Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2.
DARÓCZI ETA:
ÚJ KÖNYVSOROZAT ANGOLUL: REGIONAL RESEARCH REPORTS
Érthet ő , hogy minden kis nemzetet szüntelenül foglalkoztat a kérdés, jelen
van-e a „világ köztudatában", mennyire figyelnek oda rá. Különösen fontos a nemzet-
közi kapcsolatok tudatos ápolása az olyan népek számára, amelyek nyelve nem hason-
lít egyetlen világnyelvre sem. A tudományos életben az egészséges vérkeringés fenntar-
tása megköveteli a legújabb külföldi kutatási eredmények gyors befogadását és a
hazaiak miel őbbi közzétételét. Lengyelországban az oktatás színvonala, a kutatók nagy
száma és szakosodása, a világjárás, nyelvtudás stb. mellett (amelyek kétségtelenül az
elsődleges tényez ő k ► , az is növelte a regionális tudományok hírnevét, hogy már a hat-
vanas évek elejét ő l több sorozat szakosodott az e téren elért eredmények angol vagy
francia nyelv ű közlésére (például a Geographia Polonica vagy a Lengyel Tudományos
Akadémia Területi Gazdaságtan és Regionális Tervezés Bizottságának kiadványai:
Bulletin, Études stb.). Ez lehet ővé teszi a „belföldi" gondolatok közvetett szembesülé-
sét a tudomány legjelesebb képvisel ő ivel, megfelel ő mércét adva ezzel az eredmények
értékeléséhez, hozzásegítve a további kutatási irányok helyes rangsorolásához.
Ezt a célt kívánja szolgálni hazánkban a Regional Research Reports, a regioná-
lis, valamint a város- és falukutatás jelent ős társadalomtudományi eredményeinek leg-
újabb angol/amerikai nyelv ű fóruma. A sorozat jellegét és témakörét tekintve nemzet-
közi és tudományközi kíván lenni. Nagy figyelmet fordít arra, hogy mindaddig fordí-
tásban nem hozzáférhet ő eredeti kutatási eredményeket tegyen közzé, olyanokat is,
amelyek más, kevésbé ismert nyelven születtek. Jelent ős teret szentel a nemzetközi tu-
dományos együttm ű ködés keretében végzett összehasonlító tanulmányoknak, s öröm-
mel fogadja a különböz ő kultúrákat vagy iskolákat képvisel ő szerz ő- illetve szerkeszt ő-
párosok jelentkezését.
A Regional Research Reports tanulmánykötetekb ő l, szöveggy űjteményekb ő l
és monográfiákból álló sorozat, évente egy-két alkalommal jelenik meg. Az általános
tudományos célkit űzések mellett gyakorlati megfontolások is vezették a Regionális
Kutatások Központját abban, hogy 1986-ban belefogjon ebbe a vállalkozásba. Olyan,
megjelenésében is színvonalas, „Igazi könyvet" kívánt az asztalra letenni, amely meg-
állja a helyét a szakkönyvek világpiacán, vonzó cserealap a csak dollárért beszerezhet ő
kiadványokért, vagy ill ő ajándék a nemzetközi kapcsolatokban. A szerkeszt őség nagy
gondot fordít a kéziratok ábra-, térkép- és képanyagának színvonalas el ő készítésére.
A nyelvhelyességet szakmabeli anyanyelvi lektor ellen őrzi.
A Regional Research Reports els ő kötete ENYEDI GY. — VELDMAN, J.
(szerkeszt ő k): Rural Deve/opment /ssues in Industrialized Countries. A falufejlesztés
kérdései ipari országokban.) 1000 példányban látott napvilágot. A kötetbe válogatott
tanulmányok (az 1983. novemberében megtartott holland—magyar földrajzi szeminá-
rium angol nyelv ű anyaga) a falusi térségek átalakulási problémáit és kilátásait tárják
fel, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztési politikákat — mint például a központi falu
DARÓCZI ETA:
Új könyvsorozat angolul: Regional Research Reports
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 103-106.p.
