Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 147
A SPORTOLÓK TERÜLETI MOZGÁSAI,
AVAGY A SPORTOLÓI VÁNDORLÁSI
(Migration of Sports People)
ÁCS PONGRÁC
Kulcsszavak:
sportolói vándorlás területi egyenlőtlenségek motivációs tényez ők
Napjainkban a sport az egyre bővülő szórakoztató ipar része, amely a társadalom homlokterében álló
jelenségek közül az egyik leglátványosabb növekedést produkáló terület A hazai „sportgazdaság" 2005-ben
becsült árbevétele 350 milliárd forint volt, ami megközelít őleg az akkori GDP 1,7%-a, vagyis a korábbi
évekhez képest jelent ős piacbővülést mutat. Jelen kutatás a sportgazdaság legkisebb egységeivel, a spor-
tolók térbeli mozgásaival foglalkozik. A sportolói migráció valójában térbeli mobilitást jelent, az egyik
földrajzi területről a másik földrajzi terület felé. A tanulmány célja, a sportolói vándorlás fogalmainak
tisztázásán túl, saját empirikus adatbázis segítségével bemutatni a hazai sportolói vándorlás irányait,
tendenciáit és motivációs tényez őit. A statisztikai elemzés során foglalkozunk a hazai sportolók migrációs
potenciáljának becslésével is. A tanulmány tanulsága szerint a magyar sportolói migráció a leggyakrab-
ban a tőlünk nyugatra fekv ő európai országok felé irányul, míg hozzánk a volt "keleti blokk" országai-
nak sportolói érkeznek.
Bevezetés
A sportolói migráció kezdetét gyakorlatilag a versenysport kialakulásának idejére
tehetjük, amit többek között a sportban tapasztalható eredmény-centrikusság is
előidézett.
Napjainkban is szenzációszámként közli a média, ha valamely sportolói kiválóság
egyik csapatból — gyakran egyik országból — a másik csapatba — másik országba —
igazol, legtöbbször nehezen hihet ő pénzösszegekért. Ha belegondolunk, ez nem új
jelenség hazánkban sem, hiszen már Puskás Ferenc is a Budapest Honvéd után a
világhírű Real Madrid labdarúgó csapatánál sportolt Spanyolországban.
A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy a sportolói vándorlásnál el őforduló
fogalmak tisztázása után bemutassuk a hazai sportolói migráció tendenciáit, irányait.
Szekunder adatbázis konkrétan ebben a témakörben nem állt a rendelkezésünkre,
így legtöbbször saját primer adatainkra támaszkodtunk, melynek egy részét a szak-
szövetségekt ől gyűjtöttük, a másik — nagyobb — részét a doktori disszertációmhoz
készített kércl őíves megkérdezés adatai szolgáltatták.
Kérdőíves kutatásunlc adatbázisában a megkérdezett 1012 sportoló válaszai találha-
tók. A személyes lekérdezés eredményének tartjuk, hogy a kitöltött kérd őívek szinte
kivétel nélkül alkalmasak voltak az értékelésre. Sportágakat tekintve a mintában talál-
hatók: labdarúgók, kézilabdázók, kosárlabdázók, jégkorongozók, teniszez ők, asztali-
teniszezők, úszók, vívók, atléták, küzd ősportolók. Vizsgálatunk az ország egész terü-
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
148 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
letét lefedte, és nemcsak az élsportolókra korlátozódott, hanem három különböz ő
minősítésbe tömörítettük a válaszadókat, sportolókat. Így az adatbázisban els ő osz-
tályú sportolók, másodosztályú sportolók és „hobby" sportolók találhatók. „Hobby"
sportolónak tekintettük a minimum heti két alkalommal sportoló, de szakszövetségi
igazolással nem rendelkez ő emberek csoportját.
