Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

TÉT XXIV. évf. 2010 s 1 Kitekint ő 175

REGIONÁLIS FOLYAMATOK
AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁNI ÉVEKBEN
LENGYELORSZÁGBAN
(Regional Development Processes after the EU-Accessions
in Poland)

PUSZTAI JÓZSEF

Kulcsszavak:
Lengyelország EU-csatlakozás gazdasági növekedés regionális divergencia
Lengyelország az EU-csatlakozás után tovább gyorsuló gazdasági konvergenciát mutat az EU magállamai-
hoz viszonyítva. Az országon belül azonban tovább n őtt a régiók közötti eltérés, azonban a divergencia
sebessége csökkent. Ennek folyamatát, okait és mértékét mutatja be a tanulmány a gazdaság-matematika
eszköztárát is felhasználva.

Az EU-csatlakozás utáni regionális folyamatok

Az ország regionális folyamataiban jelent ős változást hozott az európai uniós
csatlakozás, már csak a kés őbbiekben részletesen tárgyalt hatalmas forrásbevonás
miatt is. Tézisünk szerint a lengyel régiók között a divergencia folytatódott, bár
sebessége jelent ős mértékben csökkent a csatlakozás el őtti évekhez képest. Mind-
eközben az ország egésze er ősen konvergált az unió fejlett államaihoz. Ez természe-
tesen siker, még akkor is, ha az elemzésbe csak 2003-2006 (esetenként 2007) adatai
szerepelnek a statisztikai elérhet őség miatt. 2003 felvételére (csatlakozás el őtti utolsó
év) kizárólag az id ősor megfelelő hosszának előállítása céljából volt szükség, az
eredményt nem módosítja, amint ezt az 1. ábra mutatja.

A csatlakozás utáni kihívások

Az uniós források lehívása (amelyek a lengyel GDP 4%-át érik el) a divergenciát
mérsékelni tudta ebben a négy évben, de megállítani nem. Általános európai tapasz-
talatként itt is jellemz ő, hogy míg az egész ország konvergál az Európai Unió régi
tagállamaihoz, beleértve a régiókat is, addig az egyes régiók egymáshoz képest
divergálnak (Lobatch 2009).
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

176 Kitekint ő TÉT XXIV. évf. 2010 s 1

Az országban háromféle elméleti szcenárió versengett az uniós források elosztá-
sának mikéntjéért, úgymint:
- „egyenlő", lakosság arányú pénzelosztás (equal): ez az ország konvergenciá-
ját segíti, de nem támogatja a régiókat. Gazdaságilag nem igazán hatékony,
politikailag közepesen nehéz megvalósítani.
- kiegyenlítő (equity): ezen esetben az elmaradottság foka szerint pozitívan
diszkriminálnak. Ezen esetben a régiók közötti divergencia lelassulhat, s őt,
akár meg is állhat, viszont a versenyképes területek fejl ődése elmarad az op-
timálistól, mivel a pluszforrás nem náluk hasznosul, ezért rövid távon csök-
kenti az egész ország konvergenciáját (Lobatch 2009). Mi magunk egyáltalán
nem vagyunk err ől meggyőződve, mivel álláspontunk szerint a társadalmi
kohézió szempontjából ez volna a leghasznosabb.
- Hatékonyság alapú (efficiency): ez a megoldás szimpla piaci logikán nyug-
szik, mégpedig a leggyorsabban fejl ődő régió kapja a legtöbbet, mert ott ter-
melődik az egy egységnyi befektetett EU-pénzre a legtöbb növekedési egy-
ség. Ezen logika tovább polarizálja a különbségeket, azonban vélhet ően rövid
távon (de csak rövid távon!) növeli az egész ország konvergencia sebességét.
A politikai kivitelezhetőség kockázata nagy (Lobatch 2009).
1. ÁBRA
A 2003-2006 közötti átlagos növekedési ráták és az 1 f őre jutó GDP-re vonatkozó
regressziója
(Regression of the Annual Average Growth Rate and GDP/capita
between 2003 and 2006)
A 2003 - 2006 közötti átlagos növekedési ráták és 1 f ő re jutó
GDP-re vonatkozó regressziója
y = 11,457x+ 9,0534
R2 = 0,2965
10,50

•. . . . ... . •••• •
10,40 .....
..... . .
: • •• .. . . .

.. . .
10,30 .............. ......

