Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111
GYORS TÉNYKÉP
FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK
A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
(Employment situation of men and women in rural and urban settlements
of Somogy country)
TARDOS KATALIN
1991 első félévében a munkanélküliek két speciális csoportjáról, a munkanélküli segélyb ől
kizártakról és a tartós munkanélküliekr ől (járadékosokról) készítettem felmérést Somogy me-
gyében.' A munkanélküliség szempontjából Somogy megye nem tartozik a válság-övezetek
közé, a munkanélküliségi ráta nem haladja meg az országos átlagot, növekedési üteme er ősen
$zezonális jellegű . A Balaton közelsége miatt Somogy megye északi részén jelent ős az idény-
unka szerepe, tehát a megye északi részén a foglalkoztatási gondok ciklikusan jelentkeznek.
megye déli részén a munkanélküliségi ráta gyorsabban növekszik, itt az állami vállalatok
elszámolása még nagyobb gondot okoz, ráadásul a magánszektor felszívó hatása elenyész ő a
alaton partvidékéhez képest. A tartós munkanélküliségnek nagyobb a valószín űsége a megye
éli részén lakók körében.
1991 tavaszán személyesen felkerestük az embereket, és kérd őívet töltöttünk ki velük. A kér-
őívet úgy szerkesztettem meg, hogy a két csoport jellemz őit össze lehessen hasonlítani.
990-ben Somogy megyében 138 főt zártak ki a munkanélküli segélyb ől. A teljeskörű mintavé-
1 azonban nem sikerült, mert a 138 fő 42 % -át nem találtuk meg. 2 Így a minta végül 80 főt
számlált (58 %). 1990-ben 3800-an kaptak munkanélküli segélyt Somogy megyében. A kizárt
138 fő a segélyezettek közel 4 % -át jelenti. Ha azt vesszük, hogy az év során 3800 f ő közül
1185 került ki a segélyezési rendszerb ől, és ezek számához viszonyítjuk a kizártak számát, akkor
t kapjuk, hogy a rendszerb ől kikerülők közel 12 %-ánál a segélyt a munkaügyi központ ható-
ágilag szüntette meg.
Az átmeneti munkanélküli járadékosok mintája azokból állt, akik részére Somogy megyében
1990 folyamán ítélték meg a járadékot, tehát már több, mint egy éve munkanélküli segélyen
ltek. Ez összesen 97 főt érintett. A kizártakhoz képest a járadékosok közül arányosan több
mbert sikerült megtalálnunk: összesen 71 emberrel töltöttük ki a kérd őívet (73 %). A segélye-
ttek számához viszonyítva (3800 fő) a járadékosok aránya közel 3 % volt. Más megyékhez
épest itt kés őbb jelentek meg a foglalkoztatási gondok, így a járadékosok aránya 1990-ben
országos átlagnál alacsonyabb volt.
Ebben az írásban azt vizsgálom, hogy a munkanélkülieknek ez a két speciális csoportja ho-
an differenciálódik aszerint, hogy valaki a férfi vagy n ői nemhez tartozik, illetve, hogy falun
agy városban lakik, valamint, hogy e két tényez ő — a nem és a településtípus milyen kihatás-
—
ai van az elhelyezkedés esélyére. Általános tendencia Magyarországon, hogy a munkanélkü-
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
104 Gyors ténykép TÉT 1993.1-2
liek körében a férfiak nagyobb arányban fordulnak el ő. E tekintetben a Somogy megyei adatok
sem különböznek. 1990-ben az összes segélyezett között 58 %-ban voltak jelen a férfiak és
42%-ban a nők. A kizártak és a járadékosok körében is érvényesül ez a tendencia, de kisebb
mértékben. Mind a kizártak, mind a járadékosok körében 54% volt a férfi és 46% a n ő (1. táb-
lázat). Tehát a nők mindkét csoportban némileg felülreprezentáltak. Ez a megállapítás rögtön
felveti azt a kérdést, hogy vajon mivel magyarázható, hogy a munkanélküli segélyb ől kizártak
és a tartós munkanélküliek körében nagyobb valószín űséggel találunk nőket, mint a munkanél-
küliek legnagyobb csoportjában, a segélyezettek körében.
