Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. Tér és Társadalom 8. 1994E1-2: 59-82 PARÁZSLÓ MUNKAERŐPIAC (A Changing Labour Market) SCHWERTNER JÁNOS Átalakuló munkaerőpiac A negyvenes évek végét ől kezdődően a hazai foglalkoztatáspolitika a teljes foglalkoz- tatást vallotta magáénak. Ezt a célt — a munkaer őmérlegek, a munkaerőforgalmi statisz- tikák alapján ma már tudjuk — teljes mértékben soha sem sikerült megvalósítania, de a közgazdasági szabályozók folyamatos alakításával el lehetett érni, hogy nyílt munkanél- küliségről 1988-ig nem beszélhettünk. A nyolcvanas évek végén még sikerült a munkanélküliséget mint lokálisan jelentkez ő , egyes speciális térségekhez kapcsolódó strukturális jelenségként feltüntetni. Ezzel együtt 1989. január 1-jével bevezetésre került a munkanélküli ellátási rendszer mára már többször módosított intézménye, azaz a munkanélküliség nem volt tovább tagad- ható. A munkaerőpiaci szervezetek m űködésének feltételeit, az ellátási rendszer szabályait, továbbá a munkaerő piaci érdekegyeztetés formáit az 1991. évi IV. törvény rögzítette, majd elkezd ődött az állami munkaerőpiaci ellátó szervezet kiépítése. Létrejött az Or- szágos Munkaügyi Központ 19 megyei dekoncentrált központja, továbbá a központok kirendeltségei. A kirendeltségek illetékességi területe egy-egy munkaer őpiaci vonzás- körzetnek fogható fel. A munkanélküliek regisztrálásának bevezetését követ ően másfél éven belül a munka- erőpiac korábbi keresleti többlete — állománycsoportonként és területileg id őben elté- rően — kínálati többletbe csapott át. A munkaer őpiaci folyamatokra — a jelent ős válto- zások ellenére — azóta is tartósan ez a tendencia a jellemz ő , a kereslet töredéke a kíná- latnak. A magas munkanélküliség azonban elterelte figyelmünket a foglalkoztatási struktúra időközbeni jelentős átalakulásáról, továbbá arról a tényr ől, hogy 1993. februárjától egyszerre csökken a munkanélküliek, valamint a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási szerkezet változása A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 1989 és 1993 között 25%-kal, egymil- lió 352 ezer fő vel csökkent. A gazdasági visszaesésben meghatározó mez őgazdaságban és erdőgazdálkodásban 62%-os, az iparban 29%-os volt a létszámvesztés. Az épít őipar- Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 60 Schwertner János TÉT 1994 s 1— 2 ban foglalkoztatottak száma 29%-kal esett vissza, míg a közlekedésben 23%-kal dolgoz- nak kevesebben. A nem anyagi ágakban foglalkoztatottak száma szerényebb mértékben, 3%-kal csökkent, a kereskedelemben foglalkoztatottaké pedig lényegében változatlan maradt. Ilyen módon a foglalkoztatás csökkenése mellett átrendez ődött a három nagy foglal- koztatási szektor aránya is: a primer szektor (mez őgazdaság és erd őgazdálkodás) aránya 18%-ról 10%-ra, a szekunder szektor (ipar és épít őipar) aránya 37 %-ról 35%-ra csök- kent, míg a tercier szektorban (a szélesen értelmezett szolgáltatásban) a foglalkoztatot- tak aránya 45 %-ról 55%-ra n őtt. A gazdasági szektorok arányaiban történt változások iránya közelíti Magyarországot a fejlett piacgazdaságokhoz, problémát alapvet ően a változások bekövetkezésének gyorsa- sága, módja jelent, történetesen, hogy mindezen pozitív változások egy mélyül ő re- cesszió mellett zajlottak le. A foglalkoztatottak számának csökkenésével egyid őben az elmúlt négy év alatt dina- mikusan nőtt a gazdálkodó szervezetek száma. Legnagyobb mértékben a nem jogi személyiség ű gazdasági szervezetek száma gyarapodott, 1991 és 1993 között számuk csaknem megháromszorozódott. A jogi személyiség ű gazdasági szervezetek száma két és félszeresére n őtt. 1993 végén már közel 700 ezer egyéni vállalkozót tartottak nyil- ván. A 20 fő alatti létszámú szervezeteknél és az egyéni vállalkozásoknál dolgozók ma már a foglalkoztatottak több mint egyharmadát képviselik, ugyanakkor 1993-ban még a 300 főt meghaladó létszámú közép- és nagyvállalatoknál dolgozott a foglalkoztatottak több mint fele. A munkaerőpiac keresleti oldalának differenciálódása a korábban orszá- gosan többé-kevésbé egységes munkaer őpiacot is széttördelte. A Dél-Dunántúl foglalkoztatási helyzete A hazai munkanélküliség kezdetét ől, 1988-tól a Dél-Dunántúl egyes térségeiben is- mert az állástalanok elhelyezkedési nehézsége. A gazdasági szerkezetváltáshoz kapcso- lódó munkahely bezárások Baranya megyében 1989-t ől súlyos foglalkoztatási helyzetet teremtettek. A felhagyott bányászkodással érintett térséget a kormány „kritikus tér- séggé" nyilvánította, amiáltal intenzív foglalkoztatáspolitikai támogatásban részesült. Az országosan gyorsuló munkanélküliség mellett a rendelkezésre álló er őforrások szű- kössége 1990-től már nem engedte meg újabb kritikus térségek kijelölését, továbbá a korábban kialakított térségek speciális támogatási programjait is fokozatosan kifuttatta a munkaügyi kormányzat. A foglalkoztatottak számának minden korábbit felülmúló ütem ű csökkenése jellemezte a Dunántúl déli megyéít is. A négy dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) az 1990. évi népszámlálás idején az ország teljes népességének 12,8%-a, azaz 1 323 429 fő élt. Közülük — az összeírások tanúsága szerint — 573 693 f ő volt aktív Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 s 1 —2 Parázsló munkaerőpiac 61 kereső , továbbá 13 222 fő magát munkanélkülinek vallót és 1798 els ő ízben elhelyezkedni kívánót írtak össze. Így az aktív keres ők munkanélküliekkel együtt értel- mezett teljes száma a népszámlálás id őpontjában 588 713 fő volt. Az aktív keres ők számának változásáról — újabb népszámlálásig — információink nincsenek, de a gazdaságilag aktív népesség számát, amely egyszerre tartalmazza a fog- lalkoztatottakat és a regisztrált munkanélkülieket, a KSH megyei szinten egy évre visszamenőleg az országos adat alapján becsléssel állapítja meg.' A népszámlálást követő három év alatt a gazdaságilag aktív népesség száma országosan közel 300 ezer fővel, a Dél-Dunántúlon is több mint 7%-kal, három év alatt 50 ezer fővel csökkent (1. táblázat). Mindeközben a munkanélküliség a Dél-Dunántúlon is dinamikusan növekedett, az 1991 év eleji 15 ezer főről 1993 januárjában 82 ezer főre, majd év közben némileg csökkent, december végén kevéssel haladta meg a 78 ezer f ős szintet. 1. TÁBLÁZAT A gazdaságilag aktív népesség száma megyénként (lakóhely szerint, ezer f ő) (Number of the economically active population in the counties [place of residence, in thousand personsJ) Megye 1991 1992 1993 Index (%) 1993/1991. Baranya 212,3 208,4 204,5 96,3 Somogy 173,4 173,0 155,8 89,9 Tolna 135,7 129,2 121,0 89,2 Zala 160,8 157,3 151,2 94,0 Dél-Dunántúl 682,2 667,9 632,5 92,7 Ország összesen: 5 400,2 5 202,2 5 015,0 92,9 Forrás: KSH becslés. Kereslet és kínálat a munkaerőpiacon A munkanélküliek szakmák szerinti megoszlása A munkaügyi kirendeltségeken a munkanélküli által keresett állás FEOR száma sze- rint nyilvántartják a munkanélküliek els ő helyen megjelölt álláshely igényeit. Természe- tesen a regisztráció során elképzelhet ő , hogy egy-egy ügyfél olyan szakmát jelöl meg, amit nem képes ellátni, esetleg fordítva, olyat aminél kvalifikáltabb tevékenység ellátá- sára is képes lenne. Összességében azonban a válaszok többsége mögött a valós foglal- koztatási igény szerepel. