Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
Tér és Társadalom 3. 1991.2-3: 39-53
CSEHORSZÁGI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990)
JIRÍ BLAkEK ÉS TOMÁS KOSTELECKY
Bevezetés
A választási földrajz a politikai földrajz egyik ága. A The Dictionary of Human Geography
„a választások szervezése, lebonyolítása és eredményei földrajzi aspektusainak tanulmányozá-
sában határozza meg a választási földrajz céljait. A cseh földrajztudományban az ilyen típusú
kutatásoknak gyakorlatilag semmiféle hagyományuk nincs. Igaz ugyan, hogy mára múlt század
közepe óta készültek választási térképek, amelyek vagy csak a választókerületek határait ábrá-
zolták, vagy közvetlenül ezeknek a kerületeknek a választási eredményeit (Roubík). Ez után
a bevezető kartográfiai feldolgozás utána szerz ők azonban nem készítettek a megállapított terü-
leti variabilitás okait feltáró mélyebb elemzéseket, és további összefüggések és feltételek után
sem kutattak. Az 1948-as események és a demokratikus választások ezt követ ő tulajdonképpeni
eltörlése után természetesen az összes ilyen irányú kutatás értelmét vesztette.
Más volta helyzet a demokratikus választások nagy hagyományával rendelkez ő országokban.
Az első tanulmányokat a választási földrajz tárgyköréb ől már századunk elején megírták, és
ezek a francia geográfiai iskola fejl ődésével függtek össze. A hatvanas években a kvantitatív
módszerek és a számítástechnika térhódításával a földrajztudományban kifejezetten megn őtt
az analitikus irányultságú tanulmányok elkészítésének a lehet ősége, azonban a legtöbb munka
ebből a tárgykörből a hetvenes és nyolcvanas évekb ől származik. Azokat a témákat, amelyekkel
a választási földrajz világszerte foglalkozik, jelent ős mértékben befolyásolja az a tény, hogy
két, lényegét tekintve eltér ő választási rendszer létezik — a többségi és az arányos képviselet ű
rendszer. E választási rendszerek mindegyike egészében véve meghatározott típusú adatokhoz
vezet, és bizonyos mértékig előre meghatározza azokat a problématípusokat, amelyekkel a vá-
lasztási földrajz az egyes országokban foglalkozik.
A legelterjedtebb közelítésmód, függetlenül a választási rendszert ől, az egyes politikai pártok
választási eredményei területi megoszlásának a feltérképezése, az eredmények értékelése a kon-
centráció és a variabilitás egyszer ű mértékeinek a segítségével, valamint a kölcsönös összeha-
sonlítás. Ha hosszabb idősorok állnak rendelkezésre, az érdekl ődés rendszerint azon területek
körülhatárolására összpontosul, amelyeken az egyik vagy a másik politikai párt rendszerint
győz, illetve jelentős átlagon felüli eredményeket ér el. Körülhatárolódnak „a politikai stabili-
tás térségei" is, amelyekre az eredmények kis variabilitása jellemz ő az egymást követő választá-
sok sorozatában. Egy másik téma, amit figyelemmel kísérnek, a legnagyobb „választási inga-
dozásokkal" rendelkező területeknek az azonosítása és az ingadozás intenzitásának a mérése.
Ebben az esetben gyakran használják a szóráselemzést, amely olyan nagyságrend felállítását
teszi lehetővé, amelynek keretén belül az ingadozások a legnagyobbak, és fordítva, válaszol
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
40 Jití Blatek és TomásY Kosteleckf? TÉT 1991.2-3
arra a kérdésre, hogy a választási eredmények a település, a régió (választási járás, kerület),
vagy az egész ország szintjén stabilabbak-e.