1. TÁBLÁZAT
A férfiak és nők aránya a kizártak és járadékosok körében a település típusa szerint*
(Proportion of men and women without and with unemployment benefit, by
settlement types)
Kizárták Járadékosok
Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen
(%) (%) (%) (N) (%) (%) (%) (N)
Falu 52 48 100 40 48 52 100 40
Város 55 45 100 40 61 39 100 31
Összesen 54 46 100 80 54 46 100 71
'1991 tavaszán Somogy megyében készített kérd őíves felmérés alapján
Az elemzést a kizártakkal kezdve megállapítható, hogy a kizárásnak a leggyakoribb indoka
az, hogy a munkanélküli nem fogadja el a munkaügyi központ által felkínált munkahelyet. A
foglalkoztatási törvény behatárolja, hogy mi számít „megfelel ő munkahelynek". A munkakör
akkor minősül megfelelőnek, ha megfelel a munkanélküli képzettségének, egészségi állapotá-
nak, az utazási idő 3 óránál nem több, és az elérhető kereset meghaladja a munkanélküli segély
összegét. A munkanélküliek legtöbbször azzal az indokkal utasították vissza a munkahelyet,
hogy az elérhető kereset túl alacsony volt. A második leggyakoribb indok azonban az utazási
idő hossza és a rossz műszakbeosztás volt. Ez a probléma leginkább a kisgyermekes anyákat
és a falusiakat érintette hátrányosan. Amíg a városi kizártak esetében nem találunk jelent ős
különbséget a segélyezettekhez képest a férfi-n ői arányban, addig a falusiaknál a nők hátrányára
változik ez az arány. Hozzá kell tenni, hogy a falusiak elhelyezkedését — a ritka buszjáratokon
kívül — az is nehezíti, hogy egyre kevesebb vállalat vállalja az útiköltségtérítést, és így — a
közlekedési árak növekedésével — az útiköltség mértéke gyakran eléri a kereset 20-40 % -át
is. Ezzel is magyarázható, hogy a — városiakhoz képest — a falusiak körében sokkal gyakoribb,
hogy a munkahely visszautasítása miatt zárták ki őket a segélyből, és nem azért, mert nem
jelentek meg a megadott id őpontban a munkaügyi központban. A falusiak sokkal inkább igaz-
ságtalannak érezték a kizárás tényét, mint a városiak. A városiak — és főleg a városi férfiak
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
l'ÉT 1993.1 -2 Gyors ténykép 105
-- körében relatíve gyakoribb volt, hogy azért zárták ki őket a segélyből, mert nem jelentek
Meg az előre megadott időpontban a munkaügyi központban. A munkanélkülieknek havonta
egyszer jelentkezniük kell a munkaügyi központban, és ha csak egy napot is késnek, és nem
rendelkeznek orvosi igazolással, akkor nagy valószínűséggel azonnal kizárják őket a segélyből.
A tartós munkanélküli nőknek a segélyezettekéhez képest relatíve nagyobb aránya részben
Más tényezőkre vezethető vissza. A tartós munkanélküliek minden, az elhelyezkedést pozitíven
befolyásoló tényező tekintetében rosszabb paraméterekkel rendelkeznek a segélyezettekhez és
a kizártakhoz képest is. A járadékosok idősebbek, túlnyomó többségükben a foglalkozási hie-
rarchia alsó részén helyezkednek el, kisebb hányadban rendelkeznek szakképzettséggel, alacso-
nyabb az iskolai végzettségük, többségük falusi, körükben jelent ős a betegek aránya. Ha az
elhelyezkedést befolyásoló tényez őket vesszük, akkor — érdekes módon — a tartós munkanél-
küli férfiak több tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak, minta n ők. Betegebbek, időseb-
bek, nagyobb arányban találhatók közöttük segédmunkások. Két tényez ő szempontjából azon-
ban a nők vannak hátrányban. Az egyik: kétharmaduk falun lakik. A falun él ő tartós
munkanélküliek 52 % -a n ő. A városban élőknél ez az arány csak 39 % (1. táblázat). A másik
tényező : kevésbé szakképzettek, mint a férfiak. Pedig — amint ez a kés őbbiekből kiderül —
a tartós munkanélküliek közül azoknak van a legnagyobb esélyük az elhelyezkedésre, akik szak-
lépzettek. Ehhez hozzáadódik, hogy általában a falun él ő nők a legkevésbé szakképzettek. A
rtós munkanélküli nőknél a legjellemzőbb az volt, hogy betanított munkásként dolgoztak.
lyan tudásra tettek szert, amelyet más munkahelyen nem tudnak kamatoztatni. Jellemz ő még
is, hogy gimnáziumi érettségivel egyszerű szellemi munkát végeztek.
