Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 .3-4 Kitekintő 157

HATÁROKON TÚLNYÚLÓ MAGATARTÁS
ÉS A HATÁRHELYZET TUDATOSSÁGA
AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁR TÉRSÉGÉBEN

(Crossborder behavior and the awareness of the frontier situation in the
Austro-Hungarian border region)

WOLFGANG ASCHAUER

Az államhatár alapvető en két szempontból vizsgálható, egyrészt mint két önálló állam
között egy többé-kevésbé átjárható határvonal, másrészt adott állam küls ő korlátjaként.
Az első néző pont a határon túlnyúló kapcsolatokra világít rá, míg a második sokkal
inkább a összállami adottságok hatókörzetére irányítja a figyelmet. A határmenti visel-
kedés tehát egyrészt adott állam bels ő politikai és társadalmi-gazdasági adottságainak a
szomszédos állam hasonló adottságaihoz való viszonyaként, másrészt az állam kifelé
való specifikus lehatárolásaként értelmezhet ő (Seger, M 1993).
Az osztrák—magyar határterület a fent bevezetett tényez őcsoport mintapéldáját nyújtja,
hiszen az államhatár csak 1921 (a trianoni békekötés) óta létezik, amikor a mai Burgen-
landot elszakították Magyarországtól és ezzel egyidej űleg Ausztriához csatolták. A levá-
lasztás a régió mindkét része számára súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel
járt, így magyar részr ő l a régió szempontjából legfontosabb városok elvesztették
vonzáskörzetüket, de ezzel együtt az évszázadok óta fennálló megyerendszer bejáratott
kapcsolatai is megszű ntek. Osztrák oldalról viszont a szomszédos ország perifériája az
államalakulat részévé vált, növelve ezzel saját perifériája területét: a tisztán agrárjelleg ű,
városhiányos stb. térségét (Erdősi F. 1993, Kovács Z. 1993).
A magyar határtérség társadalmi-gazdasági helyzete 1945 után rohamosan romlik egy-
részt a hidegháború következtében történt általános határlezárásnak, másrészt a magyar
belpolitika egyes lépéseinek köszönhet ően. Így jelentős demográfiai átrendez ődés zajlik
le (nem csupán a határterületeken) a magyarországi németség kitelepítése (1947/48), va-
lamint a Magyarország más területeir ől, az elcsatolt területekr ől, Szlovákiából illetve
Romániából érkez ő bevándorlók letelepítése következtében (Aschauer, W. 1992). Az öt-
venes években a határmenti települések a magyar biztonságpolitika áldozataivá válnak:
az osztrák illetve jugoszláv határ mentén egy kb. 25 km széles sávból („cordon sani-
taire") a politikailag megbízhatatlan személyeket deportálják (els ősorban a falusi fels ő
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

158 Kitekint ő TÉT 1995 .3-4

rétegeket) és az ott maradó népességet adminisztratív módszerekkel elszigetelik (ezen
területekre csak különleges engedéllyel lehet bejutni). Ennek következtében a lakosság
úgy társadalmilag, mint gazdaságilag demoralizálódik (a területet elkerülik mind az
ipari, mind pedig az infrastrukturális befektetések) és megkezd ődik gyors, és szociális
szempontból er ősen szelektív elvándorlása. El őször a 60-as években lazul ez a politika
és ettől kezdve szerény iparosítás kezd ődik a térségben, mindenekel őtt a textilipar
területén) (Erdősi F. 1993, Seger, M.—Beluszky P.—Síkos T T. 1993).
Az 1970-es, de még inkább a 80-as évekt ől kezdve a határ növekvő nyitottsága jel-
lemző, amely természetesen a határmenti térség fejl ődésére is hatással van, els ősorban
az osztrák bevásárló és fürd őturizmus formájában, kés őbb — a 80-as évek végét ő l — a
magyar bevásárló turizmus és az ingázás által. A nyugat-magyarországi határvidék kül-
földi befektetések kedvelt telephelyévé válik (többnyire vegyes vállalatok formájában);
és ehhez szorosan kapcsolódik egy sor támogató jelleg ű állami intézkedés, főleg infra-
strukturális befektetések formájában. Nem utolsó sorban ennek köszönhet ően a nyugat-
magyarországi határvidék Magyarország azon kevés területeinek egyike, amely gaz-
dasági szempontból még mindig viszonylag kedvez ő helyzetben van (Erdősi F. 1993).
Osztrák oldalon 1945 óta befektetések sokaságával sikerült létrehozni egy meglehet ő-
sen jól működő középszintű központ-hálózatot, ami azonban még mindig nem volt képes
Burgenland tartományt az Ausztria legelmaradottabb régiója státusból kimozdítani. A
terület továbbra is a Bécsbe hetente illetve naponta ingázók lakóhelyeként funkcionál
(Seger, M—Beluszky P.—Síkos T. T 1993). Bár a tartomány helyzete a két világháború
közti időszakhoz képest lényegesen javult (Seger, M. 1993), továbbra sem el-
hanyagolhatóak a térség fejlesztési problémái.
Összességében a 80-as évek végéig a területre er ősen rányomja bélyegét a kelet—
nyugati határ, az ún. vasfüggöny, mely igen differenciált bels ő viszonyok választóvo-
nala, e vonalon átnyúló — er ő sen korlátozott — kapcsolatok mellett. A szocialista korszak
lezárulásával alapvet ő en megváltozott viszonyok mellett az egyének és vállalatok
értékítélete is jelent ősen módosul a határokat átlép ő aktivitások tekintetében — termé-
Szetesen a határ mindkét oldalán. A határ megnyitása és a piacgazdaság bevezetésének
hatásai ezen a területen koncentráltan jelentkeznek és kölcsönösen er ősítik egymást.
Vajon az történik-e majd, amit az újklasszicizmus a gazdasági és politikai keretfeltéte-
lek hasonulásától és az igazgatási korlátok leépülését ő l remélt: azaz a gazdasági
térstruktúrák és nem utolsó sorban az életkörülmények kiegyenlít ődése? És ha igen, mi-
ként kell elképzelni a folyamatot? Hogyan zajlik majd? Mik lesznek a jellemz ő i és ezek
hogyan magyarázhatók? A következ őkben három különböz ő próbálkozást mutatok be a
fent feltett kérdések megválaszolására, egy három évvel ezel őtt (többek között) a
magyar—osztrák határmenti térségben végzett kutatás eredményeire támaszkodva (1.
ábra). 1 A tanulmány els ő sorban a háztartásokra (családokra) korlátozódik, egyéb akto-
okat figyelmen kívül hagy.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 s 3-4 Kitekintő 159