Egy másik közelítésmód arra törekszik, hogy megmagyarázza a választási eredmények feltárt
területi megoszlását. A legrégibb, ugyanakkor a leggyakoribb kísérletek arra irányulnak, hogy
megmagyarázzák az egyes eltér ő társadalmi összetétel ű lakossággal rendelkező régiók közötti
különbségeket, különösen a fizikai munkát végz ők (munkások, blue collars) és a nem fizikai
munkát végzők (középrétegek, white collars) számarányát tekintve. Az a meggyőződés, mi-
szerint minél több a munkás, annál többen szavaznak „balra", széles körben elterjedt volt, és
ezért az ún. osztálytagozódást (class structure) tartották a területi differenciálódás legf őbb ma-
gyarázó faktorának, és a további lehetséges faktorokat, mint a régió helyzete (exponált vagy
perifériális), az uralkodó vallás, a város és a falu közötti különbségek, a lakosság iskolai vég-
zettsége, életkor, foglalkoztatottság szerinti struktúrája az egyes szektorokban stb. nem tartották
túlságosan fontosnak. Ezt a felfogást a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején kritiká-
nak vetették alá (Rose). Egy sor olyan tanulmány jelent meg, amelyek azt bizonyították, hogy
csökken az „osztályoknak" a politikai magatartásra gyakorolt hatása (Dunheavy, Franklin,
Miller, Berglund, Lindström), és egyre inkább a választási döntések komplex meghatározottsá-
ga került el őtérbe. Jellemző vonássá vált az is, hogy hangsúlyt fektetnek a nem materiális jelleg ű
faktorok hatásának az elemzésére (Ryssevik). A probléma iránti növekv ő érdeklődéssel együtt
jár az ilyen típusú kutatásokban használt módszerek fejl ődése is a politikai pártok választási
eredményei és az egyes magyarázó jellemz ők közötti korrelációs együtthatók kiszámításától
a fő komponensek elemzésén, a faktoranalízisen, és a ldaszter analízisen keresztül egészen a
regresszió-analízisig. Ezen elemzések többségének a közös célja az, hogy kiválassza a nagyszá-
mú lehetséges magyarázó változó közül a legjelent ősebbeket, és megállapítsa, hogy milyen
mértékben befolyásolhatják a választási eredményeket. Ezek a módszerek segítenek megtalálni
a választ arra a kérdésre is, hogy a választási eredmények közötti különbségek milyen mérték-
ben tükrözik a társadalmi, illetve gazdasági struktúrában meglév ő különbségeket, és milyen
mértékben tükrözik a „lokális ideológiai klímában"' fellelhet ő különbségeket. A lehetséges
közelítésmódok harmadik típusát azok a tanulmányok képviselik, amelyek a választásokat befo-
lyásoló ún. geográfiai hatásokra összpontosulnak (Johnston, Taylor). Geográfiai hatásokon
rendszerint azokat a legkülönfélébb hatásokat értik, amelyek valamilyen módon a földrajzi
helyzettel függnek össze. Tipikus példa erre az ún. szomszéd hatás (neighbourhood effect).
Azon a tényen alapul, hogy az embereket a választási döntés során nemcsak a saját nézeteik
és véleményük befolyásolja, hanem azoknak az embereknek a nézetei és véleménye is, akik
a környezetükben élnek. Az uralkodó „ideológiai klíma" azokra az emberekre is hat, akik azt
nézeteikkel nem alakítják, nem is azonosulnak vele. Egy másik jelent ős helyzeti hatás egy bizo-
nyos jelöltre leadott szavazatok arányának gyakori megnövekedése lakóhelyének, illetve m űkö-
dési helyének a környezetében (friends effect). Az ilyen típusú megfigyelések különösen az
amerikai tanulmányokban gyakoriak.
A választási földrajz következ ő lehetséges problémaköre a többségi választási rendszerrel
függ össze, és ezért főleg az USA-ban és Nagy-Britanniában van nagy hagyománya. Az egyman-
dátumos választókerület ű választási rendszerekben a kulcsproblémák egyikét éppen ezeknek
a kerületeknek a kijelölése jelenti. A választókerületeknek, amennyiben ez lehetséges, azonos
számú lakosa kell legyen, hogy a megválasztott képvisel ők megközelítőleg azonos számú
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 41
választót képviseljenek. A városok népességének és az agglomerációknak a gyors növekedése
a hatvanas években az USA-ban a kerületek egyre újabb és újabb kijelölésének a szükségességét
hozta magával. Sok tanulmány foglalkozott ugyanakkor az egyes választókerületekben a válasz-
tóknak a választási eredményekre és az egyes pártok által a képvisel őtestületekben megszerzett
helyek számára gyakorolt egyenlőtlen (angol kifejezéssel malapportionment) hatásával. A vá-
lasztókerületek kijelölésével kapcsolatos szükséges változtatásokkal összefüggésben a geográ-
fusok figyelmet szenteltek az ún. gerrymandering2 problémájának is. Ezzel a kifejezéssel jelö-
lik a választókerületek kijelölésekor az éppen hatalmon lév ő politikusok azon tudatos
manipulációját, mely saját pártja választási el őnyökhöz való jutását eredményezi. A terület egy-
mandátumos választókerületekre osztásakor ellentmondás keletkezhet (és ez kisebb mértékben
rendszerint be is következik) az egy bizonyos pártra leadott szavazatok aránya, és a párt által
az adott képviselő testületben megszerzett helyek között, mivel minden kerületben az a jelölt
győz, akinek szavazattöbbsége van (relatív vagy abszolút), tekintet nélkül arra, hogy a szavaza-
tok 35, 51 vagy 95 % -át kapta meg. A politikai párt számára az a fontos, hogy a kerületek minél
nagyobb számában győzzön, és nem az, hogy minél nagyobb szavazatarányt érjen el az egész
területen. A gerrymandering célja a terület oly módon történ ő felosztása választókerületekre,
hogy egy másik pártnak (további pártoknak) minél kisebb esélye legyen a gy őzelemre az egyes
választókerületekben. Geográfiai tanulmányok egész sora foglalkozott a gerrymanderingnek
a történelemben előforduló eseteivel, s néha arra törekedtek, hogy találjanak valamiféle, a
gerrymanderinget indikáló statisztikai mértéket.