Úgy érzem, hogy a statisztikai paraméterek nem magyarázzák meg eléggé „beszédesen",
ogy miért felülreprezentáltak a n ők a tartós munkanélküliek körében, és különösen azt nem,
lnogy a nők körében tapasztalható tartós munkanélküliség miért tipikusan falusi jelenség. Felté-
tezésem szerint a falusi n ők munkaerőpiacról való tartós kiszorulása nemcsak gazdasági je-
enség. Sokuk „első generációs" munkavállaló, és a városi-ipari munkavégzés nem váltotta be
a hozzá fűzött reményeket. A kényszer ű napi ingázással járó munkavégzés terhei nem álltak
Arányban az abból származó pénzbeli haszonnal. A munkahelyükhöz való kisebb köt ődést iga-
zolja, hogy a falun élő nők majdnem felel saját elhatározásából hagyta ott munkahelyét. A falusi
érfiaknál éppen ellenkez ő tendencia érzékelhet ő. Háromnegyedüknél a munkáltató szüntette
eg a munkaviszonyukat. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a n ők ne próbáltak volna
J munkahelyet találni maguknak, de az is igaz, hogy viszonylag hamar beletör ődtek abba,
ogy otthon maradjanak (de abba nem, hogy segélyért folyamodjanak!). Fontos tényez ő, amely
ha már kiszorultak a munkaerőpiacról — saját szempontjukból racionálissá teszi az otthon-
aradásukat: a háztáji gazdaságban végzett munka (2. táblázat). A falun élő tartós munkanél-
" li nők körében kiugróan magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek rendelkeznek
áztáji gazdasággal (76 %). Ezek a háztáji gazdaságok nem nagyok, szinte kizárólag önellátásra
ermelnek, és nem is feltétlenül elégítik ki a háztartás élelmiszer-igényét. Az otthonmaradás
em a gazdagodás, hanem a vegetálás stratégiája; egy kényszerhelyzetre adott olyan válasz,
mely a hagyományos női szerepeket erősíti fel falun.
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
106 Gyors ténykép TÉT 1993.1-2
2. TÁBLÁZAT
A háztájival rendelkez ő férfiak és n ők aránya a kizártak és a járadékosok körében*
(Proportion of men and women without and with unemployment benefit,
engaged in part-time farming)
Kizárták Járadékosok
Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen
(%) (%) (%) (%) (%) (%)
Van háztáji 51 54 52 45 61 52
Nincs háztáji 49 46 48 55 39 48
Összesen (%) 100 100 100 100 100 100
(N) 43 37 80 38 33 71
'1991 tavaszán Somogy megyében készített kérd őíves felmérés alapján
Az elhelyezkedés esélye
A kizártak és a járadékosok csoportjában a foglalkoztatottság markánsan eltér ő módon ala-
kult. A kizártak körében sokkal magasabb az elhelyezked ők aránya, mint a járadékosoknál.