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 62 Schwertner János TÉT 1994 el — 2 A munkanélküliség kezdeti időszakától a fizikai foglalkozásokkal rendelkez ők alkot- ják az állást keresők négyötödét. Közülük is meghatározó arányt képviselnek a szakkép- zetlenek körében azok, akik csak segédmunkát (közel 11%-a a teljes állománynak), illetve egyéb fizikai foglalkozást (9,8%) kívánnak ellátni. A szakmával rendelkez ők kö- zül a legtöbb álláskeres ő a géplakatos, tehergépkocsivezet ő , kőműves, gépjárműszerel ő , villanyszerel ő , festő és mázoló, élelmiszer és egyéb bolti eladó, esztergályos, könyvel ő , hegesztő szakmát képviseli. A tíz legkeresettebb szakma közül csupán egy, a könyvel ő , főkönyvel ő tartozik a szellemi tevékenységek körébe. Országosan a tíz legkeresettebb szakmát közel 106 ezer fő kereste, a regisztrált munkanélküli állomány 16%-a. Viszonylag szerény számúnak t űnik az egyértelműen mezőgazdasági szakmát keres ők köre (traktoros, növénytermeszt ő, mezőgazdasági gépszerel ő , baromfitenyészt ő , állat- gondozó, szőlőtermeszt ő , sertésgondozó, dísznövénytermeszt ő , fakitermel ő stb.), számuk alig éri el a 32 ezer f őt, arányuk 4,6%. A mezőgazdaságban állásukat elveszít ők többségükben nem kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet végz ők (segédmunkás, őr, villanyszerel ő , gépkocsivezet ő stb.) köréből kerültek ki. Az 1993 nyarán a Dél-Dunántúlon regisztrált munkanélküliek (79 560 f ő) közül 21 815 fő (27%) — az országos mértéknél kevéssel magasabb arányban — tartozott a szakmával nem rendelkez ő fizikai foglalkozást, és 3029 fő (3,8%) a szakmával nem rendelkező szellemi foglalkozást keres ők közé. Az állást keres ők körében a Dél-Dunántúlon az országos átlagnál kevésbé er ős a kon- centráció. A teljes állomány 14,7%-a kívánt a tíz legkeresettebb szakmában elhelyez- kedni, míg az országos igényekkel szemben itt egyes szakmák keresettebbek. 2 A Dél-Dunántúlon belül a speciális szakmáknál jelent ős eltérés mutatkozik a megyék között, például az országosan regisztrált keszty űs munkanélküliek fele Baranyában él, míg Zalában egy sem. Fordított a helyzet a kép- és elektroncs ő gyártás esetében. A regisztrált munkanélküliek között az egyértelm űen mező- és erdőgazdasági munkát keresők száma 4667 fő volt, arányuk 5,9%, tehát magasabb az országos átlagnál. Álláshelyek Az álláshelyek száma 1993 tavaszán jelent ősen bővült. Ez volt a munkanélküliség létezése óta az els ő év, amikor a munkahelyek választékában a szezonális hatás meg- jelent. Országosan 1993 júniusában 30 771 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, vagyis az előző év hasonló időszakához képest 5425 álláshellyel többet, de 1993 májusához ké- pest 9555-nel kevesebbet. Az ismert álláshelyek közül 16,8%-ot, az itt él ő állástalanok arányánál 4,7%-kal többet, a Dél-Dunántúlon hirdették meg. Így az állásajánlatok aránya a Dél-Dunántúlon kedvez őbb helyzetet mutatott az országos átlagnál. Itt minden Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994E1-2 Parázsló munkaerőpiac 63 15. álláskeresőre jutott egy betöltetlen álláshely, míg országosan csak minden 21. munkanélkülinek lehetett volna optimális esetben elhelyezkedési esélye. A keresett FEOR csoportok közül a legnagyobb létszámú, az egyéb fizikai és a segéd- munkás csoport (8066 fő , 16,2%) a Dél-Dunántúlon (1990 fő , 38,6%) az országos szintet messze meghaladó nagyságú. A bejelentett betöltetlen álláshelyek 83,9%-ára fizikai foglalkozásút kerestek, 42,4%- ban szakmunkásokat, 27,2%-ban betanított munkást és 14,3%-ban segédmunkást (2. táblázat). 2. TÁBLÁZAT A regisztrált munkanélküliek és a bejelentett álláshelyek megoszlása a Dél-Dunántúlon állománycsoportok szerint (1993. június) (Breakdown of registered unemployed and declared jobs by staff groups in South Transdanubia [(June 1993]) Időpont Szak- Betanított Segéd- Fizikai Szellemi Összesen munkás munkás munkás foglalkozású foglal- összesen kozású A regisztrált munkanélküliek megoszlása 1992. VI. 33,3 24,3 26,3 83,9 16,1 100,0 1992. XII. 35,0 23,4 25,2 83,6 15,4 100,0 1993. VI. 34,3 23,4 26,5 83,2 16,8 100,0 A bejelentett álláshelyek megoszlása 1992. VI. 38,0 31,9 17,1 87,0 13,0 100,0 1992. XII. 47,3 25,0 10,9 83,2 16,8 100,0 1993. VI. 42,4 27,2 14,3 83,9 16,1 100,0 Forrás: OMK Statisztika. Arányaiban az álláshelykínálat többé-kevésbé megfelelne a keresletnek (3. táblázat), kirívó eltérés a segédmunkások vonatkozásában van, akik még az álláshelyek nagyobb számú növekedése esetén is csak részben jutnának munkalehet őséghez. A szakmunkások esetében a mai lanyha kereslet mellett is érzékelhet ő a jelentős strukturális eltérés a kereslet-kínálat között. A mezőgazdasági szakmák gyakorlatilag hiányoznak a keresletb ől, ebben az ágazatban mindössze kilenc új álláshelyet hirdettek meg. A hazai munkaerőpiac néhány szakmát és tevékenységcsoportot leszámítva kínálati piac. A megnyilvánuló lanyha kereslet többnyire azon foglalkozási csoportoknál jelent- kezik, ahol egyébként is nagyobb számban találunk regisztrált munkanélkülieket. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 64 Schwertner János TÉT 1994 s 1 —2 3. TÁBLÁZAT A Dél-Dunántúlon megnyilvánuló munkaerőpiaci kereslet és kínálat (1993. június) (Labour market demand and supply in South Transdanubia [June 1993]) Kereslet Tevékenység Kínálat Az egy állásra jutó pályázók száma 1438 egyéb fizikai foglalkozás 7 923 5,5 552 segédmunkás 10 058 18,2 325 szabó, varrón ő 638 2,0 214 ügynök — 187 kőműves 1 339 7,2 183 textilkonfekcionáló 558 3,0 154 takarító 2 227 14,5 150 tartósítóipari munkás 176 1,2 142 felszolgáló 606 4,3 102 szakács 381 3,7 80 villamosipari technikus 56 0,7 75 cipőfelső rész-készítő 332 4,4 64 élelmiszerbolti eladó 1 071 16,7 52 egyéb bolti eladó 734 14,1 52 tehergépkocsivezet ő 2 127 40,9 50 ács-állványozó 309 6,2 46 asztalos 583 12,7 Forrás: OMK Statisztika alapján. Az azonos szakmáknál egyszerre megnyilvánuló kereslet és kínálat jelzi, hogy a munka ellátásával kapcsolatban olyan új min őségi igényeket is támasztanak a munka- adók, amelyek korábban nem, vagy csak részlegesen fogalmazódtak meg és statisztikai adatokkal nehezen megfoghatók. A szakmával rendelkez ő , de a többlet elvárásoknak megfelelni nem tudók csoportja reménytelenül várakozik új álláshelyre. A munkavállalók ezen csoportja dönt ően mentális és szociális okok miatt nem képes visszatérni a munkaer ő piacra, így a foglalkoztatáspolitikai eszközök számukra igénybe- vehetetlenek. E több százezres csoport tagjai közül egyre többen választják menekülés- ként az inaktív állapotot. Kényszer űségből kivonulnak a munkaer őpiacról, ezzel csök- kentve a népesség aktivítási szintjét. