Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
Tér és Társadalom 9. 1995 s 25-31
AZ IMAGE MINT A VÁROSMARKETING
ESZKÖZE
(Image as a tool of city marketing)
SZAKÁL GYULA
Az image szerepe a városmarketing kutatásban
Az 1910-es években útjára indult marketing tudománya sajátos és igen érdekes fejl ő-
dés- és fordulóponthoz érkezett, amikor napjainkban érdekl ődése a tájak és települések
felé fordul. Ez az új terület igen izgalmasnak bizonyul, mert amíg a gazdasági gyakorlat-
ban különböző piaci részek különíthet ők el, addig a városok, falvak és kisebb-nagyobb
régiók esetében szinte mindenkor az egyes ember, vagy embercsoportok kerülnek a vizs-
gálódás fókuszába. A városvezetés és a vállalkozók településhez tapadó gazdasági
érdekeihez képest egészen más igényeket fogalmaznak meg az iskolák, a kulturális és tu-
dományos intézmények és a polgárok. A város- és területmarketing jellegzetessége még,
hogy az „eladandó" objektum hosszú távon mindig a maga egészében fejti ki hatását.
Egy-egy elemét ki lehet ugyan emelni és ügyes reklámfogásokkal önálló életre lehet kel-
teni, de a települések és tájak esetében minden elem hat és ha valamelyik rossz hatásfok-
kal működik, az egész nem dobható el. A térségi viszonyok elemzésével sok esetben ezért
mondanak csődöt a hagyományosan jól bevált technikák.
A helyi politikusok és a szakemberek figyelmét igen gyakran elkerüli az a roppant fon-
tos tény, hogy egy adott településen élés lehetősége nem azonos azzal, hogy érdemes-e ott
élni. A települések, különösen a városok valós helyzete mellett kialakul azok pszichés
megítélése is. Mindmáig nem fordítottak kell ő figyelmet arra, hogy mindig létrejönnek
alul- vagy felülértékelt területek és hogy a mentális megítélés milyen hatalmas mértékben
serkentheti vagy gátolhatja a fejl ődést. Győr története iskolapéldája lehet ilyen helyzet
kialakulásának. Az 1870-es években pár év leforgása alatt a leggazdagabb keresked ők
száma 87-ről 17-re apadt a városban. A távolsági gabonakereskedelem lehanyatlásával
valóságos katasztrófahangulat alakult ki a városban. A valós helyzet túldramatizálásának
következményeként 67 igen gazdag polgár vitte el a pénz-, kapcsolati és tudást őkéjét,
holott a város gazdasági esélyei továbbra is kiválóak maradtak, amit nem sokkal kés őbb a
gyáripar megtelepedése és sikere bizonyított.
Napjainkban a mentális megítélésre pedig legjobb példa, hogy az értelmiség számára
vonzó, vagy netán taszító egy város. Ha ez az értelmiségi közvélemény sok esetben túlzó
is, mindig valamilyen probléma meglétét jelzi. Az is elgondolkodtató, hogy a városok
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
26 Szakál Gyula TÉT 1995 s 1-2
vezetésének többsége alig érzékeli ezt a problémát, holott a kvaterner erő forrásokért való
küzdelem lesz a jöv ő egyik legfontosabb településfejlesztési gondja.
A városok és tegyük hozzá a régiók versenyében is egyre fontosabb szerepet kapnak az
ún. „puha" tényezők. A környezet minősége, a helyi kulturális kínálat, a szabadid ős lehe-
tőségek, a helyekhez vagy eseményekhez köthet ő pszichés vonzás (Eger, Debrecen, vagy
Pécs esetében) mind olyan tényez ők, amelyek kvantitatív módszerekkel szinte hozzáfér-
hetetlenek és a hagyományos szemlélet számára nem is igazán izgalmasak. Napjainkban
mind a konkurencia (az egyes települések adottságainak az összevetése), mind pedig a
hatékonyság elemzések (a településeken belüli faktorokat vetik össze egymással, vagy a
-
potenciális lehet őségekkel) egyre gyakrabban támaszkodnak olyan tényez őkre, amelyeket
nehéz, vagy lehetetlen számszerűsíteni.