A kizártak 52 %-a a járadékosok 14 % -a helyezkedett el. 3 Ez annál is érdekesebb, hiszen vég-
eredményben a járadékosok azok, akik kapcsolatban álltak a munkaügyi központtal. Le kell
azonban szögezni, hogy a munkahely megtalálásában periférikus szerepe van a munkaügyi köz-
pontnak nemcsak a kizártaknál (ami érthet ő), hanem a járadékosoknál is. A tíz elhelyezkedett
járadékos közül csak egy ember talál munkát a munkaügyi központon keresztül. A munkahely
megtalálásában az informális kapcsolatrendszernek van dönt ő szerepe. Az elhelyezked őknek
több mint a fele ismer ő s révén jutott új munkahelyéhez. Minden jel arra mutat, hogy a munka-
ügyi központ nem tudja megakadályozni, illetve lelassítani azt a folyamatot, amelynek során
a tartós munkanélküliek „bátortalan munkavállalókká" válnak. Sok olyan járadékos van, aki-
nek a munkanélküliség két éve alatt gyakorlatilag egyszer sem ajánlottak munkát, legfeljebb
csak a kezdet kezdetén. A járadékosok 90%-ának átképz ő tanfolyamot sem ajánlottak. A „bá-
tortalan munkavállalóvá" válás talán a legnagyobb hátráltatója a járadékosok elhelyezkedésé-
nek. Igaz, hogy a járadékosok csoportjában szinte minden, az elhelyezkedést nehezít ő körül-
mény nagyobb mértékben van jelen, de nincsenek annyival rosszabb helyzetben a kizártakhoz
képest, hogy önmagában ezzel lehetne magyarázni az elhelyezkedésben tapasztalt különbsége-
ket. Paradox módon a kizártak egy részének el őnyére vált, hogy kizárták őket a munkanélküli
segélyből. Mivel összeségében rövidebb ideig voltak segélyezettek, még nem voltak abban a
lelki állapotban, „hogy ők úgysem találnak munkát". S őt, a kizárás okozta sokk bizonyos érte-
lemben fokozta a munkavállalás érdekében tett er őfeszítéseiket. A kizártaknak — a megélheté-
sen túl — azért is volt kiemelked ően fontos a munkavállalás, hogy saját maguk és a külvilág el őtt
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
TÉT 1993 • 1-2 Gyors ténykép 107
in bizonyítsák, hogy igazságtalanság történt velük, és nem igaz, hogy ők nem akartak elhelyez-
kedni. Másfelől, a mindenáron való munkavállalás a kizártakat inkább rákényszerítette arra,
hogy olyan munkahelyeket is elfogadjanak, ahol a minimálbér összegét sem éri el a keresetük.
Az elhelyezkedett kizártak 13 % -a 5000 Ft-nál kevesebbet keres jelenlegi munkahelyén.
Ha a munkanélkülieket az elhelyezkedés esélye szerint sorrendbe állítanánk, akkor a skála
lét végén a következ ő jellemzőkkel rendelkező embereket találnánk. Legnagyobb esélye az el-
helyezkedésre azoknak az egészséges, 30 évesnél fiatalabb férfiaknak van, akik szakmunkás-
pzőt végeztek, és a munkanélkülivé válás előtt szakmunkásként dolgoztak, akik a megyeszék-
elyen, de legalábbis a Balaton vonzáskörzetében tartozó városban laknak, és akik nem cigány
úak. Ezzel szemben legkisebb esélye az elhelyezkedésre a nyugdíjas kor előtt álló,
s betegségekben szenvedő , nem a Balaton vonzáskörzetéhez tartozó falvakban él ő cigány
nőknek van, akiknek nincs szakképzettségük, és még az általános iskola nyolc osztályát sem
végezték el.
A következőkben az elhelyezkedést befolyásoló tényez ők vizsgálatára kerül sor. Az adott té-
nyező hatását először a két csoportra együtt nézem meg, aztán — ahol az esetszám lehet ővé
eszi, ott — külön-külön a kizártakra és a járadékosokra.
l ) Az életkor
Az elhelyezkedés esélyét perdönt ően befolyásolja a munkanélküli életkora. A 30 évesnél fia-
abb munkanélküliek 59 %-ának sikerült elhelyezkednie, a 31 és 45 év közöttiek 26 %-ának,
4. 45 évesnél idő sebbek közül viszont mindössze 17 %-nak sikerült elhelyezkednie.
