Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
A VILA: yÁpOt.
Barta Györgyi, Keresztély Krisztina,
14,
KÉT SZÁZADPO
Sipos András
(szerk.)
A „Világváros" Budapest két
századfordulón
Napvilág Kiadó
(Budapest, 2010, 373 o.)
A városról, városfejlesztésr ől, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének
tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó
arculata, értékes városképe. A kiegyezést követ ő évtizedek robbanásszerű fejlődését
is egy rendszerváltozás vezette be, ami egyértelm űen kedvez ő politikai hátszelet
biztosított ahhoz, hogy az addig is dinamikus, ám tervszer űtlen városnövekedést
tudatos fejlesztés váltsa fel. Budapest egy új alapokra helyezett birodalmi integráció
részeként kapcsolódott Európához. Egyszerre ment át hatalmas átalakuláson maga a
város és társadalmának szerkezete, lakóinak életformája, gondolkodásmódja, men-
talitása, identitása. Mindezek együttesen érlelték meg a korabeli közhangulatot át-
ható világvárosi szerepigényt.
Nemcsak a „kerek évszámok" b űvölete teszi vonzó feladattá az 1900 és a 2000
körüli évek Budapestjének összehasonlítását, hanem az a tény is, hogy az id ő hul-
lámvasútján haladó város pályájának hasonló szakaszához ér: felemelked ő íven,
vagy annak remélt kezdetén tart.
A szerzők Budapest nemzetközi kapcsolatrendszerét és ennek továbbgy űrűző ha-
tásait négy fő területen vizsgálják mindkét századfordulón: a gazdaság, a közleke-
dés és kommunikáció, a városfejlesztési és kulturális politika, illetve a város társa-
dalmi szerkezete, befogadó jellege és megtartó ereje szempontjából.
A kötet szerz ői: Barta Györgyi; Beluszky Pál; Fleischer Tamás; Földi Zsuzsa;
Frisnyák Zsuzsa; Gál Zoltán; Katus László; Keresztély Krisztina; K őszegi Margit;
Nagy Mariann; Pfening Viola; Sipos András; Szabó Julianna; Tiner Tibor
A kutatást az OTKA T 038 192 jel ű projektje támogatta. Témavezet ő: Keresztély
Krisztina
A kutatás további támogatói: Budapest F őváros Levéltára, az MTA Regionális
Kutatások Központja és a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti M űhelye
A megjelenést Budapest Főváros Önkormányzata és főpolgármestere, továbbá a
Politikatörténeti Alapítvány támogatta.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
Glatz Ferenc, Csatári Bálint
és T. Gémes Tünde
(szerk.)
A magyar tanyás vidékek
(Párbeszéd a vidékért sorozat)
MTA Történettudományi Intézet —
MTA Társadalomkutató Központ
(Budapest, 2010, 152 o.)
Az Európai Unió 2005-ben, a vidékpolitika fontosságát felismerve — és a vidéki tér-
ségek szerepl őinek (civilek, politikusok, szakemberek) összefogása érdekében — hozta
létre az Európai Vidéki Hálózatot, és tagállamainak el őírta, hogy ezek nemzeti szer-
vezeteit 2008. december 31-ig alakítsák meg. Ezzel Európában és Magyarországon a
vidékpolitika új eszköze és egy új típusú politizálás lehet ősége alakult ki.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) 2008. december 2-án alakult meg.
Feladata kettős. Országos vidék politikát m űvel és a helyi vidékfejlesztések össz-
hangját igyekszik megteremteni, összefogni a helyi vidékfejlesztésben aktív szerve-
zeteket, egyéneket.
Az Országos Vidéki Fórum a vidékpolitika egyik új intézménye. Részben az orszá-
gos vidékpolitika intézménye — mivel országosan érvényes témákban foglal állást.
Részben a hálózatépítés eszköze. Az els ő évben öt Országos Vidéki Fórumot hívtunk
létre. Témái: a siker titka vidéken (Gy őr), a tanyás települések jöv ője (Lajosmizse), a
határokon átnyúló vidékfejlesztés és nemzetpolitika (Szabadka), a közös agrárpolitika
jövője (Domonyvölgy), mez őváros és vidéke (Hódmez ővásárhely és Szarvas).