'""'" . " • •• . .. ... '-" • '" .......... .
LN ( 1FŐ/GDP2003)

. :::::::::::: : • ..... . . ....
•
..
• • . ... "". ... • .... ... . .....
10,20 •
. ... .......
.... . .

10,10 .. ....
... ; .... ...... ....... .... . ... . . .

•
• •-• ....... ..... ........
10,00 ....
....... ••
.:.

.... .... ......
9,90 ...

.. .

9,80 ...

....... . . .. .... . .
..

9,70 .. . ..... •

: .... .............. • ...

.... . ... . .
. ......... .. ... ...
9,60
0,04 0,05 0,06 0,07 0,08 0,09 0,10
Éves növekedési ráta 2003-2006
Forrás: Az OECD Regional Database (2009) alapján saját számítás.
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

TÉT XXIV. évf. 2010 s 1 Kitekint ő 177

Meglátásunk szerint az ország az egyenl ő és a kiegyenlít ő megoldásokhoz hasonló
szisztémához nyúlt, mert csak kohézió mentén tartható fenn a hosszú távú harmoni-
kus növekedés, amit a csökken ő sebességű divergencia is visszaigazolt, míg Európa
egyik leggyorsabban növekv ő gazdaságaként a konvergencia sebességéb ől sem
veszített lényegesen (OECD 2009). Még akkor is, ha Krugman (1991) (a világgaz-
dasági válságot el őrejelző Nobel-emlékdíjas) és más hazai (pl. Gorzelak [1999])
közgazdászok az efficiency megoldást preferálták, a döntést helyesnek tartjuk.

EU-alapok Lengyelország számára

Az EU-csatlakozás után a regionális rendszer valódi „stressz tesztje" jól sikerült,
mivel modernizálta az államigazgatást, a régiók menedzsment tudását növelte és
fejlesztette a partnerséget és a flexibilis kormányzást (Pálné Kovács 2009).
Az Uniós alapok rendelkezésre állása a csatlakozás és 2006 májusa, azaz az els ő
24 hónap után nettó 2,8 milliárd euró pozitív transzfert jelentett. 2006-ban a GDP
1,2%-át, 2007-ben 1,5%-át, 2008-ban 3,25%-át tette ki a transzfer összege. Az els ő
két év EU-transzfereinek szektoronkénti megoszlását mutatja a 2. ábra.
2. ÁBRA
A Lengyelországba érkez ő EU-transzferek struktúrája %-ban,
(2004. május 1-jétől 2006. április 30-ig)
(Structure of the EU-Transfers into Poland in %)

Egyébtranszferek
2%

Bels ő szabályozás (Schengen
eszközrendszer)
3%
Phare
Likviditási Alap 12%
Sapard
17%
7%
Egyéb CARtranszf erek
ISPA
0%
10%

Közvetlen támogatás
12%

Vidékfejlesztés
Strukturális Alapok
12%
22%
Fiad intervenció (CAP)
3%

Forrás: Lengyel kormányzat (2006).
Az alapok elérhető összegeinek a lehívása az els ő három évben viszonylag lassú
volt (50,7%-ra született meg jóváhagyott szerz ődés), ennek els őrendű oka a rend-
kívül decentralizált rendszer, amely meghosszabbítja a folyamatokat, és több koor-
dinációt igényel. (Természetesen ezzel együtt mélyen demokratikus, illetve optima-
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

178 Kitekint ő TÉT XXIV. évf. 2010 s 1

lizálja az elosztást, mivel rendkívül sok szempontot érvényesít.) Második ok a még
mindig nem teljesen kiforrott jogi háttér, amelyet folyamatosan kell adoptálniuk.
Harmadik pedig a több mega projekt, amelyeknél természetes a hosszabb koordiná-
ció. Az EU-csatlakozás lakossági támogatása is folyamatosan n őtt a belépéskori
71%-ról a mai 83%-ra, mintegy igazolva az elmúlt évek gazdasági és politikai sike-
reit (Balcerowicz 2007).

Mennyire hatékony a regionális fejlesztési politika a csatlakozás óta?

Az eltelt négy évben igazán csak az utolsó kett őben mérhet ő szignifikáns javulás,
de mindhárom (az EU által használt) makromodell el őrejelző rendszer jelent ős po-
zitív GDP növel ő hatást jelez a következ ő évtizedre (1. táblázat). (Ezen modelleket
természetesen komoly kritikával illethetjük, ezen módszertani elemzés azonban
nem tárgya a dolgozatnak.)