) Az egészségi állapot
Az egészségi állapot szintén er ősen befolyásolja az elhelyezkedés esélyét. Az egészségesek
3 % -a helyezkedett el, a betegeknek csak a 14 % -a. Érdekes módon a kizártaknál az egészségi
lapot befolyásolja a legjobban az elhelyezkedés sikerességét. Az egészséges kizártak 59 %-a
elyezkedett el, a betegek körében ugyanez az arány csak 21% volt. A járandékosok esetében
többi tényezőkhöz képest nem volt lényegesen nagyobb jelent ősége az egészségi állapotnak:
az egészséges járadékosok 16 % -a, a betegek 10%-a helyezkedett el.
c) Szakképzettség
A szakképzettség, illetve szakképzetlenség szintén er őteljesen befolyásolja az elhelyezkedés
esélyét. A szakképzettséggel rendelkez ők 41%-a helyezkedett el, ezzel szemben a szakképzetle-
neknek csupán 20% -a. A járadékosoknál a szakképzettség az a tényez ő, amely a leginkább meg-
atározza az elhelyezkedés esélyét. A szakképzetlen járadékosok közül senki sem helyezkedett
1, a szakképzettséggel rendelkez ők 26,5 %-ának viszont sikerült elhelyezkednie. A kizártaknál
'nes ekkora jelentő sége az elhelyezkedésben a szakképzettségnek: a szakképzett kizártak
2 % -a helyezkedett el, a szakképzetleneknek 41%-a.
) Iskolai végzettség
Legnagyobb arányban a szakmunkásképz őt végzettek találtak munkát (51%). Nem sokkal
acsonyabb a szakközépiskolát végzettek elhelyezkedési aránya sem (45,5 %). Érdekes módon
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
108 Gyors ténykép TÉT 1993.1-2
őket nem a magasabban kvalifikáltak követik, hanem az általános iskolát végzettek (35 %). Ez-
után következnek a gimnáziumi érettségivel rendelkez ők, akiknek a 29 % -a helyezkedett el.
A fő iskolai és egyetemi végzettséggel rendelkez ők közül csak nagyon kevesen tudtak elhelyez-
kedni: mindössze 17 %-uk talált munkahelyet. A nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzett-
ségűeknek gyakorlatilag nincs esélyük az elhelyezkedésre (4 %).
Érdemes néhány szót szólni a munkaer őpiac keresleti oldaláról, vagyis, hogy milyen típusú
munkaerő iránt van jelenleg igény. Elvileg az ember azt gondolná, hogy minél magasabb iskolai
végzettsége van valakinek, annál inkább valószín ű , hogy el tud helyezkedni. Ezzel szemben
azt látjuk, hogy az iskolai végzettség két széls ő pólusán lévő emberek számára a legnehezebb
munkahelyet találni. A legnagyobb kereslet a hierarchia középs ő szegmenséhez tartozó embe-
rek, vagyis a szakmunkások, és az általában általános iskolai végzettséggel rendelkez ő betaní-
tott munkások iránt van. Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája olyan munkahely-struktúrát
alakított ki, amelyben az általános iskolát végzettek és a szakmunkások tömegeire volt szükség.
A jelek szerint a megsz űnt munkahelyek és az azóta szület ő új munkahelyek alapvet ően nem
tudták megváltoztatni a múltban teremtett munkahelyek összetételét.
e) Etnikai hovatartozás
Arra számítottam, hogy a cigány származású munkanélküliek körében minimális lesz az el-
helyezkedés mértéke. (A kizártak 18%-a, a járadékosok 25 %-a cigány.) Ezzel szemben a való-
ság bonyolultabbnak bizonyult. A nem cigányok 34 % -ának, a cigányok 22 % -ának sikerült elhe-
lyezkednie. Ha a társadalmi el ő ítéletek mellett számításba vesszük, hogy a mintában szerepl ő
cigány emberek betegebbek, kevésbé szakképzettek, nagyobb arányban falusiak, mint a minta
átlaga, akkor még inkább amellett kell érvelnünk, hogy viszonylag magas az elhelyezked ők
aránya. Az újra elhelyezkedés esélyét tekintve a cigányok és nem cigányok közti különbségek
a kizártak esetében például minimálisnak mondhatók. A nem cigány kizártak 49 % -a helyezke-
dett el, a cigányok 43 % -a. És mivel a cigányok körében 14 % volt azoknak az aránya, akik elhe-
lyezkedtek, de időközben ismét munkanélküliekké váltak, összességében a munkát vállalók
aránya magasabb volt, mint a nem cigányoké. A helyzet törékenységét azonban nemcsak az
mutatja, hogy a cigányok körében a leggyakoribb a munkahely ismételt elvesztése, hanem az
is, hogy a cigányok körében a legmagasabb az idénymunkára felvettek aránya: az elhelyezkedet-
tek fele idényjelleg ű munkát végez, tehát az őszi hónapokban nagy valószín űséggel ismét mun-
kanélküliség vár rájuk.
