Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 137 GONDOLATOK A REGIONÁLIS IDENTITÁSRÓL — IDENTITÁSELEMEK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (Ideas about Regional Identity — Elements of Identity in West- Transdanubian Region) NÁRAI MÁRTA Kulcsszavak: régió regionális identitás területi kötődés régióépítés Nyugat-dunántúli régió Jelen tanulmány egyrészt a regionális identitás elméleti hátterét mutatja be, valamint a regionális identitás- nak a régióépítés folyamatában betöltött szerepét taglalja. Másrészt a szerző a Nyugat-dunántúli régió példáján arra a kérdésre keresi a választ, hogy több mint tíz évvel a régiók felülről vezérelt „megszületése" után vajon az ország egyik gazdaságilag legsikeresebb régiójában létezik-e, érzékelhet ő-e a regionális identitás, illetve kísérletet tesz ezen identitáselemek azonosítására és bemutatásásra. Bevezetés Önmeghatározásunk fontos részét képezi a területi-térségi hovatartozásunk, mely- nek definiálásával leger ősebb szociális szükségletünket, a valahová tartozás szükség- letét elégítjük ki (Raagmaa 2002). De vajon a térben mekkora földrajzi távolságra terjed(het) ki identitásérzetünk, identitástudatunk? Ez természetesen jelent ős mér- tékben függ attól, hogy hol és milyen kontextusba ágyazottan kell meghatároznunk önmagunkat, azaz például, hogy alapvet ően lakóhelyünktől, otthonunktól milyen távol definiáljuk magunkat, adott viszonylatban, élethelyzetben, történeti, földrajzi, gazdasági, környezeti vagy éppen szociokulturális összefüggésben területi-térségi hovatartozásunknak mely szintje(i) (pl. település, megye, kultúrtáj, régió, ország, földrész) a legmeghatározóbbak. Nyilvánvalóan különösen meghatározó települési hovatartozásunk, lokális identi- tásunk. Az identitás következ ő területi szintjének jelzésekor természetes módon fejezzük ki azt is, hogy mely megyében élünk. A regionális identitás esetében azon- ban általában azt tapasztalhatjuk, hogy az még nem fejl ődött olyan szintre, hogy készségekben és emocionálisan is hasson, mozgósítani tudjon az egyének és a kö- zösségek világában (Bokor é.n.). Egyes felmérések szerint a kilencvenes években a lokális identitás feler ősödött, a megyei identitás gyengült, regionális identitás viszont szinte nem létezett (Bőhm 2000). Ez utóbbin nincs mit csodálkoznunk, hiszen Magyarországon a régiók megszervez ődése — több elhalt kísérlet után ismét — a kilencvenes években indult el, ráadásul egy mesterségesen generált, felülr ől vezérelt Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 138 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 folyamatként és nem alulról építkezve. A társadalomban nem volt jelen a régióról folyó diskurzus (Varró 2004), és nem voltak meg a hagyományai a régióban való gondolkodásnak sem, legalábbis a „régió" szó explicit használatának értelmében. Régió és regionális identitás azonban feltételezik egymást, egyrészt ténylegesen működő régió nélkül nem alakul(hat) ki regionális tudat, másrészt létez ő regionális identitás, társadalmi kohézió szükséges ahhoz, hogy egy régió sikeres legyen, képes legyen a fejl ődésre (Hegyi 2007), de egyáltalán ahhoz is, hogy egy térség valóban, társadalmi, gazdasági és politikai értelemben is, régióvá váljon (Raagmaa 2002). Ezek ismeretében mindenképpen feltételezhetjük, hogy a funkcionálisan is m űködő régiók esetében el őbb vagy utóbb megjelenik a régióval való azonosulás. Ahol azonban egy régió elhatározás vagy politikai döntés és nem alulról táplálkozó kez- deményezés vagy különleges történelmi körülmények szülötte, ott jelent ős intéz- ményi, kulturális és anyagi ráfordítás, valamint hosszú id ő szükséges ahhoz, hogy a társadalom különböz ő szerepl ői — a lakosság, az önkormányzatok, a gazdasági és más intézményi szerepl ők — körében kialakuljon a régiós térhez való köt ődés, a regionális tudat, regionális identitás. Az összetartozás hangsúlyozása, a valóságos együttműködések nagyban segít(het)ik ezt a folyamatot. A regionális identitás, területi kötődés fogalmi háttere A térségekhez köt ődő identitás, melyet a nemzetközi szakirodalomban egységesen regionális identitásnak neveznek (Paasi 2000; 2002; 2003; van Houtum—Lagendijk 2001; Raagmaa 2002; Landaboso 2003), az utóbbi évtizedben vált meghatározó fogalommá, bár a külföldi szakirodalomban nem ismeretlen területr ől van szó, a helyi illetve a regionális kötő dés okai és következményei kutatás tárgyát képezték már a hatvanas években (pl. angolszász területeken, illetve a volt NSZK-ban). Magyarországon az elmúlt id őszak regionalizálási törekvéseinek, folyamatainak köszönhet ően nőtt meg a téma iránti érdekl ődés. Az identitás a régiófogalom része, méghozzá annak domináns eleme, hiszen éppen a közös identitás, a régió és annak lakói közötti harmónia, egység az, ami a régiót megkülönbözteti az egyszerű fizikai tértől (Raagmaa 2002), ami úgymond „személyi- séget" kölcsönöz az adott térségnek. A közös identitás társadalmi, területi, történelmi és kulturális gyökerekre nyúlik vissza (Paasi 2003), megjelenhet eszmékben, kulturális elemekben, sajátos dialektusban, hagyományokban, természeti-táji, illetve épített környezetben, de akár gazdasági sikerességben is. A regionális identitás egyszerre tuda- tos és emocionális azonosulás, köt ődés egy térséghez (régióhoz), amely történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeként jön létre (Raagmaa 2002). Az emocio- nális kötődés erő sen függ pl. attól, hogy mennyi ideje él valaki az adott helyen, illetve milyen formában és menyire köt ődik az ott él őkhöz. A helyhez való kötődés erősségében, illetve a területi identitás kialakulásában már viszonylag korán — hetvenes évek — hangsúlyozták a társadalmi dimenzió fontosságát, Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 139 az azonos érdekek, értékek, illetve a társadalmi kapcsolatok, valamint a környezeti elemek meghatározó voltát (Relph 1976 — idézi Palkó 2009, 197). Ipsen (1993) a régió egyediségét (különbözzék másoktól — „kontúr"); az össze- tartozás érzését, azt, hogy a régiót egészként fogják fel az ott él ők (koherencia); valamint az összetettséget, a térség sokszín űségét (komplexitás) tartja meghatározó- nak a regionális identitás kialakulásában. Ezek a tényez ők gyakorlatilag az 'egy régióhoz való kötődés érzésének' az el őfeltételét jelentik. Blotevogel és szerz őtársai (1989) a regionális identitás különböz ő szintjeit (fokát) határozták meg: 1) Kognitív szint: a régió identitása, azaz egy régió azonosíthatósága, sajátossága — egy adott térség régióként való észlelése, érzékelése, az emberek tudatában a régió azonosítása, mint önálló, egyedi területi egység. 2) Affektív (érzelmi) szint: a régió, mint a személyes identitás szempontja jelenik meg, azaz az egyén énképének integráns részévé válik a területi (régiós) hova- tartozása — összetartozás érzése. 