1. TÁBLÁZAT
A 2007-2013 közötti szimuláció eredményei
(Results of the Simulation between 2007 and 2013)
Év EcoMod HERMIN Quest H
2006 0,0 0,0 0,0
2010 2,6 2,6 1,9
2015 8,2 4,6 5,0
2020 10,4 3,5 4,2
Megjegyzés: Az EU-alapok hatása a lengyel gazdaságra a GDP-növekedés
%-ában (összehasonlítva a támogatások nélküli növekedéssel).
Forrás: Bradley—Untiedt (2007).

Kohéziós politika

Lengyelország az els ő programozási szakaszban (2004-06) 12,8 Mrd eurót kapott,
mely összeg a negyedik legnagyobb volt az Unióban. A 2007-2013 közötti id ő-
szakban az ország 67 Mrd eurót kap csak a kohéziós keretb ől, ami az egész uniós
kohéziós keret 20%-a.
Mivel ekkor már Lengyelország kapja a legnagyobb összeget, ezért az EU egyfaj-
ta hatékonyság elemz ő laboratóriumként figyeli az országot, melynek a tapasztalatai
döntően fogják befolyásolni az egész EU kohéziós politikáját (Freyberg 2008).
A két szakasz kohéziós politikájának pénzelosztását mutatja operatív szinten
a 2. táblázat és a 3. táblázat.
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

TÉT XXIV. évf. 2010 s 1 Kitekint ő 179

2. TÁBLÁZAT
Az EU-források Operatív Programok közötti eloszlása, 2004-2007
(a teljes összeg százalékában)
(Distribution of EU-Transfers between the Operative Programs, 2004-2007)
Operatív Program A teljes összeg százaléka
Kohéziós Alap 41
Közlekedés 8
Humán erőforrás 9
Versenyképesség 8
Regionális program 22
Mezőgazdaság 9
Halászat 1
Kiegyenlítési program 1
Interreg program 1
Forrás: „Raport o rozwoju... (2007).
3. TÁBLÁZAT
EU-források eloszlása az Operatív Programok között 2007 és 2013 között
(a teljes összeg százalékában) *
(Distribution of EU-Transfers between the Operative Programs, 2007-2013)
Operatív Program A teljes összeg százaléka
Infrastruktúra és Környezet 41,50
Emberi er őforrás 14,40
Innovatív gazdaság 12,30
Regionális programok (16) 24,60
Európai térségi fejlesztés 1,10
Kelet-Lengyelország fejlesztése 3,40
Technikai segítség 0,80
Végrehajtási tartalék 1,90
*A térségi fejlesztésre fordított alapok (Mez őgazdasági és Halászati Programok 2004-2006) a Ko-
héziós Alapoktól elkülönítettek.
Forrás: Ministry of Regional Development (2007); OECD (2009).
Mindkét periódusban a legnagyobb összegek a környezetvédelmi és a közlekedési
projektekre költődnek, mivel a lengyel infrastruktúra rendkívül alulfejlett. Másod-
szor a nagyobb projekteket az els ő betanulási szakaszban könnyebb biztosan kezel-
ni, mint a kisebbeket tömegesen. Harmadszor pedig politikailag is látványosabbak a
nagy infrastrukturális beruházások (Freyberg 2008). A regionális operatív progra-
mok költséghely szerinti elosztását a 4. táblázat mutatja.
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