Azt nem jelenthetjük ki, hogy a mintánk reprezentatív, mivel ahhoz ismerni kellene
a Magyarország összes sportolójára vonatkozóan alapsokasági statisztikát — ilyen
alapstatisztika nem létezik —, viszont mivel nagy mintánk van, ezért nagy mintás becs-
lési tulajdonságokkal rendelkezünk. „Reprezentatívnak tekinthetjük azt a mintát,
melynek legfontosabb jellemz ői nem térnek el lényegesen a sokasság megfelel ő
jellemzőitől. Mindez azt is jelenti, hogy a reprezentativitás csupán viszonylagos
lehet, függ a fontosnak tartott sokasági jellemz őktől és a mintavételt végz ő szakmai
ismeretétől." (Pintér—Rappai 2001, 8)
Előző kutatásaink során bizonyítottuk, hogy egy terület gazdasága fejleszthet ő a
sport közvetett és közvetlen tényez ői által, melyek közül most a hazai sportolói
vándorlás hatásait kívánjuk bemutatni. Hazai vándorlási adatokkal szinte minden
statisztikai és demográfiai évkönyvben találkozhatunk, azonban a sportolók vándor-
lási adatait nem közli semmilyen kiadvány. Ezen azonban nem szabad meglep ődni,
hiszen a sport világában naponta ezrével keletkeznek adatok, azonban adatközlés
szempontjából a statisztikának ez a része (sportstatisztika) még nagyon „gyermek-
cipőben" jár, hiszen még a hazai igazolt sportolók számára vonatkozó adatot sem
találunk, így gyakran kell proxy mutatókat alkalmazni.
A sportolói vándorlás alapfogalmai
A sportban jelentkez ő vándorlási tendenciák és irányultságok nagyfokú hasonló-
ságot mutatnak a munkavállalási célból történ ő migrációs tendenciákkal, azonban
az elején tisztázandó, hogy sport célú vándorlásról csak egy bizonyos sportolói szint
(sportminőség) felett beszélhetünk, mely szint sportáganként változó.
Irányát tekintve megkülönböztetünk országhatáron belül vándorló sportolót (bel-
földi sportolói vándorlás) és országhatár(ok)on átível ő sportolói vándorlást (külföldi
sportolói vándorlás). A múltban szinte kizárólag belföldi sportolói vándorlást
regisztrálhattunk.
A kilencvenes évek elejéig külföldre csak az ún. mesterséges sportolói migráció
volt megfigyelhet ő, ami valamely kényszerít ő körülmény miatt jött létre.
Spontán sportolói migrációval (önkéntes, bels ő elhatározás eredménye) a múltban
nem nagyon találkozhattunk, hiszen tilos volt. Elmondhatjuk, hogy a kilencvenes
évekig a sportolók többsége illegális vándorló volt. Erre a korszakra jellemz ő, hogy
hazánkban nagyon ritka volt a külföldi sportoló, hiszen „1984-ig a hazánkba beván-
dorlók száma évenként 1500 fő körül mozgott, ezt követően pedig 1984 és 1988 kö-
zött 2200-2900 fő között volt. Ezeknek az adatoknak semmiféle «elvi» hátterét, meg-
alapozottságát nem sikerült felfedezni, valószín űleg nem is volt." (Tóth 1997, 87)
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT )0dII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 149
Ebben az időben szintén kuriózum volt, ha hazai sportoló külföldi egyesületben
sportolhatott.
A sportolói migráció iránya alapján:
- sportolói bevándorlásról akkor beszélünk, ha valamely külföldi sportoló sporto-
lási célból valamely magyar egyesület színeiben az országhatáron belül sportol.
- kivándorló sportolónak azokat a hazai sportolókat nevezzük, akik a sporttevé-
kenységüket külföldön végzik.
Hosszú távú sportolói vándorlásról akkor beszélhetünk, ha a sportoló a sportolási
tevékenysége miatt legalább egy évre elköltözik - lakhelyet vált - egy másik tele-
pülésre, esetleg egy másik országba.
Rövid távú sportolói migráció jelentkezik, ha valamely sportoló egy évnél nem
hosszabb időre egy másik egyesületben, településen sportol. Ez a fajta sportolói ván-
dorlás legtöbbször nem jár együtt lakóhely változtatással, melynek a sportolók köré-
ben leggyakrabban megjelen ő formája a sportolói ingázás. A vándorló sportolók élet-
kora és a migráns népesség kor szerinti összetételében is hasonlóságot találhatunk,
hiszen a migráló sportolók is többségében 15 és 39 év közöttiek (Hárs 2001). Ez
visszavezethető arra, hogy a sportolók e korszakukban a legalkalmasabbak a ki-
emelkedő sportsikerek elérésére.
