Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
1989. 3. évf. 3. sz. pp. 21-33
KENGYEL MIKLÓS:
A MAGYAR BÍRÓSÁGI SZERVEZET TERÜLETI
ELHELYEZKEDÉSÉNEK ELLENTMONDASAI
Igazságszolgáltatási szervezetünk gyökeres változtatások el őtt áll. A hatalmi-
politikai rendszer megújítása szempontjából els ősorban az Alkotmánybíróság és a köz-
igazgatási bíróságok felállítására van szükség, de általában is szélesíteni kell a bíróságok
jogkörét, mivel „ma már nem tartható az a helyzet, hogy alapvet ő állampolgári jogokat
érintő ügyekben nem a bíróság dönt, s a közigazgatás ítélkez ő feladatokat lát el". 1
ő ben várhatóan felgyorsul a közigazgatás és a bíróság közötti ügyek átrendez ő-Ajöv
dése — az utóbbi javára. A jelenlegi bírósági szervezet azonban nem képes a mostaninál
nagyobb ügytömeg fogadására.
A merő ben új ítélkezési fórumok létrehozása mellett az igazságügyi kormány-
zat a bírósági szervezet területi reformját is elhatározta. Ez már a járások megszünteté-
sekor is id őszerű lett volna, ám 1983-ban mindössze táblacsere történt: az anakronisz-
tikussá vált „járásbíróság" megjelölést a „helyi bíróság" elnevezés váltotta fel. Tényle-
ges területbeosztási változtatások — néhány kisebb járásbíróság megszüntetésén kívül —
nem történtek. A helyi bíróságok lényegében „meg őrökölték" a néhai járások illetékes-
ségi területét, ami végül is egy fikció fenntartását eredményezte. Ennek az állapotnak a
tarthatatlanságát felismerve már a nyolcvanas évek közepén elkészültek a bírósági szer-
vezet átalakítására vonatkozó els ő javaslatok, az igazi áttörésre azor•ban csak 1988-ban
kerülhetett sor, amikor az alkotmány reformjának a fényében az igazságszolgáltatással
összefüggő legfontosabb kérdések is (pl. a bírósági szervezet felépítése) a politikai ér-
dekl ődés középpontjába kerültek.
A tanulmány megírása idején a bírósági szervezet területi reformjának csupán
a körvonalai bontakoztak ki. (Egyel ő re hiányoznak még azok a „politikai döntések",
amelyek a különböz ő javaslatoknak irányt szabnának.) De már ebben a helyzetben is
nagyon fontosnak tartjuk pl. annak az elvnek a kikristályosodását, miszerint a bírói
függetlenség valódi garanciáinak a megteremtéséhez a közigazgatási és az igazságszolgál-
tatási területbeosztás elválasztására van szükség.
Tanulmányunkkal nem annyira a reformjavaslatok sorát szeretnénk szaporí-
tani, hanem inkább az oknyomozásra törekszünk. Els ősorban azokat a településföld-
rajzi tényez ő ket igyekszünk felderíteni, amelyek a nyolcvanas évek végére — a politikai
célkitűzésektől függetlenül is — elodázhatatlanná teszik a magyar bírósági szervezet te-
rületi reformját.
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
22
I. A járásbíróságok mű ködési területének változásai 1871 és 1983 között
A járásbírósági rendszer — a hozzá kapcsolódó intézményekkel — a kiegyezést
követő években alakult ki, 2 amikor a feudális igazságszolgáltatási szervezet modernizá-
lása osztrák és német minta alapján történt meg. A járásbíróságok (mint a kisebb faj-
súlyú igazságszolgáltatási feladatokat ellátó bírósági típusok) területi beosztása megfe-
lelt a közigazgatásnak. A törvényszékek m ű ködési területe általában igazodott a me-
gyék területéhez, 3 míg a felsőbb bírósági funkciókat ellátó ítélőtáblák — mai kifejezés-
sel élve — regionális alapon szervez ődtek. A bírósági hierarchia csúcsán a Kúria állt.
Egy 1902-bő l származó kimutatás szerint az akkori Magyarország területén 385 járás-
bíróság, 71 törvényszék és 11 ítél őtábla m ű ködött. 4
1920 után — az I. világháborút követ ő területvesztések miatt — a magyar igaz-
ságszolgáltatási szervezet is összezsugorodott: mintegy 150 járásbíróság és 25 törvény-
szék folytathatta tovább a m ű ködését magyar felségterületen, az ítél őtáblák száma pe-
dig 5-re csökkent. A járásbíróságok illetékességi területének a nagysága ebben az id ő-
ben átlagosan 600 km 2 volt. (Budapest székesf őváros területén pl. 6 polgári ügyekkel
foglalkozó „ kerületi" járásbíróság m ű ködött.)
A második világháborút követő en ismét jelentős változások következtek be a
magyar igazságszolgáltatási szervezetben. 5 Az első fokú eljárás súlypontja a törvényszé-
kekrő l áttev ő dött a járásbíróságokra, ezáltal az igazságszolgáltatás „elérhet őségének" a
feltételei kedvez ő irányban változhattak. A megyék számának a csökkentésével keve-
sebb lett a törvényszéket felváltó megyei bíróságok száma is. Az el ő bb még „kerületi
bíróságokra" átkeresztelt ítél ő táblákat a politikai vezetés az ötvenes évek elején végleg
kiiktatta az igazságügyi szervezetb ő l, megszüntetve ezzel a harmadfokú perorvoslat le-
hetőségét is. 6
A „törvénykezés" új területi beosztását szabályozó miniszteri rendelet 1950-
ben további 11 járásbíróságot szüntetett meg, és ezzel a számukat 131-re csökkentette.
