Tér és Társadalom 3. évf. 1989/4. 1-2. p.
Tér és Társadalom 3. 1989.4: 1-2.
A TÁRSADALOM TÉRHÓDÍTÁSA
A magyar társadalom napjainkban az ország; a nagyhaza meghódítására törekszik. Ezen
munkálkodik. Ezért harcol. Mert az országot (is) elorozták tőle. A társadalom nevében, állítá-
sai szerint a társadalom érdekében ténykedett a hatalom negyven éven keresztül, ám a társadal-
mat kérlelhetetlenül távol tartotta saját sorsának formálásától. Ez a társadalom most országáért
küzd; pártokat alakít törekvései megtestesítésére s nem él többé a még érvényes törvények,
normák, a megkövesült gyakorlat szerint. Alkotmányt tervez, választásra készül. Nagypolitikát
csinál.
Kevesebb szó esik közvetlen környezetének, lakóhelyének, napi mozgásterének birtokbavé-
teléről. A tér újrahódításáról. Pedig házát és utcáját, faluját-városát, a napi járóföldet maga
körül, horizontját, az otthonadó tájat, a TERET, a lokalitást, közösségeit is elvesztette. Elvették
tőle. Megemésztetlen eszméket, idegen értékrendet, boldogítására szánt, ám általa alig ismert,
el nem fogadott célokat kapott cserébe. Önkormányzat helyett távoli parancsokat. Soraiból állí-
tott vezetők helyett kirendelt idegeneket. Más eszmék neveltjeit, kik idegenek voltak, értetlenek
a 'hely szellemével' szemben, ellenségesek is többnyire vele szemben, féltek is t őle. Pusztítot-
ták ezért, hagyták pusztulni.
Ám ha napjainkban — s itt a 'napjaink' valóban napokat, heteket jelent, legfeljebb néhány
hónapot — a magyar társadalom az országért küzd is (els ősorban), holnap a TÉR minden
ágáért-bogáért harcba bocsátkozik. A társadalom a tér újrahódításának gy űrkőzik. Hadgyakor-
latait megtartotta (OTK-vita, községek kényszerházasságainak felbontása, ()falu, Apajpuszta,
Monorierdő ...). Felderítő it kiküldte; az ötödik hadoszlop ténykedik (falukísérletek a Sió men-
tén, Tabon, a Káli-medencében; falukutató táborok, népf őiskolák). Formálódik haditerve.
A társadalom térhódításáról, tér-hódításáról közlünk tanulmányokat folyóiratunk e füzetében
és következő számában (számaiban). Az országos politika és a helyi politika viszonyáról, ará-
nyairól. A helyi társadalmak s lakóhelyük, környezetük kapcsolatáról, az önkormányzatok m ű-
ködésének egyes kérdéseir ől. A társadalom és a gazdaság „új" szervez ődési formáinak — piaci
viszonyok, földmagántulajdon, valódi szövetkezés, önszervez ődés, önkéntesség, autonómia,
hatékony érdekképviselet, pluralizmus stb. — és a térnek a kapcsolatáról; a térszerveződés új
formáiról. Közigazgatásról, az igazgatási területbeosztás lehetséges változásairól, a terület- és
településtervezés, fejlesztés mer őben új felfogású feladatairól, lehet őségeiről, módszereiről,
a helyi társadalmakhoz fűződő viszonyáról. A községgazdálkodásról és a gazdálkodó közsé-
gekről.
E számunkban a „térhódítás" 1946-47-es kísérletér ől emlékezünk meg, s ismertetjük az ed-
dig feltáratlan 1956-os közigazgatási reform-el őkészületek (megyereform) eredményeit, doku-
mentumait. Ismét a figyelem középpontjába kerültek a megyék — melyek évszázadok óta
reform-elképzelések céltáblái, s melyek a feudalizmus fellegváraiból (?) a posztsztalinista mo-
A TÁRSADALOM TÉRHÓDÍTÁSA
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/4.1-2. p.
2 TÉT 1989.4
dell fellegváraivá s így újra kritikák célpontjává váltak —, a megyék gazdasági-pénzügyi tevé-
kenysége. Két tanulmányunk is foglalkozik e kérdéskörrel; egy pedig a Nyugat-Európában
tetszhalálából feltámadó s figyelmen kívül nálunk sem hagyható etnoregionalizmussal.
Szándékaink szerint teret biztosítunk következ ő számunkban (számainkban) a különböző
(társadalmi, politikai) irányzatok, pártok területszervezéssel, közigazgatással, az önkormány-
zatokkal, a területfejlesztéssel, településpolitikával kapcsolatos elképzeléseinek, a készül ő IV.
tanácstörvény tervezetére adott reflexióknak.
A szerkesztőség
Nyíregyháza, Megyei Tanács 1961
Fotó Sziklai Dezső MTI