3) Konatív szint: a régió, mint a szociális identitás szempontja jelenik meg — a ré- gió az ott élők mi-tudatának szerves alkotóelemévé válik (kialakulásában meg- határozó a régióval való elégedettség is). A legújabb megközelítések szerint a regionális identitás három, egymással szorosan összefonódó dimenzióban ragadható meg: a stratégiai, a kulturális és a funkcionális identitásdimenziókban (van Houtum—Lagendijk 2001). Mindez azt is jelenti, hogy egy régiónak akkor lesz meg a saját identitása, ha különbözik más régióktól a stratégiai terveit illetően (stratégiai identitás), a kulturális vagyonát tekintve (kulturális identi- tás), illetve funkcionális tevékenységeiben/dimenziójában (funkcionális identitás). A stratégiai identitás azt jelenti, hogy az adott régió lakosságának, intézményi, szer- vezeti szerepl őinek legyenek közös céljai, legyen egy közös, dokumentált jöv őképe az adott területre vonatkozóan, hiszen részben ezzel, ez által válik különlegessé a terület. Ez a közös stratégia mindenki számára — régión belüliek és kívüliek számára egy- aránt — nyilvánvalóvá teszi, hogy melyek azok az elképzelések, célok, amelyeket a régióban élők preferálnak, követni szándékoznak. A regionális identitás kulturális dimenziója azt a folyamatot jelenti, amelyen keresz- tül a közös öntudat, a valahová tartozás érzése (ki)fejl ődik, erősödik. Értékalapjai, elemei általában azok a közös szimbólumok, amelyek segítenek felismerni az egyé- neknek hovatartozásukat, és kifejezik a régió egységét. A funkcionális identitás (dimenzió) a régión belüli társadalmi-gazdasági együtt- működéseket, kapcsolatokat és kötelékeket jelenti. A regionális identitás e három eleme nagyon szoros kapcsolatban van egymással. A kulturális és a funkcionális identitás kett ős szerepet játszik, egyrészt segítik a régióformálást a történelmi múlt és a meglév ő kapcsolatrendszer alapján, másrészt hatást gyakorolnak a jöv ő stratégiai irányvonalára (Lukovics 2004). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 140 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A regionális identitás szerepe a régióépítésben A tér, annak minden dimenziója társadalmi konstrukció (Paasi 2000; Faragó 2007; Nemes Nagy 2009), így a területi folyamatok sohasem lehetnek függetlenek a társadalmi, kulturális és természeti folyamatoktól. Varró (2004) hangsúlyozza, hogy az egyes térkategóriák, így a régió is bizonyos kontextuson belül nyernek jelentést, és nemcsak nyelvi, hanem adott történelmi keretben kell azt értelmezni, hiszen amennyiben a régiót társadalmi konstrukciónak fogjuk fel, akkor egyúttal történelmi képződménynek is kell tekintenünk. Paasi (2000) a régiót, mint társadalmilag megkonstruált teret vizsgálva jutott el a regionális identitás fontosságának hangsúlyozásához, melynek kiemelt szerepet tulajdonít a régiók intézményesítésében. A régióépítés egy folyamat, melynek négy lépését különíti el: 1) A területi struktúra kialakítása, 2) Közös szimbólumok megformálása, 3) Regionális intézmények, kapcsolatok kialakítása, 4) Regionális identitás kialakulása (Paasi 2000). A folyamat során gyakorlatilag a van Houtum és Lagendijk (2001) szerz őpáros által leírt identitáselemek (stratégiai, kulturális, funkcionális dimenzió) kialakulásá- ról van szó. A Paasi által elkülönített lépések egymással általában párhuzamosan mennek végbe, illetve ugyanazon folyamatnak különböz ő oldalait jelentik a gyakor- latban (Lukovics 2004). A régióformálásban meghatározó lépés a területi struktúra kialakítása, azaz az a mozzanat, amikor a régió azonosíthatóvá válik, mint területi egység. Ehhez elenged- hetetlenül szükséges valamiféle határok (nem feltétlenül közigazgatási határok) kije- lölése, megkonstruálása, ami behatárolja azoknak a körét, akik a régióhoz tartoznak. A régió lehatárolása, a „mi" és „ ő k" definiálása mellett a régió identifikációs folyamatában kiemelked ő jelentőségű a régióra jellemző szimbólumrendszer (pl. név, szlogen, rendezvények stb.) megformálása. A szimbólumok kifejezik a régió egységét, és az összetartozást szimbolizálják, segítenek a közös imázs felépítésében. Paasi (2003) azonban hangsúlyozza, hogy bár ezek fontosak a közös tudat formálásá- ban, de a regionális identitás lényegét nem a szimbólumok jelentik, hanem sokkal inkább a tényleges társadalmi, kulturális együttm űködések és a különféle közös akciók, események képezik. Ez utóbbiak átvezetnek minket a régióformálás harma- dik mozzanatához, nevezetesen az intézmények kialakításához, melyek alatt gya- korlatilag nemcsak a formális intézményeket és szervezeteket kell érteni, hanem mindenféle kapcsolatot, együttm űködést, amelyek a régióban az emberek, illetve a különböző szervezetek, intézmények között létrejöhetnek. Az intézmény- és kap- csolatformálás segít létrehozni a régió bels ő kohézióját, jelentős mértékben hozzá- járul az identitás, a regionális öntudat kialakulásához, fenntartásához és er ősítésé- hez. A fizikai térb ő l pedig igazából akkor jön létre igazi régió, amikor már kialakul Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 141 a regionális identitás, nemcsak a szimbólumok és a kommunikáció szintjén (kommunikált [ideális] identitás), hanem az már a civil társadalomban is létezik az emberek azonosulása révén, és megnyilvánul(hat) bizonyos szerepl ők aktivitásán ke- resztül (tényleges identitás =regionális öntudat) (Lukovics 2004). Nem a tér puszta léte teremti meg tehát a régiót, hanem az ott él ők töltik meg tartalommal (Hegyi 2007). A folyamat egyes lépései összekapcsolhatók a regionális identitás Blotevogel és szerzőtársai (1989) által felállított — az el őző fejezetben említett — különböz ő fokoza- taival: Ahhoz, hogy régióként észleljenek, érzékeljenek az emberek egy térséget (kognitív dimenzió), szükséges annak területi egységként való lehatárolása, azonosít- hatósága. Az összetartozás megfogalmazása, kinyilvánítása — akár szimbólumok, akár együttműködések, kapcsolatok, közös események révén — szükséges ahhoz, hogy a régió megjelenjen a személyes identitás szempontjaként, az egyén énképének részévé váljon (érzelmi dimenzió). Végül ahhoz, hogy a regionális identitás az emberek és más szerepl ők cselekvéseiben is „aktivizálódjon", elengedhetetlen, hogy a régió az ott élők mi-képének szerves részévé váljon (konatív dimenzió). 1. ÁBRA A régióképz ődés folyamata (The Process of Region Creating) Térség Regionalizáció Regionalizálódás Regionalizmus horizontális térfelosztás a társadalom és a gazdaság térségi tudat térségi szervez ődése erős intézményesülés IDENTITÁS, HATÁROK KOHÉZIÓ IRÁNYÍTÁS Régió Forrás: Nemes Nagy (2009, 192). A magyar szakirodalomban (Agg—Nemes Nagy 2002; Lengyel—Rechnitzer 2004; Nemes Nagy 2009) a régiónak, mint önálló területi-társadalmi entitásnak a létrejöt- tét három egymással kapcsolatban álló és gyakran egymással párhuzamosan haladó folyamatból álló modellként írják le. A modell komponensei: — regionalizáció: az adott terület (régió) határvonalakkal való 'kijelölése'; Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 142 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 — regionalizálódás: társadalmi-gazdasági feltételek mellett lezajlódó homogeni- zálódás, az összetartozás (kohézió) er ősödésének folyamata — térségi szerve- ződés reálfolyamata; — regionalizmus: a regionális identitás és az intézményesülés, irányítási rendszer létrejöttének átfogó folyamata (Nemes Nagy 2009) (1. ábra). Mindegyik vázolt modellben egyöntet űen hangsúlyos elem az identitás, az embe- rek gondolkodásában megfigyelhető összetartozás, régiótudat, mely egyrészt ered- ménye, másrészt feltétele is a régióképz ődésnek. A regionális identitás hozzájárulása a régió sikerességéhez Bár nehéz meghatározni, hogy az identitás pontosan mit is tartalmaz, és hogyan befolyásolja a kollektív cselekvést, napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy gazdasági hatótényezőként, sikerességi faktorként lehet vele számolni (Garai 1998; Lengyel 2000). Ipsen (1993) már a kilencvenes évek elején a regionális fejl ődés egyik előfeltételeként említi a regionális identitást, és hangsúlyozza, hogy az endo- gén potenciálok vagy a regionális versenyképesség javítása ezáltal szociálpszicho- lógiai és kulturális tényez őhöz kötődik. A regionális identitás egyrészt segít aktivi- zálni a helyi erőket a gazdaságfejlesztés számára, növeli személyes cselekvéseiket és hozzájárulásukat ahhoz, hogy a közös célokat elérjék (Lukovics 2004), másrészt képes arra, hogy a térség kulturális és egyéb sajátosságait kihangsúlyozza, hozzájáruljon a régió jó hírnevéhez, és ezáltal befektet őket és felkészült munkaerőt vonzzon a térség- be (Raagmaa 2002) (2. ábra). Ebben a megközelítésben már nem egyszer