A területbeosztás ekkor még mindig megfelelt az államigazgatásban alkalmazottnak,
de 14 járásban már nem m ű ködött bíróság. Ahogy fogytak a járásbíróságok, úgy n őtt
az illetékességi területük nagysága, és az ötvenes években már elérte a 700 km 2 -t.
A járásbíróságok számának rohamos csökkenése a hetvenes években kezd ő-
dött meg. Ez a folyamat szervesen összekapcsolódott az államigazgatásban megindult
irányzattal, amely el ő bb a kisebb járások összevonásához, majd 1983-ban a járások vég-
leges megszüntetéséhez vezetett. Az igazságszolgáltatási szervezet — eltér ő személyi és
tárgyi adottságai folytán — csak jelent ős fáziskéséssel tudott lépést tartani az államigaz-
gatási területbeosztás módosulásaival. Így fordulhatott el ő az, hogy több járásbíróság
évtizedekkel élte túl járása megszüntetését. Itt említjük meg azt is, hogy a megyei bíró-
ságok sem követték minden esetben a megyeszékhely áthelyezését. (A Békés Megyei
Bíróság mind a mai napig Gyulán, a Nógrád Megyei Bíróság pedig Balassagyarmaton
székel. A Komárom Megyei Bíróság csak 1986-ban települt át Esztergomból Tatabá-
nyára.)
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — hatáskörében eljárva — 1983-ban egy-
szerre 7 járásbíróságot számolt fel. Mivel ugyanebben az évben a járások is megsz ű ntek,
a „járásbíróság" elnevezést sem lehetett tovább fenntartani. Megszületett a „helyi bíró-
ság" fogalma, amely alá a f ő városi kerületek, a városok és a városi ranggal nem rendel-
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
23
kező települések általános hatáskör ű , elsőfokú bíróságai tartoznak. A volt járásbírósági
szervezet 94 helyi bíróságra (ebb ő l 80 városi, 9 nagyközségi, 5 f ővárosi kerületi bíró-
ság) zsugorodott össze.
II. Helyzetkép a járások megszüntetése után
1984-tő l kezdve napjainkig a helyi bírósági szervezet felépítésében lényeges
változások nem történtek. Két kisebb helyi bíróság megszüntetése után ? a Népköztár-
saság Elnöki Tanácsa 1988-ban új bíróságot létesített Borsod megyében. A Kazincbar-
cikai Városi Bíróság jelent ős mértékben tehermentesítheti az eddig legnagyobb vidéki
bíróságnak számító Miskolci Városi Bíróságot.
Egy új bíróság felállítása persze nem ellensúlyozhatja azt a tényt, hogy az öt-
venes évektő l kezdve mintegy hatvan járásbíróságot számoltak fel. Ennek szükségszer ű
következménye lett az, hogy a megmaradt bíróságok illetékességi területe 700 km 2 -rő l
1000 km 2 -re emelkedett. Ez a tény önmagában még nem adhat okot az aggodalomra:
ne feledjük el ugyanis azt, hogy az elmúlt évtizedekben nemcsak a bíróságok m ű ködési
területe növekedett, hanem az infrastruktúra is fejl ődött: a települések összeköttetése
javult, a közlekedés üteme felgyorsult, a lakosság motorizáltságának a foka emelkedett.
Ezeknek a tényez ő knek az igazságszolgáltatás megközelíthet őségére gyakorolt hatását
akkor sem szabad lebecsülni, ha a fejl ődés mértéke nem is érte el a kívánt szintet.
A tényleges problémát sokkal inkább az jelenti, hogy a helyi bíróságok illeté-
kességi területének a növekedése nem arányosan történt. Az 1000 km 2 -es átlag ugyan-
is csak papíron létezik, és amint azt a következ ő táblázat jól szemlélteti, a 94 bíróság
közül 40 bíróság illetékességi területe jóval meghaladja ezt a határt.
1. táblázat
A helyi bíróságok illetékességi területének méretei
ebbő l
az i lletékességi a bíróságok
terület nagysága * száma városi helyi kerületi
2
— 500 km -ig 9 4 — 5
2
501 — 750 km -ig 23 19 4 —
2
751 — 1000 km -ig 19 17 2
2
1001 — 1250 km -ig 22 21 1 —
2
1251 — 1500 km -ig 7 6 1
2
1501 — 1750 km -ig 7 7 — —
2
1751 — 2000 km -ig 2 2 — —
2
2001 — 2250 km -ig 3 3 — —
2
2251 — 2500 km -ig 1 1 — —
Összesen 93 80 8 5
* 1984. évi adatok alapján
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
24
A kerületi bíróságok mellett a négy legkisebb illetékességi területtel rendel-
kező bíróság a következ ő : Szentendrei Városi Bíróság (342 km 2 ), Nagykő rösi Városi
Bíróság (348 km 2 ), Hatvani Városi Bíróság (352 km 2 ) és a Pécsi Városi Bíróság (498
2
km ). Ez utóbbival kapcsolatban annyit kell megjegyeznünk, hogy az illetékességi te-
rületb ő l a megyei város területe 151 km 2 -t, a városkörnyék területe pedig 347 km 2 -t
tesz ki. Ezen a viszonylag kis területen 191 ezer ember lakik, közülük 91% városlakó
és csak 9%-uk él a városkörnyéki községekben. 8
A legnagyobb illetékességi területtel a Debreceni Városi Bíróság rendelkezik:
2 359 km 2 -en összesen 317 ezer ember lakik. A Kazincbarcikai Városi Bíróság felállí-
tása el őtt a Miskolci Városi Bíróság mondhatta magáénak a második legnagyobb illeté-
kességi területet (2 336 km 2 ) és a legtöbb lakost (420 ezer f ő ).
Az illetékességi terület nagyságának változásai közvetlen hatással vannak a
lakosság számának az alakulására is. Amint azt a következ ő táblázatunk mutatja, nem-
csak az illetékességi területek méreteiben van jelent ő s különbség a helyi bíróságok kö-
zött, hanem az illetékességük alá tartozó lakosság számában is.