Jól használhatónak bizonyultak a Multikritérium Értékelési Technikák (MCE), amelyek
gyakran támaszkodnak a hagyományos költség-haszon elemzésekre. Ebben a módszerben
pedig egyre fontosabb szerepet kapnak azok a szempontok, amelyeket igen nehéz kvanti-
tatív módszerekkel vizsgálni. Ilyenek a hely jellegéből adódó haszonköltségek. A fest ői
útvonalak, az ingergazdag környezet, az áttekinthet ő tér; a közérthet ő és látható vizuális
információhordozók vonzó hatásúak, míg hiányuk szorongásos magatartást idéz elő. Az
érzéki haszonköltségek, mint amilyenek a kellemetlen zaj és szag, a túlzsúfolt utcák, az
elhanyagolt városkép, a piszkos tömegközlekedési eszközök összhatása megfoghatatlan
és tárgyiasíthatatlan rossz hangulatot idéz elő.
A pszichikai haszonköltségeket nemhogy számszerűsíteni, de még szavakba önteni is
nehéz. A személyi biztonság érzése, a taszító feliratok és falfirkák, a város hangulata
„levegője", a polgárokra jellemz ő mentalitás (befogadó—kirekeszt ő, segítőkész—ellensé-
ges, inspiráló—visszafogó) hagyományos fogalmaink és eszközeink el őtt rejtve maradnak,
pedig ezek a tényezők mindenkit személyesen érint ő problémák. A marketing filozófiában
axiómának kell tekinteni, hogy a vásárló, így a várost és régiót keres ő, vagy már használó
emberek nem árucikket keresnek, hanem a problémáikra kívánnak megoldást találni. Az
image problémafelismerő és döntésbefolyásoló szerepe akkor pótolhatatlan, amikor a
vizsgált terület a hagyományos számszer ű vagy verbális eszközökkel kutatva rejtve marad
előttünk.
Mit rejt az image fogalma?
Az image fogalma hosszú ideig csak a pszichológiában fordult el ő. Azt a képzetet —
image-t — keresték, amely a hirdetések, a csomagolás nyomán az emberekben keletkezik,
és jelentős mértékben meghatározza a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A klasszikus
reklám világában felhalmozott ismeretek csak nehezen tudtak maguknak új területeket
meghódítani. A 60-as évekt ől tűnt fel ez a fogalom a városok vonatkozásában, és lénye-
gében ezzel egyidőben kezdtek figyelmet fordítani az intézmény , személy , foglalkozás ,
- - -
és a nemzet-image problémájára.
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
TÉT 1995 Az image mint a városmarketing eszköze 27
Fokozatosan vált csak nyilvánvalóvá, hogy környezetünket végtelenül gazdagon és sok-
féleképpen építjük be gondolkodásunkba és cselekedeteinkbe anélkül, hogy mindezt na-
ponta tudatosítanánk. Sokkal többr ől van szó, mint a környezet gondolkodásunkat, érzel-
meinket befolyásoló szerepér ől. Az egyén sohasem a küls ő világ valós fizikai megjelenése
alapján tájékozódik, él, mozog a térben, hanem mindig a benne él ő szubjektív kép alap-
ján cselekszik.
A várost mint a körülöttünk létez ő objektív környezetet mindig csak pillanatában látjuk,
észleljük, ebből alkotunk magunknak egy képzetet, amelyet érzelmileg interpretálunk.
Erre építve teremtjük meg a város image-ét, amikor a városképzetb ől kis számú, tipikus-
nak tartott elemet emelünk ki, sajátos egyediséggel ruházzuk fel, szinte újrateremtve ma-
gunk számára a települést.
Ezáltal szűkebb és tágabb környezetünket vagy annak részeit mindig jelentéssel ruház-
zuk fel, s így módosul — nem ritkán teljesen átértelmez ődik — a városrészhez, városhoz,
tájhoz, régióhoz való viszonyunk. Az ember mindig megteremti a maga mentális környe-
zetét, ahol mindent személyes jelentésében él meg. Ebb ől következik, hogy az egyén
fizikai, érzelmi valóságának részét képezi az a tér, amivel érzelmi kapcsolatban van.
Az image-vizsgálat fajtái
A környezeti image-eket leggyakrabban kiterjedésük alapján osztályozzák. Ennek
alapján mikrotérségi (ház, lakás), mezotérségi (városrész, város) és nagytérségi (tájegy-
ség, régió) image-ek léteznek. Az emberi magatartáshoz való viszony alapján egyéni,
csoport-, nemzet- vagy újabban kontinentális image is elképzelhet ő . Gondoljunk csak az
európaiság napjainkban oly gyakran használt fogalmára. A piaci viszonyokhoz a termék,
az intézmény (gyár) és a gazdasági pozíció image-e köthet ő.