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 s I —2 Parázsló munkaerőpiac 65 A munkanélküliség A munkanélküliség okai A hazai munkanélküliség számos összetevőből eredeztethet ő . A munkanélküliség szakirodalmában használt okcsoportokkal a hazai munkanélküliség csak részben jelle- mezhető . Esetünkben nem egy-két év kedvez őtlen gazdasági hatásairól, piaci pozíciók átmeneti rosszabbodásáról van szó, hanem több évtized hibás gazdaság- és társadalom- politikájáról, aminek negatív jelenségei gyakorlatilag egyszerre törnek a felszínre (Lackó M. 1993). Az alapvető okok mind a munkaerő , mind a gazdaság oldaláról a piac korábbi hiányá- ban keresendők. Nem véletlen, hogy a munkanélküliség els ő jelei a közgazdasági sza- bályozó rendszerek 80-as évekbeli változásához kapcsolódnak. Miután például a gaz- dasági hatékonyság, a bérköltség a korábbi gazdaságpolitika retorikai szintjér ől a való- ság talajára hullottak, megjelent a felesleges, elhelyezkedni nem tudó, állását elveszít ő munkaerő . Ezt követően időrendben keresleti oldalról az alábbi tényez ők növelték a munkanélküliség mértékét: —ipari strukturális feszültségek (kitermel ő ipar, nehézipar stb.); —a KGST-piacok elvesztése; —a mezőgazdasági támogatási rendszer leépítése; —a fejlett országokat sújtó recesszióból adódó piacvesztés; —a belső piac zsugorodása; —a cégek átalakulása, átstrukturálódása; —a magánosítás, új tulajdonosi szerkezet; —az ország geopolitikai helyzetének változása. Kínálati oldalon mindeközben a munkaer ő iskolázottsága, szaktudása, idegennyelt' ismerete elmaradt az európai színvonalú gazdaságok igényeit ől, így a munkaerőpiacon az elmúlt négy év alatt felhalmozódott egy szakmával nem rendelkez ő , iskolázatlan 200 —300 ezres tömeg, mely számára a tartós munkahely hosszabb távon is csak remény marad. A kínálati oldal feszültségeit tovább élezte az évtized elején a korábbinál nagyobb mértékben a munkaer őpiacra belépő pályakezdők száma. A munkanélküliség tömeges méretéhez és gyors növekedéséhez országosan, valamint a Dél-Dunántúlon is hozzájárult az infrastruktúra fejletlensége, a városok, urbanizált térségek relatív hiánya, az intézmények túlzott települési koncentrációja, a népesség külső és belső migrációjának alacsony színvonala. Magyarországon az aktív, de állást kereső társadalom döntő része lakóhelyén vagy annak sz űk környezetében keresi boldo- gulását. Az útiköltségek jelent ős drágulása miatt a korábbi munkaer őpiaci vonzáskörze- tek „összezsugorodtak", s a települések egyre nagyobb hányadából közgazdaságilag már nem racionális a munkaer ő ingázása. A lakóhely közelében pedig új munkahelyek Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 66 Schwertner János TÉT 1994 lel —2 kialakításához általában hiányzik a megfelel ő minőségű infrastruktúra, valamint a megfelelő mennyiségű tőke. A munkanélküliség hatékony kezelése a világban sehol sem volt sikeres a munkaer ő jelentős mobilizálása nélkül. A drága aktív eszközökkel érintett munkanélküliek száma Nyugat-Európában — a két olajválság után — töredéke volt a munkavállalási céllal lakóhelyet változtatóknak. A magyarországi munkanélküliség nagy kérdése, hogy mikor és milyen mennyiségben indul el a munkaer ő a kedvezőbb munka- és életfeltételek irá- nyába. Egy esetleges, a közeljövőben megkezdődő jelentős belső migráció fogadására pillanatnyilag mind a társadalom, mind pedig a politika felkészületlen. A mai szintnél jelentősebb belső vándorlásnál a Dél-Dunántúl egyszerre lenne munkaer ő kibocsátó és egyes munkaerőpiaci körzeteiben munkaer őt befogadó térség, amiáltal tovább fokozód- nának a régió jelenleg is meglév ő térségi különbségei. A munkanélküliség mérése A munkanélküliség területi különbségeinél két adatforrásra, az Országos Munkaügyi Központ regiszter bázisú statisztikájára, valamint a KSH munkaer ő-felvételére támasz- kodhatunk. Az állást keres ők teljes körének regisztrálása az 1989. év elejét ől biztosított, a törvényi szabályozás feltételeit a már említett 1991. évi IV. törvény teremtette meg. A regisztrálás önkéntes, abban az ügyfél három motívum alapján érdekelt: egyrészt az álláshoz jutás és az ellátásban való részvétel, másrészt az aktív eszközökhöz való hozzá- jutás szempontjából. 1992-től a regisztrálást tovább ösztönzi az önkormányzatok részér ől adható jövede- lempótlásra való jogosultság megszerzése, aminek el őfeltétele a munkaügyi szervezetnél történő jelentkezés. A regiszter természetszer űleg nem tartalmaz minden munkanélkülit; belépési oldalon kimaradnak a regisztrálásra nem jogosultak, a passzívak, továbbá a munkaügyi hivatal- lal együttmű ködésre nem hajlandók. Kilépési oldalon kihullanak a regiszterb ől az elhe- lyezkedetteken és inaktívvá válókon kívül a munkaügyi hivatallal tovább együttm űködni nem akarók, valamint a jövedelempótló-támogatásra nem jogosultak közül azok, akik nem reménykednek állásajánlatban, vagy aktív eszköz igénybevételében. A regiszterbázisú munkanélküliségi nyilvántartás mellett 1992-t ől a KSH munkaerő- felvétele is szolgáltat adatokat a munkanélküliek számának összetételér ől. A munkaerő- felvétel a regisztrálástól eltér ő , az ILO által elfogadott munkanélküli fogalommal dol- gozik, ami összességében a regisztráltaknál sz űkebb kört tekint munkanélkülinek. A munkaerő-felvételnél munkanélkülinek tekintend ő , aki: —az adott héten nem dolgozott; —a kikérdezést megel őző négy hétben aktívan keresett állást; —munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelel ő munkát. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 III 1 —2 Parázsló munkaerőpiac 67 Mivel területi adatok gyakorlatilag csak a regisztrálási adatokból állíthatók el ő , ezért elemzésünkben els ősorban a regiszterbázisú adatokra támaszkodunk, de figyelembe vesszük a KSH munkaerőmérlegének adatait is. A munkanélküliek számának változása Az 1990. év eleji 24 ezer fős munkanélküliség három év alatt 700 ezer f ősre növe- kedett (4. táblázat). A példátlanul gyors ütem ű növekedés hatására már 1991-ben a ko- rábban csak bizonyos csoportokat érint ő munkanélküliség általánossá vált. Szakmánként és állománycsoportonként eltér ő mértékben, de mindenkit veszélyeztetett az állástalan- ság, minden településben élt már munkanélküli. Ez a súlyos helyzet társadalomlélektani fordulatot jelentett; 1991. végét ől a társadalom többsége már szolidárissá vált a munka- nélküliekkel. 