2. táblázat
A lakosság számának alakulása a helyi bíróságok illetékességi területén
ebbő l
a bíróságok
a lakosság száma*
száma városi helyi kerületi
— 50 000 17 15 2 —
50 001 — 100 000 40 36 4 —
100 001 — 150 000 16 14 2 —
150 001 — 200 000 12 9 — 3
200 001 — 250 000 3 3 — —
250 001 — 300 000 2 2 — —
300 001 — 350 000 1 1 — —
350 001 — 400 000 — — —
400 001 — 500 000 —
500 001 — 600 000 — — — —
600 001 — 700 000 1 — — 1
700 001 — 800 000 — — —
800 001 — 900 000 — — —
900 001 — 1000 000 1 — — 1
Összesen 93 80 8 5
* 1984. évi adatok alapján
A táblázat — a kevésbé differenciált adatok ellenére is — meggy őzően tárja fel
a lakosság számában megmutatkozó különbségeket, amelyek végs ő soron a bírósági ügy-
forgalom eltér ő nagyságában fejeződnek ki. Az illetékességi területeken él ő lakosság
átlagos száma 113 ezer f ő, amely a főváros, illetve a kerületi bíróság adatai nélkül 97
ezerre módosul. Ehhez képest néhány figyelemre méltó széls ő értékkel találkozunk;
ezek mögött a „kisbíróságok", illetve a „tömegbíróságok" problémája húzódik meg.
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
25
A bírósági szervezeten belüli széls ő ségek nemcsak a szervezet elérhet őségét,
hanem az igazságszolgáltatási tevékenység színvonalát is veszélyeztethetik. Maradjunk
a lakosság számánál: a bírósági ügyforgalom alakulását döntő mértékben az illetékes-
ségi területen lakók száma határozza meg. (A nyolcvanas évek közepén tízezer lakosra
átlagosan 135 polgári per jutott. 9 ). A 2. táblázatból kit ű nik, hogy 17 olyan bíróság
van, ahol a m ű ködési terület lakosságának száma nem éri el az 50 ezer f őt. (Közülük is
a három legkisebb a Lenti Városi Bíróság 26 ezer, a Barcsi Városí Bíróság 27 ezer és a
Nagyk ő rösi Városi Bíróság 31 ezer lakossal.) Az ilyen bíróságok ügyforgalma nagyon
alacsony, ennek következtében a m ű ködésük nem eléggé hatékony, a szakosodás meg-
oldhatatlan, az állandósuló létszámhiány pedig kritikus helyzeteket teremthet.
A másik véglet az igazságszolgáltatás túlzott koncentrációja, a bírósági nagy-
üzemek kialakulása, amely nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon gondokat
okoz.") A magyar bíróságok közül ötöt soroltunk ebbe a kategóriába: a Nyíregyházi
Városi Bíróságot (270 ezer lakos), a Miskolci Városi Bíróságot (295 ezer lakos), a Deb-
receni Városi Bíróságot (317 ezer lakos), a Budai Központi Kerületi Bíróságot (604
ezer lakos) és a „listavezet ő " Pesti Központi Kerületi Bíróságot (909 ezer lakos). 11
Eddig egymástól függetlenül vizsgáltuk az illetékességi terület nagyságát, illet-
ve az ott él ő lakosság számának az alakulását. A következ ő táblázatban együtt ábrázol-
juk a kett őt, ami lehet ővé teszi a magyar bírósági szervezet szemléletes áttekintését.
Sajnos a fővárosi kerületi bíróságok adatait — szerkesztési okok miatt — mell őzni kel-
lett. A táblázatot kettéosztó tengely minden egyes pontján a néps ű rűség 93 fő/km 2 ,
amely megfelel a Budapest nélküli országos átlagnak. A tengelyt ő l jobbra a néps ű r űség
csökken, balra növekszik.
III. Kis magyar igazságügyi földrajz
A lakosság száma és az illetékességi terület mérete alapján a helyi bíróságokat
három kategóriába sorolhatjuk. A 3. táblázat bal fels ő sarkában lév ő négyzeten belül
heiyezkednek el a „kisbíróságok", szám szerint tizennégyen, ahol az illetékességi terü-
let nagysága nem lépi túl a 700 km 2 -t, a lakosság száma pedig nem haladja meg a 70 ez-
12
ret.
A kisbíróságok egyik legfontosabb közös jellemz ője az, hogy az ügyérkezés ál-
talában nem haladja meg az évi ezer polgári peres ügyet. Az illetékességi területek nép-
sű rűségét illet ően ugyanakkor jelent ő s szóródást tapasztalhatunk, amí az ügyforgalom
alakulását nagymértékben befolyásolhatja. A két széls ő értéket a Szentendrei Városi
Bíróságnál (166 f ő/km 2 ), illetve a Barcsi Városi Bíróságnál (38 fő/km 2 ) találtuk. A kis-
bíróságok többségénél azonban az illetékességi terület nagysága az országos átlagnál
kisebb volt.
A közepes nagyságú bíróságok kategóriáját jelz ő másodk négyzetbe 62 bíróság
tartozik. A magyar igazságszolgáltatási szervezet „derékhadát" jelent ő bíróságok para-
métereit a táblázat alapján úgy határozhatjuk meg, hogy az illetékességi területen él ő
lakosság száma 70 ezert ő l 175 ezerig, az illetékességi terület nagysága pedig 700 km 2 -
tő l 1750 km 2 -ig terjed. A közepes nagyságú bíróságoknál a lakosság számának a terület
nagyságához való viszonya meglehet ősen nagy heterogenitást mutat. Az egyik tömb,
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
26
amelyet szaggatott vonallal körül is határoltunk, csak az illetékességi terület nagyságá-
ban haladja meg a kisbíróságokat. Az ide tartozó 28 bíróságnál a m ű ködési terület
700 km 2 -t ő i 1250 km 2 -ig , a lakosság száma viszont 40 ezert ő l csak 70 ezerig terjed.
