Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
Tér és Társadalom 3. 1991.2-3: 105-127
A RENDSZERVÁLTÁS VÁLASZTÁSA*
(Choice of the transformation into a new regime)
DOMBI PÉTER — KOVÁCS DEZS Ő
Az 1990-es tavaszi választásokon a magyar állampolgárok — nemes egyszer űséggel — a rend-
szerváltásra szavaztak. A választásokon induló pártok többsége azonban — kevés kivételt ől elte-
kintve — csak nagyon homályosan, többnyire jelszószer űen tudta felvázolni, milyennek képzeli
a jövőt a magyar társadalom számára.
A választások eredménye alapján felrajzolható a békés politikai átmenet választási térképe,
mely — amint azt sokan már el őzetesen jelezték — az elmúlt félév során, részben a parlament,
a kormány és a pártok „m űködése" következtében is jelent ősen módosult. Mindezt a helyható-
sági választások eredményei is mutatták. A tavaszi választások egy új , de még korántsem végle-
ges politikai tagoltságot szentesítettek, mely a kés őbbiek során is állandó kiindulási alapul szol-
gál a további elemzésekhez.
Írásunk első sorban a pártok választási eredményei térbeli eloszlásának primér vizsgálata.
A pártok, pár tprogramok, a választási rendszer és a kampány stb. ismertetését, elemzését egy-
részt a napi sajtó, másrészt különböz ő értékelő dolgozatok már megtették, így mi ett ől eltekin-
tettünk, ismertnek tételezve azt az olvasó el őtt.
Elemzésünk első részében a pártokra adott szavazatokat vizsgáljuk regionális, megyei, egyé-
ni választókörzeti, illetve a szavazati joggal rendelkez ők száma szerinti településcsoportos bon-
tásban. A második részben az egyéni jelöltek els ő és második fordulóban elért eredményeivel,
a jelöltek néhány statisztikai jellemz őjével, a jelöltek közötti verseny szorosságával, és a pártok
és jelöltjeik közötti kölcsönhatásokkal foglalkozunk.
A választópolgárok térben, településben
A tavaszi választás eltérő területi eredményei mögött összetett társadalmi, gazdasági és törté-
nelmi összefüggések rejlenek. Egy-egy térség választási értékelésénél nem elegend ő csupán
a végeredményre, a mandátumok összegzésére, a mandátumot szerzett pártok felsorolására
szorítkozni. A területi pártlisták, az egyéni körzetek els ő, illetve második fordulójának eredmé-
nyei, az egyéni jelöltekre és a pártokra adott szavazatok közötti összefüggések, a választásokon
való részvétel, valamint a helyi gazdasági, kulturális, politikai tradiciók, a vallási, etnikai kü-
lönbségek, a népesség foglalkozási és korösszetétele stb., mind szerepet játszik az új, formáló-
dó politikai tagoltságban.
A Központi Népességnyilvántartótól kapott választási adatbázisunk 3068 település adatait
tartalmazta, melyet tíz csoportba soroltunk a választásra jogosult állampolgárok számának
*A dolgozat ábráit és térképeit Dobiné Dombori Piroska készítette. Az adatbázis számítógépes feldolgozása Dombi
Péter munkája.
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
106 Dombi Péter - Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
megfelelően. Az első öt településcsoport dönt ő többségében a falvakat képviseli, bár az ötödik
csoport 119 településéb ől 37 városi jogállással rendelkezik. A teljes képhez tartozik azonban,
hogy közülük 21 a legutóbbi várossá nyilvánítások alkalmával, 1989. márciusától lett város.
A 6-10. csoportba az ország városai kerültek. A tizedik csoport Budapest eredményeit tartal-
mazza, a kilencedikhez pedig az 1989-es beosztás szerinti öt megyei nagyváros, Debrecen,
Miskolc, Szeged, Pécs és Győr tartozik. A 6. csoport többsége már város, de a 79 településb ől
14 nagyközség, melyből 12 a fővárosi agglomerációban fekszik (1.táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A települések, a szavazásra jogosultak, a szavazáson résztvev ők, valamint az érvényes
szavazatok száma településcsoportonként (pártlisták alapján)
(Number and percentage of settlements, people with the right to vote, voters and valld
votes by settlement-groups /on the basis of party lists/)
Településcsoportok a szavazásra jogosultak száma szerint
0-44 440-850 850-1600 1600-4000 4000-8000 8000-16000 16001 40000 40030-8000380003-160003 Budapest
Települések db 1 1047 728 573 466 119 79 36 14 5 1
% 34,1 23,7 18,7 15,2 3,9 2,6 1,2 0,5 0,2 0,0
Szavazásra fő 255 109 458 889 680 029 1103 338 651 126 880 656 852 571 629 632 730 382 1517 877
jogosultak % 3,3 5,9 8,7 14,1 8,3 11,3 10,9 8,9 9,3 19,4
Szavazáson fő 177 293 296 261 415 310 660 825 393 567 553 865 551 842 .480 503 481 9941080 471
megjelentek % 3,5 5,8 8,1 12,9 7,7 10,9 10,8 9,4 9,5 21,2
Érvényes db 169 429 283 530 397 082 631 428 375 898 533 892 53 518 469 350 468 647 1045 997
szavazatok % 3,5 5,8 8,1 12,9 7,7 10,9 10,9 9,6 9,5 21,3
A szavazásra jogosult népesség 40,3 %-a azon a 2933 településen él, ahol a szavazati joggal
rendelkező lakosok száma kisebb 8000-nél. A 8000-nél több választójoggal bíró lakossal ren-
delkező 135 településen él a választópolgárok 59,7%-a (6-10. csoport). A településcsoportok
- a lélekszám és a szavazásra jogosultak száma szerint - egy piramishoz hasonlítható hierar-
chiát alkotnak. A népesség megoszlása e struktúrában egyenetlen képet mutat (1. ábra). Az
első három csoporthoz tartozik a települések 76,5 % -a, a népességnek pedig 17,9%-a. A
hierarchia csúcsán lév ő fővárosnak több szavazati joggal rendelkez ő állampolgára van, mint
az első három csoportba tartozó 2348 magyar falunak. A legnépesebb csoportot a f őváros után
a 2-5000-es lélekszámú települések alkotják, ott él a szavazók 14,1%-a.
A települések fenti csoportosítása összhangban van a KSH lélekszám szerinti település-
statisztikáival. Az általunk alkalmazott 10 kategória határát a választójoggal rendelkez ő állam-
polgárokra alapozva úgy húztuk meg, hogy a települések lakosságának korösszetételére tekin-
tettel az 500 fő lélekszám alatti falvaknál a 18 év alatti népességet 12 %-nak, 1000 fölött pedig
20 %-nak vettük. Ebb ől következik a két csoportosítás közötti eltérés.'
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 107
Teiepúlések száma Szavazásra jogosullak száma
'
1577877
10
5 730382
9
692632
8
36 852591
7
880656
79 6
651267
179 5
1103 338
466 4
573 680029
3
728 453 089
2
70 4 7 255 109
1
Településcsoportok 1 2 3 6 7 8l 9 10
447- 851- 1601- 4001- 8001- 6001- 40001- 80001- BP
0440 850 1600 4 8000 16C00 40003 80903 160030
1 ÁBRA
A települések és a szavazásra jogosult állampolgárok száma, 1990
(Number of settlements and people with voting right, 1990)
Az ország felnőtt népessége nem egyenletesen oszlik el az egyes régiókban (2.táblázat). A
szavazójoggal rendelkezők közel fele, 45,7% , két régióban él (Központi régió és Észak—
Dunántúl) és e két térségben volt a legmagasabb a választáson való részvétel is, hisz ide került
a szavazatok 48,8%-a. A Központi régiónak (Budapest és Pest megye) ezen belül is kiemelt
szerepe volt az eredmények alakulásában, hiszen oda tartozik a szavazásra jogosultak 28,4 %-a.