Belföldi sportolói vándorlás
A sportolók körében legrégebben fellelhet ő vándorlási forma. Az élsport, látvány-
sport megjelenése óta megfigyelhet ő, hogy a sportolók az országon belül gyakran
változtatják a tartózkodási helyüket. Értelemszer űen adódik, hogy a sportolói mig-
ráció országon belül csak olyan települések között valósulhat meg, ahol a sportolók
maguk is megtalálhatók.
Amennyiben a folyamatokat ábrázolni szeretnénk, akkor mindenképpen olyan
egyesületeket, szakosztályokat kell keresnünk, ahol megfelel ő minőségi sportról be-
szélhetünk, ahol megfelel ő minőségű sportolói képzés, nevelés folyik. Fontos megje-
gyezni, hogy a sportolói vándorlás sportágfűggő, vagyis nem mindegyik sportágban
jelentkezik, és vannak sportágak, ahol egyáltalán nem jellemz ő. Felmerül a kérdés,
hogy mely sportágakban és milyen mértékben találkozhatunk sportolói vándorlással?
Ezt a kérdést gazdasági oldalról kell megközelíteni, mivel leginkább azokban a
sportágakban jelentkezik a migráció, ahol a sportolás mellett igen nagyfokú pénz-
mozgás is realizálódik, illetve a nagyobb szponzori körök is megjelennek (Pick,
Fotex, MKB, Mol). Ezek azok a sportágak (pl. labdarúgás, kosárlabda, kézilabda,
vízilabda), melyekben nagyon sikeresek vagyunk, illetve voltunk, vagy nagyon
populárisak. Hazánkban els ődlegesen a labdajátékokban (csapatsportokban) talál-
kozhatunk a legnagyobb sportolói migrációval. Itt jelentkeznek leginkább a sport-
gazdaság szerepl ői, ezek a sportágak vannak leginkább a média középpontjában, és
ők mozgatják meg a legtöbb néz őt is, vagyis kijelenthetjük, hogy csapatsportágak
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
150 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
tekintetében az els ő osztályban, illetve a „professzionális" ligákban számszer űsít-
hetjük a legnagyobb sportolói vándorlást.
Amennyiben a sportolói sokaságból a legkisebb egységeket (sportolókat) nézzük,
akkor a „tehetséges" sportolók (egyéni- és csapatsportág) körében jelentkezik legin-
kább a belföldi és a külföldi migráció. A tehetség definíciójával rengeteg helyen talál-
kozunk, ezek közül Nádori (1976) definícióját emelnénk ki, aki (sport)tehetségen az
ember meghatározott sajátosságainak összességét érti, vagyis sokféle kedvez ő felté-
telt valamely (sport)tevékenység végrehajtásához.
Ha a sportolói tehetségeknél valóban területi koncentrációval van dolgunk, akkor
vizsgálandó, hogy mely motivációs tényez ők felelősek ezért, illetve melyek azok a
hazai települések, amelyek — a sporttehetségek megítélése szerint is — versenyké-
pesnek számítanak.
Jelen tanulmányban a sportolói tehetségeket a Heraklész sportolók, illetve az
olimpiai keret sportolókban értelmezzük, mivel azzal mindenki egyetért, hogy
az adott sportágban biztosan tehetségesnek számít az a sportoló, aki a saját sportága
tekintetében korosztályos válogatott (a Heraklész program tagja), majd kés őbbiekben
az olimpiai keret tagja. A Heraklész sportolók területi el őfordulására vonatkozó adat-
bázist a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézett ől (NUPI) szereztük be, az olimpiai keret
sportolókra vonatkozót az egyes sport-szakszövetségek nyilatkozatai alapján össze-
geztük. Vizsgálatunkat megyei (19 megye és a f őváros) bontásban végeztük, és a
területi koncentráció mértékét grafikusan (1. ábra) és területi egyenl őtlenségi muta-
tók segítségével is megjelenítettük.