(A nagyobb területnek els ősorban a bírósági székhely megközelíthet őségénél van jelen-
tő sége.) Ebben a tömbben találjuk a kisebb alföldi „mez ővárosok" (Hódmez ővásár-
hely, Makó, Orosháza, Gyula, Kiskunfélegyháza, Szarvas, Mez őtúr, Karcag) bíróságait,
továbbá a ritkábban lakott dunántúli megyék (pl. Somogy) kisebb bíróságait. A nép-
sű rű ség mindenütt az országos átlag alatt van, a fontosabb településközpontok eseté-
ben azonban az évi ügyérkezés meghaladja az ezer polgári peres ügyet.
A közepes nagyságú bíróságok másik tömbje — a településföldrajzi adottságai
következtében — már a nagybíróságokkal mutat rokon vonásokat. Az ide tartozó 12
bíróság illetékességi területének a nagysága 1000 km 2 tő l 1750 km 2 -ig terjed, a lakos-
ság száma pedig 100 és 175 ezer között mozog. Az illetékességi területek néps ű r űsége
az átlagos érték közelében alakul: a szóródás nem jelent ő s, a két szélső értéket a Duna-
újvárosi Városi Bíróság (130 f ő/km 2 ), illetve a Mátészalkai Városi Bíróság (77 f ő/km2 )
képviseli. Az említett két bíróságon kívül ebbe a tömbbe tartozik még Nagykanizsa,
Sorpon, Baja, Kisvárda, Szekszárd, Kaposvár, Balassagyarmat, Szombathely és Békés-
csaba városi bírósága. Lényegében tehát ide tartoznak a kisebb megyeszékhelyek és a
„hajdani" megyeszékhelyek bíróságai. Az átlagos évi ügyforgalom elérheti a kétezer
polgári peres ügyet, de a megyék eltér ő társadalmi-gazdasági adottságai következtében
az ügyforgalom alakulásában nagyon jelent ő s különbségek lehetnek.
A két tömb között elhelyezked ő 22 bíróság mindhárom településföldrajzi
tényez ő tekintetében erő sen polarízált. A 3. táblázat alapján két jellegzetes csoport
mégis elkülöníthet ő egymástól. Az átlagos néps ű r űséget jelz ő tengelytő l balra helyez-
kednek el az ország két legs űr ű bben lakott megyéjének (Pest és Komárom) a közepes
nagyságú bíróságai, így a Váci, Gödöll ő i, Ceglédi, Tatabányai, Esztergomi Városi Bíró-
ság, valamint a Ráckevei Bíróság. Mivel a magas lakosságszámhoz (100-150 ezer) fel-
tű nően kisméret ű illetékességi területek (500-900 km 2 ) tartoznak, a néps ű rűség ese-
tenként a 200 fő/km 2 -t is megközelítheti. Ezekre a bíróságokra az átlagosnál magasabb
ügyérkezés a jellemz ő , amely a népességföldrajzi tényez ő kön túl e két megye sajátos
gazdaságföldrajzi adottságaival is magyarázható (pl. a Budapest környéki agglomerációs
gy ű r ű ).
Ennek a jellegzetes csoportnak mintegy a tükörképével találkozhatunk a nép-
sűr ű ségi tengely másik oldalán, ahol a nagy kiterjedés ű , de alacsony néps űr űség ű me-
gyék (pl. Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Somogy megye) közepes nagyságú bíróságai he-
lyezkednek el (pl. Berettyóújfalui, Püspökladányi, Hajdúböszörményi, Szentesi, Jász-
berényi, Kiskunhalasi, Siófoki Városi Bíróság). A közös sajátosság a nagy illetékességi
területen (1000-1750 km 2 ) található viszonylag alacsony lakosságszám (70-100 ezer),
amelynek következtében a néps ű rűség helyenként 50 fő/km 2 alá süllyed. A két — tele-
pülésföldrajzilag ellentétes — csoport között elhelyezked ő néhány bíróság mentes az
előbb említett szélsőségekt ő l, tehát átlagos néps ű r űségű illetékességi területtel és a kö-
zepes nagyságú bíróságokra jellemz ő méret ű ügyforgalommal rendelkezik (pl. a Kom-
lói, Gyöngyösi, Jászberényi, Zalaegerszegi Városi Bíróság). Településföldrajzi szem-
pontból ezek a bíróságok képviselik a helyi bírósági szervezet átlagtípusát.13
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
27
3. táblázat
A magyar bírósági szervezet településföldrajzi jellemz ő i *
A MAGYAR BÍRÓSÁGI SZERVEZET TELEPÜLESFÖLDRAJZI
JELLEMZŐI
az illetékességi terület nagysága (km 2 )
2251 -25001
2751- 30001
1 09L2 - L093
0002 - L9LL
09ZZ LOOZ
0001, - L06
0007 - LOOE
009 - 1.01
OOL- L09
0091. - Lga
09L1 - 109E
09Z1. LOOL
009 - LOL
@De-
00'7 - LOE
009 - 1.07
006 - 109
a lakosság
uasazsse
száma
ezer
- 30
6
•
•• •• •
31 - 40 •
• • ,
• •
41 •-50 • II * * e
• • • • • •• • • • •
51 - 60 • • • 14
• • •• •• • •
61 - 70 • •• 12
• • •404
71 - 80 7
• •
•
81 - 90 3
•
91 -100
• • Tr•-•
101 -125 • • 10
• 5 5
126 -150 1
151 -175
••• i 5
..