Ha a legújabb munkákra irányítjuk figyelmünket a választási fóldrajz területér ől, néhány kö-
zös vonást fedezünk fel. A kutatások többsége a választási döntésre gyakorolt környezeti hatás'
(enviromental influence) elemzésére irányul. A környezet szó alatta társadalmi környezet érten-
dő , és nem csak a természeti viszonyok — ebben az értelemben kell felfogni az ilyen típusú
elemzésekre leggyakrabban használt kifejezést (ecological analyses) is. Szembetűnő az elto16-
dás a választási döntés okainak komplexebb értelmezése felé, hisz növekszik a földrajzi helyzet
jellemző ire és a nem materiális magyarázó változókra fektetett hangsúly. A tulajdonképpeni
vizsgálathoz első sorban sokváltozós statisztikai módszereket használnak, s ezen belül is els ő-
sorban a regresszióanalízisek különféle típusait. Ezen a területen kifejezetten megnyilvánul e
tanulmányok növekvő interdiszciplinaritása, valamint a fóldrajz, a szociológia és a politológia
gyakori átfedése.
A Cseh Köztársaságban a Szövetségi Gy űlésbe és a Cseh
Nemzeti Tanácsba történt választások eredményeinek elemzése
Ebben a részben bemutatjuk az 1990 júniusában a Cseh Köztársaságban lebonyolított válasz-
tások eredményeinek bevezet ő elemzését a járások szintjén. Fokozatosan feltettünk néhány kér-
dést, amelyekre kvantitatív módszerek felhasználásával próbáltunk meg válaszolni. (Vala-
mennyi kvantitatív elemzésnél a BMDP adatelemz ő rendszert — 1987-es változat hasz-
náltuk.)
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
42 Jiff Bla&k és Tolna Kosteleck9 TÉT 1991 .2-3
A választási eredmények klaszter analízise
A felvetődő első kérdés annak megállapítása, hogy milyen jellegzetesein tér el a leadott szava-
zatok struktúrája Csehországban és Morvaországban.
Az 1. táblázat azt mutatja, hogy hány százalékkal alacsonyabb a morva országrészben meg-
szerzett szavazatok aránya a cseh országrészben megszerzetteknél, els ősorban az ÖDM-MSZT
hatásának köszönhetően, amely Morvaországban a szavazatok jelent ős százalékát szerezte meg.
Az egyetlen politikai párt, amely nagyobb támogatásra talált a morva országrészben, mint a
csehben, a KDU, bár nyilvánvaló, hogy az ÖDM-MSZT bizonyára nem kevés szavazatot „vett
el" tőle is. A választási eredmények megoszlását figyelemmel kísérhetjük az eggyel alacso-
nyabb nagyságrendi szinten is — a járások szintjén. A legjelent ősebb politikai pártokra és moz-
galmakra leadott szavazatok százalékának egyszer ű összehasonlításán kívül a klaszter analízis
alkalmazása mellett döntöttünk, centroid módszerrel, mert tapasztalatunk szerint az ilyen típu-
sú feladatoknak ez felel meg a legjobban, mivel a csoportok képzésekor nem kerül sor a nem
kívánt lánchatásra. Az így elvégzett elemzés eredménye a járások tipológiája a választásokon
kifejezésre jutott politikai nézetek struktúrája alapján. Ez az elemzés is teljesen igazolta, hogy
a morva és a cseh országrész választási eredményei jelent ősen eltérnek egyn-íástól, ezért a továb-
bi elemzések során a köztársaság két részét külön kell feldolgozni. A klaszter analízis eredmé-
nyeit az 1. ábra mutatja.
1. TÁBLÁZAT
A politikai pártok által megszerzett szavazatok százalékos összehasonlítása
a cseh és a morva országrészben
(Comparison of votes obtained by political parties in the Czech and Moravian
regions by percentage)
Politikai Párt Cseh országrész (%) Morva országrész (%) Összesen (%)
Polgári Fórum (PF) 58,7 44,1 53,2
Cseh- és Morvaország Kommunista
Pártja (CSMKP) 13,8 13,0 13,5
Keresztény és Demokratikus
Unió (KDU) 6,9 11,5 8,7
Önigazgatási Demokrácia Mozgalma
Morvaország és Sziléziai Társaság
(ÖDM-MSZT) 0,2 20,4 7,9
Szociáldemokraták (SZD) 4,8 2,3 3,8
Földművesek és Vidék
Szövetsége (FVSZ) 4,5 2,5 3,8
Zöldek Pártja (ZP) 3,5 2,,4 3,1
Csehszlovák Szocialista
Párt (CSSZP) 3,3 1,9 2,8
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 43
50km a 1 2 3 4 5 6 7 A
1. ÁBRA
A járások klaszter analízise a választási eredmények alapján.
(Cluster analyses of districts by the results of elections)
A következő táblázatban minden csoport esetében közöljük a standardizált változók értékeit, amelyek a politikai pártok
relatív sikerességét vagy sikertelenségét fejezik ki egy adott területen a többi járással való összehasonlításban.