104
fejlesztésének koncepciója — tárgyalják. A könyv átfogó képet nyújt Hollandia és Ma-
gyarország falusi térségeir ő l, ahol — minden különbségük ellenére — a döntéshozóknak
hasonló nehézségekkel kell megküzdeniök.
A szerkeszt ő k közös bevezet ő tanulmánya a falusi településhálózat kutatásá-
ban és tervezésében jelentkez ő kulcskérdéseket tekinti át. Érvelnek az agrárföldrajz-
ból szükségszer űen kinőtt faluföldrajz (rural geography) létjogosultsága mellett, amely-
nek témaköre felölei a megközelítés, a megközelíthet őség, a vándorlás, a falusi lakás-
építés, a munkához jutás, az agráripari — kereskedelmi komplexum (agribusiness) a
falusi üdülés, infrastruktúra és szolgáltatás, a településfejlesztés kérdéseit. A szerz ő k
hangsúlyozzák, hogy a falvak fejl ődését és változását nem lehet kizárólag az urbanizá-
ciónak tulajdonítani, vannak a falusi térségeknek sajátos bels ő er őforrásai is. A változá-
sokat el ő idéz ő okok eredete (mez őgazdasági vagy nem mez őgazdasági, régón belüli
vagy régión kívüli) szerint különbséget tesznek periferiális és városkörnyéki falusi térsé-
gek között. E két régiótípus szinte minden tekintetben különbözik (telekpiac, tömeg-
közlekedés, szolgáltatások, helyi közösségek), s e különbségek középpontjában a ter-
melési környezet és a munkaer ő piac áll.
A másik fontos különbségtétel a falusi térségek problémáinak megközelítési
módjában van. Az absztrakció mértéke vagy a földrajzi lépték mérete szerint a periferi-
ális és a városkörnyéki falusi térségeket is három szinten tárgyalják: országos, regionális
és helyi szinten. Hangsúlyozzák többek között, hogy a falusi településhálózat gondjai
a városkörnyéken országos programokkal (infrastruktúrahálózat, környezetvédelem,
tömegek befogadására alkalmas zöldövezet) oldható meg, míg a perifériában a változá-
sok helyi megközelítést igényelnek, az ellátás kérdése sokkal élesebben vet ődik fel.
A falusi térségek osztályozásával kapcsolatban figyelemre méltó az a megállapítás, hogy
Magyarországon továbbra is a falu — város kett ősség a meghatározó. Kialakult ugyan a
falusi — városkörnyéki — városi kontinuum, de kevés helyen és kis mértékben. A két
holland és a hat magyar tanulmány általában színvonalas, jellegük és mélységük azon-
ban különböző . Ez nem nagy baj, legfeljebb meglepi az olvasót. Tömör állásfoglalás
(LACKÓ LÁSZLÓ) pontokba fogott tény (SÁRFALVI BÉLA) váltakozik széleskör ű
empirikus elemzés eredményeit és számottev ő elméleti munkát tartalmazó írásokkal.
Az országos szintet három tanulmány képviseli: a holland városi és falusi területek
demográfiai gazdasági helyzetének változásáról (MARC DE SMIDT); a falufejlesztés
településhálózatfejlesztési politikán belül betöltött szerepér ől (LACKÓ LÁSZLÓ) és a
falusi iparról (BARTA GYÖRGYI).
A városkörnyéki falusi térségekr ő l írottak nagy része érthet ően holland szer-
ző ktő l származik: ALZEMA és DIJKSTRA a holland településfejlesztési politika
három országos dokumentumában (Urbanization Report, Report on Rural Areas,
Orientation Report) foglaltak hatását és hatékonyságát vizsgálja. Ezek a hetvenes évek
második felében születtek. A szerz ő k szerint nemcsak azt kell vizsgálni, milyen mérték-
ben teljesültek a célok, hanem azt is, hogy az alkalmazott eszközök egyáltalában (el-
méletileg) alkalmasak lehetnek-e a célok elérésének el ősegítésére.