4. TÁBLÁZAT A regisztrált és ellátott munkanélküliek számának alakulása 1990-1993. év végén (Change of the number of registered and treated unemployment at the end of 1990 and 1993) 1990 1991 1992 1993 december december december december regiszt- ellá- regiszt- ellá- regiszt- ellá- regiszt- ellá- rált tott* rált tott rált tott rált tott * Baranya 3 854 3 620 18 003 12 919 28 683 20 817 25 534 12 817 Somogy 3 362 2 694 13 251 9 997 19 183 13 483 19 567 11 441 Tolna 2 896 2 539 12 729 10 279 19 234 13 837 17 774 9 958 Zala 1 840 1 139 9 630 7 021 14 991 10 760 15 609 9 186 Dél-Dunántúl 11 952 9 992 53 613 40 216 82 091 58 897 78 484 43 402 Többi megye 64 309 49 052 323 979 250 174 519 989 373 993 490 030 249 669 Budapest 3 260 2 649 28 535 21 687 60 947 44 072 63 536 33 547 Ország össz. 79 521 61 693 406 127 312 077 663 027 476 962 632 050 326 618 * Ellátotton a munkanélküliek járadékában és a pályakezd ő k segélyében részesül ő ket értjük. Forrás: MUM statisztika. A munkanélküliség gyors növekedése óriási terhet rótt a munkaügyi apparátusra, ahol az ügyintézők többsége csak ekkor tanulta a szakmát. Az ellátásban részesül ők nagyré- sze pedig a régi reflexek szerint a munkanélküli járadékot mint szociális juttatást fogta fel, amit minél hosszabb ideig érdemes használni. Részben ezzel a felfogással, részben Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 68 Schwertner János TÉT 1994 el —2 az üres álláshelyek számának drámai mérték ű visszaesésével magyarázható, hogy a munkanélküliség — szemben a nemzetközi tapasztalatokkal — éveken át egyirányú be- áramlási folyamat volt; 3 1992 első félévében az ellátási rendszerb ől kilépők aránya nem haladta meg az - 5%-ot, ezért fokozatosan n őtt az ellátottak aránya és átlagos ellátási ideje. A hazai munkanélküliség történetében a regisztrált munkanélküliek száma csúcspont- ját (705 ezer fő) 1993 februárjában érte el. Azóta e szám csökken ő tendenciát mutat. Az év végén a februári maximumnál 73 ezer fő vel, azaz 10%-kal kevesebb munkanélkülit regisztráltak, ennek megfelel ően a munkanélküliségi ráta (munkanélküliek száma/gaz- daságilag aktív népesség) 13,7%-ról 12,1 %-ra esett vissza. Az iskolai tanév befejezését követ ően a munkaügyi központok összesen 78 ezer közép- és fels őfokú, valamint 10 ezer általános iskolai végzettség ű fiatalt regisztráltak munkanélküliként. Ez a létszám az el őször munkaerőpiacra lépő itjúság közel felét jelentette. Év végén a regisztrált pályakezd ők záró létszáma (63 ezer fő) a teljes regiszt- rált munkanélküli állomány egytizede volt. Az ellátásban részesül ő k harmada több mint egy éve kapja járadékát. Az ellátási rend- szerbő l igényjogosultsági idejük lejárta miatt kikerültek közül 1993 végén 157 ezer f ő részesült az önkormányzatok által folyósított jövedelempótló támogatásban. A hazai munkanélküliség folyamatában meghatározó szerepe volt az 1993-as eszten- dőnek. Véget ért a munkanélküliség gyorsan növekv ő , negatív társadalmi diffúziós je- lenségnek minősíthető időszaka. 1993-ban a munkaer őpiac feszültségei már nem foko- zódtak tovább. A regisztrált munkanélküliek számának február óta tartó csökkenése több tényező együttes hatására vezethet ő vissza: — Ezek közül kiemelked ő szerepe volt a járadékra való jogosultságukat már kimerítők jelentős számú bő vülésének. 1993-ban összesen 302 ezer fő igényjogosultsága járt le. Az Országos Munkaügyi Központ nyomon követéses vizsgálatának információi szerint (Lázár Gy. — Székely J. 1993) az ellátási idejüket kimerítettek több mint fele továbbra is regisztráltatja magát, mivel ez az el őfeltétele az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatásnak, valamint a különböz ő munkaerőpiaci programokban való részvételnek. Mintegy 15 %-uk újra talált munkahelyet, további 15 %-uk inaktívvá (nyugdíjassá vagy eltartottá) vált, felhagyva a további álláskereséssel. A vizsgálat során az ellátásból kikerül ők közül 30 —40 ezer fő már nem regisztráltatta magát, de szeretne elhelyezkedni, ezért továbbra is munkanélkülinek tekinthet ő . — A regisztrált munkanélküliek között nem tartják nyilván az aktív eszközökkel tá- mogatott személyeket, akiknek a száma az 1993. év végén megközelítette a 90 ezer f őt. Kisebbik hányaduk korábban nem volt regisztrált munkanélküli, például azok akik át- meneti részmunkaidő s támogatásban részesültek, míg nagyobbik részük például átkép- zésben résztvev ő k, közhasznú munkások, korábban szerepeltek a regiszterben. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 .1 —2 Parázsló munkaerőpiac 69 — 1993 volt az első év a munkaerőpiacon, amikor egyértelműen érzékelhet ő volt a szezonális foglalkoztatási hatás, különösen az idegenforgalmilag frekventált térségekben és a mezőgazdasági jellegű körzetekben. —Az elmúlt évben a munkahelyek 1991-92-ben még jellemz ő tömeges mérték ű megszűnése mérsékl ődött. A munkáltatók által el őre bejelentett elbocsátások száma 1993-ban közel fele volt az egy évvel korábbinak. Eközben er őteljesen (16%-kal) bővült a gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozások, azaz az újonnan létrehozott munkahelyek száma. 1993-ban minden hónapban magasabb volt a munkáltatók által be- jelentett üres álláshelyek száma, mint az el őző év megfelelő időszakában, ami egyértel- műen a munkaerőpiaci kereslet élénkülését jelzi. Ennek ellenére az üres álláshelyek szá- ma a legkedvezőbb hónapban sem érte el az ország összes álláshelyeinek 0,7 —0,8%-át. A munkanélküliség területi összefüggései Az elmúlt három év regiszter bázisú munkanélküliségi adatai alapján nyomon követ- hetjük a munkaerőpiaci körzetek és a településnagyság-csoportok alapján a munkanélkü- liség térben eltérő változásait, mozgásait. A hazai munkanélküliség területi különbsé- geit, folyamatát tanulmányozva öt olyan alapvet ő jelenséget írhatunk le, amely bizonyít- hatóan jellemzi Magyarország munkanélküliségi helyzetét. A nyugat—kelet dualizmus Az állástalanok területi megoszlása nem egyezik meg a népesség és azon belül az aktív korosztályok országon belüli elhelyezkedésével. Míg a fővárosban és Pest megyé- ben él a népesség 29, az aktív keres ők 30%-a, addig az összmunkanélküli állománynak csak 18%-a lakik az ország központi területén. A népesség arányánál kisebb mértékben élnek munkanélküliek a Dunántúlon (a teljes munkanélküli állomány 28%-a), amivel ellentétes a helyzet a Dunán inneni területeken, ahol a munkanélküliek 54%-át regiszt- rálták, miközben az ország aktív keres őinek 40%-a él ezen a területen (5. táblázat). Kistérségi szinten a gazdasági-társadalmi feltételek jelent ős különbsége miatt a munkanélküliség mértékében is számottev ő , több mint tízszeres különbség érzékelhet ő a legkedvezőbb, egyben legnyugatibb körzet (Sopron), valamint a legkedvez őtlenebb (Nagyecsed, Encs, Gönc) keleti munkaer őpiaci körzetek között (1. ábra). A munkaerőpiaci vonzáskörzeteket földrajzi koordinátáik alapján nyugat —keleti irányba rendezve (Nemes Nagy J. 1993) kialakul a munkanélküliség mértéke szerinti nyugat—keleti lejt ő , amit a munkanélküliség mértékér ől készített kartogramok (Schwertner J. 1992) is visszaigazolnak. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 70 Schwertner János TÉT 1994 s 1— 2 1. ÁBRA A munkanélküliség alakulása (Unemployment) 1992. december A munkanélküliségi mutató (%) ) C. 3,6 - 12,9 n = 46 Fly 3,0 - 17,9 n = 42 8,0 - 23,9 n = 49 102424,0 - 42,9 n = 41 Az országos átlag: 14,2 % 42111;1611•11••1;11i 1993. június ••••••••••• s••••••411„; •%i•1041411 41•••••1, 4, 18 0s 4/11 46041 19•16-4ble•19•41, 41 41 •41J(1 "•41•••••••'.. / • 4640, 42.. •••, 44.' ••••"4401:161(/ . 4>• ' .. .p.4Ime 40 1, • . • s•s • 111. - P, ‚, 4::::: ?•::# s , .4•••' • '•0 4 •••••4, ' ••• - , ae>4.44 4/W•4 s•• s•s •1: .4" • • ..;... -.4" ....„...:_. .,, ,,,...... ••.. ...„..„ ..„„, A munkanélküliségi ... • s • 44 ," , • ip, ... , s mutató (%) I' .4. • , m/ P !! 5‚ 4- 9 ., 40.i.. : ›•• (iftt, 33,0 - 46,3 = 46 18,0 - 22,9 C) 13,0 4:,9 , 4 1 C- 4,1 - 12,9 D n = 44 Az országos átlag: 14,1 'munkanélküliek ssáma Szerkesztette: Schwertner János Munkanélkülleégi mutató: M = reg. X 100 akti keres ők száma Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 III —2 Parázsló munkaerőpiac 71 5. TÁBLÁZAT A munkanélküliség mértéke régiók szerint, 1993. december (The scales of unemployment by region [December 19931) Gazdaságilag Aktív Regisztrált Munkanél- Munkanél- aktív népes- keresők munkanélkü- küliségi küliségi** ség száma száma liek száma ráta* mutató 1993. I. 1990. I. 1993. XII. 1993. VI. 1993. XII. Központ 1 496 400 1 383 552 108 229 7,2 7,8 Nyugat- Dunántúl 349 500 319 476 30 996 8,9 9,7 Közép-Dunántúl 552 800 514 777 70 209 12,7 13,6 Dél-Dunántúl 632 500 588 713 78 484 12,4 13,3 Dél-Alföld 662 600 617 085 97 139 14,7 15,7 Kelet- és Közép-Alföld 707 300 653 521 127 767 18,1 19,6 Észak- Magyarország 613 900 576 260 119 226 19,4 20,7 Ország összesen 5 015 000 4 653 384 632 050 12,6 13,6 Budapest nélkül 3 998 300 3 710 116 568 514 14,2 15,3 R= regisztrált munkanélküli gazdaságilag aktív népesség .. m = regisztrált munkanélküli aktív keres ő m.n. a népszámlálás idején Forrás: KSH és OMK statisztika alapján számított mutatók. Társadalmi-gazdasági elmaradottság — munkanélküliség A munkanélküliség által leginkább sújtott térségek, körzetek jelent ős átfedésben vannak a több évtizede már ismert és a társadalmi, valamint gazdasági indikátorok alapján bizonyítottan elmaradottnak számító területekkel. A hazai munkanélküliség a nyugat-európai országok munkanélküliségét ől a kiváltó okok tekintetében jelent ősen eltér, mivel nálunk komoly er őfeszítések árán sem lehet a klasszikus értelemben vett ipari depressziós térséget találni (Fazekas K. 1993). Hazai ipari depressziós térségeink is kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetüket nagyobb részt az elmaradott infrastruktúrának és a vállalkozások alacsony számának köszönhetik. Ezzel szemben a kedvez ő humán fel- tételekkel, infrastruktúrával, nagyobb számú vállalkozással rendelkez ő munkaerőpiaci körzetek munkanélkülisége az országos átlagnál kedvez őbb képet mutat (Enyedi Gy. 1993). A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek lehatárolásánál az érin- tett települések 70%-a olyan munkaer őpiaci körzethez tartozik, ahol a munkanélküliség mértéke másfélszeresen meghaladja az országos munkanélküliségi szintet. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 72 Schwertner János TÉT 1994 s I -2 A területi stabilitás A munkanélküliség ismert területi különbségei munkaer őpiaci szinten gyakorlatilag változatlanok (Schwertner J. 1992). A munkanélküliség szempontjából legkedvez őtle- nebb helyzet ű munkaerőpiaci körzetek 1993-ban szinte kivétel nélkül megegyeznek a két évvel korábbiakkal (2. ábra). Az 1993-ban a munkanélküliségi mutató szerinti megoszlás els ő quartilisébe kerül ő 45 munkaerőpiaci vonzáskörzet közül 37 körzet 1992-ben, valamint 1991-ben is az alsó quartilisbe tartozott. A Dél-Dunántúl területér ől mindössze három munkaer őpiaci körzet (Sellye, Nagydorog, H őgyész) állomásozik tartósan az alsó negyedben. Hasonló a hely- zet a legkedvez őbb munkaerőpiaci körzetek esetében is. A munkanélküliség abszolút ér- téke körzetenként változott, de a térségek relatív helyzete mozdulatlan, ezzel is jelezve, hogy a hazai munkanélküliség mélyben gyökerező okai rövid távon nehezen változtatha- tók. 1990 és 1993 között a munkanélküliek régiók szerinti elhelyezkedésében sem tör- téntek jelent ős változások (6. táblázat). 6. TÁBLÁZAT A munkanélküliek megoszlása régiók szerint, % (1993. júniusi állapot) (Breakdown of the unemployed by regions, % [(June 19931) Terület 1990 1991 1992 1993 Központ 7,3 11,8 16,3 17,8 (Budapest, Pest megye) Nyugat-Dunántúl 3,3 3,9 4,8 4,8 (Gy őr-Moson-Sopron, Vas) Közép-Dunántúl 8,6 9,3 11,2 11,0 (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém) Dél-Dunántúl 14,5 14,0 11,9 12,1 (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) Dél-Alföld 14,4 16,4 15,7 15,5 (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Kelet- és Közép-Alföld 22,3 23,1 20,4 20,3 (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) Észak-Magyarország 29,6 21,5 19,7 18,5 (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Ország összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: OMK statisztika alapján számítva. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 11 —2 Parázsló munkaerópiac 73 Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 74 Schwertner János TÉT 1994 s 1 —2 A munkanélküliség mint diffúziós jelenség Amennyiben a hazai munkanélküliség dönt ően közgazdaságilag leírható okokra lenne visszavezethető , akkor nehezen lenne elképzelhet ő , hogy a munkaerőpiaci körzetek magas munkanélkülisége terjedési jelenségként viselkedik. A szomszédsági kapcsolatok ilyen nagyfokú szerepének ellentmond az elmúlt évtizedek gazdaságfejl ődése, a helyi gazdaság, a helyi piac hiánya. A Dél-Dunántúl munkaerőpiaci vonzáskörzeteinek jellemzésére, a munkanélküliség növekedésének bemutatására az alábbi megközelítést alkalmaztuk. Körzetenként vizs- gáltuk a regisztrált munkanélküliek és az aktív keres ők (az 1990-ben a népszámlálás ide- jén magukat munkanélkülinek, illetve els ő ízben elhelyezkedni nem tudónak min ősítő- ket összevontuk az aktív keres ők számával) viszonyszámát 1990. decembere és 1993. decembere között. Azokat a körzeteket, amelyek egy-egy negyedévben elérték az általunk megadott érté- ket, külön megjelöltük (7. táblázat). A Dunántúlon els őként két Tolna megyei körzet (Nagydorog, Hőgyész) érte el a kiválasztott 10%-os munkanélküliségi mutatót. 