hangsúlyos
szerepéből is kitűnik ugyanakkor a magyar lakosság területi mobilitásának alacsony
szintje, amely - mint erre a városföldrajzi munkák rámutatnak (Csefalvay 1990) - csak
öredéke a fejlett nyugati országok hasonló adatainak. Válaszadóink 75%-a ma is
igyanabban a településben lakik, ahová 19-20 évvel ezel őtt született.
Meglehetősen erős faktornak bizonyult a határok (illetve a határátkel őhelyek) szerepe.
az adatfelvétel módjából is következhet. Ám az egyes határszakaszok és -átkel ők
(özött olyan tendenciózus különbségek is tapasztalhatók, amelyek véleményünk szerint
'tem vezethet ők vissza az adatfelvételi eljárás hibáira.
A városok közül Sopron, Szentgotthárd, K őszeg, Gyula, Komárom, Barcs és Záhony
említése esetében játszhat valamelyes szerepet a határátkel ő-funkció. A viszonylag
gyakran említett, és fő leg határvárosként ismert Záhonytól eltekintve egyértelm űnek
látszik a nyugati, illetve a déli határszakasz kitüntetett jelent ősége. A községek közül a 4.
leggyakrabban említett település Hegyeshalom, amely napjainkban is "a" nyugati határ
megtestesítője. Hozzá mérhet ő még Röszke említésszáma, majd Kelebia, Tompa,
Hercegszántó, Nagylak, Rajka, Szob is közel hasonló (4-5% körüli) gyakorisággal
(övetkezik. A leggyakrabban említett településrészek (Szeged városrészei mellett)
valamennyien határátkel ők: Rábafüzes, Parassapuszta, illetve Somosk őújfalu.
Megállapítható tehát, hogy a határok erősen élnek az egyetemisták tudatában, és térbeli
cselekvéseik egyik viszonyítási alapjaként szolgálnak. Itt is felt űnik azonban, hogy csak a
nyugati-északi határszakasz térképi helyeit jelölték meg pontosan a válaszadók: a ró
tájékozódási irányt ez jelentette számukra.
A megjelölt térképi helyek következ ő - immáron ötödik - jelentős típusát a közlekedési
útvonalak, a viszonylag gyakran bejárt nagy távolságú térpályák (Mészáros 1994) és az
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
64 Kiss János TÉT 1996 s 2-3
ezek mentén elhelyezked ő települések alkotják. A JATE hallgatóinak nagyobb csoportjai
által használt hazautazási útvonalak (f őként vasúti) tömegközlekedési fővonalakhoz és
megállóhelyeikhez köt ődnek. E tényez őnek köszönhetően szerepelnek gyakran a 140.sz.
Szeged-Budapest vasúti fővonalon fekvő települések (p1. Kiskundorozsma, Szatymaz,
Kistelek, Kiskunfélegyháza, Nagyk őrös, Cegléd, Monor), valamint a 100.sz. (Cegléd-
Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony) és az 1.sz. (Budapest-Tatabánya-Gy őr-Hegyes-
halom) vasútvonal kisebb állomásai is. Az autóbuszvonalak közül a Szeged-Kiskunhalas
(Kiskunmajsa)-Dunaföldvár (Közép-Dunántúl); a Szeged-Baja-Pécs (Dél-Dunántúl);
illetve a Szeged-Orosháza-Békéscsaba-Szeghalom-Berettyóújfalu irányok szerepe
tekinthető jelentősnek. Néhány település relatíve nagy említésszámát egyértelm űen
közlekedési csomópont-szerepe okozza (Solt, Dunafóldvár, Cegléd, Füzesabony).
A kognitív térképek szerkesztésének stratégiáiról szólva a szakirodalom (Csefalvay
1994) is felhívta a figyelmet arra, hogy az útvonal-módszer az egyik leggyakrabban
alkalmazott térképezési eljárás. Ezt a mi kutatásunk is igazolta. Ugyanakkor az útvonal-
módszer a centrum köré szervez ődő térképezéssel kombinálódik, hiszen Celldömölk körül
számos kistelepülés is felkerült a térképre. (A harmadik tipikus módszernek a megadott
keretet "egyenletesen kitölt ő" eljárás bizonyult.)