VAN GINKEL a Randstad (Hollandia városgy ű r űje) zöld szívének népesség-
növekedését és településszerkezetét vizsgálja. Ezzel kapcsolatban maxurbanizációról,
ruralizációról, rurbanizációról és szuburbanizációról beszél, ez utóbbi lehet „igazi",
DARÓCZI ETA:
Új könyvsorozat angolul: Regional Research Reports
Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 103-106.p.
105
„szétszórt", „rejtett", „tervezett", „valós", és „lakóhelyi". Megkülönböztet rurban
maradókat és városkörnyéki (suburban) vándorlókat.
DOSTÁL és MARKUSSE egy harmadik szempontból, a helyi szolgáltatások-
kal való ellátottság szempontjából vizsgálja a városkörnyéki falusi térségek változását.
DOSTÁL és MARKUSSE Alkmaar térségének példáján végez mélyreható helyzetfeltá-
rást, és mutatja be a különböz ő megoldási módok el ő nyeit — hátrányait. A vizsgálat
kiterjed nemcsak a népességszám változására, hanem — nagyon indokoltan — társadalmi
tagozódására, jövedelmi viszonyaira is, amelyek természetesen szintén jelent ősen befo-
lyásolják az igényeket. Igy tehát a mennyiségi és a min őségi viszonyokat egyaránt át-
fogó elemzést kapunk, ami különösen értékes. Figyelemre méltó a szolgáltatások öt és
a települések szintén öt hierarchikus szintbe sorolása és a szintek 1972-1982 közötti
változása (88-89. oldal).
A magyar városkörnyéket SÁRFALVI BÉLA vizsgálata képviseli, amely a
munkahely és a lakóhely területi kapcsolatának alakulását tekinti át a budapesti agglo-
merációban. Három egészoldalas térképe közül izgalmas az ingázás intenzitásának vál-
tozását érzékeltet ő ábra (50. oldal ► . Az 1960-1980 alatti vándorlások egyenlege azon-
ban több okból nem szerencsés választás térképi megjelenítésre: egyrészt a húsz év
folyamán széls őséges, de egymás hatását közömbösít ő változások történhettek, más-
részt — mint a 61. oldalon látható — a vándorlási egyenleg csak a durva különbségté-
telre alkalmas.
A periferikus falusi térségekr ő l szóló igen jól dokumentált tanulmányok sorát
CSATÁRI BÁLINT — ENYEDI GYÖRGY dolgozata vezeti be. A falusi elnéptelenedés
és hanyatlás hosszú évtizedei után bizonyos térségekben új dinamizmusnak lehetünk
tanúi. Ez is bizonyítja, hogy a falvak nemcsak a városoktól, hanem belülr ő l is nyerhet-
nek er őt a megújulásra. A szerz ő k Bács-Kiskun megyei esettanulmányukban azt fesze-
getík, hogy: a) milyen körülmények között jöttek itt létre új falvak; vajon ideiglenesek
vagy tartósak lesznek-e a 200-300 telket számláló települések? b) Miféle emberek lak-
nak itt, életkorukat, nemüket, szakmájukat és képzettségüket tekintve, honnan jöttek,
hol dolgoznak? c) Elégedettek-e az itt lakók körülményeikkel; milyen fejlett az infra-
struktúra és az alapellátás?
A periferikus falusi térségekkel foglalkozik TÓTH JÓZSEF közép-békési és
KÁRPÁTI ZOLTÁN Baranya megyei esettanulmányában. Utóbbi nemcsak a földrajzi,
hanem a társadalmi perifériák területi összefüggéseit is fölveti. Mint a bevezet ő tanul-
hiány is hangsúlyozza, a periferikus falusi térségek legnagyobb gondja az ellátás meg-
,
szervezése. A közép- és fels őfokú ellátás helyben nem lehetséges (Hollandiában sem), a
legfőbb feladat tehát az odajutás. HUIGEN egy hozzáférhet ő ség szimuláló programot
mutat be, amelynek érdekessége a tér—id ő megközelítés az egyének szempontjából.