1. ÁBRA
A koncentráció grafikus ábrázolása (Lorenz- görbe)
(The Graphical Representations of the Contentrations gorenz-curvel)
Olimpiai keret sportolók
Herakless sportolók
1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,8 0,7 0,8 0,9
Részesedés a sporttehetségekb ő l
Forrás: Saját szerkesztés.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf 2009 • 3 Gyors ténykép 151
Az /. ábráról leolvasható, hogy nincs egyenl őség a sportolók területi elhelyezke-
désében, sem a Heraklész, sem az olimpiai keret sportolók tekintetében, de teljes
koncentrációról sem beszélhetünk. Az ábra azt is szemlélteti, hogy az olimpiai keret
sportolók területi elhelyezkedésében nagyobb koncentráció tapasztalható. A görbe jól
szemlélteti ugyan a területi koncentrációt, de számadattal nem szolgál a koncentráció
nagyságáról. A koncentráció mértékét a Hirschmann—Herfindahl koncentrációs-
index, illetve a Hoover-index segítségével vizsgáltuk.
Xi= a naturális mértékegység-
ben megadott területi jellemz ő
K,= — 0,265 az területegységben.
i= 1 Yi= a naturális mértékegység-
ben megadott területi jellemz ő
az területegységben.
K, = —0,211
i=1
A Hirschmann—Herfindahl koncentrációs index számított értékei megmutatják,
hogy az olimpiai keret sportolók területi koncentráltsága (Ki) nagyobb, mint a
Heraklész sportolóké (K2), de az bizonyos, hogy a területek (megyék) közül egyik
sincs monopol helyzetben.
Hasonló eredményt hozott a Hoover index segítségével elvégzett számítás is.
-
Élx, -
= - 38%
2 Itt xi, y és fi megoszlási viszony-
számot jelöl.
LY;
H2 - i=1 - 32%
2
A Heraklész sportolók 32%-át, az olimpiai keret sportolók 38%-át kellene átcso-
portosítanunk, hogy a lakónépesség területi eloszlásával azonos legyen az eloszlá-
suk, vagyis a sportolói tehetségekben, mint a migrációs sokasság legkisebb egysé-
geiben (egyedeiben) területi egyenl őtlenséget, koncentrációt tapasztalunk.
Az egyenlőtlenségek kialakulásáért felel ős motivációs tényez őket a kérdőíves ku-
tatásunk eredményei alapján ismertetjük (2. ábra).
Kérdőíves kutatásunk kapcsán bizonyítást nyert az az — eddig csak evidenciaként
kezelt — tény, hogy a lakhelyváltást befolyásoló tényez ők közül a legfontosabbnak a
jobb anyagi megbecsülést tartják a migráló sportolók, melyet az er ősebb bajnok-
ságban való szereplés lehet ő sége követ. A település sporttörténelme bizonyult a
legkevésbé fontos tényez őnek a lakhelyváltást befolyásoló tényez ők közül.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
152 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
2. ÁBRA
A lakhelyváltozást befolyásoló tényez ők
(Influencing Factors of Moving Homes)
Anyagilag jobb Jobb, erősebb Nagyabba sportot Jobb körülmények Tradicionaksabb Jobb oktatási Foglalkoztatási le lé
megbecsülésben bajnokságban likmogstók (akas, lekőkörnyezet) sportklubokban való viszonyok (alap-, krkillmények porttöt6nelm
részesülne szerepelne (szponzorok) kőre szereplés lehetősége közép-, felsőfokú (munkanélküksag,
intéznanyek tréma, munkalehetőségek
nibősége) száma)
Tényez ő k
Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
3. ÁBRA
A sportolók által felállított területi versenyképességi sorrend
(Regional Competitiveness Order)
E 5500
200-500
50-200
ei 30-50
<30
Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 153
A 3. ábra, szintén a kérd őíves kutatásunk eredményeit felhasználva, bemutatja a
sportolók által felállított hazai területi versenyképességi sorrendet. Az ábra azt hiva-
tott szemléltetni, hogy a sportolók mely megyéket részesítik el őnyben a belföldi
migráció tekintetében.