űen a régió- hoz való kötődést, a hellyel való azonosulást értik e fogalom alatt, hanem a gazda- sági folyamatok pszichológiai-szociálpszichológiai közvetít őjeként tekintenek rá (Garai 2003). Az erős regionális identitással rendelkez ő régiókban a népesség szívesen él az adott térségben, er ős lokálpatriotizmus jellemzi őket, nyitottak a térség fejlesztésé- vel kapcsolatos elképzelésekre, társadalmi aktivitásuk magas. Ezekben a régiókban bizonyos speciális tényez ők' megléte esetén a magas szint ű társadalmi kohézió le- hetővé teszi, illetve el ősegíti az innovativitást, ami által a régió képes a gazdasági, illetve a társadalmi, kulturális fejl ődésre. Mindez tovább növeli a régió imázsát és jó hírnevét, a térség nemcsak az ott él ők, hanem mások számára is egyre vonzóbb lesz, újabb és újabb betelepül ők (befektetők, képzett munkaerő) letelepedését ösz- tönzi, ami további sikereket eredményez. Ellenben egy gyenge regionális identitás- sal rendelkez ő régió nem túl vonzó sem az ott él ők, sem a régión kívüli emberek, cégek számára, így betelepül ők nem törekszenek a térségbe. Ha mégis sikerül be- fektetőket a térségbe csábítani, ők elsősorban vagy az olcsó munkaer ő vagy termé- szeti kincsek miatt jönnek, lokális beágyazódásuk a gyenge társadalmi kohézió mi- att nem várható, így máshol felkínált kedvez őbb lehetőségek esetén elhagyják a régiót (2. ábra). (Az ábra részletesebb elemzését lásd Lukovics [2004,223-225]). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s 4 Gyors ténykép 143 2. ÁBRA A regionális identitás szerepe a gazdasági fejlődésben (The Role of Regional Identity in Economic Development) Öngerjesztő folyamat Fenntartható növekedés, A pozitív imázs és a gazdasági siker Új 4 kiegyensúlyozott vállalatokat és új lakókat vonz gazdaság, társadalmi és kulturális fejlődés, jó Innovatív régió imázs A régióban magas azoknak az aránya, Erős akik gazdasági nehézségek regionális bekövetkezése esetén sem akarnak identitással elmenni a térségb ő I, mert Stagnál a gazdaság, a rendelkező Tradicionális, kulturális és társa-dalmi SZERETNEK OTT ÉLNI. Stabil régió, zárt régió élet, semleges vagy reiffiő saját kultúrával és hagyományokkal. negatív imázs Kiáramlás a régióból A térség gyors Gyenge Viszonylag kevés ember kíván itt Modern, visszaesése, nehéz regionális maradni gazdasági nehézség esetén, fogyasztó- gazdasági helyzet, és identitással mert TELJESEN MINDEGY, HOL orientált térség gyenge imázs rendelkező •••s•••• LAKNAK. régió Nem stabil, „vándor" térség hagyományok nélkül. Az esetleges betelepül ő A térség gyors növeke- vállalatok csak költség- dése, kedvez ő gazdasági A betelepült vállalkozás által teremtett új 4 előnyre települhetnek helyzet, jó imázs munkahelyre új munkavállalók érkeznek Forrás: Raagma (2002) alapján Lukovics (2004, 224). A regionális identitás közvetetten, a társadalmi kohézión keresztül hat egy térség fejlődésére. Az a régió, ahol er ős a regionális identitás, rendelkezik er ős belső kohézióval, képes arra, hogy a küls ő hatásokat befogadja, átalakítsa, feldolgozza oly módon, hogy az a térség és az ott él ők hasznára váljon, illetve képes arra, hogy sajátosságai segítségével ahhoz hozzátegyen, és a hatásokat közvetítse másfelé is. Ezek a hatá- sok érvényesülhetnek akár gazdasági sikerességen, társadalmi, kulturális fejl ődésen, akár civil aktivitáson keresztül is. Amennyiben a régió bels ő kohéziója hiányában nem képes a kívülről érkező impulzusokat sajátosságainak megfelel ően adaptálni, akkor a hatások átfutnak rajta anélkül, hogy az ott él ők életére befolyással lennének, ami egyben azt is jelenti, hogy a régiónak nincs jelent ős szerepe az ott él ők életében (Hankiss 2005) (3. ábra). A különböző létező vagy megszervezett földrajzi terekhez, így akár a település- hez, akár a megyéhez vagy a régióhoz való köt ődés minősége, bels ő harmóniája, a „mi tudat" erőssége alapvetően befolyásolhatja tehát az ott él ők életminőségét, a gazdasági, társadalmi, területi kihívásokra adott, a helyi társadalom által megfogal- mazott válaszlehető ségeket, reakciókat, a térség megtartó erejét, az emberek és más társadalmi-gazdasági szerepl ők térbeli cselekvéseit (pl. mobilitás). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 144 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 4 3. ÁBRA A társadalmi kohézió szerepe a fejl ődésben (The Role of the Social Cohesion in Development) Bels ő kohézióval rendelkez ő régió Bels ő kohézióval nem rendelkez ő régió E ffi Forrás: Hankiss (2005). Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban Vajon alig több mint tíz évvel a régiók „megszületése" után létezik-e, érzékelhet ő-e regionális identitás az ország egyik gazdaságilag legsikeresebb régiójában? Sikeres volt-e a felülr ől elindított régióalakítási folyamat, azaz a tér megtölt ődött-e kollektív tartalommal, kialakult-e a társadalmi kohézió, a regionális identitástudat, az embe- rek gondolkodásában jelen van-e a régió valamiféle reprezentációja, avagy fellelhe- tők-e az említett tényez ők bizonyos elemei a Nyugat-dunántúli régióban annak bizonyítékául, hogy e régió nemcsak egy földrajzi kategória, hanem annál jóval több, társadalmi, gazdasági egység? E kérdések megválaszolására teszünk kísérletet tanulmányunk további részében. Magyarországon a régiók megalakulása nem alulról induló kezdeményezésként, hanem politikai döntés eredményeként indult meg. A területfejlesztésről és területren- dezésről szóló 1996. évi XXI. törvény által nevesített területfejlesztési-statisztikai régiók nem anyagi mivoltukban léteztek, hanem els ődlegesen kommunikatív úton jöttek létre, diszkurzív képz ődmények voltak. E két „képzési-képz ődési mód" azon- ban kölcsönösen hat egymásra (Varró 2004, 82): a folyamatos kommunikációnak fontos szerepe van az új térkategória (régió) tudatosításában, illetve a hozzá tartozó jelentéstartalmak formálásában. A média, az üzleti szféra, a tudományos élet és az oktatás szerepl ői fontos szerepet töltenek/tölthetnek be ebben a folyamatban. Id ő- vel, a jelentéssel való „megtöltés" kapcsán az emberek, illetve más társadalmi sze- replők térszemléletében már megjelenik a régió (észlelés és közlés eszköze lesz). A regionális identitás kialakulása azonban csak akkor várható, ha az egyének megértik és átérzik a régió, a régióban való gondolkodás jelent őségét és ez valamiképp mindennapi térkezelésüket is áthatja (Varró 2004). A régió ekkor már egy olyan terület, amelyet bár nem lehet közvetlenül megélni, de szimbolikus jelleggel beépül az emberek tudatába (Bourdieu 1985). A regionális identitás kiépülése, kiépítése Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s 4 Gyors ténykép 145 egyébként is, de történeti, kulturális tradíciók és valós társadalmi együttm űködések híján még inkább hosszú időt igénylő fejlődés során valósulhat meg. A Nyugat-dunántúli régió esetében gyakran hallani, hogy az nem egy koherensen összetartozó térség, nincsenek közös gyökerei és a gyenge észak—déli közlekedési kapcsolatok sem segítik az összetartozás érzését. Van azonban néhány olyan közös történelmi, illetve földrajzi vonás, amely ennek a térnek az összetartozását mutatja, illetve erősíti. Ilyen pl. a Borostyánkő -út, amely a római kor híres kereskedelmi út- vonala volt, vagy ilyen a régió nyugatisága, amely gyakorlatilag a történelem minden szakaszában, a honfoglalástól egészen napjainkig politika-földrajzi értelemben egysé- ges területként jeleníti meg ezt a területet. Ez a térség az ország nyugati határ vidéke, őrvidéke volt. A II. világháborút követ ő en itt húzódott a Vasfüggöny, a politikailag ket- téváló Európát szétválasztó határ, ami az itt él ők számára a nyugatiságot az elzártságban jelenítette meg. A rendszerváltás után pedig éppen ez a nyugatiság vált e térség el ő- nyévé, így vált a betelepül ő nyugati tőke egyik fő célterületévé és az uniós határ menti programok (Interreg) els ő hazai haszonélvez őivé. A nemzetközi szakirodalomban leírt régióépítési folyamatot (Paasi 2000) nézve, gyakorlatilag a Nyugat-dunántúli régió területi lehatárolásával szinte egyid őben elkezdő dött a regionális intézmények kiépítése (p1. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakulása), különböz ő együttműködések megszervez ődése. Bizonyos dekoncentrált állami, alapvet ően közigazgatási, valamint egyes közszol- gáltatási szervezetek esetében ez a folyamat már korábban elkezd ődött, és ekkor már előbbre is járt (funkcionális dimenzió részei). Következ ő lépésben megszülettek a régió szimbólumai (internetes honlap, logó, szlogen [Nyugat-Dunántúl a kezdeményezések régiója"). Elindult és folyamatos a régió kommunikálása is, egyrészt kifelé — az országos sajtóban hírek jelennek meg a régióról —, másrészt befelé, az itt él ők felé — a régión belül az egyes megyei napi- lapok számos regionális szint ű eseményrő l számolnak be, illetve egyre több hírt, információt közölnek a régióba tartozó más megyebeli településekr ől, eseményekről is —, jelezvén és egyben er ő sítvén is az összetartozást, az egységet (kulturális dimenzió). Idő közben megfogalmazásra került a régió területfejlesztési stratégiája is, lefektetve a közös célokat, preferenciákat, meghatározva a térség egyediségét (stratégiai dimenzió). A közvetített képekb ől, imázsokból kitűnik, hogy a régió mind kifelé, mind befelé alapvetően pozitív képet sugároz magáról gazdaságilag, társadalmilag egyaránt. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakítsák, illetve er ősítsék, fejlesszék a regionális identitástudatot, hiszen egy vonzó régió képe alakul ki az emberek fejé- ben a Nyugat-Dunántúlról (Hegyi 2007), ahol jó élni, amivel jó azonosulni. Vajon a kommunikált regionális identitás mellett — azon túl — a tényleges regioná- lis öntudat (identitás) is kialakult már, az itt él ő emberek, különböz ő társadalmi, intézményi stb. szerepl ők önmeghatározásában helyt kapott-e a régióval való azo- nosulás? E kérdés megválaszolásában segítséget nyújtanak azok a kutatások, ame- lyek a régió lakossága vagy a társadalom más szerepl ői körében — többek között — a társadalmi kohézió, a régióhoz való köt ődés, a régiótudat létének a feltérképezésére Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 146 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 (is) törekedtek, így empirikus adatokkal szolgálnak számunkra 2 . A vizsgálatok közül mindenképpen ki kell emelnünk a régió lakossága körében 2000-ben, illetve 2008-ban folytatott reprezentatív kérd őíves felméréseket. A 2000-es lakossági fel- mérést az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete végezte 500 f ő körében „A lakosság gazdasági helyzete és várakozásai" cím ű kutatás keretében. A másik kutatás 2008. év végén a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanács és Ügynök- ség szervezésében, több mint 1100 fő körében a régióidentitás, a régió ügyeiben való jártasság és az egyes kommunikációs csatornák igénybevételének vizsgálatára irányult, és gyakorlatilag naprakész adatokkal szolgál a vizsgált kérdéskört illet ően. A régió ismertsége Mivel a régió és a régiótudat szorosan összefügg ő jelenségek, először vizsgáljuk meg, hogy mennyire elfogadott, illetve mennyire ismert a régió struktúrája. 1998-ban, a régió megszervez ődését követ ően egy, a régiók bels ő kohézióját vizs- gáló kutatás során a regionális fejlesztésben érdekelt szerepl ők (polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök, kistérségi társulások vezet ői, pártpolitikusok stb.) köré- ben végzett interjúk tapasztalata szerint a Nyugat-dunántúli régióban a régió földrajzi kereteit, kiterjedését (határait) tekintve általában egyetértés uralkodott (4. ábra), ami valamiféle kohézió meglétét is mutathatta volna. Bár összességében a megkérdezettek kétharmada teljes mértékben egyetértett azzal, hogy Gy őr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye alkosson egy régiót, jelent ős megyénkénti eltérések mutatkoztak az egyetértés/egyet nem értés mértékében. Vasban és Zala megyében volt a leginkább, míg Győr-Moson-Sopron megyében volt a legkevésbé elfogadott a felülr ől vezérelt struktúra; ez utóbbi megyében egyet nem ért őket is találtunk. Els ődlegesen Zala megye régióhoz tartozását kérd őjelezték meg interjúalanyaink, illetve más megyéket (vagy azok egy részét) láttak volna szívesen a régió határain belül (Nárai 1998). A lakosság régióképének vizsgálata során el őször vizsgáljuk meg azt, hogy meny- nyire vannak az emberek tisztában azzal, hogy lakóhelyük mely régióban van, isme- rik-e annak nevét, majd nézzük meg azt is, hogy tudják-e annak pontos lehatárolá- sát, azaz tudják-e, hogy a Nyugat-dunántúli régió mely megyéket foglalja magában. Ahol az emberek tisztában vannak a régió határaival, ismerik annak struktúráját, az azt is jelenti, hogy gondolati síkon már jelen van a régió reprezentációja. A megkérdezettek dönt ő többsége (73,5%) már az évtized elején is, azaz néhány évvel a régiók „kialakítása" után tudta, hogy lakóhelye a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozik, napjainkra ez az arány még magasabb értéket ért el, a válaszadók 82%-a tisztában van azzal, hogy mely régióban él. A 2000-es adatfelvétel azonban jelent ős eltéréseket mutatott e téren a szerint, hogy a régió mely megyéjében él a megkérde- zett. A Vas megyében él ő válaszadók körében a régióátlagot jóval meghaladó (93%), míg a Zala megyében él ők körében azt jelent ős mértékben alulmúló arány- ban (58,4%) találtuk azokat, akik megbízható tudással bírtak a régió megnevezését illetően. Egyébiránt az is elmondható, hogy az iskolai végzettség is jelent ős Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 147 befolyásoló erő vel bír e tudásra, míg a kevesebb, mint nyolc általános iskolával rendelkez ők fele, addig az érettségizetteknek már háromnegyede, a diplomásoknak viszont már 90%-a 3 tudta, hogy lakóhelyük mely régió részét képezi. 4. ÁBRA A Nyugat-dunántúli régió lehatárolásával való egyetértés aránya, 1998 (The Share of Understanding with Delimination of West-Transdanubian Region) 9,52% 23,81% 66,67% s Egyetért s Részben egyetért u Nem ért egyet Forrás: Nárai (1998, 6). Bár mindkét felmérésben az derült ki, hogy a válaszadók többsége tudja, hogy lakóhelye a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozik és ismeri is pontosan a régió nevét, azt már lényegesen kevesebben tudják saját kútf őből, hogy valójában mely megyék alkotják a nevezett térséget. Hogy mennyire nem alakult ki határozott régiókép az emberekben, nagyon jól mutatja, hogy a 2008 végén végzett felmérés során a „Mely megyék tartoznak Ön szerint az Ön lakóhelye szerinti régióhoz?" kérdésre adott vála- szok döntő többségében említésre kerültek ugyan a régiót alkotó megyék valamilyen kombinációban, de csupán a válaszadók 7%-a (!) tudta helyesen, hogy a Nyugat- dunántúli régió az konkrétan Gy őr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye hármasát jelenti (Pakainé Kováts—Bednárik 2009). Egy 1998-ban, polgármesterek körében vég- zett vizsgálat tapasztalatai hasonlóan kedvez őtlenek voltak, akkor is csupán a meg- kérdezettek 6%-a adott helyes választ a kérdésre (Szörényiné Kukorelli 1998). Abban az esetben, amikor a válaszadóknak nem maguktól kellett megadniuk a régiót alkotó megyék körét, hanem el őre megnevezett megyékr ől kellett eldönteniük, hogy azok vajon a Nyugat-dunántúli régióba tartoznak-e vagy sem, lényegesen kedvező bb volt a régió összetételének az ismertsége. A segített ismertség során Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye régióhoz tartozása többnyire ismert volt a válasz- adók előtt, de így is akadtak olyanok — nem is kevesen —, akik más megyéket is a régióba tartozónak véltek (5. ábra). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 148 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 5. ÁBRA A Nyugat-dunántúli régió összetételének „segített" ismertsége — az el őre megadott megyéket a Nyugat-dunántúli régióba sorolók aránya (%) (The „Aided" Reputation of Composition of West-Transdanubian Region — the Share of Respondents who ordered the Prelisted Counties to West-Trasndanubian Region) 100 92,9 90,8 90,2 90 80 70 60 50 40 30 19 20 10 0 1as ~ tia ,ot s es1,-c ‘ ,,p`g ra .0 • Cs9 4.-c) Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 22-25) alapján saját szerkesztés. A régió önmeghatározásában, identifikációs folyamatában meghatározó jelent őségű a régió egységét, összetartozását kifejez ő szimbólumok megalkotása/megtalálása (Paasi 2000) és kommunikálása a lakosság és más társadalmi szerepl ők felé. Ezek a szimbólumok segítenek a közös tudat formálásában, a regionális identitás kialakulá- sában, fejl ődésében. Ehhez azonban az kell, hogy a lakosság ismerje, elfogadja, értse a szimbólumrendszer egyes elemeit, illetve egyetértsen azokkal. A Nyugat-dunántúli régióban is megszülettek a régió alapvet ő szimbólumai (pl. logó, szlogen), sajnálatos módon azonban azokat csak a lakosság kisebb része ismeri. A megkérdezetteknek csak kevesebb, mint negyede látta már biztosan a régió logóját, közel fele viszont még sohasem találkozott azzal. A válaszadók 26%-a pedig bizonytalan, nem tudta biztosan, hogy látta-e azt vagy sem (Pakainé Kováts—Bednárik 2009, 153). Ez egy- ben azt is jelenti, hogy ha látták is a régió jelképét valahol, az nem volt rájuk akkora hatással, hogy arra kés őbb emlékezzenek. A régió jelmondatának (szlogen) ismert- ségére vonatkozóan nem kérdezték a felmérés résztvev őit, de feltételezhet ő , hogy az még kedvez őtlenebb lenne, mivel egy szövegre visszaemlékezni nehezebb, mint egy képi elemre. Ez mindenképpen felveti a szimbólumok kommunikálásának fon- tosságát, illetve felmerül az a kérdés is, hogy jelenlegi formájában mennyire hatásos a logó kifejez ő és megragadó ereje. Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 149 Az emberekben, a különböz ő szereplőkben élő régiókép A kialakuló régióképet és így a regionális öntudatot is jelent ős mértékben be- folyásolja az, hogy mit is jelent az emberek számára maga a régió fogalma, miként, hogyan értelmezik ezt a szót, mit értenek alatta? A területfejlesztéssel kapcsolatban álló szakemberek többsége 1998-ban régió alatt olyan területi egységet értett, melyet hasonló társadalmi, földrajzi, gazdasági, politikai jellemz ők kötnek össze. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy régió belső kohézióját nagymértékben meghatározzák a közös érdekek, célok, valamint az emberek hasonló gondolkodása, mentalitása. Ez utóbbit — polgári mentalitás, befogadó- készség, nyitottság — sokan említették, mint a Nyugat-dunántúli régió specifikumát (Nárai 1998). Ezzel szemben a lakosság körében végzett felmérés tapasztalatai egy- részt azt mutatják, hogy az emberek egy viszonylag meghatározó része nem tudja értelmezni a fogalmat — hatoduk nem válaszolt a kérdésre —; ami egyben azt is je- lentheti, illetve úgy is értelmezhet ő, hogy számukra az nem jelent semmit. Másrészt a kérdésre választ adók dönt ő többsége a régiót egyszer űen megyék összességeként értelmezi, ami alatt általában több megyére kiterjed ő közigazgatási területet, föld- rajzi egységet, maximum gazdasági összefüggést, kapcsolódást értenek. Közösségi- társadalmi szempontok, pl. az ott él ők közös hagyományai, tradíciói vagy társadalmi, szociális hasonlósága minimális mértékben jelennek csak meg a régió fogalmának értelmezésénél4 (Pakainé Kováts—Bednárik 2009) (1. táblázat). Mindez nagyon jól mutatja, hogy a történelmi, kulturális hagyományok hiányában a lakosság számára a régió inkább közigazgatási, földrajzi kategória és nem társadalmi-történeti fogalom. Hasonló eredményeket kapott Murányi és Szoboszlai a Dél-alföldi régióban folyta- tott kutatásuk során (Murányi—Szoboszlai 2000). Konkrétan a Nyugat-dunántúli régióra vonatkoztatva a kérdést, a regionális identitás szempontjából nem túl kedvez ő, hogy a megkérdezettek közel 40%-a számára a Nyugat-dunántúli régió nem jelent semmit, saját életükre, érzéseikre vonatkoztatva nem tudják értelmezni ezt a területi kategóriát 5 . Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az emberek igen magas hányada számára nem meghatározó vonatkoztatási keret a régió, e területi kategória az ismeretek szintjén bár valamilyen mértékben már jelen van (is- merik a régió nevét, esetleg tudják, hogy mely megyék tartoznak oda), de mélyebb (pl. emocionális) síkon még nincs, így nagy valószín űséggel kijelenthetjük, a régióval való azonosulásról, regionális identitásról ezen emberek esetében nem beszélhetünk. Azok körében, akiknek a Nyugat-dunántúli régió jelent valamit, a régió többnyire pozitív asszociációkban jelenik meg, és els ősorban azt a helyet jelenti, ahol élnek, ahol dolgoznak (otthon, lakóhely, élettér, szül őföld, munka asszociációk fordultak el ő minimum 5%-os említési arányban). Érdekes módon azok a kategóriák, amelyekkel a régió fogalmának általános meghatározásánál találkozhattunk (megyék összessége, összefogása, földrajzi egység stb.) a konkrét régió értelmezésénél alig kerültek emlí- tésre (maximum 1-2%-ban), inkább a személyesebb és sz űkebb kapcsolódások jelen- tek meg, kerültek el őtérbe, melyek többsége érzelmi töltetet hordoz magában. Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 150 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 1. TÁBLÁZAT A régió fogalmának értelmezése (The Understanding of Region's Definition) Említések Gyakoriság (%) Kettő vagy több megye összessége 32,7 Több megyét összefogó közigazgatási terület 15,2 Több megye tájegység/földrajz szerinti kapcsolata 14,6 Gazdaságilag összefügg ő területek 9,2 Területi felosztás/egység, ami megyéken átnyúló, 7,0 megyék összevonása Táj/tájegység, vidék/Magyarország valamely tájegysége 3,6 Statisztikai, tervezési, területfejlesztési egység 2,4 Megyék összefogása, szövetsége a lehet őségek legjobb kihasználása végett 1,3 Egy adott területen él ő emberek csoportja, társadalmilag 1,2 összefüggő terület, emberi közösség Közösségek összetartozása, együttm űködése 1,1 Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 25-26) alapján saját szerkesztés. Régióhoz való köt ődés és a régió megítélése A regionális identitás meglétét sok esetben a térséghez való köt ődés mértékével próbálják kifejezni. A köt ődés mérése nem egyszerű feladat, mértékét leginkább azzal tudjuk jellemezni, hogy mennyire szeretnek az emberek ott élni, büszkék-e vagy sem arra a területre, ahol élnek, mennyire vágyódnak el onnan. Másrészt a regionális identitás függ a lakosság elégedettségét ől, perspektívatudatától is (Hegyi 2007); a régió pozitív megítélése, a régióval való elégedettség nagyban segíti a régiótudat kialakulását, fennmaradását, így ennek vizsgálata is egy fontos dimenzió. A Nyugat-dunántúli régióban él ők jelentős mértékben köt ődnek lakóhelyükhöz, térségükhöz. A 2000-es felmérés adatai szerint a megkérdezettek dönt ő többsége (88%) szeret a régióban élni (6. ábra) (ötfokozatú skálán 4,36-os átlagérték), és nem gondolt arra, hogy máshová költözzön. Csupán a megkérdezettek 3%-a terve- zett lakóhely-változtatást, f őként családi okokból, illetve munkavállalás miatt, de ők is elsősorban a régión belül szándékoztak maradni. Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 151 6. ÁBRA „Szeret Ön a Nyugat-dunántúli régióban élni?" kérdésre adott válaszok megoszlása, 2000 (%) (Share of the Answers on the Question: Do You Like Living in West-Transdanubian Region?, 2000) 55,4 60 50 40 32,6 30 20 11 10 02 0,8 Nagyon nem Nem szeret Semleges Szeret Nagyon szeret szeret (szeret is, meg nem is) Forrás: Lakossági felmérés (2000). 