Tér és Társadalom 1. évf. 1987/3. 77-78. p.
NYÍLT TÉR
Tér -
A és társadalom KÉRDÉSE — A TANÁCSI GAZDALKODASRÓL
A Tét szerkeszt ő bizottsága (eltökélvén, hogy a postás mellett maga is kísér-
letet tesz a folyóirat szerkesztésére) annak érdekében, hogy az általa id ő szerű nek,
általános érdekl ő désre számottartónak ítélt kérdésekben a válaszadásra hivatottak vé-
leményt nyilvánítsanak, vita, párbeszéd alakuljon ki, id ő rő l id ő re felteszi a Tét kér-
dését. Válaszadásra közvetlenül is felkéri a lehetséges válaszadók egynémelyikét, de
örömmel fogadja a további hozzászólásokat, véleménynyilvánítást is.
A Tét első kérdfésének feltevését az a szenvedélyes vita indokolja, amely a
korábbi másfél évtized településhálózat-fejlesztése, településpolitikája körül alakult
ki, s melynek egyik központi kérdfése épp a fejlesztési források elosztása, az Orszá-
gos Településhálózat-fejlesztési Koncepció hierarchikus-kategória rendszeréhez igazo-
dó tanácsi pénzelosztási rendszer volt, az a gyakorlat például, amely a rendelkezésre
álló tanácsi fejlesztési eszközök 92, 88 majd (a VI. ötéves tervben) 80%-át a váro-
soknak juttatta, a városok közül is rendkívül kedvezményezett helyzetbe hozva a me-
gyeszékhelyeket. A településpolitikai viták során talán a legtöbb javaslat is a tanácsi
pénzalapok elosztására vonatkozóan hangzott el, igaz, többségük megmaradt a „hely-
ben képző dött pénz helybenhagyása" — nagyon is vitatható — elvének ismételgetésé-
nél. E viták, a településfejl ődésben bekövetkezett változások és a politikai — társadalmi
konstelláció módosulása (például a demokratizmus szándékolt fejlesztése) következté-
ben az OTK — a végtiszteletet is nélkülözve — kimúlt, helyébe igazán koncepcióér-
ték ű elképzelés nem lépett. Viszont a változó elképzelések messzemen ő en tükrö-
z ődnek az 1986 elején bevezetett — a korábbitól lényegesen különböz ő — tanácsi
gazdálkodási rendszerben. Vajon ezzel megnyugtatóan rendez ődött a tanácsi pénz-
gazdálkodás, a kívánatos fejlesztések megvalósíthatósága, a társadalmi igazságosság,
az arányosabb településfejl ő dés viszonya? Úgy véltük, id ő szer ű feltenni a kérdést:
„A tanácsok pénzgazdálkodásában, a fejlesztési források elosztásában és felhaszná-
lásában bekövetkezett változások mennyiben segítik — kell ő en segítik-é — a módosuló
településpolitika céljainak megvalósítását? Kérdésünket részleteztük is.
— Miben látja a tanácsi gazdálkodási rendszer változásának legfontosabb ele-
meit?
— Az ön által ismert területen (ország, megye, település) milyen konkrét módo-
sulásokat eredményezett a tanácsi gazdálkodás új rendszere?
— Mit jelent a módosulás az egyes települések, településtípusok (mint pl. a me-
gyeszékhelyek, városok, nagyközségek és községek, aprófalvak stb.) esetében?
A Tér és Társadalom kérdése
A TANÁCSI GAZDALKODASRÓL
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/3. 77-78. p.
78
— Milyen célok, szempontok vezették az illetékeseket az új elosztási rendszer
helyi gyakorlatának kidolgozásakor?
— Milyen új elemei vannak a megyék településfejlesztési politikájának; ered-
ményesen szolgálja-é e célkit ű zéseket az „új" pénzgazdálkodási rendszer?
— Milyen gondok, milyen új „feszültségek" merültek fel az új rendszer kidolgo-
zása, m ű ködtetése során? Szükségesnek lát-é további változtatásokat, módo-
sításokat a jelenlegi szabályozásban, illetve gyakorlatban?
— Kell ően érvényesíthet ő -e a jelen gyakorlatban a települések önkormányzati
jellege, a lakóhelyi demokratizmus?
A Tét kérdésére érkezett válaszok közül e számban egyet teszünk közzé:
VÁGI Gáborét (Államigazgatási Szervezési Intézet ► .
Nem érezzük feladatunknak, nem látjuk szükségét, hogy tételesen állást fog-
laljunk a felmerül ő vitás kérdésekben, kiemeljünk, súlyozzunk, összegezzünk. Egy
megjegyzés azonban kikívánkozik bel ő lünk: a közölt válaszokból is kit ű nik: a terü-
let- és településfejlesztés szerepének az elmúlt két évtizedben történt állandó hangoz-
tatása, az OTK és a körülötte kialakult vita, bizonyos elvek tisztázása, az elmúlt évek
nem lebecsülhet ő kutatásai sem voltak elégségesek ahhoz, hogy a területi tervezés
feln ő jjön az ágazati tervezés mellé, hogy szemlélete, céljai, módszerei általánosan el-
ismertek, ismertek és használtak legyenek. A céltámogatások sorában sajátos területi
célok alig-alig bukkantak fel, a halmozottan hátrányos helyzet ű területek fejlesztésére
szánt „céltámogatás" összege, a tanácsi pénzeszközök között is megmosolyogni va-
lóan csekély. S a megyék gyakorlatát figyelemmel kísér ő pénzügyi szakember vélemé-
nye szerint is a megyék egy része aligha tudná az általa kialakított gyakorlatot kon-
zekvens érv- és indokrendszerbe foglalni. Szolnok megye példája viszont bizonyítja,
hogy a regionális kutatások létjogosultsága n ő , szerepvállalási lehet őségei b ő vülnek a
sokszín ű bbé váló településpolitika, tervezési gyakorlat feltételei között; a kutatási
eredmények közvetlenül is felhasználhatók a tervezés gyakorlatában.
Beluszky Pál
VÁGI GÁBOR
VÁLASZ A TÉT KÉRDÉSÉRE
Magyarországon az állami költségvetés részesedése a GDP-b ő l nemzetközi
mércével mérve nagy; ezen belül azonban a helyi kormányzatok (megyei és helyi ta-
nácsok) részesedése kicsi, jóval a gazdaságilag fejlett országok átlaga alatt van. A he-
lyi kormányzatok — ha eltekintünk az egyes országokban a helyhatóságok által folyó-
sított társadalombiztosítási kiadásoktól — nagyjából mindenütt hasonló lakossági