A program a nap 24 órájának, a nyitvatartási id ő knek, a közlekedési eszközök adta
lehetőségeknek, a munkaid ő nek, az iskolakezdés — befejezés id őpontjának stb. az
összehangolását végzi úgy, hogy minél több tevékenység minél kevesebb nem otthon
eltöltött id ő alatt elvégezhet ő legyen.
A Regionális Kutatások Központja a megjelent kötetek többségét exportra
Szánja. A hazai érdekl őd ő k els ősorban a sorozat el őjegyzésével gondoskodhatnak az
egyes példányok beszerzésér ő l. A sorozat kötetei korlátozott számban kerülnek
egy-két idegennyelv ű könyvesboltba.
DARÓCZI ETA:
Új könyvsorozat angolul: Regional Research Reports
106 Tér és Társadalom 1. évf. 1987/2. 103-106.p.
A sorozatot a regionális kutatás és tervezés valamennyi elméleti és gyakorlati
szakemberének ajánljuk; haszonnal forgathatják a földrajzosok, a közgazdászok, a de-
mográfusok, a szociológusok, a történészek és a néprajzosok. Az els ő kötet holland és
magyar falufejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkája, a második amerikai (Egye-
sült Államok) és magyar regionális tudósok írásait tartalmazza a területi folyamatok és
a regionális politika legújabb eredményeir ő l.
KRÓNIKA
KGST EGYÜTTM Ű KÖDÉS
A KÖRNYEZETVÉDELEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI
KUTATÁSAIBAN
A KGST keretében összehangolt környezetvédelmi kutatások az alapkuta-
tástól a m ű szaki fejlesztési kutatásokig igen széles skálát fognak át. Id őben ez az
együttm ű ködés a KGST Tudományos-M űszaki Együttm ű ködési Bizottság irányítása
alatt 1973-ig nyúlik vissza. Az átfogó program keretében 1981-85 között már 14 nagy
problémakört kutattak az együttm ű köd ő országok.
Az I. sz. problémakör a környezetvédelem társadalmi, gazdasági, jogi, földraj-
zi és pedagógiai tudományok területét öleli fel, zömében alapkutatás jelleggel. E ku-
tatások során nemzetközi együttm ű ködésben közösen kutatunk olyan alapvet ő kérdé-
seket, mint a természethasznosítás szocialista tervezési módszerének kidolgozása, a ter-
mészeti er ő források és a környezet állapotára vonatkozó gazdasági értékelés metodiká-
ja, a környezetvédelemre vonatkozó jogi szabályozás tudományos alapjai, a környezet-
védelem oktatási problémái, a hulladékmentes, illetve kevés hulladékkal járó technoló-
giák bevezetésének gazdasági, szervezési feltételei és a határon átterjed ő levegőszeny-
nyeződés jogi kérdései.
Ezek a kutatási témák a magyar környezetvédelmi politikának is alapvet ő
gondjait jelentik.
A környezetvédelem terén kialakult együttm ű ködésre az utóbbi öt év során
jellemző volt, hogy a KGST-tagországok közös érdekének megfelel ően az I. probléma-
kör társadalomtudományi jelleg ű kutatásain belül jelent ősen megn őtt a közgazdasági
témák súlya. Az országonként sajátos konkrét tervezési-irányítási mechanizmusok lé-
nyegében hasonló kulcskérdéseket vetnek fel: a környezetvédelem hatékonyságának
értelmezését, kritériumait és ennek alapján a környezetvédelmi tevékenység irányítási,
tervezési rendszerének közgazdasági eszközeit, módjait (ágazati problémáit éppen úgy,
mint a területieket), továbbá a környezet és a környezeti tényez ő k közgazdasági érté-
kelésének módszereit, valamint a környezeti károsodás közgazdasági értékelésének me-
todikáját.