1. ÁBRA
A vizsgált osztrák—magyar határtérség
(The examened Austrian—Hungarian frontier region)

ti
Wiener Neustodr:::: ' Willendorf

i;, Kapuvbr

N
Árőberna N.7

Mterhöza--..."

s..0v^,0 0

bevásárlás' 23 25,6 28 28,0
utazás, kirándulása 17 18,9 35 35,0 0,0 58 58,0 37 37,0 147 29,8
munkalehetőség4 0 0,0 22 22,0 5,8 50 50,0 7 7,0 85 17,2
idegenforgalom 5 8 8,9 1 1,0 4,9 11 11,0 25 25,0 50 10,1
kapcsolatok, látogatás6 0 0,0 6 6,0 0,0 12 12,0 9 9,0 27 5,5
újszerű gondolk. stb. 7 0 0,0 8 8,0 0,0 6 6,0 11 11,0 25 5,1
1) az összes megkérdezett százalékában, többször megnevezés lehetséges
2) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együtthato: 0,4517
3) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együtthato: 0,3940
4) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együtthato: 0,4307
5) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együtthato: 0,2635
6) szignifikancia: 0,0002; kontingencia együtthato: 0,2060
7) szignifikancia: 0,0006; kontingencia együtthato: 0,1954
Forrás: Aschauer, W. 1992
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 s 3-4 Kitekint ő 169

Az előfordulás gyakorisága ugyan nagyjából összefligg a települések szocio-ökonó-
miai helyzetével, mégis a két tényez ő tartalmi összefüggésbe csak közvetetten hozható.
Mivel a településbázisra aggregált adatok felhasználása esetén fennáll a látszólagos kor-
reláció veszélye, szükséges a megfelel ő összefüggések vizsgálata az egyén szintjén is. Itt
is szokásos módon fel kell tenni a kérdést, hogy a megkérdezett kora és iskolai végzett-
sége mennyiben prejudikálnak eltér ő véleményeket az adott témában. A kapott adatok
értékelése során egy tálán kevésbé analitikus, mégis a megkérdezettek mindennapi életé-
hez talán közelebb álló utat választottunk, amennyiben több társadalomstatisztikai egy-
ségből összesen öt háztartás-csoportot aggregáltunk. Ezen a helyen kizárólag azokat a
csoportneveket említem, amelyek adott csoport domináns ismertet őjegyeit tükrözik
vissza. Konkrétan a következő csoportokkal operáltunk: „szakmunkások", „a tercier
szektorban foglalkoztatottak", „mez őgazdasági foglalkoztatottak/parasztok", „fiatal
nyugdíjasok" és végül „szegény nyugdíjasok".
Ha a háztartás típusokat a fent vázolt magatartásformákkal és véleményekkel konfron-
táljuk, akkor a következ ő összefüggéseket állapíthatjuk meg: Ausztriába utazik a tercier
szektorban foglalkoztatottak 96,1%-a, a szakmunkások 89,7%-a, a mez őgazdasági mun-
kások 76,6%-a, a fiatal nyugdíjasok 68,2% és a szegény nyugdíjasoknak csak 30,2%-a.
A gyakoriság hasonló sorrendjét tapasztaltam a bevásárló utak esetében is — ha csupán
az Ausztriába irányuló utakat vesszük figyelembe. A határmentiség megítélése szintén a
tercier foglalkoztatottaknál a legpozitívabb (ebben a csoportban a megkérdezettek
88,2%-a ítélte el ő nyösnek azt) valamint a szakmunkásoknál (83,2%), a legkedvez őtle-
nebb pedig a kisnyugdíjasok (48,8%) körében volt. A pozitív megítélés egyes elemei is
ennek csaknem teljesen megfelel ő eloszlást mutattak. Mindenesetre felt űnő, hogy a
határhelyzetrő l alkotott vélemény a saját lakóhely társadalmi-gazdasági perspektívájá-
nak megítélésével egybeesett. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a személyes életkörülmé-
nyek egyértelm ű en visszahatnak a lokális és regionális (határmenti) viszonyokról alko-
tott véleményre.
Hogyan alakul mindez osztrák viszonylatban? Az utazások gyakorisága — a nyugat-
magyarországi helyzethez hasonlóan — kereken 80%-os kvótát ért el (természetesen nem
zárható ki, hogy az egyes kvóták a megkérdezés ideje óta tovább emelkedtek vagy emel-
kedni fognak, bár úgy t ű nik, hogy ez a szám már a külföldi utak gyakoriságának fels ő
értékét jelenti), ugyanakkor az adat sokkal kevésbé településspecifikus (a kontingencia
együtthatókkal mérve). Aránylag kevés a rendszeresen utazók száma; Müllendorf
15,9%-os részesedése a legmagasabb, ugyanakkor Zöbernb ől általában ritkán utaznak
Magyarországra.
Domináns utazási motívum a bevásárlás, illetve a szolgáltatások igénybevétele, ezeket
követi a turizmus. A Magyarországra utazók sz űk 60%-a utazott vásárlási szándékkal. A
bevásárlók közül megint csak 60% vásárolt élelmiszeripari termékeket, további fontos
árucsoportok a ruházati cikkek és textíliák valamint az élvezeti cikkek (pl. spirituszok és
cigaretta). A bevásárló turisták 12,5%-a állította hogy az utazás által eltér ő mértékű
megtakarítást ért el.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