2. TÁBLÁZAT „Mi motiválja Önt abban, hogy a Nyugat-dunántúli régióban éljen?" (What is your Motivation to Live in West-Transdanubian Region?) Az egyes tényez őket Motiváló tényez ők említők aránya (%) Családi, rokoni kapcsolat 94,2 Baráti kapcsolat 50,1 Képzettségének megfelel ő munkahely 29,5 A régiónak, mint tájnak, természeti környezetnek a 29,1 vonzereje Jó ellátási, szolgáltatási körülmények (kereskedelmi, 25,9 oktatási, szociális, egészségügyi stb. infrastruktúra) A régió gazdasági vonzereje 19,2 Kedvező szabadidő eltöltési lehet őségek 15,0 Gazdasági és egyéb vállalkozás 7,0 Egyéb 7,0 Forrás: Lakossági felmérés (2000). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 152 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A régióhoz való ragaszkodás kiemelked ően meghatározó tényez ői a családi, rokoni6, valamint a baráti kapcsolatok, de jelent ős motiváló ereje van a táji, természeti környezet vonzerejének és a képzettségnek megfelel ő munkalehetőségnek is. A leg- kevésbé meghatározó tényez őknek viszont a rekreációs lehet őségek, gazdasági vagy egyéb vállalkozás, illetve a földhöz való köt ődés bizonyultak (2. táblázat, 7. ábra). Kutatásunk e téren kapott eredményei többnyire összecsengenek a Dél-alföldi régió- ban tapasztaltakkal, ahol a régióhoz való rgaszkodás leginkább meghatározó elemei- nek a környezet esztétikája, a lokálpatriotizmus, valamint a baráti, rokoni kapcsolatok, míg legkevésbé meghatározó elemeknek a szabadid ő eltöltésének kedvez ő lehetősége és az anyagi jellegű feltételek hiánya (elköltözés pénzügyi fedezete, telek- és ingat- lanárak) bizonyultak (Murányi—Szoboszlai 2000, 34). 7. ÁBRA „Mihez érez köt ődést a régióban?" —A köt ődés erősségének mértéke i, 2000 (To What Extent Do You Bind to the Region? — The Rate of Strength of Binding) Ötfokozatú skálán elért átlagok. Forrás: Lakossági felmérés (2000). Egy 2005-ben végzett kutatás eredményei is azt mutatták, hogy a Nyugat- Dunántúlon élők az átlag felett köt ődnek a régióhoz; a többi térségi kategória (tele- pülés, megye, Dunántúl, Magyarország) mellett magas a régió preferenciája is (öt- fokozatú skálán 4,5-ös átlagérték). A költözni szándékozók aránya akkor 9% volt, de többségük a régión belül kívánt lakóhelyet változtatni (A határmentiségtől... 2005). Ezzel szemben a legfrissebb lakossági kutatás azt mutatja, hogy a megkérde- zettek ötöde (21,2%) elvágyódik lakóhelyér ől. A Dél-alföldi régióban a kilencvenes évek végén folytatott kutatás során hasonlóan magas arányt találtak: ha a lehet őségei engedték volna minden ötödik válaszadó elköltözött volna a lakóhelyér ől. Relatív Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 153 többségük (38%) régión belül változtatott volna lakóhelyet, de sokan (34%) a Du- nántúlra szerettek volna költözni (Murányi—Szoboszlai 2000). A Nyugat-dunántúli régióban az évtized végén a lakóhelyükr ől elvágyódókat tu- lajdonképpen három csoportra lehet bontani: 1) akiknek a költözésr ől határozott elképzelései és tervei vannak (6,6%); 2) akik szívesen elköltöznének, de nem látnak erre reális lehet őséget (8,3%); és 3) azok, akik a távoli jöv őre teszik az elköltözés idejét (6,3%). A régiót alkotó egyes megyékben él ők véleményében nem volt szig- nifikáns különbség, az életkor és az iskolai végzettség alapján viszont meghatározó különbségek adódtak az elköltözési szándékot illet ően (Pakainé Kováts—Bednárik 2009). A fiatalok körében lényegesen er ősebb a költözési szándék, a 35 év alatti válaszadók közül minden harmadik elköltözne jelenlegi lakóhelyér ől, tizedüknek ha- tározott tervei vannak. Ezzel szemben a 36-55 évesek 14%-a, az 55 évesnél id őseb- beknek pedig csupán 8,2%-a foglakozik a lakóhely-változtatás gondolatával; a köl- tözést határozottan tervez ők mindössze 3,5%-nyian vannak mindkét korcsoportban. Ez egyben azt is jelenti , hogy a költözni szándékozók között lényegesen felülrepre- zentáltak a fiatalok: míg a 35 éven aluliak mintán belüli aránya 44,5%, addig a köl- tözést fontolgatók minden csoportjában ennél jóval magasabb arányt, abszolút több- séget képviselnek (a költözést határozottan tervez ők 69,4%-át, a költözést a távoli jövőben realizálók 78,3%-át, a 'költözne, de nincs rá lehet ősége' csoport 58,7%-át a nevezett korcsoportba tartozók teszik ki). Az iskolai végzettséget tekintve elmondható, hogy a diplomások, illetve az érett- ségizettek több mint 70%-a nem költözne el jelenlegi lakóhelyér ől, a maximum szakmunkásvégzettséggel rendelkez ők körében kicsit alacsonyabb (67%) ez az arány. Ez utóbbiak körében viszonylag magas (12,2%) azoknak az aránya, akik elköltöznének, ha lenne erre lehet őségük. Az e csoportba tartozók között egyébiránt felülreprezentáltak is az alacsonyabb iskolai végzettség űek: az e kategórián belüli arányuk 38,2% szemben a teljes mintán belüli 26%-os arányukkal. A lakóhely-változtatást fontolók egy jelent ős része (kb. 30%-a) a 2008-as felmé- rés tapasztalatai szerint is a régión belül maradna, de nagyon magas (52%) a kül- földre vágyók aránya, ami korábban szinte alig volt jellemz ő. Ez mutatja azt is, hogy a válaszok mögött (azaz, hogy olyan sokan elköltöznének, ha tehetnék) nem elsősorban a régiótól való elpártolást, hanem a Magyarországgal szembeni jelenlegi általános elégedetlenséget lehet sejteni, ami főként a fiatalokat motiválja arra, hogy az országon kívül reméljék, keressék boldogulásukat. A legtöbben egyébiránt a jobb munkalehetőség, jobb kereseti lehet őségek miatt szeretnének külföldre költözni. Az elvágyódók magasabb aránya ellenére napjainkban is azt mondhatjuk, hogy a régió lakosai szeretnek itt élni és többségüket (68,3%) büszkeség tölti el a régiót illetően (8. ábra). A régióhoz való kötődés erősségét, a régióval való elégedettséget mutatja az is, hogy a válaszadók háromnegyede (72,7%) azt szeretné, ha gyermeke is a Nyugat-dunántúli régióban telepedne le. A 2008-ban folytatott kutatás tapaszta- latai szerint a Nyugat-dunántúli régióban él ők legbüszkébbek arra, hogy a Dunán- túlon élnek, ezt követi a megyére és a régióra, valamint a településre való büszkeség, melyek ,mértékében" nincsenek jelentős eltérések (9. ábra). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 154 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 8. ÁBRA „Büszke arra, hogy a Nyugat-dunántúli régióban él?" (%) (Are You Proud of Living in West-Transdanubian Region?) 40 35 30 25 20 15 0 5 0 Egyáltalán Nem büszke Büszke is Büszke nem büszke meg nem is Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 30) alapján saját szerkesztés. 9. ÁBRA „Mennyire büszke arra, hogy..." (How Proud Are You of..) az adott az adott a Nyugat- a Dunántúlon él? Magyamrs településen él? megyében él? dunántúli él? régióban él? Megjegyzés: Ötfokozatú skálán elért átlagértékek. Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 27) alapján saját szerkesztés. Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 155 Legtöbben a természeti környezetre és a munkalehet őségekre7, illetve az országos átlagnál magasabb életszínvonalra büszkék a régióban, de említésre kerültek még — 5% alatti arányban — többek között a termál- és wellnesfürd ők, az idegenforgalom, a fejlett ipar, a kulturális élet is. A régió megítélése alapvet ően pozitív, a válaszadók többsége (kétharmada) az ország többi régiójához viszonyítva jobb vagy sokkal jobb helyzetűnek8 tartja a térséget, ugyanakkor csupán a megkérdezettek kisebb része (38,5%) vélekedik úgy, hogy a Nyugat-Dunántúl a lehet őségek régiója. Viszonylag kedvezőtlen értékelést kapott a régió a lakosság vidámságát, a fejl ődést és a pozitív jöv őképet illetően. Az értékelések átlaga pozitív önképet mutat viszont a vendégszeretet és a befogadás tekintetében (Pakainé Kováts—Bednárik 2009) (10. ábra). 