180 Kitekint ő TÉT XXIV. évf. 2010 s 1

4. TÁBLÁZAT
A Regionális Operatív Programok kiadásainak eloszlása 2007-2013 között
(a teljes összeg százalékában)
(Distribution of Expenditure of the Regional Operative Programs, 2007-2013)
A legszegé-
A leggazda- Lengyel-
Cél nyebb ré- EU
gabb régió* ország
gió**
K+F, vállalkozás 15,92 14,02 17,07 16,89
Információs társadalom 11,63 4,54 5,77 3,75
Közlekedés 36,15 43,27 35,53 24,50
Energia 1,77 3,28 3,46 2,50
Környezetvédelem 14,73 7,09 13,44 15,00
Kultúra és turizmus 3,12 4,86 3,27 3,10
Humánerőforrás
12,25 13,29 13,00 23,00
fejlesztés
Szociális infrastruktúra 2,88 6,28 4,24 5,50
Területfejlesztés 0,68 1,74 2,58 2,50
Intézményi és admi-
0,87 1,65 1,66 1,70
nisztrációs potenciál
*Mazowieckie (81,2% az egy f őre eső GDP 2005-ben, PPS-ben, EU27=100)
** Lubelskie (35,0% az egy f őre es ő GDP 2005-ben, PPS-ben, EU27=100)
Forrás: Ministry of Regional Development (2008).
A 4. táblázatból is látszik, hogy a fenti két f ő befektetési területen kívül a további
három legfontosabb terület Lengyelország számára a K+F és a vállalkozás-
fejlesztés, az információs társadalom és a humán er őforrás fejlesztése.
Az elmúlt négy év lényegi következtetéseit a régiók, az ország és az Unió számára
a következőkben összegezhetjük (Freyberg 2008):
1) Az EU kohéziós politikájának pozitív hatása kisebb az elvártnál, a divergen-
cia nem állt le, csak mérsékl ődött;
2) Pontosabb hatékonyság mérési metódusok szükségeltetnek;
3) Jobban fókuszáljanak a régiók az oktatásra és az infrastruktúra-fejlesztésre,
saját stratégiájukat kialakítva ezeken a területeken;
4) Több technikai segítség kell az új tagállamoknak az EU-tól az adminisztráció
és a szabályozás fejlesztésének területén;
5) Lengyelország megfelel ő teszt ország az EU bizottság számára a jöv ő uniós
regionális politikájának alakításához;
6) Lengyelország számára a szabályozás min ő ségének folyamatos javítása elen-
gedhetetlen;
7) A lengyel régiók alapvet ően jól felkészültek és motiváltak az alapok pénzei-
nek sikeres felhasználására.
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

TÉT XXIV. évf. 2010 s 1 Kitekint ő 181

Az OECD elemzése a csatlakozás utáni regionális politika
eredményeiről

Az objektivitás szempontja miatt fontosnak tartjuk, hogy röviden kitérjünk egy, az
EU-tól közvetlenül nem függ ő tekintélyes szervezet elemzéseire is. Elemzésük
(OECD 2009) összegzéseként kiemelik a növekv ő regionális különbségeket, ame-
lyek különösen három dimenzió mentén kritikusak és kezelend ők: elsőként az
ország keleti és nyugati részének távolodását, másodikként Varsó és az ország ösz-
szes többi területének távolodását, végül pedig a központi városok és a peremterüle-
tek közötti intraregionális különbségek növekedését emelték ki. Megoldásként
alapvetően szintén a humán tőke, az innovációs képesség és az infrastruktúra
további fejlesztését javasolják, kiemelve még az FDI és a vidékfejlesztés nagyon
fontos modernizációs szerepét.

Regionális fejlesztés kihívásai

A nagyvárosok és a rurális területek közötti növekedésbeli eltérés megmaradt a
csatlakozás után is, ennek csökkentése a legf őbb kihívás. Itt fő magyarázó faktor-
ként a magasabb foglalkoztatás és a termelékenység jelenik meg (3. és 4. ábra).
A második kihívás a Varsó és a többi centrum közötti divergencia megállítása,
melyet legfőképp a szolgáltató szektor varsói dominanciája magyaráz (5. ábra).
Ami Varsó esetében természetesen tovább növeli a t őkevonzó képességet is (6. ábra).
3. ÁBRA
Az egy f őre eső reál GDP a régiók típusa szerint Lengyelországban, 2005
(lengyel zloty)
(Real GDP per Capita by the Type of Regions in Poland, 2005)

Egy főre jutó reál GDP lengyel zlotyban, 2005 .
40060
35 000

30000

25 000

20000

15 000

10 000

5 000

0
Vidéki Köztes Városi
Régiótípus

Forrás: OECD (2009, 55).
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

182 Kitekint ő TÉT XXIV. évf. 2010 s 1

4. ÁBRA
A nemzeti átlagnövekedést ől való eltérés magyarázó tényez ői
(Explanatory Factors for the Deviation from National Average Growth)
ele Termelékenységi GDP-differencia Foglalkoztatásnak köszönhető
es Aktivitási rátának köszönhet ő GDP-differencia GDP-differencia
Százalékos különbség a GDP-ben (2005)
150

100

-50

Megjegyzés: a „Miasto" várost jelent.
Forrás: OECD (2009, 55).
5. ÁBRA
Egy főre jutó GDP a lengyel városokban, 2005-ben
(GDP per Capita in Polish Cities in 2005)
Egy főre jutó reál GDP, PLN, 2005
70 030