170 Kitekintő TÉT 1995 s 3-4

Míg a bevásárló turizmus esetében nem egyértelm ű, mibő l erednek a különbségek az
egyes települések között, addig a rokon- és barátlátogatás eloszlása esetében egyértel-
mű en a határon túli rokonok illetve barátok meglétéb ő l, vagy éppen meg nem létéb ől
vezethető le. Zöbem kivételével minden vizsgált helység megkérdezettjeit valamilyen
rokoni kapcsolat fű zi Magyarországhoz (és itt fontos szerepet kap az adott nyelvcsoport-
hoz való tartozás; ugyanis míg az összes megkérdezett magyar anyanyelv ű osztrák
58,8%-ának vannak rokonai Magyarországon, addig a német anyanyelv űeknek csupán
10,6%-át füzik rokoni szálak Magyarországhoz); ezek különösen gyakoriak az utak
Oberwart körzetében él ő k (Loipersdorf, Oberschützen és Oberwart) körében. Az aktív
vagy passzív kapcsolattartás 80%-os arányával igen magas, miközben nincsenek jelen ős
különbségek az egyes helységek között.
Az ismerő s és barátlátogatások száma kb. másfélszerese a rokonlátogatásokénak (a
magyar anyanyelv űek itt is egyértelm ű en több (61,8%) kapcsolattal rendelkeznek
Magyarországon, mint az osztrák anyanyelv űek (19,4%); ezek száma felt űnően alacsony
Zöbernben és a legmagasabb Müllendorf és Oberwart községekben. A baráti kapcsolato-
kat még a rokoni szálaknál is intenzívebben ápolják (látogató utak által).
A határmenti térség lakosságának a határral kapcsolatos tevékenysége, tehát az, hogy
hogyan válik a határ mindennapi élete szerves részévé, az adatokból legalábbis nagy vo-
nalakban leolvasható. A 3. ábra bemutatja, hogy miként tekintik a határt, hogyan értéke-
lik a határhelyzetet napjainkban.

3. ÁBRA
A határmentiség jelentősége napjainkban lakóhely szerint (Ausztriában)
(Importance of the crossborder region position by locality [ül Ausztria])

1 1 1 1 1 11111111111111111
100

agrártelepülés távolsági ingázó átlagos nagyközség szuburbánus középfokú
település település település centrum

A határ közelségének jelent ősége: 1— előny; 2 — jelentőség nélküli; 3 — hátrány.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 .3-4 Kitekintő 171

A határ közelsége pozitív vagy éppen negatív megítélésének okai a határhelyzetb ől
származó el őnyökre és hátrányokra irányuló (nyílt) kérdések segítségével tárhatók fel.
Az 5. táblázat tartalmazza a leggyakrabban megnevezett aspektusokat. A hátrányok - a
határmenti helyzet túlnyomóan pozitív megítélésének megfelel ően - egyértelm űen rit-
kábban fordultak el ő, mint az előnyök. A megkérdezettek számára és véleménye szerint
a határmenti fekvés leglényegesebb negatív következménye a külföldiek túlságosan
magas száma a határmenti térségben. Érdekes módon minden negyedik zöberni
megkérdezett ezt tette szóvá, annak ellenére, hogy - a nyári turistáktól eltekintve - csak
kivételes esetben tévednek arra külföldiek, míg Oberwartban, a legfrekventáltabb
településen, csupán négyen panaszkodtak ugyanerre. Éppen Oberwart körzetének három
településén (Oberwart, Loipersdorf és Oberschützen), ahol a külföldi a legkevésbé téma,
nevezték meg legtöbben a hátrányok közül a sorban második legfontosabbat, a periféri-
kus helyzetet és az ebb ől származó gazdasági problémákat, ezzel szemben Zöbern köz-
ségben ez egyáltalán nem jelenik meg problémaként (legalábbis a közvélemény szerint).