• •
176 --200 • • 5
• •
201 - 225
226 - 250
9----- átlagos
251 - 275 néps űrűség
93 fo-Árrr2
276 - 300
301 - 400 alell
összesen - 3 1 7 8 12 9 5 21 8 7 2 4 1 — 88
• bíróság « 1984. évi adatok alapján
A 3. táblázat alapján 12 bíróságot sorolhatunk a nagybíróságok kategóriájába,
de ennél meg kell jegyeznünk azt, hogy a két legnagyobb f ővárosi kerületi bíróság ada-
tait a táblázatunk nem tartalmazza."
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
28
A nagybíróságokkal kapcsolatban egy fontos településföldrajzi sajátosságra
szeretnénk a figyelmet felhívni. A 12 bíróság közül a közepes bíróságok második tömb-
jének a folytatásaként helyezkedik el, mindössze néhány nagyságrenddel térve el azok-
tól. Ett ő l meglehető sen messze esik az a kis „sziget", amelyet a Budakörnyéki Bíróság,
illetve a Pécsi Városi Bíróság képez. A kis terület és a nagy lakosságszám miatt rendkí-
vül nagy a néps ű r ű ség: a Budakörnyéki Bíróság területén 298 f ő/km 2 , a Pécsi Városi
Bíróság területén 382 f ő/km 2 . A másik szigetet az a három bíróság képezi, amelyet
méretei alapján — a Pesti és a Budai Központi Kerületi Bírósággal együtt — „tőmegbí-
róság" elnevezéssel illettünk.
Igazságügyi földrajzunk nem lenne teljes a helyi bíróságok és a megyék viszo-
nyának a bemutatása nélkül. Mivel az igazságszolgáltatási és az államigazgatási terület-
beosztás elvei jelenleg megegyeznek, a helyi bíróságok fellebbviteli bíróságai a megyei
bíróságok. 15 A megyei bíróságoknak ezen túlmen ő en a polgári és a büntet ő ügyekben
első fokú hatáskörük is van. Illetékességük — ezekben az esetekben — a megye egészére
terjed ki.
4. táblázat
A helyi bíróságok megyék szerinti megoszlása
a lakosság a helyi (városi kerületi brósáook száma
I
[13 UZS3 A
SZOL NOK1
CSONGRÁD
STIOEIVZS
15 3 ,,I V0119
VANtR1V8
woaywox
00S HOR
OydOON
ÁOONOS
számag
Sp913
90CW'
H9C3 3
HE VES
TOLNA
• Z SS O
s3y9
RI;JÁ91
1S3 d
V1VZ
SVA
ezer f ő
- 30 1 1 2
31 - 40 1 1 1 1 1 1 1 7
41 - 50 1 3 2 1 1 S
4
51 - 60 2 2 21 1 1 2 1 1 1 14
61 - 70 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 11
71 - 00 1 1 1 2 1 1 1 8
81 - 90 1 1 1 3
91 - 100 1 1 1 1 4
101 - 125 1 1 1 1 2 2 2 10
126 - 150 1 1 2 1 1 6
151 - 175 1 1 1 1 4
176 - 200 3 1 1 1 1 1 8
201 - 250 1 1 1 3
251 - 300 1 1 2
301 - 400 1 1
401 - 500
501 - 2 2
összesen 5 5 7 6 0 4 3 3
4 4 3 10 3 5 3 5 44 4
3 93
x1984. évi adatok alapján
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
29
A 4. táblázatból megállapítható az, hogy a helyi bíróságok száma megyénként
nagyon eltérő en alakul, 3 és 10 között változik. Ez a tény nem meglep ő , mivel az egyes
megyék területe és a lakossága száma között is rendkívül nagy különbségek vannak.
(A legnépesebb és a legritkábban lakott megye között több mint 700 ezer f ő a különb-
ség. A legnagyobb terület ű megye pedig több mint 6000 km 2 -rel haladja meg a legki-
sebb terület ű megyét.)
Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a három vizsgált településföld-
rajzi tényező közül melyik befolyásolhatja leginkább a bíróságok számának az alakulá-
sát, korrelációszámítást végeztünk. Ennek során megállapítottuk azt, hogy a bíróságok
száma elsősorban a lakossággal van összefüggésben, azaz minél magasabb egy megyében
a lakosság száma, annál több bíróság m ű ködik a területén (r = 0,8). A terület nagysága,
illetve a néps ű r űség és a kisbíróságok száma között csak közepes er ő sség ű korrelációs
összefüggést állapítottunk meg Ir = 0,62 és r = 0,59).
IV. Ellentmondások és dilemmák
(1) A magyar bírósági szervezet jelenleg is ő rzi a múlt század második felében
kialakult járásbírósági rendszer lenyomatát. A hetvenes-nyolcvanas években végbement
változtatások, első sorban a kisebb bíróságok számának a drasztikus csökkentése és az
illetékességi területek összevonása következtében lényegesen romlottak az igazságszol-
gáltatás megközelíthet őségének a lehetőségei. Egy ezzel kapcsolatos tényvizsgálat alkal-
mával megállapítottuk azt, hogy a nyolcvanas évek közepén a bíróságok székhelyén kí-
vül lakó peres feleknek átlagosan 30,2 km-t (ezen belül a felpereseknek 33,4 km-t, az
alpereseknek pedig 26,5 km-t) kellett utazniuk ahhoz, hogy a bíróság székhelyét elér-
jék. 16 1984-ben egyébként az összlakosság 40%-a élt olyan településeken, ahol nem
m ű ködött bíróság. A lakóhely és a bíróság székhelye közötti távolság növekedése — ha
kismértékben is — a lakosság perlési kedvének a csökkenéséhez vezet. Igy pl. kimutat-
tuk azt, hogy a bíróságtól 20 km-nél távolabb lakó felperesek ritkábban érvényesítik
az 5 ezer Ft alatti követeléseiket, mint a 20 km-en belül lakók. A „tyúkperek" csökke-
nésének mégsem örülhetünk maradéktalanul. A bíróság elé nem vitt jogviták többsége
ugyanis más konfliktus formájában és másutt csapódik le. Ám ennél nyomósabb az az
ok, hogy az 5 ezer Ft alatti követeléseket leggyakrabban az egyébként is hátrányos
helyzetben lév ő társadalmi rétegek tagjai (segédmunkások, nyugdíjasok, egyéb inaktí-
vak stb.) érvényesítik.