A I. ábrán található nagyobb "fehér foltok" is jórészt kapcsolatba hozhatók a
közlekedéssel. Kisebbik részük ugyan megfelel ően kiépített közlekedési hálózattal
rendelkezik, ám az egyetemisták Szegedre irányuló térpályáira mer őlegesek lévén, említési
gyakoriságuk kicsi (Budapest-Pécs vasútvonal). Általában rossz közlekedési helyzet ű,
forgalmi árnyékban fekvő "belső perifériák" ezek, amelyek egyéb szempontokból is
közismerten hátrányos helyzet űnek tekinthet ők. A két legnagyobb kiterjedés ű ilyen terület
a Közép-Tisza-vidék, Somogy megye túlnyomó része a Dráva-vidékkel és az Ormánsággal
(továbbá Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Bihar).
Ez a tény is azt bizonyítja, hogy az említési gyakoriság (és a bejelölések pontossága is)
szoros összefüggésben van az adott település vagy régió "közmegítélésével", image-ével.
Az egyetemisták többségében csak a 'jó helyekr ől" alakulnak ki határozott térbeli
képzetek, ezek orientálják térbeli cselekvéseiket, választásaikat; ezzel szemben az általuk
fejletlennek, lemaradónak tekintett régiókat ösztönösen kikapcsolják tudatukból, távolítják
mindennapi gondolkodásukból. Megfordítva az összefüggést: a mental map-ek készítése
körültekintő elemzés esetén már az„ említési arányok és pontosság vizsgálata által
információkat kínál arról, hogy miként osztják fel, miként értékelik tudatukban az ország
régióit az emberek.
A hierarchiában elfoglalt pozíciójukhoz képest nagyobb gyakorisággal említett
települések zöme is a "jó hely"-ként számon tartott régiókban található - ezzel szemben az
"üres", jórészt csak a megyeszékhelyek által képviselt régiók rossz szubjektív
megítélésűek. Úgy tűnik, a régiók külső megítélése szempontjából alapvet ő fontosságú,
hogy karakteresen megjelenjenek a "külvilágban" él ők tudatában. Ehhez képest
másodlagos, hogy pozitív, vagy negatív a megítélés: a rossz image-ét meg lehet
változtatni, akit viszont nem érzékeinek, annak problémái sem léteznek számukra -
márpedig ezen régiók többsége csak küls ő segítséggel reménykedhet a felzárkózásban. A
területi egyenlőtlenségek újratermel ődésének egyik, eddig kell ően nem ismert, de fontos
szubjektív eleme deríthet ő fel a kognitív térképek elemzése által. A települések, a régiók
image-e pedig a mentális térképeket kialakító önálló faktornak tekinthet ő.
Hogyan néz ki tehát az ország térképe az egyes területeknek a mental map-ek alapján
feltételezhet ő megítélését tekintve? A kirajzolódó kép tendenciája nem meglep ő : az észak-
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
"."'ÉT 1996 .2-3
. Mentális térkép... 65
Es nyugat-dunántúli régió megyéi a legjobb megítélést tükröz ő csoportba kerültek. (A
válaszadók 56%-a a hat alföldi megyében lakik !) - Heves megye megítélése jobb, mint azt
a fejlettsége és gazdasági mutatói alapján várhatnánk, s különösen kedvez őnek tűnik ez a
kép annak figyelembevételével, hogy valamennyi szomszédja legalább két kategóriával
alatta marad. Ez a kedvez ő image - amelyet csak részben magyarázhatunk a megye
idegenforgalmi vonzerejével - komoly erőforrást jelenthet a kés őbbiekben a hevesiek
számára. - Ellentétes irányú meglepetést kelthet viszont Fejér megye relatíve rossz
szereplése. Ennek egyik oka, hogy Székesfehérváron és Dunaújvároson kívül nincs más
"karakteres arculatú" települése, ez a két város adja a megyei összes említés 76%-át. Az is
valószínűnek látszik, hogy a közvéleményben még nem tudatosult Székesfehérvárnak és
vidékének az utóbbi években elért gazdasági sikere, látványos fejl ődése.
Feltűnő az ország középs ő részén található homogén közepes értékeket mutató zóna,
amelyből Baranya és Csongrád megye ugrik csak ki egy kissé (el őbbi helyzetét
közlekedési és idegenforgalmi pozíciói, utóbbiét a felmérés helyszíne magyarázzák).
Hozzájuk hasonló még Borsod megye értéke is, amelynek számos települése került az
t_tóbbi időben a közérdekl ődés homlokterébe. Borsodnak köszönhet ően törik meg így
kissé a - Heves kivételével - egyértelm űen negatív képet mutató Északkelet-Alföld és
Eszak-Magyarország egysége.