5. TÁBLÁZAT
A határmenti fekvés különböz ő aspektusai (Kelet-Ausztria)
(The different aspects of the frontier situation [Eastern AustriaJ)

Zöbern Loipers- Raiding Obersch. M üllen- Oberwart Összesen
dorf dorf
absz. % absz. % absz. % absz. % absz. % absz. % absz. °A

Határ előnyei:
utazás, nyaralás' 6 5,9 4 4,0 18 17,8 21 21,0 25 25,0 28 28,6 102 17,0

vásárlás, szolgáltatás 3 9 8,9 16 16,0 32 31,7 7 7,0 13 13,0 12 12,2 89 14,8

gazdasági 4 4 4,0 8 8,0 18 17,8 15 15,0 12 12,0 22 22,4 79 13,2

kapcsolat, látogatás 5 - - 13 13,0 7 6,9 3 3,0 9 9,0 13 13,3 45 7,5

Határ hátrányai:

külföldiek6 26 25,7 10 10,0 12 11,9 10 10,0 17 17,0 4 4,1 79 13,2

perifériás probl. 7 - - 8 8,0 1 1,0 11 11,0 3 3,0 11 11,2 34 5,7

1) az összes megkérdezett százalékában, többszöri megnevezés lehetséges
2) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együttható: 0,2371
3) szignifikancia: 0,0000; kontingencia együttható: 0,2225
4) szignifikancia: 0,0015; kontingencia együttható: 0,1776
5) szignifikancia: 0,0010; kontingencia együttható: 0,1819
6) szignitikancia: 0,0002; kontingencia együttható: 0,1970
7) szignitikancia: 0,0003; kontingencia együttható: 0,1943
Forrás: Aschauer, W. 1992
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

172 Kitekint ő TÉT 1995 .3-4

A megnevezett el őnyökből látható, hogy mennyire pozitív jelent őséget tulajdonítanak
fő ként az oberwartiak a nyitott határnak a regionális illetve lokális gazdasági helyzet
szempontjából; ez az aspektus — az általánosan el őforduló válaszok mellett — mind a
bevásárló turizmusra, mind pedig az olcsó magyar munkaer őre utal.
A határ közelségének legfontosabb el őnye a megkérdezettek szerint a külföldi utazás
illetve (olcsó) nyaralás lehet ősége. A bevásárlás és szolgáltatások igénybevétele Ma-
gyarországon szintén fontos szerepet kap a határmenti élethelyzet megítélésében.
Aránylag ritkán említették azonban a személyes kapcsolatok teremtésének és ápolásának
a határok megnyitása által nyílott lehet őségét; bár ebben a válaszkategóriában illetve az
„utazás" és a „gazdasági el őnyök" kategóriában els ősorban a magyar anyanyelv ű meg-
kérdezettek képviseltették magukat (kapcsolatok: 20,6% szemben az osztrák anyanyel-
vűek 6,8%-ával; utazás 35,3% a 15,4%-hoz; gazdaság: 23,5% a 12,5%-hoz). A bevá-
sárlás kategóriájában ezzel szemben nincsenek lényeges különbségek; a „külföldiek
jelenléte" pedig kizárólag az osztrák anyanyelv űek szerint jelent hátrányt (összességé-
ben a magyar anyanyelv űek sokkal pozitívabban ítélik meg a határmenti helyzetet, mint
az osztrák anyanyelv ű lakosság: az előbbiek 67,6%-a tekinti pozitívnak, míg az utóbbi-
nak csupán 33,7%-a. Az indifferens megítélés aránya 26,5% és 39,1% , a negatív pedig
2,9% illetve 18,6% volt. A többi megkérdezett nem nyilatkozott. A határközelség el ő-
nyeinek egyik kategóriájában sincs szoros összefüggés (kontingencia) az utazási maga-
tartással (utazik-e külföldre vagy sem).
Ennél a példánál is szükséges a területi lehatárolás mellett a háztartások szintjén is
megvizsgálni a kérdést. A Nyugat-Magyarországon alkalmazott szociál-statisztikai
ismertetőjegyek mellett osztrák oldalon a csoportok kialakítása során figyelembe vettük
az anyanyelvet is (bár a magyar anyanyelv ű lakosság aránya a szúrópróba során csupán
5,7% volt, de Oberwartban ugyanez a szám már 22,4%-ot tett ki, ami pontosan megfelel
a népszámlálás eredményének). Ezt abból a megfontolásból tettük, hogy — amint azt már
az előzőekben bemutattuk — számos határral kapcsolatos viselkedés- és gondolkodás-
mód szorosan összefügg a magyar nyelvcsoporthoz való tartozás tényével.
Az így kialakított csoportokat a következ őképpen neveztük el: „családalapítók",
„szakmunkások", „értelmiségiek", „id ősebb aktív keres ők/nyugdíj előtt állók", „nyugdí-
jasok". Minden háztartástípusban megtalálhatóak a magyar anyanyelv űek, a legnagyobb
arányban azonban az „id ősebb keres ők" csoportjában, 17,2%-kal.
Ha a háztartási csoportokat az egyes határra irányuló viselkedésformákra, kapcsola-
tokra és megítélésekre vonatkoztatjuk, akkor Nyugat-Magyarországgal ellentétben vi-
szonylag kevés eltérést állapíthatunk meg az egyes csoportok között. Így például a határ-
menti helyzet megítélésében sincsenek jelent ős összefüggések. A határhelyzet el őnyeinél
és hátrányainál kizárólag az „el őny: személyes kapcsolatok" kategóriában jelentkeznek
szembetűnő különbségek, de az idevonatkozó nyilatkozatokat is főként az id ősebb
keresők tették. Az a feltételezés, miszerint ez a Magyarországon kapcsolatokat ápoló
magyar anyanyelvű megkérdezettek magas arányának a következménye nem helytálló; e
csoportban a baráti kapcsolatok száma a szomszédos országban átlagos (hasonlóan a
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 s 3-4 Kitekint ő 173