A résztvevők a vidéki közélet szerepl ői voltak: gazdálkodók, polgármesterek, szolgál-
tatók, értelmiségiek, kutató-akadémikusok és helyi vidékfejleszt ők. A Fórum a „pár-
beszéd" helyszíne. Itt történik a ,jó tapasztalatok" terjesztése, és itt történhet az országos
politika szembesítése a helyi igényekkel. Javaslatok megfogalmazása a korrekciókra.
(Mennyire játszik bele a mikrotörténésekbe az országos politika, hol van értelmetlen
akadályozás vagy okos-jó segítség.) Az Országos Vidéki Fórumok résztvev őire kíván-
juk építeni a Hálózat most szervez ődő — megyei — „helyi kapcsolódási pontjai"-t. A fó-
rumon elhangzottakat a Párbeszéd a vidékért cím ű folyóiratban és a
www.parbeszedavidekert.hu honlapon tesszük közzé, illetve a konferenciaanyagokat
könyvbe szerkesztjük. Egy ilyen, az Országos Vidéki Fórumon elhangzott anyagok-
ból készült kötetet tart kezében az Olvasó ...
MEGJELENT
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
Kovács Teréz
A paraszti gazdálkodás
és társadalom átalakulása
L'Harmattan Kiadó
(Budapest, 2010, 256 o.)
A szerző a paraszti gazdálkodás és társadalom kialakulását és átalakulását kíséri
végig négy történelmi — a h űbéri, a kapitalista, a szocialista és az újkapitalista —
korszakon keresztül, és kitér a hazai viszonyok régiónkénti különbségeinek elemzé-
sére, valamint a magyar viszonyok európai térben való elhelyezésére. A könyv
paraszt fogalma alatt a családi munkaszervezetben és a társadalmi kapcsolatokban
élő, önálló mez őgazdálkodást folytató, sokoldalú gazdálkodási kultúrával és átfogó
gondolkodási horizonttal rendelkez ő személyt ért. Magyarországon a parasztok
alkották a XX. század közepéig a lakosság felét, 1960-ban pedig még mindig az
egyharmadát. Kovács Teréz szerint a teljes kollektivizálás hatalmas csapást mért a
parasztságra. Ennek ellenére a szocializmusban még ezután is létezett egy utóparaszt-
nak nevezett társadalmi réteg, amely az 1970-1980-as években felölelte a falusi
társadalom többségét. Bár e társadalmi csoport nem volt paraszt a szó hagyományos
értelmében, mégis meg őrzött abból sok vonást. A rendszerváltás és a mez őgazdaság
privatizációja után ismét gyökeres átalakulás zajlott le a mez őgazdaságban, ezért
e könyv arra keresi a választ, hogy mi lett ebben a folyamatban azokkal a szokások-
kal és habitusokkal, amelyek a parasztságból áthagyományozódtak.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
INTERNATIONALISATION OF SOCIAL
SCIENCES IN CENTRAL AND EASTERN
EUROPE
INTERNATIONALISATION
OF SOCIAL SCIENCES The 'catching-up' - a myth or a strategy?
IN CENTRAL AND
EASTERN EUROPE edited by:
Ilona Pálné Kovács and Dagmar Kutschar
Routledge
(London—New York 2010, 234 o.)
Internationalisation of Social Sciences in Central and Eastern Europe explores the
way in which social sciences, in comparison with other sciences in Europe, have
been divided by the poiiticai orders of West and East. As part of the field of science
policies in Europe, this book contributes to the creation of a new understanding
of the European academic landscape of social sciences with particular focus on
Central and Eastern European (CEE) countries.
In its investigation of the emergence of social sciences in Central and Eastern Europe
following the collapse of the totalitarian systems, this book discusses how the
internationalisation of the social sciences and the convergence between Western and
Eastern social scientific life is hindered by factors including funding, academic contacts
and curriculum development. The issues addressed within the text serve to prompt the
realisation that coherence in European social sciences can be reached only if new
academic traditions and cultures are developed, and science policies harmonised.