A további 4 régióra külön-külön a pártokra leadott érvényes szavazatok 12,4-13,1%-a jutott.'
2. TÁBLÁZAT
A népesség megoszlása régiók szerint %-ban
(Distribution of people by region in percentage)
Központi
(Bp+Pest Dél-Alf. Dél-Dun. Észak-Alf. Észak-Dun. Észak-Mo. Össz.
megye)
Szavazásra jogosult
népesség 28,4 13,7 12,9 14,7 17,3 13,0 100
Szavazáson részt
vettek 30,0 13,2 13,0 12,7 18,7 12,4 100
Érvényes
szavazatok 30,0 13,1 13,1 12,5 18,8 12,4 100
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
108 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
Volt aki választott, volt aki nem
1990 tavaszán 7 822 764 volt azon 18 éven felüli állampolgárok száma, akik lehet őséget kap-
tak arra, hogy szavazatukkal döntsenek az új parlament összetételér ől, a többpártrendszer legá-
lis tömegbázissal rendelkez ő képviselőiről, megteremtve ezzel a rendszerváltás folytatásának
további politikai feltételeit.
A lehetséges választók az ország különböz ő térségeiben eltérő aktivitással vettek részt a vá-
lasztásokon (2-3. táblázat). Országosan 5 091 931 fő, a népesség 65,1%-a, szavazott a pártok-
ra. Különösen az Észak-Dunántúl (70,5 %) és a Központi régió (68,7 %) népessége volt aktív
a szavazásnál, a legkisebb részvételi aránnyal pedig az Észak-Alföld (56,1%) szolgált. A megyék
közül Győr-Sopron, Vas, Veszprém, továbbá Budapest lépte túl a 70 % -ot, Hajdu és Szabolcs
pedig 56,3 %-kal illetve 53,7 %-kal a sor végére került (1-2. térkép).
411%" '11
gal
,fox
iomer
MM
11~~~
~mm
MWmeommememe
emem MMM
wew •
_..10111111 ~i,m,,,aiiil 41 ss 11%
s
411~11;1111111111111111111L goodo..111111111el
mitmamMiehmememismaibm ma
Immimme mi •. 411
illiteme DEL- á UNA-NWL emmamieenim
...
, enti _ imeaummar
1 11111111111111111•1111111«111111IIIIIMilioffilili
Nilleitaell
sNailmlemMillummik
usihnualsoial
»1111111111111111II
menemel a
-imunu MNIMI111111111111M
leimeimeommeenftwe ~
mlimmniene
•qmoneenemeageow wr
'Ili affillemffir 50-55 65-70
55-60 70-75
60-65 75-‘90
1. TÉRKÉP
A választók megoszlása régiónként, a választási aktivitás alapján
(Distribution of voters by region on the basis of participation at the election)
A választási aktivitás hatásának megvilágítására érdekes összehasonlítási lehet őséget kínál
Észak Alföldés Észak-Dunántúl számainak összevetése. A választásra jogosult állampolgárok
száma szerint Észak-Dunántúl mintegy 200 000 fővel meghaladja az Észak Alföldet, viszont
az érvényes szavazatoknál már több, mint 300 000 a különbség a két térség között. Észak-
Dunántúl a 14,4%-kal magasabb választási részvétel révén 100 000-el több szavazathoz jutott.
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 109
vwvvvvvvvvvvvy
• :rt el
!..... mm..
VES Z Pv.%R
wwww
.,`Lv
MNIIII .áll, ► J s NEE
isinole /111•111111•MMINIZIM , .... •
4,"
5•111111•••
vwv ii mm ieiffiel
. XI=
•s
• Vnismoommee 'HM wir
iftl
4,. 40,4•WIRIN 111111111•• s•
*iii - - - — • ,Ia .•
.:11•ffiffiffi .0
-
s ffi i..r `I i •MMscg
,t- Ma ..leit
«a
e
a
s 0
TOLNA
•
•• ,,k-: NE mm iiiii mm a • ••• 1•F
WOMININI
0
fl\ ' •
(c •••••1111111
.?
\ ,-, nelierhill meembleuee ►
ra mm mmm emu
s •14110
MM»
ARANY &AMI
W•O•,
«1,-*
50-55 65-70
55-60 70-75
60-65 75-80
2. TÉRKÉP
A választók megoszlása megyénként a választási aktivitás alapján
(Distribution of voters by counties on the basis of participation at the election)
A falusi (1-5. csoport) és a városi (6-10. csoport) lakosság választási részvétele lényegében
azonos képet mutat. A szavazásra jogosultak, illetve a választáson megjelentek aránya között
2 % a csökkenés a falusi lakosság körében. Az Észak-alföldi szavazók távolmaradása eredmé-
nyezte, hogy a 2-5000 lélekszámú településeken volt a legalacsonyabb a lakosság részvétele
a választásokon. Meglep ő ugyanakkor, hogy a legkisebb településeken, ahol a legöregebb a
népesség, a választási részvétel 69,5 % volt, vagyis Budapest utána második legmagasabb arány
településcsoportos bontásban.
Az elsó' tíz
A választások alaposan megrostálták az induló pártokat. Bár a különböz ő publikációk eltérő
számú pártot említenek, a Szabadon választott c. választási almanach 65 olyan pártot sorol fel,
melyeket a bíróságnál is bejegyeztek a választásokat megel őzően. A 19 megyei listát inditó párt
közül 12 tudott országos listát állítani, és közülük 6 kapott 4% feletti szavazatot; a Magyar
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
110 Dombi Péter - Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
Demolciuta Fórum 24,73 %-ot, a Szabad Demokraták Szövetsége 21,39 %-ot, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,73 %-ot, a Magyar Szocialista Párt 10,89 % -ot, a Fia-
tal Demokraták Szövetsége 8,95 % -ot, a Kereszténydemokrata Néppárt 6,46%-ot.
Az országos listát állító 12 párt közül 10 párt szavazatait elemeztük részletesen (3-6. táblá-
zat), mivel a Vállalkozók Pártja csak 13 körzetben, a Magyar Néppárt pedig 12-ben tudott listát
állítani. A 10 pártból 6 került a kritikus 4% fölé, 3 párt 3-4% közé, a HVK pedig 2% alatt
szerepelt. Az eredmények alapján a 4% mellett két további határvonalat is lehet húzni a pártok
között. A kereszténydemokratákat leszámítva a parlamenti pártok többszörösen túllépték a
pártlisták érvényesülését jelent ő küszöböt, számukra az alsó határt a 6,5 %, a kereszténydemok-
raták eredménye jelentette. Ha a törvény 3 % -nál húzta volna meg a kritikus határt, akkor még
további három párt (MSZMP, MSZDP, Agrárszövetség) is bekerül a parlamentbe. Szoboszlai
György kimutatta, 3 hogy 3 % -os határ esetén az említett három párt egyenként 7-10 mandátum-
mal jelen lehetett volna a parlamentben. A 4% egyben azt is jelenti, hogy ezzel az a 777 777
szavazat, melyet a 4% alatti pártok kaptak, nem hasznosult a területi, illetve az országos listán,
tehát elveszett. Ebb ől a háromnegyed millió szavazatból több mint félmilliót az említett három
párt mondhat magáénak, mely a 3 és 4% közé került, a többin a maradék 10 párt osztozik.
A választással végeredményben kirajzolódott, hogy az országban az MDF és az SZDSZ rendel-
kezik 1 millió fölötti, a 3 középpárt, a FKGPP, az MSZP és a FIDESZ félmilliós, a Keresztény-
demokrata Néppárt pedig negyedmilliót meghaladó szavazótáborral.