többi háztartási típushoz), a rokoni kapcsolatok száma átlagon aluli. Ez az aspektus
sokkal inkább a nyugdíjasok körében jelenik meg, mivel a határ évtizedes zártsága meg-
akadályozta új rokonsági kapcsolatok kialakulását (házasság útján).
Az utazás gyakoriságát tekintve sincsenek lényeges különbségek az egyes háztartás-
típusok között. Az utazók közül megint csak a nyugdíjasok csoportja tér el a többi
típustól, első sorban a motívumok tekintetében; itt — amennyiben van tényleges eltérés —
a nyugdíjasok aránya vagy a legnagyobb (rokonlátogatás: 22,6%, többi háztartási típus:
10,5%) vagy a legalacsonyabb (bevásárlás: 37,7% szemben a többi típus 55,6%-ával;
sport/kultúra: 3,8% szemben a többi 14,1%-kal). A bevásárlási magatartásnál és a fonto-
sabb árucsoportoknál hasonlóan alakulnak az arányok: csupán egyetlen kategóriában ta-
lálhatunk eltérést (ruházati cikkek/textíliák), de itt is csak a nyugdíjasok térnek el
jelentősebben a többi csoporttól.
Összességében tehát a háztartástípusok és a határmentiség aspektusai között csupán
kevés számú és gyenge összefüggés állapítható meg. Ahol pedig van ilyen, ott is inkább
biológiai okokra vezethet ő vissza — tehát adott csoport korából következik (nyugdíjasok)
— nem pedig az eltér ő szociális adottságokból.
Összefoglalva az osztrák vizsgálati területen a következ őket állapítottuk meg a
határközeli élethelyzet vizsgálata során:
A határok megnyitása és a szocialista berendezkedés bukása legalábbis id őben egybe-
esett. A határ osztrák oldalára ezek a változások csak mérsékelt hatást gyakoroltak; a
merőben új magyar adottságok illetve a határ megnyitása Ausztriában alig módosult
viszonyok mellett zajlik (beleértve a határmenti térség továbbra is fennmaradó
periférikus helyzetét).
Így a magyarországi utazás szabadid ős tevékenység marad, amivel ugyan el lehet érni
némi megtakarítást (pl. a fodrásznál vagy alapélelmiszerek vásárlásánál; nem beszélve
az osztrák férfiak gyakori látogatásairól a magyar prostituáltaknál), azonban továbbra
sem ez, hanem az olcsó luxus élvezete jelenti az utazás fó motívumát. Eltekintve a kis-
kereskedelem megnövekedett forgalmától, az utazások fordított irányban is (Magyaror-
szágról Ausztriába) csak kevés hatást gyakorolnak a regionális életviszonyokra legaláb-
bis ami Burgerland középs ő és déli részét illeti.
Határon túlnyúló személyes kapcsolatok csak kevés esetben létesülnek, ezek is túlnyo-
móan a magyar anyanyelvű lakosok részéről és ezen belül mindenekel őtt az idősebb
generációkra korlátozódva. A határmenti és határon túlnyúló tevékenységek, illetve a
határmentiség megítélése, és az egyes csoportok között csekély összefüggés állapítható
meg, ezzel szemben az egyes települések viszonylatában már jelent ősebb differenciák
mutatkoztak. Míg a legintenzívebb magyarországi kapcsolatokkal Oberwart község
lakosai rendelkeznek, Zöbern települést a kilométerben mért határközelisége ellenére
sem lehet a határmenti régióhoz sorolni. E település különleges helyzete nem utolsó
sorban abból származik, hogy nem része Burgenlandnak és ezért a szomszédos országba
nyúló kapcsolatai tradicionálisan hiányoznak.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

174 Kitekint ő TÉT 1995 .3-4

Összességében a határ megnyitásával a régió lakossága számára számos lehet őség
nyílt meg (szabadid ős tevékenységek, személyes kapcsolatok stb.), melyek kihasználása
nem kap túlzottan fontos prioritást. Ennyiben tehát a lakosság meglehet ősen érdektelenül
viszonyul a határközelséghez.
A nyugat-magyarországi vizsgált terület már egészen más min őséget mutat. Az ország
szociális és gazdasági válsága e területet az országos átlagnál kisebb mértékben sújtja.
Ez nem utolsó sorban a határ megnyitása által létrejött gazdasági impulzusoknak tulaj-
donítható, mely családok szintjén csak részben mutatható ki'. A megkérdezettek els ő-
sorban a turizmus pozitív hatásait emelték ki, bár számukra is világos, hogy a regionális
fejlődés pontszerűen (egyes turisztikai központokban stb.) illetve lineárisan (a fontosabb
közúti összeköttetések mentén) zajlik, az ett ől távolabb es ő, kisebb és gazdaságilag
gyenge települések aligha vannak jobb helyzetben, mint a hasonló helységek az ország
más régióiban.
Ezt a divergenciát a határmenti cselekvések szerkezete kumulatíve tovább er ősíti: A
fiatal jól képzett lakosság, amely képes gyakoribb utazások által a két ország között
meglévő árkülönbségekb ől profitálni, a gazdaságilag er ős településeken koncentrálódik,
míg a (szociális szempontból) periférikus helységekben nagyobb a nyugdíjasok aránya,
akik helyzetükb ő l adódóan már nem képesek a határ megnyitásából származó lehet ősé-
gek és előnyök kihasználására. A baráti és rokoni kapcsolatok tovább er ősítik a különb-
ségeket, hiszen éppen a legszegényebb népességcsoportok nem rendelkeznek ilyenekkel.
Összességében abból indulhatunk ki, hogy a nyugat-magyarországi vizsgálati terület
feltétlenül profitál(t) a határ megnyitásából, de nem lehet nem észre venni ennek területi
és szociális különbségeit. Nem szabad ezt csupán a turizmus különböz ő formáinak (a
gyógyturizmustól a bevásárlóturizmusig) számlájára írni, hanem a magyar állam ellensú-
lyozó, kiegyenlít ő politikájának hiányával is számolni kell (Beluszky P. 1993, 271. o.).
A diffúzió kutatásnak megfelel ően abból kellene kiindulni, hogy a ma hátrányos
helyzetben levő területek és települések esetében kés őnjövőkről van szó, tehát azokról,
akik hiányzó innovációs képességük és -készségük miatt eddig nem voltak képesek a
megváltozott politikai és gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodni. Hasonlóan feltételezni
kellene, hogy a kapitalista viszonyokra (pontosabban a piacgazdaság áldásaira) való
áttérés ezeken a területeken is csupán id ő és mindenekel őtt a szociális ellenállás leépíté-
sének kérdése (Hagget, P. 1983, 396. o.).
Ha a fejlődést nem ebből a naivnak titulálható néz őpontból szemléljük, akkor már egy
polarizációelméleti megközelítés is új perspektívákat nyithat és segíthet belátni, hogy a
szociális és regionális különbségek legalábbis rövid távon tovább élez ődnek (Schátzl, L.
1992, 151. o.). Ebben azonban nem kívánunk ezen a helyen jobban elmélyedni, mivel
egy alapvető fogyatékosság már ezen a ponton fellép, egy piacgazdasági elmélet nem
piacgazdasági viszonyokra való alkalmazásának hibájába esnénk.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 s 3-4 Kitekint ő 175