A valósághoz tartozik azonban az is, hogy a járadékosoknál közel sem ilyen pozitívak a ten-
denciák. A járadékos cigányok 6 %-a, a nem cigányok 15 % -a helyezkedett el. A járadékos cigá-
nyoknál nagyobb arányban vannak olyanok, akiknek már lejárt a munkanélküli járadéka, és
nem kapnak pénzt. Meg kell említenem, hogy egyetlen cigány sem lett rokkantnyugdíjas a jára-
dékosok közül, holott a nem cigányok körében a rokkantnyugdíjassá váltak aránya eléri a 11 %ot.
fi Településtípus
Az elhelyezkedés valószín ű sége a megyeszékhelyen, Kaposváron a legnagyobb: 43 %. A töb-
bi Somogy megyei városban az elhelyezked ők aránya némileg alacsonyabb volt: 34 %. A legala-
csonyabb pedig (26%) a falvakban volt. A Balaton vonzáskörzetébe tartozó városokban és fal-
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
TAT 1993.1-2 Gyors ténykép 109
vakban jobbak az elhelyezkedési lehet őségek, még ha a munkák idényjelleg űek is. A kizártak
jelentős része a Balaton vonzáskörzetében lakik. Ennek megfelel ően az elhelyezkedett kizártak
közel egyharmadának csak idényjellegű munkát sikerült találnia. Az elhelyezkedett járadéko-
sok között gyakorlatilag nincs idénymunkás.
Az alacsony esetszám miatt összevontam a megyeszékhelyre és a többi városra vonatkozó
adatot: így a városban lakó kizártak 54%-a helyezkedett el. A falvakban lakó kizártak esetében
alacsonyabb ez az arány: 43 %. A városban lakó járadékosok 16%-a, a falvakban lakók 10%-a
hélyezkedett (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
Az elhelyezkedettek aránya a kizártak és a járadékosok körében a település típusa szerint*
(Employment of people without and with unemployment benefit, by settlement types)
Kizártak Járadékosok
Falu Város Falu Város
(%) (%) (%) (%)
Elhelyezkedett 43 54 10 16
Nem helyezkedett el 50 44 88 84
I mét munkanélküli 7 2 2 0
sszesen (%) 100 100 100 100
(N) 40 40 40 31
* 991 tavaszán Somogy megyében készített kérd őíves felmérés alapján
g Férfiak, nők
A feltételezésemmel ellentétben, az ismételt munkavállalás esélyét tekintve nem kiugróan
agasak a nemek közötti különbségek. Összesen a férfiak 35%-a, a n őknek pedig 27 % -a he-
1 ezkedett el (4. táblázat). Ha azonban az elhelyezkedettek arányát egyszerre vizsgáljuk tele-
estípus és nemek szerinti bontásban, akkor változik a kép: a falun él ő férfiak és nők között
yan nincs lényeges különbség az elhelyezkedés arányát tekintve (25; 28%), a városban la-
I k között viszont annál inkább meghatározóvá válik a nem. A városi férfiak 44%-a helyezke-
.
tt el, a városi nőknek pedig csak a 28%-a (5. táblázat). Tehát a városi és falusi n ők-elhelyez-
dési aránya között egyáltalán nincs különbség. A falusi férfiak viszont sokkal hátrányosabb
lyzetben vannak, minta városi férfiak. A nemek szerinti különbség ott n ő meg, ahol objektí-
nagyobb az elhelyezkedés esélye: a városokban.