A könnyebb tájékozódás céljából minden sorban alá van húzva az azokhoz a pártokhoz tartozó 3 legnagyobb szám,
amelyeknek az eredményei az adott csoportok számára jellemz őnek tekinthetők.
CSSZP PF CSMKP FVSZ ZP DDM-MSZT SZD KDU
1 -1,57 0,17 -1,84 -1,00 -1,08 '0,76 -1,03 0,91
2 0,74 0,92 -1,77 -0,25 -0,67 -0,64 0,07 0,61
3 0,32 0,76 0,10 -0,58 1,57 -0,66 1,24 -1,13
4 -1,40 -0,60 0,09 -0,95 -0,51 1,23 -0,77 -0,18
5 0,13 0,45 -0,13 0,73 0,07 -0,61 0,21 0,02
6 2,62 1,39 -0,95 -1,29 -0,13 -0,65 0,41 -0,81
7 -0,62 -1,77 -0,26 -0,62 -1,24 1,65 -1,32 1,49
8 0,30 0,23 1,86 0,82 0,77 -0,65 0,45 -1,00
A klaszter analízis ellenkez ő értelemben is felhasználható, mégpedig ha arra a kérdésre ke-
ressük a választ, hogy mely politikai pártok és mozgalmak hasonlóak választóik területi meg-
oszlását tekintve. Ezen elemzés eredményét a dendrogram ábrázolja (2. ábra). (Az elemzésből
kizártuk az ÖDM-MSZT-t, mivel nem állított képvisel őjelöltet a Cseh Köztársaság egész te-
rületén.)
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
44 Jin Blaek és Tomád Kosteleck) -i TÉT 1991.2-3
A választási eredmények többtényez ős meghatározottságának az elemzése
A következő lépésben a nyolc legjelentősebb politikai párt és mozgalom választási támogatá-
sának térbeli megoszlása, és a járások lakosságának alapvet ő jellemzői közötti összefüggéseket
kísértük figyelemmel. Így próbáltuk meg kvantifikálni a választók döntését befolyásoló poten-
ciális faktorokat. A magyarázó változók kiválasztásának alapvet ő jelentősége van a regressziós
modellek minősége szempontjából, ezért ennek különös figyelmet kell szentelni. El őször
összegyűjtöttünk 25 jellemzőt, melyek közül a klaszter analízis segítségével (a legtávolabbi
szomszéd módszerével) 10 változót választottunk ki. Ezáltal korlátoztuk a pszeudokorrelációk
lehetőségét és megkönnyítettük értelmezésüket. Valamennyi jellemz ő az 1980-as évre vonatko-
zik. A következő forrásokat használtuk fel: Scítání lidu, domú a bytu k 1. 11. 1980 (Népszámlá-
lás, a házak és lakások összeszámlálása 1980. 11. 1.); Srovnání vyvoje hospodárství v okresech
za rok 1980 (A gazdaság fejl ődésének összehasonlítása a járásokban 1980-ban), CSÚ; a
CSSZTA Szociológiai Intézetének bels ő anyagai.
CSSZP
PF
ZP
SZD
CSMKP
FVSZ
KDU
2. ÁBRA
A dendogram a politikai pártok és mozgalmak klaszter analízisének az eredményeit
foglalja össze választóik területi megoszlása alapján.
(The dendogram summarizes the results of the cluster analyses of political parties and
movements by the regional distribution of their voters)
Az említett eljárással a kvantitatív elemzések potenciális faktorainak a kifejezése céljából
a következő változókat választottuk ki (2. táblázat).
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 45
2. TÁBLÁZAT
A regressziós modellek számára kiválasztott magyarázó változók
(Explanatory variables seleeted for regretional models)
Potenciális faktor Változó
Iskolai végzettség felsőfokú végzettségű népesség százalékos aránya (FV)
Foglalkozás munkások százalékos aránya (MUN)
a primér szektor gazdaságilag aktív népességének százalé-
kos aránya (GA I)
Életkor 0-15 éves korú népesség százalékos aránya (GYEREK)
nyugdíjas korú népesség százalékos aránya (NYUG)
Életszínvonal átlagbér (FIZETÉS)
Lakóhelyi struktúra családi házban lakók százalékos aránya (CSH)
Szociopatologikus jelenségek bűncselekmények száma /1000 lakos (KRIMI)
válások száma /1000 lakos (VÁLÁS)
A népesség nemzetiségi csehek százalékos aránya a népességből
összetétele (CSEHEK)
Megjegyzés: a „Változó" oszlopában' közölt rövidítéseket a 3-11. táblázatban használjuk.