A térképen látható, hogy az ország nyugati megyéi a sportolók véleményei alapján
versenyképesebbek, mely alól kivételt képez az ország két keleti megyéje: Hajdú-
Bihar és Csongrád.
Külföldi sportolói vándorlás
A múltban a külföldre igazolás óriási procedúrával járt, mondhatni tilos volt, a
változás a kilencvenes évek derekán történt.
Jean-Marc Bosman nevéhez köthet ő az EU sportszabályozásának legfontosabb
eleme, a sportolók egyéb munkavállalókhoz hasonló szabad mozgásának megterem-
tése. Másfél évtizede, 1990 júniusában Bosmannak a belga RFC Liége játékosaként
lejárt a szerz ődése, klubja azonban pénzt követelt érte. A vev ő, a francia másod-
osztályú Dunkerque nem fizetett, Bosman szerz ődés nélkül maradt. Beperelte a
Liége-t és a belga szövetséget, mert megsértették az EU alapokmányának számító
Római Szerződésnek a szabad munkaer ő-áramlásról szóló 48. cikkelyét. Végigjárt
minden lépcsőfokot, végül 1995. december 15-én a Luxembourgban székel ő Euró-
pai Bíróság C-415/93 számú határozatában kimondta a sportolók szabad mozgását,
amely két tényez őt foglal magában:
Egyrészt a lejárt szerz ődésű sportolókért kért transzferdíj eltörlését, másrészt az
idegenlégiósok számát korlátozó szabályok eltörlését, idegenlégiós alatt egyel őre az
Unió állampolgárait értve. (Bosman csak a transzferdíj eltörléséért harcolt, de a
bíróság az ügy vizsgálata kapcsán döntött az idegenlégiós-korlátozás felöl is.)
Ettől az időponttól kezdve könnyebb a sportolóknak is külföldre igazolniuk, kül-
földre vándorolniuk.
Korábbi kutatásaink során szignifikáns kapcsolatot találtunk a sportági min ősítés
és a vándorlás id őtartama között, melyet több mélyinterjú alanyunk is meger ősített.
Erre a kutatásra támaszkodva (2005a; 2005b) mutatjuk be a következ ő fogalmakat
és összefüggéseket:
— A rövid távú sportolói vándorlás leginkább az alacsony osztályokban figyel-
hető meg, itt a sportolók többnyire „gyors és könny ű" pénzszerzés céljából
mennek külföldre sportolni, illetve a volt „elit sportolóink" külhonban fejezik
be aktív pályafutásukat. Ennek a tevékenységnek km-ben kifejezhet ő gazda-
ságossági határa is van, mivel ezek a sportolók csak a mérk őzéseiket játsszák
le külföldön, őket nevezhetjük ingázóknak is. A sportolók elbeszélései alapján
ez a távolság egy kb. 1500 km sugarú körben becsülhet ő meg, hiszen ennél
távolabb rövid távú sportolói migrációval elvétve találkozhatunk. A hazai
sportolók leggyakrabban a szomszédos Ausztria vagy Németország közeli
városaiban sportolnak, és itt alacsonyabb osztályban is — a hazai viszonyokhoz
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
154 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
képest — jól keresnek. Régebben (öt, hat évvel ezel őtt) a sportolók kizárólag
személygépkocsikkal igáztak, manapság gyakran találkozunic olyan sportolók-
kal is, akik a hétvégi mérkőzéseikre már repül őgéppel, legtöbbször ún. „fapa-
dos" járatokkal utaznak. A rövid távú migrációnak egy speciális esete, amikor a
játékost elcserélik, vagy egy évre kölcsönadják egy hazai vagy külföldi egyesü-
letnek. Az ilyen jellegű rövid távú sportolói vándorlásnak az els ődleges célja,
hogy a fiatal sportolók több játéklehet őséghez jussanak, vagyis fejl ődjenek.