A mentális térképek ilyen szempontú elemzése összességében arra utal, hogy az
egyetemisták Magyarország-képe egyértelm űen differenciált, tudatukban határozottan
Ntezik egyfajta kelet-nyugati lejt ő: a viszonylag dinamikus Északnyugat-Magyarország
mellett egy széles, átmeneti "átlagos" zónát, és egy leszakadó Északkelet-Magyarországot
e rzékelnek.
Megfigyelésünket az eddig felsoroltakon kívül további adatok is alátámasztják. A kilenc
dunántúli megyébő l hat a gyakoribb említéseket tartalmazó két kategóriába került - míg a
másik tíz megyéből csak kettőről mondható el ugyanez. A, leggyakrabban említett 135
településnek 53%-a dunántúli, míg az ország területének és vidéki lakosságának is csak
9%-a. Az azonos nagyságrend ű északnyugat-dunántúli és északkelet-magyarországi
települések említési arányai között gyakran nagyságrendi különbségek vannak (az egyaránt
0 ezres lélekszámú Mosonmagyaróvár és Hajdúböszörmény esetében 52,3% illetve 2,5%
a mutató értéke). Különösen felt űnő a térkép üressége a Tiszántúlon. A nem-földrajz
szakosok mental map-jeinek többségér ől elmondható, hogy - az egy Debrecenen kívül -
^semmi sincs" kb. a Miskolc-Békéscsaba vonaltól K-re.
A tudati képnek érdekes jellemz ői azok a karakterisztikus hibák is, amelyeket bizonyos
települések bejelölésekor elkövettek a válaszadók. Több esetben megfigyelhet ő volt, hogy
a hasonló jellegű nek látott, hasonlóan értékelt települések térben is egymáshoz közel
kerültek, egy szű k térképi területen zsúfolódtak össze. Igy például jellemz ő módon az
t, szaknyugat-magyarországi városokat (Gy ő r, Sopron, Mosonmagyaróvár, Szombathely,
Kőszeg) együttesen gyakran Gy őr-Moson-Sopron megye északi-középs ő kétharmadán
helyezték el, míg Salgótarjánt ill. egész Nógrád megyét a borsodi iparvidék területén
szerepeltették a válaszadók. A legjellemz őbb példa azonban talán mégis Záhony esete. Az
9, nem Szabolcs megyei említ ő 73%-a ugyanis DK-re, az ország legkeletibb
határpontjának közelébe helyezte. A többség (a földrajz szakosok is!) szó szerint az ország
keleti kapujának" tartják a várost. Egyébként Szabolcs és Borsod megye többi
településénél is a Kelet felé való eltolás (távolítás) volt a leggyakoribb hiba.
Mit lehet kezdeni a mentális térkép-elemzések eredményeivel? Milyerigyakorlati haszon
származhat e felmérésekb ő l az érintett területek számára? - teszik fel gyakran a kérdést. A
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
66 Kiss János TÉT 1996 .2-3
válasz a mi kutatásunkkal kapcsolatban talán az átlagosnál könnyebben megadható: az
egyes régiók, települések saját magukra vonatkozó információinak teljességéhez, reális
önképük kialakításához nagyon fontos lehet a mások által róluk alkotott kép reális
megrajzolása, amihez a mental map-ek elemzése nagyban hozzájárulhat. A település- és
területfejlesztési politikának ezen közítéletek, és az általuk (is) kialakított érdekviszonyok
között kellműködnie; az önerős térségfejlesztés egyik legfontosabb eszközének tekinthet ő
régiómarketing stratégiája pedig nem alapulhat bizonytalan, vagy hamis önképen. Ha a
pontosan felmért image változtatására készül jól kidolgozott program, akkor ez sok más,
objektív tényeket (pl. infrastruktúra, foglalkoztatottság stb.) megváltoztató akciónál
nagyobb eredményeket hozhat. Egyrészt olcsóbb lehet a mentális térképek mögött
meghúzódó kedvez őtlen tudati kép változtatása; másrészt a fejlődést nem elég
megvalósítani: a kedvez ő hatások érvényesülését az segítheti el ő igazán, ha a pozitív
változások tényére fel is hívják a külvilág figyelmét.