3. TÁBLÁZAT
A népesség megoszlása régiók szerint %-ban
(Distribution of people by region in percentage)
Égió AGRSZ FIDESZ FKGFPP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
Bp. +Pest 9704 162711 107967 22076 95654 410630 43335 174240 379813 50794 18181 1 475 105
0.7 11.0 7.3 1.5 6.5 27.8 2.9 11.8 25.7 3.4 1.2 100%
D-ALF. 32643 41621 117485 8271 20920 182373 25248 54248 110307 22151 29295 644 626
5.1 6.5 18.2 1.3 3.2 28.3 3.9 8.4 17.1 3.4 4.5 100%
D-D. TÚL 31251 52061 95047 15621 44329 131293 20658 73613 125563 25189 26520 641 045
4.9 8.1 14.8 2.4 6.9 20.5 3.2 11.5 19.6 3.9 4.1 100%
É-ALF. 36095 48067 100572 15516 20595 134600 28184 74695 104879 16883 35050 615 136
5.9 7.8 16.3 2.5 3.3 21.9 4.6 12.1 17.0 2.7 5.7 100%
É-D. TÚL 27654 86323 102524 19048 65744 217764 27357 81685 225001 34893 36575 924 568
3.0 9.3 11.1 2.1 7.1 23.6 3.0 8.8 24.3 3.8 4.0 100%
É-MO. 16657 48698 52661 11378 69941 137165 36117 76453 104889 24500 30832 609 291
2.7 8.0 8.6 1.9 11.5 22.5 5.9 12.5 17.2 4.0 5.1 100%
Oszlop 154004 439481 576256 91910 317183 1213825 180899 534898 1050452 174410 176453 4 909 771
összesen 3.1 9.0 11.7 1.9 6.5 24.7 3.7 10.9 21.4 3.6 3.6 100%
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
[
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 111
4. TÁBLÁZAT
A népesség megoszlása régiók szerint %-ban
(Distribution of people by region in percentage)
Égió AGRSZ FIDESZ FKGFPP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
13p. +Pest 9704 162711 107967 22076 95654 410630 43335 174240 379813 50794 18181 1 475 105
6.3 37.0 18.7 24.0 30.2 33.8 24.0 32.6 36.2 29.1 10.3 30.0
D-ALF. 32643 41621 117485 8271 20920 182373 25248 54248 110307 22151 29295 644 626
21.2 9.5 20.4 9.0 6.6 15.0 14.0 10.2 10.5 12.7 16.6 13.1
TÚL 31251 52061 95047 15621 44329 131293 20658 73613 125563 25189 26520 641 045
20.3 11.8 16.5 17.0 14.0 10.8 11.4 13.7 12.0 14.4 15.0 13.1
É-ALF. 36095 48067 100572 15516 20595 134600 28184 74695 104879 16883 35050 615 136
23.4 10.9 17.5 16.9 6.5 11.1 15 . 6 14.0 10.0 9.7 19.9 12.5
É-D. TÚL 27654 86323 102524 19048 65744 217764 27357 81685 225001 34893 36575 924 568
18.0 19.6 17.8 20.7 20.7 17.9 15.1 15.3 21.4 20.0 20.7 18.8
E-MO. 16657 48698 52661 11378 69941 137165 36117 76453 104889 24500 30832 609 291
10.8 11.1 9.1 12.4 22.1 11.3 20.0 14.3 10.0 14.0 17.5 12.4
Oszlop 154004 439481 576256 91910 317183 1213825 180899 534898 1050452 174410 176453 4 909 771
összesen 100.0
5. TÁBLÁZAT
A pártok szavazatai megyénként (db, sor)
(Votes of parties by counties)
Megye AGRSZ FIDESZ FKGFPP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
Baranya 13432 16879 32958 5005 10647 40845 7436 18669 44962 11529 202 362
6.6 8.3 16.3 2.5 5.3 20.2 3.7 9.2 22.2 5.7 100%
Borsod 13329 27944 33725 5007 31715 80102 15284 48092 54155 12154 18616 340 123
3.9 8.2 9.9 1.5 9.3 23.6 4.5 14.1 15.9 3.6 5.5 100%
Bp. 120439 53150 16971 60078 296514 43335 134876 283654 36980 1 045 997
11.5 5.1 1.6 5.7 28.3 4.1 12.9 27.1 3.5 100%
Bács 11836 18075 47106 3293 11454 57077 6867 19385 48823 8174 13582 245 672
4.8 7.4 19.2 1.3 4.7 23.2 2.8 7.9 19.9 3.3 5.5 100%
Békés 11864 11335 42778 2815 46632 10347 19967 34465 7819 7495 195 517
6.1 5.8 21.9 1.4 23.9 5.3 10.2 17.6 4.0 3.8 100%
Csongr. 8943 12211 27601 2163 9466 78664 8034 14960 27019 6158 8218 203 437
4.4 6.0 13.6 1.1 4.7 38.7 3.9 7.4 13.3 3.0 4.0 100%
Fejér 6769 16346 23873 6020 46607 6829 19183 48082 9398 8556 191 663
3.5 8.5 12.5 3.1 24.3 3.6 10.0 25.1 4.9 4.5 100%
Győr 5473 25081 28103 2727 23237 48512 5443 20752 59921 9237 8481 236 967
2.3 10.6 11.9 1.2 9.8 20.5 2.3 8.8 25.3 3.9 3.6 100%
Hajdú 14056 14547 37087 6102 47445 7265 30752 43223 7944 ; 9723 218 044
6.4 6.7 17.0 2.8 21.8 3.3 14.1 19.8 3.6 4.5 100%
Heves 12943 12212 4260 21599 37402 9887 16601 32070 7646 7345 161 965
8.0 7.5 2.6 13.3 23.1 6.1 10.2 19.8 4.7 4.5 100%
Komárom 4735 12458 12375 2354 10762 32568 4714 12251 36765 5940 12159 147 081
3.2 8.5 8.4 1.6 7.3 22.1 3.2 8.3 25.0 4.0 8.3 100%
5. táblázat folytatódik
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
112 Dombi Péter - Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
5. táblázat folytatása
Megye AGRSZ FIDESZ FKgP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
Nógrád 3328 7811 6724 2111 16627 19661 10946 11760 18664 4700 4871 107 203
3.1 7.3 6.3 2.0 15.5 18.3 10.2 11.0 17.4 4.4 4.5 100%
Pest 9704 42272 54817 5105 35576 114116 39364 96159 13814 18181 429 108
2.3 9.9 12.8 1.2 8.3 26.6 9.2 22.4 3.2 4.2 100%
Somogy 7564 12281 30316 2471 26204 5012 28796 25137 5351 16807 159 939
4.7 7.7 19.0 1.5 16.4 3.1 18.0 15.7 3.3 10.5 100%
Szab. 11978 18116 31042 4015 20595 48087 11066 23005 31581 14332 213 817
5.6 8.5 14.5 1.9 9.6 22.5 5.2 10.8 14.8 6.7 100%
Szolnok 10061 15404 32443 5399 39068 9853 20938 30175 8939 10995 183 275
5.5 8.4 17.7 2.9 21.3 5.4 11.4 16.5 4.9 6.0 100%
Tolna 5013 11586 15440 2730 16161 23863 3538 10757 22244 4089 4370 119 791
4.2 9.7 12.9 2.3 13.5 19.9 3.0 9.0 18.6 3.4 3.6 100%
'Vas 6874 11077 15139 2284 18144 36738 4363 11744 46432 1780 154 575
4.4 7.2 9.8 1.5 11.7 23.8 2.8 7.6 30.0 1.2 100%
Veszp. 3803 21361 23034 5663 13601 53339 6008 17755 33801 10318 5599 194 282
2.0 11.0 11.9 2.9 7.0 27.5 3.1 9.1 17.4 5.3 2.9 100%
Zala 5242 11315 16333 5415 17521 40381 4672 15291 33220 4220 5343 158 953
3.3 7.1 10.3 3.4 11.0 25.4 2.9 9.6 20.9 2.7 3.4 100%
Oszlop 154004 439481 576256 91910 317183 1213825 180899 534898 1050452 174410 176453 4 909 771
összesen 3.1 9.0 11.7 1.9 6.5 24.7 3.7 10.9 21.4 3.6 3.6 100.0
6. TÁBLÁZAT
A pártok szavazatai településtípusonként (db, sor%)
(Votes of parties by settlement types)
Típus AGRSZ FIDESZ FKgP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
-440 14067 11501 36528 5150 19122 80464 6096 14675 23080 4223 5334 170 240
8.3 6.8 21.5 3.0 11.2 17.9 3.6 8.6 13.6 2.5 3.1 100%
-850 20828 20367 50660 6526 30501 53400 10267 26897 44990 Q8018 11961 284 415
7.3 7.2 17.8 2.3 10.7 18.8 3.6 9.5 15.8 2.8 4.2 100%
-1600 22568 29235 69928 7950 39037 80482 14021 37588 64327 12695 19665 397 496