Nyilvánvaló, hogy a választók döntését befolyásolhatják további, nehezen kvantifikálható
faktorok is, mint a választást megel őző agitáció minősége, a személyek autoritása, bizonyos
jelöltek népszerűsége stb. Mindazonáltal a különböző területeken ezek a faktorok is eltér ő ha-
tást fejtenek ki, az ott él ő lakosság „tulajdonságaitól" függ ően. Ráadásul feltételezhető, hogy
nálunk is, a demokratikus választások sok évi hagyományával rendelkez ő országokhoz hasonló-
an, még megnő a stabil, a pillanatnyi hangulattól független faktorok jelent ősége, és kialakulnak
majd olyan területek, ahol a lakosság többsége stabilan egy bizonyos pártra szavaz.
A kiválasztott jellemzők, mint magyarázó változók segítségével, a fokozatos regresszió mód-
szerével többszörös regressziós modelleket állítottunk össze a PF, a CSMKP, a KDU, az ÖDM-
MSZT, az FVSZ, az SZD, a ZP, a CSSZP választási eredményei, valamint a választási részvételi
arány esetén. A cseh és a morva országrész kifejezetten eltér ő politikai struktúrájára való tekin-
tettel a regressziós egyenletet a politikai pártok és mozgalmak többsége esetében a köztársaság
két részére külön szerkesztettük meg. Minden regressziós egyenletnél közölni fogjuk az életbe
lépő változókat, a standardizált regressziós együtthatókat a megfelel ő előjelükkel együtt (az
együtthatók az egyes változók megközelít ő jelentését fejezik ki a regressziós modellben), vala-
mint a determináció indexét (r2), amely a regressziós egyenlet által értelmezett variabilitás szá-
zalékát fejezi ki, s amely az egyenlet min őségének a mutatója. (3. táblázat).
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
46 JitY Blai"ek és Torna Kostelecky TÉT 1991.2-3
3. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Polgári Fórum esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of Civil Forum)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
— 0,408 — 0,682
NYUG 0,439 NYUG 0,439
VÁLÁS 0,411 VÁLÁS 0,524
r2= 50,8% r2= 61,8%
A cseh országrész esetében a változók kombinációja az egyenletben azt az elképzelést indi-
kálja, hogy a Polgári Fórum nagyobb támogatásra tett szert az urbanizált térségekben. Mindkét
egyenletben szerepel egy közös változó — a nyugdíjas korú népesség százalékos aránya —, rá-
adásul ellenkező előjellel. Tekintettel arra, hogy ennek a változónak az egyenletben a második
legsikeresebb morvaországi párt — az ÖDM-MSZT — esetében plusz el őjele van, úgy vélhet-
jük, hogy a morva országrészben a fiatalabb választók inkább a PF-re szavaztak, míg az id ősebb
lakosoknál az ÖDM-MSZT programja talált nagyobb visszhangra (4. táblázat).
4. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenlet alapvető jellemz ői Csehország és Morvaország
Kommunista Pártja esetében
(Basic characteristics of regretional equation in the case of the Communist Party
of the Czech and Moravian parts)
Cseh Köztársaság
magyarázó változó standardizált regressziós együttható
GAI 0,653
GYEREK — 0,256
FIZETÉS 0,615
FV — 0,400
VÁLÁS 0,372
r2= 38,0%
A CSMKP támogatása területi megoszlásának a legjelent ősebb vonása, amint azt pl. az ala-
csony variációs együttható is bizonyítja, az egyenletesség. Bármilyen is az egyes járások poli-
tikai struktúrája, a CSMKP-re leadott szavazatok aránya nagyon stabil. A szavazatok egyenle-
tes megoszlását valószínűleg az egységes szervezeti struktúra okozza, amelynek évek hosszú
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 47
során minden területen sikerült kialakítania a nomenklatúra kádereinek a rétegét, s els ősorban
az ő soraikban talál most a CSMKP támogatásra. Az e pártra leadott szavazatok aránya közötti
különbség a cseh és morva országrészben nagyon kicsi, ami az egész köztársaság számára egy
regressziós egyenlet megszerkeszését tette lehet ővé. Annak ellenére, hogy a regressziós egyen-
let viszonylag keveset magyaráz meg a variabilitás egészéb ől, a változók jól interpretálhatók.
Konkrétan: minél nagyobb az átlagfizetés, minél nagyobb a mez őgazdaságban dolgozók aránya,
és fordítva, minél kevesebb a gyerek és a főiskolai végzettségű személy, annál több szavazat
várható a CSMKP számára a járásban (5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Keresztény és Demokratikus Unió esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of Christian and
Democratic Union)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
FIZETÉS — 0,327 FIZETÉS 0,689
CSH — 0,364 CSEHEK 0,633
VÁLÁS — 0,774 VÁLÁS — 0,921
r2= 54,0% r2= 79,2%
Mindkét regressziós egyenletben a legjelent ősebb változó az ezer lakosra es ő válások száma.
A KDU sikereinek területi megoszlása és a szociopatologikus jelenségek összehasonlításakor
megállapított negatív statisztikai függ őség feltételezhető volt, a függőség megállapított mértéke
azonban így is meglepő.