(2) Mivel a bíróságok megszüntetésér ő l a lakosságot sohasem kérdezték meg,
az ilyen döntések általában heves indulatokat váltottak ki. A városok vagy a községek
éppúgy „meggyászolták" a bíróság elvesztését, ahogy azt a vasútvonalak felszámolása-
kor tették. A bíróság elköltözése érzékeny presztízsveszteséget jelentett az érintett
települések számára, amit tovább növelt az, hogy vele együtt a többi alapfokú igazság-
szolgáltatási feladatot megvalósító szerv (ügyészség, közjegyz ő , ügyvédi munkaközös-
ség) is elhagyta a volt bírósági székhelyet.
A kisebb bíróságok megszüntetése az igazságügyi kormányzat számára hosszú
id őn keresztül csupán a legnyomasztóbb gondok (alacsony hatékonyság, túlterhelt ad-
minisztráció, létszámhiány stb. ► enyhítésére szolgált. A nyolcvanas évek közepéig —
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
30
tudomásunk szerint — nem volt olyan koncepció, amelyik ennél nagyobb célokat t ű -
zött volna maga elé. A döntések esetlegességét mutatják a megmaradt bíróságok illeté-
kességi területének a nagyságában, illetve az illetékességi területen él ő lakosság számá-
ban megmutatkozó rendkívül nagy különbségek (lásd az 1-3. táblázatokat.)
A jelenlegi bírósági szervezet szembetűn ő településföldrajzi sajátossága az,
hogy a helyi bíróságoknak mintegy kétharmada „közép- vagy fels őfokú" igazgatási,
egészségügyi, oktatási, kulturális stb. feladatokat ellátó településközpontokban m ű kö-
dik. Következésképpen az „alapfokú igazságügyi ellátás", amely lényegében az els ő fo-
kon eljáró helyi bíróságok és a hozzájuk kapcsolódó egyéb intézmények tevékenységét
jelenti, nem az ilyen feladatok ellátására hivatott településközpontokban, hanem maga-
sabb szint ű településekben valósul meg. Habár az „alapfokú igazságügyi ellátás" jelen-
tő ségét és igénybevételének gyakoriságát tekintve nem rangsorolható az egészségügyi
vagy az oktatásügyi ellátás mellé, hiánya mégis érzékenyen érintheti egy-egy adott
környék lakosságát. (A nyolcvanas években egyébként több kísérlet történt megszünte-
tett bíróságok helyreállítására, volt parlamenti interpelláció, s őt aláírásgy űjtés is.)
(3) A felvázolt ellentmondások arra indították az igazságügyi kormányzatot,
hogy a bírósági szervezet reformja keretében felvesse az ún. községi bíráskodás vissza-
állításának a gondolatát. (Ez az intézmény, amely a nevével ellentétben nemcsak közsé-
gekben, hanem városokban is tevékenykedett, 1871-t ő l kezdve mintegy nyolcvan éven
keresztül sikerrel m ű ködött közre a helyi konfliktusok megoldásában. Hatáskörébe ki-
sebb súlyú polgári, illetve büntet ő ügyek tartoztak.) A községi bíróságok megszervezé-
sével kapcsolatos elképzeléseket Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes követke-
ző képpen foglalta össze: „A községi bíróságot ... legalsó szintű bíróságként kell létre-
hozni, s be kell építeni a rendes bírósági szervezetbe. A községi bíróságok rendszerét
úgy célszer ű kialakítani, hogy valamennyi városban és városi jogú nagyközségben m ű -
ködjék alsó szint ű bírói fórum. Ez azt jelentené, hogy — a f ővároson és a megyei váro-
sokon kívül — az országban els ő lépcső ben 140-150 alsó szint ű bíróság jönne létre,
természetesen a számuk a kés ő bbiek során növelhet ő lenne... E bíróság megalakításá-
val a jelenlegi helyi bírósági ügyek közül azok, amelyeknek a társadalmi jelent ő sége
csekélyebb, elbírálásuk szélesebb kör ű szakmai ismereteket nem igényel, egy alsóbb
szint ű bíróság hatáskörébe kerülne." 17
A községi bíráskodásnak a fenti elvek alapján történ ő megszervezése remélhe-
tő leg hosszabb id ő re megoldja az alapfokú igazságügyi ellátás gondjait. Más kérdés az,
hogy — az ország gazdasági helyzetének függvényében — mikor nyílhat lehet ő ség egy
ennyire kiterjedt és a közigazgatástól függetlenített bírósági apparátus létrehozására.
(Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az idézett szövegben szerepl ő 140-150
bíróság éppen megegyezik a hajdanvolt járásbíróságok számával. Feltehet ő en nem tel-
jesen véletlenül...)
(4) A községi bíráskodás bevezetése esetén a „helyi bíróságok" szervezete is
gyökeres átalakításra szorulna. Petrik Ferenc szerint a helyi bíróságok számát lényege-
sen csökkenteni kellene, megyénként elegend ő lenne egy (a fő városban és néhány na-
gyobb megyében esetleg több) helyi bíróság m ű ködése. Ezek a bíróságok általános
hatáskörű első fokú bíróságok lennének, egyben a községi bíróságok fellebbviteli fó-
rumaiként is m ű ködnének. A helyi bíróságoktól a megyei bíróságokhoz lehetne felleb-
bezni, amelyeknek a jelenlegi területbeosztása nem változna.