5.7 7.4 17.6 2.0 9.8 20.2 3.5 9.5 16.2 3.2 4.9 100%
-4000 32637 47166 104843 12312 50579 138370 22415 58109 114501 20413 33134 634 479
5.1 7.4 16.5 1.9 8.0 21.8 3.5' 9.2 18.0 3.2 5.2 100%
-8000 20509 29157 62310 6998 88068 12410 37599 66407 12940 18584 375 604
-16000 17359 44179 64709 9770 28693 123419 15601 59631 120995 19369 25300 529 025
3.3 8.4 12.2 1.8 5.4 23.3 2.9 11.3 22.9 3.7 4.8 100%
-40000 13475 51469 65577 9699 27168 133933 21349 57612 110029 21519 22688 534 518
2.5 9.6 12.3 1.8 5.1 25.1 4.0 10.8 20.6 4.0 4.2 100%
-80000 7504 51118 37952 10635 21635 137535 20303 61050 127123 17855 24220 516 930
1.5 9.9 7.3 2.1 4.2 26.6 3.9 11.8 24.6 3.5 4.7 100%
6. táblázat folytatódik
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2 3 - A rendszerváltás választása 113
6. táblázat folytatása
Típus AGRSZ FIDESZ FKgP HVKO KERDN MDF MSZMP MSZP SZDSZ SZOCD Többi Összesen
-160000 5057 34850 30599 5899 19748 131640 15102 46861 95346 20398 15567 421 067
1.2 8.3 7.3 1.4 4.7 31.3 3.6 11.1 22.6 4.8 3.7 100%
Bp. 120439 53150 16971 60078 296514 43335 134876 283654 36980 1 045 997
11.5 5.1 1.6 5.7 28.3 4.1 12.9 27.1 3.5 100%
Oszlop 154004 439481 576256 91910 317183 1213825 180899 534898 1050452 174410 176453 4909 771
Összesen 3.1 9.0 11.7 1.9 6.5 24.7 3.7 10.9 21.4 3.6 3.6 100.0
Pártlista, pár(t)verseny
A területi pártlistákra adott szavazatok régiók szerinti eloszlása alapján a két nagy ellenzéki
párt versenyéből az MDF hat régióból ötben megelőzte az SZDSZ-t. A Szabad Demokraták
egyedül az Észak-Dunántúlon győztek mintegy 7.000 szavazattal, de ez kevesebb, mint a régió
szavazatainak 1%-a.
Régióra vetítve igazi kiugró listás eredményként csak az MDF és a FKgP átüt ő délalföldi
többsége (49,7 %) értékelhet ő . Figyelemre méltó, hogy e régióban a többihez képest a Keresz-
ténydemokratákon kívül a FIDESZ és az MSZP is kevesebb szavazatot kapott.
Az MDF Budapesten és a Dél-Alföldön szerepelt kiemelked ően a pártok közötti versenyben.
A Szabad Demokratáknak a Központi régióban, illetve Észak-Dunántúlon sikerült megszerezni
az ott leadott szavazatok 25 % -át. A Független Kisgazdapárt els ősorban a Dél-Alföldön szerzett
jelentő s szavazótábort magának. A Kereszténydemokrata Párt a legtöbb szavazatot (11%) Észak-
Magyarországon szerezte, Észak- és Dél-Alföldön azonban a választóknak csak 3,2-3,3 % -a
támogatta őket. Az MSZP valamennyi régióban a szavazatok 8,4-12,5 % -át mondhatja ma-
gáénak.
A területi pártlistákra adott szavazatok és a listák helyezései nem mutatják világosan a pártok
szavazótáborának nagyságát az egyes régiókban. A hat párt - az MDF, az SZDSZ, a FKgP,
a FIDESZ, az MSZP és az SZDP - külön-külön az összes szavazatának köiel egyharmadát
a Központi régióban szerezte meg. Az MDF, a jelent ős arányú Dél-alföldi győzelem ellenére,
a Központi régió után a legtöbb szavazatát Észak-Dunántúlon kapta. Az SZDSZ és a FIDESZ
szavazatainak mintegy 57 % -a a Központi és az Észak-dunántúli régióból származik. A Keresz-
ténydemokraták szavazatainak 70%-a a Központi, az Észak-dunántúli és az Észak-magyar-
országi régióból került ki. A Kisgazdapárt szavazótábora egy kivételével egyenletesen oszlik
meg az ország hat régiója között, Észak-Magyarországon viszont a pártnak a többi régióban
megszerzett szavazatoknak a felével kellett beérnie.
A választási eredmények alaposabb megismeréséhez további részleteket szolgáltat a területi
választókörzetekben, azaz a megyékben és a fővárosban, a pártokra adott szavazatok vizsgálata
(3-6. térkép). Az MDF a 20 területi választókörzetb ől 14-ben megelőzte az SZDSZ-t. Különö-
sen kiugró a Csongrád-megyei 38,7 % -os eredmény. A Szabaddemokraták Észak-Dunántúl
négy megyéjén kívül Baranyában kerültek az els ő helyre. Az Észak-dunántúli SZDSZ gy őze-
lem ellenére Veszprém megyében az MDF mintegy 10%-kal megel őzte a Szabaddemokratá-
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
114 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
kat. Az országban egyedül Somogy- megye „lóg ki" az SZDSZ—MDF sorból a Kisgazdapárt
első és az MSZP második helyével, mely a kisgazda tradíciókra, illetve Honi Gyula jelöltségére
vezethető vissza.
MDF
SZDSZ
FKgP
3. TÉRKÉP
A pártlistákra adott szavazatok alapján első-negyedik helyezést elért pártok
az ország megyéiben
(Parties at the first four places according to votes on party
lists by counties)
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 115
MDF
SZDSZ
:§0§ FKgP
% MSZP
4. TÉRKÉP
A pártlistákra adott szavazatok alapján első-negyedik helyezést elért pártok
az ország megyéiben
(Parties at the first four places according to votes on party
lists by counties)
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
116 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
MOE _
• 4Ie •••••1111111110~111H
Wk.:SE!DAI, elL WOMili•WCW
Mffiffila. < WIFeWl M 2K M M FRIIM~
. Inr......- MMMMM
,....:
IIIMIM•
• /• s •1711 -Mem mmmmmmm mm,
M•»M -.11i4
"
i.
emiuslareelemineusffielr-
med M
11ae9ezaainew•
de•••••••1111111111HINU1 3 '"
'MM 1•111~ • :8_ tilk
1/41•12•••••rier
miummal>"
soorrEehnerr
401•1•11111•11111h
s
•• MMMM •••111 IIII•qr
1:0•5/NUNIM•
annomew
MSZP
SZDSZ FIDESZ
FKgP KRDN
6 TÉRKÉP
A pártlistákra adott szavazatok alapján első-negyedik helyezést elért pártok
az ország megyéiben
(Parties at the first four places according to votes on party lists by counties)
A két nagy párt els ő és második helyért vívott küzdelme — amelybe ténylegesen csak a Kis-
gazdapárt tudott beleszólni az említett somogyi els ő, és további három megyében a második
hellyel — az ország jelent ős részén szoros eredményt hozott. Hat megyében és Budapesten
2 % -nál kisebb volt a különbség a két párt között az adott választókörzetben megszerezhet ő sza-
vazatokból. A két párt közötti szavazatkülönbség kétharmada négy megyéb ől származik (Bor-
sod, Csongrád, Szabolcs, Veszprém). Az MDF ezekben a megyékben több mint 7 % -al el őzte
meg az SZDSZ-t, kilenc megyében pedig az elérhet ő szavazatok 2-7 % -a között alakult a kü-
lönbség hol az MDF, hol pedig az SZDSZ javára.