IV.

A határt átlépő viselkedésformáknak illetve a határközelség megítélésének, másrészt
pedig a szocio-ökönómiai háztartástípusoknak a szembeállításából már kiderült, hogy a
településtípussal való korreláció csak közvetett. Ezen azt kell érteni, hogy ha a határ-
menti magatartásformák és az adott hely szociális kategóriái egybeesnek, akkor ez nem
feltétlenül a telephely hatása. A magyarázni kívánt élet- és viselkedésformák térbeli
rögzítése sokat veszít magyarázó erejéb ől és más nézőpontba kerül.
Nem zárható ki, hogy a határ ugyanezen kizárólagos szemléletmódja a vizsgált
jelenségek magyarázatának akadályozója lehet, éppen a határtérségben. Magyarországon
átmeneti időszak, a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet id őszaka zajlik. Még
ha vitatott is az (egykori) keleti tervgazdaságokat „szocialistának" és a nyugati piacgaz-
daságokat „kapitalistának" nevezni, mégis használom ezeket a megjelöléseket, mivel az
átmenet egyik központi jegyét ragadják meg: konkrétan a termelési eszközöknek az
állami tulajdonból a magántulajdonba kerülését.
Az ilyen átalakulás a történelemben mindezidáig egyedülálló, mivel a szocialista terv-
gazdaság esetében egy történelmileg viszonylag új jelenségr ől van szó, melynek
összeomlását a legközelebbi múltig nem volt alakalom tanulmányozni és a politikai
rendszer tulajdonságait ismervén nem is lehetett rá el őre számítani. Ezzel szemben a
kapitalizmusba való átmenet már egyáltalán nem ilyen új és ismeretlen jelenség, bár való
igaz, korábban más gazdasági és társadalmi alaphelyzetb ől kiindulva zajlott e folyamat.
Vonzó és fő ként hasznos lehet, ha egy a bukott állam által sokat hivatkozott szerz őnek
egy, a maihoz hasonló gyökeres átalakulást leíró m űvét tesszük megfontolásaink harma-
dik részének kiindulási alapjává. Marxnál valóban számos írást találhatunk, amelyek
akár a napjainkban zajló eseményekre is értelmezhet ők.
Az ideillő kifejezés, amelyet Marx Adam Smith-t ől vett kölcsön, az „eredeti t őkefel-
halmozás" fogalma, tehát az a folyamat, melynek során egykor a pénz és a tárgyi eszkö-
zök tőkévé váltak és amiáltal a kapitalizmus gazdasági folyamata megkezd ődhetett. „A
tőke" 14. fejezetében, melynek címe „Az eredeti t őkefelhalmozás", nagyobb bekezdések
úgy vannak megfogalmazva, hogy akár a mai helyzet leírására is alkalmazhatók lenné-
nek.
„A pénz és az áru nem eleve t őke, éppoly kevéssé, mint a termelési és létfenntartási
eszközök. Át kell őket változtatni tőkévé. Maga ez az átváltoztatás azonban csak megha-
tározott körülmények között mehet végbe, amelyek a következ őkben csúcsosodnak ki:
két igen különböző fajtájú árubirtokosnak kell egymással szembe- és érintkezésbe
lépnie, egyrészt a pénz, a termelési és létfenntartási eszközök tulajdonosainak, akiknél
arról van szó, hogy a tulajdonukban lev ő értékösszeget idegen munkaer ő megvásárlása
révén értékesítsék, másrészt szabad munkásoknak, saját munkaerejük eladóinak és ezért
munka eladóinak."6
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