This book is essential reading for undergraduate and graduate students
of European Integration, CEE or Transitional Studies, and any courses related to
science policies. It is also relevant to science administrators and policy-makers at
national and European level.
Ilona Pálné Kovács is Director for the Transdanubian Research Institute of the
Centre for Regional Studies and Professor at the University of Pécs, Department
of Poiiticai Science. She has led many local and international research projects
in the fields of local and regional government, and regional policy. She has also
written numerous books and articies.
Dagmar Kutsar is Associate Professor of Social Policy, and Head of the Unit
of Family and Welfare Studies at the University of Tartu. She has edited several
books, published articies, led local and international research projects in the field
of family, welfare and childhood studies.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
Szubszidiaritás és regionalitás
az egyház- és államszervezetben
Szerkesztette:
Hajdú Zoltán
Magyar Tudományos Akadémia Regionális
Kutatások Központja
(Pécs, 2010, 147 o.)
AZ iGYHAZ- ES iilii.AMSZERVEZETBIIN
Az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos konferenciát rendezett
2009 őszén a Pécs 2010 Európa Kulturális F ővárosa egyházi évében
„Szubszidiaritás és regionalitás az egyház- és államszervezetben" címmel.
A konferencián elemzésre került a szubszidiaritás egyháztörténeti, egyháztanítási,
egyházszervezési kérdéseinek egész sora, valamint az egyházi tanítások megjelenése az
államszervezésben, különös tekintettel az Európai Unióra, Magyarországra, s azon belül
a regionalitásra, valamint a közigazgatási reform elméletére és gyakorlati folyamataira.
A szubszidiaritás a teljes irányítási vertikum szintjei közötti optimális feladat-
megosztást jelenti a hatékony társadalomirányítás érdekében.
A szubszidiaritás nem jelent kizárólagos decentralizációt, hanem a feladatkörök
racionális elosztását foglalja magában. Nem szabad megterhelni az alacsonyabb
szintet megoldhatatlan feladatokkal vagy az átruházott kompetenciákhoz finan-
szírozási forrásokat is juttatni kell.
A megjelent kötetet haszonnal forgathatják az egyház és az állam közötti mélyebb
tartalmi kapcsolatrendszerre kíváncsi kutatók és érdekl ődők.
MEGJELENT
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 173-178. p.
MEGJELENT
Kiss Éva
Területi szerkezet-
váltás a magyar Területi szerkezetváltás
a magyar iparban 1989 után
iparban 1989 után
Dialóg Campus Kiadó
(Budapest—Pécs, 2010, 224 o.)
A magyar ipar történetének talán legmozgalmasabb periódusa kezd ődött 1989
után. Nemcsak az iparban, hanem az ipari térszerkezetben és az ipari területeken is
hatalmas változások mentek végbe. Ez a széleskör ű tudományos kutatásokon alapuló
könyv elsőként vállalkozik az elmúlt húsz esztend őben az ipar területi struktúrájában
bekövetkezett változások és okaik (külföldi t őkebefektetések, relokáció, ipari parkok,
klaszterek, telephely-választási szempontok átértékel ődése, ágazati területi szerkezet
stb.) átfogó elemzésére. Új, dinamikusan fejl ődő ipari terek jöttek létre országos szin-
ten, miközben lokális szinten a tradicionális nagyvárosi ipari területek is átalakultak,
funkciót váltottak. A szerz ő elsőként vizsgálta a hagyományos ipari átalakulás területi
konzekvenciáit Budapest példáján néhány más fővárossal és vidéki nagyvárossal
összevetve. A könyv megbízható támpontként szolgál mindazok számára, akik érdek-
lődnek az ipar területi folyamatai iránt.
Kiss Éva az MTA doktora, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének és a
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos
tanácsadója, Akadémiai-díjas geográfus. Fontosabb kutatásai az ipar területi folya-
mataihoz kapcsolódnak.