A szép környezet tudati képének hatását már régen felismerték. A gyönyör ű táj lélek-
emelő szerepére az els ők között a költők és írók figyeltek fel. A kés őbbiekben már a tudo-
mány is felfigyelt a táj esztétikai karaktereire. A domborzat formái, a vízrajzi kép, a ter-
mészetes növénytakaró és az emberi tevékenység nyomai nemcsak gazdasági tényez ők,
hanem az emberi környezet olyan elemei, amelyeknek jelentésük van és szimbolikus
világunk részévé válnak.
Az ember sajátossága, hogy az őt körülvev ő földrajzi tér elemeinek személyes jelentést
tulajdonít. A megtapasztalható környezet ezáltal kitágul, hiszen a szimbolikus tér tapasz-
talhatósága határtalan. Ez azt is jelenti, hogy az egyén élettörténete a mindenkori
környezetével kölcsönhatásban bontakozik ki és ezáltal saját testének határai is kitágul-
nak. Az individuum nem ott ér véget, ahol teste lehatárolja őt, hanem azt a környezetet is
magáénak érzi, amelyre kivetíti önmagát. Ezáltal válik a mindennapi környezethasználat a
falvak, városok, tájak és emberek azonosságérzetének igen fontos elemévé.
Az 1960-as évekt ől kezdtek foglalkozni a táj szépségével, esztétikai értékének vizsgála-
tával, majd a hetvenes évekt ől kísérletet tettek a m űvészet által kifejezett földrajzi szépség
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
28 Szakál Gyula TÉT 1995 s 1-2
tudományos megragadhatásának a problémájára. Közvetlen gyakorlati eredményeket
hozott a regionális image-ek vizsgálata, amelyeknek legmarkánsabb alkalmazása a lakó-
hely-preferencia területén történt meg.
A legfeltűnő bb eredmények mégis a városi image területén születtek. A legizgalmasabb
kérdés a magatartás és az image közötti kapcsolat feltárása volt. Kísérletet tettek a városi
életet fenyeget ő természeti és társadalmi veszélyek tudati elemeinek a feltárására, szere-
pére a településen belüli migrációban.
Fontos szerepet kapott a városi image legátfogóbb elemeinek a meghatározása, ami nél-
kül tudatos várospolitika nem képzelhet ő el. Eszerint egy város image-e akkor jó, ha az
ipar és a legkülönfélébb szolgáltatások a többi településsel szemben kiemelten el őnyben
részesítik. Különösen vonatkozik ez új ágazatok megtelepedésére, a bank-, biztosítási és
az idegenforgalmi szférára. Ugyanígy, ha gyakran és rendszeresen ad otthont országos és
nemzetközi kongresszusoknak, ha a tudomány, m űvészet és a gazdaság kiemelked ő egyé-
niségei gyakran fordulnak meg a városban és szívesen telepednek le ott. Ha a városban
született ipari termékek, m ű vészeti és tudományos teljesítmények állandóan jelen vannak
az idegenek szélesebb körének tudatában. Végül, de nem utolsó sorban, ha a természetes
és épített környezet megállásra készteti azokat az idegeneket, akiknek ez egyébként nem
állt szándékában.
Természetesen a táj és a települések nem bonthatók szét automatikusan. Kétségkívül
igaz, hogy egy földrajzi tájon (pl. Kisalföld) vagy egy közigazgatási egységen (megye)
belül a városok egymással szemben fogalmazzák meg karakterüket. Ugyanakkor a távol-
ság növekedésével az idegenek szemében már egyesül a terület. Egy nagyobb térségb ől
választanak ki egy-két tipikus elemet és teszik az image meghatározó bázisává. Így vált a
két széls ő séges pólus, Budapest és a puszta (Hortobágy) a külföldiek szemében Magyar-
ország meghatározó jellemz őjévé.
Az image kutatás eredményeinek alkalmazása
A városmarketing kutatásának és gyakorlati alkalmazásának már számos koncepciója
áll rendelkezésünkre. Az egyik leghasználhatóbbnak — különösen a kezdeti lépések
megtételéhez — Meffert folyamat tervezési modellje bizonyult, amelyben a régi és kipró-
bált módszerek kiegészülnek eddig kevésbé ismert vagy új ötletekkel. Ez a négylépcs ős
információ-feldolgozó, elemz ő és végrehajtó rendszer kell ő en rugalmas ahhoz, hogy el ő-
ítéletektő l mentesen kezelje az eszményképeket, a célokat és az intézkedéseket. (Lásd:
City-Management, City-Marketing, Stadtmarketing Heft 129, Lehrstuhl Wirtschafts-
geographie und Regionplanung, Universitat Bayreuth, Bayreuth 1993).