— A hosszú távú sportolói migrációnak a pénzkereset mellett a sportszakmai fej-
lő dés is a célja. A sportolók évközben is kint élnek — többnyire az adott egye-
sület által biztosított lakásosokban —, és a szakosztály napi edzésein aktívan
részt vesznek. Életkorukat tekintve fiatalabbak, mint a rövid távú vándorlók.
Ő ket nevezhetjük az igazán profi sportolóknak. Itt már távolabbi célállomások
is megjelenhetnek.
A kérdő íves kutatásunk során megállapítottuk, hogy a külföldi és belföldi migrá-
ciót előidéző motivációs tényez őkben nincs különbség, hiszen itt is els ősorban az
anyagi és másodsorban a sportfejl ődési tényező játszik kulcsszerepet.
Érdekesebb eredményt kaptuk, amikor a külföldre vándorlást gátló tényez őkről
kérdeztük a sportolókat (4. ábra).
A sportolók leginkább a családi kötelék miatt (41%) nem vándorolnak külföldre.
Láthatóan magas értéket mutat (15 %) a sportolóknál a nyelvtudás hiánya, melyet a
szándék hiánya (13%), mint gátló tényez ő követ (4. ábra).
4. ÁBRA
A külföldre igazolást gátló tényez ők százalékos megoszlása
(Preventing Factors of Transferring Abroad in %)
• Családi-, társas
4% kötelék
4%
5% Nyelvtudás hiánya
6`)/0
Szándék hiánya
41 °/0
Pénzüg helyzet,
12% anyagi gondok
Végzettség el nem
ismerése
Bajnokság min ő sége
13% EJ Adózási különbségek
15%
EI Adminisztráció,
formaságok
Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját szerkesztés.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 • 3 Gyors ténykép 155
Érdekes, szignifikáns kapcsolatot számszerűsítettünk, amikor a sportági minősítés
és a sportolók külföldre vándorlási hajlandóságát vizsgáltuk (1. táblázat). A muta-
tószám relatíve alacsony értéke (Cramer C=0,187) is értelemszer űen szignifikáns
értéket mutat, hiszen nagy mintánk van.
1. TÁBLÁZAT
Külföldre igazolási hajlandóság és a minősítés kereszttáblája
(The Crosstable of the Willingness to Transfer Abroad and the Qualifications)
Sportági minősítés
Első Másod Hobby
Osszesen
osztályú osztályú sportoló
Gyakoriság 70 125 329 524
N. Nem Várható gyakoriság 92,4 149 282,5 524
o
o % min ősítésen belül 39,3% 43,6% 60,5% 51,9%
o
N
o Gyakoriság 108 162 215 485
.bo
o Igen Várható gyakoriság 85,6 138 261,5 485
'r! % min ősítésen belül 60,7% 56,4% 39,5% 48,1%
éz,,
: Gyakoriság 178 287 544 1009
Összesen Várható gyakoriság 178 287 544 1009
% min ősítésen belül 100% 100% 100% 100%
Forrás: A kérdőíves felmérés alapján saját számítás.
Látható, hogy a sportági min ősítések javulásával a külföldre igazolás hajlandósá-
ga is emelkedik. Tehát az élsportolóink nagyobb mértékben változtatnák meg a lak-
helyüket, hiszen az ő „termékük", tudásuk keresettebb külföldön is.
A primer adatbázist felhasználva arra vállalkoztunk, hogy megbecsüljük a hivatásos
sportolók arányát 95%-os megbízhatósági szint mellett.
Számításainkat a következtetéses statisztikából ismert sokasági aránybecslés mód-
szerével tettük meg. Az átlag becsléséhez hasonlóan becsülhet ő az alapsokaság vala-
milyen ismérv szerinti aránya (megoszlási viszonyszáma) is. Valamely tulajdonsággal
bíró egyedek arányát jelöljük az alapsokaságban P-vel. A P arány pontbecslése:
p
ahol: k az adott tulajdonsággal bíró egyedek száma.
264
Vagyis a saját adatbázisunkban ez az érték: 0,261=
1012
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
156 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s3
A mintabeli aránynak a mintából számítható standard hibája:
I)(1 13)
=
n
p(1 — p) ( n
P
=
n N
0,261(1— 0,261)
=
1012
r n
Belátható, hogy a korrekciós tényez őtől 1-- a jelen esetben eltekinthetünk,
N
mivel ez nagy valószínűséggel egyhez közeli értéket ad!