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
110 Gyors ténykép TÉT 1993.1-2
4. TÁBLÁZAT
Az elhelyezkedettek aránya a kizártak és a járadékosok körében nemek szerint*
(Employment of men and women without and with unemployment benefit)
Kizártak Járadékosok Összesen
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő
(%) (%) (%) (%) ( %) (%)
Elhelyezkedett 51 43 16 9 35 27
Nem helyezkedett el 40 57 82 91 59 73
Ismét munkanélküli 9 0 2 0 6 0
Összesen (%) 100 100 100 100 100 100
(N) 43 37 38 33 81 70
*1991 tavaszán Somogy megyében készített kérd őíves felmérés alapján
5. TÁBLÁZAT
Az elhelyezkedettek aránya a település típusa és a nemek szerint
(kizártak a járadékosok együtt) *
(Employment of men and women by settlement types)
Falu Város
Férfi Nő Férfi Nő
(%) (%) (%) (%)
Elhelyezkedett 25 28 44 28
Nem helyezkedett el 65 72 54 72
Ismét munkanélküli 10 0 2 0
Összesen ( %) 100 100 100 100
(N) 40 40 41 30
* 1991 tavaszán Somogy megyében készített kérd őíves felmérés alapján
Különbség van a nők és férfiak között a tekintetben is, hogy az elhelyezkedett n őknél sokkal
jelentősebb az idénymunka. A Balaton partvidéki üdül őkben helyezkedtek el felszolgálókként,
konyhai dolgozókként vagy takarítón őkként. A nyári szezon befejezésével több, mint valószí-
nű , hogy ismét a munkanélküliség vár rájuk. Ugyanakkor a férfiak között vannak azok, akik
nem sokkal az elhelyezkedés után, a kérdezés id őpontjára már újfent munkanélküliekké
váltak.
Tardos Katalin : Férfi és női munkanélküliek a Somogy megyei településeken
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 103-111. p.
TÉT 1993.1-2 Gyors ténykép 111
A kizárt férfiak között a legmagasabb az elhelyezkedettek aránya: 51% . Ehhez adódik még
Hozzá az a 9%, akik elhelyezkedtek, de újra munkanélküliek lettek. A kizárt n ők 43%-ának
szkerült elhelyezkednie. A járadékos férfiaknak csak a 16%-a helyezkedett el, és a legalacso-
nyabb az elhelyezkedés a járadékos nők között: mindössze 9% (4. táblázat). A kis esetszám
miatt sajnos nincs mód a falusi tartós munkanélküliek nemek szerinti elhelyezkedési esélyér ől
adatokat közölni, de a tendenciájáról elmondhatjuk, hogy mind a férfiak, mind a n ők között
minimális az elhelyezkedés esélye. A különbség abban van, hogy a n ők nagyobb szerepe a ház-
tartási és háztáji munkákban ezt lélektanilag könnyebben elviselhet ővé teszi, minta férfiaknál.
A férfiak nem tudnak visszanyúlni olyan tradicionális szerepekhez, mint a n ők. Azonban, ha
feladják a munkavállalás reményét és megpróbálnak önállósulni, akkor háztáji gazdaságukban
nemcsak önellátásra igyekeznek berendezkedni, hanem piaci értékesítésre is.
Jegyzet
A felmérés adatait feldolgozó összefoglaló tanulmány hamarosan megjelenik az MTA Szociológiai Intézetének Szoci-
álpolitikai Értesítő című kiadványában. A kizárás okairól lásd: Tardos Katalin: Marginális csoport a munkaer őpia-
con: a munkanélküli segélyb ől kizártak. Szociológiai Szemle 1992/1.
2
Meglepően magas volt a gyakorlatilag 1 éves id őtartamon belül elköltözöttek száma. A szomszédok segítségével 22
főt sikerült megtalálnunk az elköltözők közül. Az volt a benyomásom, hogy a költözések kisebb hányada irányult
a megyehatárokon kívülre. Akik mégis túllépték a megyehatárt, azok általában a dunántúli nagyobb városokban talál-
tak munkát. Ők a költözők kevésbé elesett csoportja. A megyén belüli költözések esetén jellemz őbb volt a falvak
közötti mozgás. Itta költözés els őrendű célja nem a jobb munkavállalási lehetőség megteremtése volt, hanem a min-
dennapi megélhetés jobb biztosítása. Ezt pedig úgy lehetett elérni, ha a családok a rokonokhoz közelebb költöztek,
vagy eladták házukat, és olcsóbb helyen vettek másikat.
3
Néhányan az elhelyezkedés után ismét munkanélküliekké váltak. A kizártak 5%-a, a járadékosok 1%-a vált újra
munkanélkülivé. Tehát a jelenleg is állással rendelkezők aránya némileg alacsonyabb (47 %, illetve 13%).
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/1-2. 112. p.