A szociopatologikus jelenségek szintjének jelent ős csökkenését Morvaországban, különösen
a déli részeken, tehát éppen azokon a területeken, ahol a KDU a legnagyobb szavazatarányt
érte el, nyilvánvalóan az összességében kedvez őbb társadalmi légkör befolyásolta, amely job-
ban átveszi a keresztény értékeket. (A KDU választási támogatásának a megoszlását a 3. ábra
mutatja, de lásd err ől még a 6 táblázatot is)3 .
A regressziós egyenlet reziduumának az elemzése feltárta egy kiugró pont létét, ami jelent ő-
sen rontotta az elemzés min őségét. Ez a kiugró pont a Jihlavai járás, ahol a mozgalom több
nagyságrenddel alacsonyabb támogatást szerzett, mint a többi morvaországi járásban. Ezért
Jihlavát ki kellett zárni a csoportból, és az elemzést meg kellett ismételni. A fent említett jellem-
zők már az így „kijavított" elemzés eredményeit ismertetik. A determináció indexének a nagy-
ságából látható, hogy az egyenlet min ősége túlságosan nem javult Jihlava kizárása után sem.
A NYUG változó alapján, amely belépett a modellbe, az ÖDM-MSZT nagyobb népszer űségére
következtethetünk az id ő sebb lakosok körében. A standard regressziós együttható el őjele a
CSEHEK változó esetében meglep ő . Paradox módon azt az elképzelést implikálja, hogy minél
magasabb százalékban élnek csehek (vagyis pontosabban morvák) a járásban, annál alacso-
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
48 Jirl Blalek és Torna Kostelecky TÉT 1991.2-3
nyabb szavazati arányt ért el az ÖDM-MSZT. Valójában éppen e két változó kombinációja teszi
lehetővé, hogy Morvaország területén két részt különböztessünk meg — északit és délit, ame-
lyek az ÖDM-MSZT-re leadott szavazatok arányát tekintve kifejezetten eltérnek. A 4. ábra azt
mutatja, hogy a mozgalom Brnoban és környékén talált a legnagyobb visszhangra.
a
EZ1 4
M lel
5
50Km 2 3 6
3. ÁBRA
A Keresztény és Demokratikus Unió választási eredményei
(Election results of the Christian and Democratic Union)
A KDU által megszerzett szavazatok százalékos aránya az egyes járásokban jelent ősen eltér. Csehországban a szavazati
arány délkeletről észak-nyugat felé csökken, Morvaországban nagyjából délr ől észak felé. Nagyon jelent ős a KDU
választási eredménye és a szociopatologikus jelenségek közötti negatív függ őség.
a = értelmezhetetlen, 1 = 3,5%; 2 = 5,5%; 3 = 7,6%; 4 = 9,7%; 5 = 11,9%; 6 = 14,0%
6. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenlet alapvet ő jellemz ői az Önigazgatási Demokrácia Mozgalma —
Morvaország és Szilézia Társaság esetében
(Basic characteristics of regretional equation in the case of Self-governing Democracy
Movement — Moravian and Silesia Association)
A morva országrészben
standard regressziós együttható magyarázó változó
NYUG 0,826
CSEHEK — 0,336
r2= 43,3%
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 49
I I EZ]
2 3 4 S 6
50km
4. ÁBRA
Az önigazgatási Demokrácia Mozgalma — Morvaország és Szilézia Társaság
választási eredményei
(Election results of Self-governing Democracy Movement — Moravian and Silesia Association)
A kartogramból világosan kitű nik, hogy a mozgalom lényegesen több szavazatot gy űjtött Morvaország déli részében,
mint északon. Statisztikai szempontból jelentő s az ÖDM-MSZT-re leadott szavazatok arányának a csökkentése a
Brnotól való távolság növekedésével.
a = értelmezhetetlen, 1 = 14,9%; 2 = 18,2%; 3 = 21,5%; 4 = 24,7%; 5 = 28,0%; 6 = 31,3%; 7 = nincs jelölt
Habár a 7 táblázatban a két regressziós egyenletben három közös változó is szerepel, az
egyenleteket nem lehet egyértelm űen interpretálni. Nyilvánvaló az SZD-re leadott szavazatok
aránya és a lakóhelyi struktúra közötti összefüggés. Az SZD relatíve több szavazatot ért el az
urbanizált területeken, ahol alacsony a családi házban lakók aránya. A reziduumok elemzése
ráadásul a szociáldemokraták magasabb, a modell által nem magyarázott támogatását mutatta
a mosti, a pardubicei és a szomszédos járásokban. Itt tehát kifejezésre jutott valamelyik nem
kvantifikált faktor jellegzetes hatása (8. táblázat).
A regressziós elemzések eredményei igazolták a várt egyértelm ű összefüggést az FVSZ-re
leadott szavazatok aránya és a gazdaságilag aktívaknak a primér szektoron belüli aránya között.
Érdekes, hogy mindkét egyenletbe belépett a családi házban lakók aránya is, annak ellenére,
hogy a két változó együtt nagy mértékben korrelál. A CSH változónak jelent ős hatása van a
morva országrész számára szerkesztett egyenletre, ami azt mutatja, hogy az FVSZ népszer űsé-
ge ott nemcsak a járás mez ő gazdasági jellegével függ össze, hanem a lakóhelyi struktúrát is
tükrözi (9. táblázat).