Nagy minta (ahol r/30) esetén joggal feltételezzük, hogy p eloszlása közelíthet ő a
normális eloszlással, ezért a konfidenciaintervallum szerkesztéséhez felhasználhat-
juk a standard normális eloszlás értékeit.
A konfidenciaintervallum: p ± z x a p
0,261 ± 1,96 x \1 0 ' 261 x 0,739
1012
0,261 ± 0,027
Tehát 95%-os megbízhatóság mellett állítható, hogy a sportolók 23,4 és 28,8%-ban
mutatnak migrációs hajlandóságot. Ezt az adatot nevezzük a magyar élsportolók
migrációs hajlandóságának. Fontos megemlíteni, hogy a tényleges külföldre
költözési hajlandóság és az elméleti szándék (migrációs potenciál)2 ritkán esik egybe.
Természetesen Magyarország a sportban is nem csak, mint kibocsátó, hanem mint
befogadó ország is megjelenik.
Adatgyűjtésünk során nehezít ő körülmény volt, hogy a legtöbb országos sport-
szövetségben sem elektronikusan, sem kézzel nem készítettek erre vonatkozóan
csoportosító statisztikai táblázatokat. Az itt feltüntet adatokat magam gy űjtöttem és
összegeztem a szakszövetségi átigazolási papírok átolvasása, összegzése alkalmá-
val, miközben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy kik lehetnek (milyen nemze-
tiségű ek) azok a sportolók, akik Magyarországot választják „célországnak", és mi-
lyen motivációval érkeznek hazánkba?
A kezdeti hipotéziseink egyike az volt, hogy a volt „keleti blokk" sportolói érkez-
nek hozzánk a legnagyobb számban, és a csapatsportágakban a leggyakoribb az
előfordulásuk.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf 2009 • 3 Gyors ténykép 157
Vizsgálatunk fényt derített arra, hogy a külföldi sportolók két f ő ok miatt érkez-
nek hazánkba:
a) jobb megélhetésben bíznak (magasabb kereseti lehet őség),
b) ugródeszkának tekintik országunkat.
Vannak külföldi sportolók, akik abban reménykednek, hogy Magyarországról
könnyebben tudnak nyugat-európai országokba igazolni; a külföldi labdarúgók ne-
gyede gondolkodott így (Ács 2007).
A három leginkább migrációra hajlamos csapatsportág (labdarúgás, kosárlabda, ké-
zilabda) segítségével próbáljuk bemutatni a sportolók vándorlási irányait (5. ábra).
Megállapíthatjuk, hogy a magyar sportolók leginkább a t őlünk nyugati országokat
választják sportolásuk lehetséges helyszínének, tehát a gazdasági jólétnek pozitív
hatása van a sportolók vándorlására. A térkép elárulja nekünk — hipotézisünk igazo-
lásaként —, hogy Magyarországot a legnagyobb számban a t őlünk keletre eső orszá-
gok részesítik el őnyben a vizsgált három sportág esetében. Létezik azonban egy kivé-
tel is, a kosárlabda, mely sportág esetében jóval er ősebb bajnokságból érkeznek hoz-
zánk sportolók, egyértelm űen pénzkereseti céllal. Érdemes lenne számszer űsíteni,
hogy az egyes országokban az adott sportágak min őségi különbsége miként be-
folyásolja, hogy az ország az adott sportágban kibocsátó vagy befogadó lesz.