A Szabaddemokraták 11 területi választókerületben szerezték meg a második helyet az MDF
mögött, három megyében azonban a Független Kisgazdapártnak sikerült megel őznie az
SZDSZ-t (Bács, Békés, Csongrád).
A Kisgazdapárt 8 megyében a harmadik, ötben pedig a negyedik helyre került. A Keresztény-
demokrata Pártnak is sikerült 5 kisebb megyében harmadik helyezést elérnie a szavazatok
11-15 % -ának megszerzésével. Ezekb ől a megyékből azonban a kereszténydemokraták el őkelő
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
118 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991 .2-3
helyezésük ellenére összes szavazataiknak még egyharmadát sem szerezték meg. Az MSZP
listái 10 megyében a negyedik helyre kerültek, egyszer sikerült második és kétszer harmadik
helyezést elérni.
A Parlamenten kívüli pártok közül a volt állampárt, az MSZMP két megyében (Heves és
Nógrád) kapott 6,1, ill. 10,1% -ot, másutt 6, ill. 5 % alatt maradt a pártra adott szavazatok aránya.
Érdekes képet mutat a tíz párt helyezéseinek alakulása az egyes településcsoportokban
(2. ábra). Összességében, a legkisebb települések (1. csoport) kivételével, az MDF megszerez-
te az első séget az ország valamennyi településcsoportjában. Az FKgP a kistelepüléseken
(1. csoport) az első helyre került, a 2-3. csoportban megszerezte a második helyet, a 4-7.
csoportban a harmadik, a 8-9. csoportban az ötödik, Budapesten pedig a 6. helyre került.
Az SZDSZ az els ő három csoportban a harmadik, a többi csoportban viszont mindenütt máso-
dik. Az MSZP-nek a kisebb településektől a nagyobbak felé emelkedik a helyezése, tehát az
első három csoportban még az ötödik, a 4-7. csoportban el őrelép a negyedik helyre, a 8-10.
csoportban pedig felkerül a harmadikra. A FIDESZ-nél hasonló a tendencia, csak a FIDESZ
az 1-2. csoportban a 7. helyr ől indul és a 4. helyre kerül a városokban.
Tel .puléscsop 1 L 1 4 5 6 7 ö 9 10
.."104, r fippew.,•,,
.i D , .....:S:551;: 1 ..N:-.»:WloWt:ffr.». . -.1.0 ,P::,.:::~:::::•:s L'o:_.
. ':4 :i4;4147-04",010:10 10.043"40"s710.4› s
:
MDF u nen 114.z.,kx
.9.
2 : -:«-.x; ., .,_.02,
:•::02.,:;$
,»..:::‚,5!"......%•(,..$»»:•.%»-1:04:s••:4<, •- *:,Po.'z•*"•:
* :-
.iir "- 174::::11;iá:Aligradi:i1:;1A
''''
0.000. 0 0. 0 .0 0 o. ,
. MIIIIIIMIIII•W•11
..oo0.0 0 0.0 ó:ó%
o o oo o 0 0,0ommee NEMNIIMIII •ffig/A::::rnall
-2DSZ el"Ir lai ea lTed= ''' nrIMEIIINIMIIIrWINMI
s'
010! MMM 11• MMIII•W o o o a 0
118.".....
;.1 :: ...... EINIRINM111 O. 0 - 0° °
: 3j .~. ,,,%°0°:o 00 0 000 00 0
1SZP imilimmilie „„.„.,„„„,,,,.....,-:::: ......ffl
,„,7„, , , ,;, :::...,.....,„„
. 0 O :cfo0 o0 . 0:0000 00
IDES „„, 7,,„,, ,,,,
,,,/,,,,, - „„
,
'7', ,7 7
, ” 11
/ , ' 77
,
„,,,,;,•: ,,„,,,,,,,,,‘
, ,,,
.> ° • s II I
Helyezések
3. FT11111 5.
2. 4. I 16
7
Településcsoportok: 1213 4 5 I 6 1 7 8 9 1 10
-4401- -160 0001-800d16000I40004 8000C 60000i BP
2. ÁBRA
A pártok helyezései településcsoportonként
(Results of parti es by settlement groups)
Az előbbi felsorolás után érdemes összehasonlítani a Kereszténydemokraták és a FKgP, vala-
mint a FIDESZ és az MSZP szavazatainak alakulását a településhierarchiában. Az els ő három
csoportban a kereszténydemokraták megel őzik a FIDESZ-t és az MSZP-t, és csak a negyedik
csoporttól (2-5000 lakosú falvak) maradnak le az említett pártoktól. Az FKgP ugyanakkor
csak az 50 ezer lakosnál nagyobb városokban kerül a FIDESZ és az MSZP mögé, vagyis az
első 7 településcsoportban megel őzi a másik két középpártot.
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 119
Egy kis játék a számokkal
Ha a területi listát állító 19 párt eredményeit elméletileg három csoportra, vagyis a koalícióra,
(MDF, KDNP, FKgP), az ellenzékre (SZDSZ, FIDESZ, MSZP), illetve a parlamenten kívüli
pártokra (a további 13) összesítjük, akkor az eddigi kép némiképp módosul. Tudjuk, hogy e
hármas csoportosítás messze álla valóságtól, a koalíciót leszámítva nem lehet egy táborba hozni
a parlamenti ellenzék három pártját, és a parlamenten kívüli pártokat sem lehet egy skatulyába
tenni. Az „elméleti" számok mégis továbbgondolásra érdemesek.
A koalíció a fenti csoportosítás szerint továbbra is gy őztes négy régióban, az ellenzék azon-
ban az Észak-Dunántúl mellett többségbe kerül a rendkívül fontos Központi régióban (7 táblá-
zat). A Parlamenten kívüli pártoknak a hat régióból ötben a szavazatok 15-21%-át sikerült
megszerezni, a Központi régióban azonban teljesítményük csak a szavazatok 10 % -ának elérésé-
re volt elegendő. A koalíció Dél-alföldi, illetve az ellenzék Központi régióban elért gy őzelmén
kívül a két elméleti csoport vetélkedésében a különbség a többi régióban 0,6-5,0 % között ala-
kult (3. ábra). E kis különbségből arra is lehet következtetni, hogy a távolmaradók aktivizálódá-
sával, illetve a parlamenten kívüli pártok szavazótáborának „átállásával" az újabb er őpróbákon
az erőviszonyok könnyen megváltozhatnak.
7. TÁBLÁZAT
A listát állító pártok területi eredményeinek hármas csoportosítása települések szerint
(szavazat, sor%)
(Triple grouping of the regional results of parties with lists by settlements)
Égió Ellenzék Kimaradt Koalíció Sor összesen
Bp. + Pest 716764 144090 614251 1 475 105
48.6 9.8 41.6 100%
Dél-Alföld 206240 117608 320778 644 626
32.0 18.2 49.8 100%
Dél-Dunántúl 251137 119239 270669 641 045
39.2 18.6 42.2 100%
Észak-Alföld 227641 131728 255767 615 136
37.0 21.4 41.6 100%
Észak-Dunántúl 393009 145527 386032 924 568
42.5 15.7 41.8 100%
Észak-Magyarország 230040 119484 259767 609291
37.8 19.6 42.6 100%
Összesen 2.024831 777676 2.107264 4 909 771
41.2 15.8 42.9 100.0
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
120 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
000.0.0
0000.000.0000000.0.0.0000 0
8P+ Pest o 0O0000 :00. 4
,8ig:::0.00% °
. 9,8% '41 6 1475 105 szavazat
O 0000060000 „
Dél-Alt. 0 ° 00 ° 32,0% 0:00
0 00 182% 7'' 8 % ,49, 644 626 szava at
n ° 0° onoo 00 0 °0,
00000,30 0 000000
0 0 0
,.--,,, "
,
Dél- Dun. 0 0 0 00 39 2°/0 0.0:0 18,610" " '42 2 /0' 641 045 szavazat
0 0 0 0 00'% 0 0
00 000 2 00 ° 0' 0 0 0
É- Alt 21,4% •
• 41,6% 615136 szavazat
;..:0:37,9%°05° - ,„
%%00.0.0...y .:05,50 0 ,.,
0.