4 1991. őszén további hét (munkaer őpiaci) körzet érte el a kritikus szintet a Dél-Dunántúl keleti peremén. Ekkor már Tolna megye öt körzete, Baranya megye három körzete és Somogy 7. TÁBLÁZAT A 10%-os munkanélküliségi szintet elért körzetek (Regions that have reached 10 % unemployment leve!) Időpont Körzetek neve 1991. II. negyedév Nagydorog, H őgyész (2) III. negyedév Mohács, Sellye, Szigetvár, Tab, Tamási, Simontornya, Gyönk (7) IV. negyedév Komló, Siklós, Barcs, Marcali, Nagyatád, Boglárlelle, Dunaföldvár, Tolna, Bátaszék, Zalaszentgrót, Letenye (11) 1992. I. negyedév Szentl őrinc, Csurgó, Bonyhád, Dombóvár, Szekszárd (5) II. negyedév III. negyedév Nagykanizsa (1) IV. negyedév Lenti (1) 1993. I. negyedév Kaposvár, Zalaegerszeg (2) II. negyedév — III. negyedév — IV. negyedév Siófok (I) A 10%-os munkanélküliségi szintet el nem ér ő körzetek Keszthely, Paks, Pécs Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 .1 —2 Parázsló munkaerőpiac 75 megye tabi térsége lépte túl a 10%-os küszöböt (8. táblázat). Az 1991-es év utolsó hónapjaiban országosan és a Dél-Dunántúlon is meglendült a munkanélküliek száma, ezzel újabb tizenegy körzet, ezúttal már a Zala megyei Letenye és Zalaszentgrót is elérte a kritikus értéket. Gyakorlatilag az 1992. év elején a dél-dunántúli munkaer őpiaci körzetek kétharmada már túljutott a munkanélküliség 10%-os szintjén, s az els őként belépő munkaerőpiaci vonzáskörzetek (Nagydorog, H őgyész) átlépték a 20%-os munkanélküliségi értéket. Összevetve az országos folyamatokkal, a Dél-Dunántúlon egészében kett ő-négy hó- nappal később jelentkezett a munkanélküliségnek — az általunk kiválasztott mérték ű — hulláma, de a régión belül jelent ős, mondhatni országrésznyi különbségek vannak. Jelenleg az országban összesen öt olyan munkaerőpiaci körzet van (Budapest, Sopron, Pécs, Paks, Keszthely), ahol a munkát keres ők aránya egyik hónapban sem érte el az aktív keresők számának 10%-át. Az öt körzetb ől három a Dél-Dunántúl három külön- böző megyéjében található. A munkanélküliség szempontjából legkevésbé homogén Dél-Dunántúl mellett a vizs- gálatot az ország teljes területére elvégezve megfigyelhet ő , hogy az újonnan belép ő körzetek jelent ős része szomszédos a 10%-os munkanélküliségi szintet már elért körze- tekkel, azaz egy terjedési jelenséggel állunk szemben. A térbeli diffúzió elméletének megalapozója, Hdgerstrand (1967) megközelítését elfogadva a hazai munkanélküliség terjedése leírható az expanziós diffúzióval, azon belül a hierarchikus expanzióval, mivel a települések nagysága befolyásolja a vizsgált jelenség terjedését (Nikodémusz A. 1991). Meghatározott településtípusok között szorosabb és közvetlenebb lehet a jelenség ter- jedése, mint a közvetlen szomszédság felé. Az újonnan belép ő , nem szomszédos körze- tek szinte kivétel nélkül olyan munkaer őpiaci vonzáskörzetek, amelyek központja nem város, vagy fejlettsége alapján alig nevezhet ő annak. Ezek a városi funkciókban hiányos körzetek minden megyében els őként kerülnek a legmagasabb munkanélküliséggel rendelkez ő körzetek közé. A Dél-Dunántúlon ezt a kedvez őtlen hatást a fejlettebb és a munkanélküliség szem- pontjából kedvező helyzetű körzetek pozitívan befolyásolhatják, hiszen a Dél-Dunántúl területe több potenciális növekedési pólussal is rendelkezik. A három 10%-os munkanélküliségi szint alatti körzet, kedvez ő helyzetét eltér ő okok magyarázzák: —Paks: stabil foglalkoztatási viszonyok, ahol a relatív magas jövedelmekre épül ő szolgáltatás nagyobbrészt fenn tudott maradni; - Keszthely: fejlett idegenforgalmi szolgáltatás, ami csak részlegesen ér véget a nyári szezonnal (a Balaton egyetlen térsége, ahol a téli periódusban sem szaladt 10% fölé a munkanélküliség); — Pécs: a főváros mellett az egyetlen nagyváros, amely városi funkciójának sokszí- nűségével a kezelhetőség határán belül tudja tartani a munkanélküliség mértékét. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 76 Schweri ner János TÉT 1994 .1 -2 8. TÁBLÁZAT A munkanélküliségi mutató alakulása munkaerőpiaci körzetenként a Dél-Dunántúlon, % (Change of the unemployment index by labour market regions in South Transdanubia, %) 1990 1991 1992 1993 XII. VI. XII. VI. XII. VI. XII. Pécs 1,7 2,6 6,4 7,3 9,2 9,3 9,1 Komló 2,5 6,1 11,6 15,4 18,3 17,2 16,0 Mohács 3,3 6,7 13,2 16,4 20,3 18,2 16,9 Siklós 3,0 5,4 12,0 17,6 21,3 19,5 19,1 Sellye - 7,1 14,6 21,1 27,2 28,0 25,4 Szigetvár 2,2 5,7 14,0 19,6 25,2 20,7 17,6 Szentlőrinc - 5,1 8,8 13,2 15,8 16,7 15,3 Baranya megye 2,1 4,5 9,7 12,5 15,4 14,6 13,7 Barcs 2,4 5,7 11,8 14,1 18,1 18,3 18,9 Kaposvár 1,5 2,7 5,7 7,2 9,9 11,2 10,0 Marcali 4,5 6,6 12,9 13,0 14,0 14,7 14,9 Nagyatád 2,7 6,1 11,2 15,1 17,8 18,2 17,4 Siófok 1,6 1,8 5,6 3,7 7,6 5,1 10,3 Boglárlelle 2,1 3,3 10,0 7,7 13,3 7,9 10,7 Csurgó 3,5 6,3 9,7 13,6 17,8 19,0 18,2 Tab 5,3 8,4 19,6 19,0 20,8 18,4 21,1 Somogy megye 2,3 4,0 8,7 9,5 12,7 12,2 12,9 Bonyhád 1,4 3,6 8,2 12,3 17,3 16,6 15,7 Dombóvár 1,8 5,5 9,2 13,2 15,9 16,7 15,8 Paks 1,7 4,0 6,9 8,9 9,2 9,0 8,9 Tamási 4,8 9,0 17,0 19,7 21,9 20,6 21,7 Szekszárd 2,9 5,5 9,4 10,9 12,2 11,3 10,8 Dunaföldvár 1,0 6,1 12,6 15,9 17,8 16,7 15,6 Tolna 2,7 6,8 11,5 14,3 19,1 19,5 18,0 Simontornya 2,9 4,3 15,6 20,3 22,9 22,3 20,9 Nagydorog 3,3 10,9 23,0 21,2 26,6 27,3 24,6 Bátaszék 2,1 6,7 12,5 14,9 24,3 20,6 17,4 Gyönk 3,7 9,4 15,8 17,8 22,2 22,3 22,9 Hőgyész 4,4 12,6 18,1 24,3 29,6 27,5 27,7 Tolna megye 2,5 6,0 11,1 13,0 16,7 16,1 15,5 Keszthely 1,3 2,7 4,7 5,7 8,7 7,8 9,7 Lenti 0,8 1,3 4,5 7,8 12,0 12,7 12,4 Nagykanizsa 1,2 3,2 7,2 8,8 10,7 12,0 11,6 Zalaegerszeg 1,5 3,7 7,0 8,3 9,8 9,9 9,6 Zalaszentgrót 1,5 4,4 10,4 12,4 16,1 16,0 18,5 Letenye 1,4 5,7 11,8 13,7 16,7 16,6 16,1 Zala megye 1,3 3,4 7,0 8,6 10,9 11,2 11,4 regisztrált munkanélküli M = aktív keres ők + munkanélküliek + els ő ízben elhelyezkedni kívánók Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 19941-2 Parázsló munkaerőpiac 77 A három munkaeröpiaci körzet három eltér ő típusú munkaerőpiacot jelöl, egyúttal a munkanélküliség mérséklése, a jöv ő szempontjából három lehetséges fejl ődési pályát rajzol fel a még súlyos foglalkoztatási gondokkal küszköd ő körzetek elé. Vizsgálatunk tanúsága szerint a Dél-Dunántúl a munkanélküliség terjedése szempont- jából a legkevésbé homogén területe az országnak. Kedvez őtlen és kedvez ő helyzetű munkaerőpiaci körzetei között a munkanélküliség tekintetében „három évnyi" különb- ség van. Siófok, Keszthely, Paks, Pécs és részben Kaposvár, valamint Zalaegerszeg munkaerőpiaca az 1993. év végén is jobb helyzetben volt, mint a régió kedvez őtlenebb helyzetű körzetei az 1991-es év közepén a munkanélküliség kezdetén. Falusi és városi munkanélküliség A területi különbségek másik meghatározó tényez ője a településtípusok, település- nagyság-csoportok közötti fejlettségbeli különbség. Az ország teljes népességének kisebb része, alig több mint 38%-a élt az 1990. évi népszámlálás idején községekben. A lakónépességnél