Néhány egyéb érdekes szabályszer űség is kimutatható. Ilyen a "közelség törvénye"
(Cséfalvay 1990). Valamilyen tudati vagy társadalmi hatás következtében az egymáshoz
hasonlónak vélt településeket a válaszadók gyakran a tényleges távolságuknál közelebb
helyezték egymáshoz. Érzékletes példája ennek, hogy egyes megyékben a feltüntetett
városokat a megyeszékhelyhez közelítették a válaszadók. Ennek megfelel ően Csongrád
megyében Makót, Mórahalmot, Szentest Szeged felé tolták leggyakrabban; Pest
megyében pedig szinte valamennyi jelent ősebb települést (Cegléd, Monor, Nagyk őrös,
Vác) Budapesthez "húzták".
Más jellegű a hasonlóság törvényének érvényesülése. Ennek értelmében a valamilyen
meghatározó tartalmi jelleg alapján hasonlónak gondolt települések leggyakrabban együtt
fordulnak elő. Így a három bakonyi bauxitbányász község (Sz őc, Nyirád és Halimba),
vagy a három Duna-parti ipari település (Almásfüzit ő, Lábatlan és Nyergesújfalu) szinte
csak együtt szerepeltek. El őfordult a hasonló hangzású és jelentéstartalmú nevek
(Szombathely-Székesfehérvár; Herend-Hollóháza, Kaposvár és Dombóvár) felcserélése is
a térképen.
Ebbe a gondolatkörbe tartozó, de az el őzőeknél jóval lényegesebb összefüggés végül az,
hogy megfigyelésünk szerint az adott földrajzi név hangalakja befolyásolhatja említési
gyakoriságát. A könnyen megjegyezhet ő, karakterisztikus nevet visel ő helységek sokkal
nagyobb gyakorisággal szerepeltek, mint a "semmitmondó", "jellegtelen" helynevek. Így
Zalaegerszeget háromszor annyian jelölték, mint az ugyanakkora Nagykanizsát; vagy
Battonyát kétszer annyian, mint a közelében fekv ő Mezőkovácsházát és Mezőhegyest
együttvéve; Ajkát majdnem háromszor annyian, mint a hasonló jelleg ű és jelentőségű
Várpalotát. A Balaton-parti települések közül pedig a "Balaton"-kezdet űeket jóval kisebb
arányban említették, mint egyedi nev ű szomszédaikat (Balatonfüredet csak kétharmad-
arányban jelölték a szomszédos Tihanyhoz képest).
Vizsgálatunk során arra is kísérletet tettünk, hogy megállapítsuk az iskolai
(földrajz)oktatás hatását a kognitív térképek kialakítására. Ennek érdekében a
válaszadókat két csoportból állítottuk össze: az egyetemista "átlagot" reprezentálók mellett
olyan, I.-II. évfolyamos földrajz szakos hallgatókból, akik az egyetemen még nem tanultak
Magyarországról, így térképeik csak a közoktatás hatását tükrözhették. Els ősorban az
említett helyek struktúrájának eltéréseire voltunk kíváncsiak.
A legmarkánsabb különbség az említések megoszlásában a települések funkcionális
típusait tekintve mutatkozott. A földrajzosoknál jól elkülöníthet ő, jelentős említésszámmal
rendelkező csoportot alkottak azok az ipari- és bányásztelepülések, amelyek a többieknél
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
TÉT 1996 s 2-3 Mentális térkép... 67
nem, vagy jóval kisebb arányban fordultak csak el ő (Nagylengyel 13-0; Halimba 12-0;
Szerencs 19-1; Dorog 26-2; Martf ű 22-3; Kazincbarcika 21-3; Komló 49-14; Ajka 35-19;
Salgótarján 62-30) - A földrajzosok ezek mellett jóval gyakrabban említettek neveket az
elmaradottabb, rosszabb image- ű régiókból (Nyírbátor 10-0; Kisvárda 8-2; Mátészalka 14-
4; Szeghalom 14-4; Balassagyarmat 13-4)
A nem-földrajzosok esetében viszont jóval er ősebbnek mutatkozott a településhierarchia,
valamint a személyes tapasztalatokból ered ő tényezők: a lakóhely, az útvonalak, és néhány
kiránduló- illetve fürdőhely (Leányfalu, Zalakaros, Orfű, Lillafüred, Mátraháza) szerepe.
Térképeiken megjelentek a megyék. Az 5-15% közötti említési gyakoriságok azonban
arra utalnak, hogy az emberek többsége számára a megyenevek nem alkalmasak a földrajzi
helyek azonosítására. '
Vizsgálatunk tehát azt mutatja, hogy a nem-földrajzosok Magyarországgal kapcsolatos
térbeli képzeteinek kialakításában az iskolai oktatásnak vajmi kevés szerepe van. Ezt a
tényt érdemes rögzíteni, mert a társadalom széles csoportjainak kognitív térképei inkább
az övékéhez hasonlítanak, mint szakmabeliekéhez - csak jóval alacsonyabb szinten. Úgy
tűnik, hogy az iskolában sulykolt térképi ismeretek ma már több szempontból
korszerűtlenek, és a középiskola befejezése után 2-3 évvel - meger ősítés híján - ki is
hullanak az emlékezetb ől.