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
31
Ez a koncepció számunkra közel sem hat olyan meggy őzően, mint a községi
bíráskodás visszaállításának a gondolata. Mindenekel őtt nagyon aggályosnak t ű nik a
helyi bíróságok számának a drasztikus csökkentése (a jelenlegi 94-r ő l kb. 20-25-re).
Ezzel ismét csak újratermel ődne az igazságszolgáltatás megközelíthet ő ségének a prob-
lémája vagy azt is mondhatjuk, hogy amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon...
Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a községi bíráskodás megszervezése ellenére az
elsőfokú ítélkezés súlypontja továbbra is a helyi bíróságoknál marad. Ezt figyelembe
véve a helyi bíróságok számát legfeljebb a felére szabadna csökkenteni. Igy a Bibó Ist-
ván féle „kismegyerendszer" mintájára 18 kb. 40-45 — 2 ezer km 2 -nél nem nagyobb
illetékességi terület ű — helyi bíróság maradhatna, amelyeket a székhelyük alapján nyu-
godtan lehetne városi bíróságoknak nevezni.
Petrik Ferenccel ellentétben a megyei bíróságoknál elképzelhető nek tartanánk
a csökkentést, éspedig akkor, ha csak fellebbviteli bíróságokként m ű ködhetnének,
vagyis a jelenlegi elsőfokú hatáskörükt ő l — a kivételes helyzetben lév ő Fővárosi Bíró-
ságtól eltekintve — teljesen megválnának. Ebben az esetben kb. 10-12 megyei bíróság
— esetleg újra törvényszék elnevezéssel — el tudná látni a másodfokú ítélkezés felada-
tait.
Ez a bírósági szervezet egyben biztosítaná a közigazgatási és az igazságszolgál-
tatási területbeosztás teljes szétválasztását.
JEGYZETEK
1. PETR IK F.: A bírósági szervezet reformja. /n:Tanulmányok az igazságszolgáltatás továbbfejlesz-
tésér ő l. Bp., 1988. 6. p.
2.Az új bírósági szervezet kialakításáról az 1871. évi XX IX. törvény rendelkezett.
3.Ez az igazodás azonban nem volt feltétlen. Igy pl. történelmi okok miatt Zala megye területén
két városban is, Zalaegerszegen és Nagykanizsán is m ű ködött törvényszék.
4, Vö. Táblázatok a magyar igazságügyi szervezetr ő l és az igazságügyi alkalmazottak illetékér ő l.
Bp., 1902. 12-15. p.
5. E változások eredményeképpen legel ő ször is megsz ű nt a F ő udvarnagyi Bíróság, amelyet a Köz-
igazgatási Bíróság és az ítél ő táblák megszüntetése követett.
6. Vö. NÉVAI L.—SZILBEREKY J.: Polgári eljárásjog. Bp., 1974. 117-119. P.
7,1986-ban a Tatai Városi Bíróság, egy évvel kés ő bb pedig a Rétsági Bíróság sz ű nt meg.
8,Mind az illetékességi területek nagyságára, mind pedig a lakosság számára vonatkozó adatok for-
rása — tanulmányunkban mindvégig — A Magyar Népköztársaság Helységnévtára (Bp. 1985),
amely az 1984. január 1-i adatokat tartalmazza.
9. A perlési index (pergyakorisági mutató) kiszámításánál egyrészt a magyar polgári bíróságok
1984. évi ügyérkezését, másrészt a lakosság számát vettük figyelembe. Az ügyforgalmi adatok
nem tartalmazzák a munkaügyi és a gazdasági perek számát.
10, Vö. BENDER, R.— SCHUMACHER, R.: Erfolgsbarrieren vor Gericht. (Eine empirische Unter-
suchung.) Tübingen, 1980. 77-89. p.
11. A Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességi területe tíz (1) f ő városi kerületre (V—X. kerület,
XIII—XIV. kerület, XVI—XVII. kerület) terjed ki.
12,A jelenleg m ű ködő legkisebb bíróságok a következ ő k:
2
Lenti Városi Bíróság (26 ezer lakos — 663 km )
2
Barcsi Városi Bíróság (27 ezer lakos — 696 km )
2
Nagyk ő rösi Városi Biróság (31 ezer lakos — 348 km )
2
Tiszafüredi Városi Bíróság (31 ezer lakos — 608 km )
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
32
Bicskei Bíróság (36 ezer lakos — 633 km 2 )
2
Pásztói Városi Bíróság (36 ezer lakos — 551 km )
2
Dombóvári Városi Bíróság (37 ezer lakos — 508 km )
2
Hevesi Városi Bíróság (37 ezer lakos — 697 km )
2
Leninvárosi Városi Bíróság (44 ezer lakos — 539 km )
2
Ózdi Városi Bíróság (52 ezer lakos — 549 km )
2
Nagykátai Bíróság (57 ezer lakos — 618 km )
2
Szentendrei Városi Bíróság (57 ezer lakos— 342 km )
2
Hatvani Városi Bíróság (58 ezer lakos — 352 km )
2
Ajkai Városi Bíróság (62 ezer lakos — 682 km )
13.1Iyen átlagtípust képvisel pl. a Zalaegerszegi Városi Bíróság: 992 km 2 nagyságú illetékességi terü-
letén 107 ezer ember lakik. A bíróság ügyérkezése 1984-ben 1444 polgári peres ügy volt, a per-
intenzitás megegyezik az országos átlaggal: 135 polgári per jut 10 ezer lakosra.