É- Dun . :0%55%42,5 /0..5:0 0% o. 15,7 „ ,
0 , , „ „ 524 568 szavazat
_0 00.0o o c:Pc.
É- Magyo
;:a:M.:5°0°
19,6% /.26 °/‘0 -, % , 609 291 szavazat / ///
ellenzék kimaradt koalíció
3. ÁBRA
A listát állító pártok területi eredményeinek hármas csoportosítása régiók szerint
(Triple grouping of the regional results of parties with lists by region)
Véleményünk méginkább igazolódni látszik, ha a hármas tagolást a településcsoportoknál
is elvégezzük (a táblázat). Ennek alapján a koalíció mintegy negyedmilliós szavazattöbblettel
rendelkezik a falvakban, az ellenzék viszont a városokban élvez mintegy 170 000 szavazatos
előnyt (4. ábra). Bizonyos értelemben ez az eltérés el őre jelezte a helyhatósági választások ered-
ményét. A koalíció és az ellenzék közötti, ezen viszonylag kiegyenlítettnek t űnő helyzetből
a pártoskodás elő rehaladott, de még korántsem kifejlett szakaszából, a választásról távolmara-
dók arányából, továbbá a magyar társadalom és gazdaság jelenlegi állapotából arra is következ-
tethetünk, hogy a tavasszal kialakult politikai er őviszonyok többszöri módosulása várható.
50%
0 0 0 0 0 0 0 0 /
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
:; ; //////
: / ;/
// / 7//://
0
Falu 0 00 0 . 33,5% 0 0 0: 19 4% /47.0 % / 1857362 ezakzzat
//,/,, /77//
0 00 . 0 0 0 0 0 0 0 0° . ° 0 ° 0 0.
/ /
'0 0 0 0 0 ° 0° 00'0° 0 i / / / / // /
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
/ /7 / /7 / 7 / , /,'/,'/ / 7 /
O 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 , // / / // 7/ ', / / / / / /
000
Vóros 0v:0 0 :04 5, 9 % .000.0.0.....: 136% 3 052 404 szavam,
// :// / 7
7, 40, 4 % / / /
0 0.. 0 0 ....0 . 0 00. ... 0 . 0. 0 . 0 . 0 . // / // / / 777/ 7
0 000. o. .0 ,, 00000. / / / 7 / / / ,
1
5,9%
0 0 0 0 0
000 0 0
,,,O nO n O n 0
Ellenzék kimaradt koalíció"
4. ÁBRA
A listát állító pártok területi eredményeinek hármas csoportosítása falvak és városok szerint
(Triple grouping of the regional results of parties with lists by villages and cities)
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 121
8. TÁBLA
A listát állító pártok területi eredményeinek hármas csoportosítása települések szerint
(szavazat, sor%)
(Triple grouping of the regional results of parties with lists by settlements)
Típus Ellenzék Kimaradt Koalíció Sor összesen
-440 49057 34711 85661 169 429
29.0 20.5 50.6 100%
-850 92020 57341 134169 283 530
32.5 20.2 47.3 100%
-1600 130641 76955 189486 397 082
32.9 19.4 47.7 100%
-4000 218679 120358 292391 631 428
34.6 19.1 46.3 100%
-8000 133005 71311 171582 375 898
35.4 19.0 45.6 100%
-16000 227002 88444 218446 533 892
42.5 16.6 40.9 100%
-40000 219110 88730 226678 534 518
41.0 16.6 42.4 100%
-80000 216475 74362 178513 469 350
46.1 15.8 38.0 100%
-160000 199873 68178 200596 468 647
42.6 14.5 42.8 100%
Budapest 538969 97286 409742 1 045 997
51.5 9.3 39.2 100%
Oszlop 2.024831 777676 2.107264 4 909 771
összesen 41.2 15.8 42.9 100.0
Akik ringbe mentek a rendszerváltásért
Bár figyelmünket eddig els ősorban a pártlisták eredményeire fordítottuk, teljesebb képet ka-
punk a választásról, ha megismerkedünk a főszereplőkkel, a képviselőjelöltekkel is, továbbá
áttekintjük az els ő és a második egyéni forduló eredményeit. Egy egyéni választókörzet kb.
60-70 ezer lakost, illetve 40-50 ezer szavazópolgárt jelentett. A területi választókörzeteket
(a 19 megyét) a népességszámtól függ ően 5-14, Budapestet pedig 32 egyéni választókörzetre
osztották be.
Az egyéni választókörzetekben többnyire 6-8 jelölt küzdött a szavazatokért, de el őfordult
a 10-12 versenytárs is egy körzetben. A magas jelöltszámból mára választás el őtt következtetni
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
122 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
lehetett arra, hogy az egyéni választókörzetekben döntés várhatóan csak a második fordulóban
születik. Az eredmények igazolták e feltételezést, mert csak 5 körzetb ől került ki abszolut több-
ség az első próbálkozásra. Ebből 3 MDF és 2 független jelölt szerzett mandátumot a szavazatok
50-65 % -val. Továbbá, 5 egyéni választókörzetben meg kellett ismételni a szavazást a választók
50% alatti részvétele miatt.
Az 1623 egyéni jelöltből 199 fő (12,3 %) indult függetlenként, 173 f ő (10,7%) pedig a nem
elemzett kis pártok támogatását élvezte. Az 1251 jelölt (77 %) a korábbiakban bemutatott párto-
kat képviselte. A 10 pártból az MDF, az SZDSZ és az MSZP a körzetek több, mint 95 %-ában,
a FKgP 93 % , a FIDESZ 49%, a KDNP pedig 60 % -ában állított jelöltet. A másik négy párt
közül az Agrárszövetség 51%, a HVK 68%, az MSZMP 54 % , az MSZDP pedig a körzetek
43 % -ában jelölt meg egyéni jelöltet.
Az eredmények csoportosítása meger ősíti azt a korábbi következtetést, hogy 1990. tavaszán
a választók körében az egyéni jelöltekre adott szavazatok révén is a rendszerváltást igér ő ellen-
zéki pártok támogatása volt a fő szempont. Ennek bizonyítására elegend ő a legkevesebb szava-
zatot elért jelöltek, illetve pártjaik felsorolása (9. tábla). A független jelöltek 90%-a nem tudta
megszerezni körzetében a szavazatok 10 % -át. Az Agrárszövetség jelöltjeinek 83%-a, a HVK
jelöltjeinek 92 % -a, az MSZMP jelöltjeinek 98%-a, a Szociáldemokrata jelölteknek 99 % -a
10% alatti szavazatot kapott. A pártlistás elemzésb ől kimaradt kis pártok jelöltjeinek 96%-a
szintén csak 10% alatti eredményt mondhatott magáénak.
9. TÁBLA
Az egyéni jelöltek megoszlása pártonként a választókörzetek szavazatainak %-ában
(Distribution ofindividual candidates by parties in the proportion of the votes of constituencies)
Az egyéni jelöltek száma a választókörzetekben megszerzett szavazatok %-ában
Pártok
—5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35-40 40-45 45-50 50— Össz.