Meffert modellje sem mentes azonban attól a hibától, hogy túl egyszer ű és objektív vá-
rosképben gondolkodik. Ez a redukcionizmus ugyan könnyen kezelhet ővé teszi a rengeteg
feldolgozandó információt, de az emberi magatartás érzékelésének és hatásának a körét
végletesen leszűkíti. Ennél a kérdéskörnél válik az image-kutatás szinte pótolhatatlanná.
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
TÉT 1995 .1-2 Az image mint a városmarketing eszköze 29
Fel kell ismerni, hogy az emberi viselkedés számára nincs objektív város. Mindig
szubjektív észlelésünk és véleményünk alapján cselekszünk. A helyzetelemzés és a pozí-
cióbiztosítás fázisában (Meffert kiindulópontja) a városkép észlelése, a térhasználat mi-
lyensége, az ellátási tényez ők (közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kultu-
rális szolgáltatások) egyéni értékelése mind-mind olyan elemek, amelyek hozzásegítenek
saját belső „városunk" felépítéséhez (image). A hagyományos marketingszemlélet szá-
mára nehezen érzékelhet ő az a tény, hogy a várost (és a régiót) sokkal inkább a szubjektív
tapasztalatok és viselkedési minták összjátéka avatja áruvá, mintsem a hagyományos
kereskedelmi termékeket. Az ingerforrások száma és bonyolultsága annyira növekszik,
amit már lehetetlen csak racionális módon kezelni. Arról nem is szólva, hogy míg egy
előnytelen vásárlás után a mosópor, kávé, fogkrém stb. esetében nem jelent gondot a
termékfajta megváltoztatása, addig a települések esetében az érzelmi köt ődésen túl az
anyagi lehetőségek is gátat szabnak változtatási szándékunknak. Ezért a településmarke-
ting vizsgálatok során szubjektív véleményekkel, a kognitív disszonanciák megjelenésével
sokkal szélesebb körben találkozunk mint az iparcikkek esetében.
Az erős és gyenge pontok meghatározása, a lehet őségek és a korlátok elemzése, el őre-
jelzése sokkal inkább a szubjektív dimenzió feltárásán alapul, mint bármilyen más árufajta
esetében. A „városleltár" elkészítésénél (hogyan lehet a jelenlegi helyzetet leírni, milyen
erős és gyenge pontok figyelhet ők meg, hogyan értékelhető a konkurencia, milyen átfogó
célokat lehet kijelölni) ma már nem elégséges az ún. kemény tényekre építeni. A jöV őbeni
döntés-előkészítések sokkal inkább figyelembe veszik majd a polgárok szubjektív véle-
ményét és viselkedését, mint gondolnánk.
A helyzetelemzés után szükséges egy városfilozófia kidolgozása. (Meffert városmarke-
ting felfogásának második etapja.) Az eszményképek és víziók kidolgozása új és igen
fontos elem a jövő marketingjének eszköz- és célrendszerében. Ez a szemlélet nem azo-
nos a naturális növekedési politikával (lakások építése, eladása, iskolai, egészségügyi
hálózatb ővítés), mert a városfilozófia sokkal inkább a polgárok gondolkodására, magatar-
tására, mentalitására épít, egy új eszménykép kialakítását célozza meg és nem a fizikai
paraméterek megváltoztatására koncentrál. A külföldi vizsgálatok (pl. Naisbitt) szerint
2000-ben az emberek mindössze 10%-a keresi csak a munka utáni passzív pihenést. A
többség (50-60%-a) számára a szabadid ő és annak térbeli keretei jelent ősen felértékelőd-
nek. Az „életvállalkozó" ember számára a környezeti élmények és a közösség, a városok
hangulata sokkal fontosabb lesz, mint jelenleg és-egyéni megítélést fog kapni.