kisebb arányt képviseltek a falun élő aktív keres ők (36%), részben a falusi térségek kedvez őtlenebb demográfiai összeté- tele, részben alacsonyabb aktivitási szintje miatt. Ennek ellenére a munkanélküliek közel fele a falusi települések lakói közül került ki. A településtípusok szerinti els ő in- formációink az 1991. év végér ől állnak rendelkezésre, amikor is a munkanélküliek 51%-a volt falusi lakos. Arányuk fokozatosan mérsékl ődött az 1993. év végén nem érte el a 48%-ot. A csökkenés els ősorban a nagyvárosi településeken, részben a f ővárosban élő munkanélküliek számának átlagot meghaladó dinamikájú növekedéséb ől adódik. A fentebb bemutatott tényez ők egyértelműen jelzik, hogy a magyar gazdaságot és tár- sadalmat ért azon kihívás, amit munkanélküliségnek nevezünk, a falun él ő munkaválla- lókat erőteljesebben érintette, mint a városiakat. Részben a meglév ő képzettségbeli és iskolázottsági különbségek miatt, részben azon oknál fogva, hogy a falusi munkaválla- lók fele (875 ezer fő) ingázó volt. A falusi munkanélküliség mértéke a városokban ismertnek a másfélszerese. Megyén- ként azonban jelent ős eltéréseket tapasztalunk, míg Pest megyében a falun él ők között a munkanélküliség mértéke az aktív keres ők számához viszonyítva csak 11,7%-os, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 29,5%, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 29,3% volt. Országosan a falusi munkanélküliek száma elmarad a városiak mögött, ennek ellenére 12 megyében arányuk meghaladja az 50%-ot. Legnagyobb arányt Szabolcs-Szatmár- Bereg (66,6%), Pest (65,6%), Tolna (59,7%) és Heves (59,5%) megyékben képvisel- nek. A településnagyság-csoportokat megyénként nyugat—keleti irányú földrajzi hely- zetük alapján vizsgálva (3. ábra), jól érzékelhet ő a földrajzi helyzet és a település- nagyság egyaránt er ősítő hatása. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 78 Schwertner János TÉT 1994E 1-2 \ •. . . . \ \ 666—X •, „ „ „ „ • • \ • • • • \ 6661 -000 1 • • • . • • • . .. .. • ,,,,, • " • \ , e s `.1%; \ s 666 t/-000Z . • • . • . • • .. •. .. • • • • . • ',,k%s • •• ,,,„\\•• •, ,„„\ L • • .. .• X-000 .. • • • • .. .. • • • • • • .. .. . • •. • .. .. • . • • • • : N. • .' s .\ . • 6666—X .. • . • • .. • ... 1 1 .. • . •• • •:•. \\ •••• . • • • . • • • 19 999 •. •. . • 10 000— . • sore A . • • . •• . • I • . ..... • . X-000 OZ .. .. (^1 . • .. • . • • • • • • • •\ •••• . • • . közpon t Megye- •. . • •. 1s1 •. .. . • •. \ • . I Gv neves Forrás: OMK sta t isz t ika a lapján. Szabolcs- Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemp lén Jász-Nagykun- Szolnok Kormárom- Esztergom őrs- Moson- Sonron Megye Bács- K iskun Hajdú-B ihar waidzsa A iCSotuos eÁuung P -129.N. s m? s3 nuicii igm e tet sad Vas J Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 s 1 —2 Parázsló munkaerőpiac 79 Összegzés Az elmúlt négy év, a politikai és gazdasági rendszerváltás id őszaka drámai módon átalakította a munkaerőpiaci folyamatokat, pontosabban létrehozta a munkaer őpiacot. A kereslet-kínálat egyenlege 1990 nyarától országosan — 1990 végét ől a Dél-Dunántúl szintjén is — a kínálati oldal irányába mozdult el. Tömegével sz űntek meg átmenetileg és véglegesen munkahelyek, emberek ezrei veszítették el korábban biztosnak vélt állásu- kat. A foglalkoztatottak számának 1,3 milliós csökkenése, a regisztrált munkanélküliek számának 700 ezer fő fölé történt emelkedése gyakorlatilag általános jelenséggé tette a munkanélküliséget. Csak 1993-ban közel egymillió ember kapott egy napnál hosszabb ideig munkanélküli segélyt vagy járadékot, 1990-t ől kezdődően pedig 1,3 millió fő részesült passzív ellátásban. Gyakorlatilag egymillió háztartásban élt hosszabb-rövidebb ideig egy vagy több munkanélküli. A korábbi egységes álmunkaer őpiac a munkanélküliség következtében széttöredezett, mert a munkanélküliség az ország minden térségét érinti, noha nem azonos mértékben. Azokon a munkaerőpiacokon ahol nem rendült meg a termelés, ahol van fizet őképes kereslet a szolgáltatásokra, ahol fejlett városi funkciókkal találkozhatunk, ahol élénk a vállalkozási kedv, ott a munkanélküliség a kezelhet ő értékek között maradt. A Dél-Dunántúl egyes térségeiben már korán megjelent a magas munkanélküliség, míg más körzeteiben még jelenleg is alacsony szint űnek tekinthet ő . A Dél-Dunántúlon egyszerre vannak jelen a munkaer őpiac pozitív és negatív változásai. Itt az átlagosnál gyorsabban élénkül a munkahelykínálat, de Zala és Somogy megye egyes térségeiben még jelentős létszámleépítések várhatók. A Balatonhoz kapcsolódó idegenforgalom, valamint a mez őgazdasági termelés jelent ős munkavállalói kör számára a szezonális fog- lalkoztatást biztosítja. Ma még nehéz megítélni a szezonális foglalkoztatás következmé- nyeit, de tagadhatatlan, hogy a Dél-Dunántúlon ezrek számára ez lesz az egyetlen fog- lalkoztatási esély. A Dél-Dunántúl területének nagyobb hányada távol esik a m űködő tőke kedvenc be- fektetési területeit ől, ennek ellenére az elmúlt négy év bizonyította a régió életképessé- gét. Kérdés, hogy a keletr ől nyugat felé az országon tovagördül ő jelenség, a magas munkanélküliség veszít-e erejéb ől a Dél-Dunántúl nyugati megyéiben, vagy csak pilla- natnyi megtorpanás id őszakát éljük. E kérdésre akkor tudnánk válaszolni, ha a makro munkaerő piaci folyamatok változásának pontos irányát ismernénk. E válasz nélkül is érzékelhető azonban, hogy 1993-tól a munkanélküliség új szakaszába léptünk. Az állás- talanok korábbi gyors beáramlása helyett egy jellegében más típusú „parázsló" munka- nélküliséggel állunk szemben, ami egyszerre hordja magában a lángra lobbanás és a hamvadás lehetőségét. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 80 Schwertner János TÉT 1994 s 1— 2 Jegyzetek 1 A munkanélküliségi ráta számításánál a nevez őben a gazdaságilag aktív népesség szerepel, mivel azonban a megyénél alacsonyabb aggregációban ezt az adatot a KSH el őállítani nem képes, ezért a munkaer őpiaci körzetek vagy egyéb kisebb térségek esetén csak az aktív keres ők számát tudjuk használni. Az így kapott értéket következésképpen nem rátának, hanem munkanélküliségi mutatónak nevezzük. 2 Ezek közé tartoznak: szabó, varrón ő, asztalos, mez őgazdasági traktoros, felszolgáló, textilkonfekcionáló, víz-, gáz-, olajvezeték kezel ő , vas- és fémszerkezet épít ő , vendéglátóipart eladó, mez őgazdasági gépjár- művezető , szarvasmarhagondozó, húsipari munkás, hentes, szakács, mez őgazdasági gépész, cip őfelső- rész-készítő , vegyesbolti eladó, kazánfűtő , autóbuszvezető , szőlőtermesztő , gondozónő , fakitermel ő , erdőművelő , mezőgazdasági mérnök, b őrdíszműves, mezőgazdasági technikus, általános egészségügyi asszisztens, általános iskolai fels ő tagozatos tanár és általános iskolai tanár, tégla- és cserépgyártó, kesztyűs, kép- és elektroncsógyártó. 