176 Kitekint ő TÉT 1995 .3-4

A kapitalista társadalom kialakulásához tehát a definíció szerint elengedhetetlen, hogy
a) a tőke pénztő ke, gépek, épületek valamint know-how formájában megjelenjen úgy
mint,
b) hogy tőkeként értékesíthet ő legyen.
Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Egyrészt
lehető vé kell tenni a vagyonszerzést, amib ő l később tőke válhat. A volt szocialista or-
szágokban ez els ő sorban az újraelosztás útján történik, melynek során a szociális juttatá-
sokat (nyugdíj, betegbiztosítás és munkanélküli segélyek és járulékok) kérlelhetetlenül
megnyirbálják vagy eleve létre sem hozzák, és egyidej űleg az alkalmazotti munkahelyek
biztonságosságát (mint a szocializmus jellemz őjét) csökkentik:
„A közvetlen termel ő , a munkás, csak akkor rendelkezhetett saját személyével, ha már
nem volt röghöz kötött és nem függött személyileg vagy föld révén egy másik személy-
tő !. Ahhoz, hogy munkaerejének szabad eladójává legyen, aki áruját mindenhova elviszi,
ahol az piacra talál, meg kellett szabadulnia továbbá a céhek uralmától, tanonc- és
segédszabályzataitól, valamint gátló munkael ő írásaitól. Következésképp a történelmi
mozgás, mely a termel ő ket bérmunkásokká változtatja, egyrészt mint a jobbágyság és
céhkényszer alól való felszabadulásuk jelenik meg; és a mi polgári történetíróink
számára ez az oldal létezik. Másrészt azonban ezek az újonnan felszabadult emberek
csak aztán válnak önmaguk eladójává, hogy megfosztották őket minden termelési eszkö-
züktő l és létezésüknek mindazoktól a biztosítékaitól, amelyeket a régi h űbéri
intézmények nyújtottak." 7
Másrészt viszont el kell távolítani a régi politikai és adminisztratív struktúrákat,
amelyek a tőkefelhalmozás és mindenekel őtt a tőke működésbe lépése elé gördítenek
akadályokat.
„Az ipari tő késeknek, ezeknek az új hatalmasságoknak viszont nemcsak a céhes
kézmű ves mestereket kellet kiszorítaniuk, hanem a gazdaság forrásit birtokló h ű bérura-
kat is. Errő l az oldalról felemelkedésük úgy mutatkozik meg, mint egy gy őzelmes harc-
nak a gyümölcse, harcnak a h űbéri hatalom és felháborító el őjogai, valamint a céhek és
azok ellen a béklyók ellen, amelyeket ezek a termelés szabad fejl ődésére és az emberek
ember által való szabad kizsákmányolására raktak." 8
A két keretfeltétel — mind a munkás, mind a t őke oldalán — nem jött még teljes
egészében létre; a magyar állam nem tiszta, sokkal inkább szociális piacgazdaságnak
deklarálja magát, amely tehát bizonyos irányítási és beavatkozási jogokat fenntart
magának. Ennek ellenére mégis (kapitalista) piacgazdaságról van szó.
Miképpen válnak az emberek vállalkozókká és munkásokká, vagy akár munkanélkü-
liekké?
„Kétségtelen, hogy nem egy kis céhmester és még több önálló kis kézm űves, sőt bér-
munkás is változott át kis t őkéssé, s a bérmunka fokról fokra nagyobb kizsákmányolása
és ennek megfelel ő felhalmozás révén sans phrase (egyszer űen) tőkéssé. A tőkés terme-
lés gyermekkorában, amikor azt a kérdést, hogy a szökött jobbágyok közül ki legyen
mester és ki szolga, többnyire a szökés korábbi vagy kés őbbi időpontja döntötte el."'
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

TÉT 1995 s 3-4 Kitekint ő 177

A tőkeképző dés nem feltétlenül csak a Németországba történ ő „szökés" útján érhet ő
el, de hinni kell, hogy pl. épít ő munkásként az egzisztencia megteremtéséhez szükséges
tő két otthon is meg lehet teremteni. Tehát a kivándorlás helyett inkább — és ezt mutatja a
határtérség is —, a lehet ő ségeket megragadva kell kihozni a legjobbat abból ami már
adott: bizonyos ismeretek, egy adag bátorság, a határátlépés lehet ősége, és gazdasági
tevékenységek végzése a legel őnyösebb hazai telephelyeken.
Igy az is magától értet ődő vé válik, miért zajlanak le — szükségszer űen — az átmenet
kapcsán a fent már leírt területi és szociális polarizációs folyamatok. Ez a piacgazdaság
bevezetésekor végs ő soron elkerülhetetlen folyamat. Mindössze néhány helyen, melye-
ket később el őnyős helyzet ű nek lehet nevezni, és csak néhány ember, akiket kés őbb
ügyesnek szokás titulálni, képes a t ő kefelhalmozásra. Ezt a tényt sem üdvözölni, sem
sajnálni nem kell, csupán konstatálni.
Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy ez a „csigalassúságú" (Marx, K. 1983, 777.
o.) tő kefelhalmozási folyamat sem a nemzetközi környezet szükségleteinek, sem a
magyar állam szándékainak vagy éppen a lakosság túlnyomó tömege kívánságának nem
felel meg. A t ő kefelhalmozás súlypontja a nagyüzemekben van, egyrészt a meglév ő
üzemek kapitalizációja által, azaz magántulajdonba adásával — vagy teljes egészében,
vagy külföldi tő ke beáramlással —, illetve külföldi cégek lerakatai vagy befektetései
ösztönzésével. Ezt azonban nem kívánom részletezni.
Hogyan értékelhet ők végül a vázolt néz őpontok és az ezekb ő l nyert felismerések a
határtérség háztartásait illet ően? Összességében három különböz ő minőséget hordozó
szemléletet mutattunk be. Az határvidék élethelyzetének egzakt és konkrét leírására
mindenekel őtt az els ő két megközelítés ad lehet ő séget. Ha azonban azt is meg akarjuk
érteni, hogy mi zajlik jelenleg Magyarországon, akkor semmi esetre sem kerülhetjük
meg a harmadik megközelítést.
Fordította: Süle Katalin