Azok a városok boldogulnak majd, amelyek képesek lesznek eszményképet megfogal-
mazni. Ezeknek a vízióknak a létrehozása komoly teljesítmény, amit a polgárok gondol-
kodási és viselkedésmodelljei hordoznak ugyan, de kibontásukért a mindenkori vezetés a
felelős. Ez a felel ősség ma óriási, hiszen nálunk a civil társadalom ereje még egy ideig
gyenge lesz ahhoz, hogy ilyen irányú akaratát érvényesítse. A folyamat els ő lépése a város
belső vonzóerejének a növelése, a különböző igénycsoportok megelégedettségének javí-
tása és végül a polgárok identitásának kialakítása. Ennek valódi hátterét a helyi társada-
lom gazdasági eredményei, önszervez ődő képessége, kollektív élményei, valamint sikerei
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
30 Szakál Gyula TÉT 1995 .1-2
(sport, kulturális, gazdasági stb.) biztosítják. A külföldi tapasztalatok azonban arra inte-
nek bennünket, hogy a tudatos várospolitika sehol sem nélkülözhet ő.
A mefferti programban külön helyet foglal el a kommunikációs politika (stratégiai ter-
vezés—marketing-mix), amiben komoly szerepet kaphat a város image kutatása és az
eredmények gyakorlati alkalmazása. A nagyobb települések tudatosan, vagy csak részben
átgondoltan eddig is folytattak reklám- és PR-tevékenységet. Mivel a város-image feltá-
rása, tervezése és állandó kontrollja az emberi magatartás legrejtettebb dimenzióit tárja
fel, így a kommunikációs politika hatékonyságát az egyéb módszerekkel hozzáférhetetlen
mikroszinten (egyének, kiscsoportok, városrészek) is képes megnövelni. Feltárhatók általa
a nem tervezett és negatív image elemek és a város fehér foltjai is.
Példa egy töredezett város image-re — Gy őr
A szemléletében és módszereiben (tartalomelemzés) korszer űnek tekinthet ő és éppen
meginduló mentalitáskutatás Gy őr esetében igen karakteres és a polgári társadalom
életvilágából táplálkozó szerves város- és polgár image-t tárt fel az 1930-as évekig. A
város az élénk forgalomban, a folyókon úszó teherhajókban, a mozdonyok zajában és a
parton sorakozó raktárak soraiban jelenik meg. A település látványa a benne zajló élet
ízig-vérig a polgári lét világát jelenti. A hangulatos vendégl ők, kávéházak, sétányok
éppúgy részei ennek az életmódnak, mint a csónakázás, a vízi kirándulások vagy a közeli
dombvidék nyújtotta pihenési lehet ő ségek. Mondani sem kell, hogy az 1860-as években
járunk, amikor Győr a kereskedelemben véli felfedezni önmagát.
A századfordulóhoz közeledve a kereskedelmi szerep lecsengésével megváltozik a vá-
ros énképe. A település múltbéli fontossága, arculata, tekintélye és korabeli gazdasági
élete válik Gy ő r lényegévé. Az 1890-es évekt ől datálható erő teljes iparosítás a harmincas
évekre átformálja a keresked ő városi hangulatot és megjelenik a gyár élménye. Az igazi
image-ét már az iparvágányok, a gyárépületek és a raktárak adják, amire büszke lehet
minden polgár. Az általános kép hátteréb ől kibontható az emberek perspektivikus szemlé-
lete, önbizalma és öntudata, amelyek mögött a régr ől ismert szorgalom és szaktudás áll.
Ezek a tulajdonságok individualizmussal, a szélsőségektől való tartózkodással és a szülő-
városhoz való ragaszkodással ötvöződtek.
A kiragadott példákból látható, hogy Gy őr esetében egy változó, de mindenkor karakte-
res és kerek egész város- és polgár-image tapintható ki. Felt űnő, hogy milyen erőteljes
igény fogalmazódott meg az önreflexióra, amit a helyi társadalmi nyilvánosság (sajtó, ki-
adványok) állandóan a felszínen tartott.
Egy emberöltővel később, napjainkban már csak egy elemeiben él ő töredezett image
,
bontható ki. A régi stigmák már alig vannak jelen a gy őri polgárok gondolkodásában. Így
a kereskedőváros, a Nyugat kapuja, sőt még a vizek városa jelző is csak nagyon szeré-
nyen él a köztudatban. Az elmúlt évtizedek kötelez ően propagált iparvárosi szlogenjétől
kifejezetten szabadulni szeretne. A töredezettség és az arctalanság nemcsak a múlttal kap-
Szakál Gyula : Az image mint a városmarketing eszköze
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 25-31. p.