AGRSZ 31 44 13 2 1 91
FIDESZ 5 39 32 4 2 3 1 86
FKgP 9 63 41 33 12 4 1 163
HVKO 86 24 4 4 1 119
KERDN 8 61 20 13 3 105
MDF 4 21 37 39 45 15 6 3 1 3 174
MSZMP 57 36 2 95
MSZP 6 78 71 15 1 2 173
SZDSZ 6 28 39 42 24 19 9 1 1 169
SZOCD 42 33 1 76
Egyéb 127 40 5 1 173
Független 111 68 11 2 1 1 1 1 1 2 199
Össz.: 482 494 249 150 101 78 39 16 4 3 5 1623
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2 3
- A rendszerváltás választása 123
Az első forduló egyéni jelöltjeinek mintegy 30%-a a körzetében 5% alatti, a másik 30%
pedig 5-10% közötti szavazatot kapott. A jelöltek további 15 % -ának még sikerült ugyan
10-15 % közötti szavazatot szerezni, ezzel az eredménnyel azonban közülük már csak minden
harmadik jelölt kapott lehet őséget e csoportból, hogy a második fordulóban is megküzdhessen
a választók bizalmáért. Tehát a 10-15 % közötti szavazattal rendelkez ők körében még felcsillan
némi remény a mandátumszerzésre. Különösen négy párt jelöltjeinek szavazataránya érdemes
említésre (FIDESZ 37 % -a, a FKgP 25%-a, az MSZP 41%-a és a KDNP 19 % -a), a második
forduló azonban szertefoszlatja a továbbra is bizakodók álmait.
A választók többségének bizalmát két párt, az MDF és az SZDSZ jelöltjei élvezték. Jól mu-
tatja ezt az a tény, hogy a 20% fölötti eredményt elér ő 246 jelöltből 208 a két nagy párthoz
tartozott. Ebből 112 MDF, 96 pedig SZDSZ jelölt volt. Támogatottságukat jelzi, hogy az MDF
jelölteknék 84%-a, az SZDSZ jelölteknek pedig 80%-a az egyéni választókörzetekben megha-
ladta a második fordulóban való részvételre jogosító 15%-os szavazati határt. Az els ő forduló
eredménye, az a tény, hogy az MDF jelöltek 64%-a, illetve az SZDSZ jelöltek 57%-a körzeté-
ben megszerezte a szavazatok több mint 20%-át, valószín űsítette ugyan a második forduló el őtti
éles rivalizálást az els őségért a két párt jelöltjei között, ebb ől azonban korántsem lehetett követ-
keztetni a végeredményre, az MDF nagyarányú gy őzelmére.
A 176 egyéni választókörzet listás és egyéni eredményeinek összehasonlításából pontosabb
képet kaphatunk a pártlisták és a pártok egyéni jelöltjei között érvényesül ő kölcsönhatásról.
Bonyolultabb statisztikai számítások nélkül is megállapítható, hogy a területi listát indító pártok
és a pártokat képviselő egyéni jelöltek között szoros összefüggés fedezhet ő fel. A listákra és
az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján négyféle kölcsönhatást lehetett megállapítani.
1.A jelölt személye és pártja nagy tekintélynek örvend az adott körzetben és a jelölt népszer ű-
sége legalább 50-100%-kal több szavazatot eredményez a párt listájára, illetve a jelöltnek a
szóban forgó egyéni körzetben.
2. A jelölt személye nagy tekintélynek örvend és szavazatai jelent ősen meghaladják a párt
más jelöltjeinek szavazatait a többi egyéni választókörzetben. A kiemelt bizalom azonban a
jelölt személyének és nem a pártnak szól. (A választók egy része ebben az esetben nem a jelölt
pártjára szavaz.)
3. A pártnak nagyobb a tekintélye a választók körében, mint a párt egyéni jelöltjének, így
a pártlista több szavazatot kap. (A választók más pártok jelöltjét támogatják.)
4. A pártlista és az egyéni jelölt megközelít őleg hasonló arányban kap szavazatot az adott
választókörzet egyéni és listás átlaga szerint.
Számításaink szerint a képvisel őknek mintegy 5,5-6%-a sorolható az egyes kategóriához,
a kettesbe pedig a jelöltek 3,5-4,0%-a. A harmadik kategóriába tartozó esetek száma nem
haladja meg az 1%-ot. Összességében tehát a jelölteknek csak mintegy 10%-a tudott igazán
kitűnni az indulók tömegéből, a 90% a választópolgárok pártválasztása szerint kapott szavaza-
tot. Az egyéni körzetek döntő többségében a különböző jelöltek közötti néhány ezres szavazat-
különbség többnyire az MDF-es vagy SZDSZ-es „mez'Inek szólt, és kevésbé a jelölt személyes
kvalitásainak.
Az első csoport illusztrálására bemutatunk néhány megyei példát. Baranyában például
dr.Wekler Ferenc az 5-ös egyéni választókörzetben 3-4-szer annyi szavazatot kapott, mint a
6-os és 7-es egyéni körzetben induló másik két agrárszövetségi—faluszövetségi közös jelölt.
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
124 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991 s 2 3
-
Továbbá, az 5-ös egyéni körzetben az Agrárszövetség listájára 3-szor annyi szavazat érkezett,
mint a másik két körzetben. Közel hasonló arányokat állapíthatunk meg Nagy Ferenc József
kisgazdapárti jelöltnél a 6-os körzetben. Ugyanígy példaként hozhatjuk a három szegedi MDF-
es jelöltet is, akik.a pártnak 48-51%-os szavazatarányt, egyénenként pedig 41-65 % közötti
eredményt produkáltak, jelent ő s hatást gyakorolva ezzel Csongrád-megye választási eredmé-
nyére is. Hajdú-Biharban Sz ű rös Mátyás a személyére adott abszolút szavazattöbbség mellett
az MSZP listára is jelent ős többletszavazatot hozott.
Az első és a második forduló értékelésekor a helyezésen vagy mandátumon túl az els ő és
második helyezett közötti szavazatkülönbséget, a megszerzett el őny nagyságát is érdemes vizs-
gálni.. Az első és a második helyezett közötti szavazatkülönbségre négy kategóriát hoztunk létre.
Az elsőben a különbség a győztes és a második helyezett szavazatai között nem haladta meg
az adott választókörzetben a választáson résztvev ők számának 2 %-át. A másodikban a szavazat-
különbség 2-5 % , a harmadikban 5-10%, a negyedikben pedig 10% felett alakult.
A választás első fordulójában egyenletesnek mondható a gy őztesek megoszlása az el őbbi
négy kategória szerint. Az els őbe került a győztesek 20,5 % -a, a másodikba 26,9 %, a harmadik-
ba 24 % , a negyedikbe pedig 28,7 % . A két nagy párt eredményéb ől talán az méltó említésre,
hogy az MDF-győztesek közel egyharmada az els ő fordulóban a rendkívül szoros eredményt
jelző első csoportba került.
A második fordulóban jelentő sen módosultak az előbbi arányok. Az első kategóriába a győz-
teseknek csak 13,4%-a, a másodikba pedig 16,4%-a került. A harmadik kategória 26,4 % -kal
majdnem megegyezik az első forduló eredményével, a negyedik kategóriában viszont az els ő
helyezések aránya 45,6%-ra emelkedik. Pártokra vetítve ez azt mutatja, hogy az MDF-jelöltek
nemcsak első helyezéseik számát növelték, hanem a második fordulóban a jelöltjeik több mint
fele (51,4%-a) 10% fölötti szavazatkülönbséggel lett els ő.