Jegyzetek
L. Project zárójelentés (Aschauer, W. I995a).
Még a határon túli rokonlátogatás is leírható a fent vázolt képlettel, de ekkor itt a térábrázolás
természetesen mindig pontszer ű alakzatot ad. Könnyen belátható, hogy a távolabbi rokonok
meglátogatása kisebb kilométer toleranciát mutat, mint a közelebbi rokonságé. Ezt a szempontot azonban
nem kívánom ezen a helyen részletezni.
3 Berényi L (1992, 144. o.) hasonló eredményre jutott.
4 Ezt a vendéglátóipar egy lakosra es ő évi forgalma is bizonyítja, amely a vizsgált területen belül az
idegenforgalmi központokban (Bükben és Fert ődön, valamint K őszeg városában) a legmagasabb (I.
Berényi I. 1992, 146. o.).
A regionális elemzéshez és a vizsgált helységek kiválasztásához I. még Aschauer, W. 1995a, 16. o.
6 Karl Marx: A tő ke — A politikai gazdaságtan bírálata. 1. kötetéb ő l (fordította Rudas L és Nagy T.) szár-
maznak. Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1978. Az eredeti szövegben Marx, K. 1983, 742. o.) (a fordító).
7 Eredetileg Marx, 1983, 743. o.
8 Eredetileg Marx, 1983, 743. o.
9
Eredetileg Marx, 1983, 777. o.
Wolfgang Aschauer :
Határokon túlnyúló magatartás és a határhelyzet tudatossága az osztrák-magyar határ térségében
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 157-178. p.

178 Kitekintő TÉT 1995 s 3-4

Irodalom

Aschauer, W. (1992) Zur Produktion und Reproduktion einer Nationalitat — Die Ungarndeutschen. Erdkund-
liches Wissen 107, Stuttgart.
Aschauer, W. (1995a) Auswirkungen der wirtschaftlichen und politischen Veranderungen in Osteuropa auf
den ungarisch—österreichischen und den ungarisch-rumanischen Grenzraum. Potsdam.
Aschauer, W. (1995b) Bedeutung und regionale Verteilung von Joint Ventures in Ungarn. In: (Hg. Meusbur-
ger, P.—Klinger, A.) Vom Plan zum Markt. Eine Untersuchung am Beispiel Ungarns. Berlin, 62-79. o.
Beluszky P. (1993) Die jüngsten Entwicklungen in Ungarn. In:, (Hg.: Seger, M.— Beluszky P.) Bruchlinie
Eiserner Vorhang. Regionalentwicklung im österreichisch-ungarischen Grenzraum. Studien zu Politik und
Verwaltung, 42. Wien/Köln/Graz, 265-271. o.
Berényi I. (1992) Sozialgeographische Erscheinungen grenzüberschreitender Verflechtungen im ungarisch-
österreichischen Grenzraum. In: (Hg. Ruppert, K.) Landliche Raume im Umbruch — Chancen des Struktur-
wandels. Münchner Studien zur Sozial- und Wirtschafisgeographie, 37. Kallmünz/Regensburg, 141-148.
o.
Erdő si F. (1993) Strukturen und Entwicklungsprobleme in den Grenzgebieten Ungarns. In: (Hg.: Maier, J.)
Raum und Grenzen 01. EinfluB und Auswirkungen von Grenzen in einem sozialistischen Land — das
Beíspiel Ungarn. Arbeitsmaterialien zur Raumordnung und Raumplanung 83. Bayreuth, 17-41. o.
Hagerstrand, T. (1968) Innovation Diffusion as a Spatial Process. Chicago.
Haggett, P. (1983) Geographie. Eine moderne Synthese. New York.
Kofler, (1985) Kulturbeziehungen und Kontakte zwischen Österreich und Ungarn. In: (Hg. Mlynar, Z.) Die
Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn: Sonderfall oder Modell? Österreichisches Institut für
Internationale Politik. Forschungsberichte, 8. Wien, 107-144. o.
Kovács Z. (1993) Veranderung des Siedlungsnetzes der Grenzregionen in Ungarn von der Jahrhundertwende
bis heute. 1n: (Hg. Maier, J.) Raum und Grenzen Ill. Einfluft und Auswirkungen von Grenzen in einem
sozialistischen Land — das Beispiel Ungarn. Arbeitsmaterialien zur Raumordnung und Raumplanung, 83.
Bayreuth, 73-86. o.
Marx, K. (1983) Das Kaptal. Kritik der politischen Ökonomie. I. Band. (MEW 23) Berlin.
Rechnitzer J. (1993),Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Gy őr.
Schatzl, L. (1992) Wirtschaftsgeographie I. Theorie. (UTB 782) Paderborn usw. 1992
Seger, M. (1993) Problernaufgriff, Methoden und Regionalbezug. 1n: (Hg. Seger, M.—Beluszky P.) Bruchlinie
Eisemer Vorhang. Regionalentwicklung im österreichisch—ungarischen Grenzraum. Studien zu Politik und
Verwaltung, 42. Wien/Köln/Graz, 1-33. o.
Seger, M—Beluszky P.—Síkos, T. T (1993) Der Regional- und Systemvergleich nach sozioökonomischen
Merkmalen. In: (Hg. Seger, M.—Beluszky P.) Bruchlinie Eisemer Vorhang. Regionalentwicklung im
österreichisch-ungarischen Grenzraum. Studien zu Politik und Venvaltung, 42. Wien/Köln/Graz, 35-96. o.