A laikusban, de akár a módszert közelebbr ől nem ismerő szakmabéliben is könnyen
felmerülhet a kérdés: megéri-e ez a módszer a befektetett energiát? Valóságosak-e a kapott
eredmények? Nem túl nagy-e a véletlenek szerepe? Valóban lehet vele valamire jutni? - A
kapott eredmények e téren önmagukért beszélnek. Kiderült, hogy a módszer révén nyert
adatokból matematikai-statisztikai eszközökkel is elemezhet ő, geográfiailag jól
értelmezhet ő összefüggéseket lehet megállapítani. Az ábrákon nem csoportosultak volna
olyan rendezetten az információk; a számítások eredményeként nem adódtak volna ilyen
szignifikáns összefüggések; végül nem lehetett volna ezeket az eredményeket ilyen
egyértelműen hozzárendelni számos, a társadalomföldrajz által vizsgált objektíve létez ő
jelenséghez, folyamathoz (településhierarchia, területi egyenl őtlenségek, funkcionális
különbségek, térpálya-kutatás, település image-kutatás, a régiómarketing problémái), ha
véletlen tényezők nagyban befolyásolták volna a válaszokat.
Mindezek tükrében a vizsgálat leglényegesebb új eredményeinek a következ ők
tekinthetők:
• Az eddigi településszintű alkalmazások után - hazai viszonylatban el őször - országos
hatókörű kutatásban is sikerült bizonyítani a módszer használhatóságát.
• Egyértelműen bizonyossá vált, hogy az emberek fejében er ősen differenciált kép él az
ország különböz ő vidékeiről, és sikerült rámutatni ennek néhány lehetséges
összetevőjére.
• Sikerült elkülöníteni az országról az egyetemisták fejében él ő térképek kialakításának
néhány jellemző tényezőjét.
• Végül: bebizonyosodott, hogy ennek a módszernek az alkalmazása révén a
társadalomföldrajz képes lehet számos más társadalomtudomány (pszichológia,
szociálpszichológia, szociológia) eredményeinek integrálására.
Kiss János - Bajmócy Péter :
Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról
Tér és Társadalom 10. évf. 1996/2-3. 55-68. p.
68 Kiss János TÉT 1996 .2-3
Irodalom
Cséfalvay Z. (1990) Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Cséfalvay Z. -Fischer, W. (1990) Cigányzene és lakáshiány - sztereotípiák és a valóság ellentéte a Budapest-
képben. Földrajzi Értesítő 1-4. 207-220. o.
Cséfalvay Z. (1994) A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Könyvkiadó Kft., Budapest. 366. o.
Downs, R. -Stea, D. (1977) Maps in Minds; Rejlections on Cognitive Mapping. Harper & Row, New York.
Gould, P. -White, R. (1968) The mental maps of british school-leavers. Regional Studies 2. 161-182. o.
Lynch, K. (1960) The Image of the City. MIT-Press, Cambridge/Mass.
Mészáros Rezső (1994) A település térbelisége. JATEPress Szeged.
Solomon, L. (1978) Mental mapping: a classroom strategy. Journal of Geography, February.
Timár Judit (1994) "Mental map" alkalmazásának lehet őségei a térpályák kutatásában egy alföldi vizsgálat
tapasztalatai. Az "alföldi út" kérd őjelei. Békéscsaba. 312-318. o.
Abstract
What can we do, with the results of a mental-map analysis? What is the measurable
benefit for a certain settlement?
The answer we can give is clearer, more intelligible than in an average research. The
analysis of the mental-maps can help the settlement, or a small region to make they
character complete, to inform them about the opinions of the outside people, to make a
realistic self-picture. The regional and settlement policy or the regional marketing, the
development strategies functioning in a realistic space, in a space of the common verdicts
and interests. The development srategy cannot based on an uncertain or a false picture.
If the project based on a certain image analysis, completed with some objectiv facts (e.g.
infrastructure, employment activity) the projects can be very efficient, make better results.
It would be cheaper to change the mental views on the one hand, but they must draw the
positive tendentions to the people's attention. This process can help to enforce the
favourable effects.