A Tisztelt Ház 176 egyéni képvisel ői helyéért 1514 férfi és 109 n ő versengett. E jelöltek egy
kis részének parlamentbe kerülését a pártok bebiztosították a területi illetve az országos listák
első helyein történő indítással is. A nagy többség azonban csak pártja tekintélyében illetve saját
népszerű ségében bízhatott, hiszen a pártlisták els ő helyeit legtöbbször a központi politikusok
foglalták el. A többi 210 mandátum sorsát a listák döntötték el, ahol a személyes szereplés
— ha a jelölt egyéni körzetben nem indult — sokkal mérsékeltebb, a pártok egy részénél szinte
névleges volt. Nem véletlen, hogy Bihari Mihály más közelítésben „ellenállók"--ra és „kitar-
tók"-ra osztotta a jelenlegi képvisel őket a Hitelben, ellenállóknak min ősítvén azokat, akiket
az elmúlt 40 évben — az állampárton kívül vagy belül — tevékenységükben korlátoztak. A
kitartókhoz pedig azok kerültek, akik az elmúlt három évben mindig ott voltak a megfelel ő
pártgyűléseken és „szinte mint a csúszdán, úgy csúsztak be a pártok listáin a parlamentbe".
Elemzésünk szempontjából érdemes némi figyelmet fordítani nemcsak a képvisel őkre, ha-
nem a megerőltető politikai szereplést is vállaló 1623 egyéni jelölt életkori jellemz őire. Korosz-
tályos bontásban a jelöltek 34,8 % -a a 40 év alatti, 38,4% 40-50 év közé esik, 18,8 % az 50-60
évesekhez tartozik és végül 60 év feletti a jelöltek 8,5 % -a. A választók illetve a pártok már
a jelöltek kiválasztásánál a fiatal és a közép korosztálynak adtak bizalmat, de nem lebecsülend ő
az idősebb korosztály részaránya sem. A jelöltek életkora szerinti megoszlásból 3 párt érdemel
külön említést. A FIDESZ — mint generációs párt — jelöltjeinek közel kétharmada 20 és 30
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2-3 A rendszerváltás választása 125
év közötti. A FKgP jelöltjeinek közel egyharmada, a KDNP jelölteknek pedig egynegyede 60
év fölötti. A 154 fő 60 év fölötti jelöltből 80-at a két utóbbi párt indított.
A pártok közül az MDF, az SZDSZ, az SZDP és az Agrárszövetség jelöltjeinek 70-75 % -a
a 30-50 évesek közül került ki. Az MSZP jelöltjeinek több mint 80 % -a tartozott ehhez a kor-
csoporthoz, ugyanakkor az MSZMP jelöltek 60%-a szintén e korosztályhoz tartozott. A Kis-
gazdapárt jelöltjeinek részaránya e korosztályokból 40 % körül alakult. A függetlenek többsége
szintén e két korosztályból érzett indíttatást a választásokon történ ő megmérettetésre. A 176
egyéni mandátumot szerzett jelölt 73 % -a szintén e két korosztályt képviseli. A „hanyas vagy"
kérdésre tehát a jelöltek nagy többsége már csak az 50-60-as évek közös generációs emlékeit
tudná felsorolni egy új rádióm űsorban.
A tavasszal megválasztott Schmidt Péter szavaival „a társadalomban lév ő érdek- és vélemény-
különbségeket a pártok által képviselt politikai különbségekre építi fel." E különbségek területi
aspektusairól készített pillanatfelvételünk az els ő abban a „politikai fényképalbumban", ame-
lyen keresztül a kés őbbiek során nyomon követhetjük az „els ő felvétel" átrendeződését. Töb-
bek között, a szeptember 30-i önkormányzati választásokon a helyi hatalom új képvisel őinek
megválasztásával — bár a részvételi arány a vártnál alacsonyabb volt — a politikai er őviszonyok
kiegyensúlyozottabbá váltak, az ellenzék helyi szinten jelent ősen előretört. A településeken
sokszínű helyi koaliciós megoldásokra került sora választási kampány során, és a várakozások-
kal ellentétben a korábbi — legtöbbször függetlenként induló — tanácselnököknek is nagyon
sok településen bizalmat szavaztak a helybeliek. Az ország választási térképe az önkormányzati
eredményekkel színesebbé vált ugyan, az állampolgárok többsége azonban még nem érzi a saját
életkörülményein keresztül a változások hatását. A választások és a pártok elemz őinek talán
akkor lesz igazi sikerélményük, ha a sokszín ű politikai, területi tagoltságról szóló írásokban
ennek jótékony gazdasági, társadalmi hatását is lehet már elemezni.
Jegyzetek
1 A 18 év alatti népesség száma és aránya természetesen településenként változik, ilymódon a települések egy része
a lélekszám szerinti, illetve a választójoggal rendelkez ő állampolgárok száma szerinti csoportosítás alapján külön
kategóriába kerül — különösen a falvaknál, de e kis eltérés elemzésünk szempontjából lényegtelen.
Régiók alatt a megyehatárok szerinti KSH által is használt 6 jelent ős tájegységet értjük.
3 Szoboszlai Gy.: Választási rendszer és politikai tagoltság, kézirat.
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
126 Dombi Péter — Kovács Dezs ő TÉT 1991.2-3
CHOICE OF THE TRANSFORMATION INTO A NEW
REGIME
PÉTER DOMBI — DEZSŐ KOVÁCS
Political distribution created by the 1990 parliamentary elections can be visualized in spatial
and settlement dimensions as well. For the first sight, our short description on the spatial
aspects of differences is a hind of immaginative political photo album, which facilitates us to
follow up the changes on the first shot. The election results showed the support of parties, the
different interests and preferencies of voters in the different regions of Hungary.
The 1990 elections, the system endeavouring proportionate representation, primarily aimed
at creating stabile, multi-party parliamentary democracy. The rules of elections were estab-
lished by the political élite who created the framework for the transformation, while the delinea-
tion of individual constituencies was preceded by party-policy coordinations at county level.
Besides others, the election rules of political transition, and the political spheres created for
voters will very likely change by the next elections taking the new conditions of power into
account.
Participation of voters at the elections shows great regional differences. Participation was
higher than average in the Western part of Hungary, where population density is higher, and
also in the central region. However, participation was lower than average in the Eastern part.
At the same time, this difference did not appear within the seftlement network among the settle-
ments, as proportion of people living in settlements with different size was nearly the same
at the elections.
In harmony with its original purpose, the election system filtered the parties, and only six
of them got into the parliament. However, the support of the six parliamentary parties differs
by regions, counties and seftlement groups. Social, economic, national, etc. differences of the
counties are reflected in the distribution of votes given to different parties.
At the 1990 elections, in spite of their similarities in ideology and program, the parties moder-
ately intended to establish coalition. In the background of it, one could reveal the intention
that the parties wanted get a clear picture about the number of their voters, which will then
give them a legitimate background. Theoretical coalitions created from the election results of
parliamentary parties give a somewhat more overall view of the voting behaviour of the inhabi-
tants of certain regions. Results on the governing and oppositional coalition show, that:
1. There are significant regional differences in southern Great Plain in favour of the governing
coalition, and in the central region in favour of the opposition;
2. In the seftlement network, at settlements with less than 10,000 inhabitants (in villages),
the parties of governing coalition, while at settlements with more than 10,000 inhabitants (in
cities) the parties of opposition gained more votes;
3. In the different regions, 15-21% of votes is distributed among the 13 parties which did
not get into the parliament (with the exception of central region). It depends on the future politi-
Dombi Péter - Kovács Dezső : A rendszerváltás választása
(Choice of the transformation into a new regime)
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 105-127. p.
TÉT 1991.2 --3 A rendszerváltás választása 127
cal changes, whether these small parties can survive or not. The importance of central region,
and the fierce fight among the parliamentary parties is indicated by the fact that the small parties
could gain only 9.8 % of all the votes in the central region.
Our paper investigated the spatial appearence of the political distribution of Hungarian
parliamentary elections from the point of view of votes on parties. In spite of fears and forecasts
preceding the elections, the Hungarian voters could chose among the parties, and primarily
voted on the party chosen. Their votes on individual nominees were also basically motivated
by the choice of party. However, drawing the detailed political map of elections, and determin-
ing regional differences and similarities requires further comparative analysis of the distribu-
tion of votes in different constituencies and of mandates.
Translated by J. Mészáros