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
50 Jifí Blaek és TomásY Kosteleck9 TÉT 1991.2-3
7. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Szociáldemokrata Párt esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of Social Democratic Party)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
GYEREK — 0,704 FIZETÉS 0,475
NYUG — 0,521 MUN — 0,675
MUN 0,596 FV — 1,142
CSH — 0,637 CSH — 0,721
KRIMI — 0,264 KRIMI 0,393
r2= 63,8% r2= 75,6%
8. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Földművesek és a Vidék Szövetsége esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of the Alliance of Farmers
and Rural areas)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
GAI 0,852 GAI 1,02
CSH 0,107 CSH — 0,730
VÁLÁS — 0,490
r2= 86,4% r2= 76,4%
9. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Zöldek Pártja esetében
(Basic characteristics of regional equations in the case of the Green Party)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
FIZETÉS 0,297 MUN — 0,610
CSEHEK — 0,458 FV — 1,248
CSH — 1,462
r2= 53,0% r2= 67,3%
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991.2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 51
A változók kombinációja a cseh országrész számára szerkesztett egyenletben világosan mu-
tatja, mely területeken érvényesült a Zöldek Pártja a legjellegzetesebben. Az észak-csehországi
vidék járásainak többségér ől és néhány nyugat-csehországi járástól van szó, úgyhogy a környe-
zettel való összefüggés, amelynek a min ősége az elemzésekben nem volt megragadva, nyilván-
való. A regressziós egyenletben a morva országrész esetében a MUN és CSH változók azt mu-
tatják, hogy a Zöldek Pártja Morvaországban is els ősorban a nagyobb városokban talált
visszhangra. A harmadik változó — FV — e párt csekély népszer űségét indikálja a felsőfokú
végzettségűek körében (10. táblázat).
10. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenletek alapvet ő jellemz ői a Csehszlovák Szocialista Párt esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of the Czechoslovak Socialist Party)
A cseh országrészben A morva országrészben
magyarázó változó standard regressziós együtth. magyarázó változó standard regressziós együtth.
GAI — 0,490 FV 1,018
NYUG 0,476 KRIMI — 0,663
FIZETÉS — 0,182
MUN 0,458
FV 0,626
r2= 64,0% r2= 78,2%
Mindkét egyenletben a fels őfokú végzettségű lakosság százaléka bizonyult a legjelent ősebb
változónak. A regressziós egyenlet egyébként a cseh és morva országrész esetében meglehet ő-
sen különbözik, amit nyilván ennek a pártnak az összességében nagyon alacsony támogatása
okoz, s ez a regressziós modellek kis stabilitását idézi el ő (11. táblázat).
11. TÁBLÁZAT
A regressziós egyenlet alapvet ő jellemz ői a választási részvételi arány esetében
(Basic characteristics of regretional equations in the case of the participation
of voters)
Cseh Köztársaság
magyarázó változó standardizált regressziós együttható
FIZETÉS 0,255
CSEHEK 0,417
CSH 0,278
r2= 72,2%
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
52 Jii-7 BlaZék és Tomá,s'" Kosteleck TÉT 1991 .2-3
A valamennyi járásban megmutatkozó szokatlanul magas választási részvétel lehet ővé tette
az egész köztársaság számára egy regressziós egyenlet megszerkesztését. A három változó
kombinációja a standard regressziós együtthatójuk el őjelével együtt könnyen felmérhetővé teszi
azt, hogy a köztársaság mely területein vett részt a választásokon kevesebb szavazó. Amint azt
maguk a korrelációs együtthatók is mutatják (pl. a korrelációs együttható a távolmaradás aránya
és a bűnözés között r=0,730), egyben olyan területr ől van szó, amelyre a szociopatologikus
jelenségek magasabb szintje a jellemz ő, ami ezeknek a jelenségeknek a lehetséges közös okait
mutatja. A választási távolmaradás arányát az 5. ábra szemlélteti.
50 Km a
I
1 2 3 4
Z55:3:
5
M
5. ÁBRA
Választási távolmaradás (Non-voting)
A választási távolmaradás czá7alékos arányának hasonló a területi megoszlása, minta szociopatologikus jelenségeknek.
(Vö. a 3. ábrával.)
a = értelmezhetetlen, 1 = 1,7%; 2 = 2,2 %; 3 = 2,7%; 4 = 3,2 %; 5 = 3,7%; 6 = 4,2%
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
TÉT 1991'2-3 Csehországi parlamenti választások, 1990 53
Összefoglalás
A fenti tanulmány először a választási földrajzban világszerte használt főbb elméleti közelí-
tésmódok és módszerek áttekintését adja. A második részben kísérletet tesz az alapvet ő kvanti-
tatív módszerek lehetséges felhasználásának a bemutatására az 1990 júniusában a Cseh Köztár-
saságban a Szövetségi Gy űlésbe és a Cseh Nemzeti Taní.csba történt választások eredményeinek
az elemzése során.