10. ÁBRA ,,Mennyire jellemz ő a Nyugat-dunántúli régióra, hogy...?"' (How Typical is it for the West-Transdanubian Region?) Befogadó régió ..... _..... Nagy jöv ő elő tt áll - -- Vendégszeret ő a lakosság ....„- -- Gyorsan fejlődik 3,14 Jókedvű a lakosság Rendes, tiszta régió 3,25 Innovatív régió Modern régió Lehet ő ségek régiója Gazdag régió Biztonságos —4111 •1•1111 1 1 1 1•1:1111111111 1=1 2,7 2,8 2,9 3 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7 átlagérték `Átlagértékek, a vizsgált tényez őket ötfokozatú skálán értékelték a megkérdezettek. Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 56) alapján saját szerkesztés. A régió megítélése során vizsgálták azt is, hogy különböz ő, a regionális összetar- tozást, kohéziót megjelenítő tényezőknek milyen a jelenléte a Nyugat-dunántúli régióban. Mennyiben jellemz ő a térségre pl. a földrajzi összetartozás, a közös sors, a közös tradíciók, közös célok, vagy akár a gazdasági szerepl ők együttműködése? A válaszok átlagértékei nem egy er ős kohézióval rendelkez ő régióról árulkodnak. A legjellemzőbbnek tartott tényez ők esetében is rendre négy alatti átlagértékek adódtak, ami azt jelenti, hogy a válaszadók legnagyobb része szerint csupán köze- pes mértékben, illetve részben jellemz őek e megállapítások a Nyugat-dunántúli régióra. Csupán a földrajzi összetartozásról gondolták úgy sokan (24%), hogy az teljes mértékben jellemz ő a térségre. A megkérdezettek szerint leginkább egyéb- iránt a területek földrajzi összetartozása, a közös sors és a jó megközelíthet őség, Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 156 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 legkevésbé pedig az jellemz ő a régióra, hogy az itt él ők közös célokkal rendelkez- nek, és az itt található cégek a lehet őségeket kihasználva együttm űködnek. A Zala megyeiek kevésbé érzik a bels ő kohéziót, ugyanis valamennyi tényez őt kevésbé jellemzőnek tartották a másik két megye lakosaihoz képest (Pakainé Kováts- Bednárik 2009, 39-46). Az egyes tényez ők megítélését a 3. táblázat mutatja. 3. TÁBLÁZAT A regionális összetartozást, kohéziót megjelenít ő tényez ők jelenlétének megítélése (The Judgement of Presence of Factors Indicating Regional Cohesion) Tényez ők Átlagérté) x A területek földrajzi összetartozása 3,64 Közös sors, történelem 3,47 A területek jó megközelíthet ő sége 3,40 Az itt élők közös hagyományai, tradíciói 3,33 Az itt élők társadalmi, szociális hasonlósága 3,02 Az itt élők közös érdekkel, célokkal rendelkeznek 2,93 A régióban található cégek közös gazdasági kapcsolatai 2,88 'Ötfokozatú skálán mérve. Forrás: Pakainé Kováts—Bednárik (2009, 40) alapján saját szerkesztés. Összegzés A területi-térségi identitást a társadalmi identitástudat szerves részeként értelmezzük, mely alapján az egyén a személyes kapcsolathálónál tágabb, földrajzi kategóriákkal (pl. település, kistérség, megye, régió) meghatározható társadalmi csoport tagjának érzi és vallja magát. A regionális identitás is els ősorban a hovatartozással és az azono- sulással kapcsolatos emocionális és kognitív mintákat tartalmazó kommunikációs együttes, szocializációs fejlemény, melyet társadalmi és történeti tényez ők generálnak és formálnak, a régiós reprezentációra irányuló diakron és szinkron kommunikációs mechanizmusok alakítanak (Murányi—Szoboszlai 2000). Tapasztalataink szerint egy térséghez való köt ődés kialakulásában, fennmaradásá- ban elsődleges szerepet játszik a családi, rokonsági kapcsolatok térségen belülisége, a földrajzi környezet karakterisztikus és vonzó volta, a boldogulási lehet őségek milyensége (pl. munkalehet őségek), de a helyben lakás/ott élés id őtartama, a saját tulajdon megléte (ház, lakás, föld), vagy a térség hagyományai, azok ápolása sem elhanyagolható tényez ők. Történeti, kulturális hagyományok hiányában azonban a tényleges regionális identitás, öntudat kiépítése, kiépülése rendkívül hosszú id őt igénybe vevő folyamat, aminek még csak az elején tartunk, ezt jelzi az is, hogy az emberek számára a régió ma még els ősorban közigazgatási, földrajzi kategória és nem társadalmi-történeti fogalom. Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 157 Bár magas a Nyugat-Dunántúlon a régióhoz való köt ődés mértéke, az emberek többsége szeret itt élni, büszke a térségre, azonban nem alakult ki még er ős belső kohézió, összetartozás érzés. A regionális identitásnak már megvannak a jelei, de szintje, mértéke még mérsékelt. A már kibontakozó regionális gondolkodás azonban arra is utal, hogy tudatos építkezéssel az adott regionális határok kitölthet ők tarta- lommal. Csak így érhet ő el, hogy a régióépítés Paasi (2001) által leírt folyamatában a Nyugat-Dunántúl egyre el őrébb jusson, hiszen abból napjainkig — teljes mértékben — mindössze a régió területi struktúrájának kialakítása történt meg. Mind a közös szim- bólumok megformálása, mind az együttműködések kialakítása, kapcsolatformálás tekintetében vannak még kiaknázatlan lehet őségek, vannak még teend ők, amelyek „végrehajtása" mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a fizikai térb ől igazi, regionális identitással bíró régió váljék. Ilyen feladatnak tekinthet ő pl. a megfelelő szimbólumrendszer megformálása, amely — annak ellenére, hogy a regionális identitás lényegét nem a szimbólumok jelentik mégis — kiemelkedő jelentőségű a régió identifikációs folyamatában. A jól megválasztott, jól kitalált szimbólumok kifejezik a régió egységét és segítenek az összetartozás, a közös tudat formálódásában. Úgy t űnik azonban, hogy a Nyugat- dunántúli régióban ezek egyel őre nem igazán töltik, tölthetik be a régióépítésben lényegi funkciójukat, e megállapításunkat arra alapozzuk, hogy a régió logója és szlogenje csak kevesek által ismert. Tapasztalataink szerint azzal is csak kevesen vannak tisztában, hogy működnek olyan intézmények, szervezetek (pl. Regionális Fejlesztési Tanács, Regionális Fejlesztési Ügynökség) 9, amelyek tevékenysége az egész régióra kiterjed. A megfelelő szimbólumok megtalálása mellett, amelyek nemcsak tárgyak lehetnek, hanem pl. olyan személyek is, akik itt éltek/élnek, itt alkottak/alkotnak és akikre, vagy akik eredményeire a többség büszke, hangsúlyoznunk kell a tényleges társadalmi, kulturális, gazdasági együttm űködések, illetve különböz ő közös események (legyen az akár sportesemény, kulturális rendezvény, fesztivál stb.) fontosságát, amelyek egy- részt összehozzák az itt él őket, másrészt kifejezik az összetartozást. Ezen események, kapcsolatok, együttm űködések adják meg az alapját a regionális identitásnak, általuk teremtődhet meg, illetve er ősödhet, fejlődhet tovább a régión belüli kohézió. Ahhoz azonban, hogy ezek megszervez ődhessenek, meg kell találni azokat a közös pontokat, célokat, ügyeket, illetve érdekeket, amelyekben az itt él ők egyetér- tenek, amelyeket követni, elérni, illetve érvényesíteni szándékoznak, amelyek ösz- szetarthatják a régió lakosságát, más társadalmi szerepl őit. Az empirikus felmérések szerint a legnépszerűbb közös ügy a különböz ő fejlesztések és az azokban rejl ő lehetőségek kihasználása (a válaszok 26,3%-a valamilyen [gazdaság, infrastruktúra stb.] fejlesztésre vonatkozott), ezen belül markánsan megjelenik a közlekedésfej- lesztés (É—D autópálya), az úthálózat fejlesztése, továbbá a munkahelyteremtés (22%), valamint az idegenforgalom er ősítése (6%). De felmerült a hagyományápo- lás, a közös kulturális rendezvények szervezése, a környezetvédelem, az oktatás és az egészségügy is (Pakainé Kováts—Bednárik 2009, 149). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. 