14.A 3. táblázatban jelölt „nagybíróságok" a következ ő k:
2
Egri Városi Bíróság (164 ezer lakos — 1836 km )
Budakörnyéki Bíróság (178 ezer lakos — 587 km`)
2
Kecskeméti Városi Bíróság (188 ezer lakos — 2220 km )
2
Szolnoki Városi Bíróság (189 ezer lakos — 1583 km )
2
Pécsi Városi Bíróság (191 ezer lakos — 499 km )
2
Veszprémi Városi Bíróság (192 ezer lakos — 2031 km )
2
Székesfehérvári Városi Bíróság (229 ezer lakos — 2097 km )
2
Gy ő ri Városi Bíróság (236 ezer lakos — 1839 km )
2
Szegedi Városi Bíróság (249 ezer lakos — 1696 km )
2
Nyíregyházi Városi Bíróság (270 ezer lakos — 2051 km )
2
Miskolci Városi Bíróság (295 ezer lakos — 1050 km )
2
Debreceni Városi Bíróság (317 ezer lakos — 2359 km )
15,Budapest f őváros területén — megyei bírósági ranggal — a F ővárosi Bíróság m ű ködik.
16, KENGYEL M.: Az igazságszolgáltatás megközelíthet ő ségének vizsgálata. (A helyi bírósági szerve-
zet és az illetékességi szabályok érvényesülésének elmezése empirikus kutatás alapján.) (Kézirat)
Pécs, 1987. 81-101. p.
17, PETR IK F. 24-25. p.
18. BIBÓ I.: Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció. irs:
Válogatott tanulmányok. Bp., 1986. III. köt. 282. p.
KENGYEL, MIKLÓS
CONTRADICTIONS IN THE SPATIAL PATTERN
OF HUNGARIAN JUDICIARY
Summary
There have been essential changes in Hungarian judiciary following World War II. The four-
level judicial organization has been simplified into a three-level one, following the Soviet model of
judiciary. As a result, the 'accessibility' of judiciary could have improved, since the rules of author-
ity and competence and the judicial procedure have become more clear-cut. But a process of amal-
gamation of small district courts started during the 1950s and thereby the number of basic courts
has shrunk from 151 to 93 by now.
The spatial pattern of judiciary is rather contradictory. Reducing the number of district
courts was always argued for by increasing efficiency while the nettlement geographical features of
judiciary (like the areal size of circumscriptions, the number of population or the population den-
sity) were completely disregarded. As a result, the 'accessibility' of judiciary has deteriorated.
Kengyel Miklós : A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai
Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 21-33. p.
33
The present paper reviews changes ín the settlement geographical features of Hungarian
judiciary from 1945 onwards. It touches upon the situation which evolved following the abolish-
ment of districts leading to a partfal separation of judicial and administrative spatial breakdown.
The chapter on 'Abridged Hungarian judicial geography' describes present judiciary as reflected
by leading settlement geographical factors, using tables and figures. The paper concludes by ana-
lysing possible future changes.
KEHAbEfl, M1,11(1-10W:
r1POTIIBOPE4LIFI B TEPPMTOPMAJIbHOM PA3MEIBEHIIIICY,BOYCTPOOCTBA B BEHMILI
(Pearome)
B opraHwaawim npaeocyAkie B BeHrpkw nocne BT0p0 1%.1 nnwposoi4" BOi-4Hbl npowiaowno cywect-
.
BeHHble 143MeHeH1413. PaHee verbipexcrynew-latoe cyAoycrpoi;icreo — no oópaaLty coeeTckoi;i
moAenm npaeocyAkie — nepewno B TpexctyneH4aroe. B peaynbrare 3T01- 0 ycnoeme «Aoctyn-
HOCTN» npaeocyAHe MOI-J114 6b1 143Meill4TbCF1 B HanpaBrieHme yny ,iweHma, TaK KaK npaemna
BeAorAcTea 14 noAcyAHocTH, a Tak»ce cyAe6Hble npoueccbi crarui 6onee 0603pwRibimm. OAHaKO,
1950-x roAax Hamanocb o őbeAkiHeHme He6onbwmx paii"oHHbix cy,eoe (yposeHb «epawa»), 14 113
151 cyAa no nepeoi",i kiHcraHwim K Hawemy epemeHH ocranocb 93.
HaórnoAmoTce mHorovkicneHHide nporweopeLimFi B reppkiTopmanbHom pa3meL4eHmki cyAoycr-
pcnkrea. CokpmeHme vwcna pain'oHHbix cyAoe ka*Abii ,1 paa 06bACHRI10Cb Tpe6oBaHínem noebi-
weHHe acixpext- HeHocim npasocyAme, B TO epeivis KaK yCI1OBIIFI reorpacbmm pacceneHwe AMI
cyAoycTpoikrea (KaK, HanpHmep, Bef11141414a BeA0MCTBeHHO'H reppwropinw 4HCI10 11 flflOTHOCTb
HaceneHHR) 6b11114 coeepweHHo wrHopmpoeaHbi. B wrore, B ycnoeHex «AocrynHocrH» npaeocy-
Ame npomaownm HeónaroripmerHble maroeHeHmfi.
B cratbe npocnexwealotce HameHeHme oco6eHHocreil' cyAoycrpoikrea B BeHrpilL4 nocne
1945-ro roAa C TO4Kl4 apeHme reorpacIpmm pacceneHws. PaccmaTpmeaerce cwryawis, cnowile-
waece nocne ormeHbi spawei;I (pain"oHoe), koropas npmeena K ,iacro ,iHomy paabeAwHeHwo
cyAe6Hoie 14 aArvmHincrpatHeHoi71 teppwropmaribHoi,1 oprai-maaww. no4 3ar0110BKOM «KpaTKafl
4
cyAe6Hae reorpackme BeHrpHki» npeActaensetce HactoFiwee cyAoycrpoi - creo B otpa»ceHHH
n
Ba*HbIX 4:1aKTopos reorpactmm pacceneHws, C nomowbro Taórmu N pmcyHkoe. B KOHLke CTaTb11
Aaerce aHan H3 o*HAaembix H3meHeHH1.
flepesen: TaMaw Bayao