3 A 90-es évek recessziójának hatására az EK-országok munkanélküliségi rátája is emelkedik. A 10%-os munkanélküliségi szinten túljutó Közösségben az aggodalmat nem is annyira a 17 milliós munkanélküli tömeg, mint annak összetétele váltja ki. A munkanélkülieknek ugyanis több mint a fele már egy évnél hosszabb ideje állástalan. Az el ő rejelzések 1994-re a tartós munkanélküliek arányának további növe- kedését vetítik elénk. 4 A 10%-os munkanélküliségi mutató kiválasztása tetsz ő leges volt. A munkanélküliség kezelése szempontjá- ból ez az a szint, ami már jelent ő snek mondható, de feltételezéseink szerint még a kezelhet őség keretein belül található. Amennyiben a határt a 20%-os munkanélküliségnél húznánk meg, a két körzet (Nagy- dorog, Hőgyész) szintén els őként kerülne bele a kijelölt körbe. Irodalom Enyedi Gy. (szerk.) (1993) Társadalmi-területi egyenlőtlenségek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Fazekas K. (1993) A munkanélküliség regionális különbségeinek okairól. Közgazdasági Szemle, 7-8. 694-712. o. Hagerstrand, T. (1967) Innovation digusion as a spatial proces. Chicago. Lackó M. (1993) A magyar munkanélküliség nemzetközi összehasonlításban. Európa Fórum, 2. 28-46. o. Lázár Gy. —Székely J. (1993) Helyzetkép a munkanélküliek ellátási rendszeréb ől kikerültekről. Munkaügyi Szemle, 12. 1-5. o. Nemes Nagy J. (1985) Térbeli terjedési folyamatok és modelljeik. Földrajzi Értesítő, 4. 377-389. Nemes Nagy J. (1993) Adalékok a térbeliség társadalmi magyarázóerejéhez. In: Enyedi Gy. (szerk.) Társa- dalmi-területi egyenlőtlenségek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 23-37. o. Nikodémusz A. (1991) A térbeli diffúzió problémája és alkalmazási lehet ősége. Földrajzi Értesítő, 1-2. 7-25. o. Rechnitzer J. (1993) Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. MTA RKK, Gy ő r. Schwertner J. (1992) A munkanélküliség regionális folyamatai. Comitatus, 12. 31-37. o. Schwertner J. (1992) A munkaügyi szervezet, a munkaügyi tanácsok, valamint az önkormányzatok szerepe a helyi foglalkoztatáspolitika alakításában. Humánpolitikai Szemle, 7. 21-33. o. Schwertner J. (1992) A munkanélküliség területi jellemz ői. Munkaügyi Szemle, 12. 27-33. o. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. TÉT 1994 .1 —2 Parázsló munkaerőpiac 81 A CHANGING LABOUR MARKET JÁNOS SCHWERTNER The past four years in Hungary was a period of political and economic systemic change, which dramatically transferred the labour market processes. More exactly it created a real labour market. The balance of demand and supply changed towards the supply side from the summer of 1990 in the nation, and from the end of 1990 in Southern Transdanubia. A huge number of jobs were eliminated temporarily or for ever. Thousands of employees lost jobs that had been thought to be certain before. The reasons for unemployment are various and have contributed during the past four years to the formation of unemployment of different intensities. We can summarise the reasons as follows: —loss of COMECON markets —reduction of the support system for agriculture —impact of the recession in the developed countries —narrowing of the inner market —transformation of firms —privatisation, new property structure —transition of the geopolitical situation of Hungary The result is the drop in the number of employees (1.3 million persons). The number of registered unemployed exceeded 700,000. This practically made unemployment a general phenomenon. In 1993, almost one million people were given unemployment benefits or payments for more than one day. Since the beginning of unemployment, a quarter of the active earners have received some form of unemployment care. Simultaneously with the significant decline in employment, the rates of the three largest employment sectors changed. In the primary sector the rate of the employment decreased from 18 to 10%, and in the secondary sector from 37% to 35%, whíle the tertiary sector realised a growth from 45% to 55%. The direction of the transition is favourable. It approaches the developed market economies, but the form and the speed of the changes are worrying. The former uniform, false labour market, broke up as a consequence of unemployment. This is because unemployment touches all parts of the country, although not in the same measure. The labour markets where the production did not weaken, where there is a demand for services, where we can encounter developed urban functions, where the entrepreneurial willingness remained, have unemployment rates that are within acceptable limits. Schwertner János : Parázsló munkaerőpiac Tér és Társadalom 8. évf. 1994/1-2. 59-82. p. 82 Schwertner János TÉT 1994 s 1 —2 In the Southern Transdanubian region, situated ín the South-Western part of the country, 78,000 unemployed are registered for the time being, the unemployment rate is practically the same as the national average (12.4%). In some region of Southern Transdanubia unemployment appeared quickly, while it still can be considered low in some other areas. In Southern Transdanubia the positive and negative changes in the labour market are both present. The labour supply is activated faster than the average, but in some regions of Zala and Somogy counties serious reductions are still expected. The tourism connected with Lake Balaton, and agricultural production provide a great number of workers with seasonal employment. It is difficult to evaluate the consequences of seasonal employment yet, but it is undeniable that this will be the only chance of employment for thousands in Southern Transdanubia. There are sígnificant regional differences in the unemployment within Hungary, which do not leave Southern Transdanubia untouched, either. These regional differences can be summarised in five groups: 1) West-East dualism; in Hungary the unemployment of the Eastern areas is strikingly higher at all aggregational levels 2). The socially and economically underdeveloped areas practically coincide with the areas with high unemployment 3) During the past four years the circle of labour markets that are the most favourable and the most unfavourable for the unemployed has hardly changed 4) Unemployment rolled through the country as a negative diffusional phenomenon from the East to the West where the neighbourhood connections were more important than was predicted 5) The scales of unemployment is in an inverse proportion with the population size of the settlements. While the capital has a 6% unemployment, the same figure in the small villages of Southern Transdanubia is 20%. For all these reasons, in the treatment of domestc unemployment we cannot avoid the close cooperation of regional development and employment policy. Translated by Zoltán Raffay