5. ÁBRA
A sportolók vándorlásának iránya (2005/2006)
(7'he Direction of Sports People's Migration, 2005/2006)
Forrás: Saját szerkesztés.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
158 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 • 3
Összegzés
Jelen tanulmányban a migráció széles kör ű irodalmát egy újszerű, eddig még nem
publikált résszel, a sportolói vándorlás jellemz őivel, hazai tendenciáival egészítettük
ki. Napjainkban, a médiában is gyakran elhangzó sportolói migráció fogalomtárának
bemutatásán túl, igyekeztünlc a vándorlást el őidéző, illetve gátló tényez őkre is felhívni
a figyelmet. Megpróbáltuk a sportolók külföldi migrációs potenciálját megbecsülni,
mely szerint szinte minden negyedik élsportoló vállalná a külföldre vándorlást. Iga-
zoltuk azt az evidenciaként kezelt tényt, hogy a hazai sportolók legszívesebben a t ő-
lünk nyugatra fekvő európai országokat részesítik el őnyben, míg hozzánk a volt
„keleti blokk" sportolói érkeznek. Kérd őíves kutatásunk eredményei által láthatóvá
vált, hogy az anyagi biztonság, jobb kereseti lehet őség a legnagyobb motivációs té-
nyező, míg a leginkább gátló tényez őnek a családi kötelék számít.
Véleményünk szerint a sportolók térbeli mozgása a lakosság térbeli mozgását
(egy-egy sportesemény megtekintése) is alkalmanként el őidézheti, melyet a sport-
turizmus, mint passzív sportturizmus definiál. Ismeretes, hogy a nagyobb nemzet-
közi sporteseményeknek pozitív hatása lehet egy terület gazdaságára is.
Jegyzetek
Jelen tanulmány elhangzott szóban az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, a Budapesti
Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézete, valamint a Magyar Statisztikai Társa-
ság Demográfiai szakosztálya által „Migráció — társadalmi összefüggések" címmel rendezett konfe-
rencián, 2007. október 19-én a Corvinus Egyetemen.
A migracios potenciál egy ország népességének vagy valamely kisebb társadalmi csoportjának térbeli
elmozdulási szándékainak mértéket fejezi ki. Ez valójában egy egyszer ű statisztikai arányszám, amely
azt fejezi ki, hogy az adott népesség hány százalékának vannak migrációs tervei.
Irodalom
Ács P. (2005a) A sportolói migráció és annak lehet őségei az EU-csatlakozásunk tükrében. — Buday-
Sántha A.—Erdősi F.—Horváth Gy. (szerk.) Évkönyv 2004-2005. PTE RKK Regionális Politika és
Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs. 288-298. o.
Ács, P. (2005b) Migration der ungarischen Sportler. — Fehér I. (szerk.) III. Erdei Ferenc Tudományos
Konferencia. Kecskeméti Főiskola, Kecskemét. 1108-1113. o.
Ács P. (2007) A magyar sport területi versenyképességének helyzetfeltáró empirikus vizsgálata. Doktori
értekezés, PTE RKK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs.
Hárs Á. (2001) Népességmozgások Magyarországon a XXI. század küszöbén. — Lukács É.—Király M.
(szerk.) Migráció és az Európai Unió. Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest.
Kerékgyártó Gy.—Mundruczó Gy.—Sugár A. (2001) Statisztikai Módszerek és alkalmazásuk. Aula Kiadó,
Budapest.
Köves P.—Párniczky G. (1981) Általános Statisztika L Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Lukács É.—Király M. (szerk.) (2001) Migráció és az Európai Unió. Szociális és Családügyi Minisztérium,
Budapest
Nádori L. (1976) Edzéselmélet és módszertana. Főiskolai tankönyv. Sport, Budapest.
Nemes Nagy J. (2005) Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. MTA —
ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest.
Ács Pongrác : A sportolók területi mozgásai, avagy a sportolói vándorlás.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/3. 147-159. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s3 Gyors ténykép 159
Pintér J.—Rappai G. (2001) A mintavételi tervek készítésének néhány gyakorlati megfontolása. — Marketing
& Menedzsment. 4.4-11. o.
Pintér J.—Rappai G. (2007) Statisztika. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.
Pintér J.—Ács P. (2006) Bevezetés a sportstatisztikába. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Sik E.—Simonovics B. (2002) Migrációs potenciál Magyarországon 1993-2001. — Kolosi T.—Tóth I.Gy.—
Vukovich Gy. (szerk.) Társadalmi Riport 2002. TÁRKI, Budapest.
Tóth P.P. (1997) Haza csak egy van? Menekültek, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon
(1988-1994). Püski, Budapest.