60 000
r-
50 01»

40 000

30 000

20 000

10 030

s
cs''' cP°
0, , 14'

'
''
'5'
4-
CO.
Megjegyzés: Az ábra csak a nyolc túlnyomórészt városi területet mutatja Lengyelországban -
az OECD Regionális Database definícióinak megfelel ően.
Forrás: OECD (2009, 57).
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

TÉT XXIV. évf. 2010 s 1 Kitekint ő 183

6. ÁBRA
Növekv ő különbségek a m űködő tőkevonzó képességben
(FDI-növekedés és a kezdeti szintek)
(Increasing Disparities in Attracting FDI [FDI-Growth and Starting Levels] )
9. FDI növekedési ráta (éves átlagos 1999 2006)
-

25
20
15
10
5

-5
-10

-15
4 a 7 9 10 11
FDI szintek 1999-ben (logs)

Az adatok TL3-szinten nem állnak rendelkezésre.
Forrás: OECD (2009, 58).

Ezen a területen a megoldás a humánt őke további fejlesztésén túl a nagyvárosok
specializálódása néhány kiemelt tudásalapú területre, amelyeken keresztül direkt
módon is kapcsolódhatnak a világgazdaság és az EU gazdasági keringéséhez, ezál-
tal az ország gazdasági növekedésének még inkább a motorjaivá válva.
A harmadik kihívás pedig a rurális területek szerepének a megtalálása, fejlesztése,
ami sajnos még mindig csak zömében alacsony hatékonyságú mez őgazdasági ter-
melést jelent. Ebben jelent ős változást a négy uniós év nem hozott. Tapasztalatként
elmondható, hogy jelent ősen növelni kell, és minőségében, célzottságában is javítani
kell a terület pénzügyi transzfereit, növelni a szociális védelmet, különös tekintettel
a foglalkoztatás védelmére és a KAP lehet őségeinek hatékony felhasználására.
(Mindezen megállapítások egzakt módon matematizálhatók is, ez azonban nem a
cikk része, de lásd OECD 2009)
Összegzésképp elmondható, hogy minden „korai betegsége" ellenére az EU-
csatlakozás kihasználása mind az ország, mind a régiók, mind pedig a lakosság
érzete alapján sikeres volt.
Pusztai József : Regionális folyamatok az EU-csatlakozás utáni években Lengyelországban.
Tér és Társadalom 24. évf. 2010/1. 175-184. p.

184 Kitekint ő TÉT XXIV. évf. 2010 s 1

Irodalom

Balcerowicz, E. (2007) The Impact of Poland's EU Accession on ist Economy. Center for Socail and
Economic Research, Warsaw.
Bradley, J.—Untiedt, G. (2007) „Do Economic Models Tell us Anything Useful about Coheson Policy
Impact." — GEFRA Working Papers. 3.
Freyberg, E. (2008) How effective are regional development policies? Warsaw School of Economics,
Warsaw.
Gorzelak, G. (1999). Reghional Policies and regional Capacity-Building in Poland. — Brusis, M. (ed.)
Central and Eastern Europe on the Way to the European Union: Regional Policy Making in Bulgaria,
the Czech Republic, Estonia, Hungary, Poland and Slovakia. Centrum fuer Angewandte
Politikforschung. /www.cap.uni-muenchen.deidownload/2000/RPPoland.PDF
Krugman, P. (1991) Geograph and Trade. MIT Press, Cambridge.
Lobatch, A.I. (2009) EU membership and growing regional disparities: Poland's strategy options to
optimise structural transfers from the Union. Belarus State Economic University, Belarus.
http://unpanl.un.orgiintradoc/groups/public/documents/NISPAcee/UNPAN018524.pdf; (Letöltve:
2009. 08. 29.)
Myrdal G. (1957) „Economic theory and underdeveloped regions." Duckwort, London.
OECD (2009) Annex LAL Econometric Model to Measure Regional Economic Growth. — OECD
Territorial Reviews: Poland. OECD Publishing, Paris.
Pálné Kovács, I. (2009) Europeanisation of Territorial Governance in Three Eastern/Central European
Countries. — Halduskultuur. 10. 40-57. o.
„Raport o rozwoju i polityce regionalnej." (2007) Ministerstwo Rozwoju Regionalnego, Warszawa.