TÉT 1995 s 1-2 Az image mint a városmarketing eszköze 31
csolatban jelent meg, hanem a jelen állapotra is vonatkozik. A városhoz kapcsolható
olyan ritka, szép különlegesség, mint a műemlékekben gazdag belváros, alig kapott emlí-
tést. A legközismertebb image-hordozó elemek, mint a városban el őállított ipari termékek
és a szellemi teljesítmények is ilyen sorsra jutottak. A legtöbben a lakóhellyel és a szülő-
hellyel azonosították Gy őrt minden különösebb jellegzetesség nélkül.
Sikerült ugyan előcsalogatni néhány mélyen megbújó rejtett image-elemet, amelyek
igen töredezetten léteznek a győriek tudatában, de akiknek a teljesen nyilvánvaló fizikai
valóság, mint a műemlék jelleg, a külvárosi gyárak és a folyók jelentik a város érzékelését.
A töredezettség mellett a véleményekben érzékelhet ő volt még valamilyen nehezen meg-
ragadható kereskedővárosi hangulat és nyugati szellem. A szétforgácsolt múltkép és a
bizonytalanság után az azonosságérzés hiánya dominált. Talán ennek köszönhet ő, hogy a
vizsgálatban megkérdezett gy őriek több mint felének más városok jobban tetszettek.
A múlthoz képest figyelemre méltóan változott a gy őri polgárok karakterének a megíté-
lése. A munkaszeretet és a takarékosság erényei régi környezetükb ől kiszakítva tovább
éltek az elmúlt évtizedekben is. Mellette azonban felbukkant a kispolgári jelleg, a befelé
fordulás, a lelketlenség és a kulturális igénytelenség érzete.
A szétforgácsoltság, a bizonytalanság és az identitás hiánya mellett új image elemként
az ellentmondás bukkant fel. A nagyvárosi társadalmi mili ő mellett mikroszerkezetében
Győr kisvárosként működik. A mindennapi reakciók, az értékvilág és a perspektívák
megítélése tipikus kistelepülési hátteret sejtet. Erre utalnak az egymástól függetlenül vég-
zett felmérések, amelyek Gy őrt nem tekintik életvidámnak. A munkalehet őségek kínálata
mellett a meglévő nagyvárosi funkciók sem váltak érzékelhet ővé a polgárok tudatában.
Az életvidámság és a mentális vonzás ezért kapott igen rossz megítélést. Ezzel kapcso-
latban nem lenne haszontalan felderíteni, hogy a fizikai és humán környezetünkr ől alko-
tott kép miképpen változik az egymást követ ő nemzedékekben.
Ez a esettanulmány figyelmeztet arra, hogy a városmarketing kutatása és gyakorlata so-
rán mennyire fontos az emberi magatartás, a fejünkben lévő fizikai és mentális világ. Egy
valóban bölcs és hatékony településpolitikát nem lehet a polgárok nélkül, vagy netán
ellenükre megvalósítani sem a települések, sem pedig a régiók vonatkozásában.
Irodalom
Cséfalvay Z. (1990) Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Cséfalvay Z .— Wolfgang, F (1990) Cigányzene és lakáshiány-sztereotípiák és a valóság ellentéte a Budapest
képben. Földrajzi Értesítő, 1-4. füzet, 207-220. o.
Lynch, K. (1981) A városkép észlelésének a struktúrája. In: Vidor Ferenc (szerk.): Urbanisztika. Gondolat,
Budapest.
Kozma G. (1993) Az image-építés helyzete Groningenben és Debrecenben. Közlemények a KLTE Földrajzi
Intézetéb ől, Nr. 185.1993.
Kozma G. (1995) A debreceni Önkormányzat els ő lépései a városmarketing területén. Comitatus, 5.15-21. o.
Szakál Gy. (1993) Ember és környezet viszonya a gy őri polgárok tudatában, Műhely, 1.43-49. o.
Szakál Gy. (1993) Tájak és települések képe az ember tudatába. Comitatus, 5.39-43. o.
Szakál Gy. (1994) Települések, tájak image e. Cash Flow, 1.66. o.
- -
Tóth G. (1994) Milyen képet vágjunk. Marketing, 4.292-294. o.
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/1-2. 32. p.
A történelmi Székesfehérvár — F ő utca
(MTI FOTÓ — Kabáczy Szilárd)