158 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s4 A közös célok megtalálása, illetve a szimbólumok megalkotása azonban csak egy- egy állomás a régióépítés folyamatában, hogy ezek mindenkihez elérjenek, hogy lényegi funkciójukat ki tudják fejteni, elengedhetetlen és alapvet ő a megfelelő kommunikálásuk. A regionális szerepl őknek, intézményeknek mind a tömegkom- munikációs eszközök, mind az oktatási rendszer segítségével törekedniük kell a régióval kapcsolatos ismeretek terjesztésére, a régió valódi ismertségének a növelé- sére. Ennek azonban nem kampányszer ű imázsépítésnek kell lennie, hanem folya- matos imázs-formálásra, tudatos identitás-építésre van szükség. Jegyzetek A speciális tényezők (pl. fejlett infrastruktúra, kvalifikált, konvertálható tudású munkaer ő) hiányában azonban szinte teljes egészében hiányoznak azok az iparágak, amelyek a fejl ődés motorjai lehetnének. Ezek a régiók erős identitásuk ellenére általában kevés versenyel őnnyel rendelkeznek, ami mutatja, hogy önmagában a regionális identitás nem elegend ő sikertényez ő, de megfelelő gazdasági feltételek esetén hozzájárul azok kiaknázásához tovább növelve a régió sikerességét. A regionális identitás mértékének meghatározása nem egyszer ű feladat, a téma empirikus kutatásának nincs kidolgozott módszertana, nincsenek hosszú távra visszatekint ő hagyományai, azonban történtek törekvések e kérdéskör operacionalizálására, mérésére — nem feltétlenül önálló kutatások keretében (pl. Murányi—Szoboszlai 2000; A határmentiségtől... 2005; Pakainé Kováts—Bednárik 2009). 3 Az egyetemet végzettek körében 100%-ot ért el a helyesen válaszolók aránya. 4 Egy másik, a régió megítélését konkrét kategóriákban mér ő kérdésre adott válaszok átlaga szerint is a régióra leginkább a területek földrajzi összetartozása jellemz ő, e tényező kapta a legmagasabb átlagér- téket (ötfokozatú skálán 3,64). Jóval kevésbé tartották jellemz őnek a válaszadók a régióra az itt él ők társadalmi, szociális hasonlóságát (átlag 3,02), vagy akár a közös hagyományokat (átlag 3,33) (Pakainé Kováts—Bednárik 2009). 5 A megkérdezettek 15,5%-a határozottan kijelentette, hogy a régió számára nem jelent semmit, 23,4%-uk pedig nem válaszolt a kérdésre (Pakainé Kováts—Bednárik 2009, 36). A véleményhiányt gyakorlatilag úgy értékelhetjük, mintha nem jelentene a régió a nem válaszoló megkérdezett számára semmit, mivel feltételezzük, hogy valamiről azért nincs valakinek mondanivalója, mert az a valami nem fontos, nem meghatározó az életében. 6 A 2000-ben folytatott lakossági felmérés során megkérdezetteknek csupán a 27%-a jelezte azt, hogy családi kapcsolatai csak részben vannak a Nyugat-dunántúli régióban, közel háromnegyedüknek a ro- koni kötelékei kizárólag a régióra koncentrálódtak. A munkalehetőségek kérdése megosztja a válaszadókat, ugyanis nagyjából annyian említették a mun- kalehetőségek hiányát a „Mire nem büszke a régióban?" kérdésre adott válaszaikban, mint ahányan büszkék a jó munkalehet őségekre. A válaszadók még az utak rossz állapotát, a környezetvédelem, a hulladékkezelés nem megfelel ő voltát, valamint a kisebbségi problémákat említették 5% feletti arány- ban (Pakainé Kováts—Bednárik 2009, 34-35). 8 A megkérdezettek 59%-a vélekedik úgy, hogy a többi régióhoz képest jobb helyzetben van a Nyugat- Dunántúl, és csupán 7,4% azok aránya, akik szerint sokkal jobb helyzetben van. A válaszadók 27%-a szerint a többiekhez hasonló helyzetben van (Pakainé Kováts—Bednárik 2009, 130). 9 A 2008-ban folytatott kutatás eredményei szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsról a megkérdezettek 18%-a, a Fejlesztési Ügynökségr ől 23%-a még soha nem hallott, és ha hallott is, 62-63%-uk nem ismeri azok munkáját (Pakainé Kováts—Bednárik 2009). Nárai Márta : Gondolatok a regionális identitásról. - Identitáselemek a Nyugat-dunántúli régióban. Tér és Társadalom 23. évf. 2009/4. 137-159. p. TÉT XXIII. évf. 2009 s4 Gyors ténykép 159 Irodalom Agg Z.-Nemes Nagy J. (2002) A politika térségi és helyi szintjei. - Bernek Á. (szerk.) A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 385-430. o. Blotevogel, H.H.-Heinritz, G.-Popp, H. (1989) „Regionalbewusstein" - Zum Stand der Diskussion um einen Stein Anstosses. - Geographische Zeitschrift. 2. 65-88. o. Bokor B. (é.n.) regionális identitás, kultúra és közösség. - Tudásmenedzsment. PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Pécs. http://feek.pte.huitudasmenedzsment/index.php?ulink=1141 Letöltve: 2009.03.09. Bourdieu, P. (1985) The Social and the Genesis of Groups. - Socialscienen Information. 2. 195-220. o. Bőhm A. (2000) Térségi identitás. - Horváth Gy.-Pálné Kovács I. (szerk.) Területfejlesztés és közigaz- gatás-szervezés. MTA, Budapest. 111-127. o. Bőhm A. (2002) Lokális és regionális identitás. - Comitatus. 4. 29-34. o. Faragó L. (2007) Térstruktúra: Térideák és megvalósításuk a településhálózat-fejlesztésben. - Tér és Társadalom. 4. 21-38. o. Garai L. (1998) Emberi potenciál, mint tőke: bevezetés a gazdaságpszichológiába. Aula, Budapest. Garai L. (2003) Identitásgazdaságtan. TAS Kiadó, Budapest. Hankiss E. (2005) Transznacionális identitásképzés a Nyugat-Pannon Eurégióban. Ausztria - Magyarország Phare CBC program. K őszegi Európai Egyetemi Intézet, K őszeg. 28-32. o. A határmentiségtől az integrált határrégióig. (2005) Kutatás a PHARE CBC 2002 program támogatásá- val. MTA RKK NYUTI, Győr. Hegyi F.B. (2007) Regionális identitás. - Rechnitzer J. (szerk.) Nyugat-Dunántúl. MTA RKK, Pécs- Budapest. XIV. fejezet. 387-400. o. Ipsen, D. (1993) Regionale Identitát - Raumforschung und Raumordnung. 1. 9-18. o. Landaboso, M. (2003) The Role of Social Capital in Promoting Competitiveness in Less Favoured Regions: Policy Options in Perspective. http://www.ebms.it/SS/background_paper.pdf Letöltve: 2009.03.15. Lengyel I. (2000) A regionális versenyképességr ől. - Közgazdasági Szemle. 12. 962-987. o. Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. Lukovics M. (2004) A regionális identitás szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. - Czagány L.- Garai L. (szerk.) A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közle- ményei. JATE Press, Szeged. 214-228. o. Murányi I.-Szoboszlai Zs. (2000) Identitás-jellemz ők a Dél-alföldi régióban. - Tér és Társadalom. 1.27-50. o. Nárai M. (1998) Nyugat-Magyarország belső kohéziója. Esettanulmány. Győr. Kézirat. Nemes Nagy J. (2009) Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Buda- pest. Pakainé Kováts J.-Bednárik É. (2009) Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és ügynökség marketingstratégiát megalapozó regionális identitáskutatás. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Sopron. Paasi, A. (2000) Re-constructing regions and regional identity. http://www.kun.d/socgeo/n/colloquium/ Paasil.pdf. Letöltve: 2009.03.09. Paasi, A. (2002) Regional Transformation in the European Context: Notes on Regions, Boundaries and Identity. - Space & Policy. 2. 197-201. o. Paasi, A. (2003) Region and Place: regional identity in question. - Progress in Human Geography. 4. 475-485. o. Palkó K. (2009) Regionális identitás - adalékok egy fogalom tisztázásához. - Buday-Sátha A.-Erd ős K.- Komlósi É. (szerk.) Évkönyv 2009. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 196-207. o. Raagmaa, G. (2002) Regional identity in Regional Development and Planning. - European Planning Studies. 1. 55-76. o. Szörényiné Kukorelli I. (1998) A Nyugat-dunántúli régió - régió? - Tér és Társadalom. 3. 51-77. o. van Houtum, H.-Lagendijk, A. (2001) Contextualising Regional Identity and Imagination in the Construction of Polycentric Urban Regions: The Cases of the Ruhr Area and the Basque Country. 4. 747-767. o. -UrbanStudies. Varró K. (2004) A régió mint diszkurzív termék. - Tér és Társadalom. I.73-91. o.