Az elemzések főbb eredményeit néhány pontban foglalhatjuk össze:
— a regressziós modellek adatközl ő képessége az elemzett adatok jellegét tekintve viszonylag
jó; a regressziós modellek többsége a politikai mozgalmak és pártok választási eredményei-
nek 50-80 % -os térbeli variabilitását magyarázza;
— egyértelműen beigazolódott a KDU-ra leadott szavazatok és a szociopatologikus jelenségek
szintje közötti negatív összefüggés;
— a szociopatologikus jelenségekéhez hasonló területi megoszlást találtak a választási távolma-
radás esetében is, ami azt mutatja, hogy ezeknek a jelenségeknek közös okai lehetnek.
Annak ellenére, hogy az elemzések eredményeit a különböz ő korlátozásokra (főként a poten-
ciális faktorok kiválasztásának és kvantifikálásának problémájára) való tekintettel nem szabad
túlbecsülni, segítségükkel elképzelést alkothatunk a népesség társadalomföldrajzi jellemz ői és
a választási eredmények közötti összefüggésekr ől. Úgy véljük, hogy a választási földrajznak
Csehországban jók a kilátásai, hiszen egész sor olyan kérdés és probléma vet ődik fel, amelyek
megoldására éppen a szélesebb földrajzi közelítésmód alkalmas. A nagyon érdekes kérdések
közé tartoznak, a megszerzett ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának jó lehet őségével,
pl. a választási eredmények objektív feltételeinek az elemzései a települések szintjén, a lokális
politikai klímának a terület fejl ődésére gyakorolt hatásának 4 megítélése stb.
Fordította: Sztanek Mária
Jegyzetek
1 Ennek a kifejezésnek a következő szinonimáit ismerjük: nem materiális faktorok, kulturális klíma, lokális kulturális
tradició, helyi környezeti hatás, politikai klíma stb.
2 A gerrymandering kifejezést Elbridge Gerry vezetéknevéb ől képezték, aki 1810-ben Massachusetts állam kormány-
zója volt.
3 Az intervallumok határai minden változó értékének számtani közepe alapján lettek meghatározva az egyes járások-
ban, a mérvadó eltérések pedig úgy, hogy a térképeket kölcsönösen össze lehessen hasonlítani. Az ODM-MSZT
választási eredményeit ábrázoló térkép esetében az átlag és a mérvadó eltérés csak a Dél-Morva és az Észak-Morva
vidék járásainak választási eredményeib ől lett kiszámítva.
Jirí Blazek és Tomás Kostelecky : Csehországi parlamenti választások, 1990
(Parliamentary elections in the Czech Republic, 1990) Tér és Társadalom 5. évf. 1991/2-3. 39-54. p.
54 Jifí Bla&k és TomáS" Kosteleck9 TÉT 1991.2-3
Irodalom
Archer, J.C. — Shelley, F.M. (1986) American Electoral Mosaics, Association of American Geographers, 97.1.
Berglund, S. — Hallin, B. — Lindström, U. — Ricknell, L, (1980) Alternative methods of regionalization, International
Political Science Review, 1.
Berglund, S. — Lindström, U. (1982) Regional Centers and Beyond: Geographic, Economic and Political Impacts,
International Political Science Association, 14. 1.
The Dictionary of Human Geography (1981) (szerk.) R. J. Johnston, Oxford, Basil Blackwell Publisher Limited.
Dunheavy, P. (1979) The urban basis of political alignment, British Journal of Political Science, 9.
Franklin, M.N. (1981) Demographic and political components in the decline of British class voting 1964(1979),
Electoral Studies, 1.
Johnston, R.J. (1986) Environmental influences and ecological analyses: Examples from electoral geography, In:
Theoretical and Quantitave Geography, Brehmen, Studiengang Geographie.
Johnston, R.J.: — Taylor, P.J. (1979) Geography of Elections, New York, Penguin Books.
Karvonen, L. (1988) From White to Blue-and-Black: Finish Fascism in the Inter-War Era, In: Commentationes
Scientarum Socialium 36, Helsinki, The Finnish Society of Sciences and Letters.
Miller, W.L. (1982) Variations in electoral behaviour in the United Kingdom, In: The Dimension in United Kingdom
Politics. London, Macmillan.
Paddison, R. (1983) The Fragmented State (The Political Geography of Power), T.J. Press, Oxford.
Rose, R. (1974) Britain: simple abstractions and complex realities, In: Electoral Behaviour: a Comparative Handbook,
Macmillan.
Roubik, F. (1951) Soupis map ceskych zemi, Svazek 1, Praha, Státni nakladatelstvi ucebnic, 307. 1.
Roubik, E (1955) Soupis map ceskych zemi, Svazek 2, Praha, Naldadatelstvi CSAV. 309 1.
Ryssevik, J. (1987) Regional Contrasts Revisited, Bergen, VIII. Nordiska Statskundskapskongress. 40 I.